Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-19 / 142. szám
1989. június 19. • PETŐFI NÉPE • 3 MÚLT, JELEN ÉS JÖVŐ Bátmonostor fejlődni akar A DUTÉP-UGY Még sokáig isszuk a levét annak a szemléletnek, mely szerint a kis falvaknak nincs létjogosultságuk: az embereket a városokba kell kényszeríteni, hiszen ott teremthető meg csak az infrastruktúra, az út, az ivóviz és az iskola. Kézenfekvő volt a megoldás: csak a töredékét kapták a községek a fejlesztési pénzeknek, körzetesítették az iskolákat, igyekeztek a falu elmaradottságát konzerválni. Bács-Kiskunban fokozottan érvényesült a fejlesztésbeli visszafogás a megye déli, határ menti vagy -közeli községeiben. Ha egy fokkal kedvezőbb volt is a helyzete a Bajától a hercegszántói határállomás felé vezető út mellett fekvő Bátmonostornak, lényegében ugyanazok a hátrányok sújtották, mint a többi kisközséget. Munkaalkalom hiányában megindult az elvándorlás, a fiatalokat a szórakozás és nem utolsósorban a tanulás lehetősége vonzotta a városba, no meg a könynyebb életreménye. Most mintha megállt volnál sőt talán visszájára is fordult ez a folyamat. Nyolcszáz esztendős település Majdnem biztos, hogy Bodrog vármegye alapjai a honfoglaláskor a Bolond nemzetség szállásterületén keletkeztek. A 12. századi, nagy birtokadományozások idején itt kapott birtokot Both Bihar megyei ispán, aki 1192-ben kolostort kezdett építeni két fontos hadiút találkozásánál, majd ugyanitt települést létesített, melyet róla Bothnfonostomak neveztek el. Az ő nevét őrzi ma is a község, Bátmonostor változatban. Tudom egyébként mindezt és a következőket dr. Vágvölgyi Ferenc nyugalmazott községi főorvos jóvoltából, aki néhány esztendeje megírta a község történetét, sőt tavaly további két vaskos kötetben az egészségügyének a históriáját is. Az Árpád-házi királyok alatt mezőváros A köznép a pásztorkodó életben megszokott sátortanyázás helyett kunyhókat kezdett építeni, a jobb módú nemesek pedig kúriákban, udvarházakban laktak. Bátmonostor fontos politikai, közlekedési és kereskedelmi csomópontban feküdt, rövidesen mezővárosi rangot kapott. Mindössze néhány évtizedes virágzás után azonban messze földön híres monostorával, lakóival együtt megsemmisült: a tatárjárás idején a templomot felgyújtották, a népet kardélre hányták. Nem kellett azonban sok idő, hogy ismét jelentős településsé váljon. A Becsei, majd később a Töttös család benépesítette, majd 1340-ben hetivásárjogot szerezve, újra mezővárossá fejlesztette. Amint a krónikás írja, a mohácsi vész előtti időben a legfontosabb kereskedelmi központok a Duna mentén voltak: nevezetes vásárváros volt Baja, Dávod, Gara s nem utolsósorban Bátmonostor is. Nyomatékos érvelés kocsilőccsel „A gabalyodás úgy kezdődött, hogy a Bátmonostori, más nevén Töttös László jobbágyai Bajára mentek vásárra. Oda jöttek Pál bátai apát gazdatisztjei és jobbágyai is. A vetélkedésnek az lön a vége, hogy a szeremlenyiek (azaz a szeremleiek G. Z.) nagyobb szókinccsel, kézzelfoghatóbb argumentumokkal rendelkezvén, Bátmonostori 9 Virágos a tcmplomkcrt. Lászlónak a 12 falujából, köztük Bátmonostorról Bajára sereglett jobbágyait lőcsökkel és egyéb tapintatos érvekkel ellátván, megkötözték és Szeremlényre hajtották”. Az idézet a híres Zrínyi-okmánytárból való. A földesurak ugyanis arra törekedtek, hogy a messzi földről érkező kalmárokat a saját vásárukra halásszák el egymás elől. Előfordult például, hogy a dávodi földesúr a vásár napján kiállította az embereit az utakra, és a Monostorra igyekvő kereskedőket veréssel arra kényszerítette, hogy Dávodra menjenek. Nincs a világ végén A település fekvése nemcsak a régi évszázadokban volt kedvező, hanem most is az — állítja meggyőződéssel Sárossy László tanácselnök. Odavissza naponta 70 autóbuszjárat érinti a községet, nem gond az utazás. Nemrég tárgyalta a végrehajtó bizottság a Kunság Volán bajai üzemegységének itteni működését, és úgy ítélték meg, hogy a vállalat köszönetét érdemel. Mindjárt szóvá teszem, hogy fedett autóbusz-megállót láttam ugyan, de menetrendet sehol. — Sajnos — hangzik a válasz —, ott még nem tartunk, hogy mindenki megbecsülje a köztulajdont. Hiába tettük ki a menetrendet, néhány nap múlva lába kelt. Most a bolt kirakatában lehet megtekinteni. Említettem, hogy a község az új templom köré települt. Nem ritka a sok virág másutt sem, de különösen szembetűnik a szépen rendezett templomkertben. Zrínyi István és Horváth József vezetésével ültették az élősövénykerítést meg az örökzöldeket. A kapcsolat különben is példamutató a tanács és az egyházközség között. A templomtorony borításához például a tanács szerezte meg a hiánycikknek számító rézlemezt, a temetőt és környékét is közösen hozták rendbe. Új belső utat építettek, facsemetéket ültettek. Még egyszer a vállalat gazdasági és pénzügyi gondjairól Az APEH megyei igazgatójának levele BBSs* ■'4 - - ■SSilSrli'S“ Tisztelet a múltnak, tervek a jövőnek Bátmonostor népe bőven hullatta vérét az 1848/49-es szabadságharcban és a két világháborúban. A lakosság régi vágya, hogy az elesett hősöknek méltó tisztelet adassék. Most Szalontay Károly plébánossal és az egyházközségi tagokkal összefogva rövidesen emlékművet állítanak. Ami a jövőt illeti, tulajdonképpen négy pontba foglalható össze, hogy mit terveznek a monostoriak a népesség megtartása, ezernyolcszáztíz ember jólétének megőrzése végett. Az idegennek is rögtön szembetűnik, ha áthalad a községen az országhatár felé, az SÍ-es számú főútvonalon, hogy egy családi házas lakótelep épületei emelkednek az út bal oldalán. Jó tíz évvel ezelőtt alakítottak ki itt 32 közművesített telket, nagyon olcsón, 70-75 forint négyzetméterenkénti áron. A házhelyek felén már készek az otthonok, az igénylők többsége még fel tudta venni a kedvezményes kamatú hitelt. Nemrég a bajai áfész épített egy vegyesboltot az e célra juttatott ingyentelken, de ezzel még nem lehetnek igazán elégedettek a helybeliek, mert a Zrínyi Miklós utcai élelmiszerüzlet elmarad az igényektől. A következő ötéves tervben egy új bolt létesítését szeretnék nyélbe ütni az áfésszel közösen. A vezetékes vízellátást megoldották, de három utcából még hiányzik az útburkolat. Jövőre 8 ezer forintos családonkénti hozzájárulással ez is megoldódik. Rövidesen megkezdik egy könnyűszerkezetes, acélvázas tornaterem építését, melyet karácsonyi ajándékul szánnak a gyerekeknek. No, meg a felnőtteknek. Végezetül: Bátmonostoron is égető gond a telefonhiány, talán összesen sincs egy tucat készülék a községben. Miután a szükséges engedély már a birtokukban van, az építendő 400 vonalas telefonközponttal a község rövidesen az élvonalba kerül e tekintetben. Gál Zoltán Azóta, hogy Németh Miklós miniszterelnök bejelentette a parlamentben a Dutép Vállalat esetleges felszámolását, több cikk megjelent lapunkban ezzel kapcsolatban. Legutóbb Derzsi Andrással, az építési tárca miniszterével beszélgettünk erről. Interjúnk június 12- ei lapszámunkban jelent meg. A miniszter egyebek között kijelentette, hogy a Pénzügyminisztérium, illetve az APEH jóval előbbi tájékoztatása alapján került a Dutép neve a miniszterelnöki beszéd szövegébe, s hogy a szaktárcával ezt nem beszélték meg. Sándor Miklósnak, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága igazgatójának különvéleménye van, melyet levélben fejtett ki. Egyebek között a következőket úja: Az utóbbi napokban több alkalommal szóba kerültek a lap hasábjain a Dutép Vállalat gazdasági és ebből származó pénzügyi gondjai, s bizonyos területeken részleges tájékoztatást kaphatott a közvélemény a vállalat utóbbi években felgyülemlett, szerteágazó és lassan állandósuló gondjairól. Napjainkban a közvélemény jogosan igényli, hogy — az ilyen ügyekben is — a valós tényhelyzetre szorítkozzanak az információk. így folytatja: „Sajnálattal kellett azonban megállapítani, hogy a Petőfi Népe 1989. június 12-ei számában megjelent „Derzsi András miniszter a Dutép Vállalatról” című cikk — valaki(k) részéről — nem a tényeknek megfelelő tájékoztatást is tartalmazott. Az említett írásműben a következők olvashatók: Az APEH és a Pénzügyminisztérium tájékoztatta rosszul a kormányfőt. Miután ebben a fogalmazásban ez a mondat enyhén szólva nem felel meg a valóságnak, szeretném ismertetni a valós helyzetet. Ugyanis a tények a következők: „Az APEH (Budapest) Ipari Osztályának jelzése alapján 1989. április 26- án közöltük a Dutép Vállalattal, hogy nyolc adónemben 221 millió forint öszszegű be nem fizetett adótartozása van. Ebből 161 millió forint 1988. évben már esedékes, de 1989. március 31-éig ki nem fizetett összeg volt. (Ezen belül is olyan általánosforgalmiadó-befizetési kötelezettségének nem tett eleget, amit megrendelőitől ugyan megkapott, azt mégsem fizette be, mert erre sem volt pénze.) Kérésünket a Dutép nem teljesítette. Ezért 1989. május 17-én kelt levelünkben ismételten kértük adótartozásainak mielőbbi teljesítését. A befizetés idejét 1989. május 30-ai határidővel állapítottuk meg. A tértivevénnyel továbbított felszólító levelünket 1989. május 22-én vették át. 1989. május 29- én szóban közölte a vállalat vezérigazgatója, hogy már folyamatban van egy nagyobb összegű hitelkérelmük elbírálása. Amint a hitelkeret engedélyezésére sor kerül, úgy abból azonnal teljesítik az adótartozás befizetését. Ennek teljesítését 1989. június 9-én kelt, hozzánk intézett levelükben jelentették be: 1989. május 30-án részben teljesítették kérésünket. Ugyanis, még ezt követően is, 2,3 millió forinttal adósak maradtak, aminek a kiegyenlítésére 1989. június 6-án került sor. Tehát az APEH- nek és a Pénzügyminisztériumnak a Dutép Vállalat ügyében adott, tájékoztatása a valóságnak megfelelő volt. Érthetetlen viszont — hangsúlyozza a továbbiakban Sándor Miklós —, hogy a vállalat gazdasági és pénzügyi gondjai az arra illetékesek előtt már évek óta ismeretesek, ennek ellenére konkrét megoldás, segítségadás vagy intézkedés — az ígérgetéseken túl — mind ez ideig nem történt... Ideje lenne, ha a hangzatos szavak és ígérgetések helyett az arra illetékesek most már ténylegesen és komolyan foglalkoznának a vállalat gazdasági és pénzügyi gondjaival és azok megoldásához konkrét segítséget adnának ... Ugyanis, ha nem történik intézkedés, akkorez az állapot tartós marad és rövidesen hasonló pénzügyi helyzet áll elő, mert jelenleg is több száz millió forinttal áll sorban a Dutép. (Megjegyzem, hogy a vállalat vezérigazgatójától a számszaki adatok közlésére vonatkozóan a titoktartási kötelezettség alól az előzetes felmentést megkaptam.)’’ * Köszönjük Sándor Miklósnak az ügy jobb megismerését segítő, korrekt információját. Némi félreértésre az adhatott okot —. s joggal —, hogy az említett Derzsi-interjú egyik képaláírása, az APEH-igazgató által idézett mondat — „Az APEH és a Pénzügyminisztérium tájékoztatta rosszul a kormányfőt” — nem szerencsésen sikerült. A „rosszul” szót ugyanis a miniszter ki se ejtette a száján, mint ahogy ez a szövegben sem található, hanem a „jóval előbbi tájékoztatásról” beszélt. Ezzel azt akarta érzékeltetni, hogy a miniszterelnöki bejelentés napján — június 1-jén — már legalábbis annyira rendeződtek a dolgok, hogy nem volt indokolt a felszámolás kilátásba helyezése. Másképpen: az APEH és a Pénzügyminisztérium jóval előtte jól tájékoztathatta a miniszterelnököt, de a beszéd elhangzásakor már elavultak azok az adatok. Egyebekben teljesen egyetértünk Sándor Miklóssal abban, hogy a vállalat gazdasági és pénzügyi bajait — melyek túlnyomórészt nem önhibából keletkeztek — ígérgetések helyett végleg rendezni kell az illetékeseknek. Most ismét reménnyel kecsegtet áz az érdekegyeztető tárgyalás, melyre e héten kerül sor — mint azt Derzsi Andrástól tudjuk —, a pénzintézetek, a minisztérium és a Magyar Gazdasági Kamara részvételével. Végül hangsúlyozzuk: távol áll tőlünk, hogy ez ügyben akár az APEH-et, akár a Pénzügyminisztériumot elmarasztaljuk. Azokat viszont igen, akik nem segítik a Dutépet. holott a vállalat túlzottan nagy terheket vállalt magára egy évtizedre, a régebbi hibás, fenti döntések miatt. Rapi Miklós A TARSADALOMBIZTOSITASI FŐIGAZGATÓSÁGOK ÉRDEKEIT TÜKRÖZI AZ ORSZÁGOS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI TANÁCSRÓL KÉSZÍTETT TÖRVÉNYTERVEZET? Az önkormányzat legyen önkormányzat! Ne a hivatalnokok döntsenek! A Bács-Kiskun Megyei Társadalombiztosítási Tanács legutóbbi ülésén társadalmi vitára, a társadalombiztosítás önkormányzati alapon álló működésének szabályozására alkalmatlannak tartotta a társadalombiztosítás szervezetéről szóló törvényjavaslat elveiről 1989. április 30-án nyilvánosságra hozott tervezetet. Azzal egyetért, hogy az Országgyűlés a korszerű és szociális biztonságot nyújtó társadalombiztosításhoz szükséges feltételek megteremtése érdekében, figyelembe véve a jogállamiság kialakításának követelményeit, törvényt alkosson. A tervezet azonban több vonatkozásban tisztázatlan elképzelésekre épül, mert nem születtek meg a társadalombiztosítás reformjának alapvető kérdéseit érintő, működését meghatározó kormányzati és parlamenti döntések. (Nincs döntés a tulajdonlás reformjáról, a társadalombiztosítás és az egészségügy kapcsolatáról, az ügyészség feladatköréről.) Elvileg is megkérdőjelezhető, hogy milyen alapon fogalmazhatna jogszabályokat a minisztertanács egy, az Országgyűlés által felügyelt önkormányzatról. így továbbra is lehetővé tenné, törvényesítené azt a gyakorlatot, hogy a kormány tetszése szerint, akár évente változtathassa az ellátási szabályokat. Az érdekegyeztető fórumok megkerülésével egyes csoportok számára előnyösen, másoknak hátrányosan módosítson a szabályokon. A megyei társadalombiztosítási tanács alapvető követelménynek tartja: törvény határozza meg a biztosítottak és járulékfizetők jogait vagy kötelezettségeit, a társadalombiztosítási szervezet feladatait, az ügyfeleket is érintő eljárási szabályokat. Kijelenti továbbá, hogy az önkormányzati szervek létrehozására és hatáskörére vonatkozó javaslatok nem felelnek meg az önkormányzatiság alkotmányos elveinek, a képviseleti de-' mokrácia alapvető normáinak és lényegében felszámolják a társadalombiztosítás társadalmi ellenőrzését. A tervezet alapján éppen a rendszeres és érdemi működésükkel — bár korlátozott jogkörrel — az önkormányzati feladatokat eddig egyedül ellátó testületek szűnnének meg. A tanácskozás visszautasítja megszűntetésük ama indokát, amelyek sze-HOGYAN FEJLESZTIK TOVÁBB AZ ADÓRENDSZERT? Gyermekek után az adóból vonható le a kedvezmény Elkészült az adóreform továbbfejlesztésének koncepciója. A hároméves adókorszerűsítési programot a pénzügyminiszter a június 27-én kezdődő ülésszakon terjeszti a képviselők elé. E koncepció kidolgozását megelőzően a Pénzügyminisztérium szakemberei összesítették az adóreform 1988-as bevezetésének tapasztalatait. Megállapításaik szerint az adóreform hatása a népgazdasági szintű jövedelemfolyamatokra kisebb volt, mint azt eredetileg várták. Továbbfejlesztése során -ra pénzügyi kormányzat szerint — elsősorban arra kell törekedni, hogy következetesebben érvényesüljön az adórendszer semlegessége, lényegesen csökkenjen a jövedelemtulajdonosok egy részének előnyt biztosító kedvezmények és mentességek száma. Ennek eredményeként sor kerülhet az adóterhek általános mérséklésére. A vállalkozásokat érinti, hogy a tervek szerint a következő években megszűnik a beruházásokat terhelő általános forgalmi adó, valamennyi termelési adó, valamint a bérnövekedést terhelő nyereségadó. Csökkennek viszont a különböző vállalkozásokat érintő kedvezmények. A koncepció szerint szükség van az állami vagyon utáni normatív részesedés, illetve osztalékfizetés bevezetésére is. Ha erre sor kerül, lehetőség nyílik a vállalkozási adó általános terheinek csökkentésére. Ebben az esetben lényegében azonos adózási feltételek között gazdálkodhatnak majd az állami vállalatok és a társaságok. Szükség van a földadórendszer korszerűsítésére is. Olyan új, egységes földadó bevezetését tervezi a pénzügyi kormányzat, amely szervezetsemleges, nem tesz különbséget a vállalkozások és a magánszemélyek között. Erre valószínűleg legkorábban 1991-ben kerülhet sor. A koncepció szerint továbbra is a személyijövedelemadó-rendszert kell fejleszteni, mivel a családi jövedelemadó-rendszer bevezetése jelentősen megnövelné a bürokráciát, és a családok többségének nem lenne előnyös. Ezzel párhuzamosan mindenképpen szükség van a családipótlék-rendszer továbbfejlesztésére, igazságosabbá tételére. Tervezik a személyi jövedelemadóban a valamennyi gyermekre kiterjedő, egységes, a fizetendő adó összegéből levonható kedvezmény bevezetését a jelenlegi, viszonylag szűk körű, változó nagyságú adóalap-kedvezmény helyett. E rendszerben ha az egyik szülő által fizetendő adó nem elégséges a kedvezmény levonásához, akkor a fennmaradó összeggel a másik szülő csökkentheti adóját. Abban az esetben, ha a két szülő együttes adója sem elegendő ehhez, xa kedvezményt az adóhivatal családi pótlékhoz hasonló térítéssel egészítené ki. így azok is részesülhetnek a kedvezményből, akik egyáltalán nem fizetnek személyi jövedelemadót. s A személyi jövedelemadóban is a kedvezmények jelentős szűkítését tervezik. Elsősorban olyan preferenciákról van szó, amelyek tevékenységekhez kapcsolódnak, ahol a költségigényességet átalány formájában ismeri el az adózás. Ilyenek az egyes szellemi tevékenységek, a mezőgazdasági kistermelés, a fizetövendéglátás. A jövőben az adórendszerrel is ösztönözni kívánják a befektetéseket.^ Erre több javaslatot is elkészítettek. Az egyik elképzelés szerint a jövedelem befektetési célú felhasználásának ösztönzésére az adóalapból levonható lenne a befektetett összeg. Ebben az esetben a tőkebefektetésből származó jövedelem adózna. A másik javaslat viszont éppen ellenkezőleg, a tőke hozadékát preferálná, az állampolgárok viszont csak adózott jövedelmüket fordíthatnák befektetésre. (MTI) rint „formálisan működtek”. Csak azért és annyiban voltak formálisak, amennyiben az érdekfeltárás és döntéselőkészítés folyamataiból a társadalombiztosítás központi szervei kizárták e testületeket. A tervezett új szabályozás még formálisan sem biztosítja azonban, hogy az Országos Társadalombiztosítási Tanács elnöksége ne sajátítsa ki a közgyűlés jogait, hatáskörét. Általános tapasztalat, hogy a kétszintű testületeknél a végrehajtási feladatokra választott szőkébb testület (végrehajtó bizottság, elnökség stb.) formálja ki az érdemi döntéseket. Legtöbbször a függetlenített tisztségviselők és a döntést előkészítő szakapparátus kezébe kerül az igazi, lényegi döntés. Ezért nélkülözhetetlenek a hatáskör átruházását tiltó rendelkezések. A törvénytervezet kizárólag a Főigazgatóság érdekeit és elképzeléseit tükrözi. Ezért minden lehetséges módon szavatolni kellene az önkormányzat jogait. Ki kellene mondani, hogy csak a közgyűlés gyakorolhassa az önkormányzati jogokat. Célszerűbb volna a tőkeműveleteket irányító igazgatótanácsot létrehozni elnökség helyett, amennyiben a társadalombiztosítás piaci gazdaságban működő vagyonkezelő intézmény lesz. Számos észrevétel hangzott el az említett tanácskozáson. Szinte kivétel nélkül — más-más szempontból — bírálták a törvénytervezetet. Kifejtették például, "hogy csak a függetlenített szervezettől és a végrehajtás szintjén intézményesített társadalmi ellenőrzés képes időben feltárni, megfogalmazni és elemezni az igazgatási szervezetek működési zavarait. Figyelmén kívül hagyják azt az elvet is, hogy a fellebbezéseket ne ugyanazok a személyek bírálják el, akik az első fokú határozatokat meghozták. Mindezek alapján javasolja a Bács- Kiskun Megyei Társasadalómbiztositási Tánács: a Minisztertanács független szakértőkből álló bizottságot kéijen föl az új törvénytervezet előkészítésére és a munkába vonja be az érintett érdekképviseleti szerveket. Javasoljuk továbbá: a munkahelyi és megyei társadalombiztosítási testületek létrehozását, hatáskörét, összetételét törvény állapítsa meg. Bács-Kiskun Megyei Társadalombiztosítási Tanács • Szaporodnak az új házak.