Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-20 / 143. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 20.

Interjú Horn Gyulával

•

' (Folytatás az 1. oldalról)

—A diplomáciában számít az, hogy mi hangzott el és mi nem, vagy csak az a fontos, hogy ők mit állítanak, mert az a szó; hogy Románia vagy Erdély, el sem hangzott.

,— A diplomáciában is feltétlenülszámítanak a tények, tehát azoktól nem függetlenítheti magát senki sem. Ugyanakkor ahogy a két ország viszonya alakul az utóbbi években, hónapokban, ez a hangnem, vagy ez a tartalom, amely függetleníti magát a tényéktől, nem szokatlan.

— Figyelembe vesszük mi a magyar belpolitikában, hogy Románia miként reagál nekik esetleg furcsának tetsző megnyilvánulásokra?

— Mi minden szocialista ország reagálására, illetve véleményére odafigyelünk, számunkra létkérdés, hogy elsősorban a szomszédokkal jó viszonyunk legyen. Ugyanakkor mindaz, ami ma nálunk történik, s ami június 16-án is történt, a nagy fontosságú napon, az magyar ügy, amit a legtöbb országban nagyon méltánvolnak. Az viszont nem jó, hogy egyes szomszédink kiragadnak egy-egy szélsőséges megnyilatkozást, például azokat a szovjetellenes kirohanásokat, amelyek egy-egy személy részéről elhangzottak, mert nem ezek jellemezték a megemlékezést.

— ön azt mondta, hogy nem reagáltak, s várhatóan nem is fognak. Mi ennek az értelme, miért nem utasítja vissza keményen és határozottan a magyar Külügyminisztérium a románok nyilatkozatát? Nem lenne ez diplomatikus vagy politikus ebben a helyzetben? Mert ez így beismerésnek látszik.

— Miért lenne beismerés? Aki figyelemmel kisérte az eseményeket, az tudja, hogy mi történt. Tehát külön reagálni egyelőre nincs szándékunkban, s ezt különben sem a Külügyminisztérium, hanem a kormány dönti el.

—Ön azt mondta, hogy előre készültek Romániában erre a nyilatkozatra. Mi célból ?

— Azt hiszem, hogy mások is joggal vetik fel ugyanezt, pontosan azért, mert Románia neve el sem hangzott.

— Milyen eredményt várhat Románia ettől a demonstrációtól?

—Megint csak feltételezésekre vagyok utalva. Megítélésem szerint ez beleillik abba a politikába vagy abba a magatartásba, ami most már hónapok óta jellemzi az ottani politikai életet, s ennek lényege az, hogy folyamatosan bírálják, elmarasztalják a mi belső változásaink folyamatát. Ezt kifejezetten úgy igyekeznek beállítani, mint amelynek románellenes jelentéstartalma van, pedig szó sincs erről, hiszen mi nem minősítjük a román párt vagy a román vezetés belpolitikáját. Tehát én úgy ítélem meg, hogy ebbe az egesz magatartásba illeszkedik bele ez az esemény.

— Románia nem attól érezheti sértve magát, hogy 1956 után egész más volt a magyar és a román párt viszonya? És tulajdonképpen meglehetősen egyforma utat kentünk és jártunk.

— A kezdet valóban egyforma volt, de azután fokozatosan nőttek a különbségek, a stílusbéli jegyek különbözőségei, a politikáknak az eltérései főképpen a belső helyzettel vagy a nemzetiséggel, a nemzetiséghez való viszonnyal kapcsolatban. De kezdetben is, azt hiszem, máj 1956. november 4-ét követően is megmutatkoztak elég jelentős különbségek. És ezek fokozatos növekedése vezethetett el ehhez a magatartáshoz.

— Az a tény, hogy Nagy Imrét és társait éppen Romániában tartották fogva, valamiféle kötelezettséget jelenthetett egészen mostanáig a magyar kormányzatnak. Talán ilyen alapon kérhetnének számon rajtunk bármit is a románok? Ebben a kérdésben talán ez is benne van.

— Én ezt nem hiszem. Nem, mert ebben Románia csak közvetítő szerepet játszott, tehát Nagy Imre sorsának alakulásában nem a román vezetés játszott meghatározó szerepet, nem volt értelmi szerzője az ítéletnek. ,

—Mit kell érteni azon, hogy a román külügyminisztériumban fogadták egyes országok diplomáciai képviseletének vezetőit és tájékoztatták őket a Budapesten lezajlott ellenséges megnyilvánulásokkal kapcsolatban kialakított román álláspontról?

— Erről nekünk nincs pontos információnk, mi is csak különböző hírügynökségijelentések alapján értesültünk róla. Azt se tudjuk pontosan, hogy kiket fogadtak vagy kiket tájékoztattak; a konkrétumokat nem ismerjük.

— Figyelemre méltó, bogy Jan Főjük, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Űtkára néhány héttel Ceausescu prágai látogatása után a román reagáláshoz hasonlóan nagyon élesen szólt arról, ami ma Magyarországon történik. Ügy fogalmazott, hogy a szocializmus megújításának zászlaja alá nem egy esetben ellenforradalmi erők állnak Magyarországon. Időben ez a csehszlovák megnyilatkozás szembetűnően egybeesett a romániai reagálásokkal. Ehhez még hozzátenném azt, hogy a legújabb mformációk.szerint Csehszlovákia és Románia szinte egyszerre mondta le az erre a hétre tervezett közős határvízi tárgyalásokat.

— Ami Fojtik nézeteit illeti, mi azokat jól ismerjük, hiszen ő nagyon gyakran fogalmazott meg kemény állásfoglalásokat — nemcsak most, hanem a múltban is —, s ezek jelentősen eltértek a legtöbb szocialista ország álláspontjától. Ugyanakkor az ő véleményét mi nem azonosítjuk sem Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, sem pedig a prágai kormánynak az álláspontjával. Én úgy fogom fel, mint valami egyéni véleményt, amelyet ugyanakkor nem tudunk elfogadni, hiszen ez meglehetősen durva beavatkozás a magyar belügyekbe, másfelől mincP siti az itteni folyamatokat, méghozzá rendkívül negatívan, harmadsorban pedig egyfajta felhívást is tartalmaz. Ezt én az ő személyes véleményének tekintem. Másfelől viszont nem tudok olyan komoly eseményről, amely károsán befolyásolná a magyar—csehszlovák kapcsolatokat, hiszen mind a politikai érintkezések folyamatában, mind a gazdasági együttműködésben folyamatos az előrelépés a két ország között. Harmadsorban pedig, amikor Nicolae Ceausescu a közelmúltban Prágában járt, gondosan tanulmányoztuk a megjelent dokumentumokat, s azokban egyetlen olyasfajta utalás sincs, amely valamiféle közös nézetet fejezne ki a magyarországi fejleményekkel, eseményekkel kapcsolatban. Ezeknek a konkrét eseteknek, hogy mit mondtak le most valamiféle gazdasági vagy egyéb alsó szintű találkozó kapcsán, feltehetően technikai vagy egyéb okai vannak.

— Csütörtökre ki volt tűzve egy közös magyar—csehszlovák rádióműsor: „Rádióhíd a Dunán”, hogy a közeledés jegyében beszéljünk az* erőmüvei kapcsolatos magyar—csehszlovák ügyekről. Ezt is lemondták, és nagyon érdekes módon a Nagy Imre-temetés után. Nem tudom, hogy egy ilyen ténnyel kezd-e valamit a Külügyminisztérium. Minket mindenesetre zavar.

— Nem ismerem az okát, ezzel együtt, hogyha szükségesnek látják itt a rádióban, akkor mindenképpen eljárunk annak érdekében, hogy sor kerüljön erre a találkozóra, hiszen az ilyen események nagyon fontosak a két ország kapcsolatai szempontjából.

— Reagált-e hivatalosan a Szovjetunió arra, hogy a temetés előtd estén a Fidesz aküvistái tüntetést rendeztek a Szovjetunió budapesü nagykövetsége előtt, sőt a temetés egyes szónokai a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok azonnali kivonását követelték?

— Hivatalos reagálás nem történt, csak a szovjet sajtóban megjelent írásokat ismerem, mint azt már említettem is, a tüntetés azonban nem hasznait a két ország kapcsolatának. Véleményem szerint ezek a megnyilvánulások nem éppen felelősségteljes gondolkodásról árulkodnak. Ugyanis nekünk alapvető szükségünk van arra, hogy ne csak jóban legyünk a mai szovjet vezetéssel, hanem folyamatosan erősítsük a kapcsolatokat, a bizalmat. Az ilyen szélsőséges megnyilatkozások ennek a jó szándéknak a gyengítését jelentik. A magyar kormánynak nincs szándékában, es nem is akar olyan helyzetbe kerülni, hogy ilyesfajta tüntetéseket adminisztratív eszközökkel tiltson be. Rendkívül fontos lenne az, hogy a közvélemény határolódjék el az ilyen jelenségektől. Annál is inkább, mert meggyőződésem, hogy akár a tüntetés, akar a Hősök terén elhangzott, már említett, egyik beszéd csak egy nagyon kis csoportnak a véleményét fejezi ki. Hozzáteszem, hogy abban nemcsak szovjetellenes kitételek voltak, hanem nagyon éles, mondhatni, útszéli hangnemben fogalmazott, gyűlölettől átitatott kommunistaellenes kijelentések is, amelyek végül is hasonló érzést válthatnak ki mások részéről. Tehát ez éppen nem a nemzeti megbékélést és a közös cselekvés ügyét szolgálja.

— A temetésen nem képviseltette magát a Kínai Népköztársaság. Nagyon sok megfigyelő párhuzamot vont az 1956-os magyarországi és a néhány héttel ezelőtd véres pekingi események között. Nagyon jelentős-e az a veszteség, amely a pekingi események kapcsán minket ért? Egy reformirányba haladó Kína tűnik úgy, hogy elvált tőlünk vagy elváltak útjaink?

— Én inkább úgy fogalmaznám meg, hogy semmiképpen sem használnak azok az események a reformfolyamatoknak. Bízom abban, hogy Kínában is előbbutóbb ez a folyamat kerül ismét előtérbe. Mindeddig kapcsolatunkban nem éreztük a hatását az ottani eseményeknek, és mi szeretnénk előrelépni a viszony fejlesztésében.

— Engedjen meg még néhány kérdést a magyar külpolitikát illetően. Carter elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója azt javasolta a Magyarországra készülő Bush amerikai elnöknek, hogy kovácsoljon ki egy amerikai—nyugat-európai—japán együttműködést Magyarország és Lengyelország megsegítésére. Tud-e már a magyar minisztérium konkrétumokat mondani arról, hogy mit várhatunk Bush elnök látogatásától?

— Elkezdődött a Bush-látogatás előkészítésének intenzív szakasza. Van egy közösen kialakított csomagterv-elképzelés, amely egyezményeket, tervezeteket, megállapodásokat ölel fel, szándéknyilatkozatokat es konkrét, mindenekelőtt gazdasági vállalkozásokat. Természetesen aligha valósul meg mindez a látogatás alatt vagy közvetlenül előtte, hiszen egy hónap sincs addig. Viszont Bush elnök látogatása nagyon sok olyan új vállalkozás elindításához adhat nagy ösztönzést, amely új fejezetet nyithat a magyar—amerikai kapcsolatokban.

— Gorbacsov NSZK-beli látogatásának volt-e üzenete Magyarország számára?

— Mindenképpen. Az egyik üzenet az volt, hogy megfogalmaztak, illetve aláírtak egy megállapodást, amelynek a lényege azt fejezi ki, hogy új Európát kell teremteni, amely mentes a hegemén törekvésektől. Ez különösen a kis és közepes országok — így hazánk — szamára is rendkívül fontos, hiszen jelentősen kiszélesíti az említett országok, köztük Magyarország mozgásterét, lehetőségeit, szolgálja törekvéseit. A másik: olyan széles körű gazdasági együttműködési megállapodások megkötésére, aláírására került sor, ami számunkra ugyancsak biztatást jelent a magyar—NSZK kapcsolatokban. Végül a harmadik: nekünk régóta az volt a véleményünk, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kulcsfontosságú szerepet tölt be nem csupán Európában, hanem a kelet—nyugati viszonyban is. Ha a szovjet —NSZK kapcsolatok egész rendszere megváltozik, új dimenziókat, új lendületet kap, ez nagyon jótékony hatással lehet az egész európai helyzet alakulására. (MTI)

ÁLLÁSFOGLALÁS

Cselekedjünk a magyar nép jövőjéért!

Alulírottak, a Hírős-Film Filmforgalmazó és Mozi Üzemeltető Vállalat MSZMP-alapszervezetének tagjai elhatároztuk: megelégelve 3 várakozást, a helyi programnélküliséget, a politikai tétlenséget 7- cselekedni akarunk. Ennek érdekében az alábbi állásfoglalást tesszük közzé: összhangban az MSZMP KB vonatkozó állásfoglalásával mi is kinyilvánítjuk, hogy a munkahelyi pártszervezet keretei között nem indokolt a munkaterv szerinti vagy a nélküli, az eddigi beidegződéseknek megfelelő politikai tevékenység végzése. Gyakorlatilag a jelen időszakban nincs olyan konkrét feladat, amit a pártszervezeten belül elvégezhetnénk.

Elhatároljuk magunkat az elmúlt időszak hihás gyakorlatától, a nép szolgálata helyett gyakorta tapasztalt hatalmi túltengésektől, a bürokráciától, a korrupciótól, a hivatali apparátusokban még jelenleg is meglévő személyi összefonódásoktól.

A jövőben cselekvőén részt kívánunk venni az MSZMP reformtörekvéseinek gyakorlati megvalósításában. Támogatjuk a Központi Bizottság, "a megyei és városi pártbizottságok azon határozatait, melyek a megújulás jegyében, a bizalom újbóli elnyerése érdekében születtek.

Bejelentjük, hogy alulírottak a párt szervezeti keretein belül önálló munkacsoportot hozunk létre a lakókörzeti politikai munkában való aktív részvétel céljából. Bekapcsolódunk a választási munka politikai előkészítésébe, készek,vagyunk kapcsolatot teremteni az állampolgárok különböző hagyományos érdekszervezeteivel, egyesületekkel, újonnan létrejött alternatív szerveződésekkel, pártokkal.

Kérjük az MSZMP Kecskemét Városi Bizottságát, hogy jelen állásfoglalásunkat vegye tudomásul és a

benne foglalt törekvéseinket támogassa.

Aláírtuk a mai napon; a Hirös- Film Filmforgalmazó és Mozi Üzemeltető Vállalat MSZMP-alapszervezetének tagjai megalakítottuk a lakókörzeti közéleti munkát végzők, a választási munka politikai előkészítésében részt vevők munkacsoportját.

Megerősítjük ezúttal is: aktív munkával segíteni kívánjuk a párt megújulását. A pártnak szakítania kell az elmúlt időszak hibás gyakorlatával, az ideológiai tévedésekkel. Elősegítjük a filmes működési területen indokolt struktúraváltás mielőbbi megvalósítását. Készek vagyunk cselekvőén részt venni a társadalom egészében megindult reformfolyamatokban.

Munkacsoportúnk nyitott, mindazok csatlakozására számítunk, akik platformunkkal egyetértenek.

KISKUNMAJSA

Befagyasztják a tagdíjakat

A Kiskunmajsai Petőfi Termelőszövetkezet MSZMP-alapszervezete 1989. június 15-ei taggyűlésén az alábbi határozatot hozta:

1. A változó politikai események megmutatták az MSZMP központi vezetésének döntésképtelenségét, megosztottságát, amely megmutatkozik az egymásnak ellentmondó politikai nyilatkozatokban, a vélemények állandó módosulásában.

2. Ezért igényeljük a fő politikai erővonalak irányának azonnali tisztázását.

3. Kérjük a politikai és gazdasági program megfogalmazását és kinyilatkoztatását, hogy a tagság világosan lássa a változás irányát.

4. Az események meggyorsítása érdekében az alapszervezetünk tagjai által befizetett tagdíjat három hónapos időtartamra (június, július, augusztus) nem fizetjük be az MSZMP központi számlájára, hanem külön számlán helyezzük el.

5. A 4. számú pontban foglalt időn belül alapszervezetünk tagjai döntenek a tagdíj sorsáról, az MSZMP központi vezetése által kinyilvánítandó program alapján.

Mindezeket figyelembe véve, felhívással fordulunk valamennyi MSZMP- alapszervezethez, hogy aki az általunk megfogalmazottakkal egyetért, csatlakozzon ezen elhatározásunkhoz és saját alapszervezetében érvényesítse azt.

Petőfi Mg. Termelőszövetkezet MSZMP-alapszervezete, Kiskunmajsa

Térítsék meg a több mint 10 milliótl

Vádirat a békéscsabai bundaügyben

Vádat emelt a Békés Megyei Főügyészség a békéscsabai labdarúgóbundabotrányban érintettek ellen. Araczki János, a megyei tanács volt általános elnökhelyettese (jelenleg,a Békéscsabai Állami Gazdaság idegenforgalmi igazgatója), Vontára János, a városi tanács volt elnökhelyettese, Gally Mihály, a Békéscsabai Városi Tanács jelenlegi elnöke, Kovács Mihály, a Békés Megyei, és Dénes Lajos, a Békéscsabai Városi. Tanács pénzügyi, osztályvezetője különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, Botyánszki Pál, a Békés Megyei Szolgáltató Szövetkezet elnöke, Mocbnács Fái, : a megyei tanács építési osztályvezető-helyettese jelentős vagyoni hátrány, Szarvas János, a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatója nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének vádjával Él maid bíróság eil.“ Annus Vincét, a Békéscsabai Előre Spartacus SC ügyvezető elnökét vesztegetéssel, magánokirat-hamisítással és csalással, Csank János vezetőedzőt és Rattai József gyúrót orgazdasággal vádolja a főügyész. Kerekes Imié volt edző és Hegedűs Péter, a Szombathelyi Haladás labdarúgója más-más minősítésű vesztegetést követett el; A vádirat megállapítása szerint az öt, első számú tanácsi vezető egyetemlegesen több mint tízmillió formt, Vantara János egymaga több mint egymillió forint emerdalásáért felel.

A gyulai megyei főügyészség azzal vádolja az elsőrendű vádlottat, Araczki Jánost, hogy a testületek megkerülésével, az ő hozzájárulásával került kilencmillió forint az egyesület kasszájába. Vantara János egyebek közt tanácsi lifteket adott el a sportkör támogatására, Gally Mihály többek közt törvénytelenül jutalmakat fizetett, lakástámogatást adott labdarúgóknak a város pénzéből, Botyánszki Pál kezelte a klub fekete kasszáját és fizetést adott olyanoknak, akik sósén? dolgoztak a szövetkezetben. Mint a vizsgálat kiderítette, a Békéscsabai „Előre” 1986-ban az MJK-tól négyszázezer, a Haladástól pedig kétszázezer forintért vásárolt meg mérkőzést a törvénytelenül szerzett pénzből. A vádlottak közül egyedül Araczki János nem ismerte el bűnösségét, ő csak a képügyben érzi magát vétkesnek (neves békési festők ügy adhatták el a könyvtársak műveiket, ha a képek árának á felét felajánlották sportcélra).

Az ügyészség indítványozza, hogy a több mint tízmillió forintot a vádlottak térítsék meg, és az ítéletig — a tárgyalás várhatóan szeptemberben kezdődik — a bíróság ne oldja föl a vádlottak vagyonának zárolását. (MTI)

Kamatpolitika . és élelmiszertermelés

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága hétfőn a Parlamentben Cselőtei László elnökletével ülést tartott. A testület a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentésről' hallgatott meg tájékoztatót, majd megvitatta az adóreform tapasztalatait . s korszerűsítésének koncepcióját, valamint az államháztartás reformjáról szóló előterjesztést.

Varga Béla pénzügyminiszterhelyettes elmondta: az élelmiszergazdaság jó pénzügyi esztendőt zárt. Igaz ugyan, hogy az ágazat nyeresége az előző,. 1987-fes évi csaknem 28 milliárd forintról 24 milliárd forintra csökkent, ám a tervezettet 12,6 százalékkal meghaladta. Az élelmiszer-feldolgozó ipar 13,4 milliárdos nyeresége szintén több az előirányzottnál, ám 3,2 milliárd forinttal elmaradt az egy évvel korábbitól. A mezőgazdasági nagyüzemek beruházása — az 1987. évi, viszonylag nagymértékű növekedés után —1 mintegy 25 százalékkal kisebb volt 1988-ban.

Az új adórendszer a miniszterhelyettes szerint Összességében elfogadhatóan működik, ám a személyi jövedelemadó gyakorlatát egyre több bírálat éri, s ezért is módosításra van szükség. A PM-ben elismerik: különösen a magasabb jövedelműeknél , van teljesítményvisszatartó hatása az adónak, és ez — az életszínvonal-csökkenés tükrében különösen — rossz hangulatot teremt. Az adórendszer további korszerűsítése napirenden van. A vállalkozási jövedelemadó mértékét úgy kívánják csökkenteni, hogy a kedvezményezett vállalkozók körét is módosítják.

Csipkó Sándor (Bács-Kiskun megye, 20. vk.) felszólalásában az adórendszert hibáztatta azért, hogy az emberek -llsok helyütt még a gazdasági vezetők is — a munkahelyükön kívül kénytelenek más munkaalkalmat is keresni. A jelenleg működő pénzügyi modeÜt is bírálta amiatt, hogy nem jut. megfelelő arányban termelői beruházásokra ott, ahol a jövedelmeket hatékonyan megtermelik.

Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár azt hangsúlyozta: a mezőgazdaság nyereségét ahhoz kell mérni, elég-e a termelés megújításához; márpedig — véleménye szerint — nem elég. A kamatpolitika az inflációt gerjeszti, s ennek az élelmiszer-gazdaság a nagy vesztese, mivel „innen” a termelés megnövekedett kiadásait nem tudják tovább hárítani.

Vita a 40 órás munkahétről

(Folytatás az 1. oldalról)

valamint az Országos Érdekegyeztető Tanács június 2-ai ülésén született megállapodás szerint. A vezérigazgatóság által előterjesztett javaslatban a bérarányos felosztás szerepelt, ám a vitában ezt többen megkérdőjelezték, mondván: továbbra is megmaradnak a területi aránytalanságok, ha a bértömeg és nem pedig a létszám képezi a béremelés alapját. Természetesen elsősorban azok vitatták ezt a módszert, akik olyan vasútigazgatóságot képviseltek, ahol a bérek a vasúti átlag alatt vannak. Mások arra figyelmeztettek, nem lehet eltekinteni az ország különböző területein kialakult bérarányoktól, attól, hogy a bérek a foglalkoztatási szinttől is függnek. Azért sem lenne szerencsés létszámarányosan elosztani a pénzt, mivel ez

egyáltalán nem ösztönözné a gazdálkodókat a létszám racionális felhasználására. Vita alakult ki abban is, hogy a nyolc százalékot teljes egészében az alapbér növelésére fordítsák-e, vagy pecjig ennek egy részét, 2 százalékot a mozgóbéreknél használják fel. A vitát követő szavazáson végül is a testület úgy döntött, hogy a bérfejlesztésre szolgáló öszszeget bérarányosán osszák fel, s ebből 6 százalékot az alapbér növelésére fordítsanak, kettőt pedig mozgóbérjelleggel költsenek el a gazdálkodó szervezetek.

A 40 órás munkahét bevezetésével kapcsolatban is voltak vitás kérdések. A nagy többség arra szavazott, hogy július 1-jétől, a feltételek megteremtését követően fokozatosan, de legkésőbb 1990. január 1-jéig mindenütt vezessék be a MÁV-nál a 40 órás munkaidőt.

A gabonatermelők tíz pontja

(Folytatás az 1. oldalról) forintért átvett gabonából hogyan lesz 14-15 forintos kenyér és 25 forint körüli sütőipari termék. Egy másik indítvány: az ijllam garantálja a felvásárláshoz szükséges tőkét, legalább három évig kedvezményezett hitelfeltételek mellett........ ......„

A beadványt bizottság vitte át a TOT székházából a MÉM-be; a bizottságot Szegő László, a Túrkevei Vörös Csillag Tsz elnöke vezette, ő irányítja az egyik legnagyobb hazai gabonatermelő nagyüzemet.

A termelők Péter, Pál napjára — mint ahogyan ebbéli szándékukat már korábban bejelentették — demonstrációt szerveznek, ami abból állna, hogy konbájnjaikkal az országos főútvonalakon fölvonulnak, jeléül annak, hogy a kormányzat részéről közömbösséget tapasztalnak korábbi, a jövedelmezőséggel kapcsolatos felvetéseikre. A felhívásnak a tüntetés egyik pontja, nevezetesen a tizedik; ebben az áll: amenynyiben a termelők jogos követeléseinek a kormány nem tesz eleget, és a javaslatok megtárgyalására nem ül tárgyalóasztalhoz a termelők által delegált érdekképviselettel, abban az esetben kerülne sor erre a lépésre.

A tárgyaláson a küldöttség ismételten hangoztatta fenntartásait a jelenlegi árakkal, illetve a szabályozórendszerrel kapcsolatban. Hütter Csaba

részletesen kitért a követelésekre es kifejtette véleményét. Szólt arról, hogy az idén már 15 százalékkal emelték a felvásárlási árakat és a további árnövelés hatalmas tehertételt jelentene a központi alapok számára. A Gabonatröszt megszüntetésére decemberben kerülne sor;. azért nem valamivel korábban, mint ahogyan azt a termelők kérték, inert az országnak külföldi kötelezettségei vannak, s a belföldi ellátás zavartalansága is megköveteli a tröszti szervezet fenntartását az év hátralévő időszakában.

Kifejtette véleményét arról is, hogy a tröszti tulajdonban lévő eszközök és egyáltalán a szervezet valamiféle felosztású a törvények adta lehetőségek szerint mehet végbe; egyebek között az átalakulási törvény szerint szükséges eljárni akkor, amikor a termelők indítványait végre akarják hajtani.

A küldöttség hangsúlyozta: nem a fogyasztók ellen irányulnak követeléseik, és nem is a kormány ellen vannak, ugyanúgy nincs kifogásuk a miniszter személye ellen. Pusztán az agrártermelés szorongatott helyzetére kívánják felhívni, ezúttal igen nyomatékosan, a figyelmet.

Az értekezlet azzal zárult, hogy június 23-án, pénteken újabb megbeszélésre kerül sor, azok után, hogy a küldöttség tagjai és megbízói időközben ismételten foglalkoznak a kérdéssel. (MTI)

Kultúra és pénz

(Folytatás az 1. oldalról)

nyokat, ez — összevetve más országok adataival nagyon alacsony arányszám. Ugyanakkor — mint Stark Antal hangsúlyozta—nem sikerült javítani a felsőoktatás technikai bázisát, és az oktatásban használatos műszerpark színvonalát sem.

Az adórendszerrel kapcsolatosan az államtitkár a; művészeti és a tudományos területet érintő hiányosságként értékelte, hogy. nem lehet differenciálni a művészeti alkotás vagy tudományos munka értéke alapján.

Az államtitkári bevezetőt követően a Magyar Rádió, illetve a Magyar Tele? vízió illetékese fűzött kiegészítést a képviselők számára készült írásos előterjesztéshez. '

Nemes Péter, a Magyar Televízió elnökhelyettese elsősorban azt sérelmezte, hogy az előfizetési díj emeléséből remélt 60Ö millió forintból—a költségvetési elvonás, valamint a megnövekedett összegű postai sugárzási díj következtében — mindössze 20 millió marad a televíziónál. Éppen ezért nincs lehetőség a műsoridő növelésére, a műsorszerkezet megújítására, sőt nem egy területen a további működésnek is elemi akadályai vannak. .

A felszólalók között Sztrapák Ferenc (Bács-Kiskum megye) kifogásolta, hogy a művelődési tárcának nincsenek meg a kellő információi mintegy 2,3 milliárd forint felhasználásáról. Ezt az összeget a fegyveres erők és testületek fordítják oktatási és kulturális célokra.

A képviselő indítványozta: a bizottság ne törődjön bele, hogy egy ilyen hatalmas összeg részleteiről ne szerezzen tudomást, hogy az fehér foltként elmosódjék a költségvetésben.

Stark Antal a.képviselői felszólalásokra válaszolva elmondta: a nyelvszakostanár-hiány megszüntetése érdekében a jövőben lehetővé teszik az orosz szakosok folyamatos átképzését, ugyanakkor a főiskolákon és az egyetemeken is jelentősen növelik a nyelvszakos hallgatók felvételi keretszámát. A körzeti iskolák kérdése kapcsán pedig -arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a művelődési tárca a Belügyminisztériummal éppen ezekben a napokban tárgyal az iskolahálózatról, az iskolák tanácsi működtetésének feltételeiről.

Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkár rövid, főként az államháztartás reformjának lényegét vázoló — tájékoztatójában leszögezte: a cél a hatalpm és a gazdaság viszonyának új alapokra helyezése.. Ennek megvalósításához a központi tervutasításos rendszerről gyökeresen új módszerre kell áttérni, fokozatosan le kell építeni a központosított pénzügyi rendszert és az állam elosztó szerepét. Ennek révén, valamint a tanácsi önkormányzat kibontakoztatásával és a társadalombiztosítás reformjával el kell érni, hogy az állami beavatkozás eszköze csak a vállalati nyereségadó, a forgalmi adó és a személyi jövedelemadó legyen — hangoztatta. jj