Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-29 / 151. szám
FOLYTATTA MUNKÁJÁT A TISZTELT HÁZ PARLAMENTI JEGYZETEK Kovács Istvánná (Budapest, 64. vk.), a CSM Vasmű üzemi programozója arra mutatott rá, hogy a mai túlzott mértékű és progresszivitású adó hosszú távon a társadalmi mobilitás csökkenéséhez, a tudás, a szellemi és a kvalifikált munka további elértéktelenedéséhez, "a család létének és társadalmi szerepének válságához vezet. TÓTH ISTVÁN FELSZÓLALÁSA Tóth István (Bács-Kiskun m., 10. vk.), a Kiskunmajsa és Környéke Vízgazdálkodási "Társulat igazgatója — összefoglalva a választókörzetében szerzett tapasztalatokat — kijelentette: Bács- Kiskun megye lakossága körében általános nézet, hogy rossz és elhibázott ájelenlegi adóztatási rendszer. Ugyancsak e tapasztalatok nyomán bírálta Tóth István a láthatatlan jövedelmek adóztatásának megoldatlanságát. Mint mondotta: sokan szembeszökően magas jövedelmek után sem fizetnek adót, s így lehetséges az, hogy például Bács-Kiskun megyében a becsült láthatatlan jövedelmek mindössze egy-két százaléka jelent meg az elmúlt esztendő adóbevallásaiban. Az adórendszer negatívumainak taglalása után meglepően hangzott Tóth István azon kijelentése, miszerint az adórendszer számos hibája és fogyatékossága ellenére is működőképes. Hozzáfűzte: ezt a működőképességet azonban csak akkor őrzi meg, na úgymond, állandóan karbantartják. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.), a MÉM Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetének főigazgatója az adórendszer megváltoztatásának koncepciójához újabb vizsgálatokat sürgetett, maja javasolta egy gazdasági minisztérium mielőbbi felállítását. Krémemé Michelisz Teréz (Baranya m., 10. vk.), a Himesházi Petőfi Tsz elnökhelyettese a személyi jövedelemadó' megtartása mellett voksolt. Helyeselte azt a javaslatot, hogy az eltartotti kedvezmény valamennyi gyermekre teijedjen ki. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a csepregi Győzelem Tsz, elnöke az adórend; szer működőképességét kész csodának nevezte. Mindmáig hiányoznak ugyanis az ehhez szükséges alapfeltételek. Az 1987. évi őszi ülésszakon a képviselők azon ígéret birtokában adták szavazatukat az adótörvényre, hogy azt rövid időn belijl követni fogja az ár-, a bér- és a szociálpolitikai reform is. Mivel ezek hiányában nincs reális gazdasági értékrend, a bérek nem fejezik ki a munkaerő újrater-Ezt követően — több hozzászóló nem lévén — Békési László válaszolt a képviselők felvetéseire. Utalt Fekete János javaslatára, arra, hogy a kormány változtassa meg adófilozófiáját, és a változtatás lényege az legyen: kisebb adó, nagyobb teljesítmény, több állami bevétel. Hosszú távon ezt a filozófiát kívánják követni — hangoztatta, de hozzátette: a világnak nem volt még egyetlen olyan országa sem, ahol rövid távon ez a filozófia igazodott volna. A képviselők konkrét észrevételeire reagálva kifejtette: a bérbruttósítás önmagában véve nem növelte az inflációs nyomást. Az árarányok átrendezése elkerülhetetlen volt, és a jövőben is elkerülhetetlen lesz. Az általános forgalmi adónak nem önmagában van — az úgynevezett integrált Nyugat-Európához közelítő pénzügyi rendszer formájában — igazi jelentősége, hanem abban, hogy-segít azokat az árarányokat kialakítani, amelyek nélkül Magyarország képtelen lesz ’92-ben kereskedni. A jövőre nézve is hangsúlyozta: egy ilyen pénzügyi rendszer és adórendszer mellett nem lehet a belső bérezési rendszerben fenntartani azt a több évtizedes gyakorlatot, amely a teljesítmények növekedéséhez lineáris bémövekmé-Ezután Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter a kormány felhatalmazása alapján az Országgyűlés elé terjesztette a honvédelmi törvény módosításának tervezetét. A miniszter expozéját megelőzően az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy a törvénytervezethez több képviselő is újabb módosító javaslatot nyújtott be, ezért a honvédelmi törvény módosításának tervezetét az Országgyűlés két olvasatbah, általános és részletes vitában tárgyalja. A honvédelmi miniszter, hangoztatta, hogy a törvényjavaslattal olyan fontos jogszabálytervezet kerül a törvényhozás elé, amely közvetlenül érinti az ifjúságot, s rajta keresztül a családok nagy részét, s amely ezáltal jelentősen befolyásolhatja a társadalom közérzetét, az ország politikai közhangulatát. melésének valós költségeit, s nem tisztázott, hogy ki és milyen mértékben szorul szociális védelemre, maga az adórendszer nélkülözi szilárd alapjait. Működése nagyrészt az állampolgári fegyelemnek és áldozatvállalásnak köszönhető. Kelemen Zoltán (Szolnok m., 10. ^k.), a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat* mezőtúri kirendeltségének művezetője felhívta a figyelmet az adóelőleg levonásával kapcsolatos gofidok megszüntető-. sének szükségességére. Etikátlannak minősítette, hogy a túlórákért, illetve az ügyeleti készenlétekért járó összegeket a főmunkaidőben kapott bérekhez csatolva progresszíven adóztatják. Dr. Karácsonyi Sándor (Csongrád m., 6. vk.), a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1. sz. Sebészeti Klinikájának igazgatója felhívta képviselőtársai figyelmét arra, hogy az egészségügyi dolgozók kötelezően elrendelt túlmunkájának adóztatása az egészségügy „elsivárosodásához” vezet. Mindinkább érezhető tendencia, hogy az itt dolgozók nem vállalják a munkát, kilépnek a gyógyító intézményekből. Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), az MSZMP XX. Kerületi Bizottságának titkára annak a véleménynek is hangot adott, hogy az adórendszer reformjának koncepcióját érdemben csak az államháztartási reform függvényében szabad vizsgálni. Az elsietett adóintézkedések már eddig is sok gondot okoztak. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), az Atheneum Nyomda korrektor-főrevizora a határozati javaslattal kapcsolatban több módosítást fogalmazott meg: a kormány terjessze az Országgyűlés elé részletes szociálpolitikai elképzeléseit; töröljék az áfa továbbfejlesztésével foglalkozó pontot; a kormányzat vizsgálja felül az alanyi adómentességek körét. Pregun István (Szabolcs-Szatmár, 1. vk.), a Nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora kétperces hozzászólásában azt kifogásolta, hogy az Országgyűlés családvédelmi bizottsága nem foglalt állást a pénzügyi tárca előterjesztésével kapcsolatban. A bizottság csupán papíron létezik. Holott e testületnek éppen az lenne a feladata, hogy a család erdeke, értéke és léte szempontjából ellenőrizze az Országgyűlés által alkotott törvényeket. Az elnöklő Jakab Róbertné egyetértett a családvédelmi bizottság működésének szükségességével, s megjegyezte: valóban tény, hogy a határozat ellenére a bizottság még nem alakult meg. Egyúttal kérte, hogy azok a képviselők, aktk a bizottság munkájában részt kívánnak venni, szándékukat jelezzék a Ház elnökének. nyékét fűz. A többletteljesítményhez nagyobb bér tartozik. A gyermeknevelés költségeivel kapcsolatos felvetésre válaszolva rámutatott nem tervezik a családi pótlék megszüntetését, hanem az adón belüli gyermektámogatások_és a családi pótlék harmóniáját igyekeznek kidolgozni. A kormány nem kívánja megismételni a hetvenes évek hibáját, tehát nem a kistermelők általános adóztatására törekszik. Arról van szó, hogy a mezőgazdasági nagyvállalkozók éppúgy adózzanak, mint bárki más ebben az országban. — Az adórendszer kérdésében nem lehet teljesen azonos a szakszervezet és a kormányzat álláspontja — tért át új témára a pénzügyminiszter. — Nincs ebben semmi rendkívüli, a jövőben is előfordulhat, hogy a szakszervezetek álláspontját a kormány teljeskörűen, tételesen nem tudja elfogadni. Az lenne a baj, hogy ha az adó ügyében a kormány ugyanazon az állásponton lenne, mint a szakszervezetek, vagy fordítva. A miniszteri válasz után határozathozatal következett. Az előterjesztést az ajánlásokkal, a kiegészítésekkel és a korrekciókkal együtt 7 ellenszavazattal, 38 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés.. A honvédelmi törvény módosítását a társadalmi és a katonai szolgálati viszonyok változása, a jogállamiság fejlesztése iránti mind erőteljesebb állampolgári igény és a nemzetközi tapasztalatok hasznosítása iránti törekvés tette szükségessé és időszerűvé. A változások lényege, hogy az alternatív szolgálat bevezetésével összefüggően módosulnak a honvédelmi törvény egyes rendelkezései. Ez azonban nem jelenti a honvédelem jogi szabályozási rendszerének gyökeres megváltoztatását. A javaslat célja, hogy az általános hadkötelezettségen belül a katonai szolgálat teljesítése mellett lehetővé tegye olyan szolgálat bevezetését is, amely elfogadható a katonai szolgálattal lelkiismereti alapon szembenállók számára is. A törvényjavaslat ennek érdekében tartalmazza: az alternatív szolgálat formáit, aZaz a fegyver nélküli katonai és a polgári szolgálatot; a kérelmek engedélyezésének eljárási szabályait; az alternatív szolgálat időtartamát. E változások kifejezésre jutnak a katonai szolgálatot teljesítők morális kötelezettségvállalásában is. Ennek megfelelően a törvényjavaslat tartalmazza a katonai eskü, a fegyver nélküli katonai szolgálatot teljesítők fogadalma, valamint a hivatásos és tartalékos tisztek és tiszthelyettesek fogadalmának módosított szövegét is. Jelentőségüknél fogva az Országgyűlést illeti meg az a jog, hogy a katonai eskü- és fogadalom szövegét meghatározza, s egyben a honvédelmi törvény részeként jóváhagyja. A törvényjavaslatban a hadkötelesek állampolgárijogait érintő néhány olyan rendelkezés is szerepel, amelyeket eddig alacsonyabb szintű jogszabály tartalmazott. Hazánkban 1977-ben tették meg az első lépést a hadkötelezettség és á lelkiismereti szabadság felismert ellentmondásának feloldására, amikor bevezették, törvényesen lehetővé tették a fegyver nélküli katonai szolgálatot. Ez esetben a Jehova tanúi és a nazarénus felekezethez tartozókról volt s/zó, akiknél a hitelveik tiltják a fegyverhasználatot. Az intézkedés azonban csak részben érte el célját, mivel a Jehova tanúi ezt a formát sem vállalták, s 1977 óta a szolgálat megtagadóinak 95 százalékát épp e felekezet tagjai tették ki. Emellett egyre szélesebb körben jelentkezett az az igény is, hogy azoknak is lehetővé tegyék a fegyver nélküli vagy számos országban már kialakult polgári szolgálatot, akik igazolható módon, lelki alkatuk alapján nem tud*ják vállalni a fegyveres szolgálatot. A törvényjavaslat az állampolgári egyenlőséget tartja szem előtt. Ezért minden hadkötelest egyenlőként kezel — akár katonai, akár polgári szolgálatban teljesíti a haza iránti kötelezettségét: Az egyenlő jogok és kötelezettségek elvi követelményének megfelelően a törvényjavaslat a polgári szolgálat időtartamát a katonai szolgálat törvényben megállapított idejével azonosan határozza meg. A honvédelmi törvény hatályos szabályai szerint a hadkötelesek 18 hónap sorkatonai szolgálatot teljesítenek. Ezen kívül a tisztek és tiszthelyettesek 24, a honvédek és tisztesek 18 hónap tartalékos katonai szolgálat teljesítésére kötelezhetők. A javaslat a tartalékos katonai szolgálat idejét tisztek és tiszthelyettesek esetében 18, honvédek és tisztesek esetében 12 hónapra javasolja csökkenteni. Ennek megfelelően az alternatív szolgáiét idejét — a 18 hónapos sorkatonai, valamint az ismertetett tartalér kos katonai szolgálati idő figyelembe vételével ■—v 30 hónapban javasolja megállapítani. Kárpáti Ferenc a kormány egyetértésével arról tájékoztatta az Országgyűlést: két, de legkésőbb három éven belül meg tudják teremteni a feltételét annak, hogy a sorkatonai szolgálat ideje 14, esetleg 12 hónapra csökkenjen. Ezzel egy időben csökkenne a fegyver nélküli és a polgári szolgálat ideje is. A törvényjavaslat az alternatív szolgálat teljesítésére lelkiismereti okból ad lehetőséget, anélkül azonban, hogy a Gyuricza László (Veszprém m., 5. vk.), az MSZMP Veszprém Megyei Bizottságának első titkára a honvédelmi bizottság előadójaként a bizottsági viták során elhangzott véleményeket, javaslatokat ismertette. Mint elmondta: sokat vitatott pont volt, hogy a polgári szolgálat ne csupán helyettesítője legyen a katonai szolgálatnak, hanem a haza védelmének egyik módozata. Ugyancsak kérdéses volt a lelkiismereti ok fennállását vizsgáló bizottság összetétele és működése. Végül az a nézet kapott többséget, amely szerint a vizsgáló bizottságban a honvédelmi, illetve állami, igazgatási szervek ületékess'ége elfogadható. Ennek jegyében a bizottságban a Magyar Néphadsereget egy megbízott képviseli. Végezetül a honvédelmi bizottság nevében a törvénytervezetet elfogadásra javasolta képviselőtársainak. BAK ISTVÁN FELSZÓLALÁSA Bak István (Bács-Kiskun m., 7. vk.), a Szabadszállási Nagyközségi Tanács elnöke reálisnak ítélte a polgári szolgálat tervezett 30 hónapos időtartamát. Hozzáfűzte azonban, ha a tényleges katonai szolgálati idő a jövőben csökken, úgy ezt a polgári szolgálatban is érvényesíteni kell. Aggályát fejezte ki amiatt, hogy ha a polgári szolgalatot az érintettek lakhelyükön vagy ahhoz közeli településen teljesithetik, ez olyan kedvezményt jelent, amit a fegyveres szolgálatban képtelenség kompenzálni. Választóinak véleményére hivatkozva Bak István hangoztatta, hogy fonlelkiismeret fogalmát közelebbrőtaneghatározná. A lelkiismeret pszichikai és etikai kategória, ami a hatósági eljárások számára igen nehezen kezelhető. Ezért a kérelem elbírálására irányuló eljárásban ne a lelkiismereti ok meglétét vizsgálják a hatóságok, hanem azt, hogy aki arra hivatkozik, annak állításai megalapozottak-e; egész életvezetésében tényleg betartjá-eaz etikai, vallási és erkölcsi meggyőződését, s a jog által biztosított lehetőségeket nem a kötelezettségei alóli kibúvásra akaija-e felhasználni. ' Ennek kapcsán a honvédelmi miniszter határozottan leszögezte: a haza szolgálata mindenki számára egyformán kötelező. Ezzel azok sem szegülhetnek szembe, akik nem kívánnak fegyveres szolgálatot teljesíteni. Hazájukat még azoknak is szolgálniuk kell, akik az ország társadalmi berendezkedésével elégedetlenek vagy e téren más elképzeléseik vannak, mint a nép többségének. Ezért lelkiismereti okként nem fogadható el a hadköteleseknek az alkotmányos renddel való politikai szembenállása. A törvényjavaslat az alternatív szolgálat iránti kérelmek benyújtását a sorkötelesek számára a katonai eskü letételéig teszi lehetővé. A katonai eskü után a sorkatona a tartalékállományba helyezéséig ilyen jellegű kérelmet már nem adhat be. A tartalékállományba helyezésétől kezdődően azonban a következő (tartalékos) katonai szolgálatra való behívásáig ismételten kérheti az alternatív szolgálat teljesítését. Az országgyűlési vitában sokan felvetették azt a problémát, hogy a bevonuló fiatalok jelentős részét lakóhelyüktől távoli alakulatokhoz irányítják. Ez gondot okoz a katonáknak, de a hozzátartozóknak is, s ebből adódik az az igen nagy számú áthelyezési kérelem is, ami sok ember munkaidejét köti le. A képviselői felvetésekre reagálva Kárpáti Ferenc elmondta: a problémát főként az okozza, hogy a csapatok elhelyezése, feltöltöttségének aránya nem. egyenlően oszlik meg hazánk területén. Az Európában immár érezhető katonai enyhülés, a szembenállás csökkenése, a kölcsönös biztonság megteremtésének kedvező kilátásai reményt keltőek. Ebből.kündulva hazánk jelentős haderőreformon munkálkodik, amelynek alapvető tartalma, hogy a hadsereg egyértelműen védelmi jelleget öltsön, ami nagyon sok tekintetben jelentős változásokkal fog járni. Kárpáti Ferenc elmondta azt is, hogy é nagy horderejű katonai dőktrinális kérdésekkel egy időben széles körű reformokat terveznek a katonai tevékenység szinte minden területén. Ez ma már természetes is, hiszen ami a társadalomban végbemegy, törvényszerűen érvényes a hadsereg életére is. Ezek közül is kiemelkedő jelentőségű az emberi viszonyok alakulása, a bánásmód, a katonákról történő gondoskodás, az emberek közötti kapcsolatok humanizálása. Az elmondottak alapján Kárpáti Ferenc kérte a törvényhozást, hogy az időközben átvezetett módosításokkal együtt fogadják el'az előterjesztést. ■ tos lenne meghatározni azon állami funkciók, szakmák és hivatások körét, amelyek betöltéséhez elengedhetetlenül szükséges a fegyveres katonai szolgálat teljesitése. Ancsin Károly (Békés m., 4. vk.), a Csorvási Lenin Tsz erőgépkezelője úgy vélekedett: a polgári szolgálat helyének kijelölésekor a szociális és egészségügyi területeken kívül más ágazatokat is megjelölhettek volnak, figyelve arra: a munka jellege fizikai legyen, s a bérezés ne lehessen több a rendfokozat-nélküli katona illetményénél. Török Mihály (Fejér m., 6. vk.), a Magyar Néphadsereg altábornagya, seregtestparancsnok szerint a hadseregben több változásra van. szükség, igy például az emberi viszonyok, az élet- és szolgálati körülmények javítására. Szükséges, hogy a katona a napi szabadidejével maga rendelkezzék. Meg kell tisztitani a fegyveres szolgálatot a rárakódott, más szerveket kiszolgáló feladatoktól, a szabadidő rovására meghirdetett társadalmi munkáktól. Sérelmesnek tartotta a képviselő azt a megkülönböztetést, hogy a fegyveres sorkatona nem mehet külföldre szolgálati ideje alatt, a polgári szolgálatot vállalók azonban szabadon, engedély nélkül hagyhatják el az országot. * Ezután az elnöklő Horváth Lajos két bejelentést tett. Mint mondotta, Südi Bertalan képviselő indítványozta, hogy az Országgyűlés foglaljon állást a kínai tragikus eseményekkel kapcsolatbán. Ez megtörtént, ugyanis az Országgyű-Hqjdánán — van annak talán már egyesztendejp is — az ülésszakok a ,jól bevált" módon zajlottak. Fönt (előre) eldöntötték a. témák at, kijelölték vagy kijelöltették a hozzászólásokat, aztán a'verkli beindult és elvégezte, amit rábíztak. No persze l nem mindent bíztak rá, nemegyszer előfordult, hogy ebédszünetben nagyhirteleii összeült az Elnöki Tanács és kisebb jelentőségű döntésér két hozott (minisztereket nevezett ki, minisztériumokat vont össze: ugye milyen qpró-cseprő ügyecskék???!). Ma már ez a múlté — legalábbis részben. A kiszámíthatóságot a kiszámíthatatlanság váltotta föl. — Hajnali háromig szedegettük össze az anyagokat -t- sóhajtott fáradtan az ülésszak kezdő napján az országgyűlési iroda vezetője, akitől a forgatókönyvet kérte el a Petőfi Népe tudósítója számára dr. Tóth Antal rendőr ezredes (Kalocsa képviselője) í. A rövid beszélgetés így folytatódott: — Szóval akkor van munkájuk. — Ne is kérdezze... — Gondolom, meg is fizetik magukat. ~ — Rosszul gondolja! A mi fizetésünk a legkevesebb: mint személyzetis-múltkoriban kiszámoltam, össze- ' hasonlítottam — és először nem is akartam elhinni. Még csak annyit, visszakanyarodva a programra: Szűrös Mátyás ■ csak tegnap reggel tudott mondani valamit az ülésszak befejezéséről. , — Ha ebben az ütemben haladunk, még szombaton is itt ülünk >a—jelentette be. A gyorsírók közbe szokták vetni a hangulatfestő megjegyzéseiket is. Bekor valami ilyesmit írhattak: elé- . gedetlenkedö morajlás a teremben ... * * * Panaszkodnak a képviselők: rengeteg ilyen-olyan olvasnivalót kapnak. Ellenzéki szervezetek, hazai és külföldi alapítványok, üzleti körök és a jóég tudjaf. kemmdenki célozza . meg - a követeket,_ Akinek... azután nincs pénze postára the feledjük: a legkisebb boríték is 5 forintért küldhető el, tessék ezt majdnem négyszázzal megszorozni, és akkor még a sokszorosítás költségeit nem is vettük!) az a folyosói asztalokra helyezi röplapjait, tájékoztatóját, egyebét. A T. Ház tagjai bele-belelapozlés külügyi bizottsága szerdai ülésén állásfoglalást fogalmazott meg: „A Magyar Országgyűlés külügyi bizottsága csatlakozik a magyar kormány’' és számos társadalmi, politikai szervezetnek a kínai tragédia kapcsán nyilvánosságra hozott állásfoglalásaihoz. A bizottság mélységes aggodalmát fejezi ki a megtorlások miatt, s a magyar történelem tapasztalatai és tanulságai alapján azt reméli, hogy e súlyos társadalmi konfliktus nem jár további emberáldozattal, és békésen oldódik meg.” Áz elnök kérte a képviselőket, hogy nak a papírokba, válogatnak. Ügy figyeltük meg a kollégákkal: a rövU- debb fölhívások, a vékonyabb paksaméták a kapósabbak, ellenben a könyvnyi anyagok sokáig ott szomorkodnak... * * * A Nagycsaládosok Országos Egyesülete példának okáért csak négy kis oldalnyi véleméhyt fogalmazott meg a jövedelemadó-rendszer továbbfejlesztésének koncepciójáról. A lényeg: elvetik azt a megoldást, hogy a személyijövedelemadórendszeren belül gyermekenként meghatározott összegéi adókedvezményt kapjanak az adózók. Szerintük ez nem egyéb egy nem túl jelentős, egyébként is régóta esedékes családipótlék-emelésnél, elfogadása azonban első lépés lenne a családi pótlék teljes fölszámolása felé. Kiszámolták egyébként, hogy például egy 4000forintos egy főre eső jövedelemmel rendelkező családban (nagyjából ennyi a társadalmi minimum, azazhogy ennyinek kellene lennie), ha megszületik a negyedik gyermek, akkor, ha a családfő meg akarná őrizni a család korábbi egy főre eső jövedelmét (ez elvileg plusz 4000forint), ezt csak 28 000forint többletadó árán , tehetné meg. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete olyan adórendszert szeretne, amely adómentesnek ismeri el a család társadalmi minimumát (durván személyenként4000forint/hó}, és az e feletti jövedelem adóterhét is a családi jövedelemszínvonal alapján figyelembe vett adóviselő képesség szerint állapítja meg. * * * Búsan járkál a folyosón a Reform főszerkesztője. A szomorúságra megvan minden oka: kocsijából ellopták a lap nyári sorozatainak teljes kéziratát és bizonyps kényes egyéb dokumentumokat. y'^ffNem nyúltak semmihez, nem vittek el semmit, csak a papírokat. Alighanem tudták, mit keresnek. Kinyitották szépen a kocsit, utána ugyanolyan elegánsan be is zárták: ffr Mit mondtak a rendőrök? — Elismerően bólogatlak. Ritkán látnak Uyen szép munkát — meséli Tőke Péter. Hogy meglesz-e a hiányzó néhány paksaméta, rejtély. A lap mindenesetre 50 ezer forintos jutalmat ajánlott föl. Nem tudnak véletlenül valamit...? (Ballai) ezt a bejelentést vegyék tudomásul. Második'bejelentése arra vonatkozott, a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése 1989. június 22-én egyhangúan a magyar politikai fejleményeket támogató és a szövetségi kormánytól konkrét intézkedéseket igénylő határozatot fogadott el. A külügyi bizottságban történt egyeztetés alapján javasolta, hogy az Országgyűlés nyilatkozatban válaszoljon e határozatra. A nyilatkozattervezetet'a képviselők írásban kapták meg, s szövegével ellenszavazat nélkül, két tartózkodással egyetértettek. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSÉNEK NYILATKOZATA „A Magyar Népköztársaság Országgyűlése jóleső érzéssel és örömmel fogadja a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlésének 1989. június 22-én elfogadott határozatát, amely a Magyarországon végbemenő politikai fejleményekkel foglalkozik. Abban annak az elismerését látja, hogy a Magyar Népköztársaságban megindult politikai és gazdasági folyamatok azokat az értékeket hordozzák magukban, amelyek megfelelnek az összeurópai együttműködés érdekeinek. Az emberi jogok általános biztosítása, fajra, vallásra, nemzetiségre és nemre való tekintet nélkül, a demokrácia kiteljesedése és a nemzetek egyenjogú kapcsolatai, szuverenitása lehetnek csak áz alapok, amelyekre ez az együttműködés épülhet. Magyarország a Helsinkiben aláírt dokumentumnak megfelelően alakítja fejlődését úgy, hogy mind bel- és külpolitikájában, mind gazdaságpolitikájában és külgazdasági kapcsolataiban a nemzet felemelkedése e szellemben valósuljon meg. Mindezek alapján nagyra értékeljük a Szövetségi Gyűlésnek azokat az állásfoglalásait, amelyek Magyarországnak az Európához való közeledését segítik elő a nemzetköri politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok területén. A magyar Országgyűlés kifejezi azt a szándékát, hogy munkájával egy önálló, demokratikus Magyarországot kíván megteremtem. E korszakos jelentőségű feladatok megoldásához nélkülöriietetlen a nemzetközi környezet olyan jellegű támogatása is, amelyet a Német Szövetségi Köztársaság Szövetségi Gyűlése 1989. június 22-én elfogadott határozatában.Magyarországnak nyújtott.” Az ülésszak második napjának munkája ezzel végéhez érkezett. Az országgyűlési fotókat Walter Péter készítette. Elfogadták az előterjesztést KÁRPÁTI FERENC ELŐTERJESZTÉSE Fegyver nélkül is lehet szolgálni a hazát Ahogyan a képviselők látják
