Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-07 / 158. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 7i Önállóságra ítélve A földieper ára május utolsó előtti hetében Budapesten 97 forint, Kecs­keméten 50, Veszprémben 100, Zala­egerszegen 140 forint volt kilónként. Egy héttel később az árak mérséklőd­tek, de térségenként ugyancsak kü­lönböztek. így van ez hosszú ideje, hiszen a zöldség- és gyümölcsfélék árát a piac az adott pillanatban felkí­nált és éppen keresett mennyiség ará­nya határozza meg. Az árak mértékét persze különbözőképpen ítélik meg a piac szereplői; a termelők keveslik, a háziasszonyok sokallják, de mindkét fél tudomásul veszi a helyzetet, igazo­dik hozzá. A gazdálkodók ugyanis azt érzik, hogy prés alá kerültek a felemásan, de számukra mindenféleképpen hát­rányosan működő piac miatt. Egyfe­lől keresleti piacon szerezhetik be a termeléshez nélkülözhetetlen ipari termékeket, másfelől kínálati piacon, a szociálpolitikának alárendelt ár­rendszerben értékesíthetik áruikat. Tagadhatatlan, hogy vannak üzemi tartalékai a mezőgazdaságnak, de ilyen erősen ellentétes irányba húzó gazdasági hatásokat csupán belső tartalékból nem tudták nem tud­hatták kiegyenlíteni a gazdaságok. hogy változatlanul nem a termelők döntenek értékesítési áraikról, ha­nem fölöttük, sajátos szempontokból vezérelve határoznak. Kétségtelen, hogy a sajátos szem­pontok legerősebbike a szociálpoliti­kai. Nem vitatható, Magyarországon az élelmiszer drága, az átlagos jöve­delmek növekvő arányát költik meg­élhetésükre a családok. A drágaság persze „csak” a személyi jövedelmek­hez képest érvényes, az előállítás költségeihez viszonyítva már „áron aluli” az élelmiszer. Az ellentmondást jól szemlélteti, ha példaként a szom­szédos Ausztriához hasonlítjuk ma­gunkat. Egyórai munkabérért a ma­gyar fogyasztó egyharmad mennyisé­gű élelmiszert tud vásárolni nyugati szomszédunkhoz képest; noha ná­lunk egységnyi élelmiszer megközelí­tően a felébe kerül, mint náluk. A működésképtelenség árnyéka Nyilvánvaló, hogy ilyen torzítá­sokkal terhelve csak a működéskép­telenséghez vezethet egy ágazat pá­lyája. Az elhibázott gazdaság- és szo­ciálpolitika terheinek egy részét az egy évtizede még viszonylag jól pros­peráló mezőgazdaságra rakták, gyen­gítve, sok helyütt összeroppantva a prosperitást. A gazdálkodás ésszerű szabályait megkerülve lehetett boldo­gulni, de ezt a személyes kapcsolato­kon nyugvó érdekérvényesítő képes­ség rendezte. A mezőgazdaság általá­nos érdekeinek képviselete elmaradt, az ágazat következésképpen hanyat­lott. A megújuló agrárpolitika keretei elvben lehetővé teszik a mezőgazda-' ság talpra állását, majd fejlődését. A gyakorlati megvalósításhoz azon­ban megkerülhetetlen az ágazat ár- és jövedelmi viszonyainak felülvizsgála­ta, hiszen a mai mélyponton az önál­lóság, a kezdeményezőkészség nem adhat elég lendületet az emelkedés­hez. Változatlan helyzetben az önál­lóság inkább ítélet, mint a prosperitás kezdete. F. J. Irigyelt kertészek Igazodhat is, hiszen a várható irá­nyok és arányok előre tudhatok. A földieper példájánál maradva, a kecskeméti termelő eldöntheti, hogy a helyi piacon, a nagyobb kínálat mi­atti nyomott árakon értékesíti porté­káját vagy a budapesti Bosnyák piac­ra, netán a zalaegerszegi csarnokba fuvarozza. Megközelítően kiszámol­hatja, melyik változat éri meg job­ban; eldöntheti, megtérül-e a fuvar- költség és a szállítással együttjáró fá­radság. Szó sincs róla, hogy a magyar zöld­ség- és gyümölcspiacon valamiféle idealizált állapotok uralkodnának, hiszen a „maffiák” szidalmazásától hangosak a termelők és a vásárlók, az állami felvásárlással szembeni kiszol­gáltatottságot visszhangozzák a ker­tészek. Az agrártermelők körében mégis irigyelt szakma a kertészet, a piaci törvényekhez igazodó árrend­szer miatt. Az agrárgazdaság általánosságban ‘ ugyanis annál hátrább áll. Hivatali funkcionáriusok a fővárosi flaszteron döntenek a sorsunkról állítja egy tsz-elnök. Kedvük szerint adnak vagy vonnak meg támogatást, növe­lik vagy mérséklik az adókat. A ked­vük szerinti minősítés nyilvánvalóan túlzás, ám az elmúlt évek gyakorlata, a fölülről szinte követhetetlenül vezé­relt beavatkozások alapot adnak a haragosabb megnyilatkozásoknak. Gazdálkodók prés alatt A következmény ma már nyilván­való. Az élelmiszer-gazdaság összes jövedelme 1980 óta változatlan, az üzemek közötti differenciálódás erő­teljesebb lett, a középmezőnyből egy­re többen lemorzsolódtak. A gazda­ságok több mint harmada állandó, napi fizetési nehézségekkel küszkö­dik, egy részük megkezdte a vagyon felélését. Termelőeszközeik elhaszná­lódtak, a jövőbe vetett hitük meg­csappant; s ezek együttesen csak a termelés csökkentéséhez vezethetnek. A jelenlegi helyzetben a kilátások sem kedvezők, hiszen a termelés élén­külését két tendencia, az emelkedő kamatlábak és a mérséklődő jövedel­mezőség feltétlenül akadályozza. Napjainkban az agrártermelés jöve­delmezősége 4-5 százalékos, s ezt a pénzügyileg legyengült gazdaságok­nak nehezen hozzáférhető hitelből és annak 23-25 százalékos kamatterhé- vel együtt kellene finanszíroznia. Időnként áltatjuk magunkat, s a kormány is fönntartotta a változások látszatát. A nyolcvanas évek közepén a mezőgazdasági termékek hatvan százalékának árát még központilag állapították meg. Ehhez képest való­ban előny, hogy ez az arány mostaná­ig tíz százalék alá csökkent. A kira­katba illő változásnak tartalmi gyen­géje, hogy a szabad áras termékek több mint kétharmada árbejelentésre kötelezett. Ez persze azt is jelenti. Vizsgázik a Skoda Favorit Egy újabb autó vizsgázik a Kereske­delmi Minőségellenőrző Intézet jármű­osztályán. Az intézet szakemberei „nyúzópróbának” vetik alá a csehszlo­vák gyártmányú, 1300 köbcentis, 5 sze­mélyes, elsőkerék-meghajtású Skoda Favorit gépkocsit. Az autó ára — a Magyar Nemzet szerint — aligha lesz kevesebb 265 ezer forintnál, de biztosat még senki sem tud. Képünkön: Tóth Gyula, a Kermi szakembere az autó vizsgálatánál. (MTI-fotó) Munkásvédelem nyugatnémet módra (2) Bizony nem gondoltam vol­na, hogy így fő majd a fejem, ami­kor beváltani igyekszem tegnapi cikkemben tett ígéretemet, hogy „folytatása következik”. Ne higy- gye, kedves olvasó, hogy az a gon­dom, már nincs miről írnom. El­lenkezőleg: ahogy mondani szok­ták, a bőség zavarával küzdők. A 90 márka, amit a bajai Ibusz- ban kiváltottam — nekem csinos kis summa — Nyugat-Németor- szágban aligha nevezhető sok pénznek, még a szállodai szobám egynapi díját sem fedezte volna. A bevásárlással tehát tűi sok dol­gom nem adódott, de annál szen­vedélyesebben gyűjtöttem az újsá­gokat, prospektusokat, sőt néhány kilogramm könyvvel is megterhel­tem a poggyászomat. Summa sum­mámra: vágy 10 kilónyi iromány van előttem, és részt vettem még körülbelül húsz olyan programon, melyről szívesen tudósítanék. — Hogy mi minden volna még a tarsolyomban? — a Stern című folyóirat különszáma a szövetségi köztársaság negyven évéről és a Spiegel Hitler-füzete. Látogatást tettünk a munkaügyi, továbbá a környezetvédelmi minisztérium­ban. Beszélgettünk a szakszerveze­ti szövetség illetékesével a munka­erőpiacról és a külföldiek foglal­koztatásáról. Őszinte tájékoztatást kaptunk a munkanélküliséggel kapcsolatos gondokról, melyek egy gazdag országban ugyanolyan nyomasztóak, mint nálunk. A munkanélküliség itt sem leányálom — Csak azt a válfaját fogadhat­juk el a munkanélküliségnek, mely munkahely-változtatás miatt kö­vetkezik be — mondta Guenter H'örZetzky, a bonni szakszervezeti munkaerő-gazdálkodási iroda ve­zetője. Egyébként ugyanis a mun­kanélküliség rengeteg kárt okoz, anyagi és erkölcsi hátrányt mind az államnak, mind az egyénnek és a családnak. Az NSZK-ban 30 millió munkavállaló van, a mun­kanélküliek száma általában két­millió körül mozog. Sok a fiatal és sok a nő közöttük, a foglalkozásu­kat tekintve pedig szép számmal szerepelnek a tanárok, az orvosok és a jogászok. Természetesen megkérdeztük, hogy milyen károk származnak a munkanélküliségből. — Az állam számára kiesik a jövedelmi adó, de ez a kisebbik baj. Terheli a költségvetést a mun­kanélküli-segély, továbbá a támo­gatás és szociális gondoskodás egyéb formái. Két év után a munkanélküliek nehezen tudnak visszailleszkedni a társadalomba, még akkor is, ha végül munkához jutnak. Ha van egy régi meg egy kezdő munkanél­küli munkás, úgy majdnem biztos, hogy kettejük közül a régi munka- nélküli kap állást — hallottuk a példát. Az NSZK-ban már régóta fog­lalkoznak a munkanélküliség le­küzdésének tudományos módsze­reivel. Nem minden eredmény nél­kül, hiszen az utóbbi időben bizo­nyos javulást értek el. Módszer­ként a széles skálájú, többféle érté­kesíthető vagy könnyen átképez­hető szaktudás megszerzését ajánl­ják. Megoldhatatlanná válik a menekültügy Sajnos, a következő témám sem igazán szívderítő. Egy észak-west- faliai menekülttábort látogattunk meg, Dortmund közelében. A kis­város ugyan első pillantásra üdü­lőhely benyomását kelti. Senkinek sincs semmi dolga, mindenki ráér. Az emberek nyugodtan trafikál­nak a padokon, a beszélgetőcso­portok között rengeteg gyermek szaladgál. Herr Wiegand, a táborvezető csak reménytelenül legyintett, ami­kor az emberekkel való kapcsola­táról kérdeztük. — Régebben ötven ember érke­zett naponta hozzánk, most elő­fordul, hogy nyolcszáz. Miután kezdetben öt-hat hetet töltöttek itt, közvetlenebb viszony alakult ki közöttünk. A mostani tömeg mel­lett, a 10-14 hónapos tartózkodási idő alatt erre aligha jut lehetőség. A vezetőség általában arra szo­rítkozik, hogy ellátja az érkezőket igazolvánnyal — természetesen et­től még nem válnak német állam­polgárokká — és bizonyos segé­lyekkel. Amint megtudtuk, ponto­san 29 különböző segítési mód van, az első az úgynevezett be- gruessugsgeld, melynek összege 200 márka. (Talán üdvözlőpénz­nek magyaríthatnám.) Persze, megtudakoltuk, hogy mibe kerül ez a német adófizető polgároknak. Az országos adatokat nem ismer­ték, de tavaly egyedül Észak-West- falia 660 millió márkát költött a menekültekre. A tábor méreteit érzékelteti, hogy 102 emeletes házban, össze­sen 4300 férőhely van. Az igazga­tóságnak, a különböző karitatív szervezeteknek és a2 egyházaknak mintegy félezer munkatársa gon­doskodik a menekültek testi-lelki szükségletéről. Van kórház, óvo­da, iskola, könyvtár, mozi és jó néhány üzlet. Érdeklődtünk afelől is, hogy va­jon szívesen látják-e ezt a rengeteg idegent. — Erről már régen nincsen szó — kaptuk az őszinte választ. Való­ban úgy látjuk, hogy a németek fegyelmezetten tudomásul veszik a helyzetet, az emberi jogok tisztelet­ben tartására gondolva, de a fe­szültség állandóan nő.-—Képzeljék csak el — figyel­meztetett bennünket a táborvezető —, mit tehetünk, ha évente egy- vagy akár kétmillió külföldi érke­zik hozzánk? Jó érzés volt magyarnak lenni Még egy eseményről kötelessé­gemnek érzem beszámolni, Pozs- gay Imrének a bonni magyar nagy- követségen tartott előadásairól. Természetesen nem a tartalomra gondolok, erről részletesen tudósí­tottak a kollégáim a sajtóban. In­kább az itt szerzett benyomásai­mat szeretném megosztani. Mondanom sem kell, hogy mindannyian ünneplő ruhában ér­keztünk a helyszínre, jó fél órával az este nyolcra tervezett kezdési időpont előtt. Eljöttek, mind egy szálig, a magyar sajtó külföldi tu­dósítói, sőt, a különböző alapítvá­nyoknak akkor Bonnban tartóz­kodó vendégei is. Más országok diplomáciai testületéinek képvise­lői olyan nagy számban jelentek meg, hogy a nagyteremben az ér­deklődők felének sem jutott ülő­hely. Történt ez ugyanazon este, amikor Bush amerikai elnököt fo­gadták. Jómagam a második sorban foglalhattam helyet, közel az ál­lamminiszterhez, egy fehér hajú, élénk, idős hölgy mellett, aki meg­jegyzésekkel fűszerezte az előadás szinte minden egyes mondatát. Az elismerő szavakat hallva, melyek a reformunkat dicsérték; a végén nem tudtam megállni, hogy büsz­kén meg ne mondjam: én is ma­gyar vagyok. Tudom, hogy pateti­kusan hangzik, de be kell valla­nom: nekem a sok tapasztalat mel­let az jelentette a legtöbbet, hogy mindvégig érezhettem: olyan or­szágból jöttem, melyre a nagy nemzetek megbecsüléssel és együttérzéssel tekintenek. Gál Zoltán KÉSZENLÉTBEN A* HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosz­tika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5., C pavilon, földszinti ambulancia. (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Takabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit munkaszüneti napokon a kecske­méti kórház említett két épületében lát­ják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 53-324), Kunszent- miklós: Kunszentmiklós, központi ren­delő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalk- szentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felsölajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerek­egyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Benkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340), Lakitelek: dr. Debre- czeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72. T.: 42-005), Izsák: dr. Sőreghy I. (Izsák, Rákóczi u, 19. T.: 74-084). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 8 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Pokorny u. T.: 11-244), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket. (T.: 11 -922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi. rendelő (T.: 21-575). Solvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és szentkirályi bete­geket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34 36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent­benedek, Ör.egcsertő-Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék, A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Ka­locsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Horváth S. (Harta, Templom u. 122. T.: 47). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tárta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Nemcsnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12- 851), Feisőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Sz. Tóth I. (Feisőszentiván, Jókai u. 25.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi I. u. 2.), Tass, Szalk- szentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Gerle u. 11.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság solti kerülete: dr. Biró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapa­taj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanács- köztársaság u. 1.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecs­kemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.; 43-192), Lajosmizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmi­zse, Ifjúság u. 9. T.: 56-210), Tiszakécs- ke: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanács- köztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerek­egyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161) KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöp­háza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bo- csányi u. 4. T.: 74-135), Kunszentmik­lós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 51-055), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53-043), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Pá- hi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Var­ga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41- 130), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5/1. T.: 21-980) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kis­kunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kis­kunfélegyháza, Lónyai u. 2/A. T.: 62- 115), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaal- pár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaal- pár, Ady E..u. 89. T.: 44-191), Kiskun­majsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Kossuth L. u. 30. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3.), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszál­lás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 12. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Var­ga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4.), Tataháza, Bácsalmás, Máté- telke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kos­suth u. 39. T.: 10.) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ---------- ügyeletét: K ecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/ A.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kis­kőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. L; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Solt­vadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Bé­ke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15 —19.; Solt: Béke tér 6.; Lajosmizse: Szabadság tér 7.

Next

/
Thumbnails
Contents