Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-22 / 171. szám
1989. július 22. • PETŐFI NÉPE • 3 A üalatontouríst Balatonalmádiban mintegy 23 millió forintos költséggel felújított egy régebbi sátorozóhelyet és motelt. Tizennégy szobás első osztályú üdülőházat és ötven személy elhelyezésére alkalmas négycsillagos kempinget alakítottak ki itt. Az üdülőházban1 amely elő- és utószezonban fűthető sztereó rádió, színes tv, konyha és zuhanyozó, áll a vendégek rendelkezésére. A családias kemping egy részét máris kibérelte egy dán cég. (MTI-fotó) Négycsillagos kemping Növekvő lakossági pénzbevételek A KSH félévi adatokat tartalmazó összegzése szerint a lakosság pénzbevétele az év első felében csaknem 20 százalékkal volt több, mint a múlt év azonos időszakában; meghaladja a 436 milliárd forintot. Különösen a személyi jövedelemadó alá nem eső jövedelmek növekedtek, több mint 60 százalékkal. Átlagosan 17 százalékkal emelkedett a munkások és az alkalmazottak bevétele, 7,5 százalékkal a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozóké, 21 százalékkal az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportoknál tevékenykedőké. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből több mint 30 milliárd forint bevételhez jutott a lakosság; a 21 százalékos növekedés döntően a felvásárlási árak emelkedéséből adódott, de mennyiségileg is több árut értékesítettek. A társadalombiztosítási kifizetések 92 milliárd forintot tettek ki, ennek nagy része nyugdíj volt, s e területen a növekedés 16-17 százalék. A KSH-jclentés szerint az első félévben átlag 185,4 milliárd forint készpénz volt forgalomban, 6,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A takarékbetétállomány 291,6 milliárd forintot tesz ki, ez kétmilliárddal kevesebb, mint a múlt év végén volt. (Tavaly ugyanebben az időszakban 2,6 milliárddal nőtt a betét- állomány.) A lakossági értékpapír-forgalom élénk volt, az ilyen jellegű megtakarítások a múlt évihez képest egyharmadával növekedtek, és 4,2 milliárd forintot tettek ki. A lakosság az első félévben 28 milliárdot költött valutavásárlásra, s ez majdnem háromszorosa az égy évvel korábbinak. (Az új vámrendelkezések óta a növekedés lassult.) A lakosság hitelállománya június végén 307,6 milliárd forint volt, a félév során több mint 10 milliárddal növekedett. (MTI) Kérni kell a nyugdíjemelést A Magyar Közlöny 1989. évi 45. számában megjelent a Minisztertanács rendeleté, amely a rendőrhatósági őrizetben fogva tartottak (internáltak) munkajogi és társadalombiztosítási helyzetét rendezi. A jogérvényesítés megkönnyítése érdekében a társadalombiztosítást érintő kérdésekben az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság a következőkre hívja fel a figyelmet: A nyugdíjfolyósító szerv havi 500 forinttal felemeli az 1949 1953 között internálás alatt állott személyeknek az 1989. augusztus 1 -je előtti időponttól megállapított, saját jogon járó nyugdíját (mezőgazdasági, szövetkezeti járadékát), ha a nyugdíjas ezt kéri és leveléhez mellékeli a Belügyminisztériumnak az internálásról szóló hatósági bizonyítványát. Az első lépés tehát a hatósági bizonyítvány beszerzése. A folyósítási törzsszámot célszerű nemcsak a nyugdíjfolyósító szervnek, hanem már a Belügyminisztériumnak írt levélen is feltüntetni. A jogszabály szerint hatósági bizonyítvány 1992. december 31-éig ad-, ható ki. Az özvegyek havi 250 forintot kapnak özvegyi nyugdíjukhoz (özvegyi járadékukhoz), ha az 1989. augusztus l-je előtt meghalt férjükre vonatkozó hatósági bizonyítványt beszerzik a Belügyminisztériumtól és azt a nyugdíjfolyósító szervhez megküldik. Ugyanez a helyzet azoknál, akik a nyugdíjasként meghalt internált után szülői nyugdíjat vagy árvaellátást kapnak. Az özvegy ezt az emelést akkor is megkapja, ha saját jogán is jogosult nyugdíjra, és ezt folyósítják a részére, mivel ez magasabb, mint az özvegyi nyugdíj. Az emelést a hatósági bizonyítványnak a nyugdíjfolyósító szervhez való beérkezésétől visszafelé számított 6. hónap első napjától fogják folyósítani, legkorábban azonban 1989. augusztus 1-jétől, amikor a rendelkezésről szóló jogszabály hatályba lép, A jogszabály lehetőséget biztosít arra is, hogy a nyugdíjas vagy özvegye kifejezett kérésére a nyugdíjhoz no az említett, fix összegű emelést adják hozzá, hanem a nyugdíjfolyósító szerv az internálásban ténylegesen eltöltött időt vegye figyelembe szolgálati időként. Ebben az esetben azt a jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alapjan a nyugdíjat eredetileg megállapították. Mivél a korábbi nyugdíjjogszabályok a jelenleginél kedvezőtlenebbek, a korábbi keresetek pedig jóval alacsonyabbak voltak, az esetek túlnyomó részében a havi 500, illetőleg 250 forint emelés előnyösebb lesz, mint az internálásban töltött idő figyelembevételével módosított nyugdíj. (A havi 500 forint, illetőleg 250 forint emelésnél az internálásban töltött idő tartamának természetesen nincs jelentősége.) Azoknál a személyeknél, akik 1989. augusztus l-je után mennek nyugdíjba, a Belügyminisztérium hatósági bizonyítványa alapján az 1949 - 1953 között internálásban töltött időt az általános rendelkezések szerint szolgálati időként figyelembe kell venni. A nyugdíjba vonuló személy összesen havi 500 forintot azonban akkor is megkap, ha a beszámítás folytán a nyugdíj nem, vagy havi 500 forintnál kisebb ösz- szeggel emelkednék. Mivel a mezőgazdasági, szövetkezeti járadékok megállapításánál a szolgálati idő tartamának nincs jelentősége, ezeket a járadékokat a jövőben is saját jogon havi 500 forinttal, özvegyi jogon havi 250 forinttal felemelve kell majd megállapítani, ha az igénylő rendelkezik a Belügyminisztérium hatósági bizonyítványával. (MTI) KÖMPÖC VALÓBAN A BÉKESSÉG SZIGETE? Napszámossors napjainkban A D. családot keresem. Mondják, az új csólyospá- losi út mentén találom szegényes tanyájukat. Baloldalt vélem fölfedezni lakhelyüket. Idillikus facsoport mögött elhanyagolt udvar. Hajdan.szebb napokat látott szekér szomorkodik magányosan. Csak távolról idill Még. a megláncolt kutyák sem ugatnak. Hiába kérem hangosan a házigazdát: jöjjön elő. Alszik, noha még a gyerekektől sem kérdezte a televízió; hogy „ágyban vagytok már?”. Nagy nehezen kiböki, hogy merre találom meg az említett családot. Három tehén legel zöld bokrok előtt. Könnyen odatalálok. Az autóbúgásra csak néhány baromfi riadoz az udvaron. Már fordulnék vissza, mikor egy asszony bújik elő a rozzant tanya egyik oldalépületéből. A tanyatulajdonos 20 éves fiának az élettársa. Az ötödikhatodik hónapban lehet, harmadik gyerekét várja. Kistelekről vetette ide az élet. Elhagyta alkoholista férje. Bedolgozó egy távoli szövetkezetben. Előkerül nagyobbik gyereke is. Feltűnően szép, 14 éves, elegánsan öltözött kislány. Most megy a nyolcadikba. — Növesztem, így jobban megmarad magyarázza, mentegeti magát, amikor észreveszi, hogy az illendőnél talán egy pillanattal tovább rajtafelejtettem szemem pirosra festett körmein. A bizonyítványa felől kérdezem. — Rontottam. A körülmények — és körülnéz, így sem rossz jegyeket hozott haza az élénk, jóeszű kislány. Varrónő szeretne lenni. Teljesül vágya? Ki tudja? így nehezen javíthat jegyein. Tenyérnyi szobában szoronganak. Teljesül a kislány vágya? Kőhajításnyira húzódik az elektromos vezeték, de D.-ék nélkülözik az áramszolgáltatás előnyeit. Egy oszlop kellene, meg húszezer forint - mondja az asszony. Meg kell kérdeznem: Miből élnek? Nyáron a papa napszámba jár. Hetente három- szor-négyszer is küldenek érte. Télen ritkábban. Meg van ez a kis tejpénz— a kérődző tehenekre int szemeivel —, meg a háztáji is ad valamit. Én táppénzen vagyok, a nyáron a kislány is el-elmegy napszámba. Jó volna szót váltani a tanyatulajdonossal, de családostul egy rokon házát meszelik, ki tudja, mikor vetődnek haza. Hazafelé, a faluban szóba hozom a D. családot. Elítélő sajnálkozással mondják: képtelenek magukon segíteni. Ä nagyobbik gyerek, az ifjú clettárs, bizony máig sem szerezte meg a nyolcadikos bizonyítványt. Beszélgetőtársamról, a kétgyerekes anyáról sem nyilatkoznak túlságosan elismerően. A máshonnan beköltözőiteket nem nézik jó szemmel. Nehezen illeszkednek a kialakult viszonyokba, baráti körökbe. Mint az élet furcsa fintorát említik, hogy a kétgyerekes asszony legjobb barátnője volt férje hajdani - hogyan is mondjam? — ismerőse. A férfi mindkettőjük életéből eltűnt, ők összejárnak, együtt nézik a tévét, jól megvannak. Ahány ház, annyi sors, Kömpöcön is. Lesz-e villany a faliivégi házbán? Néhány évé ilyenkor a szocialista brigádok jószívére számító cikkek jelentek meg. Segítsenek az elesetteken, szerezzenek tévékészüléket, csinálják meg a tetőt, gyűjtsenek erre-arra. Megszűnt a brigádmozgalom. A segitőkészség is? Nehezen hiszem. Szívesen tudatnánk olvasóinkkal, ha valamilyen kiskunmajsai, kiskunhalasi vagy kiskunfélegyházi munkacsoport, brigád bekopogtatna a kömpöci tanácshoz: — Mégiscsak cudarság, hogy villanytalan házban éljenek diákgyerekek a huszadik század végén! Mozdítanánk az ügyükön. Heltai Nándor LÉGI MENTŐSZOLGALAT AUTÓSOKNAK Huszonöt szegedi orvos, jogász, közlekedési szakember és rendőrtiszt Aeroca- ritas Országos Légikutató Mentő és Elsősegélynyújtó Egyesületet alapított. Az alapító tagok szándéka ötéves programon belül egy elsősegélynyújtó rendszer kialakítása, hazánk egy számjegyű főútvonalai mentén. A bázisokat egymástól átlagosan 50 kilométeres távolságra tervezik, s gépkocsikkal, illetve helikopterekkel tartanak ügyeletét. Első alkalommal az MI -cs főútvonal Budapest—Győr közötti szakaszán, Bábolna térségében tartottak helikopteres ügyeletet. Milyen lesz a helyi önkormányzat ? Elkészült a helyi önkormányzati törvény szabályozási tervezete. Ezzel kapcsolatban néhány fontosnak ítélt körülményre szeretném felhívni az érdeklődők figyelmét. Az önkormányzati törvény megalkotásának társadalmi feltételei most vannak kialakulóban. Ebben egyenlő szerepet játszik a gazdasági, a politikai intézményrendszer és az emberi tényező változása, ezért csak szoros összefüggésben lehet megalkotni az új alkotmányt, a választásokról, az államháztartás reformjáról és a helyi önkormányzatokról szóló törvényt. A törvényalkotás folyamatát széles társadalmi közreműködésnek kell jellemeznie. A helyi önkormányzatokról szóló tervezet gyökeresen szakít a mindent uraló központi irányítás modelljével, amely különösen az 1950-ben, majd 1954-ben megalkotott két tanácstörvényt jellemezte, és amelyből — fejlődés ellenére — jutott bőven a jelenleg hatályos tanácstörvénybe is. A túlközpontosítás ellenszere Az a felismerés jellemzi a tervezetet, hogy a feltételek maradéktalan biztosításával ellátott önkormányzat képezheti a valóságos alapját a túlcentralizált politikai vagy állami hatalom ellenszerének. Nem közömbös annak törvényi és egyúttal alkotmányos meghatározása, hogy, kik gyakorolhatják az önkormányzati jogokat. A tervezet abból az alapelvből indul ki, hogy minden hatalom kizárólagos forrása a nép. Az önkormányzat ebből következően a helyben lakó választópolgárok közösségi joga. A választópolgárok önkormányzati jogukat közvetetten, a helyi képviselő-testületbe választott képviselőik útján gyakorolják. Ennek demokratikus tartalmát illetően kiemelkedő jelentősége van a megalkotásra váró választójogi törvénynek, valamint az idevonatkozó eljárási szabályoknak. E jogi rendelkezéseknek maradéktalanul biztosítani kell a különböző erők megjelenését az önkormányzati testületekben. A helyi lakosság az önkormányzati jogokat közvetlenül, a különböző fórumokon, illetőleg a helyi népszavazás és népi kezdeményezés útján gyakorolják. A valóságos önkormányzat alapja az önkormányzati tulajdon, amelyet az új alkotmánynak kell elsősorban megfogalmaznia a tulajdoni formák között. Adókat vethet ki A tervezet szerint az önkormányzati tulajdon alanya a tulajdonos, a . település egész lakossága. A résztulajdonosi jogokat, illetőleg a kezelői, hasznosítási jogot a helyi képviseleti testület gyakorolja a törvény által meghatározott korlátok között. A tervezet részletesen felsorolja az önkormányzati tulajdon tárgyait. Gyakorlatilag ide sorolható minden állami tulajdon, amely jelenleg a tanácsok és intézményeik, a vállalataik és más gazdálkodó szervezetek kezelésében van, akár belterületen, akár külterületen. Ide tartoznak a földek, a különleges állami földek kivételével, s ide kapcsolódnak az önormányza- tok bevételéi, amelyek különbözőműködési ár- és díjbevételek, valamint egyéb bevételek, azaz önkormányzati források. Az önkormányzat rendelkezik a megosztott adóbevételekkel, törvényi kerek között helyi adókat vethet ki és alapítványokat hozhat létre. Az önkormányzatok állami támogatásának fő formája a normatív állami támogatás. Ezeket a helyi feladatok kiadási igényeiből kiindulva az Országgyűlés állapítja meg. Várhatóan nagy vitát vált ki az ön- kományzatnak juttatott állami támogatás csökkenthetőségé- nek a lehetősége. Ugyanígy élénk vita várható a megyei szintű önkormányzát gazdasági alapjairól szóló ajánlások esetében is. A tervezet deklarálja a helyi önkormányzatok jogál lásbeli egyenlőségét, amely azonban nem szünteti meg az egyes települések típusbeli különbözőségét.. Ugyanakor elveti az önkormányzat alakításánál a jelenleg feltételként szabott lakónépességszámot. Feltételül csupán azt köti ki, hogy a lakóközösség képes legyen az önkor- mányzáti hatáskörök és .egyéb funkciók gyakorlására. Polgármester és hivatalvezető Bizonytalanság mutatkozik a tervezetben az egyes fogalmak használatát illetően. A mai tanácsot egyértelműen képviselőtestületnek határozza meg, ugyanakkor elsősorban a tanácstag jogairól és kötelességeiről beszél és-a helyi képviselő kifejezést pusztán zárójelbe teszi. A továbbiakban a polgár- mester és az alpolgármester jogállását tárgyalja, a. mai vb- titkárt pedig hivatalvezetőként határozza in cg. Mindezzel kifejezésre juttatja, hogy a polgár- mester a választott képviselőtestülethez kötődik, míg a hivatalvezető akár községi, akár városi vagy megyei szinten a szak- igazgatási szervezet vezetője. A tervezet legnagyobb kérdőjele a megyei önkormányzat mikénti alakulása. Egyértelmű a mai megyei tanács irányító szerepének a megváltoztatása. Nem vitás, hogy az utóbbi két évtized gyakorlata azt igazolja, hogy a jelenlegi modell a helyi önkormányzatok kifejlődésének legfőbb akadályát képezi. Ezen változtatni kell. Meg kell szüntetni a megye mai befolyását, pénz-újraelosztó funkcióját, a helyi és a területi feladatok egymásba épülését. Ennek megoldására a tervezet több változatot tartalmaz. TŐhb településre kiterjedő ellátási feladatok esetére képviselő- testületet kíván működtetni, de ennek markánsabban kell kifejeznie a helyi önkormányzatok érdekeit. Ilyen lehet egyebek között —, hogy a megyei önkormányzót tagjai a helyi ön- kormányzatok vezető tisztség- viselőiből állnának. E megoldásnál azonban mindenképpen figyelembe kell venni az arányos képviselet elvét. Dr. Árvay Árpád, a megyei tanács vb-titkára
