Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-23 / 146. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 23. KISIPAROS A MOZGÁSSÉRÜLTEKÉRT Csöndör Sándor nagylelkűsége A személygépkocsi sokaknak már munkaeszköz, ám — sajnos szép számmal vannak olyanok, akiknek a szó szoros értelmében szükséges a jármű. Ők a Hycomattulajdonosok, ám közel sem annyian, mint ahányan arra rászorulnak. Ugyanis — mint Kren Antal~ né, a megyei tanács egészségügyi osztályának főelőadója elmondta — évenként mindössze ötven, úgynevezett támogatásos, és ugyanennyi olyan Hycomat Trabantot tudnak adni, amelynek teljes vételárát az igénylőnek kell kifizetnie. Jelenleg csak a megyében több mint százan várakoznak ilyen gépkocsira. Használatukhoz évente még minimum száz, de maximum 420 liter benzinjegy is ,jár”. A járművek élettartama egyébként éppen a kényszerű mindennapos használat miatt általában rövidebb, mint a többi kocsié. Ehhez hozzájárul az is, hogy a tulajdonos legtöbbje a kisebb-nagyobb szerelgetésekre sem képes, csekély jövedelmük miatt viszont a szükségesnél ritkábban viszik szakemberhez. A cserére pedig általában 9 évet kell várni. Ha mindezeket a tényeket figyelembe vesszük, még inkább dicséretesnek mondhatjuk az önmagában is nemes felajánlást, amit Csöndör Sándor autóápoló tett. A kecskeméti ballószögi útban lévő műhely szabad területén mintha Hycomat-kiállítás lenne. De miért is éppen itt e sok speciális jármű, azt mondja el maga a tulaj. — Felajánlásom, miszerint a mozgássérülteknek ingyen megcsináljuk a kocsijukat, szomorú eseményhez fűződik—kezdi a kisiparos. —Édesapám váratlanul, majd’ két évig, mozgásképtelen volt. Akkor döbbentem rá, milyen borzasztó az ő helyzetük. Tudom, az államra nem nagyon számíthatnak ők sem. Ezért gondoltam, lehetőségemhez képest megpróbálok rajtuk segíteni. Felkerestem a megyei 9 Csöndör Sándor autóápoló kisiparos a kisebb hibák orvoslását is elvégzi a kocsikon. i mozgássérültek egyesületét, ahol Bálint urat megkértem — mert végül is ő ismeri a sorstársait —, hogy közülük tizenöt címét, olyanokét, akik leginkább rászorulnak a segítségre, adja meg nekem. — Konkrétan mit jelent a segítsége és mennyit spórol az autótulajdonosoknak? •*y- Minden autótípusnál az üreg- és alvázvédelmet legalább háromévenként érdemes elvégezni. Nekem pedig ez a szakmám — így ezt tudtam felajánlani. De nemcsak a munkadíjat, hanem az anyagköltséget sem kérem az érintettektől. Anyagiakban pedig, kocsitípustól függően, 1500—2500 forint között lenne egy-egy orvoslás. Ez időben 10-12 óra munkát jelent, mert a talált kisebb hibákat — mint például kormányszorulás, kerékcsere, rozsdamarózás — is megcsináljuk. Tavaly óta úgy félszáz kocsit tettünk nekik rendbe.-ár Es mit szóltak mindehhez az alkalmazottak, hiszen többes számban beszél. o! gÉ Háromi^alkalmazottal dolgo^orfl.^kik tejj^|ítménybérben kapják a fizetést. De megbeszéltük, hogy ezekre az autókra csak fele jár. Egyébként kérdezze meg őket! Hegedűs Béla autóápoló így nyilatkozik:- Két éve, hogy itt dolgozom, de nem volt közöttünk semmi nézeteltérés a felajánlás miatt sem. Én is támogatom a mozgássérülteket, hiszen a helyzetükről nem tehetnek. Engem még az is bánt, hogy másképpen nem tudok rajtuk segíteni, mondjuk, meggyógyítani őket. Soha nem számoltam utána, hogy ha nincs ez a felajánlás, akkor mennyit keresnék. Megyek is, csinálom a soron következőt, hiszen nemsokára elvinnék a kocsit, amire nagy szüksége van a tulajdonosnak. Pulai Sára • Hycomathk -=jingyenes alvázvcdclemrc várva. (Walter Péter felvételei) • Hegedűs Béla alvázvédelemre készíti elő a kővetkező kocsit. Érték a környezet is! Beszélgetés dr. Varga Miklós államtitkárral — Hol áll hazánk a környezeti ártalmak, illetve enyhítésük „rangsorában”? Mi jelenleg és mi távlatilag a súlyos probléma? — Hazánkban a környezet állapota sok szempontból aggasztó. Nehéz ezt globálisan összevetni más országok helyzetével, mert több tucat környezeti terhelést kellene összehasonlítani. Össze lehet vetni Budapest és környékének levegőjét a sziléziai iparvidékével, de az nem nyugtat meg, hogy ott a levegő még szennyezettebb. Ettől még tény marad a februári szmog, a százhalombattai gyerekek kiugróan magas asztmatikus betegsége. Összességében hazánk környezetállapota -IN európai összehasonlítás alapján — közepes. Ha ezt öszszevetjük a közepestől elmaradó gazdasági fejlettségünkkel, akkor a két „helyezés” eltérésének okát a gazdasági szerkezetünkben találhatjuk meg: nálunk magas az anyag- és energiafelhasználás és a környezetet terhelő ágazatok hatása is jelentős. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt évek gazdasági pangása idején sem csökkent a környezet terhelése, s a szennyeződés növekedett. Ebből a veszélyes helyzetből csak a gazdasági szerkezet átalakításával, a következetes reformmal lehet kimozdulni. Súlyos gondot okoz a talajvizek nitráttartalma, különösen abban a 700-800 faluban, ahol nincs vezetékes ivóvíz. Itt zacskós, palackos ivóvízzel lehet elkerülni a csecsemők veszélyeztetését, ám a gondoskodás ellenére egy évtized alatt, sajnos, 20-ra emelkedett az áldozatok száma. A környezetszennyezés anyagi károkat is okoz. Egy 1985- ös számítás szerint a légszennyezés okozta betegségek anyagi következménye 4 milliárd forint, a korróziós károk ennél lényegesen magasabbak. A környezeti ártalmak harmadik megjelenési formája a természeti értékek, növény- és állatfajok, élőlénytársulások pusztulása. A" természetvédelmi területek növekedése ellenére itt is veszteségeket kell elkönyvelni. Összességében úgy ítéljük meg, hogy az elmúlt ötéves terv idején nem sikerült a környezet állapotának romlását megállítani, s a mostani ötéves terv is csak a romlási folyamatok fékezését tűzhette ki célul. A három kiemelt környezetvédelmi program a legszennyezettebb levegőjű térségek levegőtisztaságát, a veszélyes hulladékok kezelését és az ivóvízbázisok védelmét szolgálja. A koncentráltan jelentkező szennyezések mellett számolnunk kell a szétszórtan, kisebb mennyiségben jelentkező, sokféle szennyező anyaggal, mint például a lakásokban használatos vegyi anyagokkal, az üzemi balesetekkel mint lehetséges veszélyforrással is. Ezek a gondok a fejlett országokban' is csak most kerültek az érdeklődés előterébe. A környezeti elemek közül jelenleg a levegő szennyezettségét tekinthetjük a legsúlyosabb gondnak, de hosszabb távon a talajban és a felszín alatti vizekben fölhalmozódó szennyezés látszik leginkább aggasztónak. — Mit tehet és mit tesz a minisztérium a környezetbarát közfelfogás kialakítására? Másrészt: képes-e a minisztérium gazdasági döntések ökológiai befolyásolására, a termelők ökológiai ösztökélésére?, •— Ma Magyarországon mélyreható gazdasági-társadalmi megújulás tanúi vagyunk, s ez a folyamat gazdasági nehézségeink ellenére magában foglalja a környezetvédelem felértékelődését is. Éppen ezért szükséges, hogy a környezetvédelmi szempontok fokozott integrálása a gazdasági-társadalmi tervezés minden szintjén váljon a nemzeti kibontakozási program építőelemévé. Az ipar szükségszerű szerkezetátalakítása már önmagában is a környezetorientált gazdaság megteremtését segíti. Meg kell szüntetni azt a helyzetet, amely szerint jelenleg a környezeti elemnek nincs reális értéke. Olyan környezetgazdálkodási formát kell kialakítani, mely képes egyensúlyt teremteni a csoport- és a társadalmi érdek között. Olyan tervezesi'Ts 'dönfési folyamatra van szükség; áínely lehetővé teszi a környezeti károk megelőzését, az ezt biztosító értékrendszer és'érdekviszony érvényre jutását. A természeti erőforrásainkkal való racionális gazdálkodás a struktúraváltás alaptényezője. A gazdaságiszerkezet-váltás során, a fejlesztés és a visszafejlesztés irányainak kijelölésekor a környezet állapotának változásait, a természeti erőforrások igénybevételének a hatékonyságát is mérlegelni kell. Valószínű, hogy a közeljövőben a környezetvédelemmel összefüggő tevékenységek húzóágazatként jelennek meg a nemzetközi életben. Fontos azonban, hogy ne csak a termelés legyen környezetbarát, hanem a kikerülő termékek is feleljenek meg a környezetvédelem követelményeinek. Ezért a kül- és belkereskedelemben nagyobb figyelmet kell fordítani a termékek környezetvédelmi paramétereire, mivel ez Bp hosszabb távon —‘ a termékek versenyképességének egyik fontos tényezője lesz. — Miként vélekedik — általában és hazánkban — a környezetvédő mozgalmak politikai szerepéről, s hasznosak-e ezek szakmai szempontból? ■B-' A nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a környezetvédő mozgalmak nélkülözhetetlenek a sikeres környezetpolitikához. Már a környezetpusztítás veszélyeire is különböző szellemi mozgalmak hívták föl a figyelmet 20-30 évvel ezelőtt. Ez a szerepe ma is megvan a környezetvédő mozgalmaknak és a környezeti kérdésekre figyelő sajtónak. Hazai példákat említve: az izotóptemető körüli vita fölhívta a figyelmet a nukleáris hulladék elhelyezésének tisztázatlan kérdésére, a pilisborosjenői ügy a távvezetékek helyes telepítésének kérdését vetette fel. Ezekkel a kérdésekkel mint környezeti problémával a fejlett országokban is csak most kezdenek foglalkozni. Sajnos, a mindennapi életben, a környezet szempontjából jelentős döntések meghozatalánál!!- legyen az gazdasági vagy államigazgatási döntés — más célok a fontosabbak, így aztán a környezeti szempontokat, úgymond, .kívülről kell bevinni á mindennapi döntésekbe, s mindez kemény érdekütközéseket eredményez. A környezetvédő mozgalmak közéleti föllépésükkel nyomást tudnak gyakorolni ezekben a vitákban. Egyes konkrét ügyekben ez a föllépés megváltoztatja az eredeti döntést; ez történt a szársomlyói kőbányászat, illetve a nyírádi bauxitbányászat esetében. Részben ilyen, felülvizsgálat alatt álló döntésnek tekinthető a dunai vízlépcsőrendszer is, de itt a környezetvédelmi kérdések összekeverednek a régi döntéshozatali módok bírálatával és más, politikai kérdésekkel is. Az egyedi ügyek alapos vizsgálata mellett, a hatékony megoldást az átfogó jogi, gazdasági, műszaki szabályozás jelentheti. Ez olyan kormányzati feladat, amit a környezetvédelmi tárca helyett senki sem fog elvégezni, mondhatnám, a környezetvédelmi kormányzatnak a dolga, hogy a társadalom elképzeléseit szakmailag megalapozottan hatékony intézkedésekké, szabályozókká alakítsa. — A minisztérium hogyan viszonyul a zöldekhez? — Együttműködésre törekszik a környezetvédő mozgalmakkal. Figyelembe vesszük a környezeti problémákkal kapcsolatos jelzéseiket, vitát folytatunk a környezet állapotának, értékeléséről, kikérjük a véleményüket szabályozási kérdésekben, mint legutóbb a nitrogénoxidokkal kapcsolatos minisztertanácsi előterjesztés ügyében. Azon dolgozunk, hogy közös megegyezéssel a Környezetpolitikai Tanácsot ennek egyik fő fórumává alakítsuk. Az általános szabályozás, természetesen, nem lehet teljes körű. Nemcsak a még nem szabályozott kérdésekkel kell kdnkrétan foglalkozni, de a szabályozásba, a környezetet érintő döntések meghozatalába az embereket és a mozgalmakat is be kell kapcsolni. Egy beruházás létesítése előtt például a környezetihatás-tanulmány megvitatásakor meg kell hallgatni a helyi lakosságot, oda kell figyelni a mozgalmak és a sajtó véleménynyilvánítására. így aztán a megkérdezett emberek — esetenként ~ a döntés-^' sei együtt' vállalják a kö?HyéM£Wédelemmel járó terheket is. F. O. KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488). Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-423); Kunszentmiklós: Kunszentmiklós, központi rendelő (T.: 51-222); Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybener Ladánybene, központi rendelő (T.: 56-173); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Gódor Gy. (Kerekegyháza, Lenin t. 3. T.: 71-338); Lakitelek: dr. Kalocsa Z. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42- 015); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 74-084); Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa Gy. u. 76. T.: 44-086). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház baleseti sebészeti pavüonjában látják el (Pokomy u. T.: 11-244); itt fogadják a bajai; bácsbokodi, bácsborsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, Csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el. KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet, Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-775); Soltvadkert: központi rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: A központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszentbenedek, Öregcsertő-Csoma, Szakmár, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetbén vehető igénybe, 9-től 12 óráig, A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Kiss J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12.); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6. T.: 84); Hajós: dr. Mohácsi János. KISKUNHALAS: A Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, harkakötöhyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos,, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T. 31-2Í1); Jánoshalma, Rém, Bórota, Kéleshalom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31). GYÓGYSZERTÁRÁK A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak iigyeletet: Kecskemét: Szabadság tér ÍJ Baja: Tóth Kálmán lér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A.; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskörös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 1S^—19.; Solt: Béke tér 6.; Lajosmizse: Szabadság tér 7. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat réggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig lart. KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12-851), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Lipokatich S. (Csávoly, Arany J. u. 37. T.: 29), Bácsborsód, Madaras, Kalmár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honved u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbuhin u. 4.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Dobos É. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs. u. 17/Ä.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunászentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454). Kecskémét, Ballószög, Helvécia: dr. Ispánovity I. (Kecskémét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Adonyi L. (Lajosmizse, BajcsV-Zs. u. 52. T.: 56-375). Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41- 095), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll Sz. (Kerekegyháza, Éngelsu. 54. T.: 71-161). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 12. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth u. 23. T.: 20), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr Fo—-—L dor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 38. T.: 53-448), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Balint ‘T. (Szabadszállás, Vörös Hadsereg u. 48/Á. T.: 53-002), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Boeskai ji. 83. T.: 31- 081), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete ~ F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 61- 389), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmonostora, Petőfiszallás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61. T.: 61- 447), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 3Í- 388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bu- ' gác, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. (T.: 22-554), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút,'Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19), Tompa, Kelebia: dr. Varga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős. Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmath S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).
