Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-31 / 178. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 31. Nem csak gulyás, Puskás, 6:3 és ’56 Angolok Kecskeméten Coventryből Nem csak látják, élik is a magyar- országi életet azok az angliai Co­ventryből érkezett tanárok, akik immár több mint egy hete élvezik kecskeméti családok Vendégszere­tetét. Viszonzás ez, hiszen a vendég­látók többsége — angol szakos kecskeméti pedagógusként — né­hány hónapja járt már a szigetor­szágban, tanulmányozta a nyelv- oktatást, részt vett szakmai konfe­rencián, s egyben a népi diplomácia követe is volt. Ismeretséget, barát­ságot kötött az angliai kollégákkal, miután ők egyben ugyancsak házi­gazdák is voltak, családjaikkal. A coventry-i tanárok tizenhá­rom tagú csoportjának vezetője, Andrew Chandler szintén pedagó­gus — nemrég doktorált történe­lemből — és egyúttal a közép­angliai kvéker békére nevelési prog­ram egyik szervezője. Ő már koráb­ban is ellátogatott hazánkba, s volt Kecskeméten is. Mostani beszélge­tésünk során kifejtette, hogy szer­vezetünk célja, nevéből következő­en, a békére nevelés, egymás megér­tésének, megbecsülésének fejleszté­se. Mégpedig egy — az iskolában nem kötelező — tantárgy kereté­ben, amelynek eredménye, hogy a gyerekek átfogó képet kaphatnak a világról Közösségi iskola Munkájuk eredményes, s ugyan­ez —áttérve immár a látogatás köz­vetlen témájára — általában is el­mondható a nagyvárosban kialakí­tott képzési, oktatási szisztémáról. Coventryben ugyanis a háború után igen jól szervezett nevelési, ok­tatási rendszer épült ki. A város elő­ször azzal vívott ki tekintélyt magá­nak, hogy a világégés okozta pusz­títások utáni újjáépítéshez a szüksé­ges szakembereket jórészt a saját maga által kialakított, és az évtize­dek során továbbfejlesztett speciá­lis iskolákban maga nevelte ki. A hetvenes évek végétől pedig a közösségi iskola létrehozásával va­lósítottak meg egy új elképzelést. Hogy a név mit takar? A közösségi iskola valóban nyitott intézmény. Oktatási programjaiba bárki be­kapcsolódhat, felnőtt és gyermek — nyugdíjastól a kisiskolásig — egyaránt használhatja a létesítmé­nyeket, műhelyeket, sportpályá­kat, mégpedig ingyen. Érdekesség, hogy az idősek és a fiatalok nem­egyszer egyazon tevékenységben együttesen vesznek részt. Mindennek tanulmányozása, és a tapasztalatok felhasználása fon­tos es eredményes lehet itthon is, a legközvetlenebb haszonnal mégis az járhat, ha az angol szakos peaa- ógusok megismerik a Coventry- en kidolgozott módszereket és al­kalmazzák azokat itthoni munká­jukban. S ahogy Andrew Chandler hangsúlyozta: nem egyszerűen az angol nyelv tanítását érdemes ta­nulmányozni eredeti környezet­ben, hanem azt, miként kell kifej­leszteni a nyelvoktatást többnem­zetiségű közösségben. Ahol a diá­kok — Nagy-Britanniában példá­ul: a világ távoli részéről bevándor­lók gyermekei — második, tehát nem anyanyelvként tanulják az an­golt, s a nyelvvel együtt a magatar- táskultúratis. Ők is tanulnak nálunk Mindez elsősorban nekünk, ma- yaroknak hasznos, vetettem köz- e, de mit hozhat a testvérvárosi kapcsolatok újraéledése önöknek? A csoportvezető szerényen jegyezte meg, hogy Anglia nem olyan nagy, hogy ne tanulhatna Magyar- országtól is. S bár a jelenlegi hely­zetre mégsem ez a tendencia jellem­ző, két konkrét példát felhozott Andrew Chandler. Egyik a zene, mégpedig a zene szerepe a nevelés­ben, valamint a gyengébb képessé- ű gyerekek általános fejlesztésé- en. A másik terület — amelyikre ugyancsak kíváncsiak — a mozgás- sérültek kezelése, a budapesti Pető­intézetben kialakított módszer alapján. De a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése önmagában is fontos. Coventry—talán a világon is egye­dülálló módon—26 különböző vá­rossal tart fenn ilyen jellegű kapcso­latot. S Magyarország, és benne Kecskemét most különösen érde­kes, hiszen a csatorna túloldalán is úgy értékelik, hogy hazánk híd le­het Kelet és Nyugat között. Tanulócsoportok cseréje „A tömegkommunikációból sok információt kapunk most Magyar- országról, a tévében is sugároznak néhány hosszabb elemző műsort” — mondta Andrew Chandler —, „így tudunk azokról a törekvések­ről, útkeresésekről, amelyek a tu­dományban, a közgazdaságban, a társadalomban ma a magyarokat foglalkoztatják. Magyarországot az an^ol emberek számára már nem csupán a gulyás. Puskás, 1956 és a wembley-i 6—3 jelenti. A szélesedő kapcsolatok — szakmaiak, társa­dalmiak és természetesen egyházi­ak is — segíthetnek abban is, hogy eredményes legyen az önöknél is végbemenő megbékélési folya­mat.” Coventry be visszatérve a csoport elkészíti majd beszámolóját, s foly­tatja a maga területén mindenki a két várost összekötő szálak szoro­sabbra fűzését, igyekezvén meg­nyerni ehhez további támogatókat. Olyan szemléltető anyagokat is visznek magukkal, amelyek segítsé­gével bármelyik iskolában érdekes előadásokat tarthatnak Magyaror­szágról, Kecskemétről. Szorgal­mazzák a tanulócsoportok cseréjét s azt, hogy mód nyíljon tapasztalt tanárok többhetes, esetleg több hó­napos kecskeméti munkavállalásá­ra, bekapcsolódására az itteni nyelvtanításba. Váczi Tamás AMIT MAJD ÚJRAÍRNAK? Legendák és emlékek Petőfi haláláról |\/fégettem, hogy a szenzáció most Petőfi sírjának, földi maradvá­nyainak (úgy hírlik, hogy biztosra ve­hető) megtalálása és hazahozatala. En­gedjék meg azonban, hogy az eddigi hiedelmeket is szíves figyelmükbe ajánljam. Abból az alkalomból, hogy július 31 -én (lenne) éppen 140. évfordu­lója a fejéregyházi csatatér közelében (feltételezett) halálának. Hatalmas irodalma van ennek, Die­nes András tudós kutató könyvet is szentelt a visszaemlékezések, helyszíni bejárások, legendák alapján fölfejthető titok magyarázásának. Hiszen a holt­testet — a kozákok gyilkos öldöklése után ezernél is több honvédet temettek közös sírba soha nem találták meg. Illyés Gyula: Petőfi élete című ihle- tetten szép könyve akkor is megérdemli a figyelmet, az újraátélő olvasást, ha ennek egyes részletét csupán a legen­dák közé soroljuk majd egykoron. íme néhány, a halál körülményeit idéző so­rok közül. Bem még Maros-Vásárhelyen meg­parancsolta a költőnek, hogy marad­jon hátra; tudta, hogy mire vállalko­zott. A költő, a parancs ellenére indult a sereg után .. . Amikor a csata kezde­tén Bem megpillantja, haragosan ráki­ált, hogy térjen vissza azonnal legalább a tartalékhoz. Aztán a csatatér különböző pontjain látták. A leégett falu szélén egy sütőke­mencén ült, zsebkönyvébe jegyezgetett. Fél óráig egy árokhíd karfáján könyö­költ. Később a tüzérekhez ment, egy lecsapódó ágyúgolyó porfellegbe ta­karta .. . Kiáltások hangzottak: be vagyunk kerítve! A költő balra pillantott; futott a vezérkar, maga a merész kis öreg is; • Benczúr Gyula: Petőfi mellképe. (Olajfestmény, 1909. Petőfi Irodal­mi Múzeum.) erre szó nélkül megfordult és ő is futni kezdett. . . Őrült vérengzés kezdődött; az oro­szok Szkárjatyin és hétszáz bajtársuk eleste miatt nem ismertek hadifoglyot. Aztán iszonyú embervadászat: a kato­nák az elesetteket kifosztották. Az osztrák katonai kormányzóság­hoz küldött jelentés szerint egy tiszt Fejéregyháza és Héjjasfalva között, közvetlenül a szökőkútnál eltorzult ar­cú, elölről leszúrt felkelőt látott; már nadrágjáig le volt vetkőztetve. Mellette vérbemocskolt iratok. A személyleírás ráillik a költőre. De hátha mégsem ő volt? Mondhatják az édesanyának, hogy legkedvesebb fia valahol messze meg­halt. Nem hiszi el. .. Nem idézem tovább. Csak felvillan­tani akartam a képet, képeket, egy má­sik századi költő kései vízióit a nagy előd haláláról. Legendák sora látott napvilágot ar­ról, hogy Petőfi nem esett el a csataté­ren. Az egyik verzió szerint a cári csa­patok foglyul ejtették és Szibériába hurcolták. Nagy vihart kavart 1877 tavaszán a híressé vált Manasses-ügy. Egy Manas- ses Dániel nevű parasztember Alsó- Szovát (Kolozs megye) községben azt terjesztette magáról, hogy a 68. honvédzászlóalj katonájaként Csíksze­redánál sebet kapott, a cáriak kezébe került, s egy szibériai ólombányában együtt raboskodott Petőfivel. Az ügy annyira felajzotta a közvéle­ményt, hogy IIelfy Ignác képviselő jú­nius 14-én, interpellációt intézett a bel­ügyminiszterhez: tett-e valami lépést e hír való- vagy valótlanságának felderí­tése iránt? A diplomáciai folytatás csak azért maradt el, mert kiderült, hogy a hír terjesztője közönséges szélhámos, aki Nagyváradon volt rab és nem Szi­bériában. Szinte évről évre születtek újabb le­gendák. Még a La Manche-csatorna­beli Jersey-szigeteken is föltűnt egy em­ber, aki Petőfinek adta ki magát. Lon­donban, 1857-ben tízezer fontot vágott zsebre egy fiatalember, aki a magyar forradalmár költő mezében pumpolta meg a hiszékeny embereket. Idehaza pedig a letűnt szabadság kó­borlovagjait látták feltűnni mindenfe­lé, köztük Petőfit is. Hiszen tovább élt emléke a nép szívében. F. Tóth Pál •r Atkozott hajó 1989. június 4-én Miami Beach közelében elsüllyedt Hitler Adolf luxusjachtja. Az eseményt lelkes éljenzés, amerikai és izraeli dalok éneklése kísérte, olyan szo­katlan gesztus, amire a há­ború befejezése óta nem volt példa. Barry Konovitch flo­ridai főrabbi szerint: „Meg kellett tennünk, a jacht meg­felelő helye lesz a tengerfe­nék élővilágának, s a tett ugyanakkor jelképes is, a harmadik birodalom is el­süllyedt, mi pedig élünk.” Az Ostwind — ez volt a neve Hitler jachtjának —— 1939- ben készült, s a háború vé­gén amerikai hadizsák­mányként került Floridába. Eladták, de az új tulajnak sem hozott szerencsét. „Ej- jel-nappal őrizni kellett, mert vagy a bosszúállók, vagy az emlékgyűjtők cél­táblája volt.” Végül is Mia­mi Beach izraelita közössége megvette, azért, hogy méltó helyére küldje, a tenger mé­lyére. A szándék azonban kegyeletes gesztussal is bő­vült. A hajó sorsának betel­jesülése egyben emlékezés volt a „937 kárhoztatásra ítélt üldözött” sorsára. 1939-ben ugyanis 937 német zsidó a St. Louis nevű óce­ánjárón indult Amerikába, abban a reményben, hogy ott menedéket talál. De,,se Kubába, se az Egyesült Ál­lamokba nem engedték be őket. Ennélfogva az utasok túlnyomó többsége elpusz­tult valamelyik koncentráci­ós táborban. A túlélők kö­zül 70 ember részt vett az Ostwind elsüllyesztésében is, mégpedig úgy, hogy egy napra kibérelték a Florida Princess nevű hajót, ezt St. Louisra keresztelték, és a parti őrség asszisztálásával — amely az eredeti St. Lou- ist nem engedte kikötni —- a tetthelyre kísérte Hitler jachtját, majd elsüllyesztet­te. Éppen ötven esztendővel a halalhajó visszafordítása után. SAJTÓPOSTAí J Panasz és intézkedés Özvegy Szabó Károlyné kecske­méti lakos nemrégen részesült gyógykezelésben a megyei kórház III. számú belgyógyászati osztá­lyán. Mint nyugdíjas tanárnő, fo­kozott figyelemmel kísérte az otta­ni fiatal ápolónők munkáját, mely­ről a szobatársai nevében az aláb­biakat közölte velünk: Az ápolási munkát végző ifjú hölgyekről sok jót nem tudok mondani. Egyikük pedig különö­sen flegma volt, modortalanul vá­laszolt a kérdésekre és kelletlenül dolgozott. Vérvételkor például többször megszúrt, mire eltalálta a vénámat. A többi beteggel egyetér- . tésben az volt a véleményem erről az ápolónőről, hogy az idős embe­rek iránti tisztelet hiányzik belőle. Szerény véleményem: kórház­ban csak olyan nővérnek van he­lye, aki szakmai hozzáértéssel, odaadással, szeretettel foglalkozik mindegyik beteggel... E közérdekű panasz kivizsgálá­sára felkértük a Hollós József Me­gyei Kórház és Rendelőintézet III. számú belgyógyászatának osztály­vezető főorvosát, dr. Bruncsák Andrást és Dunai Andrásáé főnő­vért, akik megállapításukról és in­tézkedésükről így számoltak be a lapunkhoz eljuttatott levelükben: Olvasójuk tapasztalatait ismer­tettük dolgozóinkkal, közöttük is elsősorban az érintettekkel, akiket a történtek miatt szóbeli figyelmez­tetésben részesítettünk. Bízunk benne, hogy fiatal munkatársaink okulnak a sajnálatos esetből, s a jövőben több türelmet tanúsítanak az ápolásra szoruló emberek iránt. Mi, vezetők külön is megköszönjük Szabó Károlyné volt betegünk segí­tő szándékú észrevételeit az osztály tevékenységével kapcsolatosan, s az abból adódó tanulságokat levontuk. Végezetül — a tárgyilagosság kedvéért is — el kell mondanunk, hogy kollégáink többféle beállított­ságúak, s nem is mindegyikükben van meg a kellő empátiakészség. A szükséges anyagi és erkölcsi meg­becsülés híján azonban már régóta nem tudjuk csakis a rátermettség alapján megválogatni azokat, akik­kel együtt végezzük a gyógyító munkát. Valamit tenni kell. .. Hetek óta folynak már nagyarányú építési munkák a Bethlen körút és a Ceglédi út találkozásánál, s e terület le van zárva a forgalom elől. Következésképpen elterelő útvonalon haladnak az autóbuszok és az egyéb járművek. A Katonatelep felől érkezők, illetve az arrafelé tartók jelentős része a módosított útirányt ponto­san betartva közlekedik. Úgy tűnik azonban, hogy egyre többen vannak, akik lerövidítik útjukat s ezáltal nekünk, a környékbeli lakosoknak sok bosszúságot okoznak. Hogy mit csinálnak a merész emberek? A Ceglédi úton a városközpont felé jövet jobbra letérnek kocsijukkal a Vaspálya utcán, majd végigmennek a Márvány utcán, ahol az én lakásom is van. Ez az utca nem szilárd burkolatú, így hát nem nehéz elképzelni, mekkora port kavarnak az arra járó autók, közöttük mind gyakrabban a kamionok is. A városból kifelé menet pedig az vált gyakorlattá, hogy a Kerkápoly utca igénybevételével kanyarodtak rá.a Ceglédi útra az autósok. Ám egy ideje ez a lehetőség sem áll fenn, ugyanis az ottani vasúti kereszteződésnél a MÁV végez javítási munkálatokat, így az a területszakasz is zárva van. A sofőr nem tehet egyebet, minthogy visszatolat és különféle útvonal igénybevételével éri el a mi utcánkat. Ahol most már oda-vissza- irányú a járműközlekedés és a nyomában állandó a porfelleg, minek következtében otthonunkat sem szellőztethetjük. Ez okból jártam a tanács illetékeseinél, akik semmilyen megoldást nem tudnak a helyzetre. Nekünk azért van javaslatunk, például az, hogy jelzőtáblák segítségé­vel kellene megtiltani a jobbra kanyarodást a Ceglédi útról a Vaspálya utcára, valamint a centrumból Katonatelep felé menet a Ceglédi út lezárt szakaszának használatát. És akik ezután is választanák önhatalmúlag — a rövidített útvona­lat, esetenként találkozhatnának a közlekedésrendészet embereivel, akik akár helyszíni bírság révén is jobb belátásra bírhatnák a szabályellenesen közlekedőket. Égy szó mint száz: valamit tenni kell azért, hogy megszűnjön portalanítatlan utcánkban az átmenő forgalom! Malek József Kecskemét ÜZENJÜK „Állampolgár” jeligére Kalocsára: Szociális segélyből rendeltetésének megfelelően — csak a rászoruló része­sülhet. Ön ezzel szemben azt állítja, hogy lakóhelyén azok is kapnak ilyen juttatást, akik életerős, munkaképes emberek, s csak a saját hibájukból ere­dően vannak nehéz anyagi helyzetben. A könnyen szerzett pénz jelentős részét pedig az italboltokban költik el. Nos, az ebbéli tapasztalatait sem megerősí­teni, sem cáfolni nem tudjuk, amit te­hetünk, annyi: a szociálpolitikai prog­ram kalocsai végrehajtásának lakossá­gi bírálatára ezúton hívjuk fel az illeté­kes városi és megyei szervek figyelmét. „Beteg vagyok” jeligére, Jászszent- lászlóra: A közgyógyellátásra való jo­gosultságot kérelem alapján állapítja meg az ügyfél lakóhelye szerinti tanács vb egészségügyi szakigazgatási szerve. Ezzel kapcsolatosan lehetőség van mél­tányosság gyakorlására is. Az ilyen módon beszerzett orvosság, gyógyá­szati segédeszköz stb. árát a társada­lombiztosítási költségvetés fedezi. Hevér Lajosnak, Kiskunfélegyházá­ra: Ha a külföldön jótállási felelősség­gel vett híradástechnikai eszköz meghi­básodik, az visszavihető javítás vagy csere céljából azon ország kereskedel­mi egységébe, ahol a vásárlás történt. E kiutazás előtt szükséges megkeresni a megyei vámhivatalt, amely elvégzi a kivitelre vonatkozó vámkezelést. Az erről szóló okmány megjelöli a rádió, magnó, lemezjátszó stb. visszahozata- lának határidejét is. Aki ezen intézke­dés alapján hozza vissza készülékét, az természetesen vámmentes. Csere esetén is csak akkor kell fizetni vámot, ha az új eszköz drágább, mint a korábbi volt. Horváth Miklósnak, Bajára: Lég­fegyvernek tekintendő minden puska, pisztoly, amely dugattyúval, sűrített le­vegővel vagy gázpalack igénybevételé­vel működik és alkalmas az öt és fél milliméternél nem nagyobb kaliberű lövedék kilövésére. Az ilyen típusú fegyvert is kötelező szabályszerűen, biztonságosan használni. Az ezzel ösz- szefüggő részleteket a belügyminiszter 2/1968. (V. 15.) számú rendelete tartal­mazza, melynek egyik fontos kitétele: légfegyverhez és a hozzá való lőszerhez kizárólag vásárlási engedély birtoká­ban lehet hozzájutni, s ezt az engedélyt a Belügyminisztérium adhatja meg a kérelmezőnek, például sportegyésület- nek, vagy mutatványosi szolgáltatást ellátó személyeknek. Megjegyezzük: akinek birtokába az említett jogszabály hatályba lépése előtt került a légfegyver — erre az időpontra a gyártási szám alapján lehet következtetni —, az meg­tarthatja. Különben e fegyver vételét és használatát illetően új rendelkezések ki­dolgozásán fáradoznak a szakemberek. Idős Schöffer Györgynek, Soltvad- kertre: 1988. január elseje óta korlátlan ideig dolgozhat és ez alatt bármennyit kereshet a nyugdíjas, akinek e munká­járól nem kell bejelentést tennie a nyúg- díjfolyósító szervnek. (A rokkantsági nyugállományban lévőkre, akik még nem érték el az öregségi nyugdíjkorha­tárt — nő az 55., és férfi a 60. életévét —, más tartalmú szabály vonatkozik.) Megemlítjük még, hogy ez évtől kezdő­dően a 12 hónap alatt folyósított, ösz- szesen 108 ezer forint nyugellátáson felüli — munkaviszonyból származó jövedelem esetén adófizetésre köte­lezett a nyugdíjas is. „Köszönöm a választ” jeligére Kun- adacsra: Tartásdijat az arra kötelezett szülőnek addig kell fizetnie, míg gyer­meke be nem fejezi általános és közép­iskolai, szakmunkásképzői, vagy ép­pen főiskolai, esetleg egyetemi tanul­mányait a nappali tagozaton. Ha to­vább nem tanuló gyermekről van szó, utána csak a munkaképessége eléréséig jár a szóban forgó ellátás. A munkaké­pesség a 15. életév betöltésétől számí­tandó, amikor már munkaviszonyba léphet a fiatal. Amennyiben ez utóbbi­ra sor kerül, megszűnik a tartásdíjra jogosultsága. Fontos tudni: a tartásdíj mérséklését kérheti az a szülő, akinek a megélhetési körülményei jelentősen romlottak, amióta megállapították ré­szére e kötelezettséget. Ilyen ügyekben a bíróság hivatott eljárni. Sportpálya a lakásablaktól egy méterre ? Immáron negyven esztendeje lakom jelen­legi otthonomban, a Marx tér 14. szám alatt. E ház először magántulajdonú volt, később államosították. Kertje jó ideig parlagon he­vert, majd a gazt kiirtva, a földet megművel­ve, gyümölcsfát telepítettem oda, és szőlőso­rokat ültettem. Ezt a termesztőmunkát pár éve meg kellett szüntetnem, mert a tanács közcélú építkezést tervezett arra a helyre. A program máig nem valósult meg. Legutóbb azt hallottam: garázsok kerül­nének a házam mellé, ám olyan kicsi lenne az attól való távolság, hogy a hatóság nem engedélyezte a kivitelezést. Mostanában azonban egyéb hírek keltek szárnyra: állító­lag sportpályát alakítanak ki e területen. Az elgondolás szerint a labdafogó háló az abla­komtól 1 méterre lesz elhelyezve. Attól félek, a zajos sportélettől percnyi nyugalmam sem lesz. Ám ez csak az egyik gond! A másik, hogy az épületem külső tata­rozása is lehetetlenné válik; hiszen az ahhoz szükséges területrészen szintén valafnilyen létesítményt emelnek. Én nem ismerem a hatályos építési sza­bályt, mégis kötve hiszem, hogy zöld fényt ad olyan kivitelezési munkának, amely sért­heti a közvetlen szomszéd érdekeit. íresik I.ajosné Baja Söprű A porszívó gép és a partvis mellett nélkü­lözhetetlen eszköze a háztartásnak a söprű is. Egyformán jól hasznosítható a parkettás, szőnyeg- és műanyag padlós vagy éppen kő­burkolatú helyiségben. Mármint akkor, ha söprés közben nem hull darabjaira. Mert­hogy ilyen söprű is kapható ma már 38 forin­tért. A furcsa termékkel egyik lajosmizsei olvasónk kopogott be szerkesztőségünkbe. Az üzletben nem egészen három hete vásá­rolt alkalmatosság külsőre nem mutat elté­rést hasonló rendeltetésű társaitól. A nyél erős fából készült, s hozzá van erősítve — dróttal és műanyag fonallal — a cirok. En­nek mennyisége a szokásos, ám a tartóssága korántsem. Szinte mindegyik mozdulatnál, amikor a söprűt végighúzzuk a padlón, letö­rik egyi cirokszál. Nem szükséges,-tnatemati- küsnák lenni annak kiszámításához, mennyi idő múlva hullik ki az utolsó darab cirok. Az ember gondolhat arra, hogy a száraz szál könnyen törik, ám rögtön eszébe jut: régebben a seprű élettartamát csak a kopása határozta meg, s nem a „vedlése”. Szóval valami hiba mégis lehet ezzel a fogyatkozó seprűvel, amely jelenleg már csak bosszúság forrása a lapunkat felkereső háziasszony családjában. Az esettel kapcsolatosan óvatosságra int­jük a leendő seprűvásárlókat. A gyártóhoz pedig máris elküldtük volna a különös pél­dányt, ha ismernénk a nevét és címét. Amit eddig nem sikerült kiderítenünk. Persze, le­het, hogy a 38 forintos termékét illetően nem is tart igényt a reklamációra ... VISSZHANG Magának köszönheti Június 28-án megjelent Sajtóposta rova­tunkban „Nem tudom, mi lesz velem . ..” címmel vázoltuk az egyik keceli asszony gondjait arról: évtizedeken át végzett alkalmi munkájával nem szerzett nyugdíjjogosult­sághoz szükséges szolgálati időt. írásunkra érkeztek együttérző reagálások, segítséget felajánló telefonhívások, de kap­tunk más nézőpont alapján íródott levelet is. Noha a feladójával, a Borota, Fő utca 3. szám alatt lakó Szabó Pélernével nem min­denben értünk egyet, a vélemények pluraliz­musa jogán helyt adunk sorainak: „Megfigyeltem, hogy manapság gyakran panaszkodnak az idős emberek, mennyire szegények, s ellátatlanok. Erre én azt mon­dom, hogy ha az elmúlt évtizedekben az öregnapjaikra is gondolva dolgoztak, spó­roltak volna, talán nem tartanának ott, ahol vannak. Ha az a keceli néni is rendes munka­helyen és folyamatosan dolgozva kereste vol­na kenyerét, ma kaphatna saját jogon ellá­tást. , Szerintem ő csak magának köszönhet mindent. S a dolog vége az, hogy a társada­lomnak kell segítenie rajta, a közös kalapból elvenni részére azt, amihez a munkaképessé­ge idején semmit sem tett hozzá. Pedig az efféle juttatásokra a jövő nemzedékét nevelő fiatal családoknak lenne elsősorban szüksé­gük. Én is két kisgyermeket nevelek, gyesen vagyok, ennek ellenére fizetnem kell az OTP- nek a lakáshitel-tartozást, s vásárolnom kell a drága gyermekruhát, s a mindennapi élele­mért is rengeteget kell kiadnom. Segélyre nekem is szükségem lenne, de hát elsősorban a rá szoruló időseknek utalnak pénzt a taná­csiak ...” Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 /A Telefon: 27-611

Next

/
Thumbnails
Contents