Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-06 / 157. szám
1989. július 6. • PETŐFI NÉPE • 3 CÉL: A LAKÓKÖRZETI POLITIKAI HÁTTÉR Megalakult Kecskeméten az első reform-alapszervezet Nem sokan, csupán kilencen jöttek össze a napokban Kecskeméten, a széchenyivárosi pártházba, hogy megalakítsák az első MSZMP- reform-alapszervezetet. Papcsch László, a szervező „alapító” beszéde talán kissé hosszúra nyúlt, de pontosan kijelölte azokat a fontos politikai tennivalókat, amelyeket maga a kecskeméti reformkor dolgozott ki, s amelyekben fő hangsúlyt kapott: a demokratikus centralizmus helyett ay. új szervezeti szabályzat szerinti munka, türelem mások véleménye iránt, az együttműködés és az együttérzés, a diktatórikus magatartás megszüntetése, egy olyan alapszervezet kialakítása, ahol nincsenek „fő okosok”. Politikai álláspontjuk is világos: reálisan, a tényeknek megfelelően tárják fel a múltat, de elhatárolják magukat azoktól, akik korábban a bűnöket elkövették a nép, a kommunisták ellen. A múlt évi májusi pártértekezletet — Ribánszkyval ellentétben nem puccsnak, hanem olyan történelmi jelentőségű állomásnak tartják, amelynek hatására bontakozhatott ki a demokrácia, a múlt bűneivel való leszámolás. A jövőt illetően a reform-alapszervezetnek a párt- kongresszusra kell készülnie, amelytől azt várják, hogy új párt jön létre, olyan, ahol kiteljesedhet az egyén politikai aktivitása, amely tud vállalkozni e történelmi szerepre, olyan társadalmat épít, ahol mindenki jól érzi magát, amelyet mindenki magáénak érez. A helyi célok is megfogalmazódtak. Nagyon igaz, hogy a Széchenyi- város a megye második legnagyobb, »legjobban urbanizálódott, de mégis hiányos infrastruktúrájú városa. Itt olyan lakókörzeti politikai hátteret kell kialakítani, amely lehetővé teszi a beleszólást a városrész életébe, tanácstagok, országgyűlési képviselők jelölésébe, megválasztásába, kulturális és más egyesületek szervezésébe. A kábelhálózatra csatlakozva, helyi információk közlésére, társadalmi munka szervezésére, s lehetne még tovább sorolni, mi mindenre gondoltak e reform-alapszervezet szervezői. A kilenc résztvevő közül nyolcán szólaltak fel. Kerényi György azt fejtegette: ha létrejön az alapszervezet, az mindenki számára nyitott lesz; s azt: szükség van pártszerveződésekre, amelyek mozgékonyak, gyorsan reagálnak. Bállá János a csatlakozáson túl arról beszélt, hogy kezdjenek szervezőmunkát, s azok az MSZMP-tagok, akik nem jelentkeznek át, attól eljöhetnek hozzájuk. Dobos József azt kívánta, mondják ki az alapszervezet megalakulását, s, talán kora miatt, hosszan ecsetelte életútját. Polgár János, aki ezt a hozzászólást demagógiának tartotta — magára nézne nem tartotta kötelezőnek a tolarenciát — eltávozott. Dr. Szűcs Miklós egyetértett a reformalapszervczet megalakításával, bár óva intett attól, hogy félkész programmal álljanak a tagság elé. Tubok István arról szólt, hogy azonnal alakuljanak meg, mert már így is késő, ugyanis nagy a passzivitás az emberek körében, fel kell rázni őket, hogy megismerjék gondolatainkat. Kovács László praktikus kérdésre kért választ: mikor lehet átjelentkezni? Aligha lehetne pontosan meghatározni, de talán- néhány jelző kifejezi e párttaggyűlés hangulatát: baráti, kötetlen, konstruktív, türelmes, reális, tenni akaró kommunista összejövetel volt, amelyből több is kellene. A széchenyivárosi reform-alapszervezet kimondta megalakulását, s háromtagú ideiglenes intézőbizottságot választott Bállá János, Papesch László és dr. Szűcs Miklós személyében. Gémes Gábor PASSZÍV MUNKÁLTATÓK Átképző tanfolyamok csekély érdeklődéssel Miközben az ország egyes térségeiben a foglalkoztatási gondok egyre élesebben jelentkeznek, a munkanélküliség veszélye egyelőre még távolinak tűnik az emberek többsége számára, a vállalatok kevés felelősséget éreznek a megelőzéséért így összegezhetők a Szakmai Továbbképzési és Átképző Vállalat munkatársainak tapasztalatai. A vállalat kezdeményezései, hogy a jelentősebb létszámcsökkentésre készülő vállalatok még dolgozóik munkaviszonyának megszüntetése előtt adjanak lehetőséget az érintettek átképzésére, sorra-rendre maradnak válasz nélkül vagy találnak elutasításra. Pedig ez sem a vállalatoknak, sem dolgozóiknak nem kerülne pénzébe, mert a tanfolyamok költségeit a munkaügyi kormányzat fedezné a foglalkoztatási alapból. Az új szakma oktatására pedig a napi munkaidő után, vagy igen csekély munkaidő-kieséssel kerülhetne sor. Ugyanakkor az így felkészített dolgozóknak jóval nagyobb lenne az esélyük az újraelhelyezkedésre. A munkáltatóknak ez a passzív magatartása annál is inkább elfogadhatatlan, mert közöttük olyan problematikus nagyvállalatok nem igényelték dolgozóik számára ezt a segítséget, mint a Tatabányai Szénbányák, a Videoton vagy a Diósgyőri Gépgyár. Általános tapasztalat, hogy a felszámolás, a szanálás, az átszervezés előtt álló vállalatok, ameddig csak lehet, halogatják annak közlését, hogy milyen munkaköröket kívánnak megszüntetni, kire vár elbocsátás. Hagyják, hogy az emberek egyenként szivárogjanak cl, ha mégis kitudódik, hogy mire készül munkáltatójuk, s aki marad, végül csak a munkaközvetítők segítségére számíthat. Úgy tűnik: a szakszervezetek erélyes fellépésére lenne szükség ahhoz, hogy a vállalatok még a felmondások előtt, szervezett keretek között biztosítsák dolgozóik átképzését. Ugyancsak csekély érdeklődés kíséri azokat a tanfolyamokat, amelyeket az átképző vállalat egyéni részvétellel szervez. Olyan keresett szakmákban, munkakörökben hirdettek átképző tanfolyamokat, mint például a hegesztő vagy a társadalombiztosítási ügyintéző, de ezekre mindössze 6-8 jelentkező akadt. Így azután ezeket a tanfolyamokat nem is indították cl. Azt a néhány jelentkezőt, aki vállalta, hogy munka mellett, egyénileg szerez új szakismereteket, átirányították más vállalatok dolgozóinak szervezett tanfolyamokra. Az ipari és ahhoz közelálló szakmák felnőttoktatásának szervezésével foglalkozó vállalat a kedvezőtlen tapasztalatok ellenére sem kíván lemondani arról, hogy mind többek számára tegye lehetővé tanulással a munkanélküliség megelőzését. Bővítik vidéki oktatásibázis-hálóza- lukat. S hogy a városoktól távolabb, a kisebb településeken élők számára is hozzáférhetőek legyenek az új szakismeretek, könnyen mozgatható, mobil tanműhelyek működtetését is tervezik igény szerint, már a közeli jövőben. Kitüntetett egészségügyi dolgozók A Kiskunfélegyházán rendezett XXII. Semmelweis-emlékünnepsé- gen, kiemelkedő munkájukért, miniszteri dicséretben részesültek: Andrási Jánosné ápolónő, Tass; Adám Lászlóné gyógyszertári asz- szisztens, Kecskemét; Bakró Nagy Károlyné asszisztens, Kiskunhalas; Baksa Lászlóné gazdasági nővér, Kiskunhalas; Barta Józsefné gondozónő, Qara; Bauer Lászlóné gyógyszertári asszisztens, Bácsalmás; Bognár Zsuzsanna adminisztrátor, Kecskemét; Boldog Józsefné osztályvezetőfőnővér-helyettes, Kiskunfélegyháza; Bánki Zoltánná bölcsődei gondozónő, Kalocsa; Biró Istvánná targoncavezető, Kecskemét; Csenki Mihályné vezető műtősnő, Kiskunfélegyháza; Csorba Lászlóné ápolónő, Kecskemét; Dinnyés Lászlóné asszisztens, Kiskunfélegyháza; dr. Domokos Jusztina körzeti gyermekorvos, Kecskemét, Döményi Józsefné bölcsődei gondozónő, Kunszentmik- lós; Ézsi Lászlóné röntgenasszisztens, Baja; Farkas Pálné bölcsődei gondozónő, Kalocsa; Fegyveres Jánosné üzemi ápolónő, Kiskőrös; Furu Ferencné takarítónő, Baja; Gál Istvánná pénztáros, Bácsbor- sód; Giczi Jánosné asszisztens, Baja; dr. Gyenes Vilmos adjunktus, Kecskemét; Hegedűs T. Béláné mb. osztályvezető főnővér, Kecskemét; dr. Hell Gizella adjunktus, Kiskunhalas; Herl Andrásáé betanított munkás, Kalocsa; Horváth Andrásáé adminisztrátor, Baja; Horváth Sándorné szakasszisztens, Kecskemét; Hunyadi Sándorné bölcsődei élelmezésvezető, Kis- kunmajsa; Jéga Szabó Ferencné ápolónő, Kiskunfélegyháza; Józsa Tiborné gyógyszertári asszisztens, Felsőszentiván; Juhász Endréné orvosírnok, Baja; Kirschner László élelmezési szakmunkás, Kalocsa; Kiss Jánosné házi szociális gondozónő, Dusnok; Kócsó Dénesné ápolónő, Kiskunfélegyháza; Kol- láth Ferencné gazdasági ügyintéző, Kiskunfélegyháza; Kolos Lajosné ápolónő, Bácsborsód; Kovács Ferenc tmk-vezető, Bácsborsód; Kovács Józsefné gyógyszertári asz- szisztens, Harta; Kránicz József gyógyszerész, Szabadszállás; Kulcsár Jánosné asszisztens, Kecskemét; Lajdi Jánosné élelmezésvezető, Bácsborsód; Lapid Lászlóné laboratóriumi asszisztens, Kiskőrös; dr. Lele Lászlóné gyógyszerész, Kecskemét; Ligetfalvi Istvánná bölcsődei gondozónő, Császártöltés; Makkai Józsefné diétásnővér, Baja; Movrin Imréné orvosírnok, Kunszentmiklós; Nánai Andrásné KIEMELKEDŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI MUNKA Rémen mindig van ötlet és erő A gáz után most hidroglóbusz körzeti védőnő, Géderlak; Ozvald György szakmunkás, Baja; Paho- csa Györgyné könyvelő, Kalocsa; Papp Imréné gondozónő, Kecskemét; Papp Istvánná ápolónő, Kiskunfélegyháza; Papp Lászlóné szakácsnő, Kecskemét; Patai Mátyásáé ápolónő, Kiskunfélegyháza; Péter Gábor gépkezelő, Kecskemét; Puskás Kálmánná calmette nővér, Baja; Rapcsák Józsefné gyógyszertári asszisztens, Madaras; dr. Rigó Imre alorvos, Kiskunfélegyháza; Soós Gyuláné segédasszisztens, Kiskunhalas; Szőke Katalin orvosírnok, Kiskunmajsa; Szűcs Erzsébet egészségnevelő, Kalocsa; Tarjáni Jánosné könyvelő, Kiskunfélegyháza; Teleky Ferencné csoportvezető asszisztens, Kecskemét; V. Tóth Antalné ápolónő, Kiskunfélegyháza; dr. Tóth Béláné körzeti védőnő, Ladánybe- ne; Utasiné Tóth Erzsébet közegészségügyi-járványügyi ellenőr, Kalocsa; dr. Varga András fogorvos, Baja; Vászon Pálné házi szociális gondozónő, Dunaegyháza; Vékony Istvánná ápolónő, Kiskunmajsa; Vigh Dezsőné orvosírnok, Kiskunmajsa; Vörös Istvánná gyógyszertári asszisztens, Kalocsa; dr. Zaharovits Jolán orvos főmunkatárs, Kecskemét; Zseni Mária óvónő, Kecskemét. Kevesen tudják, hogy Rém község neve nem a nyelvújítás idején megalkotott „Rém”, azaz kísértet főnevet rejti magában, hanem a Rim, német eredetű személynév magyar változatát. Ámbár a helybeliekben erősen él a néphit, hogy községük neve a múlt századi betyárvilág helyén tulajdonképpen két helység volt: Rém és Szentpál. Az utóbbinak emlékét ma már csak egy üdülőnév őrzi, az előbbi viszont pontosan 1478 lakos boldogulásának, jó vagy rossz sorsának színhelye világosított fel Mendler András tanácselnök, akitől először a község múltjáról kértem tájékoztatást. Nem a legjobbkor érkeztem éppen fogadónapot tartott —, de az alkalmatlan időpontban történt látogatásom mindjárt egy kellemetlen tény rögzítésére adott lehetőséget. Csak az próbáljon meg Rémre telefonálni, aki ráér akár egy délelőttöt várakozni a készülék mellett. Olyan kicsi volt, mint Baja A települést Rym néven 1401- ben említik először az oklevelek. A Zi- chy-okmánytárban lévő iratok szerint István fia, Pál rémi lakos mint „megyei ember” szerepel egy peres ügyben tartott vizsgálatnál. Ekkor virágzó település lehetett, melyet azonban egymás után sújtották a sorscsapások. E tájon véreztek el Dózsa György hadai, majd rettenetes pestisjárvány következett. Itt a török hódoltság rögtön a mohácsi vésztől számítható. Rém ugyanis a kiemelkedő hadászati jelentőségű péter- váradi út mellett terült el, útjába esett tehát a seregek vonulásának. Vége szakadt a nyugalmas évszázadoknak, a helység lassú sorvadásnak indult. Az 1543-ban keletkezett érseki dézsma- jegyzék szerint még itt fizettek a legtöbb adót, vagyis a környék legnagyobb faluja lehetett, az 1590-es török adóösszeírás azonban Rémen már csak 13 házat tart nyilván. (Igaz, hogy ekkor Baja is csak 22 portából állott.) A török hódoltság után alig változott valamit a helyzet, sőt a Rákóczi- szabadságharc hadjáratai, az 1709 tavaszán beköszöntött „ragályos guga- halál”, azaz a pestis a községet pusztává néptclcnítette. 1872-től önálló Viszontagságos évszázadok után Rém önálló községi rangot kapott az ide tartozó Borola- és Dzsida-pusztákkal együtt, összesen mintegy 21 ezer katasztrális hold kiterjedésű határral. Rövidesen megkezdődött a betelepülés. A távolról átjáró és itt gazdálkodó nemesnádudvariak eladták földjüket a helybelieknek vagy a máshonnan ide települőknek. Kedvező vásárlási lehetőségek voltak, hiszen a Mélykúlon eladott föld árából itt négyszer akkora birtokot lehetett venni. A földeladással egy időben hites mérnök tűzte ki a leendő község helyét, ennek köszönhető a mai szabályos falukép, a széles, egymásra merőleges utcák tökéletes mértani vonalvezetése. Időközben Borota is kezdett beépülni, mígnem 1905-ben önállósult, és magával vitte a terület kétharmadát, 14 holdat. BŰNÖZÖK NYOMÁBAN Agyafúrt amatőrök Két, meglehetősen ingatott, tizenöt év körüli srác szaladt be június 29-én éjfél körül a kiskunmajsai rendőrségre. Amint az ügyeletesnek elmondták, hazafelé tartottak, amikor két motorra lettek figyelmesek. A műszaki bolt elé kanyarodtak, az egyiken kettő, a másikon egy fiú ült. Egyikőjük leszállt, és valamivel beverte az üzlet kirakatát. A többiek addig bőgették a járműveket. Mindent kirámoltak, majd Kiskunfélegyháza irányába elhajtottak. A hír hallatán Bács-Kiskun megyében riasztották a rendőröket, így a kis- kunfélegyháziakat is. A két fiú állításának megfelelően, az errefelé vezető úton tűntek fel a motorosok. Épp a rájuk váró rendőrök karjaiba futottak. A jelzések láttán az egyik tolvaj elesett a járművével, de gyorsan felugrott és elszaladt. A másik motor vezetője, társával a háta mögött, megállás nélkül továbbhajtott. Természetesen rögtön üldözőbe vették őket. Amikor már a nyomukban voltak, a két fiatalember is elesett a motorral. Szaladni kezdtek, de a figyelmeztető lövések hallatán éppúgy megadták magukat, mint harmadik társuk. Ezután valamennyiük lakásán házkutatást tartott a rendőrség. Nem hiába, mert 300 ezer forint értékű lopott holmira bukkantak. Sikerült felgönA tavaly átadott egeszségházban két orvos vigyáz a lakosság egészségére. • Sorra épülnek a családi házak. „Bejön az út, de ki nem megy már” — Ne csodálkozzon — szólít meg egy fehér hajú, pörge bajszú bácsi, amikor égy kis terepszemlét végzek a faluban. Ide csak bejön az út, de ki nem megy. Ez itt a világ vége. Valóban, egyszercsak elfogy a kövesút, mely a Csávoly és Jánoshalma közötti országutat köti össze a községgel. Csak egy rossz időben nehezen járható földút ve- zettovább Nemesnádudvarra, ezen járnak a helybeliek rokonlátogatóba. A viszonylagos elzártság ellenére a lakosság lélekszáma az utolsó tíz évben körülbelül állandó maradt. Ha van is elvándorlás, a fogyást kiegyenlíti, hogy sokan betelepülnek a környékről. Jönnek az erdélyi menekültek is. A napokban is vagy nyolcán érkeztek. Kell a munkáskéz, a legnagyobb gazdasági egység, a Dózsa György Tsz elégedett a munkájukkal, így hát szívesen alkalmazza őket. Vannak, akik végleg letelepedtek, és beilleszkedtek' a falu társadalmába. Két család most kapott lakást közülük, jobb körülmények közé kerültek, mint a csak magánosoknak alkalmas munkásszállón. Földgázzal fűtenek Bizonyos, hogy Rém évszázados történetének legnagyobb eseményei közé számít a lakosság és a termelőszövetkezet anyagi hozzájárulásával megépített 14 kilométeres gázvezeték, mely valamennyi utcába eljutott. Amikor a téesz a községen keresztülvezette a baromfikeltetőhöz a gerincvezetéket, hozzájárult, hogy a lakosság is rácsatlakozhasson. A földgáz bevezetése így is nagy megterhelést jelentett, portánként 25 ezer forintot. Ha ehhez hozzávesszük, hogy tavalyelőtt az útépítéshez adott a lakosság 8600 forintot, azt hihetnénk, hogy ennél többet aligha vállalna valaki is. : Oklevél és pénz Dehogynem. A szűkös tanácsi fejlesztési lehetőségeket megtöbbszörözte az emberek önzetlen áldozatvállalása. Az országos átlagot — ez körülbelül 4 ezer forint - itt hatszorosan meghaladta az egy főre jutó - pontosan 23 ezer 885 forint értékű társadalmi munka. A kiemelkedő teljesítményt a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elismerő oklevéllel és 300 ezer forinttal jutalmazta. A megyei tanács pedig a két és fél ezernél kisebb lélekszámú községek közötti első helyezést ismerte el további 600 ezer forinttal. Az így kapott 900 ezer forint nagy segítséget jelent a következő nagy terv megvalósításához, mivel a jelenlegi 50 köbméteres hidroglóbusz teljesítménye kicsinek bizonyult a megnövekedett nyári vízfogyasztáshoz, s szeretnék kicserélni 200 köbméteresre. A költségeket mai árakon négy és fél millióra kalkulálták. A januári falugyűlés úgy határozott, hogy a tcho fizetését még további két évig vállalják, így a hidrogló- buszt már jövőre felállíthatják. Gál Zoltán gyölíteni a több hónapja tartó kirakatbetörés-sorozatot. Az első rájuk bizonyított bűncselekményt még februárban követték el. A 26 éves Török István és a nála négy évvel fiatalabb Fojt Béla (ők egyébként unokatestvérek) baltával vagy kalapáccsal betörte a kiskunfélegyházi Elektroszer műszaki bolt kirakatát. Rádiós magnót, zseb- és autórádiót, valamint sok mást is elloptak, 60 ezer forint értékben. Május 11-én Török István és a vele egyidős Eszik János a kiskunfélegyházi sörgyári építkezésen járt. A felvonulási bódékat feszítették fel, és szerszámokat loptak el legalább 40 ezer forint kárt okozva. Ők ketten feszítették le a lakatot a kiskunfélegyházi 15-ös számú italbolt ajtajáról is június 5-én. Egy 13 ezer forintot érő rádiós magnót vittek el. Soha, sehova nem törtek be bizonytalanra. Előtte mindig kinézték maguknak, amire szükségük volt. Az, előre kiválasztott holmin kívül mást nem loptak el. Június 23-án éjjel sem csak úgy találomra zúzta be Török és Fojt az előre magukkal vitt baltával a kecskeméti Szigma vasedényüzlet kirakatát, megtetszettek nekik a szerszámgépek, hát eljöttek értük Kiskunfélegyházáról. E „látogatással” a boltnak 65 ezer forint kárt okoztak. Csakhogy miután a szerzeményüket hazafuvarozták, még ezen az éjjelen a kiskunhalasi műszaki bolt kirakatát is elmentek kipakolni. Egyebek mellett két music centerrel (értékük összesen 45 ezer forint) gyarapították aznapi gyűjteményüket. Ám hiba csúszott a tervükbe, mert ők videót ákartak lopni, csak valamelyikük elnézte a dolgot. Egyébként nem mindig voltak ilyen válogatósak. Májusban például egy hobbitelken Bácska szivattyút és egy egész nortonkutat szereltek le. Egy nappal letartóztatásuk előtt Török és Eszik Csongrádon járt. A műszaki bolt kirakatát törték be, és egy ITT televízióval távoztak. Hogy hová tették a motorkerékpárokon ezeket a holmikat? Kizárólag e körutak miatt szereltek föl egy nagy ládát az egyik járműre. A legutolsó bűncselekményük szerzeményeit is ebbe pakolták bele. így egyebek között előkerült még egy ITT televízió és egy lézerlemezjátszó is. Mindannyian dolgoztak. Nem profi bűnözőkről van szó, egyikük sem állt még bíróság előtt. Agyafúrtságuk azonban időnként egy kissé megdöbbentő. Például a motorjaikhoz hamis rendszámtáblát festettek. így, ha felforrósodott körülöttük a levegő, csak kicserélték, ez alapján pedig nem lehetett a nyomukra bukkanni. Amikor betörlek a kiskunfélegyházi italboltba, előre tudták, hogy ott a lakatot kell lefeszíteniük. Ezért aztán nemcsak vágócszközt, hanem egy másik lakatot is vittek magukkal. Midőn megszerezték amit akartak, gondosan újra visszazárták az ajtót. A nyomozók kérdésére, hogy ezt miért tették, így válaszoltak: — „Hát nem akartuk’, hogy valaki akármit is ellopjon innen!” Bencze Andrea
