Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-04 / 155. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! INDULÁSRA KÉSZ A PETŐFI-EXPEDÍCÍÓ PETŐFI NÉPE ilii'fflliililílllillllliilffiill! AZ MSZMP NAPILAPJA xliv. évf. 155. szám Ára: 4,30 Ft 1989. július 4., kedd A Petőfi Népében rendszeresen beszámoltunk a Morvái Ferenc fel­találó által kezdeményezett és anyagilag támogatott Petőfi-expe- díció fejleményeiről. Most elérkez­tünk az itthoni események formá­lódásának utolsó híradásához: a Petőfi-expedíció útra készen áll. A közelmúltban ülésezett a Petőfi- bizottság, ahol jelen voltak a szov­jet partnerek is: Ny. I. Krucskov, a Burját ASZSZK Minisztertaná­csának elnökhelyettese, V. J. Ma- hov, a barguzini járási vb elnöke, Ny. V. Badmajevics, a Tyeplopri- bor gyár igazgatója. Ny. I. Krucskov elmondta, hogy megbecsüléssel gondol azokra, akik a múlt nyomába erednek. Mindenképpen fontosnak tartja, hogy a náluk is élő Petőfi-legendá- nak a végére járjanak, éppen ezért messzemenőkig támogatja az ex­pedíció munkáját. V. J. Mahovtól azt hallottuk, hogy Barguzinban is felkészültek a közeli expedícióra, megteremtették a kint tartózko­dók számára a feltételeket, a szak­munkához szükséges segítséget is megadják. Nem titok az sem, hogy nem minden barguzini lelkesedett a tervezett sírfeltárásért, de mára lecsillapodtak a kedélyek és ellen- szavazat nélkül megszavazták az exhumálást. Morvái Ferenc sze­mélyesen is felkereste a helyszínt, ott előadást tartott az expedíció terveiről. Időközben idehaza is MEGNYÍLT A 14. SZÁLLÍTÁSI NYÁRI EGYETEM Szakmai továbbképzés aktualitásokkal Hétfőn délután nyitotta meg Kecskeméten, a techni­ka házában a 14. szállítási nyári egyetemet Tohai Lász­ló, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a megyei szállítási bizottság elnöke. Tizenkét év óta ad otthont ennek a felsőbb szintű szak­mai továbbképzésnek Kecs­kemét, amelyet ez évben a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium Központi Szállítási Tanács titkársága, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főisko­la, valamint a megyei szállí­tási bizottság rendezett. To­hai László megnyitójában arról szólt, hogy változatlan az az alapelv, mely szerint ez a szakmai továbbképzés a gyakorlati munka számára ad hasznos és új ismereteket. Erre a gyorsan változó vi­lágban rendkívül nagy szük­ség van, hiszen egy ev óta a minisztérium átszervezésén kívül az autópálya-haszná­lati díj borzolta fel a közle­kedők idegeit, amelyet a ben­zinár emelése követett. A ké­sőbbiekben arról a tartalmas kulturális programról is szólt Tohai László, amelyet az egyetem szervezői nyújtanak a résztvevők számára. Nagy érdeklődéssel várta a hallgatóság Derzsi András közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter, a szállí­tási nyári egyetem elnöké­nek előadását, aki nem je­lent meg, ezért a következő előadó, Katona'András, a KÖHEM löcsÄt főnöke tartott előadást a tarca mű­szaki fejlesztésének fő irá­nyairól és finanszirozási le­hetőségeiről. A következő előadó, dr. Cseh Lajos, a KÖHÉM főosztályvezetője A szektorsemlegesség és ver­senyfeltételek a közúti köz­lekedésben címmel tartott előadást. Ma elsőként Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgatója vá­zolja a vasút helyzetét, majd dr. Baksa Sarolta a társasá­gi, vállalati és átalakítási törvény érvényesüléséről szól. Bizonyára érdekes lesz dr. Petőfi László osztályve­zető referátuma, amely az ez évi tarifaintézkedések hatá­sáról és a jövő évben várha­tó változásokról szól. Gara­mi Kálmán, a Volán Vállala­tok Központjának vezér- igazgatója a Volán-integrá­ció jövő évi változásait vá­zolja fel. Délután a résztve­vők Kalocsára utaznak. G. G. Meghalt Andrej Gromiko WMmmm kedvező fordulat következett be, Stark Antal művelődési minisztéri­umi államtitkár aláírásáyal támo­gatólevelet kapott az expedíció. A szibériai expedíció során fel- ptárják majd a feltételezett Petőfi- sírt. Ebben a munkában magyar, szovjet és amerikai régészek, ant­ropológusok vesznek részt. A két­hetes expedíció pillanatait a Kecs­keméti Városi Televízió háromta­gú forgatócsoportja rögzíti majd, ők már hétfőn elindulnak a távoli helyszínre, hogy az expedíció 22 tagú csoportjának érkezését már filmezni tudják. ,A Petőfi-expedíció tehát indulás­ra készen áll, jövő hét közepén fel­száll a repülőgép Ferihegyről .Olva­sóink továbbra is nyomon követhe­tik az eseményeket, hiszen lapunk tudósítója ugyancsak elindul a tá­voli Bajkál-tó irányába, Barguzin- ba. Remélhetőleg, menet közben si­kerül majd kapcsolatot teremteni a szerkesztőséggel és beszámolha­tunk a helyszínen tapasztaltakról. 6. T. Mit mond Kádár János? ■ ■ ' '' y,.: .. ■ . , ' . ' y.- Li>L.:í (3. oldal) Pozsgay- interjú a Spigelben (2. oldal) V' Jelentés a burgonyafrontról Ilyen korán itt az ősz? Sárgul­nak, száradnak a burgonyatáblák a solti lapályon. Arrafelé sokakat tart izgalomban e jelenség: több ezer embernek kí­nál ugyanis meg­élhetést a „pityó- kázás”. A Duna melléki magán- és közös gazdasá­gokban terem meg már évek óta az ország burgo- nyaszükségleté- nck a fele. Nyűgöd tabb esztendők után. az idén ismét so­kat emlegetik a termelők a bur­gonyavész, a fi- toftera nevét. Ez a gombabetegség tette tönkre a né­hány hete még élettől duzzadó, olajzöld táblákat. Mi lesz a pusz­títás következménye? Hogyan álakul majd az őszi és a téli burgonyaár? Lesz-e elég a hús mellé valóból? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ a Duna melléki falvakban. Olcsó a korai? A helyi szövetkezet irodája kétszer is elférne ebben a dunaegyházi magán­házban. Az alápincézett, nagy ablakos, emeletes épületet körülbástyázták a la­kók. Ládákkal. A rekeszekben nagyon szép karfiol, káposzta és újkrumpli. Te­lik a Zsuk platója. Irány Budapest. Családi vállalkozás Kelemenéké. Hét holdon termelnek káposztaféléket és burgonyát. — Az idén nevetségesen olcsó a ko­rai krumpli — mondja érdeklődésemre Kelemen Zoltán. Felét sem kapjuk a tavalyi árnak, pedig a munka ezzel is megvolt. Mivel az utóbbi években szép nyereséget adott a gumós, az idén már sokan próbálkoztak. Keresett, drága vetőmag lett például a rövid tenyész­idejű Cleopátra. Most több is termett, s az enyhe tavasz miatt hetekkel koráb­ban kezdődhetett a szezon, mint 1988- ban. A fitoftéra is sürgeti a gyors érté­kesítést. Érthető: igen alacsony az ár. Dunaegyházán már négy-öt forintért is lehet zsenge krumplit kapni. Nem tud­ni, mi lesz ősszel? Áruhiány és drága­ság? Mi, ha végzünk a szedéssel, beve­tünk újra egy táblát. Ha szerencsénk lesz, késnek a hidegek, a másodvetés pótolja majd az elmaradt hasznot. Egy kisgazdaság rugalmasabban tudja kö­vetni a változásokat, \mint egy mamut­szövetkezet ... Megállítható-e a romlás? A burgonya állítólag csak azokat szolgálja hasznosan, akiknek a gépek, eszközök mindig, időben rendelkezé­sükre állnak. Akik elsőként vethetik a legkorábban szedhetik. ■ Falun ma a családi farmgazdaságok és a szövetke­zeti vezetők versenyképesek igazán. A Solti Kossuth Termelőszövetkezet­nél is szinte csak az irányító szakembe­rek kísérleteztek a szeszélyes gumóssal. — Fonnyad a szár, sorvad a levél. Vajon megállítható-e még a romlás a háztáji burgonyaföldeken? — kérdez­tem Medveczki Imre ágazatvezetőtől. — A Cleopátra-táblákon már biztos, hogy nem — kezdte válaszát. Vagyis már annak is örülnünk kell, ha vissza­kapjuk a pénzünket. A rendkívüli esős, párás >— időjárás okozta a korai pusztulást. Két hete még minden bizta­tó volt. Amikor igazából felfedeztük a gomba kártételét, már késő volt. A na­pokban vendégek jártak a Kossuthnál, egy szlovákiai közös gazdaság küldöt­tei. Évtizedek óta termelik a „földi al­mát”. Amikor megmutattuk nekik a beteg kerteket, csak legyintettek. Nincs mit tenni, mondták, föl kell szedni mi­előbb a galambtojásnyi gumókat. Menteni kell, ami még menthető. Én háromszáz mázsára számítottam hol­danként, s most örülök, ha százötven mázsa lesz. Ilyen a mezőgazdálko­dás ... — Tehát csak a korait támadta meg a fitoftéra? (Folytatás a 2. oldalon) Vállalati berkekben nem nagyon kedvelik manapság a bankembere­ket. Ahogy mondani szokás: a vi­szony kissé feszült. Úgy látszik, eb­ben a közös feszültségben (mert a bankembereknek is van egynéhány kifogásuk a vállalatokkal szemben) nemcsak egymás érveire, hanem egymás magatartására is érzéke­nyen figyelnek a felek. Ez lehet az oka, hogy a pezsgő hangulatú,"hite­lekről folyó tárgyaláson az egyik megyei vállalat vezetője érvek és el­lenérvek kemény csatája közepette is észrevette: a’partner fővárosi ille­tőségű tanácsadója jóízűen szunyó­kál. Majdnem úgy, mint a tévéka­merák segítségével, több millió né­!■ ■HII—HHI ,Á szabadárakat nem lehet kordában tartani” Árhivatali vélemény emelések után Július 1 -jón, múlt szombaton és 3-án, hétfőn a fogyasztási cikkek, elsősorban az élelmiszerek, vegyi áruk és dohánytermékek, továbbá jó néhány importáru széles körében jelentős áremelésekre “került sor. Mivel kizárólag olyan áremelések­ről van szó, amelyek szabadáras cikkekre vonatkoznak, és a legtöbb esetben még az előzetes bejelentési kötelezettség sem vonatkozik az azokat gyártókra és forgalmazók­ra, hivatalos lista sem készült. Budapesten például a Városház utcai baromfiáruházban hétfőtől így alakulnak az árakra csirkeapró­lék 60-ról 66 forintra; az egész csir­ke 88-ról 99 forintra; a comb 110- ről 118-ra; a mell 110-ről 132 forint­ra; a libacomb 107-ről 120 forintra; a szeletelt pulykamell 240-ről 300 forintra nőtt. A Rózsadomb ABC Áruházban pedig egyebek között az alábbi áremeléseket érvényesítet­ték: gyufa 70 fillérről 90 fillérre; az őrölt paprika 75-ről 81,50-re; a só- letkonzerv 66-ról 79-re; egyes kalá­csok; a kuglófok 16,50-ről 18-ra; a Royal likőrök 180-ról 203 forintra; egyes teák 35,40-ről 44,50-re; a Bé­kés megyei üdítőitalok 1 'forinttal drágábbak, nőtt a baromfiáru ára, folyamatosan emelkedett a külföldi szeszes italok ára; a cigaretták kö­zül a Helikon 23-ról 25 forintra; a Sophianae 19-ről 20-ra; a magyar Marlboro 54-ről 60-ra, illetve 60- ról 70-re; a magyar Multifilter 48- ról 60 forintra emelkedett. A felso­roltakon kívül még több tucat ha­sonló árucikk ára növekedett. A kereskedelmi hálózatban eltérő mértékben emelték az árakat, igy az egyes termékeknél akár több forint­nyi eltérés is jelentkezhet az üzletek­ben, áruházakban. A mostani áremeléseket Lakatos József, az Országos Árhivatal fő: osztályvezetője így jellemezte: a kormány ez évre 15 százalékos ár­emeléssel számolt, s ez bárhol a vi­lágon azt jelenti, hogy főleg a szabadáras cikkek körében rend­szeresen, jelentősen és széles körben emelkednek a fogyasztói árak. Csépi Lajos, az árhivatal elnök­helyettese az MTI munkatársának elmondta: kivétel nélkül vállalati indíttatású áremelésekről van szó. Bár ezek a termékek a szabad árfor­mába tartoznak, nem tagadható, hogy az árhivatal jó részükről tu­dott, s igyekezett az áremelések idő­pontját befolyásolni. A kormány egyik közelmúltbeli ülése után ki­adott közlemény szerint a fehérje, a műtrágya és az energia ára az idén nem változik a termelők számára, így központi áremelésre sem kerül sor. Ugyanakkor a szabadáras cik­kek körében sor kerül áremelésekre az év során. A tavaszi forintleértékelés azon­ban sok termelőt, köztük a barom­fitenyésztőket is érintette, számuk­ra jelentősen drágultak az import­ból beszerzett takarmányadalékok. Ezeknél a termékeknél tehát a 6-7 százalékos átlagos áremelés indo­kolt. Az import drágulása az egyik fő okozója a többi árucikk áremelé­sének is. Arra a kérdésre, hogy mindezt figyelembe véve mennyire lehel kor- (Folytatás a 2. oldalon) nnm ző által kilesett egynémely honatyá a magyar Országgyűlésben. Azért csak majdnem, mert a banki tanácsadó nem is nagyon igyekezett leplezni átmeneti kikapcsolódását a vitából. Kényelmesen hátradőlve szundított a fotelban. A vállalat vezetője fel volt hábo­rodva. Nem tudom ugyan, miért, el­végre egy tanácsadó legfeljebb taná­csot adhat, pénzt aligha. Tanácsot sem kötelezően, hiszen „köztudo­mású, hogy a tanácsadóktól nem várnak el munkát!”. Mielőtt bárki újságírói rosszmájúsággal vádolna, gyorsan hozzáteszem, hogy fenti vé­lemény egy világszerte ismert ameri­kai üzletembertől, Lee lacoccától származik. Akinek bőven akadt dol­ga tanácsadókkal, sőt, bankokkal is, amikor cége, a Chrysler autógyár igencsak mélyen volt a gödörben. Még a híres menedzsernek is tapasz­talnia kellett — ha ugyan vigasz ez kevésbé híres honi vállalatvezető­inknek —, hogy „a kövér esztendők­ben a bankárok ott sürögtek-forog- tak körülöttünk, de a sovány évek­ben hanyatt-homlok visszavonul­tak." A Citybank „fickói" csak egyetlen dolgot tartottak szem előtt: a pénzük megtérülését —írja lacoc- ca kissé keserűen. A volt vezérigaz­gató kesergéseiből az mindenesetre kit űnik, hogy bankok és nehéz hely­zetbe került vállalatok kapcsolata a nyugati léitekén sem mentes a fe­szültségektől. Üzleti tárgyalások idején viszont nem árt a partnerrel jó viszonyban lenni, lacocca is csak azután írta meg fejezetnyi, nem éppen hízelgő véleményét az amerikai és európai bankokról, amikor cége szénája végre rendbe jött. Az említett ma­gyar vállalatvezető is kézzel-lábbal tiltakozott az ellen, hogy a kis tör­ténet bármelyik újság cikkébe beke­rüljön. Merthogy nagyon kellene nekik az a néhány tízmilliócska, és hátha ... Hátha a bankban sértő­dések!? De talán nem illendő ennyi „rosszat” feltételezni bankjainkról, akármilyen feszült is a viszony. Sok körülményi mérlegelnek, amíg egy vállalatnak odaítélik a hitelt, de azt nyilván nem, észrevett-e az üzletfél mellékesnek mondható közjátéko­kat a súlyos tárgyalások meneté­ben. Hiszen, ha árthat is ilyesmi valaminek (vagy valakinek), a vál­lalat fizetőképességének semmikép­pen. Nem ismeretes egyébként, mit ta­nácsolt kollégáinak a tanácsadó. Ha kényelmes volt a fotel, és ő jól aludt, talán kedvezően ítélte meg a céget. Ámbár sem sovány, sem kö­vér esztendőkben nem tisztes dolog egy vállalatnak efféle meggondolá­sokra építeni. Elvégre egy ülőalkal­matosság éppúgy nem tudja befo­lyásolni azt a bizonyos fizetőképes­séget, mint az ilyen-olyan történe­tek. Ami még lacocca urat illeti: a Chrysler és hitelezői végül is meg­egyeztek, s mind a két lel tett a bankok kétségtelenül kisebb —- en­gedményeket. Arról, hányán szun­dítottak el közben, az amerikai me­nedzser, sajnos, nem ir. Tulajdon­képpen elképzelhető, hogy azokon a hosszú, unalmas tárgyalásokon kizárólag olyanok vettek részt, aki­ket egyformán érintett és egyfor­mán ébren tartott a közös ügylet. Bár, ki tudja, lehel, hogy egyszerű­en csak nem fotelban ültek. —ma— 1 r’ÄSi&äK' c sov, ^ ,0 ,s J , / harminc éven át vezcftc a szovjet diplomádát. Az . y> . : : ■ ■■ ;.'.v ■ Gromiko nem tűnt el a politikai „süllyesztőben". Nagy diplomáciai, politikai tapasztalatát, egy el­lentmondásos történelmi időszak összegyűjtött is­mereteit elismerve, megválasztották a legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökévé. Erről a posztról akkor távozott—79 éves korában —, amikor helyét Mihail Gorbacsovnak adta át. Ez év tavaszáig tagja volt a Központi Bizottság­nak, sőt, évtizedeken át a Politikai Bizottságnak is. ' (Kommentárunk a 2. oldalon) m j rii ’é 0X*MA * b *Tl Ki ZJT^Hi % WiJjkj ij%j| j Mdk j^i 1111111 w\ WBH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents