Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

1989. június 26. • PETŐFI NÉPE • 3

Ki most az MSZMP első embere?

A pártelnökség tagjainak nyilatkozata

r

Egyedül nem megy! Es együtt?

A megélhetés gondjaival még az érzelmeket aligha hordozó statisztikai adatok szerint is milliók kénytelenek szembenézni. A kopó forint értékének romlását az emelkedő árak bizonyítják, s aki csak teheti, különmunkával, másodállással próbálja előteremteni a mindennapi kenyérre valót. Mint az élet oly sok területén, a kenyérharcban is hátrányos a helyzetük a rokkantaknak: a gazdasági kényszerhelyzetekben, a munkanélküliséggel a „kertek alatt” számukra mind kevesebb lehetőség kínálkozik...

Kitörni a korlátokból

Főképpen, hogy az elmúlt évtizedekben, amikor még azt hihettük, jól szalad a szekér, akkor is kevés figyelmet szentelt a társadalom azokra az embertársainkra, akik a versenybe már eleve hátránnyal álltak be. Szinte hihetetlen, de igaz, hogy még napjainkban sincs országra, megyére, de városainkra se pontos nyilvántartás, ami elengedhetetlen feltétele lenne a segítségnyújtásnak, a rokkantaknak az egészségesek társadalmába való beillesztésének.

Eléggé felszínes „statisztika” a feltételezés, hogy hazánkban a lakosság 10 százaléka rokkant valamilyen mértékben. Azokról, akik fogyatékosságuk következtében képtelenek önmagukról gondoskodni az ő sorsuk sincs megnyugtató módon rendezve — most nem kívánok szólni. Annál inkább azokról, akik megpróbálhatnak kitömi a járadékok, segélyek adta lehetőségek korlátjai közül és tehetségük, szakképesítésük, ügyességük kamatoztatásával próbálnak teljes emberi életet élni. Vajon kapnak-e támogatást ehhez a törekvésükhöz?

Mielőtt elhamarkodott választ adnánk a kérdésre — ki-ki a saját helyzetéből kiindulva IS a minap megesett találkozásról szeretnék beszélni. Egy akasztói fiatalember, Farkas Szabó András kereste fiöl a szerkesztőséget. Társaival fénymásológépek javítására alapított géemkát. Menne is a bolt, az ország minden területén

van reparálásra szoruló masina. Csakhogy! Telefonjuk sincs, amin a megrendelők megkereshetnék őket. Táviratokkal üzleti kapcsolatot fenntartani a XXI. század kapujában, enyhén szólva anakronizmus ... Mindamellett még kényelmetlen is, s nem lehet különösebben megróni az ügyfeleket, ha könnyebben elérhető partnert keresnek a munkára. És akkor Farkas Szabóék bezárhatják a boltot. Aligha kel! taglalni, hogy ez a megoldás jíem a leghasznosabb egyénnek, társadalomnak.

Gond van, csodaszer nincs

A rokkantak nemzetközi éve (1980) nagy fogadkozásokkal elmúlt, kevéske eredményt hagyva maga mögött. Legalább egyesületet alapíthattak, amely az érdekképviselet megteremtésének kereteket adhat, de á szervezők határtalan optimizmusa nem elegendő a bajok megszüntetéséhez. Tessék csak belegondolni, hogy milyen figyelmet kaphatnak a rokkantak abban a korban, amikor egy megyei kórházat fel lehet építeni úgy, hogy tolókocsival lehetetlen oda bemenni. És ezért a tervezésért még Ybl-díjat is adtak ...

Persze, rámpákat, a bottal, tolókocsival közlekedők számára „utat építeni” most is lehet, sőt kell is. Csakhogy a gazdasági helyzet ellehetetlenülésére hivatkozva söpretnek le a díszes íróasztalokról a rokkantak kérelmei. Hát hogyne lenne így, amikor nemhogy a Parlamentbe, de még a kecskeméti városi tanácsba se jutott be képviselőjük, aki a sorstársak erőtlen hangját hallatná j..

Csepp a tengerben az a ISO ezer forintos támogatás, amit harmincán vehettek igénybe olyan lakásátalakításra, ami a tolókocsis közlekedéshez szükséges. A cseppnél alig több a gépkocsivásárláshoz való támogatás. Gesztus, hogy frekvenciaadókedvezményt kaphatnak a CB-rádiós rokkantak. Köszönet mindezekért, de több, jóval több kellene! Nem csodaszer, mert az nincs, hanem keresni az új utakat a hátrányok csökkentéséhez.

Társaság - alapítvány

Valami most elkezdődött! Újszerű, szokatlan, de reményt keltő. Megalakult Kecskeméten, a Batthyány u. 25. alatt a Rehabilitációs Menedzser Iroda. Céljuk, hogy megszervezzék a rokkantak munkavállalását, különféle alkatrészek, játékok stb. készítésére, egyelőre bedolgozói rendszerben.

Bizományi áruház jellegű „bolhabutikot” terveznek nyitni, belevágnak a könyvterjesztésbe. A lehetőség abban rejlik, hogy ha sikeres az iroda vállalkozása, akkor az gazdagítja azt az alapítványt, amelyet az agilis szervezők, Sándor István és Rebek László hoztak létre, a rokkantak támogatására.

De éppen olyan egymásrautalt a létrehívott iroda munkája a rokkantak tenniakaró szándékával, mint a mozgáskorlátozott ember a járógépével. Egymás nélkül semmit sem tehetnek, dacára az alapítványt támogató társadalmi összefogásnak. Eddig Kecskemétről negyvenhármán jelentkeztek munkára. Ha jól összeszámoljuk, ennél jóval többen kínálnak föl lehetőséget tanulásra, adnak kisebb berendezéseket a hasznosítható tevékenységek gyakorlására.

Távol álljon a szándéka is, hogy a rokkantakat hibáztassam, kevés a lelkesedésük. Sok-sok kudarc keserűsége a tétlenséget létrehozó állapot oka. Azonkívül az információhiány is gátolja az együttműködés megkezdését, kiszélesítését. Szívből remélem, hogy megtörik a jég, s mind többen keresik meg az egyesületet, a menedzserirodát is, hogy itt vannak, jelentkeznek, vállalnak. Szívemből kívánom, hogy sikerüljön megváló-' sítani a közös terveket.

Mert ha ez a vállalkozás sikerre vihető lesz, akkor ékes bizonyságul szolgál annak cáfolására, hogy az erősebb kíméletlen a gyengébbel.

Vagy egyszerűen csak ennyi: emberek vagyunk...

Nagy Mária

ELEGEDETT TÁRSADALOM -r BOLDOG JCSAEADOK

■1-T ff 4*5í. r*"* 4^%. wr* '*i. }| # \ #? %, '.rj/df $ V É $

Emberiesség, tolerancia, becsületesség

Megalakult a Magyar Nők Szövetsége vasárnap az építők szakszervezetének kongresszusi termében tartott TV. Országos Nőkonferencia második napján. A szombaton kezdődött tanácskozáson vasárnap is folytatódott az élénk vita, amelyben több mint százan szólaltak feL A Magyar Nők Országos Tanácsa jogutódjának kialakítására vonatkozó ellentmondó vélemények egyeztetése után a küldöttek többsége a független, demokratikus, az egész magyar nőtársadalom érdekeit képviselő politikai, kulturális szervezet megalakítására voksolt.

Elfogadták a javaslatokkal kiegészített programtervezetet. Ebben egyértelműen megfogalmazták: a szövetség alkotóan kíván részt venni az országban végbemenő politikai, gazdasági reformfolyamatban. Fellép a nők politikai, gazdasági, kulturális és szociális jogainak érvényesítéséért, mindenfajta hátrányos társadalmi megkülönböztetése ellen. Programjának rendezőelvei: emberiesség, önzetlenség, együttműködés, egymás iránti tolerancia, családi összetartozás, becsületesség.

A szövetség célja: a nők teljes társadalmi egyenjogúságának, esélyegyenlőségének, az anyaság erkölcsi és anyagi megbecsülésének elősegítése. A szervezet azon munkálkodik majd, hogy a társadalom anyagilag is megfelelően ismerje el a gyermeknevelést. Javasolja olyan népesedési politika kidolgozását, amelynek érvényesítése megakadályozhatja a kedvezőtlen népesedési folyamatot. Sürgeti hosszú távú szociálpolitikai koncepció, a családok biztos megélhetését szavatoló anya- és gyermekellátási rendszer kialakítását, szorgalmazza a társadalombiztosítási rendszer átformálását, a nyugdíjrendszer mielőbbi korszerűsítését is. A nyugdíjkorhatár felemelését viszont ellenzi. Olyan foglalkoztatáspolitika kialakítását ajánlja, amely elősegíti, hogy megfelelő munkahelyek létesítésével, átképzéssel a minimálisra csökkentsék a munkanélküliséget, számol a nő anyai hivatásából következő sajátos munkavállalás igényével. Indítványozza a falusi lakosság életkörülményeinek javítását is.

A programban aláhúzták: szükséges városi, kerületi, községi nőmozgalmi közösségek életre hívása. A szövetség nyitott: tagjai közé vár minden társadalmi szervezetet, pártot, egyesületet, amely a nők társadalmi felemelkedéséért, a családok helyzetének javításáért kíván munkálkodni — húzták alá a programban.

Megfogalmazták azt is, hogy a szövetség bekapcsolódik a politikai, gazdasági, társadalmi érdekegyeztető fórumok munkájába. Erősíti kapcsolatait a kormánnyal, az országos hatáskörű és érdekképviseleti szervekkel. Olyan kormányszerv létesítését ajánljá, amely összehangolja a nők érdekeit és az állami feladatokat. Felveszi a kapcsolatot mindazokkal a külföldi nőszervezetekkel, amelyek tapasztalatainak hasznosítása elősegítheti" a szervezet céljainak elérését.

A küldöttek elfogadták az alapszabályt, amelyben rögzitették a szövetség céljait, feladatait.

Hangsúlyozták: a társadalom csak akkor lehet elégedett és boldog, ha nőtagjai, a családok boldogok. Ezen a fórumon is megemlítették a nők és családok gondjait, problémáit. Ezzel mintegy alátámasztva: a nők érdekkepviselete átmenetileg sem szünetelhet. A tennivalók hosszú sorát ajánlották az új szervezet figyelmébe. Elmondták egyebek között: ahhoz, hogy a nők társadalmi pozíciói, lehetőségei javuljanak, változtatni szükséges a társadalmi újraelosztáson. A szövetség akkor válhat meghatározó erővé, ha a nők küzdelmének élére áll, nemcsak tagjainak, hanem az egész nőtársadalom érdekeit képviseli.

A leköszönő tanácstagok, elnökségi tagok azzal a reménnyel adták át a stafétabotot utódaiknak, hogy erejük, hitük, tenniakarásuk a mozgalom megújulását szolgálja majd.

Lakóterületi reform-alapszervezetek

Az MSZMP szombaton megválasztott elnökségi tagjaival — Nyers Rezsővel, az MSZMP új elnökével, Grósz Károly főtitkárral, Németh Miklós miniszterelnökkel és Pozsgay Imre államminiszterrel — készített inteijút vasárnap a Tv Hét című műsorában Sándor István. A következőkben a csaknem egyórás beszélgetés legfontosabb témaköreit, megállapításait ismertetjük.

Ki most az MSZMP első embere? — hangzott az első kérdés. Nyers Rezső szerint ez nem alapvető fontosságú; a négy elnökségi tag együttesen irányítja a pártmozgalmat, viszonyukban nem meghatározó az alá- és fölérendeltség. A feladatokat megosztják, s a legfontosabb politikai kérdésekben együtt készítik elő a döntéseket. Az elnöki tisztség érdemi politikai funkciót jelent P? folytatta —, tehát az elnök a Központi Bizottság, a Politikai Bizottság ülésein elnököl, és a főtitkárral együtt végez külpolitikai, s részben belpolitikai feladatokat.

Grósz Károly ehhez hozzátette, hogy a pártelnöki tisztség létrehozása eredetileg is azt a szándékot tükrözte, hogy az elnök aktívan részt vesz a politikai közéletben. Kádár János azonban —- főként egészségi okokból — nem tudta ezt a közéleti szereplést vállalni. Grósz Károly a saját főtitkári tevékenységi körét érintő kérdésre elmondta, hogy feladatköre lényegében ugyanaz maradt, de a konkrét feladatai most remélhetőleg változnak, hiszen eddig át kellett vállalnia azokat a teendőket — például a nemzetközi kapcsolatok ápolásában betöltött szerepet —, amelyek a pártelnök tevékenységi köréhez tartoztak. Rámutatott, hogy teljesen új feladatai is lesznek a pártelnöknek, mégpedig abban, hogy a pártnak a létrejövő többi párthoz fűződő kapcsolatait is alakítsa, kézben tartsa. Ennek terhei most Nyers Rezsőre hárulnak. Grósz Károly hozzáfűzte: a főtitkár dolga a jövőben sokkal inkább a belső apparátusi munka szervezése, a párt belső életének szervezése és összehangolása lesz, amellett, hogy közreműködik a döntéshozatalban.

Németh Miklós azt tartotta a legfontpsabbnak, hogy az MSZMP a kongresszusra, s a választásokra felkészülve megújuló reformpárttá alakuljon, s e megújulásnak rendeljenek alá minden szervezeti és személyi kérdést is. Ilyen értelemben az elnökség magára vállalta az előttünk álló időszak legfontosabb feladatainak meghatározását, az operatív munka és részben a stratégiai tevékenység irányitását.

Németh Miklós a riporter kérdésére reagálva nem tartotta ellentmondásosnak, hogy miniszterelnökként lett tagja a párt legszűkebb vezető testületének. Leszögezte: a kormány a jövőben is meghatározott önállósággal és felelőséggel végzi a munkáját. A pártállam szétválasztásában már 1988 óta nagy előrelépés történt, s ezt folytatni kell a jövőben is. Azt már Nyers Rezső fűzte hozzá: az összefonódás kiküszöbölése szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy fokozódik az Országgyűlés ellenőrző szerepe. Németh Miklós közbevetett megjegyzésében pedig azt hangsúlyozta, hogy a pártelnökség, de a Politikai Intéző Bizottság sem hozhat semmiféle, a kormány mozgásterét, önállóságát korlátozó döntést. -Grósz Károly e témakört folytatva arról beszélt, hogy a pártállam szétválasztása nem azonos a párt és a kormány közötti együttműködés korszerű megfogalmazásával. Mint mondotta, a többpártrendszerű struktúrákban a világon mindenütt a választásokon legjobb eredményeket elérő párt állít kormányzati vezetőt, s a párt és a kormány közötti kapcsolat alkotóan formálódik,„alakul. Miként, .utalx.i^.a.. KB ülésén is megvitatták, hogy^á pártmozgálom a politikai tapasztalatait a kormányzati munka rendelkezésére bocsátja, ugyanakkor az MSZMP a kormányzat törekvéseit felvállalja és képviseli a társadalomban. S ha a jelenlegi átmeneti állapot megszűnik, akkor a párt által jelölt és támogatott képviselőknek a parlamentben támogatniuk kell a kormányt, hiszen a kormány a parlamenttől kér döntéseihez felhatalmazást, és az ellenőrzi tevékenységét.

Egységteremtés a cél

Az, hogy Pozsgay Imre is helyet foglal az elnökségben, vajon azt jelenti-e, hogy nézetei közeledtek a többiekéhez? — kérdezte a riporter. Pozsgay Imre kifejtette, hogy az elnökség létrehozása nem valamiféle megalkuvást, hanem egy nagyon tartalmas kompromisszumot tükröz. A Központi Bizottság ülésén nyíltan zajlott a vita arról, hogy áramlatok vannak a pártban, s a platformszabadság a jövendő szervezeti elvek része lesz. Most azonban azt kell keresni, hogy milyen alapon lehet egységet teremteni. Nem úgy, hogy a vitákra alkalmat adó különféle megközelítési módokat kioltják a pártból, hanem úgy, hogy ezeket erőforrásnak tekintik, s a kongresszus előkészítésére, valamint a jövendő választási küzdelemre tartalékolják ezt az erőt — mutatott rá. Mint mondotta, az elnökség tagjai között abban jött létre közös nevező, hogy a nemzeti érdek és a párt szervezeti érdeke egybeesik. S közös az álláspontjuk-abban is, hogy ez a párt értékeket hordoz, és alapvetően reformirányultságú.

A reformirányzatok között van bizonyos küzdelem, de ez nem alapvető kérdésekre vonatkozik. „Mindannyian demokratikus szocializmust akarunk, és ennek a demokratikus szocializmusnak a jegyében szervezetileg is megvannak az együttműködés feltételei” —jelentette ki.

Nyers Rezső szerint sem az alapvető politikai irányvonalat tekintve volt, illetve van eltérés a négy politikus között, hanem inkább a cselekvés hogyanját illetően voltak nézetkülönbségek. Grósz Károly azt is fontosnak tartotta tisztázni, hogy több áramlat van az MSZMP-ben annál, mint amenynyit az elnökség tagjai képviselnek. A főtitkár a továbbiakban leszögezte: abban teljes az egyetértés, hogy a régi politikai struktúra kimerítette az összes tartalékait, lehetőségeit, és toldozgatással-foldozgatással már nem lehet ezen az úton továbbmenni. S ez nem a .szocializmus eddigi 40 évének elvetését, hanem a politikai struktúra megváltoztatását jelen- - ti. A modellváltás igényét tekintve tehát teljes az egység — hangoztatta. S a fő célokat tekintve is egység van — folytatta —-: „demokratikus szozializmust akarunk, s ennek megfelelő intézményrendszert”.

Hozzátette, hogy az új modellt tökéletesen még nem lehet megfogalmazni, hiszen ebben még nincs gyakorlat, és semmilyen más modellt nem akarunk átvenni; magyar modell kialakítására van szükség a hasznosítható tapasztalatok figyelembe vételével.

De vajon egységesen értelmezik-e a demokratikus szocializmust mind a négyen? — hangzott a következő kérdés. Pozsgay Imre megerősítette, hogy azt az áramlatot mindegyikük kizárjá, amelyik „ma is proletárdiktatúrát hirdet, anakronisztikus, önmagukat rég túlélt szervezeti formák között egyfajta felsőbbséges alapon képzeli el a társadalom irányítását”. Kifejezte meggyőződését, hogy a párttagság nagy többsége képes lesz megérteni ennek a fordulatnak, a modellváltásnak a jelentőségét. „Az MSZMP azzal, hogy a modellváltásban részt vesz, és a fordulatot maga készítette elő, igazából azt kezdeményezte, hogy önmagát is egyfajta népi megmérettetésnek tegye ki, működésének törvényességét a néptől kívánja származtatni, míg korábban mindig csak elméleti küldetéstudatból próbálta ezt meghatározni.” Mint mondotta, óriási a politikai jelentősége annak, hogy ezt ők négyen elfogadják. Ez egyszersmind igen nagy egységteremtő erő is.

Nyers Rezső két további olyan tényezőre hívta fel a figyelmet, amelyben a vezetés egységes állásponton van. Az egyik az, hogy az MSZMP továbbra is alapvető fontosságúnak tartja a szerepét' a nemzet felemelkedésében, ugyanakkor

nem tekinti kizárólagosnak az általa vallott igazságokat. „Most a párt össze kíván fogni azokkal, akik polgári értékeket, szabadságjogokat akarnak érvényre juttatni, és mindaddig útitársa lesz ezeknek az erőknek, amíg a demokrácia ki nem teljesedik az országban”.

Érthető, világos programot

A platformok nyílt jelentkezésével, a pártszakadás lehetőségével kapcsolatos kérdésre válaszolva Pozsgay Imre kifejtette: elméletileg nem talál kivetnivalót a pártszakadás, vagy a pártból való kiválás gondolatában. Most azonban célszerűtlennek és bomlasztó hatásúnak ítélne egy ilyen lépést. Ugyanakkor szükségesnek mondotta, hogy a pártban eddig rejtetten meglévő különböző áramlatok nyíltan felszínre kerülhessenek, s ne valami rendellenes magatartásként, hanem a pártélet természetes részeként jelenjenek meg. Grósz Károly ehhez kapcsolódó megjegyzése: a párttagság körében meglévő sokszínűséget át fogja rendezni, ha a pártvezetésnek lesz központi platformja. A különböző áramlatok tudniillik viszonyítani tudják majd ehhez a sajátjukat. „Óvni kell magunkat attól, hogy valamilyen adminisztratív módszert alkalmazzunk azokkal szemben, akik nem fogadják el ezt a platformot” — fűzte hozzá. Ugyanakkor rámutatott, hogy bizonyos minimális szervezeti rendnek és fegyelemnek jelen kell lennie a pártban, egyébként nem lehet biztosítani a párt politikai akcióegységét. E gondolatkört összegezve kijelentette: a párttagság egysége nem az elnökség lététől függ majd, hanem attól, hogy a kongresszus napjáig a pártvezetés képes lesz-e egy olyan programot kialakítani, amely egyértelmű, érhető, világos és amelyhez való viszonyát minden egyes párttag ki tudja majd alakítani.

A beszélgetésnek az MSZMP választási felkészülését érintő részében Pozsgay Imre kifejtette: a következő időszakban az MSZMP-nek az ellenzékhez fűződő viszonya polemikus lesz. A választási küzdelemben kiélezett viták várhatók az ellenzékkel. A mostam tárgyalások nem a viták kiküszöbölését szolgálják, hanem olyan biztonságos, korrekt és demokratikus feltételek megteremtését, amelyek garantálják, hogy ebben a vitában senki nem alkalmaz majd erőszakos és intoleráns eszközöket. S ehhez nemcsak az MSZMP-nek, hanem valamennyi tárgyalófélnek meg kell adnia a garanciákat.

Németh Miklós a vezetés közös felelősségének tartotta, hogy az MSZMP, a többi párt és a kormány irányítói kialakítsák azokat az alapvető jogi, intézményi feltételeket, amelyek között a valódi versenyhelyzetben megtörténhet a megmérettetés. Természetesnek mondotta, hogy valamennyi politikai erő véleményét meg kell hallgatni ezekről a jogi, intézményi feltételekről, előkészületben lévő törvényekről, ugyanakkor figyelmeztetett: ez nem jelenti azt, hogy megalkotásukat a végtelenségig el lehetne húzni valamiféle obstrukciós magatartással. Nyers Rezső viszont arra figyelmeztetett, hogy ezeket az alkotmányozási sarktörvényeket nem lehet valamiféle konfliktusos folyamat eredményeként megteremteni; ehhez együttműködés kell s az, hogy figyelmen kívül kell hagyják a pártpolitikai szempontokat az alapvető alkotmányozási folyamatból.

Ezután az MSZMP gazdasági elképzeléseiről kérdezte a beszélgetés résztvevőit a riporter. Németh Miklós elmondta: a kormány hosszabb ideje dolgozik gazdasági programján, s úgyitűnik-, hegy ősszel elkészülnek' a-munkávalv Ugyanakkor kijelentette: negyven év feszültségeit, strukturális gondjait, a mai társadalomban meglévő szociálpolitikai, társadalmi gondokat szép jelszavakkal és hangzatos mondatokkal önmagában nem lehet megváltoztatni. Összefogásra, kemény áldozatok vállalására is szükség lesz még jó néhány évig, ugyanakkor az is világos, hogy szakítani kell az eddigi restriktiv gazdaságpolitikával és irányítási gyakorlattal. Tehát vállalkozásra, a piac, a vegyes tulajdonú gazdaság kiépítésére és egy új típusú nyitott külgazdaság-politikára van szükség. Csak a gazdaság élénkítésével, s szerkezetének átalakításával lehet majd eleget tenni egyfelől az adósságkövetelményeknek, másfelől pedig a valós szociálpolitikai elvárásoknak. Igen fontosnak nevezte, hogy belpolitikai stabilitásunk fennmaradjon, s ennek nyomán megítélésünk a világban olyan maradjon, amely lehetővé teszi a külső segítséget is a nehéz helyzetből való kilábaláshoz.

Pozsgay köztársaságielnök-jelölt

Mitől lehet hitelesebb az MSZMP gazdasági programja, mint esetlegesen már pártoké? — kérdezte a riporter. A miniszterelnök rámutatott, hogy a program hitelességét majd a gyakorlat minősíti. Tehát olyan programpontokat kell vállalni és meghirdetni, amelyek azután lépésről, lépésre a' gyakorlatban valóra válnak. Nyers Rezső hozzáfűzte, hogy az MSZMP-nek van a legszélesebb körű nemzetközi kapcsolatrendszere, s ez e téren is igen gyümölcsöző lehet a nemzet számára, ha ezt jól tudják hasznosítani.

E gondolat vezetett át a beszélgetés utolsó nagyobb témaköréhez, a hazai folyamatok nemzetközi megítéléséhez. Pozsgay Imre a szocialista országok Magyarországhoz fűződő viszonya tekintetében a magyar politika hitelességét tartotta iránymutatónak. Mint mondotta, e szempontból rendkívül fontos, hogy a szovjetunióbeli reformfolyamatok közel állnak a magyar kezdeményezésekhez, és egyszersmind azok erőteljes hátterét is jelentik. „Éppen ezért tartom rendkívül veszedelmesnek nemzeti szempontból is a szovjetellenes megnyilvánulásokat” — hangsúlyozta. A többi szocialista országról szólva kitért arra, hogy a hivatalos vélemények gyakran kritikusak, néha barátságtalanok, ugyanakkor elképzelhető, hogy a közvélemény égy része ezekben az országokban rokonszenvezik a magyar törekvésekkel. „Bízom abban, hogy a sorsközösség erőteljesebb lesz a szomszédok között, mint a szembenállás, és a politikai együttműködés még az eltérő berendezkedés mellett is lehetséges; ez a kapcsolatok távlata” — hangsúlyozta.

Grósz Károly e kérdés kapcsán azt a véleményét hangoztatta, hogy a környező országokban nem a törekvéseinkkel szembeni ellenérzés a markánsabb, inkább egyfajta félelemről van szó, hogy a folyamatokat nem tudjuk .majd jó irányban kibontakoztatni, nem tudjuk kézbentartani az eseményeket.

Sándor István utolsó kérdése arra vonatkozott, a beszélgetés résztvevői hogyan képzelik el személyes sorsukat a közeljövőben. Pozsgay Imre elmondotta: „Engem ezen a központi bizottsági ülésen az a nagy megtiszteltetés ért, hogy úgy határoztak; amennyiben a törvényhozás megalkotja a köztársasági elnökről szóló törvényt, akkor az MSZMP e tisztségre engem állít jelöltnek.” Németh Miklós utalt arra, hogy készülőben van a következő két-három évre szóló kormányzati stratégia, s ha ezt a parlament jóváhagyja, akkor annak végrehajtásán munkálkodik majd. Grósz Károly ezt mondotta: „A választások előtt a politikai vezetésben kívánok közéleti munkát végezni, a választások után pedig társadalmi munkában kívánom segíteni a politikát”. Nyers Rezső kifejtette: azt remélem, hogy az MSZMP összefogottabb, céljaiban határozottabb és módszereiben eredményesebb párttá tud válni, a kibontakozó magyar demokrácia megerősödik, és az MSZMP a maga hozzájárulását ehhez a demokratizálódási folyamathoz a nép elismerése mellett tudja megtenni. Személyes szerepe ebben pedig a párton belüli integráció és a pártok közötti hídépités lesz; e feladatokat szeretné eredményesen megoldani. (MTI)

Az MSZMP Kecskeméti Reformköre a Petőfi Népében június 15-én felhívást tett közzé lakóterületi reformalapszervezetek létrehozására. Az első konzultációt a következő helyeken és időben tartják, s erre várják az eddig nem jelentkezett érdeklődőket is. (Zárójelben a szervező neve és telefonszáma is.)

Hunyadiváros és körzete: Gáspár András Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, június 28., 17 óra (Fonyódi Lajos, 28-788/297, este 21-162); Széchenyiváros és körzete: széchenyivárosi pártház, június 28., 17 óra (Papesch László, 21-913 vagy 28-788), Szeleifalu, Tszfalu. Széktó és körzete: Leninvárosi Általános Iskola,

június 30-án, 17 óra. (Gráner Gyula, 22-812 vagy 22- 888); Arpádváros: az időpontról és a helyszínről később jelenik meg tájékoztató. (Simon Jenő a szervező, 21-747, este 26-341).

* * *

Az MSZMP Kecskeméti Reformköre következő öszszejövetele június 27-én, 16.30 órakor kezdődik. Témája a párt megújulása és a szervezeti szabályzat tervezetének a vitája. A rendezvény helye az MSZMP Oktatási Igazgatósága.