Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-20 / 169. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 20. GORBACSOV BESZÉDE AZ SZKP KB-BAN Az SZKP aláveti magát a tömegek ellenőrzésének A magyar-román megbeszélés részletei Thürmer Gyula nyilatkozata a VSZ PTT-ről Kiküldött tudósítónk exkluzív rádiótávirata Barguzinbói Petőfit találták meg? (Folytatás a 1. oldalról) Ki ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT JELENTÉSE A Megamorv Petőfi Bizottság örömmel közli a magyar néppel, hogy 1989. július 17-én, 12 órakor a Szovjetunióban, Szibériában, Barguzinban a nemzetközi antropológusbizottság (melyet dr. Kiszely István vezet, tagjai: 2 fő amerikai antropológus és 4 fő szovjet antropológus) megtalálta Petőfi Sándor magyar költő és forradalmár földi maradványait. A nemzetközi antropológusbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a megtalált földi maradvány Petőfi Sándoré. A Megamorv Petőfi Bizottság közli a magyar néppel, hogy a Malév különrepülőgé- pet biztosít a 24 fős expedíció hazaszállítására 1989. július 29-ére. A különrepülőgép száma MA—101-es, és 13.30 órakor érkezik Budapestre. Amennyiben Morvái Ferenc, az expedíció finanszírozója, szervezője és vezetője a mai napon megkapja a magyar Művelődési és Külügyminisztériumtól a Petőfi Sándor földi maradványainak hazahozatalával kapcsolatos engedélyt (Morvái Ferenc csak ezért utazott haza Magyarországra Szibériából), abban az esetben július 29-én a különrepülőgép nemcsak az expedíció tagjait, hanem Petőfi Sándor földi maradványait és több mint 3 ezer dokumentumot hoz haza. A Petőfi-bizottság rendkívüli ülésén, 1989. július 31-én fog dönteni, az illetékesek bevonásával, Petőfi Sándor temetéséről és annak körülményeiről. Morvái Ferenc, a Megamorv Petőfi Bizottság alclnökc Mit akar a Demokratikus Magyarországért Mozgalom? ként bizonyos katonai eszközökre való hivatkozást is”. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel összefüggésben ez, és csak ez hangzott el Bukarestben. Véleményem szerint ez a kifejezés s ez az értékelés felel meg a tényeknek, és ez van összhangban elvi politikánkkal. Ma a katonai, a katonapolitikai tények ismeretében felelősen nem állíthatjuk, hogy hazánk és Románia viszonyában ennél többről lenne szó. Természetesen, ha új tények merülnének fel, azokat mérlegelnünk kell, de akkor sem lehet célunk a konfrontáció. A politikai kampány zavaró hangjait ma is szóvá tesszük, de fellépésünk csak tényekre és nem feltételezésekre épülhet. A tűzzel nem szabad játszani! Ezt jogosan várhatjuk el partnereinktől, de ebből kell kiindulni saját politikánk meghatározásánál is. — Hogyan ítéli meg a magyar—román kapcsolatok jövőjét? — Bukarestben is kifejezésre juttattuk, hogy a magyar—román viszony rendezése kívánatos és lehetséges is. Úgy gondoljuk, hogy alulról felfelé építkezve, a ténylegesen feszítő problémákat fokozatosan megoldva előbbre juthatunk kapcsolataink rendezésében. Ebben a szellemben készek vagyunk tárgyalni is minden szinten. Úgy gondolom, akkor cselekszünk bölcsen, ha a problémákat nem hallgatjuk el, de azokat nem élezzük, az együttműködés lehetőségeit keressük, mivel a szembenállás nem alternatíva, örülünk, hogy sem a PTT ülésén, sem a pártvezetők sokoldalú találkozóján nem került sor magyar-román konfrontációra. Most, az aradi és a bukaresti csúcstalálkozó után sok függ attól, hogy elvi határozottságunkat tudjuk-e türelemmel, megértéssel, együttműködési készséggel párosítani, semmivel sem kevésbé, mint ahogyan azt partnereinktől elvárjuk. — Ön mint külpolitikai tanácsadó, nyilatkozataiban a saját véleményét mondja el, vagy állásfoglalásait előzőleg egyezteti a párt vezetőivel? — Ezúttal saját benyomásaimat ösz- szegeztem, de az interjú tényét és az itt érintett alapvető kérdéseket természetesen egyeztettem az MSZMP elnökével és főtitkárával. Saját véleményemet képviselem, amit a pártunk politikájának ismeretében, s a vezetőkkel folytatott gyakori konzultáció alapján alakítok ki. (MTI) adóvevővel tartják a kapcsolatot a Pe- tőfi-expedíció rádiósával — Kardos Lajos, HA5KD/UAOY — az MHSZ- Videoton illetve a Posta rádióállomásának kezelői. Az ötelemes Yagi-anten- nával egészen jól tudják venni a Barguzinbói alig 100 Wattal dolgozó Kardos Lajost. Szerkesztőségünknek Nyem- csek Károly, HG4P továbbította kiküldött munkatársunk rádiótáviratát. Naponta kétszer is váltanak közleményeket, magyar idő szerint reggel 6 és este 11 órakor, a frekvencia 21175 (USB) és 14175 (USB). Az átalakítás a dogmatikus, konzervatív erők komoly ellenállasába ütközik s ezek közül sokan a demokratikus lépéseket a szocialista elvektől való eltávolodásként értelmezik. Ma már nyilvánvalóvá vált, hogy azok közül, akik nem tudtak átalakulni, átvenni az új módszereket, sokan gyakran szellemileg elbizonytalanodnak, ingerültté válnak, s a jelen politikai problémáinak erőszakos megoldását, az elveszett tekintélynek az elégedetlenkedők és bírálók elleni szankciók útján való visszaszerzését szorgalmazzák. A pártmunkások, káderek hasonló beállítottságát, az önkényuralmi módszerekhez való vonzódását osztja a lakosságnak egy része is — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára kedden mondott beszédet az SZKP KB-ban tartott tanácskozáson, amelyen a párt köztársasági központi bizottságainak, a határterületi és területi pártbizottságoknak első titkárai vettek részt. A fórumon — amelyen a PB kezdeményezésére a párt előtt álló időszerű problémákat vitatták meg — 26-an szólaltak fel. Gorbacsov emlékeztetett arra, hogy az átalakítás kritikus szakaszát éli, s csak most vált teljesen világossá: milyen súlyos válságba került az ország a nyolcvanas evek elején, s ebből még mindig nem sikerült kilábalni. Mi több, egyes területeken tovább éleződött a helyzet. Vonatkozik ez a fogyasztói piac állapotára, az ország pénzügyi helyzetére, a társadalmi igazságosság egyes problémáira, a nemzetiségi kapcsolatokra — mutatott rá. Megállapította, hogy az állandóan működő parlament munkájával gyakorlatilag új szakasz, új demokratikus modell létrehozása kezdődött a szocialista társadalmi rendszer fejlődésében. A konzervatív erőkre tett megállapításai mellett szólt arról is, hogy egyre világosabban látszik a baloldali radikális befolyás alá került rétegek nagysága, amelyek határozottabb lépéseket, változásokat sürgetnek. Mihail Gorbacsov pártfőtitkár, államfő hangsúlyozta, hogy az SZKP átalakítása jelentősen elmarad a társadalomban zajló folyamatoktól. Reális a veszély, hogy meggyengül az SZKP-nak a társadalomban betöltött szerepe. Nem a párt válságáról van szó, hanem az SZKP korábbi szerepének, elavult munkamódszereinek és munkastílusának válságáról — hangsúlyozta Gorbacsov. A pártfőtitkár elmondta: nem ért egyet azokkal a mind gyakrabban hallható elgondolásokkal, amelyek szerint az SZKP-nak ki kell vonulnia a politikából és belső pártkérdésekre, illetve felvilágosító szerepre kellene korlátozni tevékenységét. Ez az SZKP-t szektává vagy valamifele vitaklubbá változtatná. Mindkét elgondolás teljességgel elfogadhatatlan a párt számára. Az SZKP vezető párt és mint ilyen, politikai szervezet — szögezte le Gorbacsov. Gorbacsov a pártnak az új körülmények között betöltött szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy egy valóban demokratikus társadalomban a vezető pártnak kell megtestesítenie a legkövetkezetesebben a demokráciát, ehhez azonban a leghatározottabban meg kell szabadulnia a személyi kultusz és pangás időszakában keletkezett torzulásoktól. A pártfőtitkár rámutatott, hogy az SZKP- nak szoros kapcsolatban kell állnia a többi társadalmi szervezettel és mozgalommal. — Az SZKP önszántából aláveti magát a' tömegek ellenőrzésének. Ennek egyik formája az, hogy képviselői részt vesznek a választásokon. — A párt és tanácsok szembeállítására tett kísérletekkel kapcsolatban a pártfőtitkár hangsúlyozta, hogy ez, csakúgy, mint a párt állami ellenőrzés alá vonása, elfogadhatatlan, és ellentétes az átalakítás feladataival. A tanácsok korábbi pártirányítása teljességgel tarthatatlan. A pártnak politikai eszközökkel kell a tanácsok tevékenységére hatnia. A párt legfelMint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a magyar kormány képviselői a július elejei tárgyalásokon nem tudtak megállapodni abban, milyen feltételek mellett kaphatná meg Magyarország a május végén lejárt hitelmegállapodás utolsó részletét. A Magyar Nemzeti Bank nem vállalta az IMF feltételeinek teljesítését, s ennek egyik alapvető oka, hogy a pénzellátás további szűkítése az élelmiszer-gazdaságot hozta volna még súlyosabb helyzetbe — mondta ezzel kapcsolatban dr. Bartha Ferenc államtitkár, az MNB elnöke, tegnap Kecskeméten, a megyei pénzintézetek vezetőinek tartott tájékoztatóján. Bács-Kiskun mezőgazdasági, élelmiszer- ipari üzemeinek irányítói valószínűleg megelégedéssel hallgatták volna ezt a háttérinformációt, mondván: „végre egyszer” az élelmiszer-gazdaság érdekeit is szem előtt tartotta a pénzügyi kormányzat. Amelyet többször megvádolták már — különösen (Folytatás az I. oldalról) szerint napjainkban jók az esélyek arra, hogy az MSZMP elkerülje a szakadást. Mint mondotta, ez azért is fontos, mert egy esetleges szakadás nyomán elemeire esne szét a párt, s ezáltal hatalmi űr keletkezne, amely veszélyeztetné a békés átmenetet is. Végezetül a párt és az értelmiség kapcsolatáról szólva Barabás János kifejtette: a bizalmi válság részeként az értelmiséggel is meggyengült a párt, a pártvezetés kapcsolata. Ezért is lényeges e kapcsolat szorosabbra fűzése, ha szükséges, újraépítése, a pártértelmiséggel pedig egy olyan közvetlen együttműködés kialakítása, amely nem nélkülözi a személyes kontaktusokat sem. Az eszmecserén felszólalók többsége az utóbbi hónapok tapasztalatai nyomán arra hivta fel a pártvezetés figyelmet, hogy az MSZMP folyamatosan visszavonul, denenzí- vába kényszerül, s ez a párttagság körében bizonytalanságot eredményez. Felvetették azt is: gyenge a párton belüli centrum. A polgári restaurációt elutasító, ám a szocializmus re- formjánmunkálkodó irányzatsem a Közponjebb a tanácsokban lévő képviselői útján, a meggyőzés erejével, ajánlásokkal és demokratikus egyeztetéssel befolyásolhatja a döntéseket. A küszöbön álló köztársasági és helyi választások kapcsán Gorbacsov rámutatott, hogy a párt nem maradhat semleges a választási harcban. Gorbacsov rámutatott: Át kell értékelni a párt és a többi társadalmi szervezet viszonyát is. Az SZKP tarthatatlannak tartja a korábbi gyakorlatot, amikor a párt közvetlenül irányította a szakszervezetek, a Komszo- mol tevékenységét. A különböző nemhivatalos szervezetek kapcsán rámutatott, hogy a társadalmi-politikai struktúrában*betöltött szerepüktől függően kell a kapcsolatokat alakítani velük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemhi- vatalos szervezetek többségé az átalakítás és a további demokratizálás híve, és mivel céljaik egybeesnek a peresztrojka érdekeivel — ez jelenti a velük folytatott párbeszéd alapját. Hasonlóan pontos álláspontra van szükség a különböző szocialistaellenes csoportosulások vonatkozásában. A párt nem tanúsíthat türelmet szocializmus- és társadalomellenes nézeteikkel szemben. A párt nem vonulhat ki a gazdasági élet irányításából, vezető szerepet kell vállalnia a gazdasági reformok politikai irányításában. A társadalmi feszültségek gyökerei a gazdaságban vannak, ezért határozott, rendkívüli lépések szükségesek a fogyasztói piac megszilárdítására. Keretet teremtettek a piac feltöltését szolgáló, tízmilliárd rubel értékű importárú behozatalára — mondotta Mihail Gorbacsov, és kiemelte: a 13. ötéves terv és az 1990-es állami költségvetési terv előtérbe helyezi a fogyasztói szükségletek kielégítését. Áz új gazdasági rendszer a különböző tulajdonformákon, az elosztás szocialista elveinek erősítésén és a szabályozott piac megtemegyénkben —•, hogy nem veszi figyelembe az ágazat sajátosságait, például az időszaki magas pénzigényt vagy a készletezés elkerülhetetlenségét. Sajátossága az élelmiszer-gazdaságnak az év második felében ugyancsak bőven van. Ezért érthető, hogy a tegnapi tanácskozáson is központi kérdés volt a felvásárlás finanszírozása. Az MNB (egyelőre) nem szűkíti a pénzellátást, de nem is bővíti. Forrás nem lesz több, így csak egy lehetőség marad: a szelektívebb hitelezés. Dr. Bartha Ferenc ezzel együtt több tervezett, biztató intézkedésről is említést tett. Ilyen, hogy a vállalatok egymással szembeni tartozásank kiegyenlítésere a nemzeti bank külön keretet ajánlott fel a kereskedelmi bankoknak. Ahol kistermelőkkel áll kapcsolatban a pénzintézet partnere, ott mód van arra, hogy a váltókeretből „guruló forintos” hitelt különíthessenek el. A jelentős tőkés piaci kintlevősége miatt nehéz helyzetbe került Kecskeméti Konzervgyárnak az MNB, a Mezőgazdasági és Élelti Bizottságban, sem a párt vezetőtestületei- ben nem nyilvánul meg markánsan. Mint az egyik felszólaló rámutatott: az MSZMP fokozatosan tolódik egy feltételezett össznépi akarat irányába, ez pedig jelenleg jobbra helyezkedik el a tényleges partbeli centrumtól. önmarcangoló, védekező párt lett az MSZMP — hangzott egy másik érvelés, amelyhez a felszólaló hozzátette: a párt reflexeiben, úgymond, még mindig vonszolja saját múltját. Többen elmarasztalták a pártvezetést azért, mert — vélekedésük szerint — a gazdasági reformok háttérbe szorultak a politikai és társadalmi reformok mögött, holott napjainkban egy markáns gazdaságpolitikai koncepció kimunkálása lenne a legfontosabb. Egyöntetű véleményként fogalmazták meg a partközpontba látogató értelmiségiek: cselekvő, vitázó, de nem marakodó politikai pártra van szükség, egy olyan MSZMP-re, ahol a pártvezetők képesek személyes ambícióikat a pártérdekek mögé helyezni. Nyers Rezső, az elhangzottakra reagálva, elöljáróban kifejtette: az MSZMP valójában remtésén alapul — mondta a főtitkár. A reformfolyamat közepette nem lehet mindenki számára az állandó jövedelmet biztosítani, a bérezésnek az elvégzett munkát kell tükröznie. Megemlítette a sztrájkokat, amelyek követelései nincsenek összefüggésben az elvégzett munkával. Támogatni kell az önálló kezdeményezéseket, a gazdasági vállalkozásokat, az újításokat, a tisztességes munka érvényesülését. Kiemelte: a köztársaságoknak, területeknek és járásoknak lehetősegük van arra, hogy adók útján önállóan irányítsák a szövetkezetek munkáját. Gorbacsov a közeljövő feladatairól kijelentette. Szeptemberben az SZKP Központi Bizottságának ülése elé viszik a párt nemzetiségi kérdésekkel kapcsolatos platformját. A dokumentum lényegében már készen van, a napokban a köztársasági, megyei, területi és járási pártszervezetek központi bizottságai kézhez is kapják azt — közölte. Mihail Gorbacsov a rendkívüli pártértekezlet összehívására tett javaslatról elmondta: a XIX. pártkonferencián megfogalmazottak még időszerűek. A párt előtt hatalmas munka áll. Szeptemberben kerül sor a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó plénumra, azt követően összeül a népi küldöttek második kongresszusa, márciusban helyhatósági választásokat tartanak. Mindezek a politikai intézményrendszer átalakításának fontos lépései. Augusztustól megkezdődnek a pártszervezetek beszámoló- és vezetőségválasztó gyűlései. Az SZKP következő kongresszusán meg kell újítani a párt programjai, új szervezeti szabályzatot kell elfogadni. Mindez nagy előkészítő munkát igényel. Éppen ezért nem indokolt a rendkívüli pártkonterencia összehívásaidé az SZKP XXVlII. pártkongresz- szusának előbbrehozását és jövő ősszel történő megtartását érdemes napirendre tűzni. A közvéleményt még mindig élénken foglalkoztatja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének legutóbbi, bukaresti értekezlete. A megbeszélések részleteiről, a magyar- szovjet felső szintű találkozókról, a magyar- román viszony helyzetéről és jövőjéről Thürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója nyilatkozott az MTI-nek. — Ön szólt a PTT bukaresti tanácskozásának tapasztalatairól és a román fővárosban sorra került kétoldalú megbeszélésekről a Magyarország című hetilap e héten megjelent számában. Kérem, mondja el részletesebben, milyen benyomásokat szereztek a magyar— szovjet megbeszéléseken ? — Bukarestben két magyar—szovjet felső szintű találkozóra is sor került, ami önmagában is jelzi azt a törekvésünket, hogy erősítsük a két ország együttműködését. Nyers Rezső és Mihail Gorbacsov megbeszélései, illetve a miniszterelnöki tárgyalások megmutatták, hogy a szovjet vezetés üdvözli az MSZMP erőfeszítéseit a párt egységének megőrzésére, a szélsőségektől, azaz a konzervatív visszarendeződéstől és a polgári rendszer visszaállítására irányuló törekvésektől való elhatárolódásra. Üdvözlik azokat a megoldásokat is, amelyek lehetővé teszik a magyar társadalom szocialista megújulását. Szeretném hangsúlyozni: mind a PTT ülésén, mind a magyar—szovjet tárgyalásokon egyértelműen megfogalmazódott, hogy az egymás belügyeibe való bármiféle beavatkozás időszaka lejárt. A Szovjetunió nem avatkozik hazánk ügyeibe, ugyanakkor kifejtették, hogy Magyarország szocialista fejlődése összhangban áll a Szovjetunió érdekeivel is. A találkozók is azt jelezték, hogy a magyar vezetés fontosnak tartja a politikai kapcsolatok megőrzését és fejlesztését az SZKP-val, a sokrétű együttműködés bővítését a Szovjetunióval. Több beszélgetésben megfogalmazódott az is, hogy pártunk vezetése elhatárolja magát az utóbbi időben megjelent szovjetellenes megnyilvánulásoktól. Most sokkal inkább az az érdekünk, hogy a két ország viszonyában megőrizzük a bizalmon és a kölcsönös megértésen alapuló nyugodt politikai légkört. Enélkül aligha tudnánk előre lépni olyan alapvető kérdések megoldásában, mint a kárpátaljai magyarság Németh Miklós találkozója Deszimir Jevticcsel Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke szerdán az Országházban fogadta Deszimir Jevticset, a Szerb Köztársasági Kormány elnökét. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, a politikai es a gazdasági reformokról. Mindkét részről méltatták, hogy probléma- mentesek a magyar—jugoszláv, ezen belül a magyar szerb kapcsolatok. Egyetértettek abban, hogy a két ország hasonló jellegű és tartalmú nemzetiségi politikája jó alapul szolgál a nemzeti kisebbségek jogainak folyamatos bővítéséhez és kultúrájuk megőrzéséhez. A gazdasági együttműködés szélesítése érdekeben szükségesnek tartották a hosszú távú kooperációk szorgalmazását. A tárgyaláson részt vett Med- gyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt Györke Sándor, hazánk belgrádi és Rudolf Sova, Jugoszlávia budapesti nagykövete. * * * A magyar—szerb tárgyalásokon, amelyeket magyar részről Med- gyessy Péter, a kormány elnökhelyettese vezetett, a felek tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és véleményt cseréltek a jugoszláv és magyar fejlődést megkülönböztetőjellegzetességekről is. Tárgyaltak arról, hogy a Magyar- oszágon, illetve a Szerb Szocialista Köztársaság területén élő nemzeti kisebbségek sorsát folyamatosan nagyobb figyelemmel kell kísérni. Kiváltképpen fontos a nemzeti nyelv oktatása és megőrzése — erre a tárgyaló felek határozott készségüket fejezték ki —, s megállapodtak egyetemi oktatók, tanárok cseréjében, az anyanyelv-tanítás fejlesztésében is. A tárgyalásokon megkülönböztetett figyelem kísérte a nemzeti műemlékek sorsát. A felek saját területükön kölcsönösen ápolják és megóvják a magyar, illetve a szerb műemlékeket. A gazdasági kapcsolatok megalapozottak és biztatóan fejlődnek — állapították meg a tárgyalásokon —, s azokat elsősorban a hosz- szabb távú együttműködés, kooperáció jellemzi. Szerbia miniszterelnökét fogadta Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, valamint Barabás Janos, az MSZMP KB titkára, a PIB tagja is. helyzetének további javítása, vagy — egy másik fontos területről véve a példát — a gazdasági kapcsolataink új alapokra helyezése, beleértve a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok bővítését, és a konvertibilis elszámolásra való áttérést is. _ Ebben a szellemben készülünk Nyers Rezső és Grósz Károly moszkvai látogatására, amelyre előreláthatóan július végén, augusztus elején kerül sor. A pontos időpont és a program egyeztetése folyik. Amit ma már biztosan tudunk, az az, hogy tartalmas eszmecsere várható a szocializmus időszerű kérdéseiről, s magyar—szovjet együttműködésről. A programban várhatóan több újszerű elem is szerepel. — Milyen szándékokból indultak ki a bukaresti magyar—román találkozón? — Nyers Rezső és Nicolae Ceauses- cu nem hivatalos találkozójára román kezdeményezésre került sor. Szeretném aláhúzni, hogy a találkozó nem jelent szakítást az elmúlt évi aradi találkozón képviselt magyar politikával, hiszen mindkét esetben elsősorban az a szándék volt a döntő, hogy normális viszony jöjjön létre hazánk és Románia között. A magyar fél az európai érintkezési normáknak megfelelően kulturáltan, de határozottan vetette fel, hogy a magyar román viszony jelenlegi állását nem ítélhetjük meg kedvezően. Nyers Rezső példaként említette meg, hogy a gazdasági kapcsolatok ugyan jól fejlődnek, de a politikai kapcsolataink nem javultak. A magyar fél nem kapott választ javaslataira. Viszonyunkat terheli a romániai magyarság elleni korlátozó politika is, folytatódik a nemzetközileg is vitatott település- rendezés. Ezt természetesen román bel- ügynek tekintjük, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nemzetiségi területeken nemzetiségi problémákat is felvet, s így rontja országaink viszonyát is. — Mi a véleménye a mostanában széles körben tárgyalt „román katonai fenyegetésről" ? — Emlékeztetnék arra, hogy mi hangzott el Bukarestben. Az MSZMP elnöke szóvá tette, hogy az utóbbi időben a magyarországi demokratizálási folyamat ellen politikai propaganda- kampány folyik Romániában, Nyers ■Rezső hozzátette, hogy e kampány keretében „sajnálattal olvastunk helyensi, nagyon sokan már kész tényként kezelik a föltételezést. Morvái Ferenc Malév-különjáratot szeretne indítani (érkezés július 29-én) —, és megkezdődött a földi maradványok hazahozatalának engedélyeztetése is. A végső nyugalmat Kiskőrösön találja meg a költő — már ha valóban Petőfit találták meg. * * * Egy Kenwood 940 S típusú rádió (Folytatás az I. oldalról) piaci gazdálkodás, a szabad vállalkozás feltételei teremtődjenek meg hazánkban. — Mikor választják meg elnökségüket? — Szeptemberre tervezzük első országos értekezletünket. Itt választjuk majd meg elnökségünket is. Az elnökség mellett olyan harminc-negyven tagú támogatói kört szeretnénk létrehozni, amely neves közéleti személyiségekből, köztiszteletben álló emberekből áll, akik nem tagjai, de támogatói mozgalmunknak. Kívánatos lenne, ha megyénkből is mind többen kerülnének ebbe a körbe. Mindenkitől örömmel vesszük azokat a javaslatokat, melyekkel környezetükben élőket jelölnének ide. Ezenkívül további jelentkezőket is várunk a 6001 Kecskemét, Postafiók 250. címen. Birodalom — nemzet — nemzetiségek Nincs irigylésre méltó helyzetben Mihail Gorbacsov, hisz problémák sokasága nehezíti munkáját. A nagy ország feszültségei immár egymást indukálják, hogy eddig nem ismert, új összefüggésben kerüljenek napvilágra. A nemzetiségi kérdés a Baltikumtól Kína határáig mindenhol kisebb- nagyobb politikai földrengéseket okoz. Csak a térképre kell ránézni, s önkéntelenül felvetődik egy kérdés: vajon mi köti össze az európai kultúrával rendelkező észt parasztembert, és a távoli, középázsiai kirgiz kecskepásztort? Az egyik a finn televíziót nézve ábrándozik a jólétről, s nacionalistának nevezik, ha a 20- as, 30-as évek független Észtországáról szót ejt egy, akár, baráti összejövetelen. A mohamedán vallású pásztorember mindennapjait évszázados törzsi-nemzetiségi tradíciók irányítják, s ha ezeket a szovjet törvények nem sértik meg, úgy ezen utóbbiakat tiszteletben tartja. Közös nevezőt találni — több mint másfél száz — nemzetiségnél komoly feladat. A naponta fellángoló feszültségek azt sejtetik, hogy a birodalom végleges megszervezése nem fejeződött még be. A cári állam volt a XIX. században az egyik legnagyobb, gyarmattartó állam. Ezen gyarmatok átalakítása, pacifikálása a szovjet rendszerbe volt a tét a 20-as évek során, és tét ma is. A nagy kérdés, hogy milyen eszközökkel. Az európai civilizáltságú Baltikumban a türelem és érvek eszközével, az alacsony kulturált- ságú déli területeken — mint ahogy az elmúlt évek mutatták — az ököljog segítségével. Ezen utóbbi alkalmazása azonban óhatatlanul felvetheti sokakban a kérdést: ha csak így megy, miért kísérletezzünk mással? Nagy Péter óta a hadsereg az integritás őrzője, a bürokrácia a birodalom szervezője, mozgatója volt. Ennek háromszáz éves hagyománya van. Gorbacsov csak négy éve van hatalmon. Gorbacsov európai gondolkodású, igen művelt ember és — tegyük hozzá — kiváló politikus. A tömegek viszont Sztálin unokáiként, Brezsnyev gyermekeiként nőttek fel. A tankönyvből tudnak egy keveset Európáról, behatárolni csak térkép alapján képesek, nem saját tapasztalataikra támaszkodva. Ezért ütközik Gorbacsov kemény falakba. Vajon az ő feje lesz erősebb, vagy a fal? • Barta Zsolt A MAGYAR NEMZETI BANK ELNÖKE KECSKEMÉTEN Felvásárlási hitel: igen, forintleértékelés: nem Pártvezetők találkozója értelmiségiekkel mezésügyi Minisztériummal közösen, igyekszik segíteni, mégpedig 300 millió forint hitellel. A kistermelés es a kisvállalkozások élénkítésére a Bush elnök által felajánlott 25 millió dolláros kölcsöntámogatást az MNB szeretné megháromszorozni, egyéb banki források bevonásával, illetve világbanki hitellel. Ebből a pénzből, feltehetőleg, a Bács- Kiskun megyei vállalkozóknak is jut. Hogy mennyi, azt az Ígéretek szerint nem „fönt” fogják meghatározni, hanem a kölcsönkérővei közvetlen kapcsolatban álló pénzintézetek dönthetik majd el. Kevésbé örömteli bejelentéseket is hallhattunk tegnap az államtitkártól. Egyebek között azt, hogy a váltó továbbra is főszereplője marad a felvásárlásnak, ám előfordulhat, hogy fizetőképtelennek ítélt vállalat értékpapírját nem számítolják le a bankok. Az év végéig megszaporodhatnak a csődeljárások, felszámolások — ígérte dr. Bartha Ferenc. Á jegybank kifejezetten erre szeretné szorítani a pénzintézeteket, amelyek mind ez idáig nem mutattak túlzott hajlandóságot a felszámolások kezdeményezésére. Nem tartozik a felvásárlás témaköréhez, de megkérdeztük az MNB elnökét, igaz-e, amit rebesgetnek, azaz várható-e a közeljövőben a forint újabb leértékelése. A válasz: nem. Az államtitkár legalábbis nem lát erre reális indokot. M. Á. nincs deffenzívában, egész egyszerűen olyan korrekciós intézkedéseket kellett végrehajtania, amelyek ugyan a visszavonulás látszatát kelthették, de voltaképpen egy új pozíció megteremtésére irányultak. Az utóbbi hónapok belpolitikai hangulatát értékelve, a párt elnöke eredményként könyvelte el, hogy az ellenzéki erőknek sem sikerült, úgymond, a vádlottak padjára ültetni az MSZMP-t, nem sikerült elhitetni a közvéleménnyel, hogy az elmúlt időszak minden hibája az MSZMP-t terheli. A felvetett gondolatokra válaszolva, Nyers Rezső úgy vélekedett: jelenleg nem kétfrontos harcra van szükség, hanem harcra a társadalom szavazataiért a következő választásokon. Hozzátette: természetesen ez nem jelenti azt, hogy a párt ne határolná el magát a politikai szélsőségektől. A közvélemény, a társadalom nem elsősorban stratégiát és taktikát vár a párttól — hangsúlyozta Nyers Rezső —, hanem a jelenlegi válság megoldását. Éppen ezért az MSZMP-nek nem osztálypártnak, hanem a nép pártjának kell lennie. (MTI)
