Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-26 / 174. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 26. NYERS REZSŐ NYILATKOZATA A LE MONDE-NAK A legreálisabb egy középbal koalíció Nyers Rezső szerint Magyarországon „lehetséges és kívá­natos” egy koalíciós kormány létrehozása az első szabad parlamenti választásokat követően. Ezt az MSZMP elnökea Le Monde című, tekintélyes párizsi napilapnak adott nyilat­kozatában fejtette ki. A vezető magyar politikus leszögezte: az MSZMP a vá­lasztások után nem fog egyedül kormányozni, de ha egy másik párt kerülne többségbe, annak sem lenne érdeke, hogy egyedül alakítson kormányt. Nyers Rezső egy középbal kor­mánykoalíció létrejöttét tartja a leginkább elképzelhetőnek. A különböző gazdasági elképzelésekről szólva a pártelnök kifejtette: ellentétek vannak ugyan az MSZMP és az ellenzé­ki pártok gazdasági programja között, de ezek az ellentétek nem alapvetőek. Utalt arra is, hogy a gazdasági programok­ban jelentkeznek a szélsőségek is: míg a szélsőjobb az állami tulajdon teljes felszámolását akarja, addig á szélsőbal a ma­gántulajdon teljes eltörlését tartja célszerűnek — mutatott rá Nyers Rezső hozzáfűzve: „A többi párttal — úgy gondolom — meg lehet találni a megegyezési pontokat”. A pártelnök szerint nem a kapitalizmust, hanem a vegyes gazdaságon alapuló társadalmi demokráciát kell megteremteni Magya­rországon. Bush amerikai elnök közelmúltban tett magyarországi látogatását értékelve Nyers Rezső elmondta: csalódott ab­ban, hogy az elnök — kongresszusi felhatalmazás híján — Budapesten nem jelenthette be, hogy az Egyesült Államok hosszabb távra megadja a legnagyobb kereskedelmi kedvez­mény elvét Magyarországnak. Kereken cáfolta, hogy Bush a magyar belügyekbe akar beavatkozni. Az MSZMP elnöke hangsúlyozta: Magyarország a világ- gazdasági folyamatokba kíván integrálódni, nem úgy mint Románia, amely egyre inkább távolodik attól. Nyers Rezső rámutatott: Románia azt szeretné elérni, hogy Magyaror­szág is hozzá hasonlóan cselekedjen, de „az elnök (Ceauses- cu) előtt leszögeztem: ne várja azt, hogy Magyarország ezt az utat követni fogja”. Nyers Rezső végezetül hangsúlyozta: Budapest nagyon elégedett lenne, ha olyan intenzív kapcsolatokat építene ki az NSZK-val, mint amilyeneket az NDK tart fenn Bonnal. ÚJABB ÁLDOZAT — FEGYVERES TÁMADÁSOK — SZTRÁJK Feszült a helyzet Tbilisziben Rendkívül feszült a helyzet Tbilisziben, ahol hétfőn mintegy 18 ezer ember tüntetett az abháziai események miatt. A város központjában harminc egyetemis­ta ülősztrájkot folytat, s hárman közülük éhségsztrájkba kezdtek, követelve Grú­zia teljes önállóságát. Újabb áldozata van a több mint egy hete tartó zavargásoknak. A szovjet belügyminisztérium keddi közleménye szerint Csubari grúz faluban a zugdidi börtönből a múlt héten kiszabadult rabok egyike két társával agyonlőtt egy rendőrt, egy másikat pedig megsebesített. Ezzel huszonegyre nőtt a halálos áldoza­tok száma. Nyugat-Grúziában ismeretlen tettesek támadták meg a bordzsomi és kedai rendőrőrsöket, de nem sikerült fegyverhez jutniuk. Kedában a sikertelen támadás után a vadászfegyvereket árusító boltba törtek be, ahonnan viszont nagy mennyiségű lőszert zsákmányoltak. Továbbra is feszült a helyzet az Abház Autonóm Köztársaság területének nagy részén, noha fegyveres összecsapásokról nem érkezett jelentés. Aggasztó, hogy a villongások kezdete óta 5500 fegyver került a lakosság birtokába és eddig mind­össze 744-et sikerült a hatóságoknak elkobozni. A térségben eddig összesen 50 támadást hajtottak végre a belügyi szervek ellen, s több mint hetven büntetőeljá­rást indítottak. Az ipari üzemek csaknem felében kedden is állt a munka és továbbra is szünetelt a tömegközlekedés. Szuhumiban, a fővárosban azonban fokozatosan normalizá­lódik a helyzet. A Trud helyszíni tudósítása szerint az üzletek nagy többsége nyitva van, megindult a tömegközlekedés. A szuhumi vasutassztrájk végeztével kedd reggelig elindítottak tíz személyvonatot és egy postavonatot. Gondot okoz vi­szont, hogy a környező állomásokon az egyhetes sztrájk alatt számos tehervonat torlódott össze. Működik a szuhumi repülőtér. De Tbilisziből csak azokat engedik felszállni a Szuhumiba induló gépekre, akik hivatalos kiküldetésbe mennek vagy ott laknak, illetve a családjukat kívánják kitelepíteni. KARÁCSONY, HÚSVÉT Rehabilitált ünnepek a Szovjetunióban ? A karácsony és húsvét ismét az országos ünnepek rangjára emelkedhet a Szovjetunióban, ha ezt a javaslatot, a legfelsőbb tanács ülése jóváhagyja. Az LT keddi ülésén a képviselők megvizsgálták a legfelsőbb tanács elnökségének azt a korábbi rendeletét, amely az országos ünnepekkel kapcsolatban változásokat indítványozott. A képviselők egy része szót emelt azért, hogy a jövőben a társadalom széles rétegei által ünnepelt, ám hivatalosan eltörölt vallási és népi ünnepek is kerüljenek be a piros betűs napok sorába, és a nagy vallási közösségek ünnepei legyenek munkaszüneti napok. A javaslat élénk vitát váltott ki, de egyértelmű elvetése mellett senki sem emelt szót. A képviselők egy csoportja szükségtelennek tartotta, hogy a fegyveres erőknek évente majdnem egy tucat ünnepe legyen. Helyettük február 3-át, a fegyveres erők megalakulásának, és május 9-ét, a győzelem napjának megünneplését tartották indokoltnak. Az ünnepek tömegei, mint ahogyan a kitüntetések áradata is, a sztálini és a brezsnyevi korszakot idézi, ezért átértékelésük indokolt - ■ mondották. A hosszú vita után a képviselők megállapodtak abban, hogy a rendeletet, a javaslatok figyelembevételével való átdolgozásra, visszaküldik az erre illetékes állandó parlamenti bizottságokba. ÜGYNÖKÖK ÉS ÚJSÁGÍRÓK GYŰRŰJÉBEN Kém szabadlábon George Bush amerikai elnök szerint a múlt hét végén nyilvánosságra került washingtoni külügyminisztériumi kém­ügy „nagyon komoly” dolog, de egye­lőre nem lehet teljesen felmérni, hogy mekkora károkat okozott az amerikai nemzetbiztonsági érdekeknek. Mint már jelentettük: a múlt hét vé­gén elsőként az ABC amerikai tv-állo- más közölte a szenzációs hírt, hogy a washingtoni hatóságok immár jó ideje vizsgálatot folytatnak Felix Bloch, a külügyminisztérium kanadai és euró­pai ügyek osztályának egyik vezetője ellen. Blochot azzal gyanúsítják, hogy egy „idegen hatalom” — azaz a Szov­jetunió ■*— javára kémkedett, s az FBI ügynökeinek sikerült is lefényképezni­ük, amint épp táskát vesz át egy szovjet ügynöktől. A washingtoni külügyminisztérium mindenesetre igyekszik némileg csök­kenteni az ügy horderejét, hisz az rá is igen rossz fényt vet. Margaret Tutwiler szóvivő egy hétfői nyilatkozatában ki­jelentette: bár korábban Bloch a bécsi amerikai nagykövetség második számú embereként „nagyon fontos”, posztot töltött be jrh* egyes jelentések szerint kitartóan lobbyzott is annak érdeké­ben, hogy Waldheim osztrák elnöktől állítólagos náci múltja miatt Washing­ton ne tagadja meg a beutazási vízumot —, jelenlegi posztján nem játszott iga­zán lényeges szerepet komoly politikai döntésekben. Ugyanakkor kormány­zati források szerint Washington már az ügy nyilvánosságra kerülése előtt diplomáciai csatornákon figyelmeztet­te Moszkvát: a két ország kapcsolatai megsínylenék, ha a szovjetek megpró­bálnák kicsempészni az Egyesült Álla­mokból Blochot. Az ötvennégy éves férfi egyébként nincs letartóztatásban, bár minden lé­pését az FBI ügynökei és egy egész sereg újságíró figyeli. Bloch nem haj­landó válaszolni az FBI kérdéseire, s így jelenleg a külügyminisztérium elhá­rításának magas rangú tisztségviselői hallgatják ki. DUBCEK LEVELE Még ma is reális alternatíva a 68-as prágai kormány politikája A prágai tavasz idején kidolgozott elvek nagy része hason­lít a mai szovjet vezetés által meghirdetett irányvonalhoz; az 1968-as prágai katonai beavatkozás visszavetette az országot —- fejtette ki egyebek között Alexander Dubcek volt csehszlo­vák pártvezetö abban az üzenetében, amelyet a szovjet pere­sztrojka értékelésével foglalkozó, Madrid közelében zajló nemzetközi tanácskozás résztvevőihez intézett. Dubcek ma­ga is a konferencia meghívottai között szerepel, de nem utazhatott Spanyolországba, mert a csehszlovák hatóságok megtagadták tőle a kiutazási engedélyt. Ä madridi Coplutense Egyetem nyári tanfolyamának ke­retében rendezett tanácskozás megnyitóján egy spanyol újságíró olvasta fel Dubéek levelét. A „prágai tavasz” fősze­replője ebben leszögezi: az akkori csehszlovák vezetés politi­káját még ma is reális, életképes alternatívának tekinti egy új, erőszakmentes szocialista mozgalom útján1. Az 1968-as katonai beavatkozás erőszakos módon semmisítette meg az akkori vezetők „reformer politikáját” — írta a politikai élettől már két évtizede távol tartott személyiség. A levél szerzője alapvetően kedvező képet fest a szovjet pe­resztrojkáról. „Ne legyünk türelmetlenek és elhamarkodot­tak a szovjetunióbeli mélyreható átalakulások megítélésé­ben” — írta Dubcek, és felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyu­gati országokra nagy felelősség hárul e „bonyolult és fájdal­mas” folyamat sikerét illetően. Alexander Dubcek lényegében a gorbacsovi politika legfőbb el\lei mellett foglalt állást, ami­kor üzenetében hitet tett az európai népek békés egymás mel­lett élése, a közös európai ház megteremtése mellett. A SZOLIDARITÁS LAPJA ÍRJA: Nem lesz prémium a demokratizálásért Scipiades Iván, az MTI kiküldött tu­dósítója jelenti: VARSÓ A lengyel Szolidaritás napilapja, a Gazeta Wyborcza kedden ismét azon kesereg, hogy a fejlett tőkés országok nem nagyon igyekeznek pénzügyi segít­séget nyújtani Lengyelországnak. A lap most azt sérelmezi, hogy miután a George Bush amerikai elnök által Varsóban ígért (és a lengyel várakozá­soktól amúgy is messze elmaradó) pén­zek Washingtonban kezdenek szimbo­likus összegekre zsugorodni, újabban Helmut Kohl nyugatnémet kancellár mondta irreálisnak a lengyel segélyel­képzeléseket, a lengyel ellenzék és a lengyel kormány elképzeléseit egy­aránt. A Gazeta Wyborcza úgy értelmezi Kohl szavait, hogy nem lesz prémium a demokratizálásért, legalábbis olyan nagyságú, mint amilyent Lengyelor­szág vár, nem. - - Kohl szerint eltévesz­tettük a házszámot - írja a lengyel ellenzéki lap —, mert a magáncégeknél kellene kopogtatni. Ha azok akarnak velünk üzletelni, akkor majd a kor­mány ehhez ad garanciát. A nagy ma­gáncégek viszont nem akarnak Len­gyelországba jönni, mert az állami vál­lalatokkal való együttműködéstől meg­undorodtak, velük egy kategóriába tartozó magáncégeket pedig még nem látnak. Kohl szavai olyanok, mint a hi­deg zuhany: kellemetlen, de kijózanító. És nincs értelme Párizsban keresni a vigaszt, mert pénz esetében úgyis a né­meteké a döntő szó — teszi hozzá a lap. A cikk így fejeződik be: „A komrfiu- nizmus összedűlőfélben van, és senki sem jön ide. Csak a politikusok és újságírók jönnek, de azok, akiknek pénzük van, csak akkor indulnak el, ha már elhiszik, hogy a kommunizmus pusztulásából jó üzletet lehet csinálni. Egyelőre senki sem tudja őket erről meggyőzni.” Kétpiacos koncepcióban gondolkodunk (Folytatás az I. oldalról.) Grósz Károly a demokratikus szoci­alizmus fogalmát elemezve megállapí­totta: e törekvés fő jellemzője egyfajta önkormányzati rendszer a lakóterüle­teken és a termelésben egyaránt. Mint mondotta, a jövőben hpsszú időszakon át vegyes tulajdonú lesz a magyar gaz­daság, amelyben meghatározó a közös­ségi tulajdon aránya, de a mostaninál jóval magasabb: mintegy 25-30 száza­lékos a magántulajdon részesedése. Eh­hez meg kell valósítani a tulajdonrefor­mot, mert a közösségi tulajdon tőkeha­tékonysága jelenleg rendkívül ala­csony. Szólt a párt és az állam különvá­lasztásából adódó teendőkről, arról, hogy az MSZMP-nek meg kell szaba­dulnia a kormányzati munka terheitől, ugyanakkor szükség van a parlamenti és a kormányzati felelősség hatékony érvényesítésére. Grósz Károly a beszélgetés során számos, a mai magyar folyamatokkal és az MSZMP tevékenységével kapcso-» latos kérdésre válaszolt. * Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke és Grósz Károly, a párt főtitkára, aki a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak meghívására hivatalós baráti mun­kalátogatást tett Moszkvában, kedden este hazaérkezett. Kíséretükben volt Iványi Pál, a Politikai Intéző Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Dégen István, az MSZMP elnöke iro­dájának vezetője, Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója és Kimmel Emil, a Központi Bizottság Irodájának helyettes vezetője. A küldöttséget a Ferihegyi repülőté­ren Lukács János, a Központi Bizott­ság elnöke és Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának vezetője fogadta. Jelen volt Alekszej Bodrasov, a Szovjetunió budapesti nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Nyers Rezső nyilatkozata Mihail Gorbacsov és az MSZMP vezetői elvi egyetértésre jutottak ab­ban, hogy tovább kell folytatni a Ma­gyarországon állomásozó szovjet csapatok csökkentését — a többi kö­zött erről beszélt Nyers Rezső, aki Moszkvából hazatérve a repülőgép fedélzetén válaszolt a kíséreteben le­vő különtudósítók kérdéseire. Az MSZMP elnöke kifejtette, hogy az eszmecsere során szóba került a szov­jet erők itthoni jelenléte, és együttes álláspontjuk volt. hogy a nemzetközi helyzet alakulásának függvényében további lépésekre van szükség a csa­patcsökkentés terén. Hozzátette: „Ugyancsak közös vélemény volt, hogy megfelelő nemzetközi helyzet­ben e csapatcsökkentések folyamata elvezethet a teljes kivonáshoz.” Nyers Rezső egy kérdésre válaszol­va beszámolt arról is, hogy a megbe­széléseken ismertette a magyar—ro­mán viszonnyal, a határainkon túl élő magyar nemzetiségekkel kapcso­latos álláspontunkat. Rámutatott: az általános emberi jogok felől közelít­ve, valamint a szocialista elveket, a demokrácia követelményeit szem előtt tartva törekszünk előrelépni e kérdésekben, nem tekintve csupán magyar ügynek a meglévő problémá­kat. Olyan jogok biztosítását kíván­juk a magyar nemzetiségüeknek, amelyek minden haladó ország, az ENSZ alapelveit elfogadó állam pol­gárait megillet. Véleményünk szerint nyíltan kell szembenézni a problé­mákkal, még akkor is, ha a nézetelté­rések miatt ez jelenleg igen nehéz. „Álláspontunk iránt szovjet részről megértés mutatkozott” mondotta Nyers Rezső. Az MTI tudósítójának kérdésére kifejtette, hogy az eszmecsere során szó esett az MSZMP vezetésében, a vezető testületek felépítésében leg­utóbb történt változásokról. Hang­súlyozta: a szovjet pártvezetők nem nyilvánítottak véleményt az MSZMP belső megoldásait illetően, hiszen azokat a magyar párt belügyének te­kintik. Ugyanakkor megértést tanú­sítottak a vezető testületeket érintő döntéssel kapcsolatban. Hozzáfűzte: az MSZMP jelenlegi tevékenysége, helyzete iránt élénk az érdeklődés, ez megmutatkozott a szovjet tudósok­kal folytatott eszmecsere során épp­úgy, mint Grósz Károly és az SZKP KB apparátusának találkozóján. E tekintetben is hasznos volt tehát az elnök és a főtitkár együttes látogatá­sa. A szovjet tárgyalópartnerek egye­bek mellett az alkotmányozás folya­mata, a politikai egyeztető tárgyalá­sok és a három oldal közötti meg­egyezés esélyei, valamint a közelgő többpártrendszerű választások iránt érdeklődtek. Nyers Rezső — mint tájékoztatott róla — a megbeszéléseken kifejtette: az MSZMP nem kívánja privilegizál­ni az SZKP-hoz fűződő kapcsolatait, természetesnek, és az ország érdekei­vel összhangban lévőnek tekipli, hogy kontaktusok létesüljenek más magyarországi pártok és társadalmi mozgalmak, illetve szovjet partnereik között. (MTI) Hanoi fenntartások nélkül támogatja Kambodzsa semlegességét Vietnam kedden hivatalosan fel­vetette, hogy esetleg felmondják a kambodzsai—vietnami béke-, ba­rátsági és együttműködési szerző­désnek a kölcsönös katonai segít­ségnyújtásról szóló záradékát, mi­után Kambodzsa a múlt hét végén deklarálta örökös semlegességét. A szóban forgó szerződést 1979 februárjában kötötte a két szom­szédos ország. Hanoi „fenntartások nélkül” tá­mogatja Kambodzsa semlegessé­gét — hangzik a hivatalos közle­mény. Egyúttal felszólítja a külföl­di országokat és a „szabad válasz­tásokból kikerülő kambodzsai kormányt” — „bármilyen irányza­tú legyen is az” —, hogy tartsák tiszteletben a semleges státust. A Párizsban tárgyaló kambo­dzsai küldöttség köreiből szárma­zik az az értesülés, miszerint a viet­nami csapatoknak Kambodzsából való kivonása szeptember 27-ére befejeződik. Közben a kambodzsai—thaiföl­di határ mentén változatlanul he­ves harcok folynak kambodzsai el­lenzéki fegyveresek és a kormány­erők egységei között — közölték kedden thaiföldi katonai források. Jazov angliai látogatása Az eredeti tervtől eltérően már az új angol hadügyminiszter, Tom King fogadta Dmitrij Jazov hadse­regtábornokot, akinek személyé­ben a második világháború óta el­ső ízben látogat szovjet hon­védelmi miniszter Nagy-Britanniá- ba. A látogatás mindkét részről tá­jékozódó jellegű, semmilyen meg­állapodás aláírását nem tervezik. A szovjet honvédelmi miniszter és a kíséretében levő magas rangú ka­tonai vezetők a szokásos politikai tárgyalásokon túl angliai katonai létesítményeket is megtekintenek. Brit részről a legnagyobb érdeklő­dés azt az első kézből származó tájékoztatást előzi meg, amit Ja- zovtól a tervezett szovjet csapat­csökkentésekre, illetve a szovjet hadsereg szerkezeti átalakításának elképzeléseire vonatkozóan vár­nak. A szovjet honvédelmi minisztert kedden fogadta Thatcher kor­mányfő. A nap programjában sze­repelt találkozója John Major új külügyi és nemzetközösségi mi­niszterrel. Kigyulladt egy B—52-es bombázó Egy személy meghalt, tizenegyen megsebesültek, amikor üzemanyag- feltöltés közben kigyulladt egy B—52-es amerikai hadászati bombázó a Kelly légitámaszponton. A tűz okát most próbálják kideríteni. A lángo­kat egy órán belül sikerült megfékezni. Egy szóvivő elmondta, hogy az 1958-ban épített repülőgépen a közel­múltban végeztek műszaki felülvizsgálatot — az ilyen 3-4 hónapig tartó művelet során gyakorlatilag szétszedik és újra összerakják a gépet. Két­évente egyszer van ilyen nagyjavítás. Hozzáfűzte, hogy a B—52-esen — amely pénteken tért volna vissza eredeti támaszpontjára — nem voltak atombombák. A repülő nagyon megrongálódott — mondotta. A kisszövetkezet rugalmassága (Folytatás az 1. oldalról) import tevékenységből él. Hiánycikk valami a piacon? A Primőr majd be­szerzi! így hoztak be idén 1100 fagyasz­tóládát Dániából és fagyasztószekré­nyeket Ausztriából. Hosszú ideig nem lehetett nálunk Wilkinson borotvapen­gét kapni. A kisszövetkezet tavaly azt is szerzett, (12 millió darabot, erre az évre pedig még hatot), lekörözve az egyik nagy külkereskedelmi vállalatot, a Délkert, amely ugyan olcsó, de csak rossz minőségű pengét ajánlgatott a magyar férfiaknak. Az import tevé­kenység apróságai közé tartoznak még a különféle tisztítószerek, a papírzseb­kendő, a nagyobb áruk közé pedig a Gorenje hűtőszekrény és a Sharp tele­vízió. Az exportot főleg a Temaforg Vállalaton keresztül eladott vasúti rak­lapok jelentik. Vida Pál ügyvezető igazgatónak könnyebb dolga lenne, ha azt kellene felsorolnia, mivel nem foglalkozik a kisszövetkezet. Savanyítással például már nem, mert az üzemet bérbe adták egytaaszeknak. A siófoki nagykereske­delmi teleppel sem, mert azt öt évre egy vegyes vállalat vette bérbe. Foglalkoz­nak viszont bőrfeldolgozással, zöldség- gyümölcs felvásárlással, élelmiszeripari gépek, berendezések gyártásával, szita­nyomással. Kisszériás ruhákat varrnak az OKISZ Labornak, portörlőt, törül­közőt pedig mindenkinek, aki rendel. Kiterjedt bolthálózatuk is van több vá­rosban, az úgynevezett „kilós” (hasz­nált ruha) boltok mellett Balatonfüre- den még egy gyógynövény- és illatszer­üzlet is. Hamarosan mintaboltot nyit­nak Kiskunfélegyházán, itt a mostaná­ban szűkös választékban kapható fogkrémtől a színes tévéig sok minden megvásárolható lesz — ami máshol nem. De bérelhet az üzletben a kedves kuncsaft szőnyegtisztítógépet és video­kamerát is. Ebből a sokféle tevékenységből a kisszövetkezet 1989 első felében hét millió forintos nyereséget „szedett ösz- sze”. Aminek több mint felét, mondja Szabó Jenöné főkönyvelő, alapító tag, elviszi az adó. Az ilyen pénzügyi meg­fontolások is szerepet játszanak abban, hogy a Primőr jövőre korlátolt felelős­ségű társasággá szeretne átalakulni. Méghozzá vegyes vállalattá, mert az itthoni szigorú adószabályok mindjárt kevésbé szigorúak, ha az új vállalat alaptőkéjéhez némi konvertibilis devi­zát is hozzátesznek. Külföldi jelentke­ző a leendő félegyházi kft-be, állítólag már van is. A Primőr Kisszövetkezetben kiírhat­nák jelmondatnak: rugalmasság min­denek felett. De szerencsére nem érnek rá jelmondatokat gyártani. Hiánycikk meg, sajnos, mindig van a magyar üzle­tekben. M. Á. Billy Graham megkezdte hatnapos látogatását (Folytatás az 1. oldalról) lág előtt, hogy Magyarország határo­zottan kiáll az emberi jogok érvényesí­tése mellett. Ennek kapcsán Graham egyúttal le­szögezte: tekintet nélkül a nemzeti és etnikai hovatartozásra, minden népnek elidegeníthetetlen joga, hogy megőriz­hesse kulturális és történelmi öröksé­gét, és például saját anyanyelvén gya­korolhassa vallását. Üdvözölte a Ma­gyarországon e tekintetben tapasztal­ható kedvező gyakorlatot, és általában is a vallási életben érezhető nyitottsá­got, a korábban esetleg létező korláto­zások további enyhítését, s az egyházak anyagi helyzetének javítását. Hangsú­lyozta, hogy nézete szerint az azért is fontos, mert egy ország megújulásához nem csupán újabb tőkeforrásokra és új technológiákra, hanem szellemi és er­kölcsi megújulásra is szükség van. Végezetül Graham a megjelent új­ságírók kérdéseire válaszolt.

Next

/
Thumbnails
Contents