Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-27 / 149. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 27. MSZMP—ELLENZÉKI KEREKASZTAL—HARMADIK OLDAL Megegyezés munkabizottságokról Az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a harmadik oldalon helyet foglaló társadalmi szervezetek hétfői középszintű megbeszélésén megállapodtak a politikai témaköröket megvitató bizottságok felállításáról. A munkabizottságok pénteken kezdik meg a politikai egyeztető tárgyalások múlt szerdai plenáris ülésén született megállapodásban rögzített politikai témák megvitatását. A felek által kijelölt S-S fős munkabizottságok tárgyalnak az alkotmánymódosítás időszerű tételeiről, a köztársasági elnöki intézmény és az alkotmánybíróság kérdéseiről; a politikai pártok működésének jogi szabályozásáról; a választásokkal kapcsolatos kérdésekről és a választójogi törvényről; a Büntető Törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény módosításának elveiről; a tájékoztatás és az információ kérdéseiről, az új tájékoztatási törvényről; valamint az erőszakos megoldásokat kizáró jogi garanciák megteremtéséről. Fodor Gábor, az Ellenzéki Kerekasztal képviselője a hétfői megbeszélésről közölte: az MSZMP küldöttsége nevében Pozsgay Imre államminiszter elmondta, hogy a kormány a kedden összeülő Országgyűlés elé kívánja terjeszteni a Büntető Törvénykönyv módosításával összefüggő három olyan javaslatot, amelyek témaként szerepelnek a háromoldalú politikai tárgyalásokon: a közveszélyes munkakerülés vétségének hatályon kívül helyezését, a fegyveres szolgálat megtagadásáért járó büntetések eltörlését és az államellenes bűncselekményekről szóló fejezetek módosítását. E témák beterjesztésének jóváhagyását halaszthatatlanságukra hivatkozva kérte az MSZMP delegációja. Erről rövid vita alakult ki, mert az Ellenzéki Kerekasztal sérelmezte, hogy a „kérés gyorsan jött”, hiszen azonnali döntést igényelt. Végül azonban az EK úgy gondolta, hogy kompromisszumot kell kötni. Megítélése szerint ugyanis a közveszélyes munkakerülés vétsége, illetve a fegyveres szolgálat megtagadása több száz elítélt embert érint. Ezért hozzájárult ahhoz, hogy mindkét módosító javaslat a parlament következő ülésszaka elé kerüljön. A fegyveres szolgáját megtagadásával kapcsolatos módosításnál az EK javasolta: az eredeti előterjesztéssel' ellentétben az emiatt elítélt fiatalok ne csak büntetésük végrehajtása, hanem a hátrányos jogkövetkezmények alól is mentesüljenek. Az államellenes bűncselekmények témakörében viszont nem született megegyezés, így ez a törvénymódosító javaslat nem kerül most a parlament elé. Fodor Gábor elmondta, hogy a megbeszélésen felmerült még a nyilvánosság problémája. Az Ellenzéki Kerekasztal indítványozta: legyen lehetőség arra, hogy a tömegtájékoztatási eszközök igénybevételével mindhárom fél informálhassa a közvéleményt a tárgyalások menetéről, illetőleg vitatkozhasson a felek által eltérően megítélt témákról. Erről azonban határozat most még nem született. A politikai témákat érintő újabb középszintű megbeszélésre július 6-án kerül sor az MSZMP, az EK és a harmadik oldal delegációi között. E hét csütörtökén pedig megtartják az első középszintű megbeszéléseket a gazdasági tárgyalásokról, amelyen várhatóan megegyeznek a munkabizottságok felállításában. (MTI) KORMÁNYSZÓVIVŐI TÁJÉKOZTATÓ Dr. Szabó Miklós a Petőfi Népe szerkesztőségében A pártelnökség intézményének létrehozását a pénteki KB-ülés vitáját követően — melynek során sokan elesen bírálták Grósz Károlyt —, szombaton reggel Nyers Rezső javasolta, maga az elnökség összetétele kompromisszum eredménye — egyebek között erről is tájékoztatta az MSZMP megyei lapjának munkatársait tegnap délután a szerkesztőségben dr. Szabó Miklós. A megyei első titkár válaszolt az újságírók kérdéseire —■ a többórás beszélgetés során a közélet aktuális problémái kerültek szóba. (Fotó: Tóth Sándor) BARABÁS JÁNOS NYILATKOZATA Új ideológia kommunista és szociáldemokrata értékekből Az ülést követő szóvivői tájékoztatón Bajnok Zsolt, a magyar Hírlap főszerkesztője, ideiglenes szóvivő elöljáróban elmondta: Németh Miklós miniszterelnök — Nyers Rezsővel egyetértésben — az Elnöki Tanács elé terjesztette azt a javaslatot, hogy a testület mentse fel államminiszteri funkciójából a párt elnökévé választott Nyers Rezsőt. Az Elnöki Tanács az előterjesztéssel egyetértett, így az Országgyűlés kedden kezdődő ülésszakán napirendre kerül e kérdés. A megüresedő poszt betöltését illetően nincs személyi javaslat, s még abban sincs döntés, hogy Nyers Rezső munkaterületét esetleg a kormány tagjai között felosztanak, és nem töltenék be az államminiszteri posztot. A Minisztertanács hat órán át tartó ülésén 12 megvitatandó kérdés szerepelt a napirenden. A szóvivő az egyik legközérdekűbb témának a ki- és bevándorlásról, iljeve a kiutazás szabadságáról és az útlevélről szóló törvénytervezet vitáját ítélte. A törvénytervezet jogrendszerünket e vonatkozásban is a nemzetközileg számunkra kötelező egyezményekhez, ezúttal a polgári és a politikai jogok egységokmányához kívánja igazítani. Az lényegében úgy foglal állást: az állampolgárok alapvető joga, hogy az országot elhagyják, illetve oda visszatérjenek. Az utazás szabadságáról, illetve az útlevélről szóló törvénytervezet szintén e szellemben fogalmaz, vagyis elvitathatatlan állampolgári joggá teszi az utazást. Az útleveleket illetően több könnyítést ír elő. A javaslat szerint a jövőben megszűnik a szolgálati útlevél, és egy másik elgondolás alapján jelentősen szűkül azok köre, akik diplomata útlevéllel utazhatnak. E két jogszabály tervezetét valószínűleg már a jövő héten közzéteszik a sajtóban és a társadalmi vitát követően terjeszti a Minisztertanács a parlament elé. Áz 1949 és 1953 között a rendőrhatósági őrizetben fogva tartottak munkaviszonyának, társadalombiztosítási helyzetének rendezésével kapcsolatban á szóvivő a jogszabály léftyegét abban (Folytatás az 1. oldalról.) konzervatívok között. Kijelentette: az MSZMP vezetésében mindenki a reform híve. A vita arról folyik, hogy milyen módon, müven formában, milyen eszközökkel, milyen ütemben valósítsák meg a reformot. Ma még korai lenne megítélni, hogy melyik valasz helyes. A cél az, hogy a lehető legtisztesebb eredménnyel záruljanak a választások. „Nem az a kérdés, hogy honnan jövünk, hanem hová megyünk” — idézte az Illyés Gyula-i mondást Nyers Rezső arra az észrevételre: véletlen-e, hogy az elnöki asztalnál a szóvivő egyik oldalán Grósz Károly egyedül foglal helyet. Hozzátette szellemesen azt is, hogy nem a 3 lusz 1 matematikai képletéről van szó, anem négy személyiségről, Németh Miklós e témához kapcsolódva hangsúlyozta, hogy a megújuló magyar politikai es gazdasági modellváltásban még érezhetőek a regi beidegződések megváltoztatásának nehézségei. Reményét fejezte ki, hogy nem kell újabb negyven év e beidegződések eltűnéséhez. Utalt arra is, hogy az elnökség tagjai közül mindenki főnök valahol, s ez a „kvartett” a választásokig úgy dolgozik majd együtt, hogy az a megújuló párt sikerét eredményezze. A miniszterelnök arra is kitért, hogy az f MSZMP-ben bármennyire is igyekeztek minden áramlatot, észrevételt megismerni, a jelek szerint a jó döntések érdekében sokkal több információra és tapasztalatra van szükség. A politikai ostobaság nemzetellenes Az új politika új fogalmi rendszert igényel — jelentette ki Nyers Rezső jelölte meg, hogy az internálás időtartamát a jövőben, tehát a hatályba lépést követően munkaviszonyban töltött időként kell figyelembe venni. Ugyanakkor 500 forinttal fel kell emelni az internáltaknak a rendelet hatályba lépése előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdiját. Az 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészületeire rátérve Bajnok Zsolt emlékeztetett arra, hogy a világkiállítást rendező nemzetközi szervezet, a BIE december 14-ei közgyűlésén mondja ki végleges határozatát. A közös vüágkiállítás megvalósulására minden esély adott, hiszen a potenciális versenytárs, Miami visszalépett a rendezés igénylésétől. A kormány a finanszírozási kérdéseket, a pénzügyi elgondolásokat áttekintve úgy látja, hogy a költségek forintban számítva 40-60 milliárdot tesznek ki. A szóvivő személyi kérdéseket érintve közölte, hogy a kormány Tibor Tamást július l-jei hatállyal művelődési miniszterhelyettessé nevezte ki, s egyszersmind megbízta az Országos Sporthivatal elnöki teendőinek ellátásával. Sarkadi Nagy Barnát ugyancsak július l-jei hatállyal miniszterhelyettessé nevezte ki és megbízta a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetésével. A Minisztertanács Kelemen Elemért, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetőjét a tárca miniszterhelyettesévé nevezte ki. Bajnok Zsolt ezután kérdésekre válaszolt. A Magyar Rádió tudósítója az iránt érdeklődött, hogy a kormánynak van-e tudomása a határon épülő román határzárról, s mi ezzel kapcsolatban a kormány álláspontja. A szóvivő az elmúlt napokban megfogalmazott felelős megnyilatkozásokra utalva egyfajta álláspontnak nevezte, hogy a kormányzat nem kíván válaszolni a román tiltakozó jegyzékre, amely a június 16- ai események kapcsán fogalmazódott meg. Román belügynek tekintjük — mondta — a drótsövények, a drótakadályok felépítését. Mindazonáltal az arra a kérdésre, hogy továbbra is használatban marad-e a testvérpártok kifejezés. Hozzáfűzte: nincs meg kidolgozva az új fogalmi rendszer, a testvériséghez pedig két fél kell, az egyik nem nevezheti testvérnek a másikat, ha az nem nevezi őt ugyanúgy. Kijelentette azt is, hogy bármilyen nagynak látszanak is a konfliktusok a magyar—román viszonyban, Magyarország nem tekinti ezt öröknek. E viszonyra jelenleg a különbözőség erősödése a jellemző. Hazánk azonban nem úgy válaszol a problémákra, hogy a határ magyar oldalán is kerítést épít. Pozsgay Imre — visszatérve egy korábbi témához — úgy fogalmazott: valóságos és tartalmas kompromisszum jött létre az elnökségben. Énnek azonban nem a személyes oldalát kell feszeetni, hanem a nézetek egységét értéelni. Egyetértés van a demokratikus szocializmus szükségességében, ezt a célt azonban a régi modell toldozgatásával-foltozgatásaval nem lehet elemi. Gyökeres modellváltás szükséges, s ezt békés átmenettel kell megvalósítani. Feltételeként említette a hatalmi vákuum és a kormányozhatatlan helyzet elkerülését — s ebben az MSZMP-nek történelmi felelőssége és szerepe is van. A párt elnöke ehhez kapcsolódva aláhúzta: az elnökség nem a múlt értékelésében értett egyet, hanem a jövőt illetően. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy lényegi egyetértés alakult ki a magyar párt és a magyar történelem közelmúltjának kérdéseiben, s abban az elhatározásban: meg kell akadályozni, hogy Magyarország destabilizációs tényező legyen Európában. Pozsgay Imre — kérdésre reagálva —tájékoztatást adott a politikai egyeztető tárgyalások új szakaszáról hangsúlyozva, hogy néhány érdemi kérdésintézkedés rendkívül barátságtalan lépés, amely semmiképpen sem a kapcsolatok jobbítását, sokkal inkább a bizalmatlanság erősítését szolgálja. Ismeretei szerint a 442 kilométer hosszúságú magyar—román határszakaszon 253 kilométer hosszúságban készült el a kerítés, a drótakadály 113 kilométeren keresztül, a határtól mindössze 20 méter távolságban húzódik, 140 kilométeren pedig 800—1000 méterre van az államhatártól. A gépjárművel történő szökés megakadályozására mintegy 12 kilométer hosszúságban ástak árkot. Elmondta azt is, hogy Románia felől továbbra is hetente 250-300 személy érkezik. A hazánkban tartózkodók száma jóval meghaladja a 15 ezret, 1600-an távoztak Magyarországról harmadik országba, 233-an pedig viszszatértek Romániába. A Magyar Televízió munkatársának kérdésére reagálva Bajnok Zsolt leszögezte: a sarkalatos törvénytervezetek megtárgyalását elodázó döntés nem jelenti a kormány meghátrálását, hiszen már korábban nyilvánosságra hozta azt az álláspontját, hogy a politikai egyeztető megbeszélések eredményeit, az ott születő megállapodásokat meszszemenően kész figyelembe venni saját jogalkotó munkájában, az érdemi észrevételeket, a kerekasztal-megbeszélésen született változtatásokat úgymond átvezeti saját indítványain, és azokat már úgy terjeszti a parlament elé. Kifejezte meggyőződését: az Országgyűlés számára is nagyon fontos, hogy a közmegegyezéshez, a nemzeti megbékéléshez, a ténylegesen széles körű konszenzushoz közelebb kerüljön minden előterjesztés. Az internáltak nyugellátásával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: elképzelhető, hogy bizonyos esetekben, néhány érintett személynél az egységesen megállapított 500 forinttól eltérjenek, a kérelemmel a Belügyminisztériumhoz kell fordulni, s a tárca az adott terület helyi tanácsával együttműködve gondoskodik az időkiesésről szóló igazolás gyors kiadásáról. ben előrelépés történt. Az MSZMP küldöttsége vállalta, felkéri a kormányt a politikai területet érintő információk kiterjesztésére, hogy a tárgyalópartnerek is megfelelő dokumentumokkal rendelkezzenek. A szovjetellenes megnyilatkozásokkal kapcsolatos kérdésre a párt elnöke úgy reagált, hogy a magyar nép és a politikai közvélemény túlnyomó többsége nem szovietellenes, nem akar helytelen politikai álláspontra helyezkedni. A politikai ostobaság viszont nemzetellenes. Miért függesztették fel Tabajdit? Nagy érdeklődés kísérte a Tabajdi Csaba felfüggesztésével kapcsolatos kérdésre adandó választ. Grósz Károlyt erről úgy nyilatkozott, hogy az osztályvezető-helyettes fegyelmi vétségét kö-' vetett el. A nyilatkozattételhez ugyanis ■ az illetékes, felügyeletet gyakorló vezető eggyetértése es hozzájárulása kelL A felfüggesztéssel a Politikai Bizottság:' egyetértett. Végül köztársasági elnöki jelölésével: kapcsolatban Pozsgay Imre bejelentet-, te: amikor elfogadta a Központit Bizottság megbízatását, számolt azzal, hogy a leendő törvény kimondja: az elnök semmiféle pártban, politikai mozgalomban nem tölthet be vezető szerepet. Egyetlen pillanatig se gondolta azonban azt, hogy csökkenhet politikai szerepe az országban. Grósz Károly szerint „a Központi Bizottság egy tisztet áldoz a győzelemért”, míg Nyers Rezső Pozsgay Imre esetleges távozását az elnökségből úgy értékelte, hogy nagyon sajnálná, ha üresen maradna a helye, de ez esetben örülne neki, s üdvözölné új pozíciójában. (MTI) Az MSZMP Kecskeméti Reformkörének nyilatkozata Tabajdi Csaba ügyében Meglepetéssel és értetlenséggel értesültünk arról, hogy az MSZMP KB felfüggesztette állásából és egyúttal fegyelmi eljárást indított Tabajdi Csaba, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettese ellen. Tabajdi Csabát a reformok és az MSZMP megújítása, radikális átalakítása mellett elkötelezett, kül- és belföldön egyaránt elismert politikusszemélyiségnek tartjuk. Különböző fórumokon történt megnyilatkozásaival, publikációival alapvetően a párt hitelét erősítette. Elismerést szerzett az MSZMP-nek más szervezetek és a közvélemény előtt is. Ugyanez sajnálatosan nem mondható el a párt felső vezetésének egyes tagjairól, akik az utóbbi időben többször tettek konzekvenciák nélküli, ellentmondásos nyilatkozatokat. Úgy gondoljuk, hogy Tabajdi Csaba ügyében csak a valós indokok elemzése után, a fentieket is figyelembe véve szabad dönteni az arra illetékeseknek. Erről a párttagság joggal igényli a teljes és hiteles tájékoztatást. A Központi Bizottság legutóbbi elhatározásait a párt vezetési és akcióegységének helyreállítása irányában az hitelesíti, ha közben tiszteletben tartja az áramlatok, irányzatok képviselőit, valamint azok nézeteit )j- még saját apparátusában is. Nem történhetnek meg mégegyszer a Központi Ellenőrző Bizottság 1988. áprilisi döntéséhez hasonló „ítéletek” az MSZMP-ben. MSZMP Kecskeméti Reformköre Átadták a csehszlovák félnek a nagymarosi dokumentumokat Udvari László kormánybiztos hétfőn '-t— \ az előzetes megállapodásoknak megfelelően — Csehszlovákia budapesti nagykövetségén átadta Vladimir Lokvenc csehszlovák kormánymeghatalmazottnak azokat a kockázati és környezeti veszélyeket felsoroló háttérr anyagokat, amelyeket a magyar kormány a nagymarosi vízlépcső építésének májusi felfüggesztésekor hozott döntésénél figyelembe vett. Átadta továbbá a Magyar Tudományos Akadémiának a vízlépcső elhagyásáról, illetve a megvalósítás környezeti, ökológiai, vízminőségi és szeizmológiai hatásairól kidolgozott véleményeket is. Udvari László egyúttal továbbította Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes levelét Pavel Hrivnak szlovák miniszterelnöknek. (MTI) Jelölőgyűlések Július 22-én a Bács- Kiskun megyei 3. számú kerületben (Kecskemét) országgyűlési képviselőt választanak a megüresedett hely betöltésére. Ezt jelölőgyűlések előzik meg; A héten június 28-án 18 árakor a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, június 29-én 18 órakor a Magyar—Szovjet Barátság Tsz központjában, július 3-án szintén 18 órakor pedig a Czollner téri iskolában várják a választópolgárokat, hogy döntsenek a jelöltek személyéről. — A pártkongresszus és az országgyűlési választások előkészítésére kaptam megbízást a Központi Bizottságtól — nyilatkozta az MTI munkatársának Barabás János, az MSZMP KB most megválasztott ideológiai titkára. Hozzátette: biztos abban, hogy a kongreszszusig hátralevő néhány hónapban a párt ideológiai munkájában érezhető előrelépés nem lesz. Néhány vitatott kérdést mindenképpen tisztázni kell, de a párt ideológiai doktrínájának a kidolgozása nem a most következő időszak feladata. Mint mondta, a kommunista és a szociáldemokrata mozgalom hagyományaiban, a mai modern szociáldemokráciában megvannak azok az ideológiai értékek, amelyeket a magyar nemzeti történelem hagyományaiba illesztve egy új ideológia kimunkálható. Ez részben a társadalomtudományok és a pártban meglévő különböző áramlatok elképzeléseinek integrálását is igényli. Azoknak, akik a kongresszus után kapnak bizalmat ennek a munkának a vezetésére, elsősorban ezzel kell majd foglalkozniuk — mondta. Szólt arról is: a Központi Bizottság vitájában nagy hangsúlyt kapott, hogy mindenfajta szélsőség, kizárólagosságra való törekvés gyengíti a pártot. A marxista egységplatform felhívásai a vitában elhangzott megítélések szerint — amelyek Barabás János személyes véleményét is kifejezik — ellentétesek a párt politikájával, szociális demagógiát tartalmaznak, reformellenesek. Mint mondta, a reformköri, mozgalmat a párt megújulása egyik legfontosabb tö(Folytatás az 1. oldalról.) vallás gyakorlásával összefüggő állami feladatok ellátásának szervezeti kérdéseit meghatározza. A sportigazgatást egyre inkább az alulról építkező szervezeti struktúra, s a növekvő autonómián alapuló önigazgatási tevékenység kell jellemezze. A feladatok többségét a jövőben a sportági szakszövetségeknek, ezek szövetségeinek, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak kell betölteni. A megmaradó feladatok nem igénylik az ifjúsági és sporthivatal tevékenységét. A sportigazgatás jövőbeni szervezeti kereteit a Minisztertanács határozza meg. Az Elnöki Tanács határozott nagykövetség létrehozásáról a Ciprusi Köztársaság fővárosában. A testület államtitkárokat, nagykövetet nevezett ki és mentett fel, valamint bírák megválasztásáról, felmentéséről határozott és kegyelmi ügyekben döntött. * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Deák Gábor államtitkárt e tisztsége alól rekvésének tartja. Az ott formálódó elképzelések túlnyomó többségével személy szerint is azonosul. Ugyanakkor reformköri címke alatt is megjelenik olyan kizárólagosságra törekvő, erőszakos, agresszív, kirekesztő vitastílus, amelyet taszítónak tart, s amely sok vonatkozásban lejáratja a reformköri mozgalmat. Barabás János abban bízik, hogy a szélsőséges tendenciákat maga a reformköri mozgalom is el tudja szigetelni. Végezetül Barabás János saját politikai hitvallásáról beszélt. Elmondta: noha új arcnak számít a politikai életben, ennek ellenére már módjában volt cikkekben, nyilatkozatokban korábban is tanúságot tenni arról, hogy mit vállal. Emlékeztetett arra, hogy még jóval a májusi pártértekezlet előtt a megoldandó legfontosabb feladatot egyértelműen a neosztálinista modell leváltásában határozta meg. Mint mondta, nem érzi úgy, hogy azok közé tartozik, akiknek most hangosan kell bizonygatniuk az átfogó fordulat, a reformok iránti elkötelezettségét. Hangsúlyozta: az MSZMP-nek akkor van esélye arra, hogy a fordulat vezetésében lényeges szerepet kapjon, ha az eddiginél jobban épít a párttagság különböző szellemi erőire és a társadalom minél szélesebb körének intellektuális potenciáljára. Ez azt jelenti, hogy lényeges a magyar társadalom tagoltságával, vagyis reális helyzetünkkel összehangolt reformforgatókönyv kimunkálása — mondotta Barabás János. (MTI) — érdemei elismerése mellett — 1989. július l-jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp András művelődési minisztériumi államtitkárt e tisztségéből 1989. június 30-ai hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — 1989. június 30-ai hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól — érdemei elismerése mellett — 1989. július l-jei hatállyal felmentette. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1989. július l-jei hatállyal dr. Kunos Pétert pénzügyminisztériumi államtitkárrá, Pusztai Ferencet művelődési minisztériumi államtitkárrá, Pál Lászlót, valamint dr. Szabó Imrét — a Hő- és Rendszertechnikai Intézet igazgatóját — ipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Györke Józsefet rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté kinevezte. (MTI) Egyetértés a demokratikus szocializmus szükségességében Bontják a „vasfüggönyt” a magyar—román határon? Az orosházi és nyírbátori határőrkerületek járőrei június 25-én, vasárnap kora reggel észlelték, hogy a román határőrizeti szervek több helyen, mindenekelőtt a határátkelők környékén megkezdték az elmúlt időszakban épített betonoszlopos drótkerítés bontását. Az illetékes két határőrkerület megfigyelései szerint 26-án, hétfőn kora délutánig a mozgást akadályozó kerítést a közös magyar—román határszakasz mentén nagyrészt lebontották. Az oszlopsor néhol még áll, a legtöbb helyen azonban már ez is eltűnt. A határ menti romániai településekről a magyar határ felé vezető utakat viszont homokhalmokkal teszik járhatatlanná. Az ónagylaki úton, közel a határhoz, egy vasból készült gépkocsiakasztót is megfigyeltek. A „vasfüggöny” bontását a határőrségnél azzal is magyarázzák, hogy viszonylag könnyűszerrel legyőzhető volt: átbújtak alatta, átmásztak rajta, széthajtották vagy éppen szétvágták. (MTI) Rendelet az Állami Egyházügyi Hivatal és az ÁISH megszüntetéséről
