Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-03 / 129. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 3.

A Magyar Szocialista Munkáspárt agrárpolitikai koncepciója

í

' Az MSZMP programjának fontos, ónálló részé az agrárpolitika. Ebben kifejeződik a parasztságba falu és az élelmiszer-gazdaság társadalmi, :^^sá^ jeá^^ge, Ä^äi^ßttkä|iMt|az l^SI-bén elfő^áptt: tézisek alapozták meg, amelyek abból indultak pi bogy a párt szerezze meg a mezőgazdasági termelők bizalmát a termelési biztonság megteremtésével, a termelés fejlesztését pedig helyezze az anyagi érdekeltségre; Ezek az elvek helyesnek bizonyultak.

A mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-termelés nemzetközileg elismert eredményeket ért el, a mezőgazdasági termelők jövedelme növekedett, a parasztság helyzete lényegesen változott.. Mindez annak is köszönhető, hogy az MSZMP elkerülte a sztálini agrárpolitika legdurvább ideológiai és gyakorlati hibáit, s több kérdésben —jóllehet átmeneti kitérőkkel — helyesen alkalmazkodott a hazai sajátosságokhoz, utat engedett az alulról indult kezdeményézésékntek.

A mezőgazdasági nagyüzemek megszervezése, számos ellentmondás ellenére, megnyitotta az utat a termelőerők gyors fejlődése előtt, és lehetővé tette, hogy fontos ágazatokban—elsősorban a gabonatermelésben és az állattenyésztésben — több Spedes lemaradást hozzpaf be Ez megalapozta az pplmisz^dpär fejlődését; a mezőgazdasági termékek korábban hagyományos feldolgozása mellett új élelmiszer-ipari ágazatok alakultak ki, s a főként kisüzemekben folyó feldolgozás ipari méretűvé terebélyesedett. Mindez bőséges hazai élelmiszer-ellátást és rendszeres kivitelí föbbletet tett lehetővé.

A gazdasági eredmények mellett történelmi jelentőségűnek tártjuk agrárpolitikánk társadalmi hatását, vagyis a parasztság társadalmi, anyagi és kulturális felemelkedését. A mezőgazdaság az elmúlt évtizedekben nemcsak a munkafeltételek, hanem a megélhetés tekintetében is versenyképessé vált a népgazdaság más ágazataival.

Szólnunk kell azokról a hibákról, tévedésekről ís| amelyek á fejlődést megnjheátettékj több vonatkozásban helytelen irányba vitték; j

Tévesnek bizonyult az az ideológiai felfogás, amely a szövetkezeti tulajdont az államinál alacsonyabb rendűnek tekintette, majd az 197ö~es években a nagyüzemek erőltetett összevonásával a gazdaságok méretének növelésére törekedett, és időnként a háztáji termelés, illetve a nagyüzemek kiegészítő tevékenysége ellen hangolt. Hiba volt, hogy meggYCTffSlfca szövetkezetek szövetkezeti jellege, s egyre nagyobb teret kapott az állami beavatkozás. Formálissá vált a szövetkezett demokrácia.

A mezőgazdaságban is túlsúlyba kerültek azök apt^szerék, amelyek mettŐ^ék áikeZdeményezökészséget, a kockázatvállalást, az egyéni teljesítmények elismerését. Emiatt csökkent a termelők éidekeltsége és

A gazdasági szabályozás sok esetben nemfteremfette meg a versenysemlegességet. Figyelmen kívül hagyta az agrárágazat és ezen belül a szövetkezetek..sajátóss^út, továbbá azt a különleges helyzetet, amit a protekcionista világpiac jelent. A termelés jövedelmézöségeézek miatt számottevően romlott, a mezőgazdasági nagyüzemek egyre szélesebb körében az egyszerű újratermelésre síncs elegendő; pénz. Csökken a kistermelésből származó bevételek reálértéke

Agrárfejlődésünket is kedvezőtlenül érintette az a területfejlesztésként meghirdetett politika, amely különösen a kisebb településeknek okozott hátrányokat Ehorvai/totta ónálló létükét, csökkentette eltartó képességüket, indokolatlan elvándorlást eredményezett.

A felhalmozódó gondok és a megújulás igénye egyaránt sürgetik új agrárpolitikánk kialakítását. A termelési viszonyok olyan továbbfejlesztését kivánjuk előmozdítani, amely utat nyit a termelők kezdeményezéseinek, erősíti gazdai kötődésüket, feléleszti az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult hagyományos paraszti értékeket. Ez a mezőgazdasági termelők boldogulásának feltétele, s egész népünk, nemzetünk javat is

Alkalmazkodnunk kell a piacgazdaságra való áttérés követelményeihez, az agrártermékek hazai es nemzetközi piacain kialakult helyzethez.

Az ország gazdasági gondjainak kővétkeméay%aÍ^«^ettéj^ágázat .^em>meiStesffletí<% ^ éieÜtöíszergazdaságnak meg keli adni fejlődési pályán .

indulhasson el. Ezért hirdetjük meg, hogy agrárpolitikájában J.

mit Mar az Mszmk

4|^K

megvalósítható célokat^

Az agrárnépesség és benne a parasztság kapjon társadalmi eselyegyenlőséget

— képességeinek kibontakoztatására,

— jövedelmének növelésére,

— életkörülményeinek javítására,

— a falusi körzetek felzárkóztatására,

— a mezőgazdasági termelés és az clelinis4er-feldolgo/.ax hatékony fejlesztésére.

Azt akarjuk, hogy célszerűen hasznosuljanak Igotsií&gl kedvező mezőgazdaságiádottságai, á:réh^||^^SÜÚiaiel álló jelentős anyagi és szellemi kapacitások, értékes termelési hagyományaink,.; Az élelmiszer-gazdasá|f 'íelada:úm!J ezért a következőkben látjuk:

— Élelmiszer-ellátásunk legyen továbbra is kiegyensúlyozott, és ezt túlnyomórészt hazai |

Javuljon a minőség é$.a választék, a termelés alkalmazkodjon a piaci

előnyös nemzetközi munkamegosztás keretében mmde.’i egészítse ki éldmisáerimpptt isgdeJeZW^szétyeztesse a •házai, termelés biztonságát

— Az országnak szükségevatvazagrárgáiÖfságft^éíte» többletére, ezért is kiemelt feladat tenuékemk-nemzetközi versenyképességének javítása. -— Az agrárpolitika segítse éíő á vidék sokoldalú fejlesztését, járuljon hozzá á falvak is a Város

meglévő különbségek csökkenéséhez. ság anyagi lehetőségei korlátozottak, juk, hogy a fejlesztést a pénzügyi szabályozás is ösztönözze. %

— Szoros kapcsolat van

természeti környezet egyensúlyának níegőrzcse között Ezért a termelés ejs|aJfejf||ítÉ során figyelembe kell venni a föld termőképességének megóvá^fjé» javítását. Tji^a. dalmi érdek az egészség- és körny.ezeíkj^éfö;fé^|píl0p&| meghonosítása.

2. Sokszínű tulajdonformákat»

'hatékony

A nemzet gyarapodásának legföh^forílsa^^é^ní^ nyezökészség, a kockázatot is jmágábán föglaf^mKüko^j’' szellem. Olyan gazdasági-társadalmi környezetet akáfunk, hogy a termelők maguk válaszhassák meg az adottságaiknak legjobban megfelelő termelőn és érdekeitsegi fópÚáp kát. Szükségesnek .tartjuk pénzügyi kötöttségeknek az hidasát, toeíyekínéBeritü^a kezdei^i^^ zéseket, a vállalkozásokat. ?

A gazdasági reformnak egyik kulcskérdésé a tulajdonviszonyok fejlesztése. -ban, ahol a termelés eredményessége szorosan és hagyományosan kptődik ayfenjjeiok, ÍáÍí|dő|gsí^^é^píl^hi^Éf

A magyar élelmiszer-gazdaság versenyképessége és hatékonysága csak változatos tulajdonformák működésé mellett javítható. Ezért arra törekszünk, hogy éljen együtt a szövetkezeti közös, az állami, a magán- és a többféle vegyes ;üf,tdajdő%

A tulajdonviszonyok fejlesztéséhez meg kell változtatni a földtulajdoni, illetve a földhasználati viszonyokat. Vissza kell adni a földnek az évszázados becsületét, a vagyon legfontosabb részének, a jövedelem egyik fő forrásának l^effij^cijttÄ | mezőig dúsam

termelők és a föld közötti kapcsolat.

• A szövetkezetek mezőgazdasági földterületének jelentős i hányada közös tulajdonban van. Ezt a tényt realitásként

bogy milyen tormát választanak n lajdonosi érdekeltségük

I ^?;ö föld jj

beadása, fegyen.a tlildnck eiiekt^ewiu szövetkezeti

geil pedig úgy oldják fel, hogy azoke kgyci^TÖ^^fe-:1 hatékonyan hasznosítják. ■

ft Valódi demokráciát, tulaj donos tagságot-JV'-", 1.-.'

dÉK a mezőgazdaságban külőmis'idvniísege van Olyan -. rendszer fokozatos kialakításai ajanliuk. amelyben a nümváli és a szocialista törekvéseknek megfelelő elvei-értekei

rgenyeihez igazodó fortnagazdagsag. "a szövetkezeti dei. az autonómia, a nsitoiipj|súg, az önkéntesség, pi személyes és vauyom közreműködés,«te^^iyscf széliig a szolidaritás, a mozgalmi jelleg.

Olyan társadalmi és gazdasági környezet szűk véges, hogy aazövetkezetekben helyreálljon a tulajdon szövetkezeti jellege, a tagok gazdai kötődése. Érvényesüljön az az

sokoldalú

szolgálata Iveri támogatjuk, hogy á szövetkezetek szervezete és működön alk Llinazkodjon adottságaikhoz. A szövetkezeti tagság joga legyeit a tulajdonnal ^|^ő/»őÍ|||kÓ^s, a vagyon működteíése.'a racionális gazdálkodás a földdel, a tőkebefektetés, és a vállalkozás.

glljufc a vagyon feletti rendelkezés megsz.emélyesipését. A részesedé- tukro/zc f tagsági viszony Äfcfe vállalkozói és dolgozói jellegének együttes érvényesülését.

^^^^^ÉÍ^^^pgNozásavad, ^^^ülné|^H^nnd^^^^Báitatói, a kcrcsked^^^p ^^^^^^Kasztoi. a s/. ra^^^^^g^kl^nkciók, s

*— hemcsak mezőgazdasági ^^^tenys&é vállalki^^^H ^^fcáhdculás fokbzaÜ'san, anvnhi vesztdehe^^M^i megrázkódtatások nélkül, önfejlődéssel, a helyi adottságoknak megfelelően folyjon. Ezt az érdekeltekre kell bízni. ^^B^bad még'ÉwÉ^r elkövetni azt a hibát' hogy felülről

^^^zatos formákat öltő szövetkezetekre, az allumi gazda-Meggyőződésünk, bogy a jól gépesíthető, ké vés előmun-.

olyan ágazatok és adódhatnak olyan körülmények amelyekben és amikor az egyéni. a családi vállalkozás, a kistermelés, a magánpzdálkodás igér jobb eredményt. Ezért az Épgyéni, a ekalad^gkisebb csonortokba szerveződő vállai-, kozások kapjarB-azonos esélyt a nagyüzemek kel. E valpalkozások jövője attól függ. hogyan tudnak a piaci igémunkaerő és a családi megtakarítások mozgósításával ver- S^yélőnyre széfj tenni. |

A mezőgazdasági egyéni termelés aj

nagyüzemek keretében szerveződő vállalkozásokká! együtt/ bővítheti a falusi foglalkoztatasi lehetőségeket, a megélhetési forrä^ij8Äf|i|Är §fj ' lákó^^lél^^pméííí

pyeit, élénkítheti e térségek gazdasági életét.

5. A megújuló gazdaságban korszerű mezőgazdaságot

Az élelmiszer-gazdaság illeszkedjen be a szocialista gazdaság olyan ij modelljébe, amelyben a kereslei-ku^H :-Sttíík*étíi£ vagyi$á piac válik átfogó gazdaságkoordínáló erővé. Erre akkor tesz képes, ha egyre szorosabban összekapcsolódik á termelőesácözeit gyártó, termelését kiszolgáló, illetve a termékeit felhasználó és értékesítő ágazatpk;kaiele|miszer-1ermdésiink csak akkorlehéí versenyképes, ha megfelelő az iparitermelőcszközi^ájrtás, a kor követelményeihez igazodik az infrastrukturális háttér. Értékesitési lehetőségei is mind jobban függnek a belső és a kulkereskedehm szervezet; müködókepessögétóJ, tevékenységének'1 színvonalától Ezéit> ■

'4f%. hazai

az élehíuszer-gazdasá^.hosszá táyön is-biztonságos felvevő ; piaca, részben pedig nyersanyagszállítója. Az ipar érdeke is, hogy gyai tmanyainak fejlesztésévellés - őneki üzletpofcindoko^mk tdi íjuk hogy i mezői azdaságban folyó ipari, szolgáltató tevékenység legyen szerves része az ipar-, iltmvearegionáhsfeil^áeáípo.ittkanak. A mezőgazdasági:': nägyjizemekbett ugyanis äanegteanelt nyersanyagok fel- '• dolgozása és értékesítése mellett az ipari tevékenységek és

fBÉ- Szorosabb, a közös lú|||Éíháégén egymásrautaltságon alapuló kapcsolatot tartunk szükségesnek a mezőgazdasági termelés és az elelmiszetj-ipaíi feldolgozás között' Az élelmszer-gazdakág, szerkezetváltásának legnagyobb lehetőségei a, feldolgőzasban vannak Ez egybpn kényszer is. mert az élelmiszeripar technológiai, műszaki-.kesítésének gátjává válhat 's Az elelmiszerdpári vállalatok számára biztosítani keli a gazdásági és 'a jogi önállóságöt, hogy növekedhessen kocka., at viselő es alkalmazkodó képességük. A legszuksegesebb lépesek küziil kiemeljük azobpak az akadályoknak a felszámolását, amelyek gátolják a tőkeáramlást és az eltérő tulajdonformák összekapcsolását. I uniósnak tartjuk to: vábbá a termelésre vonalközé híérarchikus követelmények -4'mint például az-ellátási felelősség, á megyei'önellátá:sí '.,; tötekyesek, a keretgazdálkodás, a piacfelosztás — megúzpntetését.

Ä piaci igényi kin való eréÜmenyesebb alkalmazkodás hogy a vállalati önállóság es érdekeltteg' álapjáit- önszervezőig,féyen bontakozzanak jkt a. í

: laíok .Közoíti közös ér#keItseg,:Változatős formái: a ződéses együttműködés, a vagyoni tiusj&dskülönböző módozatai. AzJ^!^j|z^^rbanp||^áBá|pJhi|^^'áUái8Í;; LVallaíatok és a mezőgazdasági nagyüzemek mellett a fogyasztást és más, szövetkezetek, v.tinni 11 a kisiparosok feldolgozó tevékenysége is bő\ üljön.

— Szükségesnek;íaríjuk áz élelmiszerek forgalmazásának lenyeges javítását; A termelőknek és a fogyasztóknak- j is az az érdekük, hogy a m'ezógazda'sag, az eíélrmszeripar s,és'á;ké!fekedelém.yállalátái, Szövetkezetei közön sokszínű szérvezeti,: érdekeitsegi kapcsolat alakuljon ki.

Az együttműködés a vállalati ön llösag es a kölcsönös jéíőiiyő^alápíáít bont-akőzzön ki, .járuljon hozzá a monör pi 'Ihdyzetek megszűntetéséhez, a'piaci vcrsenyhiljie-ülöíi pösen úmtlpÉk tárjuk a veriikális kap^solatok kiépítését .1/ ági arlerntekek külkeit-skedelmeben. ginéi rugalmasabb, szabadabb szervezeti és forgalmazást rendszer sezethei uj piacok leltár i'.1 .v, az export gazda - ^psságánakf^p-fál ához.

•\/ erdőgajjiíjkodás szervezviileg is voi ovan kapc-oipdtk a mezőgazdasági termeléshez A gazdálkodási kötöttségek oldásavaí^árhátóin nóvéf^píamezőgpdasági alkalmas terülctfS|.,^|Íése. F&osnak... tartjuk az erdők egészsegenek, termpképességenek javifasát: támogatjuk azokat törekvéseket,''amelyek szoi^aP'!

I- A pia%^asá|építie,%ásaínlí^ezélése.az élelmi--^r-^^^gpranyitásában is új^típusú áUátphgazgatari.,

szervek munkájáéban egészítse ki egymásÉÉgyen

... Támogatjuk az agrárágazat erdek védelmi és erdekegyeztető intézményrendszerénekbgújításáfeúj mtézmé|nybk, például j agrárszöyetség ! kía|akit:isát.

érdekképviseletnek

akar lagia lenni. Olyan politikai intézményrendszert aka* runk. amelyben a mezöea.’dasagés'az élélntj&ripar vállálatainak. '•zoveikezeteinck. a magánvállalkozóknak együtt, lesen vagy külön létrehozott érdekképviselete mástÁkal, .-;,bpbÉp^ltner.

í— Támogatjuk a piaci cs más információk áramoltatásra. a gazdálkodók kapcsolatainak Szerveresére, az cielmis/er-gazdasági érdekek hatékony egy Bélesére' Mező-;

A mc/og.i/dasagi teimeles meghatározó 'Zinteie a udék, ezért az agrárpotitika szorosan összefonódik a falvak,

,, községek lakóinak boldogulásával. Kiemelkedő fontosságúnak tartjuk a magyar népesség csaknem felét kitevő falusi, tanyai lakosság életfeltételeinek javitásat, a varosba áramlás túlzott mértekének csökkentését; ebben a m|^J, gazdasági üzemeknek, a fogyasztási szövetkezeteknek zöp||||>Úk van.

'. Az eröforrások árányosabb téjiletippsztását, a hátrányos megkülönböztetések felszámolását- szorgalmazzuk Különös figyelmet fordítunk a mezőgazdasági termelés -^pg^pijá'bl^ipvbíen adottságú falvak güÄSagfe; társadalmi gondjainak megoldására..

^^pilvak «'a-városok egyenrangúságát érvényesítő pofi-j tikát ®íviselünk'és''iáiiogatiink. Azt akarjuk, hogy á

falvak nyerjek vissza politikai és gazdasági önállóságukat, á modertííZáeióbá tlleszkédve-sz8Jéssen|k üjj^pz,-|yszá?^» dók során kialakult értékeik. Kívánatosnak tartjuk a falusi turizmus feltételeinek mpg^erétatépf Ajj|alyj|á laköt ví . ’ nak a települések igazi gazdáivá, saját életterüket önállóan alakító és kormányzó autonóm közösségekké. bBif|k: gz ;JJ önigazgató, autonóm, kalturáh'és'ciié^ált':{^®:!?-8. Eselyegyenlóséget |

^Eazdaságl szabályozásban

A mezőgazdasági termelés jövedelmezőséget az utóbbi j;évtizedben csökkentették a fokozott költségvetési elvoná: sok. Ugyancsak súlyosan érintette, az. hogy a felhasznált ipari eszkpzpk áraiinagypbb mó|j^kben^TOyekedfek,^íst JÉ a mezőgazdasagi arak. B%az élelmiszer-gázdá^ág^élyipté“.'^ nek romlásához, az ágazáj folyamatos leertckclodéséhez vezetett. Fontosnak tártjukéiért, hogy az állami gazd polittka törekedjen e helyzet megváltoztatására, mm-p denekelőtt az agrátÖBó nyílásép|áí megá|íjtáÍ|lh| Biztosit:vák 'ajm^íi^áaság cs

pnegörzését. teremtsen olyan feltéttlcket, hofeepdményes p

Az elelmiszer-gazdasag úgy illeszkedjen az általános gazdasági szabályozásba, hogy az arak. ag adók. a tái^^^p tások és. a tótelek együttesen

Böbbit'4gazaiavaFazonos töke-megtérűlési esélyt. Ennek É több teltétele van:

Olyan mezőgazdasági árpolitikát javasolunk, ami J teret ad a piaci hatásoknak, ugyanakkor tompítja a szélsőséges áringadozásokat. A# agrártermelés'fpáto|.pibv^: szonyai miatt az áJlami irányítás tájékoztató- cs i&ioáiak

gttse a piaci \ iszonv»khoz való alkalmazkodast- Mivel a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége ycsak hosszabb favon-érhetttel más néogáláa^gr^aMte^K. Äet, indi kulinak lartjuk, hney az esélyegyenlőséget aÄ|jl

lam ado/ási.és hitelpolitikai eszk^iptkcl i$ elősegítse.

külpiaci vérsenyképmég

p aniogjLiuk az agrárba nkokb^atanak kiépítését..

—-^^Äekeinknek a nemzetközi piacokon inas oisn^Kl támogatott élelmiszer-gazdasagával keQ versenyezniük, p

teté'et llii-^abb tavon r> javasoltuk a kedvezőtlen adottságú tersegek termelőinek és egyes, lassan megtérülő b(||||B házasoknak a támogatását. Ezek rendszerét azonban úgy 1 célszerű továbbfejleszteni, hogy az teremteéttnúndéíi^tt%-" torban egyenlő esélyt, és ne egyoldalú^Bjetut^és pőre, hanem :az ésszerűbb, jövedelmezőbb gazdálkodásra

— KülÖnoseii nehív a he:\zet a kedvezőtlen adottsága Jszövelkesetokbcn és államt^^^^sá^ban. T5(|^^^Hp

gazdaságilag elmaradott térségekben működik, és körz^^H 4cn szinte az. egyetlen munkaalkalom, J térségek felzár-p

pladata, de ebben a mezőgazdaságnak

| A szabályozórendszer ártott módosításai Äak az

^ct a gazdálkodó szervezetek jobb munkával,'piaci alkaí- É Rázkódássá! fordítsák a maguk-javára/

sokoldalú hasznosítását

^Mezőgazdaságunk akkor fűd igazodnia piaci kővetel- Äienyekhiv. ha hasznóáii.t | ha.ai és a külföldi ludoniá-p '’u^Äle^^^^ket. Támogatjuk ezért á tudományos, múgia vívmányainak széles körű alkalmai ás.it Indokoknak

h<^|.gazdaságokécélraÉ^íthapi' -aját eröfor- p Jpásatít államfjAköz^^Ms-jtt^éSzitsék.--p A technikai-technológiai fejlesztés alkalmazJcodjon ^ a

plgyelembc az egés.'.ség és környezetvédelem követeimé?.

pozzák meg, ezeket jól képzett, .hozzáértő szakemb^^H tudjái^fcilmá^^Pjélkülőzhetetlcnnek tartjuk kutatás és a fcjleszté: valamint a szakoktatás feitétele^^H .; javí.tásátj á-.kiitatás, az. Oktatás éSJtt gyákprlat- K^os^erdellp

■tségének megter;emtésétt,

\ mezőgaza^^gJmodernizációj^oz, aíkáJmázKodő%é%?' pcssége fökQzásahog'é|engedftetetleu?áz tótalahos?é^ak| ^ mai műveltség, á'mtmkakulfúra sgnvoí%]^nakom!él^e|^z| i %llc'úíó^s Vafólközókrészs^g ósztí|izése. ^rha^kintäfri;..

■»zésben, a közén-fe félsőföktttojctatp^ri teremt^p gazdajkodáís újszerű feladataira vájó-feikészit^^^H ■7A megi'űuli|bat}( a ko t^zeÄizemiäet alakítás|.ha.U'» dönt^^^^^^^^^^fedig i^^mUictettna érden^^H

lft: Miigtecslilt paraatsagot, plkotó ágrárértebnis^^^^^^^^^B

egyéni gazdálkt^^Krtein^^^P

politika megvalósításának letétemcnyesei. Agrarpolitikankkal elsősorban az ö érdekűket és egyúttal az egész parvidalom i.uat khanjuk szolgaim ^ ^ .zdaa,

1 ban a najmbb^. kisebb kollektívák, ebének vállalkozá-. saEfe^Ä»y^p előtt. Eb^ifhifgtÄiö szerep vár az J^ráMtehniségre, amely tudá&ss^fceRé^,K niesak ói term^^ fej|iáe| nek, ha u-m a viihdc szeBem) e jíenek ^^^phaprozó, prő^fessziv tényezője. Kéijük ókét. |ógj| 1 f;álijai^^^fely^Kt ép%ís^#értefeaülckel. az új lehetősé-' fjlek megragadásával

alkalmazkodásul a változó követelményekhez.

Az MSZMP szeiYÄj^ f^teék elő 'a megújulást, az önkormányzat és á demokratizmus kiteljesedését, ami utat Épiyit az új lehetséges vezetők, a kezdeményezések eiött. 1 Csak így érhettük el. hogy a gazdálkodás szabadsága, az iSnJ^pen^^gel párosuló érdekeltség és a; hozzáértés. Í^eíg^pő^lfjp^^zípg c»# vidéki lakosság boldogulá-A-Kozpontí Bizottság felkéri a Minisztertanácsot olyan munkaprogram elkészité-cre. amely a kormán v ‘M/dasági programianak ic-.-ekent — a magyar agrárágazat ptemzetí piograirgáu^^fcálhat. (M*Pf)" |