Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-26 / 148. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 26. ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról) Rezső életútját is. A szovjet hírügynök­ség kitér arra, hogy a párt új elnöke a felszabadulás után a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhe­lyettese volt, s hogy 1948-ban az MDP megyei szervezőtitkára lett. Megemlíti, 1974-ig KB-titkár volt, majd minden kommentár nélkül 1981-től folytatja életrajzának ismertetését. A tanácsko­zásról szóló beszámolójában a TASZSZ rámutat, hogy a döntést „el­mélyült vita után hozták”. A szovjet hírügynökség utal arra, hogy az opera­tív irányítás céljára hozták létre az el­nökséget, s hogy kibővítése után a PB a politikai végrehajtó iroda szerepkörét tölti be. A TASZSZ megemlíti azt is, hogy Berecz Jánost érdemei elismerése mellett felmentették KB-títkárí tisztsé­géből. Az ADN hírügynökség néhány so­ros jelentésében csupán regisztrálta a történteket. Hasonlóképpen tett az Új Kína. A Tanjug viszont részletes ma­gyarázatot fűzött jelentéséhez, amely­ben kiemeli azt, hogy a reformista Nyers megválasztásával betöltötték az elnöki tisztséget, amely Kádár János­nak a politikai életből történő távozása óta üres volt. A plénum — írja a ju­goszláv hírügynökség — a reformerők újabb nagy győzelme volt. A Tanjug megemlíti, hogy Pozsgay Imre és Né­meth Miklós szintén a reformszárnyat képviseli, s csak „Grósz Károly tarto­zik ahhoz az irányvonalhoz, amely mérsékeltebb változásokat részesít előnyben”. A Reuter hangsúlyozza: a személyi döntések lényegében azt jelentik, hogy Grósz Károlyt, mint magyar vezetőt, elmozdították. A Reuter szerint Nyers­től azt remélik, hogy képes együtt tar­tani a pártot. „Megválasztása megko­ronázza egy olyan reformer politikai visszatérését, akit radikalizmusa miatt hosszú ideig távol tartottak a vezetés­től” — úja a brit hírügynökség. A pártelnöki tisztséget annak idején Kádár János számára tiszteletbeli posztként hozták létre — emlékeztetett a Reuter, de egy magas beosztású tiszt­ségviselőre hivatkozva hozzáfűzi, hogy most csúcstisztséggé alakítják, és a fő­titkár csak napi, pártadminisztrációs feladatokat lát majd el. Vasárnap négymondatos tényhír­­ben, első oldalon számolt be az MSZMP KB üléséről a Rabotnicsesz­ko Delo, a BKP KB központi napilap­ja. s> Az MTI-re hivatkozó jelentésben kommentár nélkül ismertették a KB határozatát az MSZMP elnökségének megalakításáról, az új KB-títkárok megválasztásáról. A The Washington Post elsőoldalas helyszíni tudósítása szerint a konzerva­tívok és a reformerek közötti többhó­napos küzdelem után a KB döntése az utóbbiak győzelmét hozta: Nyers, Pozsgay, Németh valamennyien az MSZMP reformszámyához tartoznak. A tény azonban, hogy Grósz Károlyt nem sikerült eltávolítaniuk, nem tisz­tázta a helyzetet, a párt szóvivője sem tudott válaszolni a kérdésre, hogy most „ki a főnök”. A négy tagú elnökség tagjainak feladatkörét várhatóan csak hétfőn hozzák nyilvánosságra. A kulcskérdés: mekkora hatalma lesz Nyers Rezsőnek, mint pártelnöknek. Elődje, Kádár János, csak formális sze­repet kapott ebben a tisztben. Nyers széles körű megbecsülésnek örvend az 1968-as gazdasági reform „apjaként”. 66 évesen túl idős ahhoz, hogy hosszú távra legyenek személyes törekvései, ezért egyénisége, elismert tisztessége ideális jelöltté teszik az átmeneti sze­repre. Helyzetét erősíteni fogja szoros szövetsége Pozsgayval és Némethtel. Az 55 éves Pozsgay számára az előlép­tetés jutalom többhónapos tervező munkájáért, amit Grósz félreállítása érdekében végzett. Pozsgay a reforme­rek új nemzedékének vezetője. Tanul­tak abból, hogyan távolították el Nyer­set a PB-ből a hetvenes évek közepén, mert igen határozottan sürgette a re­formokat. Eltökéltség látszik: kisöprik a konzervatívokat a pártvezetésből, mielőtt megfordulna a mostani folya­mat. „Magyarország kommunistái elha­lasztották a végső döntést a reformfo­lyamat kiteijedésének mértékéről és üteméről, amikor tegnap este négytagú elnökséget alakítottak az ország irányí­tására az októberben sorra kerülő párt­­kongresszusig” — állapítja meg a ma­gyarországi folyamatokat nyomon kö­vető Mark Frankland a The Observer­­ben. Rámutat: „Nyers Rezsővel az élen megalakult elnökség — az első ilyen testület Magyarország történetében ■■ 7 KÖZLEMÉNY **111 ■m a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. június 23—24-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga 1989. június 23-án és 24-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megye és a me­gyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Központi Bi­zottság osztályvezetői, a pártintézetek vezetői, valamint a Budapesti Pártbizottság titkárai. A testület Grósz Károly főtitkár előteijesztésében meg­vitatta a pártkongresszus összehívására és előkészítésére vonatkozó javaslatot, és ezzel összefüggésbeii áttekintet­te a párt helyzetét. A Központi Bizottság 1989. október 7-ére Budapestre összehívta az MSZMP kongresszusát. A testület úgy döntött, hogy minden 600 párttag után választható egy kongresszusi küldött. A kongresszuson a KB és a KEB tagjai is szavazati joggal vesznek részt. A küldöttválasztást 1989. augusztus 27-éig kell befe­jezni. Ezt követően alakuljanak meg a megyei küldött­csoportok, és válasszák meg szóvivőiket. A kongresszus napirendjéről, ügyrendjéről, a Közpon­ti Bizottság a következő ülésén foglal állást, ugyanekkor bocsátja vitára a párt programnyilatkozatának téziseit. A kongresszus napirendjére kerülő tervezeteket a tagság véleményére támaszkodva a küldöttekkel történő folya­matos konzultációk útján kell előkészíteni. A kongresszus összehívásával, előkészítésével foglal­kozó határozatot a Központi Bizottság nyilvánosságra hozza. Ugyancsak közzéteszi állásfoglalását a párt hely­zetéről és politikai törekvéseiről. A Központi Bizottság az ülésen a politikai irányítás összehangoltsága érdekében szérvezeti, személyi változá-» sokról döntött. A párt elnökévé választotta Nyers Re­zsőt. Kollektív irányító testületként négytagú Elnökséget választott. Ennek tagjai: Nyers Rezső, a párt elnöke, Grósz Károly, a párt főtitkára, Németh Miklós és Pozs­gay Imre. A Központi Bizottság felmentette titkári tisztségéből Berecz Jánost, aki más pártmegbízatást kap. Köszönetét fejezte ki a párt vezetésében kifejtett tevékenységéért. A testület megválasztotta a KB titkárának Barabás Já­nost és Kovács Jenőt. Az Elnökség javaslatára a Központi Bizottság a Politi­kai Bizottságot kibővítve 21 tagú Politikai Intéző Bizott­ságot hozott létre. Az új testület tagjai: Barabás János, a Központi Bizottság titkára, Boros László, a Győr- Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője, Burgert Róbert, a Bábolnái Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Dudla József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság első titkára, Fejti György, a Köz­ponti Bizottság titkára, Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára, Gyuricza László, a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkára, Hámori Csaba, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára, Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Ter­melőszövetkezet elnöke, Horn Gyula külügyminiszter, Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára, Németh Miklós miniszterel­nök, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Ormos Mária, a pécsi Janus Paflnonius Tudományegyetem rektora, Pozs­gay Imre államminiszter, Rajki Sándorné, a Gyöngyösi Városi Pártbizottság első titkára, Tatai Dona, a Taurus vezérigazgatója, Varga László, a Zala Megyei Tanács elnöke és Vastagh Pál, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára. A Központi Bizottság állást foglalt, hogy amennyiben az Országgyűlés törvényt fogad el a köztársasági elnöki intézményről, akkor Pozsgay Imrét javasolja a párt köz­­társasági elnökjelöltjének. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyez­tető tárgyalásokon részt vevő MSZMP-küldöttség veze­tőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá Pozsgay Imrét, Fejti Györ­gyöt és Iványi Pált választotta. — magában foglalja a magyar politikai élet négy kulcsszereplőjét: Gfósz Ká­roly pártfőtitkárt, Németh Miklós mi-Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. június 23—24-ei határozata az MSZMP kongresszusának összehívásáról és előkészítésének rendjéről i. 1. A Központi Bizottság 1989. ok­tóber 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP kongresszusát. 2. A kongresszus szavazati jogú küldöttei: a) a tagság által minden 600 párt­tag után választott egy-egy küldött; b) a Központi Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság tagjai.. 3. A küldöttválasztás helyi rendje mindenütt biztosítsa, hogy a) minden párttag tehessen javasla­tot saját küldöttjére és küldöttként jelölhető legyen; b) minden párttag — közvetlenül vagy az általa közvetlenül ellenőriz­hető megbízott útján — részt' vehes­sen kongresszusi küldöttje megvá­lasztásában; c) a párttagság előzetesen megis­merhesse a küldött jelöltek politikai álláspontjait és ezek alapján választ­hasson; d) a párton belül létrejött, nyilvá­nosan működő platformok támoga­tottságuknak megfelelő képviselethez jussanak. A helyi (városi, községi, kerületi) pártbizottságok ezen, általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásával — a budapesti, a megyei, illetve a megyei jogú pártbizottságok koordi­nálásával — maguk döntsenek a kül­döttválasztás részletes szabályairól, az alkalmazandó módszerekről. Ezekről minden érintett párttag kap­jon időben tájékoztatást. A küldöttválasztás általános elvei érvényesülésének garantálására a Központi Bizottság folyamatosan' működő mandátumvizsgáló bizottsá­got hozott létre. A bizottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alap­szervezetek, választott testületek és párttagok csoportjai akkor fordul­hatnak, ha a küldöttek helyi választá­sa sérti az általánosan kötelező nor­mákat. 4. A kongresszusra—szavazati jog nélkül — tanácskozási joggal kapja­nak meghívást: a) az Országgyűlés MSZMP- csoportjának képviselői, b) a Magyar Demokratikus Ifjúsá­gi Szövetség képviselői, c) a megyei és a megyei jogú pártbi­zottságok küldöttnek nem választott első titkárai. 5. A kongresszust úgy kell előkészí­teni, hogy a napirendre kerülő doku­mentumokról, javaslatokról a tagság véleményt nyilváníthasson és a kül­döttek választóik véleményének is­meretében tanácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kong­resszus előkészítéséért felelős Köz­ponti Bizottság között az előkészüle­tek egész időszakában intézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntar­tani. Ezt elsősorban a tagság által választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöttek választását 1989. augusztus 27-éig be kell fejezni. Ettől a küldöttválasztásért felelős pártszer­vek indokolt esetben egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ezután a doku­mentumokat a küldöttekkel folyta­tott folyamatos egyeztetés útján kell előkészíteni. A budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válasszanak: egyet a programnyilatkozat, egyet a szerve­zeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előkészítésében való rész­vételre. A szóvivők a küldött csopor­tok véleményét képviseljék az előké­szítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszeresen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munka során felmerülő problémákról, a le­hetséges megoldási módokról. 6. A Központi Bizottság a kong­resszus illetékességébe tartozó felleb­bezések vizsgálatára fellebbviteli bi­zottságot hozott létre. A bizottság elnöke Balogh Sándor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Fe­renc, Takács László, Tökei Ferenc, •Vajda György.* n. 1. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus napirendjén a kö­vetkező kérdések szerepeljenek: 1. A Központi Bizottság beszámo­lója az MSZMP 1988. májusi Orszá­­gos Értekezlete óta végzett munkáról. 2. Az MSZMP szervezeti szabály­zata. \ 3. Személyi kérdések. 4. Az MSZMP programnyilatko­zata. A Központi Bizottság vitára bo­csátja a napirendre vonatkozó előze­tesjavaslatát, az alapszervezetektől és a pártszervezetektől érkező vélemé­nyek figyelembevételével 1989 júliusi ülésén foglal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javaslatairól. 2. A Központi Bizottság Pártpoli­tikai Bizottsága 1989. június 19-én a Népszabadságban vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat tervezetét és ennek részeként a párt országos veze­tő és ellenőrző testületének jellegére és létrehozásuk módjára vonatkozó alternatív javaslatokat. A Központi Bizottság kéri a párt tagságát, a párt­testületeket, hogy fejtsék ki vélemé­nyüket ezekről az elgondolásokról. Javaslataik figyelembevételével foglal állást a Központi Bizottság arról, hogy milyen vezető és ellenőrző testü­letek létrehozását ajánlja a kongresz­­szusnak. ni. A Központi Bizottság 1989. júliusi ülése elé kell terjeszteni a következő • kérdéseket: 1. Javaslat a kongresszus napirend­jére. 2. Javaslat a programnyilatkozat téziseire. 3. Javaslat a kongresszus ügyrend­jére. 4. Javaslat a kongresszuson létre­hozandó vezető és ellenőrző testüle­tekre, megválasztásuk módjára. 5. Javaslat a kongresszus megren­dezésének módjára és költségvetésé­re. 6. Javaslat a Központi Bizottság áltál kiküldendő jelölő bizottság ösz­­szetételére. (MTI) niszterelnököt és Pozsgay Imrét, a re­formkommunisták kedvencét”. A The Observer elemzője úgy véli, hogy az elnökség létrehozása „felmor­zsolja Grósz Károly pártfőtitkári ha­talmát, ami elégtétel a reformistáknak, anélkül, hogy kielégítené azonnali le­váltására irányuló követeléseiket”. Frankland szerint az elnökségben Németh Miklós lesz a mérleg nyelve, akit tehetséges, a reform mellett elköte­lezett, önálló gondolkodású embernek tartanak. Nyers Rezső, a párt rangidős államférfiúja, sok mindenben azonos nézetet vall Pozsgay Imrével, anélkül, hogy az utóbbi „zsebrevághatná” őt. A csehszlovák rádió és televízió szombaton este kommentár nélkül, tényhirben számolt be az MSZMP KB- ülésről, a szervezeti és személyi változá­sokról. A csehszlovák rádió a Magyar Rádió hírére hivatkozva azt emelte ki, hogy a tanácskozáson a felszólalók többsége a reformkörök nevében be­szélt, s az egységet ezen a platformon kívánják deklarálni. A csehszlovák te­levízió aláhúzta: a tanácskozás szom­baton a párton belüli és az országos problémák megvitatásával folytató­dott. Beszámolt arról, hogjí Nyers Re­zsőt pártelnökké választották, s az ok­tóber 7-ére összehívott kongresszusig négytagú elnökség irányítja a pártot. A tévé hírt adott arról is, hogy két KB-titkári tisztségbe Kovács Jenőt és Barabás Jánost választották meg. A román sajtó nem foglalkozik az MSZMP Központi Bizottságának ülé­sével. A rádió és a televízió sem tett említést a nagy jelentőségű tanácsko­zásról. A vasárnapi lapokban dominál a „forró tisztelgés Nicolae Ceausescu és Elena Ceausescu előtt” abból az al­kalomból, hogy Bukarestben az Au­gusztus 23. stadionban ünnepélyes kül­sőségek között köszöntötték a pionír­szervezet megalakulásának 40. évfor­dulóját. Magyarország vasárnap ismét első oldalas híranyaggal szolgált az olasz sajtóban: „Az MSZMP-ben a reformis­ták győztek”, „A reformszárny újabb győzelme Magyarországon” :— ilyen s ehhez hasonló címekkel számoltak be a lapok az MSZMP KB kétnapos ülé­séről. „A párt elnökévé választották Nyers Rezsőt, aki a húsz évvel ezelőtti gazda­sági reform atyja és a mai reformszámy egyik vezetője. Grósz Károly főtitkár a posztján maradt az október 7-ére kitű­zött pártkongresszusig, noha a vitában megkérdőjelezték vezetői tisztségét. A pártot ténylegesen négytagú elnök­ség vezeti a kongresszusig, s ebben a kollektív vezetőségben hármán a re­formszárny emberei” — íija a tekinté­lyes Corriere della Sera, amelynek véle­ménye szerint „Grósz vezetői szerepe formálissá vált”. „Az ő előrelépésük garantálni látszik, hogy a demokrati­kus fordulat Magyarországon újabb lökést kap, egyben sikerült elkerülni g — legalábbis egyelőre — a pártszaka­dást” — állapítja meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásifoglalása a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről I. A párt az 1988. májusi országos ér­tekezlete óta megindult az elevenpo­­litikai mozgalommá válás útján. Ha­tározott lépéseket tesz a politikai rendszer demokratizálása, a jogálla­miság felé. Ez összhangban áll a nem­zet érdekével. Elhatározta a gazdasá­gi reformok felgyorsítását; ez az új pi­acgazdasági modellt megalapozó tör­vények kidolgozásában is kifejező­dik. Kezdeményezte a reális szembe­nézést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthas­son ki nemzeti történelmünkről és benne saját szerepéről, felelősségéről. Felismerte az információ szabadsá­gának jelentőségét, és maga is sokat tett a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együtt jár azzal, hogy a párton belül újabb fe­szültségek jelentkeznek elsősorban a változások jellegének, ütemének és következményeinek eltérő megítélése miatt. A feszültségeket tehát nem az eltérő áramlatok nyílt megjelenése okozza, hanem az, hogy ezek között mindeddig nem jött létre politikai szintézis. A Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban elmaradt fontos elvi, politikai kérdések tisztá­zása. II. A Központi Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy a párt­ban, a hazai és a nemzetközi közvéle­ményben helyesen értelmezzék a megújuló magyar politikát. Az MSZMP-nek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítése­ink egybevágnak több kommunista párt és szocialista ország tevékenysé­gével, továbbá az a tény, hogy a nem­zetközi közvélemény tekintélyes része helyesli politikánk irányát. Ugyanez \ elmondható a magyar társadalom­nak a demokratikus szocializmust igenlő nagy többségéről. Párttagságunk körében mindazon­által felbukkannak olyan nézetek is, melyek a szocializmus elkerülhetetlen modellváltását a szocializmus feladá­sának tekintik. Egyes csoportosulá­sok ellenzik a többpártrendszerű kép­viseleti demokráciát, a szocialista tí­pusú vegyes tulajdonú gazdaságot, megkérdőjelezik a széles körű világ­gazdasági kapcsolatok, á további nyitás szükségességét. Azt a téves fel­fogást hirdetik, hogy gazdaságunk problémái kizárólag a szocialista or­szágokkal való kapcsolatok révén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi po­litikusok es sajtóorgánumok olyan minősítését, amelyek szerint a politi­kai-pluralizmus, a vegyes tulajdonú piacgazdaságra való átmenet a szoci­alizmus elárulása, valamiféle „békés ellenforradalom”: Az MSZMP vilá­gosan megkülönbözteti a szocializ­mus értékeinek védelmét az erősza­kos eszközöktől sem visszariadó ha­talomféltéstől. A Központi Bizottság megerősíti a politikai egyeztető tárgyalásokon vállalt kötelezettséget, hogy a demok­ratikus átmenet megvalósítása, a po­litikai konfliktusok megoldása csak békés; erőszakmentes úton történhet. Ä Központi Bizottság nem hagy­hatja szó nélkül azokat a jobboldali, esetenként szélsőségesen uszító meg­nyilatkozásokat, melyek különösen az elmúlt hetekben a társadalom szé­les köreiben is visszatetszést keltet­tek. A leghatározottabban elítéli az ország éraekeit veszélyeztető szovjet­ellenes nézeteket; azt, hogy egyesek a nemzeti igazságtételt a megbékélés szellemével ellentétes célokra hasz­nálták fel. ' Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyoldalú érdekfelfogást, amely or­szágunkat szembe akarja fordítani szomszédaival. Magyarország jövő­jét csakis a szomszédos országokkal és Európával, illetve az egész világgal kapcsolatét építő politikára alapoz­hatjuk. Akik olcsó népszerűségre tö­rekedve niás politikát ajánlanak, gya­nakvást keltenek országunk iránt, és veszélybe sodorják népünket. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris a Szovjetunióban kibonta­kozó reformokkal, a gorbacsovi tö­rekvésekkel, amelyek a magyar meg­újulás folyamatát is erősítik. Elutasítjuk azokat az igaztalan, antikommunista nézeteket, amelyek az MSZMP-t a demokratikus átala­kulás akadályozójaként tüntetik fel. Történelmi tény, hogy az MSZMP a hatvanas évektől haladó irányú, nemzetközileg is elismert reformlépé­seket tett. 1 Minden magyar politikai erő törté­nelmi felelőssege, hogy segítsen elhá­rítani a szélsőséges törekvések oly sokszor megrázkódtatást okozó ve­szélyeit. Ebben az MSZMP együtt­működést ajánl minden, politikai pártnak és erőnek, hogy elkerülhes­sük az újabb nemzeti tragédiát. III. A Központi Bizottság megerősíti, hogy a szocializmus Magyarországon csak új gazdasági és politikai modell keretei között valósulhat meg. Cé­lunk: a demokratikus szocializmus, a jogállamiság, a többpártrendszerre épülő parlamentáris demokrácia, a közösségi tulajdon meghatározó sze­repén alapuló piacgazdaság. Az MSZMP elkötelezettje a marxiz­mus értékeinek, a baloldali, szocialis­ta, humanista eszméknek. Nyitott a századvég globális problémáinak megoldását célzó új megközelítések iránt. Megújuló pártunk arra törek­szik, hogy a kommunista és szociálde­mokrata értékek új szintézisét valló, a munkásság és az egész nemzet érdekeit szolgáló erővé váljon. Eleven politikai mozgalomként, a társadalmi-gazda­sági gondok megoldására összponto­sító pártként kíván működni, szabad választásokon elnyerve az ehhez szük­séges népi felhatalmazást. A párt nélkülözhetetlennek tartja, hogy a különböző nézeteket valló plat­formokból előremutató viták eredmé­nyeként formálódjon a többség véle­ményét tükröző politikai cselekvés. A Központi Bizottság támogatja a nemzeti érdekeket szolgáló, a nemzet­közi realitásokkal számoló külpoliti­kai irányvonalat. Álláspontja szerint hazánknak a jelenlegi nemzetközi erő­viszonyok között a Varsói Szerződés tagjaként kell munkálkodnia a fegyve­res erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséért, a katonai tömbök egyidejű felszámolásáért. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy Magyar­­ország folytassa nemzetközi kapcsola­tainak sokiránya és kiegyensúlyozott építését, szorosabban kapcsolódjon a világ, különösen Európa gazdasági és szellemi fejlődéséhez. * * * Pártunk számít a magyar társada­lom haladó erőinek támogatására. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy cselekvőén vegyenek részt e törekvések megvalósításában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents