Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-23 / 146. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 23.

Két Habsburg Katona József emlékkövénél

(Folytatás az 1. oldalról)

Nos, vonzó város. Rövidre szabott időnket máris túlléptük. Ide a református templomból jöttünk. Olvastuk: még a hódoltság alatt épült.

— II. József is látta majdnem mai formájában.

— Oh, II. József sokat utazott.

Meg-megszakad beszélgetésünk,

mert egyre többen fedezik föl, hogy ki ül a kávéház teraszán. A legtöbben a távolból nézik, nem akarnak hinni a szemüknek. A bátrabbak odajönnek, aláírást kémek Kecskemét térképére, képeslapra, kiadványra. Egy-egy jó mondat mindenkinek kijár.

Kíváncsi vagyok, ismer-e kecskeméti származású közéleti személyiséget.

Itt, ebben a kávéházban volt nemrégiben Ferenczy József, azaz Josef von Ferenczy könyvének sajtóbemutatója.

— Ismerem őt, csak nem tudtam, hogy innen származott.

— És Révész Lászlót?

— Aki most Svájcban él?

Bólintok.

— Figyelemre méltó könyveket írt.

Mások is kérdik, miért jött Kecskemétre.

Csak neki mondom tréfásan t— mielőtt belefogtam volna a kis történetbe, megkértem beleegyezését a huncutsághoz:-— Mert személyesen akart meggyőződni arról, hogy igazat mond-e Brahms egyik hires dalaban, mely szerint a kecskeméti asszonyok, lányok a legszebbek a világon.

Köszöni a kis információt, barátságosan nyugtázza.

— Bizonyára, valami szépasszonynyal találkozott itt.

Mintha megfeledkezett volna Habsburg Ottó az idő múlásáról. A helyi önkormányzatról, a város demokratikus hagyományairól, a különböző felekezetek együttéléséről tudakozódott. Tudni akarta: ebben a városban hány zsidó embert pusztított el a hitleri uralom.

— Szálasi volt a deportálások időszakában az államfő.

— Nem!

■ — Bárdossy?

— Később, Sztójai.

Mintha lemondóan legyintett volna: persze, persze, mit is várhattak a magyarok, várhattunk attól a kortól...

Nem tartóztattam, mert tréfásan jelezte, időre megy valahová („vonathoz sietünk”), de amikor megtudta, hogy Ferenc József megkoronázását ábrázoló secco is látható a megyeszékhelyen, ő kérdezte, elmehetnénk-e még a városházára.

A háromperces út negyedóráig is eltartott, mert szombathelyi főiskolások, turisták szólították meg. A tanácsházán látható örömmel fedezte fel a Ferenc Józsefre emlékeztető márványtáblát. Fia is beható érdeklődéssel szemlélte a koronázást, valamint a vérszerződést ábrázoló seccókat. Mivel a teremben éppen régészek tanácskoztak, nagyon halkan tudatta gyermekével, hogy mi volt a vérszerződés. Legszívesebben meghallgatta volna az avarokról elhango előadást, de gyorsan futottak a percek.

Katona József emlékkövénél némán tisztelegtek. Gondolta-e valaha a sercegő pennájú főfiskális, a Bánk bán szerzője, hogy két Habsburg áll némán emlékjeléneí?

Csak akkor éreztem parányi rosszallást tekintetében, amikor megkérdeztem:

— Ismeri-e a János vitézt?

(O ne ismerné, ilyet feltételezni.)

— Szerzőjét, Kacsoh Pongrácot is.

Mutatom, róla mintázták a Kossuth-szobor mellékalakját.

Mondani sem kell: Kodály is szóba került, meg Petőfi, meg Széchenyi kecskeméti kötődésű nevelője, akinek nagyapja Bécs polgármestereként halt meg a var védelmében a törökök szablyáitól.

— Ennyi fontos ember élt itt? —■ mondja őszinte elismeréssel.

—MégIV.Károlyisszeretettvolnaitt kastélyt építtetni. 1918-ban, legalábbis egy korabeli újságcikk szerint. A történelem azonban másként intézkedett.

Töprengtem, elmondjam-e. Nem nagyon messzire innen, Bajánál szállt édesapja az őt végső száműzetésbe szállító hajóra. Hallgattam. Talán tudja is? Ha nem, miért rontsam hangulatát? Rontaná egy ilyen hír? Aligha.

Egy úr járt itt Pöckingbol, aki nem titkolta: jólesik neki az emberek kinyilvánított rokonszenve, szívesen időzött' Kecskeméten.

Közben fel-felpillantottam Kossuth apánk szobrára, de nem vettem észre, hogy egyszer is összevonta volna szemöldökét a Habsburg Ottót köszöntők mosolygós tekintete láttán.

14 óra huszonkettőkor szállt Otto von Habsburg és fia a tudomány és technika palotájával átellenben parkírozó nagy fekete (ha jól láttam) STA WH 9 rendszámú túrakocsiba.

Akárhogyan is alakul a história, azért ezt a látogatást feljegyzi a várostörténet. És(:

Heltai Nándor

LAPZÁRTAKOR

ÉRKEZETT

LOTTÓ

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a Budapesten megtartott 25. heti lottósorsolás alkalmával a következő számokat húzták ki:

1, 5, 32, 72, 78.

FKgP—MSZMP levélváltás

NYÍLT LEVÉL AZ MSZMP BÁCSKISKUN MEGYEI SZERVEZETÉHEZ

A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Bács-Kiskun Megyei Szervezete felkérte az Országos Sajtószolgálatot Szabó Miklósnak, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Bizottsága első titkárának küldött nyílt levele közzétételére, i j

Tisztelt Első Titkár Úr!

Az FKgP Bács-Kiskun Megyei Szervezete elvitathatatlan jogos igényével fordul Önhöz. Megyei szervezetünk működési feltétele, hogy Kecskeméten helyiségnél rendelkezzünk. A párttörvény hatályba lépőiének időpontjáig, valamint a vagyoni elszámolás realizálásáig helyiség- es telefonigénnyel lépünk fel Önökkel szemben. Nem fogadjuk el azt a tényt, hogy pártunk jogos igényeit a magyar adófizetők terheinek növelésével elégítsék ki. Az Önök jogelődje, az MDP térítés nélkül vette birtokába és jelenleg is birtokában tartja a többi párt, köztük a Kisgazdapárt helyiségeit. A kormány a költségvetés terheinek növelésével tudja megvalósítani, hogy ideiglenesen, térítés nélkül helyiséget biztosítson a működő politikai szervezeteknek. Éz a gyakorlat a magyar nép terhei növelésének, a magyar nép ismételt kijátszásának felel meg. Igényeljük, hogy a vagyonfelosztás és a tulajdonjogi viszonyok rendezéséig az MSZMP megyei szervezete költségvetése terhére biztosítson megfelelő helyiséget.

A Kisgazdapárt természetesen tulajdoni igényét fenntartja Bács-Kiskun megye egész területén. Terítés nélkül igénybe vett ingatlanvagyonunk visszaszolgáltatását követeljük. A Kisgazdapárt megyei szervezete természetesen hajlandó kompromisszumra. A félreértések elkerülése végett kijelentjük, hogy azon kisgazdapárti helyiséget, ahol munkahely működik, nem követeljük vissza, helyette csereingatlant kérünk. A Kisgazdapárt alapelveivel nem fér össze munkahelyek megszüntetése, sőt, új munkahelyek létesítése szerepel programjában.

Első Titkár Ür!

A Kisgazdapárt megyei szervezete várja az Ön reagálását nyílt levelünkre. Békés, igazságos, demokratikus megoldás hívéi vagyunk, hiszünk a nemzeti megbékélésben. Elveink és a többi demokratikus szervezettel szemében vállalt kötelezettségeink feladása nélkül készek vagyunk az Önökkel folytatandó tárgyalásra. A következő gesztust önöknek kell megtenni.

Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Bács-Kiskun Megyei Szervezete

Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt Bács-Kiskun Megyei Szervezete DR, ÁDÁM PÁL ügyvezető atelnök Lajosm izse

TISZTELT ALÉLNÖK ÚR!

Hozzám intézett levelére az alábbiakat tudom válaszolni:

Egyetértünk Önökkel abban, hogy a többpártrendszerű berendezkedésre való áttérés időszakában megoldatlan megyénkben is " újkeletű műszóval élve — a politikai infrastruktúra kialakítása.

A pártok működéséhez szükséges feltételek biztosítását részben állami feladatnak tártjaki amelyhez kormányzati döntés szükséges. A pártok önerejükön felüli állami támogatása a külföldi példák alapján is gyakorlat. Az anyagi támogatást és az eszközök megosztását egységes rendező elvek alapján tartjuk megoldhatónak, s nem egyedi alkuk alapján.

Az MSZMP költségvetési támogatását a parlament folyamatosan és jelentősen mérsékli. Éppen ezért az Önök jogos igényének kielégítése nem jelentheti az adóterhek növelését. A tagdíjainkból pedig — ezt Önök is beláthatják —- nem finanszírozhatunk más pártokat.

A használatunkban lévő; létesítmények megyénkben is az MSZMP Központi Bizottsága kezelésében vannak. Esetleges használatba történő átengedéséről is ott dönthetnek.

Érdemes ugyanakkor áttekinteni — a megyei tanács, a Hazafias Népfront bevonásával a létező politikai intézményrendszer más objektumait, hogy , az átmeneti időszakban működésük feltétele biztosított legyen.

A lehetőségek közös feltárásában felajánljuk együttműködésünket.

5 Tisztelettel; dr. Szabó Miklós megyei első titkár

VÁLASZ

A BÁCS-UNIÓNAK

A megyei tanács állásfoglalása

A Bács-Kiskun Megyei Demokratikus Ifjúsági Unió (BÁCSUNIÓ) 1989. június 17-ei .alakuló küldöttgyűlése határozatban rögzítette, hogy a megyei tanács 1989. május 24-ei ülésén az elnökválasztás kapcsán olyan határozatlanságot tanúsított, mellyel alkalmatlanságát, döntésképtelenségét bizonyította. Ezért követelte, hogy a testület mondjon le, helyét a következő választásokig a helyi tanácsokdelegált képviselői vegyék át.

A fenti határozatot a megyei tanács 1989. június 21-ei ülésén ismertették a tanácstagokkal. A megyei tanács a BÁCS-UNIÓ döntésével kapcsolatosan a következő állásfoglalást alakította ki:

„A testület tiltakozik a felszólítás ellen és a jelenlévők egyhangú döntését rögzítve közli a BÁCS-UNIÓ- val, hogy a kollektív lemondás követelését elfogadhatatlannak tartja, mert mandátumuk a helyi tanácsoktól származik, ezektől a testületektől pedig nem kaptak olyan jelzést, hogy elégedetlenek lennének munkájukkal.

A tanácstagok úgy érzik, hogy tanácstagságukból eredő kötelezettségüknek mindenkor felelősen és maradéktalanul eleget tettek és tesznek a jövőben is, ezért teljességgel megalapozatlannak minősítik és visszautasítják a testület ellen irányuló kezdeményezést.”

Ajánlás

a megyei

tanácsok

elnökeinek

Nagyfokú értetlenséggel fogadjuk jelen társadalmunk szociálpolitikai intézkedéseit, melyek nemhogy megoldanák, hanem növelik az állampolgáraink közötti különbséget. Mindenféleképp üdvözölhető a Fővárosi Tanács azon intézkedése, mely szerint ingyenes tanszerellátást biztosít az alsó tagozatos kisdiákok részére. Ez örvendetes a fővárosiak számára. Nekünk, vidéki állampolgároknak ez egy újabb szálka lehet a szemünkben. A munkalehetőségek, a keresetszínvonál, az életszínvonal terén meglévő különbözőségek mellett hosszú ideje kénytelenek vagyunk megemészteni, hogy nekünk drágább a közlekedés, a villany annak ellenére, hogy abba a bizonyos „nagy kalapba”, mi is ugyanúgy beletesszük a ránk testált közterheket. A beiskolázás költségei ugyanolyan terhet jelentenek a vidéki polgároknak, ha nem nagyobbat. Ennek ellenére a már említett szociálpolitikai intézkedés csak a fővárosi kisdiákokat érinti. Megítélésünk szerint ezt a rendkívül humánus és indokolt támogatást országos méretűre szükséges kiteijeszteni.

Ezúton felhívjuk minden megyei tanács elnökét, kövessék £ Fővárosi Tanács példamutató k'ezdemenyezését, hozzájárulva ezzel adófizető polgáraik közérzetének javításához.

Petőfi Nyomda Szakszervezeti Bizottsága Kecskemét

<1

A kecskeméti reformkor javaslatai

(Folytatás az 1. oldalról)

A kecskeméti reformkor e szempontokat figyelembe véve elkészített egy, a kongresszus előkészítésére, munkájára vonatkozó javallatot. Ezt az anyagot most megvitatásra ajánlja a párttagságnak és a Központi Bizottságnak.

A javaslat már egy uj szervezeti-működési rendet is megelőlegez. Az általunk „elképzelt” párt egy kétszintű, horizontális kapcsolatokban is éló, demokratikus szervezet, a tagság pártja (az erre vonatkozó teljes körű javaslatunkat legközelebbi tanácskozásunkon tárgyaljuk).

Határozati javaslat a partkongresszus munkájáig

1. Az MSZMP KB 1989. szeptember 30-ára hívja össze az MSZMP kongresszusát. A kongresszus feladata:

a) A pártállamból a jogállamba vezető útra vonatkozó politikai program megalkotása;

b) A párt rövid távú programja, választási téziséi;

c) A párt új szervezeti, működési szabályzata;

d) A párt uj vezető testületéinek, tisztségviselőinek megválasztása.

A munka- es ügyrendre vonatkozó javaslatot pártvitára kell bocsátani.

2. A kongresszus két szakaszban végzi munkáját: I. Az 1/a—c pontokban felsoroltak megvitatása, határozat. II. Az 1/d pont alatti.

Az első szakasz utolsó plenáris ülését követő 10. napon újra összeül a kongreszszus és megválasztja a párt elnökét és a főtitkárt, valamint a Központi Bizottságot, jóváhagyja az országos választmány delegált tagjainak megválasztását.

3. A kongresszusi küldötteket a tagság közvetlenül, a jelöltek által képviselt platformok alapján delegálja. A KB és a KEB jelenlegi tagjai tanácskozási joggal vesznek részt a kongresszus első szakaszában.

4. Kongresszusi választókerületet alkotnak:

— Budapesten a kerületek;

— Azon települések, amelyek pártbizottsága által irányított alapszervezetek összesített taglétszáma 1989. július 1-jén a 700 főt meghaladja;

— A fenti két kategóriába nem tartozó települések összevontan. A területi beosztást a megyei pártbizottság határozza meg, melynek alapja az országgyűlési választókerület legyen.

5. A küldöttválasztás rendje a következő:

— Minden 700 párttag után 1 fő küldöttet kell választani.

— A választókerületbe tartozó alapszervezetek mindegyike legalább 1 főt, de legfeljebb 10 párttagonként 1 főt delegál a választókerületi jelölőgyűlésbe. A pontos számot a megyei, illetve a városi pártbizottság határozza meg.

— A jelölőgyűlésen kongresszusi küldöttjelölésért „pályázók” meghatározott

időt kapnak arra (5—10 percet), hogy ismertessék platformjukat a kongresszusi napirendi pontokra vonatkozóan vagy a párt politikájának valamely részterületére. . .. ■ - _ . up ■

— A jelölőgyűlés elnöke — a küldöttajánlások után — listán kér a küldöttektől javaslatot a kongresszus küldötteire. Az lesz küldöttjelölt, aki a, jelölőgyűlés résztvevői több mint 50 százalékának szavazatát megkapja. Sikertelen szavazás után a legtöbb szavazatot elnyerők lesznek küldöttjelöltek.

— A küldöttjelöltek a jelölőgyűlést követően, a választókerületben tartott — legalább kettő — pártfórumon fejthetik ki nézeteiket.

— A pártfórumok lezárását követően az alapszervezetekben a kongresszusi küldöttekre titkosan szavaznak a párttagok. A lista akkor lesz érvényes, ha azon annyi név van, ahány kongresszusi küldöttet delegálhat az adott választókerület.

— Kongresszusi küldöttválasztási listákat a megyei pártbizottság által választott választási elnökség összesíti. Kongresszusi küldött(ek) az(ok) lesz(nek), aki(k), az adott választókerületben lévő párttagok többségének szavazatát elnyerek). ' .

6. A küldöttválasztást be kell fejezni 1989. szeptember 10-eig A választási kifogást a megyei pártbizottság által kiküldött egyeztető bizottság bírálja el, 1989. szeptember 15-éig.

7. A kongresszusra szóló meghívókat két héttel a kongresszus kezdetét megelőzően postázni kell a küldötteknek. Az egyes napirendi pontok előterjesztéseit meg kell jelentetni az országos pártsajtóban. Emellett lehetővé kell tenni minden kongresszusi küldöttnek, hogy véleményét, platformját bármely pártfórumon, a pártsajtóban kifejthesse 1989. szeptember 29-éig. _ V

8. A kongresszus első szakaszában lehetőséget kell adni minden Szólásra jelentkezőnek, hogy élőszóban előadhassa platformját, véleményét. A kongresszus szabályok szerinti lebonyolítására az ügyrendi bizottság felügyel/

9. Ä kongresszus I. szakasza után megyegyűlést (rész megyegyűléseket) kell összehívni a helyi jelölőgyűlések résztvevőiből. Ezen a megyei küldöttcsoport vezetője tájékoztatást ad a kongresszus munkájáról." A megyegyűlés titkosan választja meg az országos választmány delegáltjait —minden 4000 párttag után 1 főt — és ugyancsak titkosan jelöl a párt elnökének, főtitkárának személyére. Választmányi delegált, illetve elnök-, főtitkárjelölt az lesz, aki a jelenlévők szavazatának többségét megszerzi. A megyegyűlésen, helyi jelölőgyűléseken részt vehetnek a felsorolt tisztségekre pályázok is.

10. A kongresszus II. szakaszában a küldöttek jóváhagyják az országos választmány tagjainak megválasztását. A kongresszus soraiból jelölőbizottságot választ, amely a megyegyülések, helyi jelölőgyűlések jelöltjeiből javaslatot készít a párt elnökére, főtitkárára. Az a személy lesz megválasztva tisztségre, aki a kongresszus résztvevői szavazatának több mint 50 százalékát megkapja. Az országos választmány tagjai szavazati joggal rendelkeznek.

1.1. A Központi Bizottságot és a párt országos titkárait az országos választmány választja meg,' az általa meghatározott rend szerint.

12. Á kongresszus III. szakaszát követően a helyi pártszervek megtartják saját pártértekezleteiket. Ezek napirendjén szerepeljen a kongresszus határozataihoz való viszonyulás kérdése és az adott szintű testületet, tisztségviselők megválasztása. Minden pártszervezet megválasztja képviselőjét a megyegyűlésbe.

' MSZMP KECSKEMÉTI REFORMKÖR

AZ ORSZÁGOS SAJTÓSZOLGÁLAT KÖZLEMÉNYE

Az ELTE nyílt levele az MSZMP Központi Bizottságához

1. Nagy Imre és mártírtársai temetése a magyar politikai élet kiemelkedő eseménye lett. Az állam legfőbb szervei képviselőinek hivatalos részvétele, az MSZMP reformszárnya vezetőinek személyes megjelenése, meggyőző bizonyíték a múlt bűneitől való elhatárolódásra, a súlyosan hibás politikával és a sztálinista politikai rendszerrel való szakításra. Ez a tény, továbbá a rendező szervek higgadt, felelősségteljes eljárása, és a részt vevő százezrek fegyelmezett és méltóságteljes magatartása valóban reménykeltő lépések a nemzeti megbékélés útján.

2. Ezzel együtt a temetésen aggasztó politikai feszültségek nyilvánultak meg, sőt, ezek — bizonyos törekvések folytán — még erősödtek is. Súlyos politikai hiba volt, hogy a reformkommunisták és a népfelkelést követő megtorlás áldozatai temetésének megrendezéséből éppen egy határozottan reformokért harcoló MSZMP maradt távol, s így másoknak engedte át a temetés politikai karakterének meghatározását. Ez az MSZMP KB-n belüli politikai határozatlanságnak és késlekedésnek, egyes vezetők, mindenekelőtt a főtitkár nem egyértelmű politikai állásfoglalásainak következménye. (A főtitkár salgótarjáni megnyilvánulása, például, Nagy Imre bűnössége ügyében politikailag hibás, amellett kegyeletsérő volt.)

Hibás volt a KB-nak az a politikája, hogy elmulasztotta 1956 eseményeinek és Nagy Imre szerepének árnyalt értékelését, s a feltárt tények és következtetések párttagok körében történő megvitatását, s így a szükséges és helyes álláspont kialakításának elmaradása akaratlanul is — tovább bomlasztotta a pártegységet.

3. A Nagy Imre-temetés egyes szónokai ellentétbe kerültek a meghirdetett politikai célokkal, s a nemzeti megbékélés szolgálata helyett — a pártot ért jogos bírálaton túl — intoleráns, kommunistaellenes demagógiának, s országunk érdekét sértő,

irreális külpolitikai törekvéseknek adtak hangot. Tiltakozunk az ellen, hogy az MSZMP reformszárnyának tevékenységét ;a régi vezgtéfiÁUsf .elkövetett politikai hibákra való hivatkozásSabÁttasítsák el, és az ellen, hogy egyesek a reformkommunisták hitelének rontásával akarnak maguknak politikai tőkét kovácsolni! A felelőtlenség, az intolerancia és a demagógia nem lehet sem a demokratikus átalakulás, sem a társadalmi konszenzus kialakításának útja. Ugyanakkor üdvözöljük az ellenzék mindazon megnyilvánulásait, amelyek a nemzeti megbékélést szolgálják.

4. Felhívjuk a Központi Bizottságot, hogy Nagy Imre és mártírtársai temetésének politikai tanulságait is levonva, e heti ülésén:

a) határozottan foglaljon állást mind a temetésen is megszólalt disszonáns hangok, mind a hazánkat, pártunkat, megújulási folyamatokat ért külföldi rágalmak, támadások ellen;

b) tegye egyértelművé az MSZMP politikáját úgy, hogy utasítsa el a visszarendeződési kísérlete: két, és határozottan álljon ki a reformok mellett;

c) teremtse meg az új politikának személyi feltételeit, s ezért a kongresszusig válasszon a párt élére új, hiteles vezetőket;

d) teremtse meg az új, hiteles vezetők körül a 'pártvezetés akcióegységét;

e) a kongresszus időpontját és előkészítésének módját úgy határozza meg, hogy eredményesen el lehessen végezni a párt politikai, szervezeti és személyi megújításának teendőit annak érdekében, hogy az MSZMP a politikai versenyhelyzetet teremtő, valódi többpártrendszer közepette is működőképes, demokratikus közösségi szervezetté váljék!

( A kongresszust előkészítő munkát a teljes megújulás hívei vezessék!

Az ELTE MSZMP-refonnköre

Az NSZK

parlamenti határozatban támogatja Magyarországot

Negyvenéves a honi légvédelem

. (Folytatás az 1. oldalról) is a Magyarországon települt szovjet repülőgépek is segítségünkre vannaki A pilóták73százalékaelsőosztályú, aranykoszorús, 11 százaléka másodosztályú, míg 16 százaléka harmadosztályú, azaz tanuló pilóta. Mint a vezérőrnagy elmondta: hosszú idő óta—műszaki ok miatt;— repülőesemény nem történt, ami azt bizonyítja, hogy a repülőezred műszaki állománya kiváló képességű mérnökökből, üzemmérnökökből, technikusokból és sorállományú szerelőkből áll.

A rövid tájékoztató után az újságírók megtekintették a repülőgépek technikai bemutatóját, a csapatjavitási osztályt, majd a repülőgép-vezetőkkel beszélgettek, megnézték a fel- és leszállást.

A késő délutáni órákban az újságírók, helikopteren, egy Budapest alatt települt légvédelmi raketás tüzérosztályt kerestek fel, ahol megismerkedtek azok életével.

Gémes Gábor

(Folytatás az 1. oldalról)

Unió (CDU/CSU), a Német Szociáldemokrata Párt (SPD), a Szabaddemokrata Párt (FDP) és Zöldek Pártja által megszavazott indítvány vitájára és elfogadására, a vendéglátók meghívásának eleget téve, megjelent Nyers Rezső államminiszter, at MSZMP Politikai Bizottságának tagja* és Horváth István, Magyarország bonni nagykövete i$.

A Bundestag-képviselők pártállásra való tekintet nélkül együttes állásfoglalásukban külön kiemelték a piacgazdaság irányába tett gazdasági és törvényhozási, valamint a külföldi tőkeberuházások előmozdítására életbe léptetett intézkedéseket. A belső reformokon kívül ugyancsak elismerően méltatták Magyarország külpolitikai nyitását, a magyar állampolgárok szabad kiutazási lehetőségét szavatoló rendelkezéseket, a szomszédos országokkal való együttműködés szélesítését, a vasfüggöny embertelen határberendezéseinek a nyugati határon való lebontását, a nemzeti kisebbségekkel való egyenjogú, a kulturális önazonosságuk megőrzését garantáló bánásmódot. Ez a politika iránymutató lehet, Kelet-Európa többi országa számára is — állapítják meg.