Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-20 / 143. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA xliv. évf. 143. szám Ára: 4,30 Ft Nyers Rezső részt vesz a Szocialista Internacionálé kongresszusán Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter hétfőn, MSZMP-küídöttség élén, Stockholmba utazott. Az MSZMP képviselője megfigyelőként részt vesz.a Szocialista Internacionálé fennállásának 100. évfordulója alkalmából sorra kerülő jubileumi kongresszuson. (MTI) Mit mond } Kádár János ? Válaszol-e a kormány FÖLMENTEK A MINISZTERHEZ 1989. június 20., kedd FOGADÁS AZ ORSZÁGHÁZBAN A kanadai szenátus elnöke a működőtőkeimportról Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délelőtt az Országházban fogadta Guy Charbonneau-t, a kanadai szenátus elnökét, aki Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének meghívására tartózkodik Magyarországon. A kanadai politikus találkozott az alternatív mozgalmak képviselőivel is. Guy Charbonneaú a budapesti Gellért Szállóban Derek Fraser nagykövet társaságában fogadta a nemzetközi sajtó képviselőit és válaszolt kérdéseikre. Elmondta, hogy vendéglátóival, Szűrös Mátyással, Straub F. Brúnóval, Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettessel, valamint Beck Tamás kereskedelmi miniszterrel tartott megbeszéléseit két terület uralta: egyrészt a gazdasági és kereskedelmi kérdések, másrészt a magyar parlamentben érlelődő változások, a parlamenti reform. A gazdasági és politikai kérdések egymással öszszefonódva vetődtek fel. Guy Charbonneaú benyomásait úgy foglalta öszsze, hogy a gazdaság jelenlegi súlyos válságából a felelős magyar vezetők a gazdasági hatékonyságjavításában keresik a megoldást, ennek feltétele pedig a külföldi tőke eddiginél nagyobb arányú bevonása lenne. A maga részéről hangot adott annak a véleményének, hogy az új magyar parlament legitimitása nagyobb garanciát jelent majd a külföldi befektetőknek és akkor lesz majd reális lehetőség a működőtőke-import érdemi növelésére. Guy Charbonneaú, aki maga is közgazdász és üzletember, utalt arra, hogy kanadai cégek már most is több száz millió dolláros magyarországi befektetések terveit mérlegeld? és úgy ítélte meg, hogy 500 millióegymilliárd dollárt is elérhetnek a kanadai befektetések Magyarországon. Guy Charbonneaú hétfőn délután elutazott Budapestről, a Ferihegyi repülőtéren Horváth Lajos, az Országgyűlés alelnöke búcsúztatta. MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG TSZ Aratják az őszi árpát Tegnap délelőtt sorba álltak a Kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet borbási és ballószögi ősziárpa-táblái mellett a kombájnok. Megkezdődött az aratás. A gazdaságban — úgy mondják — azokon a területeken termelik ezt a növényt, ahol a búza már, a rozs még nem a legalkalmasabb a hasznosításra. Tegnap a sülevényes, homokos földeken a levágott árpák nedvességtartalma nem volt több 12-13 százaléknál, így a takarmánykeverőhöz szállított termény szárítást nem igényel. Az előzetes termésbecslések szerint az összesen 362 hektár őszi árpa termése 3,5 tonna körüli hektáronként. Az első vágások eredménye azonban azt mutatja, ennél többet fizet a takarmánynövény. A szövetkezet saját takarmánykeverőjének folyamatos munkájához még így is kell majd vásárolniuk, hogy a terményboltokat, illetve a vásárolni szándékozó nagyüzemeket gond nélkül kiszolgálhassák. Az ősziárpa-táblákban a harmat felszáradásától késő estig dolgozik a négy Claas Dominátor és a négy E—512-es kombájn, úgy, hogy szinte csak addig állnak meg, míg á kombájnos és a segédvezető helyet cserél a kormánynál. Az elképzelések szerint — hacsak az időjárás közbe nem szól — ezen a héten befejezik e növény aratását. ' G ~E • Scheiner János és Szabó István a borbási kerületben arat gépével. (Tóth Sándor felvétele) a román jegyzékre? Interjú Horn Gyulával Horn Gyula külügyminiszter hétfőn inteijút adott a Magyar Rádió Első kézből című műsora két szerkesztő riporterének, Havas Henriknek és Forró Tamásnak. — A Scinteia című román pártlap közleménye alapján Bukarestben a külügyminisztériumba kérették hazánk nagykövetét, Szűcs Pált és átnyújtották neki a román kormánynak a magyar kormányhoz intézett hivatalos tiltakozását amiatt, hogy — román megfogalmazás szerint — Nagy Imre és társainak június 16-ai temetésén szocialistaellenes, románellenes, nacionalista, Bgvansista megnyilvánulásokra került sor. Válaszolt-e már a magyar kormány a román nyilatkozatra? Semmi sem dőlt el Nem válaszoltunk és egyelőre nem is készülünk válasszal — mondta Horn Gyula. — Meg kell mondanom, hogy bennünket is meglepett a jegyzék átadása, illetve annak a szövege. Tudniillik gyászszertartáson vagy előtte mi nem tapasztaltunk olyan kirohanásokat vagy olyan kitételeket, amelyeket a jegyzék tartalmaz, hiszen semmiféle románellenes vagy soviniszta és egyéb megnyilvánulásokra nem került sor. Hozzá szeretném tenni, hogy, megítélésem szerint, a gyászszertartás nem csu-Kajszigond A kajszi négy év után végre ismét! jó termést ígér, s most, az érés kü-| sző bén, értékesítési aggodalmakkal! készülnek az üzemek a szedéshez.! A becslések országosan mintegy 50 J ezer, megyénkben 20 ezer tonna kö-l rüli várható termést jeleznek. Ked-I vező időjárás esetén ennél 14-201 százalékkal többre is számíthatunk.! A betakarítás mindig nagy erő-| próbája volt a termelőnek, a felvá-' sárlónak és az értékesítő kereskede-l lemnek. A magyar kajszi ma is ke-] resett exportcikk, de a jó értékesítési nagy munkát és szervezettséget ki-j ván. Sok függ attól is, hogy sike-J rül-e időben, megfelelő érettségben! leszedni, a felvásárló kereskedelem] felkészült-e az áru fogadására,] lesz-e elegendő láda, szállítóeszköz,! biztosítottak-e a felvevőpiacok,! lesz-e pénz a kifizetéshez, és nemi1 utolsósorban: milyen lesz a felvásárlási ár? A kajszi gyorsan leérik és elérték-! telenedik, az exportminőségből lé-] áru lesz, de túlérve, néhány nap! alatt cefrévé válhat. Mindannyiunk] érdeke tehát, hogy legértékesebb! áruként kerüljön piacra. Ebben] nagy felelőssége van mindenkinek,! aki e folyamatban érdekelt és köz-] reműködik. A múltból sok rossz emlékű! évünk van. így például 1969-ben! csaknem 10 ezer tonna termést! földbe tárcsáztak a nagyüzemek,! mint akkor mondták, nem veszett! el, hisz értékes zöldtrágya lett belő-] le. Nem ez volt a cél, hiszen eladás-! ra termelték, csak ha a fákról lesze-J detik, ládákba rakatják, elszáHít-1 ják, az erre költött pénz nem térült! volna meg, s a ráfizetés helyett vá-l lasztották a betárcsázást. Ennek el-| lenkezőjét is tapasztalhattuk az ala-l csony termésű években, amikor a! kajszi piaci ára a lakosság nagyobb] részének megfizethetetlen volt.] A termés- és áringadozás miatt] több üzemben hagytak fel e nemes] gyümölcs termesztésével. A háztájikban, szakcsoportok-] ban most ismét fellendülőben riin a] termelési kedv, ami az új fajták biz-] tonságosabb termésének is köszön-] hető. Ezt a termelési kedvet is meg-] törheti a mostani árhuzavona, ami] mögött az exportőrök és nagyke-] reskedők érdektelensége, valamint] expresszivitásának hiánya is meg-] húzódik. Ha szorít i! az idő, hiszen] a jövő héten kezdődik a szüret, még] találniuk kell lehetőséget a kereskedelmi szervezeteknek arra, hogy] megfelelő áron felvásárolják és] gyorsan el is adják e táj értékes gyü-| mölcsét. Pfenning Gyula j VITATÉMA A PARLAMENTBEN: Kultúra és pénz Elsősorban az egyes művészeti ágak és médiák, valamint a közoktatás gondjairól esett szó az Országgyűlés kulturális bizottságának hétfői ülésén a Parlamentben. A testület együttesen tárgyalta az 1988-as állami költségvetés, valamint a Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió költségvetésének végrehajtásáról, továbbá a tanácsok elmúlt éri gazdálkodásáról szóló jelentéseket. Stark Antal művelődési államtitkár bevezetőjében nehéz évnek értékelte 1988-at, rámutatva: a kulturális terít létén dolgozók nem részesültek béremelésben, sok helyütt a bérek bruttósítását sem tudták megoldani, és az általános forgalmi adó ellensúlyozására sem állt rendelkezésre megfelelő összeg. Nem tudták megoldani a pedagógusok túlóradíjainak rendezését sem, erre csak a közelmúltban kerülhetett sor. E gondok ellenére az 1988-as év mérlegében eredményesnek tekinthető a felsőoktatási fejlesztési alap, valamint a két tannyelvű iskolák hálózatának létrehozása. Az államtitkár szótfg&rróí is, hogy <az új tantermek építésével nemhogy az igényeket nem tudták kielégíteni, de még az eredetileg tervezetthez képest is elmaradtak. Változatlanul gondot jelent, hogy a 18—22 éves korosztálynak csupán 9J százaléka folytat felsőfokú tanulmá(folytatás a 2. oldalon) pán méltóságteljes volt, hanem mértéktartó is, egy-két beszédtől eltekintve. Gondolok a Hősök terén elhangzott utolsó beszédre, amely ellentétes volt az egész szertartással. Ez azonban egyéni vélemény volt. Visszatérve a román jegyzékre, áttanulmányozva a szöveget, nekem az az érzésem, hogy ez előre megszerkesztett anyag volt, mert hiszen figyelmen kívül hagyta mindazt, ami valójában történt június 16-án. (Folytatás a 2. oldalon) A gabonatermelésben érdekelt mezőgazdasági termelőszövetkezetek csaknem mindegyike, összesen ezer gazdaság vezetője írta alá azt a beadványt, amelyet hétfőn juttattak el Hotter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez. Az írásos dokumentum leszögezi, hogy a termelők szempontjából hátrányos a gabonatermelés jövedelmezősége, egész sor rendelkezést sérelmesnek tartanak, és emiatt — legfőbb követelésként — a felvásárlási árak minimálisan 30 százalékos emelését követelik a kormányzattól. Tíz pontban sorolták föl követeléseiket —ezek közül az egyik az áremelés — s ezek mindegyike gyakorlatias indítvány. Egyebek között nyílt elszámolást kérnek arról, hogy a kilogrammonként négy (Folytatás a 2. oldalon) VITA A 40 ORAS MUNKAHÉTRŐL Nyolcszázalékos bérfejlesztés a vasútnál Az idei bérfejlesztésről és a negyvenórás munkahétre áttérés feltételeiről tanácskozott hétfőn a vasutas-szakszervezet központi vezetősége. Július 1-jétől 528 millió forintot oszthatnak szét a vasutasok bérfejlesztésre. Ebből 128 millió a tervezett bérköltségnövekmény, s 400 millió forint az az összeg, amelyet központi forrástól kap a vasút a kormány— SZOT legutóbbi találkozóján, (Folytatás a 2. oldalon) ISMÉT A KISKUNMAJSAI TANÁCSELNÖK-VÁLASZTÁSRÓL «Sv és ^jiii y "■ t;/:i;; . :'^SÍI A Petőfi Népe június 1-jei számában „A lakosság már nyilatkozott, mégsem lesz választás” címmel a kiskunmajsai tanácselnök-választás előkészületeiről írtunk. A cikkben arról is beszámoltunk, hogy ajelöltek szép száma ellenére még várni kell az elnökválasztással, ugyanis a május 18-ai majsai népfrontértekezlet úgy határozott — szó szerint idézem az említett írást —: „a Hazafias Népfront nem tesz javaslatot a tanács felé, nem kéri a választást, inkább arra az álláspontra helyezkedik, hogy nem kívánja a nagy választásokig betölteni a funkciót. Ha azonban a tanácstestület mégis a választás mellett dönt, akkor természetesen a népfront jelölni fog”. A cikk megjelenése után sokakban a következő kérdések merültek fel: miért döntött így a majsai népfront, mi lesz a begyűjtött javaslatokkal és mikor lesz tanácselnök Kiskunmajsán? A válaszért a majsai népfrontbizottsághoz (amelyről tudni kell, hogy a választások során tagjainak mintegy 30 százaléka kicserélődött) fordultunk. A május elseje óta funkcióban lévő titkár, Máté Sándor kérdéseinkre így felelt: — A korrekt tájékoztatás érdekében az előzményeket is ismertetnem kell. Ott kezdem, hogy a március 6-ai városgyűlésen vetődött fel a tanácselnöki utódlás kérdése. Személy szerint a népfront akkori titkára, Nyigrémi László ígérte meg, hogy a népfront ebben az ügyben hamarosan lépni fog. így is történt: már március 28-án megalakult a jelölés-előkészítő bizottság, amely május 16-án fejezte be a munkáját, s az erről szóló jelentésüket a népfrontbizottság el is fogadta. Ezzel, persze, nem tekintettük befejezettnek az előkészítést, tudni kell azonban, hogy már nem mi vagyunk döntéshelyzetben, hanem a tanácstestület. Mi tehát a további munka ütemezését attól tesszük függővé, hogyan dönt — kell vagy nem kell most a választás? — a tanácstestület. —*- A legutóbbi tanácsülésen viszont erről egyetlen szó sem esett. — Ez igaz, holott elküldtük a jelölést előkészítő bizottság munkájáról a beszámolót azzal a céllal, hogy tájékoztassák a tanácstagokat. — Ha jól tudom, ebben a tájékoztatóban javasolták, hogy a megtörtént közvélemény-kutatás ellenére egyelőre ne töltsék be a funkciót. Mivel indokolták? —Szeretném megismételni, hogy mi valóban csak javasoltuk, állásfoglalásra ugyanis ebben a kérdésben a tanácstestület a hivatott. A tájékoztatónkban egyébként az akkor napvilágot látott új választójogi törvénytervezettel érleltünk, mert annak értelmében a városi tanácselnök választása a választópolgárok által történik, tehát szélesebb körű megmérettetést és bizalmat feltételez. — Mi történik a begyűjtött javaslatokkal? — Természetesen nem vesznek el. Úgy tervezzük, hogy azokat a neveket, amelyeket a legtöbben javasoltak, újra a közvélemény elé bocsátjuk, kérve a lakosságot, hogy karikázzák be a három legalkalmasabbnak tartott személy nevét, persze lehetőséget hagyva, hogy újakat is írjanak a listához. Ezenkívül kérni fogjuk, hogy írják a papírra azt is, mit kérdeznének a leendő tanácselnöktől. Ezt követően tartunk egy bemutatkozó gyűlést, ahol a felvetett kérdésekre válaszolnak a jelöltek, illetve elmondják a programjukat. —L Mikor kerül sor erre? — Ez nem rajtunk múlik. Szerintem a tanácselnök-választás ügyében is érdemes lenne összehívni egy rendkívüli tanácsülést, ahol a tanácsülés döntene: hogyan tovább? B. M.
