Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-06 / 131. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 6. Pozsgay Imre és Horn Gyula a nemzeti igazságtételről és megbékélésről A sajtónak óriási szerepe van a demokratizálási folyamat előmozdításában, abban, hogy ne legyen lehetőség a visszarendezésre — hangsúlyozta Pozsgay Imre. az MSZMP PB tagja, államminiszter hétfőn, a Magyar Sajtó Házában, ahol Horn Gyula külügyminiszter,társaságában újságírókkal találkozott. A június 16-ai temetéssel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a gyászszertartás megítélésében előrehaladás történt. Az allamminiszter rámutatott: a Hősök terén közös nemzeti megbékélési megnyilvánulást vár a gyászolóktól. Szólt arról is, hogy a különböző politikai szervezetekkel a kiegyezést előkészítő tárgyalásokon világossá kell tenni, hogy az MSZMP szabad választásokon kívánja megméretni magát. A választások időpontjáról, illetve a választási törvénytervezetről nyilvános vitát kell folytatni. Az MSZMP-nek ki kell nyilvánítania: nem érdeke, hogy felkészületlen, gyenge, infrastruktúrát nélkülöző szervezetekkel induljon a választási küzdelemben, mert ez csak prolongálná a legitimációs válságot. A kongresszusra olyan programmal kell előállni, amely a nemzeti közmegegyezés jegyében születik, az egyén szamára is kapaszkodót nyújt, s olyan személyi képviseletet kell megteremteni, amely ezt a közmegegyezést hitelesíteni tudja — mondta Pozsgay Imre. Horn Gyula külügyminiszter arról szólt, hogy 1956. november 4-e után változott a politikai stílus és bizonyos politikai elemek is módosultak, azonban nem következett, nem következhetett be szakítás a sztálini modell alapelemeivel. Ez vezetett el azután ahhoz a súlyos válsághoz, amely különösen az elmúlt 15 esztendőben jelentkezett. A külső környezet, a sztálinista modellű országok nagyon jelentős mértékben befolyásolták a magyarországi viszonyokat, nem tették lehetővé a nemzeti igények és adottságok érvényesítését. Horn Gyula szerint mintegy 10-12 hónapra van szüksége az országnak ahhoz, hogy legitimálja a kialakulóban lévő politikai erőviszonyokat, megteremtse a többpártrendszerhez szükséges törvényeket és intézményeket. Figyelmeztetett arra, hogy a belső átalakulást súlyosan fenyegeti a gazdasági helyzet, amely veszelyezteti a politikai reformok megvalósítását. Az előrehaladással majdnem azonos ütemben jelentkeznek bizonyos leszámolási törekvések, s ma már ezek egyre inkább a reformfolyamattal szemben nyilvánulnak meg. A radikális változások békés úton történő végigvitele feltétele annak is, hogy további külső támogatást kapjunk belső gondjaink megoldásához. A külügyminiszter szerint a hatalmon lévő párt nagy többsége reformpárti, de jelen vannak azok az erők is, amelyek nem képesek követni a változások folyamatát és felfogásukban a reform elsősorban csak a stílusváltás szükségleteként jelentkezik. Nagy Imre és sorstársai ügyéről Horn Gyula azt mondta: az MSZMP történelmi albizottságának megállapítása szerint a kivégzett miniszterelnök reformpolitikus volt, desztalinizációt akart, s azokat a folyamatokat, amelyeket célul tűzött ki, külső beavatkozásoktól mentesen akarta végrehajtani. A Varsói Szerződésből való kilépést egybekapcsolta az ország szocialista pozícióinak a megőrzésével. Bukásában és tragédiájában egyaránt szerepet játszottak belső és külső tényezők. Ezért is véli úgy a külügyminiszter, hogy megalapozottan foglalt állást a bizottság. Eszerint Nagy Imre és sorstársai politikai indíttatású koncepciós per áldozatai lettek. A kormányzat június 16-ára minden külföldi számara biztosítja a részvétel lehetőségét. Az eddigi ismeretek szerint 10Q-120-an érkeznek az Egyesült Államokból, ugyanennyien Franciaországból, s a jelenlegi számítások szerint összesen mintegy 400-500 fő várható külföldről. A Budapesten akkreditált külképviseletek közül is sokan jelezték részvételi szándékukat a gyászszertartáson. Kérdésekre válaszolva Pozsgay Imre érzékeltette, hogy mivel az MSZMP-i ben a reformerők a meghatározók, ezért az esetleges pártszakadás nem az ő kezdeményezésükre következne be. Az önmagukat marxista egységplatformnak nevező csoport Pozsgay Imre szerint a szociális demagógia útjára lépett, s a közmegegyezésbe nem illeszthetők be azok, akik ezzel a veszedelmes eszközzel megtéveszthető emberek érzelmeit kívánják felkorbácsolni. Az MTI kérdésére, amely szerint a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megoszlottak a vélemények Pozsgay Imrének a Szabad Európa Rádió számára adott inteijújával kapcsolatban, az államminiszter elmondta: reméli, hogy nem kerekedik ebből Pozsgayügy, mert már elmúlt az az időszak, amikor a monolit egységben az igazságot tekintélyalapon mondták ki. Hozzátette: a pártszakadást és a hatalmi harc legendáját nem szabad mumusként felfogni. Nincs ok a riadalomra, mert a mai helyzetben a viták természetesek. Pozsgay Imre végezetül egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy még folyik az egyeztetés a június 16-ai temetésen való kormányrészvételről, de ő részt vesz azon — ha esetleg nem is hivatalosan. (MTI) Kormányszóvivői tájékoztató A kormány ülésének napirendjén szereplő kérdésekről Marosán György szó.vivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a testület elsőként Németh Miklós varsói, prágai, illetve bécsi tárgyalásairól tájékozódott. A Rakowski miniszterelnökkel folytatott varsói tárgyalásokból különösen kiemelésre méltó, hogy Magyarország és Lengyelország céljai azonosak, s hasonlóak a problémák, amelyekkel a két ország a szocialista társadalom megújítása során találkozik. Várakozáson felül sikeresnek bizonyult a magyar kormányfő bemutatkozása Prágában. Különösen fontos, hogy olyan kényes kérdésben is sikerült közős nevezőre jutni, mint a nagymarosi építkezés felfüggesztése. Magyar részről a tárgyalások eredményeként könyvelik el, hogy a csehszlovák partner kinyilvánította: kész a helyzet közös megvizsgálására, s ennek érdekében miniszterelnök-helyettes vezetése alatt álló szakértői csoportot hoznak létre. Ugyancsak a bős—nagymarosi vízlépcső állt a magyar kormányfő és az osztrák kancellár bécsi megbeszéléseinek középpontjában. E tárgyalásokra-is a közös felelősségtől áthatott higgadtság, tárgyilagosság és együttműködési készség volt jellemző. A kormány hétfői ülésén elfogadta a belügyminiszter és az igazságügy-miniszter előterjesztését az úgynevezett rendőrhatósági őrizetben fogva tartás hátrányos következményeinek rendezéséről. A bonyolult jogi terminus, közismertebb nevén a internálás intézményét takarja. Ennek történetét felvillantva a szóvivő utalt arra, hogy az internálás gyakorlata kezdetben közvetlenül a háborús cselekményekkel függött össze, később pedig közbiztonsági okokra hivatkozva rendelték el. 1945—49 között mintegy 55 ezer, 1949-től 1953-ig csaknem 25 ezer ember internálását rendelték el, az 1956-os népfelkelés után pedig 12 900-an kerültek közbiztonsági őrizetbe. Az intézkedés szenvedő alanyainak rehabilitálásával a kormányzati szervek már eddig is foglalkoztak. Jogi és politikai helyzetük rendezése azonban nem volt teljes. A most megtárgyalt előterjesztés szerint előbb az 1949—53 között internáltak munkaviszonyát és nyugdiját rendezik, 1989. június 30-áig. Következő lépésként még szeptemberben méltányos intézkedések várhatóak az 1945—49 között, az 1956 után joghátrányt szenvedett emberek ügyében is; s ugyanez vonatkozik a kitelepítettekre, illetve a II. világháborút követő intézkedések elszenvedőinek. Az erkölcsi jóvátétel kinyilvánításáról, illetve a sérelmek orvoslásának konkrét módozatairól a kormány törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé. A kormány elfogadta a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényjavaslat irányelveit is. Ennek megfelelően e problémakörről, s ezzel összefüggésben az egyházügyekről külön törvény születik a közeljövőben. A törvény alapvető feladata lesz, hogy biztosítsa a meggyőződés és a vallás szabad megválasztását, annak minden, kényszert és megkülönböztetést kizáró gyakorlását. A törvénytervezetet széles körű társadalmi vitára bocsátják a Hazafias Népfront, illetve az egyházak segítségével. Az ezek tapasztalatait is magában foglaló tervezetet legkésőbb október végéig megvitatja a Minisztertanács. A kormány javaslatot hallgatott meg a büntetőeljárási törvény módosításáról. Ennek legfőbb célja, hogy a jelenleginél jobban érvényesüljenek az eljárás alá vont gyanúsított jogai. Megszűnik például az a korlátozás, hogy a fogva tartott védőjével csak az első kihallgatás után érintkezhet, emellett megkönnyíti a védő részvételét a gyanúsított, illetve a tanú kihallgatásánál, valamint a nyomozásnál, A javaslatok közé tartozik, hogy az előzetes letartóztatás elrendelése, illetve annak meghosszabbítása már a büntetőeljárás nyomozási szakaszában is bírósági hatáskörbe kerül. A Minisztertanács állást foglalt amellett, hogy haladéktalanul felül kell vizsgálni a büntető törvénykönyvnek azokat a passzusait, amelyek az államellenes bűncselekményre vonatkoznak. A büntetőkódex most tervbe vett módosítása például hatályon kívül helyezi a közveszélyes munkakerülés vétségére és a szabálysértésre vonatkozó rendelkezéseket. A kormány elfogadta a művelődést miniszter előterjesztését s módosította a könyvkiadásra vonatkozó korábbi rendeletét. A jelenleg is érvényben lévő sajtótörvény a tárcát hatalmazta fel könyvek, oktatási jegyzetek, zeneművek, grafikák, filmek megjelenésének engedélyezésére. A törvény hatályba lépése óta eltelt csaknem három év tapasztalatai viszont azt mutatják, hogy ez az eljárás formális, az engedélyt csak rendkívüli esetben tagadták meg, s amúgy sincs szükség erre az eljárásra. A változás lényege: a megjelenést nem kötik engedélyhez; a hatóság szerepét ezzel a felelős kiadó veszi át. A kormány végül megvizsgálta az 1990. évi népszámlálásról szóló előterjesztést. Ennek teljes költsége megközelítené a 700 millió forintot, s ebből 400 milliót még az idén elő kellene teremteni. E tetemes költségek kapcsán felvetődött, hogy a teljes körű népszámlálás helyett csak részleges, a lakosság tíz százalékát érintő adatfelvételt tartsanak. A Minisztertanács mélyreható vita után megerősítette: a népszámlálást a hatályos jogszabályok szerint 1990 januárjában az egész lakosságra kiterjedően kell végrehajtani. Marosán Györgytől Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter vette át a szót, hangoztatva, hogy a kormány ülésén jobbára olyan tervezetek kerültek napirendre, amelyek az emberi, az állampolgári jogok kiteljesítését szolgálják. A javaslatok összhangban állnak nemzetközi kötelezettségeinkkel is, s azok érvényesítésére törekszenek hazai jogalkotásunkban. A büntetőeljárási jogszabályok módosítása például eleget tesz annak az általánosan elfogadott normának, miszerint személyi szabadságától csak bírósági határozat foszthat meg valakit. Ez az elv a jövőben az előzetes letartóztatásnál is érvényesülni fog: őrizetbe vétel után ugyanis az ügyésznek el kell döntenie, hogy indítványozni kívánja-e a bíróságnál az előzetes letartóztatást, maga azonban nem hagyhat jóvá ilyesmit. Hasonlóan fontos változás a védők jogainak kiteijesztése. Ez a jövőben várhatóan nagyobb terhet és felelősséget is ró majd az ügyvédekre. Ezzel kapcsolatos a kormánynak az a terve, miszerint jövőre törvényt terjeszt az Országgyűlés elé a jogi képviselet átalakításáról. Ami a büntető törvénykönyv államellenes bűncselekményekre vonatkozó passzusainak felülvizsgálatát illeti, a miniszter hangsúlyozta, hogy erre a politikai folyamatok, változások késztették a tárcát. Bár a büntetőjogi törvény szó szerinti értelmezése még lehetővé tette volna, lényegében az utóbbi időben senki ellen nem kezdeményeztek eljárást komolyabb államellenes bűncselekményekért. A módosítás változtat azon a tűrhetetlen helyzeten, hogy a jogalkalmazáson múljon, mikor kezdeményez büntetőeljárást politikai esetekben. Az állampolgári biztonság, a jogbiztonság, illetve az egész politikai jogrendszer átalakulása azt kívánja, hogy az eddigi korszerűtlen szabályozás minél előbb megszűnjön. Az előkészítő munkába a minisztérium neves büntetőjogi kutatókat, és bizonyos alternativ szervezeteket is bevont. Kulcsár Kálmán kiemelte azt is, hogy lényegesen megváltozott a jogszabály elvi megközelítése is. Az új büntetőjogi passzusok a korábbi szélesebb szabályozás helyett az ország alkotmányos rendjét kívánják védeni. A'törvény fellép mindazokkal szemben, akik erőszakos módon akarják megváltoztatni az alkotmányos rendet. A törvény nem zárja ki, hogy valamely párt a politika eszközeivel küzdjön az alkotmányos berendezkedés módosításáért, az erőszak alkalmazása, illetve az erre való felhívás azonban tilos lesz. E problémakör kapcsán a Magyar Hírlap újságírója azokról a politikai csoportosulásokról érdeklődött, amelyek továbbra is a proletárdiktatúra megteremtését tűzik zászlajukra. Kulcsár Kálmán — bár hangoztatta, hogy nem rendelkezik bővebb ismeretekkel e csoportok platformjáról — leszögezte: a politikai bűncselekmények új szabályozása az alkotmányos rend,erőszakos megdöntésére irányuló mindenfajta kísérletet magában foglal. A lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezet kapcsán a miniszter hangsúlyozta: nem puszta deklarációról van szó, hanem olyan jogszabályról, amely segíti e szabadságjog érvényesítését, és biztosítja az egyházak szabad működését. Ez azt jelenti, hogy a törvény elfogadása után nem kell engedély az egyházak működéséhez, a politikai pártokhoz hasonlóan, egyszerű regisztrációs eljárás lesz csupán. A változás lényegéhez tartozik az is, hogy állami szervezetek nem gyakorolnak hatósági funkciót az egyházakkal kapcsolatban, így az a szervezet, amely eddig ezzel foglalkozott''— az Állami Egyházügyi Hivatal -*■, megszűnik. Az esetleg szükségessé váló közigazgatási teendőket, Kulcsár Kálmán személyes véleménye szerint, akár a Művelődési Minisztérium is gyakorolhatná. Ez azért is célszerű lenne, mert a többi között eltörlik a szerzetesrendek működését tiltó korábbi törvényt, így azok lehetőséget kapnak iskolák alapítására, szociális és egészségügyi intézmények fenntartására is. Ezek esetében — ugyanúgy, mint más hasonló intézménynél — szükség van az állami felügyeletre, amelynek letéteményese a szaktárca. A Magyar Rádió munkatársa a Nagy Imre-per felülvizsgálatának állásáról érdeklődött a minisztertől. Kulcsár Kálmán utalt arra, hogy az ügyben törvényességi óvás benyújtására csak a legfőbb ügyésznek, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének van joga. Emlékeztetett a kormányfő parlamenti beszédére, amelyben Németh Miklós koncepciós perként értékelte a Nagy Imrével szemben lefolytatott eljárást, s elmondta azt is, hogy a legfőbb ügyész dolgozik jogi álláspontjának kimunkálásán. Kulcsár Kálmán e bejelentésekre alapozva úgy vélte,' hogy ha a legfőbb ügyészi törvényességi óvás a nagyon közeli időpontban megtörténne, akkor a Legfelsőbb Bíróság még a temetésig tudna foglalkozni aí üggyel. Ha a hátralévő időben a bíróság nem tudná tartani az eljárási határidőket, akkor az ügyész bejelentése jelezhetné a hivatalos álláspontot. A rádió tudósítójának kérdése nyomán Marosán György kormányszóvivő megerősítette: lemond hivataláról. A leköszönő szóvivő, döntését indokolva, emlékeztette az újságírókat, hogy a május elején tartott tájékoztatót követően nagy vihar támadt egy neki tulajdonított, szerinte azonban el nem hangzott—a lakosságot sújtó intézkedéseket kilátásba helyező — bejelentés nyomán. Ez volt az első eset — mondta a szóvivő —, hogy szavahihetőségét megkérdőjelezték, s ez volt az oka, hogy május 11-én benyújtotta lemondását a miniszterelnöknek, aki azt elfogadta. Ma temetik Khomeinit Khomeini ajatollah temetése az előzetes tervekkel ellentétben nem hétfőn, hanem kedden lesz — jelentette be a teheráni rádió vasárnap éjjel. Irán vallási vezetője vasárnapra virradóra — egyes jelentések szerint 86, mások szerint 87, ismét mások szerint 89 éves korában — szívroham következtében hunyt el. Elemzők szerint Khomeini még azelőtt halt meg, hogy Iránban megoldották volna a legfontosabb alkotmányozási és utódlási kérdéseket. A jelenlegi alkotmány szerint az ország vezetőjének ajatollahnak kell lennie, ám a néhai imám kijelölt utóda, Hamenei elnök csak hodzsatoleszlam, ami a vallási hierarchiában középszintet jelent. Megfigyelők szerint valószínű, hogy Hamenei ügyvezetői minőségben áll majd egy ideig az ország élén. Vasárnap Irán vezetése tanulmányozta Khomeini végrendeletét, amelynek részletei azonban még mindig nem ismertek. Később választotta ki az utódlás kérdésének megoldására létrehozott 83 tagú testület Khomeini utódjául a 49 éves Hameneit, akit a fundamentalista radikalizmust ellenző pragmatikusnak tartanak. Megfigyelők szerint Hamenei népszerű, és támogatják, az iráni kereskedők, a mérsékelt elemek. Nem számítanak azonban arra, hogy Hameneinek erős politikai hatalmi bázisa lenne. A teheráni televízióban Hamenei az új alkotmányról nyilatkozott. Elmondta, hogy erről az augusztus 18- ára kiírt népszavazás dönt. Ezen a napon választanak új elnököt is. A magyar politikai és társadalmi szervezetek elítélik a pekingi tömegmészárlást Megdöbbenésről, felháborodásról, szolidaritásról és együttérzésről egyszerre szólnak azok a nyilatkozatok, állásfoglalások, felhívások, amelyeket a magyar politikai és társadalmi szervezetek, illetve azok helyi csoportjai fogalmaztak meg — a pekingi tragédiára reagálva. A kínai fővárosban lejátszódott véres eseményeket a kínai hadsereg brutális beavatkozásának, hátborzongató vérfürdőnek, az utóbbi idők legdurvább politikai gaztettének minősítik, kiemelve, hogy annak békésen tüntető, fegyvertelen diákok, ártatlan emberek — közöttük nagyon sok fiatal és gyermek esett áldozatul. Több szervezet — így az Országos Béketanács, a Hit Gyülekezete, valamint áz MSZMP, az MDF és a Független Kisgazdapárt szentesi szervezetei — hangsúlyozzák: semmilyen ok nem igazolhatja katonák brutális bevetését polgári lakosság ellen; semmilyen eszme érdekei nem indokolhatnak ilyen tömegmészárlást; nemzeti sorskérdéseket nem lehet vérontással megoldani. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (DEMISZ) és a Magyar Úttörők Szövetsége, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a Fidesz, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem MSZMP-bizottsága és a debreceni független ifjúsági politikai szervezetek a pekingi események nemzetközi összefüggéseire is rámutatnak. A DEMISZ és az úttörőszövetség annak a meggyőződésének ad hangot, hogy mindaz, ami a kínai fővárosban történik, nemcsak a kínai nép tragédiája, hanem mindazoké, akik az 1945 után kialakult, önmagukat szocialistának tekintő társadalmi rendszerek békés úton történő átalakításáért, továbbfejlesztéséért küzdenek. Az SZDSZ szerint a kínai hadsereg alakulatainak bevetése kísérteties hasonlóságot mutat azokkal az akciókkal, amelyeket a korábbi években a néphatalom nevében fellépő rendszerek sorozatosan hajtottak végre a demokráciáért, a szabad életért megmozduló népek ellen. A Fideszt — nyilatkozata szerint — nem érte váratlanul a kínai tragédia. Mint hangoztatja: minden józanul gondolkodó ember számára világos, hogy a változtatásra képtelen kommunista diktatúrák nem riadnak vissza a lfegesztelencbb terrortól sem, ha hatalmukat veszély fenyegeti. Ez azonban nem jelenti azt--- húzza alá —, hogy a világ szabadságot és demokráciát tisztelő népei szótlanul tudomásul vegyék az emberi jogok sárba tiprását, békés tüntetők legyilkolását. A debreceni tudományegyetem MSZMP-bizottsága úgy véli: a brutális fegyveres fellépés egy — a párton belüli — hatalmi csoport pozícióit védve, valójában a reformfolyamat megtörését jelentheti. Határozottan elutasítja a reformfolyamattal szükségszerűen együttjáró politikai feszültségek ilyetén kezelését. A debreceni független politikai ifjúsági szervezetek vélekedése szerint „az ázsiai típusú despotikus szocializmus” újból bebizonyította demokrácia- és haladáselienességét, embertelenségét, arcátlan cinizmusát. A tragikus pekingi események azt bizonyítják — emelik ki nyilatkozatukban —-, hogy még léteznek azoloaz erők, amelyek mindent felhasználnak a torténelmn kerekének visszafordítása érdekében. Jó néhány szervezet utal arra, hogy hazánkban érdeklődéssel és rokonszenwel figyelték a Kínában évek óta zajló reformfolyamatot, s nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a szocializmus nemzetközi megújulása szempontjából. Ezzel összefüggésben többen továbbra is szolidaritásukról biztosítják a társadalmi haladás híveit Kínában, kifejezve azt a meggyőződésüket, hogy a jelenlegi válságból a fegyverek helyett csak a konfliktusok békés megoldása vezetheti ki a kínai népet; hogy a kínai társadalom gazdasági és politikai felemelkedését csak a tűzparancs azonnali visszavonása, a szembenálló felek közötti, a reform folytatását célzó párbeszéd megkezdése szolgálhatja. A DEMISZ és az úttörőszövetség állásfoglalása szerint az elmúlt 44 év történelme igazolta, hogy a rend, amelyet a fegyvertelen tömegre fogott fegyverek ropogása tart fenn, gátja, nem pedig biztosítéka a reformokon alapuló, következetes, demokratikus fejlődésnek. Az SZDSZ nyilatkozata mindezeken túlmenően elemzi a Pekingben történtek tanulságait. Leszögezi: megmutatkozott, hogy a kommunista rendszereket megújítani kívánó reformkommunisták együttélése a proletárdiktatúrában, osztályharcban gondolkodó és ezek szellemében cselekvő neokonzervatívokkal mennyire robbanékony, a felemás átalakítás programja mily törékeny, ha nem bástyázzák körül megfelelő jogi és intézményi garanciákkal. Kiemeli, hogy a magyarországi demokrácia sorsa, jövője szempontjából is létfontosságú a szükséges következtetések levonása. Szükségesnek tartja, hogy a jelenleg kormányzó MSZMP egyértelműen határolja el magát nemcsak a Pekingben történtektől, mindennemű erőszak alkalmazásától, hanem a társadalom politikai problémáinak megoldásában. A debreceni tudományegyetem MSZMP-bizottsága felhív minden MSZMP-szervezetet és -testületet, hogy nyilatkozatban ítélje el a jelenlegi kínai vezetés népellenes fellépését. Az MSZMP, a Független Kisgazdapárt és az MDF szentesi szervezetei közös szolidaritási demonstrációk szervezésére buzdítják a nemzet politikai és társadalmi szervezeteit, kifejezendő: minden eszközzel meg kívánják akadályozni, hogy hazánkban az erőszak valaha is hasonló szerephez juthasson. . A Transznacionális Radikális Párt , Budapest felhívással fordul a világ minden kormányához, így a magyar kormányhoz is, hogy nyíltan és haladéktalanul tiltakozzék a pekingi Tienanmen téri vérengzés, a fegyvertelen emberek erőszakos lemészárlása ellen. A magyar kormány tiltakozását sürgeti a Fidesz is, amely szerdára, a budapesti kínai nagykövetség elé békés tüntetést szervez. Ehhez az akcióhoz csatlakozik az SZDSZ és a Transznacionális Radikális Párt — Budapest is. A debreceni fiatalok az egész országra kiterjedő aláírásgyűjtést kezdeményeznek, amelynek végeredményét, felhívásukkal együtt, eljuttatják Kína budapesti nagykövetének. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Az országúti „hajótörésről”, rendőri értesítésre, először dr. Babar Mária vbtitkár szerzett tudomást. Az volt az első, hogy török szótárt keressenek. Találták is egyetj'így valamennyire szót érthettek á meglehetősen félénken viselkedő utasokkal, akik ragaszkodtak hozzá: a buszban maradhassanak, csomagjaik mellett. . í—; Felajánlottuk nekik a kunfehértói úttörőtábort, hogy megfürödhessenek és nyugovóra térhessenek, de ezt a lehetőséget elhárították maguktól hallom Gép Károlynétól, a Kiskunhalasi Városi Tanács egészségügyi osztályának csoportvezetőjétől. — Kuktákban sertéspörköltet vittünk a buszhoz, ám ehhez — hithű mohamedánok lévén — nem nyúltak hozzá. Csupán nápolyit, kekszet, vizet és teát fogyasztottak. Az első adag teát rendőrök főzték az úton rekedteknek. Mi jobban aggódtunk értük, mint ahogyan ők meg voltak ijedve. A 42 személyes autóbuszon egy terhes nő, hat hónapos és egyéves kisgyermekek is utaztak. Néhányan betegen, leromlott állapotban töltötték a kényszerű várakozás óráit. Szerencsére, a kiskunhalasi kórházban sem maradtak tétlenül a busz elakadását követő helyzetben. Dr. Kövecs Gyula igazgató, városi főorvos intézkedett, hogy Farkas Tamás higiénikus a helyszínen felmérje: mit tehetnek a törökök érdekében? A gyerekeket a kórházban megfürdették. A felnőtteknek is biztosítottak tisztálkodási lehetőséget. Akinek szüksége volt rá, gyógykezelték. A legkisebbeknek pedig :— akik a busz mellett, anyjuk szoknyáján húzódtak meg — útravalóul pelenkát küldtek. — Tegnap délben csirkeragulevessel akartuk őket megkínálni — mondja Forézek Dánielné főnővér —, de ebből az ételből nem kértek. Készülődtek vissza Budapestre, ahonnét a török nagykövetség autóbuszt küldött értük. Kora délután elutaztak.^ Azóta bizonyára meg is érkeztek. Útjukat onnét folytatják majd toyább — remélhetően, nagyobb szerencsével — Isztambulba. S hogy mi lesz a Kiskunhalas mellett veszteglő busszal? Megjavítják. A török sofőr tegnap estére várta a hozzá való alkatrészt Budapestről. Addig is egy dolga volt: a kocsit őrizni. Kohl Antal A környezet az emberért (Folytatás az 1. oldalról) lommal, melyeket a Hazafias Népfront Országos Tanácsa adott. Ezt követően Molitorisz Emil, a megyei népfrontbizottság politikai munkatársa a Környezetvédelemért, fejlesztésért elnevezésű kitüntető jelvényt adott át — ezek is a népfront országos tanácsának elismerései — Bodor Lászlónak, Hosszú Sándornak — Kiváló Társadalmi Munkás kitüntető jelvényt pedig Bencze Komádnak, Besenyi Bélának, dr. Mayer Antalnénak, Oberest Bélának, dr. Szöllősi Károlynénak. R. M. Csatornaépítő villanyszerelők (Folytatás az 1. oldalról) ért el. Ennek megfelelően nőtt a tagok érdeklődése a saját, közös ügyeik iránt. Bár ez még mindig nem a tulajdonosi kötődés, annál kevesebb, de több az egyszerű bérmunkás viszonynál. Gazdasági vezetők a megmondhatói, mekkora lendítőerő a termelésben, ha a dolgozók legalább a vállalt feladatokat magukénak érzik. Az Elfiszben kezdettől fogva megvoltak a célravezető módszerek a vállalkozás felvirágoztatására. Sok olyan munkát vállalnak, amit mások — főleg az állami cégek r— nem. Milyen ez a munka? Fizikailag nehéz, viszontagságos, ugyanakkor szellemileg is igénybe veszi az embert. Az első perctől kezdve teljes önállóságot kívántak meg dolgozóiktól. A technológiai szerelésben például többféle szakmunkásra van szükség egy időben, de ném mindegyikük munkaidejét köti le teljes egészében az ottani munka. A tétlenséget viszont még átmenetileg sem engedhetik meg maguknak, hiszen a személyes jövedelmük az árbevételtől függ. Amint az elnök elmondta: ma már ott tartanak, hogy a villanyszerelők csatornaépítést is vállaltak. Elsősorban azért, mert ez a munka igen jól jövedelmezőnek bizonyult. S a villanyszerelő építkezők meg is csináltak mindent, jó minőségben. A szövetkezet üzletpolitikája is a gyakorlatban ütőképes csapatokat kíván. Termelőkapacitásuknak ugyanis csak a 70-80 százalékát kötik le előre megrendelésekkel, 30-40 százalékát (hiszen képesek 110-120 százalékot teljesíteni), soron kívüli munkák vállalásával töltik ki. Ezek, éppen mert soron kívüliek, sürgősek, halaszthatatlanok, drágábbak is: dupla nyereséget hoznak a szövetkezetnek. Az Elfisz dinamikus fejlődése egyelőre töretlen, a nehezedő gazdasági körülmények ellenére. Múlt évi eredményeik alapján elnyerték a megyei Kiváló Szövetkezet címet. Dolgozói bíznak a szövetkezetben. Igaz, hogy nagyon keményen kell helytállniok, s idejük sem, energiájuk sem marad emellett más munkát vállalni, de a jövedelmük eléri az évi 150-200 ezer forintot. A szövetkezet árbevétele az alakulás első évében 7,5 millió, tavaly pedig már 38 millió forint volt. Nyereségük ezalatt 350 ezerről 7,2 millióra növekedett. I A. M. 1 Törököt fogtak Kiskunhalason
