Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-19 / 142. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 19. SCHÖNEFELD — REPÜLŐTÉR Halottak, eltűntek, túlélők Szerencsétlenül járt szombat reggel a berlin-schönefeldi repülőtéren az In­terflug felszálláshoz készülő gépe. A 103 utas között magyar nem volt. Az IL —62 típusú gépen zömmel NDK-állampolgárok, továbbá néhány szovjet, olasz és nepáli személy tartózkodott. A szombat estig befutott jelentések öt halottról és nyolc nyomtalanul eltűntről számoltak be. Otto Amdt közlekedési miniszter közlése szerint a kórházakban 37 személyt ápolnak többé-kevésbé súlyos sérülésekkel, füstmérgezéssel, égési sebekkel, csonttöréssel, szemsérüléssel, ötvenhárom személynek sérülés nélkül sikerült elhagynia a kettétört és kigyulladt gépet. A miniszteri tájékoztató szerint viszont életét vesztette egy további személy is, aki a közeli mezőn dolgozott. A repülőgép személyzetének mind a tíz tagja túlélte a katasztrófát. A vizsgálat eddigi eredményei alapján Amdt miniszter, a kormánybizottság vezetője megállapította, hogy a hajtóművek teljes fordulatszámmal dolgoztak, de az IL—62 nem tudott a levegőbe emelkedni. Emiatt a pilóta megszakította a felszállást, ezután a gép a földön maradva mintegy 500 méterrel túlrohant a kifutópályán, kigyulladt és súlyosan megrongálódott. A repülőtér berendezé­sei a szerencsétlenség idején kifogástalanul működtek, a meteorológiai viszo­nyok normálisak voltak. Az IL—62 személyzetét a miniszter alaposan kikép­zett, tapasztalt legénységnek nevezte. A baleset okainak végleges tisztázásáig az Interflug légitársaság valamennyi IL—62 típusú repülőgépére felszállási tilalmat rendelt el a közlekedési miniszter. Az intézkedést biztonsági megfon­tolásokra hivatkozva jelentették be. A szombaton késő estig folytatott mentési munkálatok során a mentők újabb holttesteket emeltek ki a reggeli órákban szerencsétlenül járt és teljesen kiégett IL—62-es repülőgép roncsai közül — jelentette vasárnap reggel a berlini rádió. A hír szerint a korábban jelentett hatról tizenhétre emelkedett a katasztrófa halottainak száma. Ezek közül ketten a kórházban haltak bele a repülőgép kigyulladásakor elszenvedett súlyos sérüléseikbe, kilenc utas holtteste pedig eszerint a roncsok közül került elő. BULGÁRIA— TÖRÖKORSZÁG Megkezdődhetnek a tárgyalások A bolgár miniszterelnök kije­lentette, hogy kész tárgyalni Törökországgal a két ország között fennálló problémákról. A BTA bolgár hírügynökség ál­tal szombaton közzétett nyilat­­. kozatban továbbá arra célzott, hogy a lakosság bizonyos cső-1 portjai még mindig megsértik a munkafegyelmet és a közrendet Bulgáriában, és ezért a külső erők megbízottait hibáztatja. Nyilatkozatát Atanaszov vá­lasznak szánta Özal török kor­mányfő csütörtökön elhangzott javaslatára, amely szerint a két ország vezetőinek tárgyalni kel­lene a növekvő feszültségről. Török állítás szerint néhány hét alatt több mint 34 ezer muzul­mánt toloncoltak ki a bolgár hatóságok. A bolgár miniszterelnök nyi­­laöcozatában cáfolta, hogy bár­kit is kitoloncoltak volna. Kö­zölte, hogy sok ember az ellen­séges propaganda hatása alatt hagyta el Bulgáriát. Megismé­telte azt a bolgár álláspontot, hogy nincsenek bulgáriai törö­kök, csak a török uralom idején kényszerrel mohamedán hitre térített bolgárok. A bolgár kormányfő megis­mételte, hogy a közelmúltban törvénybe iktatott jogot, a kül­földre utazás jogá{f— függetle­nül vallásától —‘marki gyako­rolhatja Bulgáriában. A világ­­útlevéllel megteremtették a ki­vándorlás lehetőségét a kiván­dorolni szándékozók számára. Török vélemény szerint Bulgá­ria ezzel valójában a bulgáriai török kisebbség erőszakos kite­lepítésének lehetőségét nyitotta meg vele a maga számára. A bolgár történelem „fekete foltjaként” értékelte vasárnap özal török kormányfő a bulgá­riai törökök tömegeinek „távo­zásra kényszerítését”, egyben megismételte felhívását a kér­dés közös megtárgyalására. Közlése szerint mintegy 37- 40, ezer törők nemzetiségű me­nekült el vagy deportáltak Bul­gáriából az elmúlt három hét során és legalább 50 török nem­zetiségűt megöltek bolgár ható­ságok azóta, hogy május 6-án éhségsztrájkot kezdtek az erő­szakos beolvasztás elleni tilta­kozásul. Ankara szerint legalább két­millió török nemzetiségű él Bul­gáriában és az 1984 óta folyó bolgár erőszakos beolvasztás politikája során kötelezővé tet­ték számukra török nevük elha-. *£yását és bolgár nevek felvéte­­■vJlik megtiltották a török nyelv ^használatát, illetve egyes iszlám ^templomok látogatását. KÍNA Hajsza a fő szervezők után Jüan Mu kinai kormányszóvivő szombaton a pekingi televízióban — egy amerikai újságíró azon kér­désére, hogy mi lett a sorsa Csao Ce-jang eddigi pártfőtitkámak — kijelentette: „A legfelsőbb vpzetés egyik tagja elkövette azt a hibát, hogy támogatta a zavargásokat. Ez a párt belső ügye, és hamarosan meg fogják oldani a párt szervezeti szabályzata alapján”. Megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy Csao Ce-jangot fegyelmi úton meg­fosztják ugyan tisztségétől, de bíró- I ság elé állítással nem kell számol­nia! A kínai demokratikus mozgalom szétzúzása óta eddig legkevesebb húsz kínai diplomata, illetve követ­­ségi alkalmazott kért menedéket nyugati országokban, illetve Japán­ban — jelentette szombaton Pe­­kingből a Reuter, jól tájékozott diplomáciai forrásokra hivatkozva. A pekingi hatóságok pénteken elrendelték, hogy két brit újságíró­nak — az ITN tévéállomás riporte­reinek — 24 órán belül el kell hagy­niuk Kínát. A Zsenmin Zsipao című kínai pártlap szombaton — egy pekingi egyetemista levelére hivatkozva — azt jelentette, hogy a megmozdulá­sok állítólagos fő szervezője, egy Vang Tan nevű diák „egy zsák pénzzel” az egyik külföldi nagykö­vetség gépkocsiján menekült el a pekingi egyetemről június 3-án reg­gel, a hadsereg bevetésekor. A 24 éves Vang Tan történészhallgató „listavezető” a rendőrök által ösz­­szeállított körözési jegyzéken, amely a 21 fő szervező nevét tartal­mazza. A 21 fiatal közül eddig né­gyet vettek őrizetbe. A Francia Kommunista Párt pénteken nyilatkozatban ítélte el a kínai hatóságok fellépését és köve­telte, hogy vessenek véget a brutális megtorlásnak. Az FKP szolidaritá­sát fejezte ki valamennyi üldözött kínai demokratával, köztük számos kommunistával, akiknek „a harca tovább fog élni a szabadság körül­ményei közt megvalósítandó szoci­alizmusért”. A kínai külkereskedelmi minisz­ter szombaton a pekingi rádióban éles hangon bírálta azokat az orszá­gokat, amelyek gazdasági intézke­déseket szorgalmaznak Kína ellen. A miniszter szerint' ez beavatkozás Kína belügyeibe. Vietnami diákzavargások Jólértesült hanoi források szerint az elmúlt hetekben a vietnami fővárosban több száz diák-folytatott tiltakozó ak­ciókat rossz életkörülményei miatt. A hanoi felsőoktatási intézmények hallgatói ösztöndíjemelést, jobb kollé­giumi ellátást követeltek. Az AFP fran­cia hírügynökség beszámolója szerint a hatóságok engedtek a diákok követelé­seinek, hogy elkerüljék a pekingi tragé­diához hasonló eseményeket. A Vietnami Kommunista Ifjúsági Szövetséghez közelálló források szerint a mozgalom Hanoi 20 egyeteme, illetve főisköiája közül négyre terjedt ki. Ha­noiban mintegy 110 ezer diák tanul. A Történelmi Igazságtétel Bizottság köszönetnyilyánítása A Történelmi Igazságtétel Bizottság az alábbi köszönetnyilvánítás közzété­telére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: Szívből köszönjük a június 16-ai gyászünnepségen és temetésen megjelentek méltóságteljes együttérzését. Százezrek közvetlen részvétele, kegyeleti megem­lékezése a hozzátartozók százainak jelenléte a hazai, a nemzetközi sajtó és közvélemény mélységes együttérzése minden várakozást felülmúlt és egyértel­műen igazolta: 1989. június 16-a bevonult a magyar történelem nagy napjai sorába. A hivatalos temetés befejezése után, péntek késő délutántól szombaton és vasárnap is ezrek és ezrek keresték fel a sírokat és megszámlálhatatlan ismeretlen gyászoló helyezte el virágait Nagy Imre és mártírtársai sírhantjain. A Történelmi Igazságtétel Bizottság megrendültén köszöni egész népünk egyértelmű részvételét a temetésen. Hazánk ezen a napon nagy lépést tett előre a demokratikus fejlődés útján. Az egész napos gyászünnepség lebonyolítása csak közös erőfeszítés eredménye lehetett. A TIB ezért elismerését és köszöne­tét fejezi ki a szervezésben, az előkészítésben és a lebonyolításban részt vevő valamennyi társadalmi szervezetnek: a Magyar Demokrata Fórumnak, a Szabad Demokraták Szövetségének, a Fiatal Demokraták Szövetségének, a Független Kisgazdapártnak, a Politikai Foglyok Szövetségének, a Bajcsy- Zsilinszky Baráti Társaságnak és az Inconnu Csoportnak. Ugyancsak őszinte köszönetét mond a TIB az Igazságügy-minisztériumnak, Budapest Főváros Tanácsának, a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, a Budapesti Helyőrség díszegysógének, a Budapesti Közlekedési Vállalatnak, a Fővárosi Temetkezési Vállalatnak, az Országos Közművelődési Központnak, a Műcsarnoknak a gyászünnepség és a temetések előkészítésében és lebonyolí­tásában végzett munkájukért. IDŐZÍTETT BEJELENTÉS Bush elnök kedvezmények nyújtását javasolja hazánknak A Fehér Ház pénteken este bejelen­tette, hogy George Bush elnök javasol­ni fogja a törvényhozásnak: nyújtsa­nak gazdasági és kereskedelmi kedvez­ményeket Magyarországnak. A Fehér^Ház közleménye szerint „az1 Egyesült Államok üdvözli a magyar kormány bejelentett szándékát, hogy megbeszéléseket kezd az ellenzékkel, első köpésként a többpárti választások felé. Tekintettel a haladásra Magyaror­szágon, az elnök törvényalkotást java­sol majd, hogy biztosítsák Magyaror­szágnak az általános vámkedvezmé­nyeket és engedélyezzék az OPIC (a külföldi amerikai beruházásokat támo­gató és garantáló kormányhivatal) mű­ködését”. Jóllehet az amerikai kormány szán­­dékai már korábban ismeretesek vol­tak, a bejelentést aligha véletlenül idő­zítették a Nagy Imre és mártírtársai temetése utáni órákra. Az eddig ismer­tek szerint a törvényhozás mindkét pártja támogatja a kormány kezdemé­nyezéseit a Magyarországnak nyújtan­dó gazdasági könnyítésekre. Az általá­nos vámkedvezményt főként fejlődő országoknak nyújtják, hogy elősegít­sék kivitelüket az amerikai piacra. A rendszer bevezetésével egyes árucso­portokban mérséklődnek a vámok, ám aligha azoknál a cikkeknél, amelyek a magyar export többségét jelentik. Az OPIC tevékenysége jelentősen elősegítheti az amerikai gazdaság Ma­gyarország iránti érdeklődését, a kü­lönböző beruházásokat. Egyúttal tár­gyal már a képviselöház arról, hogy az úgynevezett legnagyobb kedvezményt, azaz a normális kereskedelmi feltétele­ket ne az eddigi rendszer szerint, éven­kénti hosszabbítással nyújtsák Magyarországnak, hanem egyszerre ötéves időtartamra. Hír szerint remény van arra is, hogy a kedvezményt határ­idő nélkül, tartósan nyújtsák, ami a Lengyelország számára biztosított gya­korlatnak felelne meg. Az uráli atombalesetről — 30 év múltán Az atomerőmüvek építéséről a Szovjetunió­ban kibontakozott társadalmi vita keretében újabb — több mint harminc éVe történt, de mindeddig eltitkolt — nukleáris balesetről szerzett tudomást a szovjet közvélemény. A súlyos uráli sugárszennyezés tényét a dél­uráli atomerőmű építéséről folyó vita kereté­ben Borisz Nyikipelov, az egyik gépgyártási minisztérium miniszterhelyettese hozta nyil­vánosságra cseljabinszki sajtóértekezletén, felkorbácsolva a szenvedélyeket. Jelenleg füg­getlen szakértőkből álló bizottság vizsgálja, mennyire biztonságosan valósítható meg az nráli beruházás. A szerencsétlenség 1957 szeptemberében történt Kaszli város közelében — Cselja­­binszktól 100 kilométerre északra —, egy olyan katonai üzemben, amely nukleáris fegy­ver kifejlesztése céljából épült. Egy vegyi rob­banás következtében — ennek okairól nem közöltek részleteket — összeroncsolódott egy tartály, amelyben radioaktív anyagokat tar­talmazó hulladékot tároltak. A szivárgás egy 105 kilométer hosszú és 8-9 kilométer széles löldsávot tett szennyezetté: összesen kétmillió Curie értékű radioaktív szennyezés került a szabadba (a csernobili szivárgás négy százalé­ka). Halálos áldozatok nem voltak, s a fertő­zött területről rövid időn belül kitelepítéttek több mint tízezer embert. Nyikipelov szerint a nukleáris balesetet azért hallgatták el, mert katonai üzemben tör­tént. 1978-ban már a szennyezett terület 80 százalékára visszatérhettek az emberek, má­sutt, ahol maradt sugárszennyezés, védett te­rületet hoztak létre. A szakemberek értékelé­se szerint a sugárzási helyzet1 az elmúlt 15 évben kedvezően alakult a térségben. A mi­niszterhelyettes utalt arra, hogy e körzetben szeretnék felépíteni a dél-uráli erőművet. Az 1957-es balesetet követően egyes vízgyűjtő te­rületek valóban szennyezettek lettek, s az erő­mű e vizet felhasználva, párologtatva, nagy­mértékben hozzájárulna a sugármentesítés­hez. Nem is szólva arról, hogy olyan szakem­berek dolgoznak a helyszínen, akik. szavatolni tudják az erőmű biztonságos üzemeltetését — érvelt az építés mellett a szovjet szakember. Berendezhetjük szobánkat a közös Európai Házban (Folytatás az 1. oldalról) NSZK-nak az NDK.irányába is su­gárzó országos rádióadója. Pozsgay Imre kijelentette: úgy vélem, Önök is biztosak lehetnek afelől, hogy a bonni Gorbacsov­­látogatásból tudunk olvasni. Amit a felek a nyugatnémet—szovjet kö­zös nyilatkozatban a szuverenitás-' ról és a függetlenségről mondtak, újra és még inkább világossá tette számunkra, hogy berendezhetjük szobánkat a közös Európai Ház­ban. És ez akkor is kizárólag a mi ügyünk, ha szobánkat esetleg rosz­­sZul rendezzük be. A Welt am Sonntag szerkesztőjé­nek arra az észrevételére, hogy az MSZMP csupán néhány hónap le­forgása alatt szenzációs gyorsaság­gal módosította a Nagy Imréről es sorstársairól alkotott véleményét, Pozsgay Imre kifejtette: . — E gyorsaságnak az a magyará­zata, hogy hihetetlenül sok feladat­tal, mulasztással és hibával kellett egyszerre szembesülni. A mostani helyzet ugyanis olyan mély válság következménye, amely kiterjedt az egész társadalomra. Ám ettől elte­kintve is, nézetem szerint, erre a gyorsaságra azért is szükség volt, mivel nem lehet sokáig élni egy olyan országban, amelyben, lebont­ják a régi szerkezeteket, de nem ala­kítanak ki újakat a helyükbe. Ro­mokon tehát nem lehet sokáig élni. Ezért, kellett például mielőbb meg­alkotni a jogállamiság intézménye­it. A nemzetközi környezet^ így a Szovjetunióerősen Magyaror­szág javára szolgál. Az újságnak azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy még mindig ve­szélyes vagy már magától értetődő'' dolog-e, ha valaki Magyarországon — miként legutóbb Pozsgay Imre a rádió 168 óra című műsorában — Nagy Imrét példaképének tekinti, az allamminiszter hangsúlyozta: — Bizonyosan még mindig némi kockázatot rejt magában, ha valaki hitet tesz Nagy Imre mellett. Más­felől azonban bizakodik a tekintet­ben, hogy életművének egyik sze­rény örököse és folytatója lehet. Természetesen éppúgy kívánom, hogy ne kelljen osztoznom sorsá­ban. De szorosan a nép közegében élek, s ezért védve érzem magam. Minél többen féltenek, annál na­gyobb bátorságot meríthetek - mondotta. Az MSZMP belső demokratizá­lási folyamatáról szólva Pozsgay Imre bátorító jelnek nevezte, hogy a pártban már létrejöttek horizon­tális reformkörök is. Ez azt jelenti, hogy a bázis végre a maga kezébe akarja venni a pártpolitika alakítá­sát. A Welt am Sonntag a hadsereg, a rendőrség és a biztonsági szolga­lat mai és eljövendő küldetése felől is érdeklődött. Az államminiszter megállapította: Kp|,A pluralizmus demokratikus rendszereben hadsereg és rendőrség csakis alkotmányos alapon tevé­kenykedhet. Olyan döntésekbe, amelyek a napi politikai történést érintik, nem szólhat bele. Ä Welt am Sonntag és a Bild am Sonntag című lap vasárnap szintén képes riportban számolt be Nagy Imre és sorstársai gyászszertartásá­ról és temetéséről. Walesa nemet mond a koalícióra A Szolidaritás szakszervezet nevében Lech Walesa visszautasította szombaton a Len­gyel Egyesült Munkáspárt koalíciós ajánla­tát. Mieczysláw Rakowski kormányfő, a LEMP KB PB tagja a minap nagykoalíció létrehozását indítványozta a Szolidaritásnak a reformok közös keresztülvitelére.. Walesa azzal indokolta az elutasító vá­laszt, hogy a lengyel társadalom igazi refor­mokat vár el a Szolidaritástól, nem pedig azt, hogy öt vagy tíz miniszteri tárcát elfogadjon. A lengyel ellenzéki szervezet vezetője Gdanskban, a Szolidaritás Országos Végre­hajtó Bizottságának ülésén mondott beszé­dében vetette el a LEMP kormányzati együttműködést felkínáló ajánlatát, egy nap­pal a parlamenti választások második fordu­lója előtt. Megyei ifjúsági szövetség: Bács-Unió (Folytatás az 1. oldalról) ban leszögezi: tagszervezetei egyenlőek, nincs alá-főlé rendeltség. A szövet­ség főbb célj a: tagszervezeteinek képviselete. Azok a megyei, önálló területi ifjúsági szervezetek, melyek az alakuló közgyűlésen küldöttjük által képviseltették magukat, s ott a szövetség programját, alapszabályát elfogadták, a Bács-Unió alapító tagjai lettek. Ilyen, a bajai (BADISZ), a bácsalmási (BTISZ), jánoshalmi (JISZ), kalo­csai (KADISZ), kiskőrösi (DISZ), kiskunhalasi (HATISZ), kiskunfélegy­házi (FÉDISZ), kiskunmajsai (TEDISZ), kunszentmiklósi (KISZ), lajos­­mizsei (IKSZ) és tiszakécskei (DETISZ) ifjúsági szervezet. A Bács-Unio te­hát 8643 fős taglétszámmal kezdte meg működését. A küldöttek egyébként kritikaként fogalmazták meg, hogy a szervezet energiáit oly mértékben fölemésztették az utóbbi időben az adminisztráci­ós munkák, hogy lényeges politikai eseményekről eközben nem nyilvání­tottak véleményt. Mintha e mulasztást igyekeztek volna pótolni a negyedik napirendi pont vitatásakor. Itt visszautasították ugyanis a Baja Városi Tanacs eljárását, vagyis hogy határozati úton megvonta a kezelői jogot a KISZ megyei bi­zottsága utódszervezetétől; javasolták a megyei kerékasztal-tárgyalások haladéktalan megkezdését; visszautasították a Nagy Imre és sorstársai te­metésén, a FIDESZ képviselőjének másfél millió fiatal nevében mondott beszédét; felszólították a megyei tanács testületét: mondjon le, mivel az új tanácselnök-választás kapcsán bebizonyították alkalmatlanságukat. Még ugyanitt egy hónapban maximálták az MSZMP és a Bács-Unió között a tárgyalások megkezdésének idejét, az együttműködés kérdéseiről. A küldöttértekezlet utolsó napirendi pontjaként került sor a tisztség vise - , lök megválasztására. Hetvenegy érvényes szavazatból 65-öt kapott Molnár Mihály, aki ezzel a szövetség elnöke lett. Kovács Sándort a pénzügyi ellen­őrző bizottság elnökének választották. Az esemény zárásaként az új elnök megköszönte a bizalmat, s kérte vá­lasztóit, hogy folyamatosan kontrollálják munkáját. G.T.T. Az iparág legjobb vállalata a kecskeméti Petőfi Nyomda (Folytatás az 1. oldalról) Szabó Imre ipari minisztériumi ál­lamtitkár köszöntötte a nyomda kol­lektíváját. Kiemelte az elektronizáció, a technikai'színvonalnövelés érdekében kifejtett fejlesztéseket és átadta a Kivá­ló Vállalat címet megörökítő oklevelet Birkás Béla vezérigazgatónak. Ezt követően dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára meleg szavakkal gratulált, kifejezte elismeré­sét a nyomda valamennyi vezetőjének és dolgozójának. „Az ember létviszo­nyában legfontosabb és meghatározó a család, a munka és a haza. Önök joggal lehetnek büszkék arra, hogy munkahe­lyükön munkájukkal mindezek érdeké­ben is hasznosan és eredményesen cse­lekedtek, kiemelkedő eredményeket produkáltak” — mondotta. Az ünnep­ségen kitüntetések átadására került sor. Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetésben részesült Farkas Pál (üzemve­zető), Goór Imre (osztályvezető-helyet­tes), Gyapjas Gábor (gépkezelő), Varga Gusztáváé (kéziszedő) és Varga Ottó (gépmester). Vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetésben, valamint Vezérigazgatói Dicséretben 25-25 dolgozó részesült. Alcecskejnéti szabadidőközpontban a hagyományos János-napi ünnepséggel folytatódott a nyomda dolgozóinak szombati programja,' ahol több mint ezer család játékkal, szórakozással, evéssel- Tvással töltötte hétvégéjét. Cs. I. Domborminivatáses tábornyitás ,(Folytatás az j j ' • ' r„l-K : -I I lcz.le .1.0 dr. Hadár méti városi pártbizottság első titkára. Lilo Tosev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövetségének ta­nácsosa emlékezett meg a magyar— bolgár kapcsolatokról, az 1947-ben kezdődött, majd 1981-től újraindított ifjúsági építőbrigádok cseréjéről. Nagy Miklós nyugalmazott egyetemi tanár beszélt arról, hogy 1947-ben a Petőfi brigád tagjaként Szófia melletti ifjúsági táborban töltött három hetet. Ebben az időszakban fogadta őket Georgi Di­mitrov és a találkozás számára is felejt­hetetlen volt. A kecskeméti szövetke­zetben a fiatalok építőtáborban végzett hasznos munkájáról Forczek András tsz-elnök szólt, aki kiemelte a bolgár középiskolások minden évben tapasz­talt nagy munkateljesítményét. A kecskeméti szövetkezetbe nyolc év ót$ minden nyáron érkeznek bolgár fiatalok, akik a betakarítási munkák­­bán segédkeznek. A tsz ifjúsági táborát vasárnap nyitották meg, amikor is u fővárosi Árpád Gimnázium kétszáz ta­nulóját fogadták, akik mától ribizli t. meggyét, később kajszibarackot szed­nek. Két hét múlva 240 bolgái\középis­­kolás folytatja a munkát, 21 napon át. majd ismét budapestiek népesitik be a tábort. A nyári szünidőben több mint ezer fiatal szedi a gyümölcsöt, valamint hibridkukoricát idegenel és címerez. A napi hat óra munkáért teljesítmény szerint — a teljes ellátásért naponta 70 forintot levonva — fizetnek a diákok­nak. Gyorsítják a Gudmann-foki vízmű építését (Folytatás az 1. oldalról) egy harmincöt kilométer csövet kell „elásnunk” a körzetben hat hónap alatt. A Duna-parti vízmű szivattyúte­lepét és az energiaellátó transzformá­tort is.szerelik már az alvállalkozók. — Tud-e konkrét átadási időpontot mondani? ’ — Még nem. Ha tudnak fizetni a megrendelők, 1989 végéig mind az öt településre elér majd a vezeték és eljut a viz. A folyamatos üzemeltetést 1990 nyarára ígérhetem. Mindez csak abban az esetben, ha a tanácsok a jövő évre tervezett pénzeiket már az idénre össze tudják gyűjteni. Ez nem lesz könnyű dolog... — Van-e lehetőségük arra, hogy az 1990-re tervezett összegeket már az idén, néhány héten belül át tudják utalni a kivitelező vállalatnak? — kérdeztem Szappanos Imrénét, a gesztor, a kun­szentmiklósi tanács pénzügyi osztály­­vezetőjét. ' — Ä teljes beruházás 123 millió fo­rintba kerül. Ebből 103 milliót fizetnek a helyi tanácsok és a megye. Húszmilli­ót ■— az áremelkedésekből származó terheket — vállalt a vízmű. 45 millió forinton múlik most — melynek kifize­tését csak jövőre terveztük —, hogy fnég idén lesz-e elég víz Kunszentmik­­lóson; és hogy a többi községhez is elér-e a vezeték. Úgy döntöttünk: min­den más munkát leállítunk a térségben. Amink van, azt a Gudmann-foki mun­kákhoz összpontosítjuk. A még így isv hiányzó pénzt a megyei tanács kölcsön alapjából igényeljük. Reméljük, hogy megkapjuk a pénzt, s végre lezárhatjuk ezt az évtizede húzódó témát. Végre lesz jó víz a Felső-Kiskunságban és a Duna-melléken. F. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents