Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-13 / 163. szám
1989. július 13. • PETŐFI NÉPE • 3 „ Ez több, mint a szabadság futó pillanata ” Bush beszéde a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen Rendkívül büszke vagyok arra, hogy én vagyok az első amerikai elnök, aki meglátogatta Magyarországot — kezdte beszédéi Bush elnök, majd így folytatta: Egyesek ironikusnak találhatják, hogy egy olyan egyetemen beszélek, amelyet Marx Károlyról neveztek el. De az, hogy ma itt vagyok, sokkal kevésbé adhat okot a meglepetésre, annak bizonyítéka, hogy Amerika üdvözli az eszmék szabad versenyét. Az egyetem fő feladata éppen az, hogy ösztönözze az ilyen versenyt. Ez a szellem hoz közel egymáshoz bennünket — ez a szellem vezette a Marx Károly egyetem egyik nagy tanárát, Nagy Imrét. A Hősök terén néhány hete megtartott temetésén hallottuk Magyarország hangját, ahogy a Szózatot énekli. Ebben az egyszerű, méltóságteljes gyászünnepségben a világ többet látott a megbékélés méltó aktusánál. Az igazság pillanatának voltunk szemtanúi. Az igazságnak e kőnél szilárdabb alapján kezdték meg a magyarok az új jövő építését — egy egész nemzedék várt arra, hogy tisztelettel adózzék Nagy Imre bátorságának, emlékezzek erre száz nemzedék is. Miközben Magyarország újra felfedezi Európa ügyeiben betöltött természetes szerepét, a világ ismét Önökre tekint inspirációért. Országomban igen népszerű egy ismeretterjesztő könyv, amelynek címe „Budapest 1900”. Dr. John Lukács nagy szeretettel írja le az emlékek Budapestiét, a büszke tőzsdét, a nagy Operát, azt a korszakot, amelyben Európa első földalatti vasútja az Andrássy út csinos üzletei alatt futott. Ez a város ragyogásával versenytársa volt Párizsnak, zenéjével Bécsnek, irodalmával Londonnak. Olyan oktatási központ volt, amely az egész világra kihatott, olyan egyedi zsenit adott Amerikának, mint Joseph Pulitzer, olyan másik zsenit adott, mint Bartók Béla. Négy évtizeden at azonban ez a nagyváros, ez a nagy nemzet, amely minden vonatkozásban oly központi helyen van a földrészen, el volt vágva Európától és a Nyugattól. Ma Magyarország újra megnyílik a Nyugatnak, az európai kultúra világítótornyává válik..Új kezdetet látok most Magyarországon. Budapest légköre felvillanyozó, optimizmussal telített. Népük és vezetőik — a kormányzat és az ellenzék egyaránt — nem félnek attól, hogy szakítsanak a múlttal, az igazság szellemében járjanak el. S mi lehet ennek jobb bizonyítéka, mint az az egyszerű tény, hogy a Marx Karoly egyetemen többé már nem kötelező olvasmány a Tőke. Marx azonban az emberi létnek csupán egyetlen szálát tárta fel, elmulasztotta az egész szövedék, az emberiség színes, változatos szőttesének áttekintését. Marx lehetetlennek tartotta az embert, aki nem képes környezete vagy sorsa alakítására. Az embert azonban nem csupán személytelen gazdasági erők irányítják, nem csupán tárgy, amelyre a történelem mechanikus „törvényei” hatnak. Az ember alkotó, kezdeményező lény. Művész, akinek veleszületett szükséglete, hogy szépséget teremtsen és élvezze is ezt. Az ember családjának szerető tagja, népének lojális fia. Az ember dinamikus, célja az, hogy kialakítsa sajat jövőjét. A magyar nép sokáig elnyomott alkotó tehetsége most ismét virágzik iskoláiban, üzleti vállakózásaiban, egyházaiban. Ez több, mint a szabadság futó időszaka. Ez azt mutatja, hogy Magyarország visszatér hagyományos értékeihez — Magyarország hazatér. Rég elhallgattatott hangokat hallani ismét. Az utcákon ma egy független újságot árulnák, a kereskedelmi rádió- és televízióállomások minderií Sugározni fognák á hírektől kezdve Stevie Wonder zenéjéig, és a Szabad Európa rádió éppen itt, Budapesten nyitja meg első kelet-európai irodáját. Ausztriával közös határukon eltűnik Európa megosztottságának és Magyarország elszigeteltségének csúf jelképe, ahogy most feltekerik, összegöngyölik a szögesdrótot. Első ízben van eltűnőben a vasfüggöny. Magyarország mutatja ehhez az utat. A Szovjetunió csapatokat vont ki az országból, s ezt olyan lépesnek tarfpm, amely Európa megosztottságának megszüntetésére irányul. Amikor e csapatok távoznak, a szovjet vezetőknek tudniuk kell, hogy csak nyerhetnek ezzel, nem kell veszteségtől tartaniuk, félniük a békés változástól. Együtt dolgozhatunk azon, hogy túljussunk a feltartóztatás politikáján, a hidegháború korszakán. A feltartóztatás politikáján történő túllépés egyik kulcsfontosságú lépcsőfoka az európai katonai szembenállás szintjének csökkentése. A NATO-szövetségesek májusi csúcstalálkozójukon csatlakoztak a hagyományos fegyverek átfogó csökkentésére tett javaslatomhoz, ahnoz a kezdeményezéshez, amely csökkentené a harckocsik, a páncélozott szállító jármüvek, tüzérségi eszközök, csatarepülők, támadó helikopterek, számát épp úgy, mint az Európában idegen talajon állomásozó amerikai és szovjet , csapatok létszámát — alacsonyabb, egyenlő szintre. A kérdések bonyolultak lehetnek, de éjt nappallá téve dolgozunk azon, hogy szilárd, történelmi jelentőségű megállapodásra jussunk Európa stabilitásának megszilárdításában, a háború veszélyének csökkentésében. Feltett szándékunk az, hogy hamar jussunk el ide. Vitathatatlan tény, hogy mi most új korszak küszöbén állunk/Vitathatatlan tény az is, hogy Magyarország.nagy és történelmi jelentőségű változás küszöbén áll. Önök most valódi alkotmányt fogalmaznak meg, demokratikus, többpárti választások felé haladnak. Ez részben annak köszönhető, hogy bátor férfiak és nők ellenzéki pártokat hoztak létre. Annak is köszönhető azonban, hogy a magyar vezetők bizonyságot tesznek a legnagyobb politikai bátorságról: bátran vállalják, hogy szabad választásokon alávessék magukat a nép akaratának. Ahhoz, hogy a reformok sikerrel járjanak, partnerekre van szükségük, olyan partnerekre, akik előmozdítják Magyarországon a tartós változást. Azért vagyok itt, hogy felajánljam Magyarországnak az Amerikai Egyesült Államok partnerséget. E partneri viszonyban három létfontosságú szféra van az előtérben: a gazdaság, a környezet és a demokratikus kulturális csere,. Az Egyesült Államok az alkotó jellegű változások fel- gyorsulásában, nem pedig lelassulásában hisz. Kiinduló elvünk tehát az, hogy az Egyesült Államok nem a status quo fenntartásához, hanem a reformok előremózdításá- hoz ajánlja fel segítségét. Természetes, hogy a magyar vállalkozásokat még nyomasztja a múlt súlya. Megvannak még a sztálinista gazdaság maradványai, a nem hatékony nagyüzemek, a mindenki számára érthetetlen és riasztó árrendszer, a gazdasági döntéseket elhomályosító tömeges támogatás rendszere. Mindez lelassítja annak megvalósulását, amelyet egyébként elérhetnének. Ez valamiféle gazdasági Rubik-kocka, amelyet nem könnyű megoldani. A termelékeny gazdaságra történő áttérés próbára teszi majd nemzeti tűrőképességüket. Egyes fogyasztási cikkek ára megnövekedhet, a ráfizetéses üzemeket be kell zárni. A magyar kormány azonban egyre inkább a kereskedőkre bizza az üzletek irányítását, a parasztokra a falusi gazdaságokét. A nép alkotó ereje ha szabadjára engedik létrehozza majd a szükséges lendületet. Ez nagyobb kincs annál, mint az általa létrehozott javak összessége. Lehetővé teszi, hogy saját kezükbe vegyék sorsuk alakítását, a magyar sors alakítását. Mint mondottam, az Egyesült Államok az önök partnere lesz abban, hogy kialakítsák a sikeres gazdaságot. A múlt hét csütörtökén a Fehér Házba hívtam amerikai üzleti, oktatásügyi, munkaügyi és más vezetőket, hogy megvitassam velük a Magyarországon újonnan megnyíló lehetőségeket a magánszektor előtt. Válaszuk lelkes hangú volt. Ez különösen a magyar származású amerikaiakra ay, akik nagyon büszkék arra, hogy hidat építenek új hazájuk és az anyaország között. Ha kormányaink megnyitják ehhez a lehetőseget, Amerika és Magyarorszag népe már meg tudja tenni a hátralévő lépéseket. Ebben a szellemben a következő intézkedéseket jelentem be: Először, mint ahogy Varsóban is mondtam, javasolni fogom a párrési gazdasági csúcstalálkozón, hogy összpontosított nyugati lépéseket tegyünk Lengyelország és Magyarország irányában, a csúcstalálkozó résztvevőinek gazdasági és technikai segítségével támasszuk alá reformjaikat. Természetesen Magyarországot illető erőfeszítéseinket az önök problémáinak megoldására irányozzuk. Másodszor: felkérem az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy hagyjon jóvá egy 25 millió dolláros alapítványt, amely a magyar magángazdaság fellendítését szolgáló új tőke forrása. Hasonló erőfeszítésekre bátorítom majd a gazdasági csúcstalálkozó többi résztvevőit is. Harmadszor, amikor törvényhozásuk elfogadja a Minisztertanács által javasolt új kivándorlási törvényt, tájékoztatni fogom a Kongresszust arról, hogy Magyarország teljes mértekben megfelel az 1974. évi kereskedelmi törvényhez fűzött Jackson—Vanik kiegészítés előírásainak. Egyelőre még egyetlen országot sem szabadítottak fel a kiegészítés által megkövetelt korlátozások alól. Örömmel jelentem tehát ki, hogy Magyarország lesz az első. Ez a lépés Magyarország számára lehetővé teszi, hogy a lehető legszabadabban jusson be az amerikai piacra, a törvényeink által előírt leghosszabb időszakra. Negyedszer: Amerika kész arra, hogy érvényesítse országukkal kapcsolatban az Általános Vámpreferenciák rendszerét; amely bizonyos területeken megszünteti a vámtarifákat. Magyarán szólva e két intézkedés lehetővé teszi az önök számára, hogy kihasználják a világ legnagyobb egyedi piacában rejlő kedvező lehetőségeket. Ötödször: keretmegállapodást alkottunk arról, hogy felhatalmazzuk az Overseas Private Investment Corporationt (Tengerentúli Magánberuházási Társaság) arra, hogy működését kiterjessze Magyarországra. Amikora szenatusjó- váhagyja az ehhez szükséges törvényt, az OPIC számára lehetőve válik a biztosítás, hogy ezzel ösztönözze az amerikai beruházásokat Magyarország magánvállalatainál. Az OPIC útján az amerikai üzleti elet vezetői első kézből kapnak majd képet Magyarország nagy lehetőségeiről. A magánberuházás kritikus fontosságú Magyarország számára. Ez munkaalkalmat teremt, innovációt, haladást hoz. Mindenekelőtt azonban a magánberuházás ragyogó jövőt jelent gyermekeik, Magyarország számára. A gazdasági fejlődés azonban nem következhet be úgy, hogy ezzel károsodjék a levegő, amelyet beszívunk, a víz, amelyet iszunk. Hat héttel ezelőtt Mainzban javasoltam, hogy a Kelet és a Nyugat működjék együtt a környezetvédelmi kérdések megoldásában. Ezért kérem majd fel az Egyesült Államok Kongresszusát arra, hogy biztosítson \5 millió dollárt egy Közép- és Kelet-Európai Nemzetközi Környezetvédelmi Központ létrehozására Budapesten. Ez a központ az ökológiai válság kérdéseinek megoldására hozza májd össze egymással a magánszakértóket és a kormányok szakértőit, a különböző szervezeteket. Földünk közös örökség, a Föld sorsa átnyúlik a határokon, ez néni csupán kelet—nyugati kérdés. , Magyarország vezető szerepet töltött be Kelet- és Kö- zép-Európában azzal hogy foglalkozik az állampolgárok gondjaival, amelyek a tisztább levegő és víz biztosítását igénylik. Most még többet tehetnek, együttműködhetnek a Nyugattal, hogy felépítsék ezzel kapcsolatban a műszaki és tudományos együttműködés hidjai. Ezzel összefüggésben örömmel jelentem be, hogy az Egyesült Államok megállapodást javasolt országaink között az alaptudományok és egyes szakterületek, így a környezetvédelem, az orvostudomány és a nukleáris biztonság terén történő tudomáúyos és műszaki együttműködés kialakítására. Remélem, hogy ez a látogatás elvezet a Kelet és a Nyugat közötti szélesebb körű cseréhez, ahhoz, hogy tudósaink, művészeink, környezetvédelmi szakembereink tanulhassanak egymástól — ahhoz, hogy katonáink és államférfiaink a békéről, diákjaink pedig a jövőről beszélhessenek egymással. Ahhoz, hogy bármit is megvitathassunk, közös nyelvre van szükség. Amerika egyik legnépszerűbb exportcikke az angol nyelv tanítása. Önök, diákok jól tudják, hogy az angol a világ üzleti köreiben a lingua franca (értelemszerűen: közösen elfogadott nyelv — a szerk.), kulcsot jelent ahhoz, hogy Hongkongtól Torontóig üzletet köthessenek. Ahhoz, hogy több magyar számára nyissuk meg a világméretű piacot, örömmel jelentem be, hogy a Békehadtest első ízben kezdi meg működését egy európai országban. A Békehadtest instruktorai angol nyelvet tanítanak majd Budapesten és mind a 19 megyében. Az ilyen cserékkel arra törekszünk, hogy segítséget nyújtsunk önöknek a demokratikus Magyarország új kezdeteinek megvalósításához. Az Egyesült Államok ezért több mint 6 millió dollárt biztosít Kelet-Európábán a kulturális és oktatásügyi lehetőségeknek. Biztosítjuk az alapokat több új amerikai magyar csereprogramhoz, így a törvényhozók és törvényhozási szakértők, a munkaügyi és az üzleti vezetők, a jogi szakértők, a közösségi vezetők, az oktatók és a fiatalok cseréjéhez. Több tucat új ösztöndíjat alapítunk, hogy lehetővé tegyük a magyar diákok számára az amerikai egyetemeken folytatott tanulmányokat. Megteremtjük az anyagi alapokat ahhoz, hogy egyetemeinken létrejöjjön az amerikai tanulmányok tanszéke, sok ezer könyvet küldünk, hogy megtölthessék az új nemzetközi menedzserképző központ, a könyvtárak, az iskolák, az egyetemek könyvespolcait egész Magyarországon. Áz Egyesült Államok az elkövetkező néháfiy év során Amerika Házat nyit Budapest központjában. A neves amerikai építész, Robert Stern ma közzéteszi a központ terveit. Ez a központ nyílt ház lesz, könyvekkel, folyóiratokkal, videokazettákkal az eszmék nyílt háza lesz. A gazdasági reformban és a demokratikus változások- , ban, a kulturális és környezetvédelmi együttműködésben nagy lehetőségek nyílnak meg, ez nagy kihívást jelent. Magyarországnak sokat kell tennie; Sokat kell tennie Magyarországnak és az Egyesült Államoknak abban, hogy együttműködjenek a jobtj jövő, # dinamikusabb jövó építésében. Az önök előtt álló kihívás hatalmas és történelmi jelentőségű a kudarcot vallott sztálinista rendszer romjain kell felépíteniük a politikai változás és a decentralizált gazdasági vállalkozás rendszerét. Bizonyos vagyok abban, hqgy ha megnyílik önök előtt a lehetőség jellegzetes kezdeményezőképességük, alkotó- tehetségük bizonyítására, a magyar nép képes lesz megfelelni az ilyen kihívásnak. Önök most a gazdasági fejlődés és a politikai változás új korszakának küszöbén állnak. Bizonyos vagyok abban is, hogy készen állnak a találkozóra a. jövővel. Úgy látom, hogy országuk mozgásba lendült. Úgy látom, hogy ez az ország gazdag az emberi tartalékokban, gazdag a nép erkölcsi bátorságában. Olyan népet látok, amely túllép múltján, és előrelép sorsának alakításában. Üdvözlöm önöket, hogy ilyen messze jutottak már. Feleljünk meg tehát az előttünk álló lehetőségeknek. Tegyünk meg mindent azért, hogy a történelem egyszer majd azt írhassa rólunk: olyan nemzetek voltunk, amelyek Európát egységessé, szabaddá tették. (MTI) HA A FÜLÉT HEGYEZI A RENDŐRLÓ — LOVAS JÁRŐRÖK VIGYÁZZÁK A TANYAIAK ÉRTÉKEIT Már autóst is megfogtak... Cseppet sem ijedt meg a feltört hétvégi ház felé közeledő lovas rendőröket megpillantó betörő. Sohase fognak meg a négylábúak, motorral vagyok, nyugtatta magát. Komótosan összekapdosta, ami a keze ügyébe került, és fölpattant járművére. Gúnyosan visszanézett az állj! felszólításra. Ötven-hatvan méterre lehetett a járőr, amikor gázt adott. A rendőrök vágtát parancsoltak a lovaknak. Az alkalmi tolvaj végig sem gondolhatta helyzetét, amikor nyilvánvalóvá vált: számára nincs menekvés. Gál Dénes főtörzsőrmestertől hallottam e kis történetet. Keréknyomos, homokos úton már autóst is megfogtunk. Igencsak meglepődött a jómadár, amikor elébe kerültünk. Szerencsére ritkán kell ül-, döznünk valakit. A naponként hatórás járőrszolgálat nagy részében lépésben haladunk. — Milyen hosszú egy-cgy portyaútvonal? Harminc-harmincöt kilométer. — Meghatározott útvonalon járőröz- nek? — Több útirányt dolgoztunk ki, ezeket váltogatjuk. — Hányán szolgálnak a lovas csoportnál? Tizenketten volnánk, ha teljesen feltöltődne az adott keret. Egyelőre általában nyolcán szolgálunk itt, Kisfáiban. — Van-c fölvételi vizsga vagy elegendő a kedv? Inkább az utóbbi a fontos, mert itt megalapozhatják, fejleszthetik lovas tudásukat. — Mivel kezdik az oktatást? A üdüléssel. „Húzza le a baloldali kengyelt, vegye kézbe a szárat, fogja meg a nyeregkápát és lépjen a kengyelbe.” — Milyen jármődokban haladhat a járőr? Lépés, ügetés, vágta. — A kardot csak díszként viselik, vagy önvédelmi eszközként? Azt hiszem, mjndkét okból. Használati előírása azonos a gumibot használatát szabályozóval. A kardot természetesen sem szúró-, sem vágófegyverként nem alkalmazhatjuk. — Gál Dénes kardlapozott-e már? ' Még nem kényszerültem oldal- fegyVerem használatára. — A gazdaságosságot mérlegelő korunkban kifizetődő a lótartás? — Az istállót a Szikrai Állami Gazdaságtól béreljük. Egy-egy ló naponta 4,70 kg zabot, 5 kg szénát kap, eszeget az alomszalmából is. — Kisfái telephelyükre autózva hiába kerestem legelésző rendőrlovakat. — Egyszer csaptuk ki négylábú segítőinket pótreggclire. A Lángoló olyan iramban vágtatott vissza megszokott istállójába, hogy nagy igyekezetében rosszul mérte föl a távolságot és majd elvitte az ajtófélfái. — Járőrözés közben azért meg- mcgízlclik az árokpartok kínálatát. Szolgálatban tilos a legelés. A lovaknak is figyelniük kell. Figyelnek is! Néha hamarabb észreveszik a gyanús jeleket, mint mi. A fülét hegyezi az éber négylábú, ha elöl van valaki, mondjuk egy vagy több ember az útszéli bokrok között. Az emberek számára érzékelhetetlen, főleg magas hangokat is észlel. Ilyenkor a hang irányába forgatja a fejét. Jelzi a szokatlan szagokat. Irtózik a büdöstől, az ápolatlan embertől. Szereti a virágillatot. — Elégedett a lóállománnyal? — Közepesnek mondanám az eddig vásároltakat. Ügyelünk a színre, a nagyságra,* a ló természetére, korára. Eddig főként Kiskunhalason vásároltunk, a határőrségnél. — A rcndörlovak is kapnak alapkiképzést? — Természetesen. Az a jó, amikor a lovas magának képezi ki a négylábút. Kiismerik, megszokják egymást, személyes kapcsolat alakul ki. — Gondolom, a város határában jobban ismerik, mint a körutak táján. — Ha sürgős ügy nincs, szívesen szót váltunk a portyautakon megismert emberekkel. Érezzük a bizalmat, a közeledés szándékát. A mindig a határban élők egy kicsit félnek a városokból kisodródott fiatalabbaktól. Időnkénti jelenlétünk megnyugtatja őket, tudják, baj esetén számíthatnak ránk. — Nem búcsúzhatunk el addig, amíg nem tudatja olvasóinkkal, hogy miként lesz egy fővárosi fiatalemberből lovas rendőr. —- Már gyerekkoromban is arra gondoltam, hogy vagy huszár vagy fuvaros leszek. Mezőgazdasági szak- középiskolában érettségiztem, először a szakmámban helyezkedtem el. Egy ceglédi termelőszövetkezetben dolgoztam. Voltam tehenész, később több szomszédos téesz egyesítése után teljesült vágyam, és a csikókhoz kerültem. 140 ló tartozo(t hozzám. Talán ma is ott dolgozom, ha 1975-ben nem látogatok el a mezőgazdasági kiállításra. Megtetszett az ott szolgálatot teljesítő lovas rendőrök szép mozgása. — És azonnal jelentkezett... — Valóban. Hosszabb ideig a fővárosban szolgáltam. Részt vehettem díszbemutatókon, a nagyvázsonyialo- vasjátékokon. Két esztendeje hívtak Kecskemétre. A szintén a rendőrségnél szolgáló feleségem is egyetértett a költözködéssel. Gyermekeink is megszokták Kecskemétet. * * 4« Tanúja volt beszélgetésünknek Móczár Mátyás százados, a városi kapitányság őr- és járőralosztályának vezetője. Megkérdeztem a tapasztalt, a megyeszékhely külterületét mint a tenyerét ismerő közbiztonsági szakembert: ' — A lovas rendőrök beváltották a csoport szervezéséhez fűzött reményeket? — Egyértelműen, bár még várni kell a végleges értékeléssel. Főként a lakossági kapcsolataink javultak. A paraszt- emberek nem nézték jó szemmel az autóból szemlélődő egyenruhásokat. Arról nem is szólva, hogy a lovas rendőrök olyan eldugott dűlőutakra is eljutnak, ahová autóval irfcg sem próbálkoztak. A tanyai közbiztonság javítását a külterület átalakulása is indokolja. Egyre több értékes tárgyat tartanak hétvégi házakban, a tanyákon. Gondolom, a lakosság is elégedett a hajdani pusztázó hadnagyok mai, korszerű technikával is fölszerelt utódaival. Keltái Nándor MÜNKA IS, JÁTÉK IS A gyakorlókertben nincs vakáció Tulajdonképpen az énekszó csalogat be a kecskeméti főút mellett fekvő Bajai Központi Általános Iskola gyakorlókertjébe. A hőségben vagy száz gyerek lányok, fiúk vegyesen szorgoskodik a gyümölcsfák alatt, meg a fóliaházakban. Jó korún keltetek, kislányok - fordultam az egyik csoporthoz, beszélgetést kezdeményezve. Talán a bácsinak még korán van, de nekünk ugyan nincsen válaszolja az egyikük önérzetesen. — Mi már reggel hat órakor itt voltunk. S valóban, a gyerekek előtt jókora halom megtisztított fokhagyma van a kosarakban. Míg néhány mondatot váltunk, fel sem tekintenek,'elmélyül- ten folytatják a munkát. Szeretünk itt lenni — mondja az egyik szöszke kislány. — Nem kötelező, én mégis ötödször jöttem ki. Alig várom, hogy kikerüljek a panelházak közül. Szeretem a természetet, a jó levegőt, és érdekel a mezőgazdaság is. Amit itt csinálunk, az nemcsak munka, hanem játék is, ráadásul hasznosan töltjük az időt. Régi ismerősöm Germán Gábor, az ének-zenei általános iskola tanulója. Jókora gereblyével rendezgeti a barackfák alját, az ismeretséget nem ér rá ápolni. Látszik, hogy kedvvel végzi a feladatát. Semmi panaszom nem lehet ezekre a gyerekekre dicséri őket Raffai Jánosné, a népszerű Annus néni, de egyik szeme változa(janul a társaságon nyugszik, mely éppen paprikái szed a fóliasátorban. Nem lenne mindegy, ha a szép példányok közé kicsik is kerülnének. Márpedig a paprikájukat a legjobb bolgárkertész is megirigyelhetné. Ahogy térülök-fordulok, és illően megcsodálom a gyerekek ügyességéi, szorgalmát, megérkezik Permai Gyula, a gyakorlókért vezetője, életrehivója és mindenese. Jókor reggel elindult piackutatást végezni, mert — mint büszkén mondja —, ez az oktatóintézmény nem kerül pénzébe a városnak. Megtermelik, ami a fenntartásra kell. Az igazi haszon azonban mégsem csak a javak értékesítéséből származik. Sokkal fontosabb, hogy ezen a két hektáron 2600 általános iskolai tanuló ismerkedik meg a kertápolással, nem beszélve arról, hogy az itt szerzett ismeretek szoros kapcsolatban vannak a biológiával, a fizikával és jó néhány más tudományággal.-— Sok gyereket megragad a mező- gazdasági munka szépsége — állítja Permai Gyula. A nyári vakációban egyszer kötelező kijönni, de nem ritka, hogy valaki tízszer is megjelenik. Őket a piros pont mellett szerény pénzbeli prémium is megilleti. Tavaly sz.ázhú- szan részesültek 150-250 forint jutalomban. így például Monya Csaba és Palatinszki Andrea, akik kitűntek a kerti munka iránti jó érzékükkel. Érdekes, hogy a jutalmazottak fele az Újvárosból való, olyan lakótelepi gyerekek közül, akiknek a legjobban hiányzik a természet közelsége.- Gyakran vannak érdeklődök, akik egyszersmind tanácsot is kérnek. Igyekszünk lépést tartani a kertészet tudományának rohamos fejlődésével, és eszerint adni felvilágosítást. Talán még sokan emlékeznek rá Baján: amikor tíz évvel ezelőtt megnyitottuk ezt a gyakorlókertet, itt láttak a szentistvá- niak először fóliát, most pedig mindenütt alkalmazzák ezt a jövedelmező módszert. Gál Zoltán • A járőr: Gál Dcncs főtörzsőrmester és Szabó Bálint szakaszvezető. • Amíg a főtörzs/ körbenézi az elhagyott tanyát... • ... a szakaszvezető vigyáz a lovakra. (Straszer András felvételei).
