Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-04 / 155. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 4. POZSGA Y-INTERJŰ A SPIEGELBEN Csatlakozni Európához — Szakítani a kompromittáló tényekkel kell, és így a szocializmus megújítható. Az európai kultúrának és Magyarország Európába való visszatérésének a híve és szószólója vagyok. Az a programunk, hogy újra megtaláljuk a csatlakozást Európához. Ezt hangsúlyozta a Der Spiegel című hetilapnak nyilatkozva Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP elnökségének tagja. A jövő évi országgyűlési választások előkészületeiről szólva kijelentette: a választóknak új programot adunk a kezébe, és a nép józan értelmére apellálva világossá tesszük, hogy a párt teremtett is, nemcsak megsemmisített értékeket. Pozsgay hangsúlyozta, hogy megitélése szerint a következő kormány koalíciós kormány lesz, mivel aligha akad majd olyan párt, amely egyedül megszerezheti az abszolút többséget. Szerinte leginkább a Magyar Szociáldemokrata Párt és a Magyar Demokrata Fórum jön számításba. A Szabad Demokraták Szövetsége nagyon komoly értelmiségi erőt képvisel, ám, úgy vélem, hogy ez a szervezet intellektuális bíráló kedve okán nem fog tömegbázisra lelni, hanem mindig a klasszikus ellenzék szerepét játssza majd — mondotta. Az álíamminiszter a Központi Bizottság legutóbbi ülése kapcsán sajnálattal említette, hogy a KB-ban nem minden áramlat volt képviselve, legalábbis nem minden áramlat jelentkezett szólásra. Hallgatott az a kisebbség —jelentette ki —, amely a szocializmus építését változatlanul a korábbi diktatórikus formában tudja elképzelni. Így a vitában csak arról volt szó, hogy a refonnokat inkább óvatosan vagy radikálisabban, viharosabban kell-e megvalósítani. Eltérő nézeteket elsősorban a jelenlegi helyzet elemzésekor hangoztattak. Pozsgay Imre az őszi pártkongresszus egyik fő feladataként jellemezte azt, hogy választ adjanak arra a kérdésre: egy párton belül megmaradhatnak-e egymást kizáró ellentétek. Ezért mindenekelőtt olyan markáns programra van szükség, amely kizár min- ■den félreértést. Egy számszerűségét tekintve olyan nagy és erős párt, mint az MSZMP sok áramlatból állhat, de a diktatúra és a demokratikus szocializmus nem hozható közös nevezőre. Szerinte nem lenne demokratikus eljárás egyszerűen kitaszítani a pártból a szektás, dogmatikus erőket, amelyek csak nehezen akarnák elhagyni a pártot. Mindenesetre dönteniük kell majd. Arra a kérdésre, hogy mit nyerne a párt, ha ezek az erők előbb- utóbb távoznak, az MSZMP elnökségének tagja kijelentette: Ebben az esetben az így létrejövő reformpárt számára sokkal könnyebb lenne érintkezni, párbeszédet folytatni a néppel. Az MSZMP értékítélete és orientációja akkor egészen világos lenne. Emellett a párt ily módon túladna egy terhes történelmi nehezéken. Arra a megállapításra válaszolva, hogy a reformerek már többséget alkotnak a KB-ban, Pozsgay Imre kifejtette: inkább úgy fogalmazna, hogy a KB egyre jobban érzi a tagság nyomását és az országban uralkodó hangulatot. Alulról igen jelentékeny mozgalom indult ki. Ennek hatása alól a KB sem vonhatta ki magát. Az államminiszter megitélése szerint 1991—1992-ig a magyar reformereknek érzékelhető sikereket kell felmutatniuk. Az adósságszolgálat terhei ugyanakkor lesznek a legnagyobbak, ám addigra már ki lehet jutni a jelenlegi megszorító politikából, és megélénkülhet a gazdaság, lezárható az ipari szerkezetváltás is. Ellenkező esetben Magyarország ipari múzeummá válik. Ha azonban a fentiek nem sikerülnek, veszélyes helyzet állhat elő, s Európa sem engedheti meg magának, hogy még egyszer bekövetkezzék magyar tragédia. A magyar politikus a magyarországi változások romániai hivatalos fogadtatására utalva megállapította, hogy a bukaresti reagálás már nem mérhető az európai civilizáció mértékegységeivel. Itt más, csakis lélektani módon megvilágítandó indítékokat kell feltételezni, mert a fasiszta jelző használata Magyarországgal kapcsolatban teljesen érthetetlen. Azzal összefüggésben pedig, hogy Románia határzárral is próbálkozott, Pozsgay Imre kijelentette: nagyon sajnálatos, hogy két egymásra utalt szomszédos ország viszonya a huszadik század végén ilyen jelleget ölthet. Pozsgay Imre a terjedelmes interjúban személyére vonatkozó kérdésekre válaszolva elmondta: annak idején ő is elfogadta azt a tételt, hogy az 1956-os népfelkelés ellenforradalom volt. Őszintén szólva—mondotta — senkinek sem fordult meg a fejében az, hogy ezt felülbírálja. Az államminiszter ugyanakkor helyreigazította a Der Spiegelnek azt a feltételezését: mint egykori művelődési minisztert felelősség terheli azért, hogy a magyar tankönyvekben is hamisan ellenforradalomként tüntették fel az eseményeket. Megállapította, hogy nem ő hagyta jóvá a tankönyveket vagy a törtenelemkönyveket. Amikor 1980-ban átvette a miniszteri tárcát. nem volt idő tankönyvekkel foglalkozni. Amikor megvizsgálta a közoktatás egész helyzetét, s ennek az elemzésnek az alapján felfedte az iskolaügy egész belső szerkezetének elmaradottságát. Ezzel kapcsolatban 1981 decemberében egy KB-ülésen mondta ki aztán alaposan a véleményét. Ezután sietve köszönetét mondtak addigi tevékenységéért, és leváltották. GORBACSOV MA UTAZIK PÁRIZSBA A szilárd alapokon álló francia— szovjet kapcsolatok újabb állomása Mihail Gorbacsov kedden kezdődő párizsi látogatása, amelynek keretén belül ötödik alkalommal kerül sor csúcstalálkozóra a két ország vezetői között. A találkozón mintegy húsz, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet számos területét átfogó megállapodás aláírására kerül majd sor. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésében továbbra is a francia tőke bizalmának megteremtését tartják döntőnek — a szovjet piac várja az egyelőre tartózkodó külföldi befektetőket. Ezen a téren a szabad gazdasági övezetekkel kapcsolatos szovjet elképzelések ismertetése, vagyoni garanciák nyújtása jelenthet előrelépést. Bár tudják, Párizs kiemelten az 1992-ben az EGK-n belül megvalósuló egységes belső piaccal foglalkozik, remélik, a francia tőke kész befektetni a Szovjetunióban. Párizsban Roland Dumas francia külügyi államminiszter a szovjet elnök érkezése előtt tett sajtónyilatkozataiban hangsúlyozta Franciaország változatlanul nagy érdeklődését a Szovjetunióban és másutt Kelet-Európábán folyó átalakulási folyamat iránt. Dumas a Kelet-Európábán zajló reformfolyamatról elmondta: „elő kell segítenünk a Keleten folyó változásokat. Nem maradhatunk puszta szemlélők a folyamatban lévő fejlemények láttán, hanem tevékeny megfigyelőknek kell lennünk. Két mozgás folyik egyidejűleg ma Európában. Az egyik a 12-ek Európájáé, amit erősítenünk és bővítenünk kell. Földrészünk két felének nem szembenállásra, hanem egymás kiegészítésére van szüksége. A következő hat hónap alatt kereskedelmi és együttműködési szerződést kell kötnünk az EGK és a Szovjetunió között.” Harckocsikból buldózerek „Az 1989—90-es években a Szovjetunió európai területén lévő harckocsik számát tízezerrel, és a hadseregcsoportokban 5300-zal csökkentik” — jelentette ki Grigorij Krivosejev vezérezredes, a szovjet vezérkari főnökség főcsoportfőnöke a TASZSZ-nak adott interjújában. A főtiszt abból az alkalomból nyilatkozott, hogy szovjet üzemekben megkezdődött a tankok első csoportjának megsemmisítése. „Az idén a harckocsik számát hétezerrel csökkentik, Közülük ötezret szétbontanak, és az így kapott fémet polgári célokra hasznosítják. A maradék kétezret vagy átalakítják polgári célokra, vagy kiképzésre használják fel őket” — fűzte hozzá a tábornok. „1989 végére az üzemekben háromezer harckocsit olvasztanak be. így az ország tízezer tonna pótlólagos fémtömeghez jut és a népgazdaságban megjelennek a páncélosokból készült buldózerek és más haszongépek többszázas csoportjai” — mondta befejezésül Krivosejev vezérezredes. Nincs béke a szociáldemokraták között Megyénkből nem vettek részt az országos értekezleten Az újjáalakult és ismét bejegyzett Magyarországi Szociáldemokrata Párt viharos időszakot élt meg az elmúlt napokban. Az MSZDP-ben dúló belső hatalmi harcok és villongások miatt csúcspontot ért el a nyilatkozatháború, a párt vezetői között. A híradásokból ki-ki kedve szerint szemelgethetett, attól függően, hogy melyik képviselőinek véleményét osztotta. Mint ismeretes, a Szocialista Internacionálé Stockholmban tartott értekezletén a hivatalos MSZDP-küldöttség távollétét felhasználva itthon június közepén vezetőséget választott a párt radikális szárnya. A puccs szervezői a beteg Révész András pártelnök nevével igazolták színrelépéseket. A szellemi kör tagjai közé tartozik Révész Tamás, Révész Anna és Ruttner György is. A magyarországi szociáldemokraták Megújulás Platformja július 1-jére és 2-ára nagygyűlést szervezett Budapesten, a Budai Vigadóban. Ettől kezdve a sajtóban összeértek az egymásnak ellentmondó telexüzenetek, amiket az MSZDP minden alkalommal a magát egyetlen hivatalosként megnevező, de más-más vezetősége adott közre. így előbb az ideiglenes pártvezetőség elhatárolja magát a rendezvénytől, majd egy másik üzenet megerősíti az országos tanácskozás szervezésének tényét. Az Országos Sajtószolgálaton keresztül napokig kontráztak egymásra a párt két szárnyának képviselői. A hét végén aztán minden bizonyossá (?) vált. A küldöttek — akik a hírek szerint az MSZDP működő szervezeteinek csaknem nyolcvan százalékát képviselték — hetvenegy tagú országos választmányt, 21 fős központi vezetőséget és 9 fős ügyvivő testületet választottak. Révész Andrást megerősítették pártelnöki tisztségében. Dr. Fekete László, az MSZDP Bács-Kiskun megyei vezetőségének elnöke azonban nem vett részt az értekezleten és elhatárolja magát a hétvégén történtektől. Elfogadja viszont a párt, általa legitimnek tartott — a Szocialista Internacio- nálén bemutatkozó — vezetőségét és annak határozatait. Nevezetesen: Révész András korább már írásba adott lemondását, a Megújulás Platformban részt vevők pártból való azonnali kizárását. Tájékoztatása szerint a szociáldemokraták megyénkbeli szervezete egységes, fenntartás nélkül támogatják a korábbi vezetést. Az MSZDP megyei vezetőségének elnöke egyetért azzal, hogy a párt presztízsét súlyosan csorbították a történtek. Véleménye szerint azonban legkorábban október végén nyílik lehetőség arra, hogy országos értekezletet tartsanak. Félő, hogy a két szárny közti nyilatkozatháborúban addig nemigen lesz tűzszünet... N. N. M. Kórházba szállították Kádár Jánost Hétfőn délelőtt kórházba szállították Kádár Jánost. A 77 éves politikust tüdőgyulladással, valamint heveny légzési és keringési elégtelenséggel kezelik. A beteg állapota súlyos. (MTI) A Minisztertanács gazdaságpolitikai titkársága új vezetőjének terveiről Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes hétfőn átadta a megbizóleveíet Antal Lászlónak, aki mostantól a Miniszter- tanács gazdaságpolitikai titkársága megbízott vezetői tisztét tölti be, miniszterhelyettesi rangban. Az ismert közgazdásztól — aki eddig is ellátott kormánytanácsadói feladatokat — arról érdeklődött az MTI munkatársa, milyen elképzelései vannak új funkciójában. Antal László elmondta: munkatársaival együtt nagy energiával részt vesz a hároméves kormányprogram kialakításában, amelynek tervezetét már a jövő héten megvitatják. Meggyőződése, hogy a külföldi tőke érdeklődésére csak akkor lehet számítani, ha stabilizálódik a gazdaság, s sikerül megállítani az ország eladósodását. Antal László reformbizottsági tevékenységéről sem kíván lemondani, annál is inkább, mert véleménye szerint a gazdaságpolitikai titkárság és a reform- bizottság törekvései azonosak, s a két területen végzett munka találkozik. » A gazdaságpolitikai titkárság az elkövetkezendő egy-két hónapban részt vesz az állami vagyonkezelésről szóló törvényjavaslat koncepciójának kidolgozásában is. Ugyancsak közreműködik az érvényben lévő, ám már elavult törvények felülvizsgálatában, amiről egyébként már tervezet is készült. Antal László végezetül elmondta, hogy a titkárságot jpl felkészült pénzügyi szakemberekkel szeretné erősíteni, mert csak így tudják feladataikat az elvárásoknak megfelelően megoldani. (MTI) „Politikai földrengés” Tokióban Súlyos, vereséggel felérő szavazatvesztést szenvedett a vasárnapi tokiói helyha- tóságiképviselő-valasztáson a kormányzó Liberális Demokrata Párt. A négy- évenként sorra kerülő választáson az LDP 71 jelöltje közül mindössze 43-at választottak meg, holott a 127 fős képviselői testületben a választások előtt a kormánypárt 63 mandátummal rendelkezett. A Japán Szocialista Párt 32 jelöltet indított és - habár korábban csak 11 hellyel rendelkezett — csaknem megháromszorozta képviselői helyeit, 29 mandátumot nyerve. A választásokra Japán-szerte úgy tekintettek, mint a július 23-ára kiírt időközi felsőházi választások főpróbájára. Három hét múlva, ugyanis a felsőházi képviselők felét újraválasztják. Vasárnap a főváros felnőtt lakosságának 58,7 százaléka járult az urnák elé. Az aktivitás elsősorban a nők részéről szembeötlő. Az eredmény is ezt tükrözi, ugyanis 17 nőt juttattak a fővárosi képviselők közé. (Jellemző módon közülük csak egy tartozik az LDP-hez, míg a JSZP által jelölt nők közül nyolcat megválasztottak ,j) Az LDP visszaszorulását politikai földrengésnek értékelik Tokióban. Okát elsősorban a Recruit-botrány nyomán kialakult bizalomvesztésben, másodsorban a rendkívül népszerűtlen fogyasztási adó bevezetésében látják, de nem utolsósorban Unó Szószuké miniszterelnök gésa-ügyének tulajdonítják. Amennyiben az LDP ilyen arányú visszaszorulása megismétlődik a felsőházi választásokon is, úgy a Liberális Demokrata Párt elveszíti felsőházi többségét, amire az LDP 34 éves uralma alatt nem volt példa. Árhivatali vélemény emelések után (Folytatás az 1. oldalról) dában tartani a fogyasztói árakat, az elnökhelyettes elmondta: ma úgy látszik, hogy az ez évre tervezett, 15 százalékos áremelési szintet nem lehet tartani; szerinte az árnövekedés legalább 16 százalék lesz. Tudomásul kell venni: az árrendszer mechanizmusa ma és a jövőben is úgy alakul, hogy az árakban a költségviszonyok mellett a piaci hatások érvényesüljenek, és a gyártók önálló árpolitikát valósítanak meg. Ugyanakkor az alapvető fogyasztási cikkek és szolgáltatások 38 százalékának áralakulására az árhatóság valamilyen formában befolyással rendelkezik, ha másként nem, az előzetes bejelentési kötelezettség előírásával. Ez az arány az elképzelések szerint jövőre 30 százalékra csökken, de megmarad a legfontosabb árucikkekre vonatkozóan. Csépi Lajos szerint ma már egyre inkább együtt kell élnünk az árak rendszeres mozgásával, s azzal is, hogy egyik-másik üzletben esetleg jóval olcsóbban juthatunk hozzá ugyanahhoz az áruhoz. Ez esetben a piac dönti majd el a kialakított árak helyességét, mert a vevő ott vásárol, ahol alacsonyabbak az árak. Az árhivatal szakemberei egyébként folyamatosan és rendszeresen vizsgálják, hogy az áremelések nem járnak-e együtt tisztességtelen haszon- szerzéssel. (MTI) Jelentés a burgonyafrontról „A MOSOLYTALAN EMBER” HALAEA „Mosolytalan embernek”, „Mr. Nyet-nek” nevezte Andrej Gromikót évtizedeken át a nemzetközi sajtó. A szovjet diplomácia irányítójáról ugyanakkor mindig úgy nyilatkoztak tárgyaló partnerei, hogy félelmetesen nagy tárgyi tudása, a vitatott anyagok rendkívüli mélységű ismerete kemény, de ugyanakkor megbízható ellenféllé vagy partnerré teszik. S amikor néhány éve az ENSZ közgyűlésének szónoki emelvényén lett, rosszul, az egész világról összesereglett politikusok, diplomaták aggodalma valóban őszinte volt: a diplomácia világának egyik legjelentősebb s legismertebb alakjaként szóltak róla. A belorusz parasztcsalád gyerTneke nem diplomatának készült, mégis a nemzetközi diplomácia évtizedeken keresztül a Szovjetunió első számú képviselőjeként ismerte meg. Egészen fiatalon máris nagyszabású feladatot kapott, a második világháború éveiben ő képviselte hazáját a legnagyobb s egyben legfontosabb szövetségesnél, az Egyesült Államoknál. Roosevelt elnök is megjegyezte magának a fiatal diplomata tárgyalóstílusát — s Andrej Gro- miko tárgyaló partnere lett az elnök nyolc utódának: Trumantól Reaganig. Látogatásai a Fehér Házban mindig fokmérői voltak a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásának, hol díszszázad fogadta, hol csak titokban érkezett, a hátsó bejáraton keresztül, s a ■ kapcsolatok egyik legutóbbi mélypont-v ján az amerikai kormány még azt is megtiltotta számára, hogy az ENSZ- közgyűlés ülésszakára megfelelő módon utazhasson, hogy egy évvel később nagy nyilvánosság előtt fogadja ismét az elnök dolgozószobájában. Andrej Gromiko ugyan éveken át volt már a Szovjetunió képviselője a legfontosabb nemzetközi eseményeken, képviselte hazáját az Egyesült Nemzetek Szervezetében, amelynek megalakulásánál is ott volt San Franciscóban, az alapokmány kidolgozásának egyik legaktívabb résztvevőjeként, ott volt Jaltában és Potsdamban — a jaltai értekezlet résztvevőiről készült híres fényképen ott látható a háttérben, Sztálin és Roosevelt között —, volt londoni nagykövet és külügyminiszterhelyettes is —, de kritikus időpontban költözött be a moszkvai Szmolenszki körúton, a külgyüminisztérium magas épületének faborítású miniszteri dolgozószobájába. Hruscsov ekkor kezdte meg, az SZKP XX. kongresszusa után, a Szovjetunió külpolitikai célkitűzéseinek átfogalmazását, a Sztálin, Molotov, Visinszkij nevével fémjelzett időszakot követően. Gromiko ezek után nem csak az amerikai elnökök tárgyaló partnere lett: az SZKP négy egymást követő vezetője számította őt legközelebbi tanácsadói közé. A mosolytalan emberről sohasem lehetett tudni, hogy politi- kacsináló-e, vagy csupán végrehajtó. Nyilatkozatai mindig híven tükrözték az éppen időszerű szovjet álláspontot — ha az változott, változott Gromiko szóhasználata is. Saját hangon ritkán szólt: beszédeiben a szovjet politikai vezetőket idézte, a személyes hangvétel mindig távol állt tőle. Ennek ellenére is általában a békés egymás mellett élés politikájának szóvivői közé sorolták, hiszen alapvető része volt az első szovjet—amerikai megállapodások kidolgozásában. S politikai súlya is folyamatosan nőtt: tagja lett az SZKP KB Politikai Bizottságának, előkészítője nem egy fontos és a világpolitikában fordulatot hozó látogatásnak, tanácskozásnak, döntésnek. Az elegáns, angolul kitűnően beszélő — nemegyszer a hivatalos tolmácsot kiigazító — szovjet külügyminiszter bejárta az egész világot. A három évtized, amelyet a kormányzatban töltött, az az időszak volt, amikor a Szovjetunió immár katonai és egyben diplomáciai nagyhatalomként lépett fel a nemzetközi porondon — s ezeket a törekvéseket Gromiko képviselte. S mivel e korszakban, a békés egymás mellett élés politikájának minden pozitív, előremutató lépése mellett, sok volt az elutasítás, a gyanakvás, a bizalmatlanság, Gromikónak kellett kimondania a nemet sok alkalommal, így lett belőle Mr. Nyet. Pedig legalább ilyen gyakran mondott igent is, ha országa érdeke úgy kívánta, hiszen másképpen nem jutott volna el a világ abba a szakaszba, amelynek egyik eredménye ma már a Grobacsov által elővezetett „új szovjet gondolkodás” a szovjet világpolitikai koncepció, a diplomácia új korszaka. Andrej Gromiko helyére ebben a szakaszban már új ember került. A szovjet vezetésben azonban még továbbra is volt helye. A nyugati sajtó annak idején azt írta, része volt abban, hogy a párt élére Mihail Gorbacsov került, s ha politikai kezdeményezéseit nem is mindenben osztotta, az új vezetés kész volt arra, hogy a nemzetközi életben szerzett nagy tekintélyét még továbbra is felhasználja, a Legfelsőbb Tanács elnökének akkori, többnyire csak formális, de mégis államfői feladatot jelentő posztján. Visszaemlékezései, amelyek tavaly láttak napvilágot, nem sokban vittek közelebb emberi arcának megismeréséhez: a szakképzett és nagy tudású diplomata feljegyzései, de egyben egy hosszú korszak dokumentumai is. Ez a korszak már korábban lezárult, új szakasz kezdődött. Andrej Gromiko ennek már nem lehet résztvevője. Kis Csaba, MTI Panoráma (Folytatás az 1. oldalról) — Sajnos, nem. Látszik már az őszieken is. Természetesen védekezni lehet. A megszokott hat-nyolc forintos árban viszont csak a bogarak elleni permetezéseket számolták. Az idén — ha egyáltalában lesz krumpli — 15-20 forintért kínálják a termelők. Majd a piac ítél Apostag és Újsolt határán, Egyed- hegy környékén járjuk a határt Szabados Lajossal, a dunaegyházi Haladás elnökével és Vass Imrével, a Dunave- csei Béke Termelőszövetkezet főága- zatvezetőjével. Ez a majd’ nyolcvanhektáros burgonyatábla a dunavecsei gazdaságé. Előtte, az ártéri földeken, a dunaegyházi kerteket is szemléztük. A két szövetkezet összességében mintegy háromszáz hektáron vet már évek óta a gumósból. Az utóbbi években elismerésre méltó eredményeket értek el; most viszont gondterheltek a szakemberek. Nem tudták megelőzni a kártételt. Rosszul kezdődött az év —• mondja Vass Imre. — Harmincöt forintért sem kaptunk igazán megfelelő vetőburgonyát. Mivel a közös művelésből származó termés java részét mi is a magtermeltető vállalatnak adjuk el, ’ Hollandiából vásároljuk a vetőmagot. De túl nagyok voltak a szemek; a szükségesnél többet kellett fizetnünk. Most meg kétnaponként permetezhetünk; ráadásul már csak helikopterrel lehet... — És örülünk, ha félóra múlva nem mossa le a szert -— három-négyszázezer forintunkat — egy újabb eső — szól közbe Szabados Lajos. — Erős gombaölővei ugyanis hektáronként húszezer forintba kerül a védekezés. Az idén legalább ötször a táblák fölé kellett szállnia a gépnek. A költséges védekezés eredménye: úgy tűnik, csak a Cleo- pátrában tudott tetemesebb kárt tenni a gombakor. — A költségek tovább nőnek azzal is, hogy a szokottnál előbb kell megkezdenünk a betakarítást. Tovább kell tárolnunk a termést. És mivel nincs hűtőházunk, nagyobb lesz a veszteségünk. — mondja Vass Imre. — Azt hallottam, nem csak a fitofté- ra, egy vírusbetegség is pusztít az idén ... — Az idei importtal lehet, hogy behoztunk fertőzött gumókat is. — mondja a Haladás elnöke A vírus, szerencsére, csak szórványosan jelentkezik. A levéltetű-invázió duplán okoz veszteséget, mert a zöld állatkák terjesztik a vírust. Ez most még csak a vetőmag-előállításnál jelent gondot, ugyanis csak makulátlanul egészséges gumókat vesz át, s fémzárol a vállalat. Az étkezésre szánt árunál a megbetegedés nem jelent minőségromlást. 1990 tavaszán a vetőmag biztosan drágább lesz . .. — Az ország őszi burgonyaárait részben önök képzik. Mire számíthatunk? — A Zöldért négy forint ötven fillért ígért az étkezési burgonyáért — mondja Szabados Lajos. — Ez komolytalan, nevetséges ajánlat. Az idén tíz forint alatt ráfizetnének a termelők. Erre jön majd a kereskedők haszna, s a tárolás, valamint a szállítás költségterhe. Ha lesz elég krumpli, drága lesz! Igyekszik a köret a hús után. 1989 egy különleges év. A piacon, úgy gondolom majd reálisan megmérettetnek a költségek és a teljesítmények... Farkas P. József
