Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-26 / 148. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 26. ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról) Rezső életútját is. A szovjet hírügynökség kitér arra, hogy a párt új elnöke a felszabadulás után a Szociáldemokrata Párt kispesti szervezetének titkárhelyettese volt, s hogy 1948-ban az MDP megyei szervezőtitkára lett. Megemlíti, 1974-ig KB-titkár volt, majd minden kommentár nélkül 1981-től folytatja életrajzának ismertetését. A tanácskozásról szóló beszámolójában a TASZSZ rámutat, hogy a döntést „elmélyült vita után hozták”. A szovjet hírügynökség utal arra, hogy az operatív irányítás céljára hozták létre az elnökséget, s hogy kibővítése után a PB a politikai végrehajtó iroda szerepkörét tölti be. A TASZSZ megemlíti azt is, hogy Berecz Jánost érdemei elismerése mellett felmentették KB-títkárí tisztségéből. Az ADN hírügynökség néhány soros jelentésében csupán regisztrálta a történteket. Hasonlóképpen tett az Új Kína. A Tanjug viszont részletes magyarázatot fűzött jelentéséhez, amelyben kiemeli azt, hogy a reformista Nyers megválasztásával betöltötték az elnöki tisztséget, amely Kádár Jánosnak a politikai életből történő távozása óta üres volt. A plénum — írja a jugoszláv hírügynökség — a reformerők újabb nagy győzelme volt. A Tanjug megemlíti, hogy Pozsgay Imre és Németh Miklós szintén a reformszárnyat képviseli, s csak „Grósz Károly tartozik ahhoz az irányvonalhoz, amely mérsékeltebb változásokat részesít előnyben”. A Reuter hangsúlyozza: a személyi döntések lényegében azt jelentik, hogy Grósz Károlyt, mint magyar vezetőt, elmozdították. A Reuter szerint Nyerstől azt remélik, hogy képes együtt tartani a pártot. „Megválasztása megkoronázza egy olyan reformer politikai visszatérését, akit radikalizmusa miatt hosszú ideig távol tartottak a vezetéstől” — úja a brit hírügynökség. A pártelnöki tisztséget annak idején Kádár János számára tiszteletbeli posztként hozták létre — emlékeztetett a Reuter, de egy magas beosztású tisztségviselőre hivatkozva hozzáfűzi, hogy most csúcstisztséggé alakítják, és a főtitkár csak napi, pártadminisztrációs feladatokat lát majd el. Vasárnap négymondatos tényhírben, első oldalon számolt be az MSZMP KB üléséről a Rabotnicseszko Delo, a BKP KB központi napilapja. s> Az MTI-re hivatkozó jelentésben kommentár nélkül ismertették a KB határozatát az MSZMP elnökségének megalakításáról, az új KB-títkárok megválasztásáról. A The Washington Post elsőoldalas helyszíni tudósítása szerint a konzervatívok és a reformerek közötti többhónapos küzdelem után a KB döntése az utóbbiak győzelmét hozta: Nyers, Pozsgay, Németh valamennyien az MSZMP reformszámyához tartoznak. A tény azonban, hogy Grósz Károlyt nem sikerült eltávolítaniuk, nem tisztázta a helyzetet, a párt szóvivője sem tudott válaszolni a kérdésre, hogy most „ki a főnök”. A négy tagú elnökség tagjainak feladatkörét várhatóan csak hétfőn hozzák nyilvánosságra. A kulcskérdés: mekkora hatalma lesz Nyers Rezsőnek, mint pártelnöknek. Elődje, Kádár János, csak formális szerepet kapott ebben a tisztben. Nyers széles körű megbecsülésnek örvend az 1968-as gazdasági reform „apjaként”. 66 évesen túl idős ahhoz, hogy hosszú távra legyenek személyes törekvései, ezért egyénisége, elismert tisztessége ideális jelöltté teszik az átmeneti szerepre. Helyzetét erősíteni fogja szoros szövetsége Pozsgayval és Némethtel. Az 55 éves Pozsgay számára az előléptetés jutalom többhónapos tervező munkájáért, amit Grósz félreállítása érdekében végzett. Pozsgay a reformerek új nemzedékének vezetője. Tanultak abból, hogyan távolították el Nyerset a PB-ből a hetvenes évek közepén, mert igen határozottan sürgette a reformokat. Eltökéltség látszik: kisöprik a konzervatívokat a pártvezetésből, mielőtt megfordulna a mostani folyamat. „Magyarország kommunistái elhalasztották a végső döntést a reformfolyamat kiteijedésének mértékéről és üteméről, amikor tegnap este négytagú elnökséget alakítottak az ország irányítására az októberben sorra kerülő pártkongresszusig” — állapítja meg a magyarországi folyamatokat nyomon követő Mark Frankland a The Observerben. Rámutat: „Nyers Rezsővel az élen megalakult elnökség — az első ilyen testület Magyarország történetében ■■ 7 KÖZLEMÉNY **111 ■m a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. június 23—24-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. június 23-án és 24-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megye és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a pártintézetek vezetői, valamint a Budapesti Pártbizottság titkárai. A testület Grósz Károly főtitkár előteijesztésében megvitatta a pártkongresszus összehívására és előkészítésére vonatkozó javaslatot, és ezzel összefüggésbeii áttekintette a párt helyzetét. A Központi Bizottság 1989. október 7-ére Budapestre összehívta az MSZMP kongresszusát. A testület úgy döntött, hogy minden 600 párttag után választható egy kongresszusi küldött. A kongresszuson a KB és a KEB tagjai is szavazati joggal vesznek részt. A küldöttválasztást 1989. augusztus 27-éig kell befejezni. Ezt követően alakuljanak meg a megyei küldöttcsoportok, és válasszák meg szóvivőiket. A kongresszus napirendjéről, ügyrendjéről, a Központi Bizottság a következő ülésén foglal állást, ugyanekkor bocsátja vitára a párt programnyilatkozatának téziseit. A kongresszus napirendjére kerülő tervezeteket a tagság véleményére támaszkodva a küldöttekkel történő folyamatos konzultációk útján kell előkészíteni. A kongresszus összehívásával, előkészítésével foglalkozó határozatot a Központi Bizottság nyilvánosságra hozza. Ugyancsak közzéteszi állásfoglalását a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről. A Központi Bizottság az ülésen a politikai irányítás összehangoltsága érdekében szérvezeti, személyi változá-» sokról döntött. A párt elnökévé választotta Nyers Rezsőt. Kollektív irányító testületként négytagú Elnökséget választott. Ennek tagjai: Nyers Rezső, a párt elnöke, Grósz Károly, a párt főtitkára, Németh Miklós és Pozsgay Imre. A Központi Bizottság felmentette titkári tisztségéből Berecz Jánost, aki más pártmegbízatást kap. Köszönetét fejezte ki a párt vezetésében kifejtett tevékenységéért. A testület megválasztotta a KB titkárának Barabás Jánost és Kovács Jenőt. Az Elnökség javaslatára a Központi Bizottság a Politikai Bizottságot kibővítve 21 tagú Politikai Intéző Bizottságot hozott létre. Az új testület tagjai: Barabás János, a Központi Bizottság titkára, Boros László, a Győr- Sopron Megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője, Burgert Róbert, a Bábolnái Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója, Dudla József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pártbizottság első titkára, Fejti György, a Központi Bizottság titkára, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Gyuricza László, a Veszprém Megyei Pártbizottság első titkára, Hámori Csaba, a Pest Megyei Pártbizottság első titkára, Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet elnöke, Horn Gyula külügyminiszter, Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára, Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Kovács Jenő, a Központi Bizottság titkára, Németh Miklós miniszterelnök, Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Ormos Mária, a pécsi Janus Paflnonius Tudományegyetem rektora, Pozsgay Imre államminiszter, Rajki Sándorné, a Gyöngyösi Városi Pártbizottság első titkára, Tatai Dona, a Taurus vezérigazgatója, Varga László, a Zala Megyei Tanács elnöke és Vastagh Pál, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkára. A Központi Bizottság állást foglalt, hogy amennyiben az Országgyűlés törvényt fogad el a köztársasági elnöki intézményről, akkor Pozsgay Imrét javasolja a párt köztársasági elnökjelöltjének. A Központi Bizottság a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon részt vevő MSZMP-küldöttség vezetőjévé Nyers Rezsőt, tagjaivá Pozsgay Imrét, Fejti Györgyöt és Iványi Pált választotta. — magában foglalja a magyar politikai élet négy kulcsszereplőjét: Gfósz Károly pártfőtitkárt, Németh Miklós mi-Az MSZMP Központi Bizottságának 1989. június 23—24-ei határozata az MSZMP kongresszusának összehívásáról és előkészítésének rendjéről i. 1. A Központi Bizottság 1989. október 7-ére Budapestre összehívja az MSZMP kongresszusát. 2. A kongresszus szavazati jogú küldöttei: a) a tagság által minden 600 párttag után választott egy-egy küldött; b) a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai.. 3. A küldöttválasztás helyi rendje mindenütt biztosítsa, hogy a) minden párttag tehessen javaslatot saját küldöttjére és küldöttként jelölhető legyen; b) minden párttag — közvetlenül vagy az általa közvetlenül ellenőrizhető megbízott útján — részt' vehessen kongresszusi küldöttje megválasztásában; c) a párttagság előzetesen megismerhesse a küldött jelöltek politikai álláspontjait és ezek alapján választhasson; d) a párton belül létrejött, nyilvánosan működő platformok támogatottságuknak megfelelő képviselethez jussanak. A helyi (városi, községi, kerületi) pártbizottságok ezen, általánosan kötelező elvek tiszteletben tartásával — a budapesti, a megyei, illetve a megyei jogú pártbizottságok koordinálásával — maguk döntsenek a küldöttválasztás részletes szabályairól, az alkalmazandó módszerekről. Ezekről minden érintett párttag kapjon időben tájékoztatást. A küldöttválasztás általános elvei érvényesülésének garantálására a Központi Bizottság folyamatosan' működő mandátumvizsgáló bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Vastagh Pál. A bizottsághoz alapszervezetek, választott testületek és párttagok csoportjai akkor fordulhatnak, ha a küldöttek helyi választása sérti az általánosan kötelező normákat. 4. A kongresszusra—szavazati jog nélkül — tanácskozási joggal kapjanak meghívást: a) az Országgyűlés MSZMP- csoportjának képviselői, b) a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselői, c) a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldöttnek nem választott első titkárai. 5. A kongresszust úgy kell előkészíteni, hogy a napirendre kerülő dokumentumokról, javaslatokról a tagság véleményt nyilváníthasson és a küldöttek választóik véleményének ismeretében tanácskozhassanak és dönthessenek. A tagság és a kongresszus előkészítéséért felelős Központi Bizottság között az előkészületek egész időszakában intézményes és folyamatos kapcsolatot kell fenntartani. Ezt elsősorban a tagság által választott küldöttekre kell építeni. Ezért a küldöttek választását 1989. augusztus 27-éig be kell fejezni. Ettől a küldöttválasztásért felelős pártszervek indokolt esetben egyedi elbírálás alapján eltérhetnek. Ezután a dokumentumokat a küldöttekkel folytatott folyamatos egyeztetés útján kell előkészíteni. A budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülésükön három szóvivőt válasszanak: egyet a programnyilatkozat, egyet a szervezeti szabályzat és egyet a személyi javaslatok előkészítésében való részvételre. A szóvivők a küldött csoportok véleményét képviseljék az előkészítő tanácskozásokon; a küldöttek pedig rendszeresen tanácskozzanak választóikkal az előkészítő munka során felmerülő problémákról, a lehetséges megoldási módokról. 6. A Központi Bizottság a kongresszus illetékességébe tartozó fellebbezések vizsgálatára fellebbviteli bizottságot hozott létre. A bizottság elnöke Balogh Sándor. Tagjai: Boros László, Fabriczki András, Márta Ferenc, Takács László, Tökei Ferenc, •Vajda György.* n. 1. A Központi Bizottság javasolja, hogy a kongresszus napirendjén a következő kérdések szerepeljenek: 1. A Központi Bizottság beszámolója az MSZMP 1988. májusi Országos Értekezlete óta végzett munkáról. 2. Az MSZMP szervezeti szabályzata. \ 3. Személyi kérdések. 4. Az MSZMP programnyilatkozata. A Központi Bizottság vitára bocsátja a napirendre vonatkozó előzetesjavaslatát, az alapszervezetektől és a pártszervezetektől érkező vélemények figyelembevételével 1989 júliusi ülésén foglal állást a kongresszus elé terjesztendő napirendi javaslatairól. 2. A Központi Bizottság Pártpolitikai Bizottsága 1989. június 19-én a Népszabadságban vitára bocsátotta a szervezeti szabályzat tervezetét és ennek részeként a párt országos vezető és ellenőrző testületének jellegére és létrehozásuk módjára vonatkozó alternatív javaslatokat. A Központi Bizottság kéri a párt tagságát, a párttestületeket, hogy fejtsék ki véleményüket ezekről az elgondolásokról. Javaslataik figyelembevételével foglal állást a Központi Bizottság arról, hogy milyen vezető és ellenőrző testületek létrehozását ajánlja a kongreszszusnak. ni. A Központi Bizottság 1989. júliusi ülése elé kell terjeszteni a következő • kérdéseket: 1. Javaslat a kongresszus napirendjére. 2. Javaslat a programnyilatkozat téziseire. 3. Javaslat a kongresszus ügyrendjére. 4. Javaslat a kongresszuson létrehozandó vezető és ellenőrző testületekre, megválasztásuk módjára. 5. Javaslat a kongresszus megrendezésének módjára és költségvetésére. 6. Javaslat a Központi Bizottság áltál kiküldendő jelölő bizottság öszszetételére. (MTI) niszterelnököt és Pozsgay Imrét, a reformkommunisták kedvencét”. A The Observer elemzője úgy véli, hogy az elnökség létrehozása „felmorzsolja Grósz Károly pártfőtitkári hatalmát, ami elégtétel a reformistáknak, anélkül, hogy kielégítené azonnali leváltására irányuló követeléseiket”. Frankland szerint az elnökségben Németh Miklós lesz a mérleg nyelve, akit tehetséges, a reform mellett elkötelezett, önálló gondolkodású embernek tartanak. Nyers Rezső, a párt rangidős államférfiúja, sok mindenben azonos nézetet vall Pozsgay Imrével, anélkül, hogy az utóbbi „zsebrevághatná” őt. A csehszlovák rádió és televízió szombaton este kommentár nélkül, tényhirben számolt be az MSZMP KB- ülésről, a szervezeti és személyi változásokról. A csehszlovák rádió a Magyar Rádió hírére hivatkozva azt emelte ki, hogy a tanácskozáson a felszólalók többsége a reformkörök nevében beszélt, s az egységet ezen a platformon kívánják deklarálni. A csehszlovák televízió aláhúzta: a tanácskozás szombaton a párton belüli és az országos problémák megvitatásával folytatódott. Beszámolt arról, hogjí Nyers Rezsőt pártelnökké választották, s az október 7-ére összehívott kongresszusig négytagú elnökség irányítja a pártot. A tévé hírt adott arról is, hogy két KB-titkári tisztségbe Kovács Jenőt és Barabás Jánost választották meg. A román sajtó nem foglalkozik az MSZMP Központi Bizottságának ülésével. A rádió és a televízió sem tett említést a nagy jelentőségű tanácskozásról. A vasárnapi lapokban dominál a „forró tisztelgés Nicolae Ceausescu és Elena Ceausescu előtt” abból az alkalomból, hogy Bukarestben az Augusztus 23. stadionban ünnepélyes külsőségek között köszöntötték a pionírszervezet megalakulásának 40. évfordulóját. Magyarország vasárnap ismét első oldalas híranyaggal szolgált az olasz sajtóban: „Az MSZMP-ben a reformisták győztek”, „A reformszárny újabb győzelme Magyarországon” :— ilyen s ehhez hasonló címekkel számoltak be a lapok az MSZMP KB kétnapos üléséről. „A párt elnökévé választották Nyers Rezsőt, aki a húsz évvel ezelőtti gazdasági reform atyja és a mai reformszámy egyik vezetője. Grósz Károly főtitkár a posztján maradt az október 7-ére kitűzött pártkongresszusig, noha a vitában megkérdőjelezték vezetői tisztségét. A pártot ténylegesen négytagú elnökség vezeti a kongresszusig, s ebben a kollektív vezetőségben hármán a reformszárny emberei” — íija a tekintélyes Corriere della Sera, amelynek véleménye szerint „Grósz vezetői szerepe formálissá vált”. „Az ő előrelépésük garantálni látszik, hogy a demokratikus fordulat Magyarországon újabb lökést kap, egyben sikerült elkerülni g — legalábbis egyelőre — a pártszakadást” — állapítja meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának állásifoglalása a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről I. A párt az 1988. májusi országos értekezlete óta megindult az elevenpolitikai mozgalommá válás útján. Határozott lépéseket tesz a politikai rendszer demokratizálása, a jogállamiság felé. Ez összhangban áll a nemzet érdekével. Elhatározta a gazdasági reformok felgyorsítását; ez az új piacgazdasági modellt megalapozó törvények kidolgozásában is kifejeződik. Kezdeményezte a reális szembenézést az elmúlt évtizedekkel, abból a célból, hogy hiteles képet alakíthasson ki nemzeti történelmünkről és benne saját szerepéről, felelősségéről. Felismerte az információ szabadságának jelentőségét, és maga is sokat tett a demokratikus nyilvánosság megteremtéséért. A gyökeres átalakulás együtt jár azzal, hogy a párton belül újabb feszültségek jelentkeznek elsősorban a változások jellegének, ütemének és következményeinek eltérő megítélése miatt. A feszültségeket tehát nem az eltérő áramlatok nyílt megjelenése okozza, hanem az, hogy ezek között mindeddig nem jött létre politikai szintézis. A Központi Bizottságban és a Politikai Bizottságban elmaradt fontos elvi, politikai kérdések tisztázása. II. A Központi Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy a pártban, a hazai és a nemzetközi közvéleményben helyesen értelmezzék a megújuló magyar politikát. Az MSZMP-nek erőt és biztatást ad az a körülmény, hogy erőfeszítéseink egybevágnak több kommunista párt és szocialista ország tevékenységével, továbbá az a tény, hogy a nemzetközi közvélemény tekintélyes része helyesli politikánk irányát. Ugyanez \ elmondható a magyar társadalomnak a demokratikus szocializmust igenlő nagy többségéről. Párttagságunk körében mindazonáltal felbukkannak olyan nézetek is, melyek a szocializmus elkerülhetetlen modellváltását a szocializmus feladásának tekintik. Egyes csoportosulások ellenzik a többpártrendszerű képviseleti demokráciát, a szocialista típusú vegyes tulajdonú gazdaságot, megkérdőjelezik a széles körű világgazdasági kapcsolatok, á további nyitás szükségességét. Azt a téves felfogást hirdetik, hogy gazdaságunk problémái kizárólag a szocialista országokkal való kapcsolatok révén oldhatók meg. Nem fogadjuk el egyes külföldi politikusok es sajtóorgánumok olyan minősítését, amelyek szerint a politikai-pluralizmus, a vegyes tulajdonú piacgazdaságra való átmenet a szocializmus elárulása, valamiféle „békés ellenforradalom”: Az MSZMP világosan megkülönbözteti a szocializmus értékeinek védelmét az erőszakos eszközöktől sem visszariadó hatalomféltéstől. A Központi Bizottság megerősíti a politikai egyeztető tárgyalásokon vállalt kötelezettséget, hogy a demokratikus átmenet megvalósítása, a politikai konfliktusok megoldása csak békés; erőszakmentes úton történhet. Ä Központi Bizottság nem hagyhatja szó nélkül azokat a jobboldali, esetenként szélsőségesen uszító megnyilatkozásokat, melyek különösen az elmúlt hetekben a társadalom széles köreiben is visszatetszést keltettek. A leghatározottabban elítéli az ország éraekeit veszélyeztető szovjetellenes nézeteket; azt, hogy egyesek a nemzeti igazságtételt a megbékélés szellemével ellentétes célokra használták fel. ' Elveti azt a nemzetinek hirdetett egyoldalú érdekfelfogást, amely országunkat szembe akarja fordítani szomszédaival. Magyarország jövőjét csakis a szomszédos országokkal és Európával, illetve az egész világgal kapcsolatét építő politikára alapozhatjuk. Akik olcsó népszerűségre törekedve niás politikát ajánlanak, gyanakvást keltenek országunk iránt, és veszélybe sodorják népünket. A Magyar Szocialista Munkáspárt szolidáris a Szovjetunióban kibontakozó reformokkal, a gorbacsovi törekvésekkel, amelyek a magyar megújulás folyamatát is erősítik. Elutasítjuk azokat az igaztalan, antikommunista nézeteket, amelyek az MSZMP-t a demokratikus átalakulás akadályozójaként tüntetik fel. Történelmi tény, hogy az MSZMP a hatvanas évektől haladó irányú, nemzetközileg is elismert reformlépéseket tett. 1 Minden magyar politikai erő történelmi felelőssege, hogy segítsen elhárítani a szélsőséges törekvések oly sokszor megrázkódtatást okozó veszélyeit. Ebben az MSZMP együttműködést ajánl minden, politikai pártnak és erőnek, hogy elkerülhessük az újabb nemzeti tragédiát. III. A Központi Bizottság megerősíti, hogy a szocializmus Magyarországon csak új gazdasági és politikai modell keretei között valósulhat meg. Célunk: a demokratikus szocializmus, a jogállamiság, a többpártrendszerre épülő parlamentáris demokrácia, a közösségi tulajdon meghatározó szerepén alapuló piacgazdaság. Az MSZMP elkötelezettje a marxizmus értékeinek, a baloldali, szocialista, humanista eszméknek. Nyitott a századvég globális problémáinak megoldását célzó új megközelítések iránt. Megújuló pártunk arra törekszik, hogy a kommunista és szociáldemokrata értékek új szintézisét valló, a munkásság és az egész nemzet érdekeit szolgáló erővé váljon. Eleven politikai mozgalomként, a társadalmi-gazdasági gondok megoldására összpontosító pártként kíván működni, szabad választásokon elnyerve az ehhez szükséges népi felhatalmazást. A párt nélkülözhetetlennek tartja, hogy a különböző nézeteket valló platformokból előremutató viták eredményeként formálódjon a többség véleményét tükröző politikai cselekvés. A Központi Bizottság támogatja a nemzeti érdekeket szolgáló, a nemzetközi realitásokkal számoló külpolitikai irányvonalat. Álláspontja szerint hazánknak a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok között a Varsói Szerződés tagjaként kell munkálkodnia a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséért, a katonai tömbök egyidejű felszámolásáért. Alapvető fontosságúnak tartja, hogy Magyarország folytassa nemzetközi kapcsolatainak sokiránya és kiegyensúlyozott építését, szorosabban kapcsolódjon a világ, különösen Európa gazdasági és szellemi fejlődéséhez. * * * Pártunk számít a magyar társadalom haladó erőinek támogatására. A Központi Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy cselekvőén vegyenek részt e törekvések megvalósításában. (MTI)