Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. júüus 22. / Somogyi Ferenc államtitkár nyilatkozata az MTI-nek (Folytatás az 1. oldalról) reink és általában a nemzetközi közvélemény ismerje, megértse és támogassa törekvéseinket. Úgy ítéljük meg, hogy erre most jó esélyeink vannak, hiszen a nemzetközi kapcsolatokban általában pozitív tendenciák érvényesülnek, egyre inkább teret nyer az együttműködési szellem. E kedvező feltételek közepette hazánk kapcsolatai is örvendetesen fejlődnek a világ szinte valamennyi országával.- Mit jelent ez a gyakorlatban? A magyar külpolitika tudatosan törekszik arra, hogy Magyarország visszanyerje és megerősítse középeurópai státusát, és minden tekintetben — a szó átvitt értelmében - európai országgá váljék. Kapcsolatrendszerünk korszerűsítése természetesen nem jelenthet egyoldalúságot, korábbi eredményes kapcsolataink leépítését. Továbbra is nagy jelentőséget tulajdonítunk tehát a szocialista relációnak, hiszen az ezekhez az országokhoz fűződő jó viszony, a velük folytatott korrekt együttműködés több szempontból is alapvető érdekünk. Különösen fontos ebben az összefüggésben, hogy a Szovjetunióban és néhány más szocialista országban a mi törekvéseinkkel azonos irányban, hozzánk hasonló módon keresik a kiutat a szocializmus sztálini modelljének válságából. A kép teljességéhez persze az is hozzátartozik, hogy még nem mindegyik szövetségesünk érti igazán a szándékainkat. A félreértések és esetenkénti félremagyarázások nemegyszer komoly nézeteltérésekhez vezetnek. Le kell szögeznünk, hogy mivel megújulásunk és európaizálódásunk alapvető nemzeti érdekünk, a reformfolyamatot az azzal szemben esetenként érzékelhető fenntartások ellenére is következetesen végigvisszük. Ugyanakkor természetesen szeretnénk elkerülni a viták élezését, a feszültség felesleges fokozását, hiszen hosszú távon senki nem lehet érdekelt a térség vagy annak bármelyik állama destabilizálódásában. Törekvéseink senki ellen nem irányulnak, nem sértik egyetlen ország érdekeit sem. Ellenkezőleg: mivel a szocialista külpolitika elméletében és gyakorlatában az eszme földrajzi terjedésének szorgalmazása helyett a szocialista országok saját problémáinak nemzeti keretek közötti megoldása lett az elsődleges feladat, a magyarországi reformfolyamat sikere végső (soron valamennyi szocialista ország érdeke. Nyugati kapcsolataink fejlesztésének szándéka sem előzmény nélküli a magyar külpolitkában, de az ebben a relációban tapasztalható jelenlegi aktivitásunk új vonása nemzetközi tevékenységünknek. A Nyugat-Európához való közeledés szintén elengedhetetlen feltétele a magyar megújulásnak. Számunkra alapvető jelentőségű, hogy a nyugat-európai integráció törvényszerű fejlődése ne eredményezze a körön jelenleg kívül álló országok kirekesztését. Számunkra beláthatatlan következményekkel járna, ha az ideológiai és politikai indíttatású vasfüggönyt most egy modern, gazdasági-technológiai vasfüggöny váltaná fel. Alapvető érdekünk tehát a kontinens megosztottságának felszámolása, a közös európai identitás megteremtése. Mindehhez hozzá kell lennem, hogy az Egyesült Államokhoz, illetve Japánhoz fűződő kapcsolataink további bővítése szintén fontos eleme külpolitikánknak. — Hogyan befolyásolja nemzeti törekvéseinket a Varsói Szerződésben viselt tagságunk ? Hozott-e valami újat e tekintetben a szervezet közelmúltban lezajlott csúcsértekezlete ? — A Varsói Szerződéshez való tartozásunk olyan tény, amely része az európai kapcsolatrendszernek és erőegyensúlynak, és amelynek megváltoztatásában az adott körülmények között egyelőre egyetlen ország sem érdekelt. Kiemelkedő jelentősége van e tekintetben annak, hogy a Politikai Tanácskozó Testület bukaresti ülése egyértelműen és végérvényesen hatályon kívül helyezte az úgynevezett Brezsnyev-dokt- rínát. Az az álláspontunk, hogy az egyre inkább politikai jellegűvé váló VSZ- ben is csak két alapvető témában: a közös védelem ügyében, illetve a legfontosabb politikai törekvések kérdésében van egyeztetési kötelezettség. Ezekre is igaz azonban, hogy az elfogadásra kerülő közös álláspont csak a nemzeti törekvések szintézise lehet, és semmiképpen nem sértheti a tagállamok, és így természetesen Magyarország nemzeti érdekeit. — Jelent-e a külső beavatkozás meg- engedhetetlenné nyilvánítása változást az ezt az elvet sértő történelmi események, 1956 és 1968 megítélésében ? — A nemzeti adottságokra és sajátosságokra épülő saját fejlődési úthoz való jog elismeréséből általános érvénnyel következik, hogy a Varsói Szerződés semmilyen körülmények között nem lehet hivatott a tagországok belső helyzetének és fejlődésének minősítésére. Sem a szervezet, sem annak tagállamai nem jogosultak a mások belügyeibe történő beavatkozásra. Hazánk legújabb kori történelmének most folyó átfogó, érdemi elemzése során mi az ezekkel az eseményekkel kapcsolatos kérdésekben is összegezzük tapasztalatainkat, és levonjuk a megfelelő következtetéseket. Más országok történelmi múltjának értékelése és átértékelése azonban kizárólag az adott ország történészeinek, politikusainak és általában népének a feladata. — Az elmúlt napok kiemelkedő jelentőségű eseménye a Bush-látogatás volt, majd annak szinte folytatásaként a Hetek párizsi csúcsértekezlete', illetve az ott hozott döntés Magyarország támogatásáról. Hogyan összegezhető ez a két fontos esemény? — Magas rangú vendégünk közvetlenül is megismerte szándékainkat, elképzeléseinket, és tapasztalatai alapján elkötelezte magát a magyarországi reformfolyamat politikai és gazdasági támogatása mellett. Ez utóbbira vonatkozó álláspontunk egybeesett az amerikai pozícióval: ezek szerint a támogatás fő iránya nem az egyszeri, konkrét pénzügyi segítség, hanem sokkal inkább a két ország közötti együttműködés hosszú távra szóló lényeges bővítéséhez és minőségi továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen feltételek megteremtése kell hogy legyen. Ugyanakkor arra is számítunk, hogy a látogatás, illetve a megbeszélések eredményei bátorítást jelentenek majd az amerikai, és általában a nyugati tőkének, és törekvéseink hatékony segítésére ösztönzik azt. A párizsi döntést a magyarországi reformfolyamat nemzetközi jelentőségének elismeréseként, a Bush elnök által is kilátásba helyezett összehangolt nemzetközi támogatás első lépéseként értékeljük. A különböző szintű fórumokon a közeljövőben sorra kerülő egyeztető megbeszélések feladata lesz, hogy a Hetek első számú vezetői által kinyilvánított közös szándékot tartalommal megtöltse, realizálásának konkrét formáit és módozatait meghatározza, és a gyakorlati végrehajtást előkészítse. —• Nincs-e ellentmondás a külföldi, jelentős részben nyugat-európai tőke bevonásával, általában az együttműködéssel kapcsolatos várakozásaink és a kialakuló egységes nyugat-európai piac realitásai között? Nem lát-e olyan ve- szélyt, hogy az integráció folyamatának előrehaladása drasztikusan csökkenti kapcsolódási lehetőségeinket és a sok tekintetben elmaradott Magyarországot, illetve egész Kelet-Európát a kiszolgáló periféria szerepére kárhoztatja? Én bízom abban, hogy az integráció egyébként természetes folyamata nem az elzárkózás, a megosztottság erősítése irányában hat majd. Reményeimet az egységes Európa megteremtésében való hosszú távú kölcsönös érdekeltségünkre, illetve az integrációban közvetlenül érintett országoktól már korábban kapott biztosítékokra és a Hetek vezetői által most ismételten megerősített együttműködési készségre alapozom. Számunkra ez azért is fontos, mert megújulásunkat és kibontakozásunkat, ezen belül nemzetgazdaságunk talpra állítását, modernizálását, hatékonyságának növelését legeredményesebben a korszerű gazdasági együttműködés lehetőségeinek feltárásával és kihasználásával ésezzel párhuzamosan a működő tőke magyarországi befektetésével lehet elősegíteni. A fejlődési szintbeli különbségek természetesen tények. De éppen az az egyik legfontosabb célunk, hogy a prioritásokat közösen meghatározva a lehető legrövidebb időn belül csökkentsük ezt a különbséget, és mielőbb egy kölcsönösen előnyös együttműködés minden tekintben egyenrangú partnereivé váljunk. Olyan kooperációs kapcsolatok kialakítására törekszünk, amelyek nem a jelenlegi elmaradottságunkat konzerválják, hanem az európai színvonalhoz való felzárkózásunkat segítik. (MTI) KÍNA A tudományos műhelyeket is elérik a tisztogatások Eltávolítások, személy- cserék történtek egyes kínai tájékoztatási eszközöknél, a tisztogatások a tudományos műhelyeket is elérik, s a kormány az oktatás frontján is érvényt akar szerezni politikájának — ezt tükrözik a Kínával kapcsolatos pénteki nyugati hírügynökségi jelentések. Távollctében leváltották egy jelentős kínai tudományos kutatótársaságban betöltött tisztségéről Fang Li- csi asztrofizikust, az egyik legismertebb, körözés alatt álló kínai ellenzéki személyiséget — jelentette pénteken az Új Kína hírügynökség. Fang Li-csi a „dialektikát kutató kinai társaság” alel- nöke volt. A Tienanmen téri vérengzésék után az 53 éves tudós feleségével együtt az Egyesült Államok pekingi nagykövetségére menekült. A kínai hatóságok egy héttel később adtak ki ellene elfogatási parancsot. Politikai megfontolásokból végrehajtott „személyi változásokról” számolt be pénteken az egyik hongkongi napilap is. Eszerint a pekingi kormány felmentette tisztségéből több nagy napilap főszerkesztőjét és vezető munkatársait, több újságírót őrizetbe vettek. A kínai állami rádió pénteki bejelentése szerint az új kínai vezetés radikálisan csökkenti a jövő tanévtől a kínai egyetemek felvételi keretét. Eszerint ősztől 30 000- rel kevesebb elsőéves tanulhat a felsőoktatási intézmények e kategóriájában. A hivatalos indoklás értelmében ugyanis a túl nagy létszámú egyetemeken nem lehet jó oktatási körülményeket teremteni, és így a szakmai képzés mellett teljesen elhanyagolták a politikai nevelést. Megtagadták Dubcek kiutazási engedélyét A csehszlovák hatóságok megtagadták a kiutazási engedélyt Alexander Dubcek volt csehszlovák pártvezetőtől —jelentette pénteken az AFP és a Reuter hírügynökség. A politikai életből két évtizeddel ezelőtt kizárt személy Spanyolországba utazott volna egy — a szovjet peresztrojkával foglalkozó — konferenciasorozatra, amelyet július 24. és 28. között tartanak az Escorialban (a fővárostól ötven kilométerre északra). Az engedély megtagadásáról szóló hírt a konferencia madridi szervezői közölték, s azt megerősítette Dubcek felesége is a Reuternek adott telefonnyilatkozatában. Az asszony elmondta: a hatóságok azzal indokolták elutasító álláspontjukat, hogy a volt politikusnak ez az utazása nem szolgálja a csehszlovák állam érdekeit. Dubcek fellebbezett a döntés ellen, de annak elbírálása két hetet vesz igénybe — mondta a feleség. ...IS MIT MOND HORVÁTH A TTILA RÉGÉSZ? Nem szeretnék cáfolni, de vannak fenntartásaim, aggályaim (Folytatás az 1. oldalról) Itt a nedvességet jobban beszívja a talaj, tehát a növényzet zöldebb marad. A légi felvételek sokban segíthetik a régész munkáját. — Nem mondhatni, hogy az expedíció vezetője késlekedett volna a bejelentéssel, miszerint Petőfi maradványaira bukkantak — mit szól mindehhez a gyakorló kolléga? — Nem cáfolni szeretném mindazt, amit közöltek, de bizonyos fenntartásaim és aggályaim vannak, épp úgy, mint Tóth Tibor antropológusnak, aki csütörtökön este megszólalt a tévében. Mindenesetre többhetes, sőt hónapos munkát igényel egy koponyának egy személlyel történő azonosítása. Tehát első ránézésre — és amint hallom, a koponyát még ki sem emelték a helyéről nehéz bármit is felelősséggel állítani. Először is a koponyáról, a méreteiről a legpontosabb sublerrel, műszerekkel kell méretet venni, számításokat kell elvégezni —- gondolom, hogy egyet s mást meg is tettek, el is végeztek de ez az egész egy kicsit túl gyorsnak tűnik. Túl szenzációsnak. Az, hogy a sírok helyét megtalálták, ez töb- bé-kevésbé csak azon múlik, hogy jó helyen kereskedtek a helybéliek visszaemlékezései alapján — de persze nem az első szelvényben bukkantak a sírokra, kísérleteztek. — Barguzinban mindenki meg van győződve arról, hogy Petőfi sírját találták meg. — Nép ők az elsők, akik ezt állítják. Én az 50-es években olvastam egy exhumálásról szóló rövid appendixet egy Petőfi-életrajzban — hogy pontosan melyikben, azt így hirtelen nem tudnám megmondani, de Kiskőrösön biztosan megvan —, melyben egy osztrák őrnagy visszaemlékezései vagy feljegyzései alapján azt írják, hogy a segesvári csatatéren, egy kút mellett — ez egy nagyon jellemző vonatkozási pont — feltártak egy sírt, melyben három csontváz volt. Ezek egyike rendelkezett mindazon jegyekkel, amelyekkel Petőfi is: farkasfoga volt, tehát a csontváz Petőfivel volt azonosítható. Én akkor is csodálkoztam azon, hogy ezt díszlépésben haza nem hozták azóta sem ráadásul, ha jól emlékszem, még koponyaröntgent is csináltak. — Mennyire ritka a farkasfog? — Mindenesetre nem túl általános. Viszonylag elég ritka jelenség. — De nem egyedül és kizárólag Petőfinek volt, ugye? — Természetesen nem. Az azonban talán mégis kizárható, hogy a Szibáriába hurcolt politikai foglyok között többnek is lett volna. De ezt inkább antropológus tudná megmondani. — Tudósítónk rádiótáviratában az áll, hogy a feltárt sírban nyugvó személyt — az expedíció jszakértői szerint Petőfit — 33 éves korában érte a halál. Ezt meg lehet mondani ennyire pontosan? Általában azt a megfogalmazást szokták mondani: 30 40 év közötti korban érte az illetőt a halál. Ennél pontosabbat, laboratóriumi vizsgálatok nélkül, puszta ránézésre meglehetős merészség mondani. Az átlagostól igen eltérő lehet olykor-olykor egy-egy egyén öregedési folyamata. — Azt tudjuk, hogy István öccse és Zoltán fia Petőfinek hol nyugszanak, esetleg újból föltárható a sírjuk, a csontok alapján tudományos ösz- szehasonlításra is lehetőség nyílik. — Családon belül bizonyos ko- ponyaindex-hányadosoknak feltétlenül közelíteni kell, a csontszövetekből a vércsoport megállapítható de semmi esetre sem ránézésre, fél nap alatt, olt a helyszínen. Éppen ezek miatt hosszadalmas az azonosítás. ‘ — Feltétlenül föl kell tennem egy Önnek minden bizonnyal kényelmetlen kérdést: szakértői körökben mit mondanak az expedíció tudóstagjairól? Őszintén szólva azt hallani, hogy a főantropológus kedveli az ilyen látványosnak mondható akciókat. Dr. Kiszely István a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetében dolgozik antropológusként. Ez neki nagyon komoly rangot ad. Mindenesetre az is tény, hogy emellett tényleg több ízben vett részt történelmi családok csontmaradványainak azonosításában. — Azok alapján, amennyit itt és most lehet tudni, Ön, mint szakember, mennyire hisz abban, hogy a Barguzinban föltárt maradványok Petőfivel volnának azonosak? Egyetlen kételyem van, és ez sem a kollégák tevékenységére vonatkozik. Ismerve a katorgára vezényeltek szállítási módját - mely nem sokat változott azóta sem —, erős kételyeim vannak, hogy egy vagy megsebesült vagy meg nem sebesült, köztudottan tüdőbeteg, vézna testalkatú magyar költő Segesvártól kezdve a Bujkál tóig hogyan juthatott el, eljuthatott-e egyáltalán, egy olyan seregben, amelyet egyébként már azért nem vezényeltek régen haza Oroszországba, mert járványok törtek ki, és nem akarták, hogy a pusztítást magukkal behurcolják. Mindez persze nem jelenti azt, hogy végül is nem történhetett minden másképp, szerencsésebben. Én a magam részéről nem szeretném megkérdőjelezni a jó szándékú, nemes buzgalmat, amelyben azonban ha kicsivel kevesebb lenne a szenzációkeltés, több bizalmam lenne. Ballai József Nem vizsgálták a Tabajdi-ügyet Az MTI értesülése szerint, a korábbi hírektől eltérően, pénteken nem került sor Tábajdi Csaba, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese ügyének kivizsgálására, akit korábban csak beosztásának gyakorlásában és nem állásában függesztettek fel. A tényfeltáró vizsgálatot a közeljövőben folytatják lei Nyers Rezső, a párt elnöke pénteken felkereste ugyan a nemzetközi pártkapcsolatok osztályát, de azért, hogy megismerkedjen az ott dolgozókkal és részletesebben is tájékozódjék munkájukról, az MSZMP nemzetközi kapcsolatairól. (MTI) Lengyel fogadás Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete hazája nemzeti ünnepe alkalmából pénteken fogadást adott a rezidenciáján. A fogadáson részt vett Barabás János, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Baráth Etele közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár, Földesi Jenő rendőr altábornagy, belügyminisztériumi államtitkár, Kökény Mihály szociális és egészségügyi miniszterhelyettes, Őszi István külügyminiszter-helyettes, Rátkai Ferenc művelődésiminiszter-helyettes, valamint közéletünk számos más, kiemelkedő személyisége. Megjelent a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja is. (MTI) Távirat a lengyel testvérmegyébe Dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára táviratban köszöntötte Wladyslaw Plewniakot, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Tarnów Vajdasági Bizottsága első titkárát, a lengyel testvérmegye pártbizottságát, lakosságát Lengyelország újjászületésének ünnepe, július 22-e alkalmából. A tv elnökének sajtótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) a jelenlegi technikai ellátottsággal mind nehezebb üzembiztos műsorok előállítása. (Részben emiatt csökkentették heti 15 ófával a műsoridőt.) Lényeges javulást eredményezhet az új, a fővárosban az első kimondottan televíziós célra épített stúdióház. Az épület már áll, berendezéséhez világbanki kölcsönt (is) próbálnak szerezni. — Hová lett az a sok milliárd forint, amit a nézők az utóbbi évtizedekben befizettek? kérdezhetnék joggal olvasóink is. Egy részét elnyelte a költségvetési hiány, az állam gyorsan apadó bugyel- lárisa. De sok pénz elfolyt a szervezetlenség, a szabálytalanságok sorozata, a pazarlás miatt is. Erről többet megtudhatnak mindazok, akik elolvassák a pénzügyminisztériumi vizsgálat összefoglalóját. A Kapu egyik munkatársa bejelentette: rövidesen közlik a birtokukba került jegyzőkönyvet. Ebből az is kiderül: egyes politikai vezetők talán még ma is használnák a tévé videóit, készülékeit! ha az ellenőrök nem rendelték volna el az áldatlan helyzet megszüntetését. Évekig nyögik a szükséges, ám engedély és fedezet nélkül épített (említett) stúdió árát, 400 millió forintot. Részben emiatt kellett az idei működési költségvetést 280 millió forinttal csökkenteni, amit elsősorban az új, a kettes műsor érzett meg. Arról nem is szólva: a kormány határozottan megígérte, hogy az előfizetői díj emeléséből képződött többletet e műsor fejlesztésére hasznosíthatja a televízió. Az ígéret szép szó, a Pénzügyminisztérium másként intézkedett. Csodálható, hogy a „jövőre másként lesz” fogadkozásokat is fenntartással fogadják az újságírók. Kevesen hitték el, hogy Horvát János és Peták István távozása ügyében a teljes igazságot megtudhatták az élénk sajtótájékoztatón részt» vevők. Annyi biztos, hogy nehézségeik voltak egyetlen igazán önálló műsorukkal, a Napzártával. Heltai Nándor AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEI A MEGYEI NAPILAPOK KERÜLJENEK TANÁCSI TULAJDONBA A megyei napilapok fejlécén, tulajdonosként, az MSZMP megyei bizottságai és a megyei tanácsok vannak feltüntetve. Az országban a hatalom az esélyegyenlőséget hirdeti és közben a fejlécről eltünteti a megyei tanácsok tulajdonosi megjelölését. Tiltakozunk a hatalom újabb cinikus döntése ellen! Követeljük a megyei napilapok azonnali tanácsi tulajdonba adását! AhogyaMagyarTelevíziqésa Magyar Rádió felügyelő- jeként is csak a demokratikusan választott parlamentet tudjuk elfogadni, úgy a megyék egyetlen, általánosan olvasott hírforrása, a megyei napilap sem függhet egy párttól. Felhívjuk a független szervezeteket, csatlakozzanak a felhívásunkhoz, és a helyi ellenzéki kerékasztalok az MSZMP szervezeteivel folytatott tárgyalásain sarkalatos pontként kezeljék ezt a problémát! A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, az SZDSZ békéscsabai csoportjai. 1989. OKTÓBER 23-A LEGYEN AZ ERŐSZAKMENTESSÉG NAPJA Ma, a társadalmi-gazdasági reformok felgyorsulásának idején, minden politikai párt és tömörülés nyíltan próbálja meg tisztázni viszonyát a saját maga és az ország történelméhez, a gazdaság és a nemzetközi élet különböző eseményeihez. A demokrácia biztos jele, hogy a történelmi léptekkel mérve pillanatnak számító idő ellenére törekszik a magyar nép konszenzusra jutni október 23-a és az utána következő események megítélésében. Ez a szándék erőteljesen jelentkezik a budapesti baloldali érzelmű fiatalok körében is. Úgy gondoljuk, hogy Nagy Imre és mártírtársai temetéséhez hasonlóan, október 23-a ebben az évben a demokratikus és békés átmenet egyik próbaköve lesz. Leendő koalíciós partnerek és politikai ellenfelek tanú- bizonyságot tehetnek amellett, hogy az ország, a nemzet érdekében felül tudnak emelkedni szűk pártpolitikai érdekeiken, és ezen a napon, félretéve ideológiai különbözőségüket, gesztusértékű lépést tesznek egymás felé. Jelezze ez a szándék azt a felismerést, mely szerint megértik és elfogadják ’56 nagy tanulságát, hogy az áramlatok, ideológiák vitáját soha többé senki ne dönthesse el a fegyverek erejével. Ä Baloldali Ifjúsági Társulás Tanácsa és a Madisz kéri a politikai pártokat, szervezeteket és azok tagjait, hogy felhívásunk gondolatához alakítsák ki viszonyukat, A hozzánk csatlakozott önálló tagszervezetek és a felhívást elfogadó más tömörülések egyetértése esetén nyilvánítsák október 23-át az erőszakmentesség napjává.
