Petőfi Népe, 1989. július (44. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. július 19.

Jaruzelski vállalta az elnökjelöltséget

Wojciech Jaruzelski, a megszűnő államtanács elnöke, a LEMP KB első titkára hosszú huzavona után kedden vállalta, hogy a pártja őt jelölje a szerdán összeülő nemzetgyűlésben a köztársasági elnök tisztére. Ezzel, minden jel szerint, megoldódott az a politikai válság, amely június végén támadt, amikor Wojciech Jaruzelski elhárította jelöltetését, mivel úgy látszott, hogy még pártja szövetségeseitől sem kapja meg a megválasztásához minimálisan szükséges támogatást, nem is beszélve az ellenzékről.

Június 30-ai visszakozása azért volt drámai fejlemény, mert a hatalom és az ellenzék áprilisi kiegyezésében — amely az ellenzék parlamenti megjelenéséről és a LEMP hatalmi monopóliumának megszüntetéséről szól — hallgatólagosan az is szerepelt, hogy az ország szövetségesi hűségét személyesen is garantáló köztársasági elnök tisztét Wojciech Jaruzelski fogja betölteni.

A LEMP viszont egymagában semmilyen jelölt megválasztását nem tudja keresztülvinni a nemzetgyűlésben, mert a két házban összesen a mandátumok harmincegy százalékát ellenőrzi. Csupán szövetségeseivel: az Egyesült Parasztpárttal, a Demokrata Párttal, három vallási és világi törpeszervezettel együtt rendelkezik a helyek nem egészen ötvennégy százalékával. A köztársasági elnök megválasztásához pedig a nemzetgyűlés alsó és felső házának együttes ülésén a képviselők és szenátorok legalább felének ajelenléte, és a szavazatoknak több mint az ötven százaléka szükséges.

Wojciech Jaruzelski kedden nyilatkozatban jelentette be, hogy vállalja a jelöltséget. A nyilatkozatban

egyrészt arra hivatkozott, hogy végül is megkapta a szövetséges pártok vezetőtestületeinek támogatását, másrészt emlékeztetett arra, hogy a hadsereg vezetői ragaszkodnak az ő személyéhez. Elismerte, hogy a politikai és társadalmi szervezetek és a közvélemény nem támogatja őt egyöntetűen, és vannak, akik kifejezetten ellenzik, hogy ő legyen a köztársasági elnök. Viszont azokra a véleményekre hivatkozott, amelyek szerint őrá van szükség az állam stabilitása és folytonossága érdekében. Nemzetközileg is ő a legelfogadhatóbb megoldás. Ezzel összefüggésben megfigyelők felhívják a figyelmet, hogy George Bush amerikai elnök július 9—11-ei lengyelországi látogatásakor a kötelező udvariasságon messze túlmenő szívélyességgel beszélt Wojciech Jaruzelskiről.

Az államtanács elnöke mindezekkel együtt erősen hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy kizárólag kötelességérzetből vállalja a jelöltséget. Egyben célzást tett rá, hogy elnökké választása esetén lemond a LEMP KB első titkári tisztségéből.

Arra az esetre pedig, ha a nemzetgyűlésben mégsem kapná meg a szükséges szavazatot, kérte a LEMP parlamenti frakcióját, hogy Czeslaw Kiszczak belügyminisztert támogassa, akit már június végén is ajánlott maga helyett.

Wojciech Jaruzelski bejelentése után Czeslaw Kiszczak tábornok, a PAP hírügynökséghez eljuttatott nyilatkozatában, üdvözölte az államtanács elnökének a jelölését, és arra kérte azokat, akik rá szándékoztak szavazni, hogy voksukat inkább Jaruzelskire adják.

KÖZÖS PIAC

Mit várhat Magyarország?

Mészáros György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti;

A Közös Piac brüsszeli bizottsága valószínűleg már július végén szakértői szintű megbeszéléseket kezdeményez arról, hogyan segítheti a Közös Piac, illetve szervezésében a többi fejlett ipari ország a magyar reformokat. Szeptemberben azután a miniszteri tanácsban várható hasonló megbeszélés, egyelőre még meg nemi határozott szinten ugyanerről a kérdésről, közölték az MTI tudósítójával az EK bizottságának illetékesei kedden. Azért a halasztás, mert a Közös Piac vezető munkatársai augusztusban szinte testületileg szabadságra mennek.

A hét legfejlettebb ipari ország múlt heti párizsi csúcsértekezletén az EK bizottsága kapta a feladatot, hogy hangolja össze és szervezze a Magyarországnak és Lengyelországnak szánt nyugati segítséget. A Közös Piac 12 külügyminisztere hétfőn elhatározta, hogy sürgős élelmiszersegélyt küld Lengyelországba. Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke a múlt héten Párizsban arról beszélt, hogy a segítség mintegy két éven át rendszeres lesz, és kiterjed majd a lengyel belső élelmiszer-elosztó és -kereskedelmi hálózat fejlesztésére is. Szóba került Lengyelország adósságainak átütemezése is.

Ilyen vagy akárcsak ehhez hasonló elképzelések Magyarországgal kapcsolatban természetesen nem merültek fel. Ami a hetek programjából Magyarországra is vonatkozik, az az, hogy a nyugati országok bővítenék a kereskedelmet, növelnék a magyar exportlehetőségeket is, és részt vennének a gazdaság fejlesztésében beruházásokkal, vegyes vállalatokkal, know-how-átadással, valamint szakember- és menedzserképzéssel, nyelvtanítással. Ezt erősítették meg közös piaci források kedden.

A Közös Piac vezető testületéi el fognak gondolkodni azon, mit tehetnének a maguk részéről, ami alkalmasint túlmenne a tavaly szeptemberben aláírt magyar—közös piaci kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény keretein, habár, mint hangsúlyozták, az egyezményt továbbra is „példásnak” és Magyarország számára „maximálisan kedvezőnek” tartják, amelyet jelenleg inkább végrehajtani kellene, semmint túllépni rajta. A magyar gazdasági vezetés az elmúlt hetekben megpendítette, nem lehetne-e a közös piaci magyar ipari exportot érintő mennyiségi korlátozások leépítésének végső határidejét — amely a tavaly szeptemberi egyezmény szerint 1995 — előbbre hozni, esetleg az EK egységes belső piacának 1993. januári megteremtéséhez igazítani, ám ezt a Közös Piac illetékesei ebben a pillanatban nem tartják reálisnak, tájékoztatták az MTI tudósítóját.

Hozzátették: a brüsszeli bizottság egyelőre leltárt készít azokról a javaslatokról, amelyek a tagállamoktól, illetve más nyugati országoktól beérkeznek és a konkrét együttműködési formák ügyében a magyar kormánnyal is kapcsolatba fog lépni.

„Csillagháború”

Amerikai kísérlet

Az amerikai haderő az ür- fegyverkezési tervek keretében első ízben hajtott végre sikeres világürbeli kísérletet egy semleges részecskéket kibocsátó berendezéssel — jelentette be hétfőn a Pentagon.

A kísérlethez szükséges gyorsítót még a múlt héten juttatták fel egy Minuteman rakéta fedélzetén a világűrbe, s a készülék — egyelőre még céltárgy nélkül — hidrogénatomokból létrehozott sugárnyalábot lőtt ki magából. Az amerikai katonai vezetés bízik benne, hogy az ilyen sugárnyalábok révén egy napon meg tudják majd különböztetni az igazi nukleáris rakétákat a hamis célpontoktól, s a rakéták elektronikáját tönkretéve, a részecskék azokat meg is semmisítik.

Thomas Meyer ezredes, az SDI-program egyik vezetője szerint az ilyen eszközök telepítését 15 évnél is rö- videbb idő alatt meg lehetne oldani. Az ezredes egyébként leszögezte, hogy a kísérlet nem sértette a rakétaelhárító rendszerekről kötött 1972-es szovjet—amerikai ABM-szerződést.

Visszaút nincs

Pozsgay-interjú a Stuttgarter Nachrichtenben

— Romániával a magyar kisebbség ottani kezelése miatt hosszabb ideig rosszak lesznek Magyarország kapcsolatai, a nehézségek Csehszlovákiával epizódjellegűek. Magyarország nem akar tanácsokat osztogatni másoknak, de elvárja, hogy mások is tanúsítsanak türelmet velünk szemben —jelentette ki a Stuttgarter Nachrichtenben kedden megjelent interjúban Pozsgay Imre államminiszter Kari Geibelnek, a lap munkatársának kérdéseire válaszolva.

A szekszárdi keltezésű interjúban Pozsgay leszögezte, hogy Magyarország és egyes szomszédai között eltérő fajsúlyú nehézségek adódnak. A magyar kisebbséggel szembeni bánásmód miatt tartósak lesznek a problémák Romániával. Románia nemcsak Magyar- országtól fordult el, hanem egész Európától, mivel nem biztosítja az emberi jogok érvényesülését. A nehézségek Csehszlovákiával epizódjellegűek. Ami az NDK-t illeti: nem kívánunk belebeszélni más országok társadalmi történéseibe. Éppen ezért mi is türelmes magatartást várunk el másoktól; azt, hogy ne avatkozzanak be törekvéseinkbe, a magyarországi történésekbe.

Az államminiszter megerősítette, hogy Magyarország a Varsói Szerződés tagja fog maradni. Emellett azonban az ország szeretne nyitni a Nyugat és a nyugat-európai intézmények irányában. Várakozása szerint a magyar—amerikai kapcsolatok zavarmentesek lesznek, és gazdasági támogatást is várhatunk az Egyesült Államoktól.

Pozsgay Imre tagadta, hogy magyar vezetésen belül oly sürűek lennének a változások, hiszen Kádár János például 32 évig állt az ország élén. Véleménye szerint a társadalmi stabilitást végül is nem az biztosítja, hogy a csúcson vannak-e változások. „Egy demokrácia stabilitása azáltal lesz elérhető, hogy a nép a demokráciát kívánja és ezzel együtt változást” — mondotta.

A magyar politikus történelmi folyamatnak nevezte a pluralizmus és a demokrácia melletti elkötelezettséget, amelyben még sok a zavar. A problémák egy olyan államban keletkeznek, amelyben eddig egyetlen párt kormányzott, és amelyben eddig minden egységesen volt szabályozva „Országunk történetében már volt pluralizmus. Mégis most mindent elölről kell kezdenünk, mindent újból meg kell tanulnunk. Visszaút nincs” —jelentette ki a Stuttgarter Nachrichtennek Pozsgay Imre.

„Jelentések az alagútból”

A Pénzügykutató Rt. független szakértői kedden sajtótájékoztatón ismertették „Jelentések az alagútból” című sorozatuk második kötetet, amelyben az 1988-as év gazdasági eredményeit elemzik és előrejelzéseket fogalmaznak meg az idei esztendőre.

A szakértők szerint az 1988-as év legfőbb eredménye az volt, hogy sikerült elkerülni a külföldi adósságok átütemezését. Bár a konvertibilis külkereskedelemben a vártnál jobb eredmények születtek, az exportbevétel növekedésének csaknem felét az anyagi jellegű termékek — kohászati, vegyipari alapanyagok, vas-, fém- és vegyipari félkész termékek, valamint élelmiszerek — adták. Az átlagot meghaladó teljesítményt mutatott fel az energia- gazdálkodás (28 százalékos növekedéssel), a kohászat (17,6 százalékos növekedéssel) és az élelmiszeripar (15,4 százalékkal). A dolláraktívumot tehát elsősorban a hagyományos ágazatok és termékek eredményezték, ami azt jelenti, hogy továbbra § fennmaradt a „gyarmati szerepre emlékeztető struktúra”, amelynek a meghaladása az ország előtt álló elsőrendű feladat.

Az elmúlt évben a kormányzat monetáris politikájában történtek a legjelentősebb változások. A vállalati és szövetkezeti szférában a hitelkivonás igen erőteljessé vált. A folyamatos gazdálkodáshoz sftikséges banki pénzellátást 13 milliárd forinttal szűkítették. A pénzügyi restrikció viszont nem terjedt ki az állami költségvetésre.

Az államháztartás adóssága 1988- ban 46 milliárd forinttal emelkedett. Az állami költségvetés eladósodását tovább növelték a hazai és nemzetközi beruházások „költségvetésen kívüli” támogatásai.

A független szakértők összegezése szerint miközben a pénzügyi irányítás pénzt vont ki a versenyszférából, a költségvetési támogatásokkal hozzájárult az elavult termelési szerkezet fenntartásához. Ezzel magyarázható az is, hogy a veszteséges vállalatok száma továbbra sem csökkent. A veszteségek háromnegyed része néhány nagyvállalatra koncentrálódik. A vállalatoknak egy jelentős része politikai és gazdasági védettsége miatt — továbbra sem kényszerül rá, hogy a piaci szabályokat figyelembe véve gazdálkodjon, javítsa hatékonyságát, versenyképességét. A monetáris politika akkor válhat hatékonyabbá, ha a költségvetés szerepe jelentősen csökken a vállalatok finanszírozásában.

A szakértők szerint 1989-ben az államadósság tovább nő. A kormány továbbra sem bizonyul elég erősnek a gazdaság hatalmi központjaival szemben, és ezeknek a lobbyknak a befolyása továbbra is erőteljes. A várt szerkezetváltozás az idén sem következik be.

Szűrös Mátyás és Deszimir Jevtics megbeszélése

Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Deszimir Jevtics, a szerb kormány elnöke vezetésével kedden a Parlamentben megbeszélésre került sor.

A tárgyalófelek kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban végbemenő társadalmi-gazdasági folyamatokról, a politikai intézményrendszer reformjáról, a törvényalkotói munkáról. Megállapították, hogy a Jugoszlávia és Magyarország közötti minden területen eredményes együttműködés alapja a hagyományos jószomszédi viszony. Szűrös Mátyás hangsúlyozta: az egymás országaiban élő nemzetiségiek a hid szerepét töltik be, helyzetük javítása nem automatikusan oldódik meg, sorsuk alakulása folyamatos törődést, odafigyelést igényel. (MTI)

LAPZÁRTAKOR

ÉRKEZETT

Kínában újabb szigorú intézkedések

A japán kormány kedden hivatalosan is tájékoztatta a kínai illetékeseket a „hetek” párizsi csúcsértekezletén született —1 Pekinget elítélő — állásfoglalásról, amelyet azonban a címzett élesen elutasított.

A japán külügyminisztérium szóvivője kedden tartott sajtóértekezletén elmondta: egy magas rangú külügyi tisztségviselő tájékoztatta erről Kína tokiói diplomáciai ügyvivőjét. A szóvivő szerint Japán „megfelelő választ” vár Pekingtől a „hetek” által kifejezésre juttatott aggodalmakra, és kész a jövőben visszaállítani Kínával a teljes kapcsolatokat, attól füg^őéh;1 hogy Peking miként reagál; s högy tűiként alakul a nemzetközi légkör. Tokiónak nem érdeke Kína elszigetelődése — hangoztatta a szóvivő. Az ügyvivő mindenesetre első válaszként „durva beavatkozásnak” minősítette az iparosodott államok nyilatkozatát, amely szerinte nem veszi figyelembe a valós kínai helyzetet.

Kínából egyébként újabb szigorú intézkedésekről érkeztek hírek. Az Új Kína hírügynökség például beszámolt arról, hogy Sanghajban letartóztatták a Kínai Szövetség a Demokráciáért elnevezésű, „reakciósnak” minősített szervezet egyik tagját, mégpedig azzal a váddal, hogy „ellenforradalmi célokat” követve „demagóg propagandát” folytatott. A tájékoztatás és a propaganda országos szintű korlátozását jelzi egyébként, hogy a kormány a különféle könyvek és folyóiratok több mint hatvan kategóriáját tiltotta be eddig. Olyan kiadványokról van szó, amelyeket a hatóságok „pornográfnak, babonásnak és erőszakot sugalmazónak” ítéltek.

JOGOSAK A KÖVETELÉSEK

Ukrajnára is átterjedt a bányászsztrájk

Szovjet bányászsztrájk

Tamássy Sándor, az MTI tudósítója jelenti:

MOSZKVA. A prokop- jevszki bányászok nem mutatnak hajlandóságot a munka felvételére —- erről számolt be kedd esti műsorában a Vremja. A szovjet tv-híradó helyszíni riportja szerint a bányászok figyelmen kívül hagyták a sztrájkbizottság és a Nyikolaj Szljunykov vezette kormánybizottság megállapodásait, mivel azok — a prokopjevszkiek szerint — csak félmegoldást jelentenek, nem adnak garanciákat a bányászok által felvetett problémák megoldására. A sztrájkot a követelések maradéktalan teljesítéséig folytatják — jelentették ki a prokopjevsz- ki bányászok képviselői.

Eközben az ukrajnai donyec- ki szénmedencében már csaknem negyven bányára terjedt át

a sztrájk, lényegében a szibériai munkabeszüntetéshez hasonló okok miatt. A Vremja keddi jelentése szerint itt is már több tízezer bányász szüntette be a munkát, s tüntet a bányászvárosok főterein, jobb munka- és életkörülményeket követelve. A helyszínre érkezett Alek- szandr Fiszunnak, a bányaipari miniszter első helyettesének közbenjárására sikerült a bányászok követeléseinek többségét kielégíteni, így rendezték a műszakpótlékok, pótszabadságok kérdését. A helyszínen nem rendezhető problémákat a bányászok a Legfelsőbb Tanácshoz továbbították. A szovjet tv- híradó egyébként teljesen jogosnak, igazságosnak ítélte a bányászok követeléseit, s kommentárjában keserűen jegyezte meg, hogy az ukrajnai kormány még csak nem is reagált e nagyszabású munkabeszüntetésre, képviselőit nem küldte a helyszínre.

A£ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYEIBŐL

Az Ellenzéki Kerekasztal nyílt levele a miniszterelnökhöz

— Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Az Ellenzéki Kerékasztalhoz tartozó pártok és szervezetek május 16-án nyílt levélben fejezték ki helyeslésüket az Ön kormányának a nagymarosi építkezések felfüggesztésére és a szakértői vizsgálatok hakadéktalan újraértékelésére'*' vonatkozó döntésével kapcsolatban. Ugyanakkor arra is felhívtuk a Miniszterelnök Úr figyelmét, hogy a kormányzat — a magyar —csehszlovák kormányközi tárgyalások kimenetelétől függetlenül — Nagymaroson túlmenően az egész hazai Duna-szakaszra terjessze ki felülvizsgálatát. Az Ön május 24-ei prágai tárgyalásai a vízlépcsőrendszer szennyvíztisztítási, ivóvízvédelmi, illetve geológiai, geofizikai problémáinak közös szakértői vizsgálatának és az államközi szerződések esetleges módosításának lehetőségéről azzal a reménnyel töltöttek el bennünket, hogy a felülvizsgálat kiterjed majd a szlovákiai Duna-szakaszra is, és elvezet a két szomszéd ország hosszú távú érdekei alapján a bősi (gabcsikovói) erőműre vonatkozó tervek felülvizsgálatához is, ahogy ezt a magyar felfüggesztési döntés nyomán Csehszlovákiában a lakosság és a tudomány képviselői újult erővel követelték.

A sajtóban újabban megjelent nyilatkozatok alapján azonban aggodalommal tekintünk a hétfőn megkezdett magyar—csehszlovák szakértői tárgyalások felé. Noha a magyar kormányzat mindkét síkvidéki erőművet koncepcionálisan elhibázottnak tartja, a magyar tudósküldöttség mégis azt a megbízatást kapta, hogy egyezzen bele a dunakiliti—hrusovi tározótó feltöltésébe a tisztítatlan szennyvizekkel terhelt Dunával, járuljon hozzá a bősi erőmű — igaz, nem csúcsüzemű — működtetéséhez, de érje el, hogy ez Nagymaros szempontjából mintegy kísérletnek minősüljön, és a Bősnél 3-4 év alatt összegyűlő tapasztalatok (azaz a vízminőség előrelátható katasztrofális romlása) alapján lehessen majd dönteni a nagymarosi erőmű megépítéséről, illetve elhagyásáról. Ettől a tárgyalási pozíciótól a magyar tárgyaló fél azt várja, hogy megmenthető lesz 3 millió ember ivóvize — Magyarországon —, és azt reméli, hogy a dunakiliti—bősi létesítmények ökológiai és szeizmológiai kockázatait figyelmen kívül hagyó csehszlovák vezetésnek tett engedmény árán ez az elképzelt kompromisz- szum a kormányközi kapcsolatok látványos megromlása nélkül megköthető.

Ez az ár azonban túl magas: annak a két és fél millió embernek az ivóvizébe kerül, ük i két Szlovákiában és Dél-Morvaországban már a következő évtizedben a Csallóköz alatti tíz köbkilométernyi felszín alatti viztartalékból akarnának ellátni egészséges ivóvízzel, ahogy veszély fenyegeti a Szigetköz alatti ivóvíztartalékot és mindkét terület mezőgazdasági termelését is. A csehszlovák kormánynak tett engedmény felérne 21 év után e?v második internacionalista segítségnyújtással” és a Duna Csehszlovákiába térítésével véget vetne hazánkban a nemzeti közmegegyezés felé tartó fejlődésnek; szomszédainkkal való viszonyunkban pedig a nemzeti, nemzetiségi gyűlölködés magvait hintené el.

Nincs olyan aktuálpolitikai érdek, amelyért érdemes volna ezeket a veszélyeket kockáztatni.

Az Ellenzéki Kerekasztal szervezetei felhívják a figyelmét kormányának történelmi felelősségére és megismétlik: minden erkölcsi, politikai és szakmai segítséget készek megadni úgy a nagymarosi, mint a dunakiliti—bősi duzzasztás várható környezeti kihatásainak — földtani, hidrológiai vizsgálatokkal, modellkísérletekkel és külföldi tapasztalatok hasznosításával való — előzetes felméréséhez, és a szakmai vizsgálatok eredményei alapján a szomszéd országokkal való becsületes és felelős, új megállapodások kidolgozásához. Helytelenítünk azonban minden olyan egyezményt, amely nem szolgálja országunk érdekeit, és különösen elítéljük azt a szándékot, amely a tudományos aggodalmak és a nemzetközi ajánlások ellenére a Duna ez év októberi elrekesztésével ki akarja zárni a nemzeteket eme évszázadokra szóló döntésből.

Budapest, 1989. július 17.

Dr. Vigh Károly,

•A7 Fllenypild Qnrne fOnöLf»