Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 19. Jaruzelski vállalta az elnökjelöltséget Wojciech Jaruzelski, a megszűnő államtanács elnö­ke, a LEMP KB első titkára hosszú huzavona után kedden vállalta, hogy a pártja őt jelölje a szerdán összeülő nemzetgyűlésben a köztársasági elnök tiszté­re. Ezzel, minden jel szerint, megoldódott az a politi­kai válság, amely június végén támadt, amikor Wojci­ech Jaruzelski elhárította jelöltetését, mivel úgy lát­szott, hogy még pártja szövetségeseitől sem kapja meg a megválasztásához minimálisan szükséges támoga­tást, nem is beszélve az ellenzékről. Június 30-ai visszakozása azért volt drámai fejle­mény, mert a hatalom és az ellenzék áprilisi kiegyezé­sében — amely az ellenzék parlamenti megjelenéséről és a LEMP hatalmi monopóliumának megszüntetésé­ről szól — hallgatólagosan az is szerepelt, hogy az ország szövetségesi hűségét személyesen is garantáló köztársasági elnök tisztét Wojciech Jaruzelski fogja betölteni. A LEMP viszont egymagában semmilyen jelölt meg­választását nem tudja keresztülvinni a nemzetgyűlés­ben, mert a két házban összesen a mandátumok har­mincegy százalékát ellenőrzi. Csupán szövetségeseivel: az Egyesült Parasztpárttal, a Demokrata Párttal, há­rom vallási és világi törpeszervezettel együtt rendelke­zik a helyek nem egészen ötvennégy százalékával. A köztársasági elnök megválasztásához pedig a nem­zetgyűlés alsó és felső házának együttes ülésén a képvi­selők és szenátorok legalább felének ajelenléte, és a sza­vazatoknak több mint az ötven százaléka szükséges. Wojciech Jaruzelski kedden nyilatkozatban jelen­tette be, hogy vállalja a jelöltséget. A nyilatkozatban egyrészt arra hivatkozott, hogy végül is megkapta a szövetséges pártok vezetőtestületeinek támogatását, másrészt emlékeztetett arra, hogy a hadsereg vezetői ragaszkodnak az ő személyéhez. Elismerte, hogy a politikai és társadalmi szervezetek és a közvélemény nem támogatja őt egyöntetűen, és vannak, akik kifeje­zetten ellenzik, hogy ő legyen a köztársasági elnök. Viszont azokra a véleményekre hivatkozott, amelyek szerint őrá van szükség az állam stabilitása és folyto­nossága érdekében. Nemzetközileg is ő a legelfogad­hatóbb megoldás. Ezzel összefüggésben megfigyelők felhívják a figyelmet, hogy George Bush amerikai elnök július 9—11-ei lengyelországi látogatásakor a kötelező udvariasságon messze túlmenő szívélyesség­gel beszélt Wojciech Jaruzelskiről. Az államtanács elnöke mindezekkel együtt erősen hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy kizárólag köte­lességérzetből vállalja a jelöltséget. Egyben célzást tett rá, hogy elnökké választása esetén lemond a LEMP KB első titkári tisztségéből. Arra az esetre pedig, ha a nemzetgyűlésben mégsem kapná meg a szükséges szavazatot, kérte a LEMP parlamenti frakcióját, hogy Czeslaw Kiszczak belügy­minisztert támogassa, akit már június végén is aján­lott maga helyett. Wojciech Jaruzelski bejelentése után Czeslaw Kiszczak tábornok, a PAP hírügynökséghez eljutta­tott nyilatkozatában, üdvözölte az államtanács elnö­kének a jelölését, és arra kérte azokat, akik rá szándé­koztak szavazni, hogy voksukat inkább Jaruzelskire adják. KÖZÖS PIAC Mit várhat Magyarország? Mészáros György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti; A Közös Piac brüsszeli bizottsága valószínűleg már július végén szak­értői szintű megbeszéléseket kezdeményez arról, hogyan segítheti a Kö­zös Piac, illetve szervezésében a többi fejlett ipari ország a magyar reformokat. Szeptemberben azután a miniszteri tanácsban várható ha­sonló megbeszélés, egyelőre még meg nemi határozott szinten ugyanerről a kérdésről, közölték az MTI tudósítójával az EK bizottságának illetéke­sei kedden. Azért a halasztás, mert a Közös Piac vezető munkatársai augusztusban szinte testületileg szabadságra mennek. A hét legfejlettebb ipari ország múlt heti párizsi csúcsértekezletén az EK bizottsága kapta a feladatot, hogy hangolja össze és szervezze a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt nyugati segítséget. A Kö­zös Piac 12 külügyminisztere hétfőn elhatározta, hogy sürgős élelmiszer­segélyt küld Lengyelországba. Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke a múlt héten Párizsban arról beszélt, hogy a segítség mintegy két éven át rendszeres lesz, és kiterjed majd a lengyel belső élelmiszer-elosztó és -kereskedelmi hálózat fejlesztésére is. Szóba került Lengyelország adósságainak átütemezése is. Ilyen vagy akárcsak ehhez hasonló elképzelések Magyarországgal kapcsolatban természetesen nem merültek fel. Ami a hetek programjából Magyarországra is vonatkozik, az az, hogy a nyugati országok bővítenék a kereskedelmet, növelnék a magyar exportlehetőségeket is, és részt vennének a gazdaság fejlesztésében beruházásokkal, vegyes vállalatok­kal, know-how-átadással, valamint szakember- és menedzserképzéssel, nyelvtanítással. Ezt erősítették meg közös piaci források kedden. A Közös Piac vezető testületéi el fognak gondolkodni azon, mit tehet­nének a maguk részéről, ami alkalmasint túlmenne a tavaly szeptember­ben aláírt magyar—közös piaci kereskedelmi és gazdasági együttműkö­dési egyezmény keretein, habár, mint hangsúlyozták, az egyezményt továbbra is „példásnak” és Magyarország számára „maximálisan kedve­zőnek” tartják, amelyet jelenleg inkább végrehajtani kellene, semmint túllépni rajta. A magyar gazdasági vezetés az elmúlt hetekben megpendí­tette, nem lehetne-e a közös piaci magyar ipari exportot érintő mennyisé­gi korlátozások leépítésének végső határidejét — amely a tavaly szeptem­beri egyezmény szerint 1995 — előbbre hozni, esetleg az EK egységes belső piacának 1993. januári megteremtéséhez igazítani, ám ezt a Közös Piac illetékesei ebben a pillanatban nem tartják reálisnak, tájékoztatták az MTI tudósítóját. Hozzátették: a brüsszeli bizottság egyelőre leltárt készít azokról a javaslatokról, amelyek a tagállamoktól, illetve más nyugati országoktól beérkeznek és a konkrét együttműködési formák ügyében a magyar kormánnyal is kapcsolatba fog lépni. „Csillagháború” Amerikai kísérlet Az amerikai haderő az ür- fegyverkezési tervek kereté­ben első ízben hajtott végre sikeres világürbeli kísérletet egy semleges részecskéket kibocsátó berendezéssel — jelentette be hétfőn a Penta­gon. A kísérlethez szükséges gyorsítót még a múlt héten juttatták fel egy Minuteman rakéta fedélzetén a vi­lágűrbe, s a készülék — egyelőre még céltárgy nélkül — hidrogénatomokból lét­rehozott sugárnyalábot lőtt ki magából. Az amerikai ka­tonai vezetés bízik benne, hogy az ilyen sugárnyalábok révén egy napon meg tudják majd különböztetni az igazi nukleáris rakétákat a hamis célpontoktól, s a rakéták elektronikáját tönkretéve, a részecskék azokat meg is semmisítik. Thomas Meyer ezredes, az SDI-program egyik veze­tője szerint az ilyen eszkö­zök telepítését 15 évnél is rö- videbb idő alatt meg lehetne oldani. Az ezredes egyéb­ként leszögezte, hogy a kí­sérlet nem sértette a rakéta­elhárító rendszerekről kö­tött 1972-es szovjet—ameri­kai ABM-szerződést. Visszaút nincs Pozsgay-interjú a Stuttgarter Nachrichtenben — Romániával a magyar kisebbség ottani kezelése miatt hosszabb ideig rosszak lesznek Magyarország kapcsolatai, a nehézségek Csehszlovákiával epizódjellegűek. Magyarország nem akar taná­csokat osztogatni másoknak, de elvárja, hogy mások is tanúsítsanak türelmet velünk szemben —jelentette ki a Stuttgarter Nachrichten­ben kedden megjelent interjúban Pozsgay Imre államminiszter Kari Geibelnek, a lap munkatársának kérdéseire válaszolva. A szekszárdi keltezésű interjúban Pozsgay leszögezte, hogy Ma­gyarország és egyes szomszédai között eltérő fajsúlyú nehézségek adódnak. A magyar kisebbséggel szembeni bánásmód miatt tartó­sak lesznek a problémák Romániával. Románia nemcsak Magyar- országtól fordult el, hanem egész Európától, mivel nem biztosítja az emberi jogok érvényesülését. A nehézségek Csehszlovákiával epizódjellegűek. Ami az NDK-t illeti: nem kívánunk belebeszélni más országok társadalmi történéseibe. Éppen ezért mi is türelmes magatartást várunk el másoktól; azt, hogy ne avatkozzanak be törekvéseinkbe, a magyarországi történésekbe. Az államminiszter megerősítette, hogy Magyarország a Varsói Szerződés tagja fog maradni. Emellett azonban az ország szeretne nyitni a Nyugat és a nyugat-európai intézmények irányában. Vára­kozása szerint a magyar—amerikai kapcsolatok zavarmentesek lesznek, és gazdasági támogatást is várhatunk az Egyesült Álla­moktól. Pozsgay Imre tagadta, hogy magyar vezetésen belül oly sürűek lennének a változások, hiszen Kádár János például 32 évig állt az ország élén. Véleménye szerint a társadalmi stabilitást végül is nem az biztosítja, hogy a csúcson vannak-e változások. „Egy demokrá­cia stabilitása azáltal lesz elérhető, hogy a nép a demokráciát kívánja és ezzel együtt változást” — mondotta. A magyar politikus történelmi folyamatnak nevezte a pluraliz­mus és a demokrácia melletti elkötelezettséget, amelyben még sok a zavar. A problémák egy olyan államban keletkeznek, amelyben eddig egyetlen párt kormányzott, és amelyben eddig minden egysé­gesen volt szabályozva „Országunk történetében már volt pluraliz­mus. Mégis most mindent elölről kell kezdenünk, mindent újból meg kell tanulnunk. Visszaút nincs” —jelentette ki a Stuttgarter Nachrichtennek Pozsgay Imre. „Jelentések az alagútból” A Pénzügykutató Rt. független szak­értői kedden sajtótájékoztatón ismer­tették „Jelentések az alagútból” című sorozatuk második kötetet, amelyben az 1988-as év gazdasági eredményeit elemzik és előrejelzéseket fogalmaznak meg az idei esztendőre. A szakértők szerint az 1988-as év legfőbb eredménye az volt, hogy sike­rült elkerülni a külföldi adósságok át­ütemezését. Bár a konvertibilis külke­reskedelemben a vártnál jobb eredmé­nyek születtek, az exportbevétel növe­kedésének csaknem felét az anyagi jel­legű termékek — kohászati, vegyipari alapanyagok, vas-, fém- és vegyipari félkész termékek, valamint élelmisze­rek — adták. Az átlagot meghaladó teljesítményt mutatott fel az energia- gazdálkodás (28 százalékos növekedés­sel), a kohászat (17,6 százalékos növe­kedéssel) és az élelmiszeripar (15,4 szá­zalékkal). A dolláraktívumot tehát el­sősorban a hagyományos ágazatok és termékek eredményezték, ami azt je­lenti, hogy továbbra § fennmaradt a „gyarmati szerepre emlékeztető struk­túra”, amelynek a meghaladása az or­szág előtt álló elsőrendű feladat. Az elmúlt évben a kormányzat mo­netáris politikájában történtek a legje­lentősebb változások. A vállalati és szövetkezeti szférában a hitelkivonás igen erőteljessé vált. A folyamatos gaz­dálkodáshoz sftikséges banki pénzellá­tást 13 milliárd forinttal szűkítették. A pénzügyi restrikció viszont nem ter­jedt ki az állami költségvetésre. Az államháztartás adóssága 1988- ban 46 milliárd forinttal emelkedett. Az állami költségvetés eladósodását to­vább növelték a hazai és nemzetközi beruházások „költségvetésen kívüli” támogatásai. A független szakértők összegezése szerint miközben a pénzügyi irányítás pénzt vont ki a versenyszférából, a költségvetési támogatásokkal hozzájá­rult az elavult termelési szerkezet fenn­tartásához. Ezzel magyarázható az is, hogy a veszteséges vállalatok száma továbbra sem csökkent. A veszteségek háromnegyed része néhány nagyválla­latra koncentrálódik. A vállalatoknak egy jelentős része politikai és gazda­sági védettsége miatt — továbbra sem kényszerül rá, hogy a piaci szabályokat figyelembe véve gazdálkodjon, javítsa hatékonyságát, versenyképességét. A monetáris politika akkor válhat ha­tékonyabbá, ha a költségvetés szerepe jelentősen csökken a vállalatok finan­szírozásában. A szakértők szerint 1989-ben az ál­lamadósság tovább nő. A kormány to­vábbra sem bizonyul elég erősnek a gazdaság hatalmi központjaival szem­ben, és ezeknek a lobbyknak a befolyá­sa továbbra is erőteljes. A várt szerke­zetváltozás az idén sem következik be. Szűrös Mátyás és Deszimir Jevtics megbeszélése Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Deszimir Jevtics, a szerb kormány elnöke vezetésével ked­den a Parlamentben megbeszélésre került sor. A tárgyalófelek kölcsönösen tá­jékoztatták egymást az országaik­ban végbemenő társadalmi-gazda­sági folyamatokról, a politikai in­tézményrendszer reformjáról, a törvényalkotói munkáról. Megál­lapították, hogy a Jugoszlávia és Magyarország közötti minden te­rületen eredményes együttműkö­dés alapja a hagyományos jószom­szédi viszony. Szűrös Mátyás hangsúlyozta: az egymás országai­ban élő nemzetiségiek a hid szere­pét töltik be, helyzetük javítása nem automatikusan oldódik meg, sorsuk alakulása folyamatos törő­dést, odafigyelést igényel. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Kínában újabb szigorú intézkedések A japán kormány kedden hivatalo­san is tájékoztatta a kínai illetékeseket a „hetek” párizsi csúcsértekezletén szü­letett —1 Pekinget elítélő — állásfogla­lásról, amelyet azonban a címzett éle­sen elutasított. A japán külügyminisztérium szóvi­vője kedden tartott sajtóértekezletén elmondta: egy magas rangú külügyi tisztségviselő tájékoztatta erről Kína tokiói diplomáciai ügyvivőjét. A szóvi­vő szerint Japán „megfelelő választ” vár Pekingtől a „hetek” által kifejezés­re juttatott aggodalmakra, és kész a jövőben visszaállítani Kínával a teljes kapcsolatokat, attól füg^őéh;1 hogy Pe­king miként reagál; s högy tűiként ala­kul a nemzetközi légkör. Tokiónak nem érdeke Kína elszigetelődése — hangoztatta a szóvivő. Az ügyvivő mindenesetre első válaszként „durva beavatkozásnak” minősítette az iparo­sodott államok nyilatkozatát, amely szerinte nem veszi figyelembe a valós kínai helyzetet. Kínából egyébként újabb szigorú in­tézkedésekről érkeztek hírek. Az Új Kína hírügynökség például beszámolt arról, hogy Sanghajban letartóztatták a Kínai Szövetség a Demokráciáért el­nevezésű, „reakciósnak” minősített szervezet egyik tagját, mégpedig azzal a váddal, hogy „ellenforradalmi célo­kat” követve „demagóg propagandát” folytatott. A tájékoztatás és a propa­ganda országos szintű korlátozását jel­zi egyébként, hogy a kormány a külön­féle könyvek és folyóiratok több mint hatvan kategóriáját tiltotta be eddig. Olyan kiadványokról van szó, amelye­ket a hatóságok „pornográfnak, babo­násnak és erőszakot sugalmazónak” ítéltek. JOGOSAK A KÖVETELÉSEK Ukrajnára is átterjedt a bányászsztrájk Szovjet bányászsztrájk Tamássy Sándor, az MTI tudó­sítója jelenti: MOSZKVA. A prokop- jevszki bányászok nem mutat­nak hajlandóságot a munka fel­vételére —- erről számolt be kedd esti műsorában a Vremja. A szovjet tv-híradó helyszíni ri­portja szerint a bányászok fi­gyelmen kívül hagyták a sztrájkbizottság és a Nyikolaj Szljunykov vezette kormánybi­zottság megállapodásait, mivel azok — a prokopjevszkiek sze­rint — csak félmegoldást jelen­tenek, nem adnak garanciákat a bányászok által felvetett problémák megoldására. A sztrájkot a követelések mara­déktalan teljesítéséig folytatják — jelentették ki a prokopjevsz- ki bányászok képviselői. Eközben az ukrajnai donyec- ki szénmedencében már csak­nem negyven bányára terjedt át a sztrájk, lényegében a szibériai munkabeszüntetéshez hasonló okok miatt. A Vremja keddi jelentése szerint itt is már több tízezer bányász szüntette be a munkát, s tüntet a bányászvá­rosok főterein, jobb munka- és életkörülményeket követelve. A helyszínre érkezett Alek- szandr Fiszunnak, a bányaipari miniszter első helyettesének közbenjárására sikerült a bá­nyászok követeléseinek többsé­gét kielégíteni, így rendezték a műszakpótlékok, pótszabadsá­gok kérdését. A helyszínen nem rendezhető problémákat a bá­nyászok a Legfelsőbb Tanács­hoz továbbították. A szovjet tv- híradó egyébként teljesen jo­gosnak, igazságosnak ítélte a bányászok követeléseit, s kom­mentárjában keserűen jegyezte meg, hogy az ukrajnai kormány még csak nem is reagált e nagy­szabású munkabeszüntetésre, képviselőit nem küldte a hely­színre. A£ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEIBŐL Az Ellenzéki Kerekasztal nyílt levele a miniszterelnökhöz — Tisztelt Miniszterelnök Úr! Az Ellenzéki Kerékasztalhoz tartozó pártok és szervezetek május 16-án nyílt levélben fejez­ték ki helyeslésüket az Ön kormányának a nagymarosi építkezések felfüggesztésére és a szakértői vizsgálatok hakadéktalan újraértéke­lésére'*' vonatkozó döntésével kapcsolatban. Ugyanakkor arra is felhívtuk a Miniszterelnök Úr figyelmét, hogy a kormányzat — a magyar —csehszlovák kormányközi tárgyalások kime­netelétől függetlenül — Nagymaroson túlme­nően az egész hazai Duna-szakaszra terjessze ki felülvizsgálatát. Az Ön május 24-ei prágai tárgyalásai a vízlépcsőrendszer szennyvíztisztí­tási, ivóvízvédelmi, illetve geológiai, geofizikai problémáinak közös szakértői vizsgálatának és az államközi szerződések esetleges módosítá­sának lehetőségéről azzal a reménnyel töltöt­tek el bennünket, hogy a felülvizsgálat kiterjed majd a szlovákiai Duna-szakaszra is, és elvezet a két szomszéd ország hosszú távú érdekei alapján a bősi (gabcsikovói) erőműre vonatko­zó tervek felülvizsgálatához is, ahogy ezt a magyar felfüggesztési döntés nyomán Cseh­szlovákiában a lakosság és a tudomány képvi­selői újult erővel követelték. A sajtóban újabban megjelent nyilatkozatok alapján azonban aggodalommal tekintünk a hétfőn megkezdett magyar—csehszlovák szak­értői tárgyalások felé. Noha a magyar kor­mányzat mindkét síkvidéki erőművet koncep­cionálisan elhibázottnak tartja, a magyar tu­dósküldöttség mégis azt a megbízatást kapta, hogy egyezzen bele a dunakiliti—hrusovi táro­zótó feltöltésébe a tisztítatlan szennyvizekkel terhelt Dunával, járuljon hozzá a bősi erőmű — igaz, nem csúcsüzemű — működtetéséhez, de érje el, hogy ez Nagymaros szempontjából mintegy kísérletnek minősüljön, és a Bősnél 3-4 év alatt összegyűlő tapasztalatok (azaz a vízminőség előrelátható katasztrofális romlá­sa) alapján lehessen majd dönteni a nagymaro­si erőmű megépítéséről, illetve elhagyásáról. Ettől a tárgyalási pozíciótól a magyar tárgyaló fél azt várja, hogy megmenthető lesz 3 millió ember ivóvize — Magyarországon —, és azt reméli, hogy a dunakiliti—bősi létesítmények ökológiai és szeizmológiai kockázatait figyel­men kívül hagyó csehszlovák vezetésnek tett engedmény árán ez az elképzelt kompromisz- szum a kormányközi kapcsolatok látványos megromlása nélkül megköthető. Ez az ár azonban túl magas: annak a két és fél millió embernek az ivóvizébe kerül, ük i két Szlovákiában és Dél-Morvaországban már a következő évtizedben a Csallóköz alatti tíz köbkilométernyi felszín alatti viztartalékból akarnának ellátni egészséges ivóvízzel, ahogy veszély fenyegeti a Szigetköz alatti ivóvíztarta­lékot és mindkét terület mezőgazdasági terme­lését is. A csehszlovák kormánynak tett enged­mény felérne 21 év után e?v második interna­cionalista segítségnyújtással” és a Duna Csehszlovákiába térítésével véget vetne ha­zánkban a nemzeti közmegegyezés felé tartó fejlődésnek; szomszédainkkal való viszo­nyunkban pedig a nemzeti, nemzetiségi gyűlöl­ködés magvait hintené el. Nincs olyan aktuálpolitikai érdek, amelyért érdemes volna ezeket a veszélyeket kockáztat­ni. Az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei felhív­ják a figyelmét kormányának történelmi fele­lősségére és megismétlik: minden erkölcsi, po­litikai és szakmai segítséget készek megadni úgy a nagymarosi, mint a dunakiliti—bősi duzzasztás várható környezeti kihatásainak — földtani, hidrológiai vizsgálatokkal, mo­dellkísérletekkel és külföldi tapasztalatok hasznosításával való — előzetes felméréséhez, és a szakmai vizsgálatok eredményei alapján a szomszéd országokkal való becsületes és felelős, új megállapodások kidolgozásához. Helytelenítünk azonban minden olyan egyez­ményt, amely nem szolgálja országunk érdeke­it, és különösen elítéljük azt a szándékot, amely a tudományos aggodalmak és a nemzet­közi ajánlások ellenére a Duna ez év októberi elrekesztésével ki akarja zárni a nemzeteket eme évszázadokra szóló döntésből. Budapest, 1989. július 17. Dr. Vigh Károly, •A7 Fllenypild Qnrne fOnöLf»

Next

/
Thumbnails
Contents