Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-07 / 158. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 7i Önállóságra ítélve A földieper ára május utolsó előtti hetében Budapesten 97 forint, Kecskeméten 50, Veszprémben 100, Zalaegerszegen 140 forint volt kilónként. Egy héttel később az árak mérséklődtek, de térségenként ugyancsak különböztek. így van ez hosszú ideje, hiszen a zöldség- és gyümölcsfélék árát a piac az adott pillanatban felkínált és éppen keresett mennyiség aránya határozza meg. Az árak mértékét persze különbözőképpen ítélik meg a piac szereplői; a termelők keveslik, a háziasszonyok sokallják, de mindkét fél tudomásul veszi a helyzetet, igazodik hozzá. A gazdálkodók ugyanis azt érzik, hogy prés alá kerültek a felemásan, de számukra mindenféleképpen hátrányosan működő piac miatt. Egyfelől keresleti piacon szerezhetik be a termeléshez nélkülözhetetlen ipari termékeket, másfelől kínálati piacon, a szociálpolitikának alárendelt árrendszerben értékesíthetik áruikat. Tagadhatatlan, hogy vannak üzemi tartalékai a mezőgazdaságnak, de ilyen erősen ellentétes irányba húzó gazdasági hatásokat csupán belső tartalékból nem tudták nem tudhatták kiegyenlíteni a gazdaságok. hogy változatlanul nem a termelők döntenek értékesítési áraikról, hanem fölöttük, sajátos szempontokból vezérelve határoznak. Kétségtelen, hogy a sajátos szempontok legerősebbike a szociálpolitikai. Nem vitatható, Magyarországon az élelmiszer drága, az átlagos jövedelmek növekvő arányát költik megélhetésükre a családok. A drágaság persze „csak” a személyi jövedelmekhez képest érvényes, az előállítás költségeihez viszonyítva már „áron aluli” az élelmiszer. Az ellentmondást jól szemlélteti, ha példaként a szomszédos Ausztriához hasonlítjuk magunkat. Egyórai munkabérért a magyar fogyasztó egyharmad mennyiségű élelmiszert tud vásárolni nyugati szomszédunkhoz képest; noha nálunk egységnyi élelmiszer megközelítően a felébe kerül, mint náluk. A működésképtelenség árnyéka Nyilvánvaló, hogy ilyen torzításokkal terhelve csak a működésképtelenséghez vezethet egy ágazat pályája. Az elhibázott gazdaság- és szociálpolitika terheinek egy részét az egy évtizede még viszonylag jól prosperáló mezőgazdaságra rakták, gyengítve, sok helyütt összeroppantva a prosperitást. A gazdálkodás ésszerű szabályait megkerülve lehetett boldogulni, de ezt a személyes kapcsolatokon nyugvó érdekérvényesítő képesség rendezte. A mezőgazdaság általános érdekeinek képviselete elmaradt, az ágazat következésképpen hanyatlott. A megújuló agrárpolitika keretei elvben lehetővé teszik a mezőgazda-' ság talpra állását, majd fejlődését. A gyakorlati megvalósításhoz azonban megkerülhetetlen az ágazat ár- és jövedelmi viszonyainak felülvizsgálata, hiszen a mai mélyponton az önállóság, a kezdeményezőkészség nem adhat elég lendületet az emelkedéshez. Változatlan helyzetben az önállóság inkább ítélet, mint a prosperitás kezdete. F. J. Irigyelt kertészek Igazodhat is, hiszen a várható irányok és arányok előre tudhatok. A földieper példájánál maradva, a kecskeméti termelő eldöntheti, hogy a helyi piacon, a nagyobb kínálat miatti nyomott árakon értékesíti portékáját vagy a budapesti Bosnyák piacra, netán a zalaegerszegi csarnokba fuvarozza. Megközelítően kiszámolhatja, melyik változat éri meg jobban; eldöntheti, megtérül-e a fuvar- költség és a szállítással együttjáró fáradság. Szó sincs róla, hogy a magyar zöldség- és gyümölcspiacon valamiféle idealizált állapotok uralkodnának, hiszen a „maffiák” szidalmazásától hangosak a termelők és a vásárlók, az állami felvásárlással szembeni kiszolgáltatottságot visszhangozzák a kertészek. Az agrártermelők körében mégis irigyelt szakma a kertészet, a piaci törvényekhez igazodó árrendszer miatt. Az agrárgazdaság általánosságban ‘ ugyanis annál hátrább áll. Hivatali funkcionáriusok a fővárosi flaszteron döntenek a sorsunkról állítja egy tsz-elnök. Kedvük szerint adnak vagy vonnak meg támogatást, növelik vagy mérséklik az adókat. A kedvük szerinti minősítés nyilvánvalóan túlzás, ám az elmúlt évek gyakorlata, a fölülről szinte követhetetlenül vezérelt beavatkozások alapot adnak a haragosabb megnyilatkozásoknak. Gazdálkodók prés alatt A következmény ma már nyilvánvaló. Az élelmiszer-gazdaság összes jövedelme 1980 óta változatlan, az üzemek közötti differenciálódás erőteljesebb lett, a középmezőnyből egyre többen lemorzsolódtak. A gazdaságok több mint harmada állandó, napi fizetési nehézségekkel küszködik, egy részük megkezdte a vagyon felélését. Termelőeszközeik elhasználódtak, a jövőbe vetett hitük megcsappant; s ezek együttesen csak a termelés csökkentéséhez vezethetnek. A jelenlegi helyzetben a kilátások sem kedvezők, hiszen a termelés élénkülését két tendencia, az emelkedő kamatlábak és a mérséklődő jövedelmezőség feltétlenül akadályozza. Napjainkban az agrártermelés jövedelmezősége 4-5 százalékos, s ezt a pénzügyileg legyengült gazdaságoknak nehezen hozzáférhető hitelből és annak 23-25 százalékos kamatterhé- vel együtt kellene finanszíroznia. Időnként áltatjuk magunkat, s a kormány is fönntartotta a változások látszatát. A nyolcvanas évek közepén a mezőgazdasági termékek hatvan százalékának árát még központilag állapították meg. Ehhez képest valóban előny, hogy ez az arány mostanáig tíz százalék alá csökkent. A kirakatba illő változásnak tartalmi gyengéje, hogy a szabad áras termékek több mint kétharmada árbejelentésre kötelezett. Ez persze azt is jelenti. Vizsgázik a Skoda Favorit Egy újabb autó vizsgázik a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet járműosztályán. Az intézet szakemberei „nyúzópróbának” vetik alá a csehszlovák gyártmányú, 1300 köbcentis, 5 személyes, elsőkerék-meghajtású Skoda Favorit gépkocsit. Az autó ára — a Magyar Nemzet szerint — aligha lesz kevesebb 265 ezer forintnál, de biztosat még senki sem tud. Képünkön: Tóth Gyula, a Kermi szakembere az autó vizsgálatánál. (MTI-fotó) Munkásvédelem nyugatnémet módra (2) Bizony nem gondoltam volna, hogy így fő majd a fejem, amikor beváltani igyekszem tegnapi cikkemben tett ígéretemet, hogy „folytatása következik”. Ne higy- gye, kedves olvasó, hogy az a gondom, már nincs miről írnom. Ellenkezőleg: ahogy mondani szokták, a bőség zavarával küzdők. A 90 márka, amit a bajai Ibusz- ban kiváltottam — nekem csinos kis summa — Nyugat-Németor- szágban aligha nevezhető sok pénznek, még a szállodai szobám egynapi díját sem fedezte volna. A bevásárlással tehát tűi sok dolgom nem adódott, de annál szenvedélyesebben gyűjtöttem az újságokat, prospektusokat, sőt néhány kilogramm könyvvel is megterheltem a poggyászomat. Summa summámra: vágy 10 kilónyi iromány van előttem, és részt vettem még körülbelül húsz olyan programon, melyről szívesen tudósítanék. — Hogy mi minden volna még a tarsolyomban? — a Stern című folyóirat különszáma a szövetségi köztársaság negyven évéről és a Spiegel Hitler-füzete. Látogatást tettünk a munkaügyi, továbbá a környezetvédelmi minisztériumban. Beszélgettünk a szakszervezeti szövetség illetékesével a munkaerőpiacról és a külföldiek foglalkoztatásáról. Őszinte tájékoztatást kaptunk a munkanélküliséggel kapcsolatos gondokról, melyek egy gazdag országban ugyanolyan nyomasztóak, mint nálunk. A munkanélküliség itt sem leányálom — Csak azt a válfaját fogadhatjuk el a munkanélküliségnek, mely munkahely-változtatás miatt következik be — mondta Guenter H'örZetzky, a bonni szakszervezeti munkaerő-gazdálkodási iroda vezetője. Egyébként ugyanis a munkanélküliség rengeteg kárt okoz, anyagi és erkölcsi hátrányt mind az államnak, mind az egyénnek és a családnak. Az NSZK-ban 30 millió munkavállaló van, a munkanélküliek száma általában kétmillió körül mozog. Sok a fiatal és sok a nő közöttük, a foglalkozásukat tekintve pedig szép számmal szerepelnek a tanárok, az orvosok és a jogászok. Természetesen megkérdeztük, hogy milyen károk származnak a munkanélküliségből. — Az állam számára kiesik a jövedelmi adó, de ez a kisebbik baj. Terheli a költségvetést a munkanélküli-segély, továbbá a támogatás és szociális gondoskodás egyéb formái. Két év után a munkanélküliek nehezen tudnak visszailleszkedni a társadalomba, még akkor is, ha végül munkához jutnak. Ha van egy régi meg egy kezdő munkanélküli munkás, úgy majdnem biztos, hogy kettejük közül a régi munka- nélküli kap állást — hallottuk a példát. Az NSZK-ban már régóta foglalkoznak a munkanélküliség leküzdésének tudományos módszereivel. Nem minden eredmény nélkül, hiszen az utóbbi időben bizonyos javulást értek el. Módszerként a széles skálájú, többféle értékesíthető vagy könnyen átképezhető szaktudás megszerzését ajánlják. Megoldhatatlanná válik a menekültügy Sajnos, a következő témám sem igazán szívderítő. Egy észak-west- faliai menekülttábort látogattunk meg, Dortmund közelében. A kisváros ugyan első pillantásra üdülőhely benyomását kelti. Senkinek sincs semmi dolga, mindenki ráér. Az emberek nyugodtan trafikálnak a padokon, a beszélgetőcsoportok között rengeteg gyermek szaladgál. Herr Wiegand, a táborvezető csak reménytelenül legyintett, amikor az emberekkel való kapcsolatáról kérdeztük. — Régebben ötven ember érkezett naponta hozzánk, most előfordul, hogy nyolcszáz. Miután kezdetben öt-hat hetet töltöttek itt, közvetlenebb viszony alakult ki közöttünk. A mostani tömeg mellett, a 10-14 hónapos tartózkodási idő alatt erre aligha jut lehetőség. A vezetőség általában arra szorítkozik, hogy ellátja az érkezőket igazolvánnyal — természetesen ettől még nem válnak német állampolgárokká — és bizonyos segélyekkel. Amint megtudtuk, pontosan 29 különböző segítési mód van, az első az úgynevezett be- gruessugsgeld, melynek összege 200 márka. (Talán üdvözlőpénznek magyaríthatnám.) Persze, megtudakoltuk, hogy mibe kerül ez a német adófizető polgároknak. Az országos adatokat nem ismerték, de tavaly egyedül Észak-West- falia 660 millió márkát költött a menekültekre. A tábor méreteit érzékelteti, hogy 102 emeletes házban, összesen 4300 férőhely van. Az igazgatóságnak, a különböző karitatív szervezeteknek és a2 egyházaknak mintegy félezer munkatársa gondoskodik a menekültek testi-lelki szükségletéről. Van kórház, óvoda, iskola, könyvtár, mozi és jó néhány üzlet. Érdeklődtünk afelől is, hogy vajon szívesen látják-e ezt a rengeteg idegent. — Erről már régen nincsen szó — kaptuk az őszinte választ. Valóban úgy látjuk, hogy a németek fegyelmezetten tudomásul veszik a helyzetet, az emberi jogok tiszteletben tartására gondolva, de a feszültség állandóan nő.-—Képzeljék csak el — figyelmeztetett bennünket a táborvezető —, mit tehetünk, ha évente egy- vagy akár kétmillió külföldi érkezik hozzánk? Jó érzés volt magyarnak lenni Még egy eseményről kötelességemnek érzem beszámolni, Pozs- gay Imrének a bonni magyar nagy- követségen tartott előadásairól. Természetesen nem a tartalomra gondolok, erről részletesen tudósítottak a kollégáim a sajtóban. Inkább az itt szerzett benyomásaimat szeretném megosztani. Mondanom sem kell, hogy mindannyian ünneplő ruhában érkeztünk a helyszínre, jó fél órával az este nyolcra tervezett kezdési időpont előtt. Eljöttek, mind egy szálig, a magyar sajtó külföldi tudósítói, sőt, a különböző alapítványoknak akkor Bonnban tartózkodó vendégei is. Más országok diplomáciai testületéinek képviselői olyan nagy számban jelentek meg, hogy a nagyteremben az érdeklődők felének sem jutott ülőhely. Történt ez ugyanazon este, amikor Bush amerikai elnököt fogadták. Jómagam a második sorban foglalhattam helyet, közel az államminiszterhez, egy fehér hajú, élénk, idős hölgy mellett, aki megjegyzésekkel fűszerezte az előadás szinte minden egyes mondatát. Az elismerő szavakat hallva, melyek a reformunkat dicsérték; a végén nem tudtam megállni, hogy büszkén meg ne mondjam: én is magyar vagyok. Tudom, hogy patetikusan hangzik, de be kell vallanom: nekem a sok tapasztalat mellet az jelentette a legtöbbet, hogy mindvégig érezhettem: olyan országból jöttem, melyre a nagy nemzetek megbecsüléssel és együttérzéssel tekintenek. Gál Zoltán KÉSZENLÉTBEN A* HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5., C pavilon, földszinti ambulancia. (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Takabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszent- miklós: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalk- szentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felsölajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Benkő M. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-340), Lakitelek: dr. Debre- czeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72. T.: 42-005), Izsák: dr. Sőreghy I. (Izsák, Rákóczi u, 19. T.: 74-084). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 8 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Pokorny u. T.: 11-244), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 11 -922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi. rendelő (T.: 21-575). Solvadkert: központi rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és szentkirályi betegeket látják el. (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34 36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszentbenedek, Ör.egcsertő-Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék, A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Horváth S. (Harta, Templom u. 122. T.: 47). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tártanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Nemcsnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149. T.: 34), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12- 851), Feisőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Sz. Tóth I. (Feisőszentiván, Jókai u. 25.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi I. u. 2.), Tass, Szalk- szentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Gerle u. 11.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Biró F. (Solt, Liget u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9.), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanács- köztársaság u. 1.) KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Bocskov P. J. (Kecskemét, Katona J. tér 10. T.: 29-725), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.; 43-192), Lajosmizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 56-210), Tiszakécs- ke: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanács- köztársaság u. 6. T.: 41-027), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Engels u. 54. T.: 71-161) KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bo- csányi u. 4. T.: 74-135), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 51-055), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Schieider J. (Fülöpszállás, Kossuth L. u. 12.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53-043), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Pá- hi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41- 130), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5/1. T.: 21-980) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/A. T.: 62- 115), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaal- pár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaal- pár, Ady E..u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szüts M. (Csólyospálos, Kossuth L. u. 30. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3.), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554), Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, Schönherz Z. u. 5. T.: 21-070), Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mélykút, Kossuth u. 12. T.: 168), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4.), Tataháza, Bácsalmás, Máté- telke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10.) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ---------- ügyeletét: K ecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/ A.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. L; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15 —19.; Solt: Béke tér 6.; Lajosmizse: Szabadság tér 7.
