Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)

1989-06-16 / 140. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 16. Véget ért Gorbacsov NSZK-beli látogatása Csütörtök délután Düsseldorfból, Észak-Rajna-Vesztfália tartomány székhe­lyéről repülőgépen hazautazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke. A vendéget négynapos NSZK-beli hivatalos látogatásának befejeztével Johannes Rau tartományi miniszterelnök búcsúztatta. Gorbacsov a nyugatnémet televíziónak egy mondattal búcsúzóul nyilatkozva kijelentette, hogy szeretne újra az NSZK-ba látogatni. AMERIKAI TÖRVÉNYHOZÁS Jól halad a könnyítések ügye WASHINGTON Az amerikai kormány és a törvényhozás egyetértésével jól halad a Magyaror­szágnak nyújtandó kereskedelmi-gazdasági könnyítések ügye. A legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadásában illetékes kereskedelmi albizottság szerdai ülése rövid és javarészt formális volt: Sam Gibbons demokrata képviselő, a testület elnöke és republikánus társai egyetértettek abban, hogy a magyar fejlődés szempontjából indokolt, az amerikai kereskedelmi érdekek olda­láról nézve kívánatos a legnagyobb kedvezmény eddigi rendszerének módosítása. Magyarország mindenkit megelőzött nyitottságával Kelet-Európábán, egyetlen ■ más ország sem jutott ilyen messzire, hangoztatta Gibbons, rámutatva: nézete szerint az 1978 óta érvényes rendszer, hogy Magyarország számára évente hosz­­szabbitják meg a legnagyobb kedvezményt, hátráltatja az amerikai beruházáso­kat, a kereskedelmet. Ezért célszerű, ha a kedvezményt egyszerre öt évre biztosít­ják. Javaslatával az albizottság egyetértett azzal, hogy az illetékes megajánlási bizottságban folytatják a munkát, majd a kérdés döntésre a képviselőház elé kerül, ahol a javaslat ugyancsak elfogadásra számíthat. Ugyancsak pozitív kormánydöntés várható az úgynevezett általános vámked­vezmények Magyarországra való kiterjesztésében. Mértékadó körök szerint ha­sonlóan jól áll az OPIC-ügy: a kormány külföldi amerikai beruházásokat támoga­tó és garantáló szervezetének tevékenységét kiterjesztenék hazánkra, ami jelentő­sen növelheti a beruházási kedvet. Az amerikai külügyminisztérium egyébként a képviselőknek átadott, pozitív hangú nyilatkozatban méltatta a tervezett gazdasági kedvezmények kapcsán a magyar fejlődést. „Bush elnök júliusi lengyel- és magyarországi látogatása további biztatást ad ezeknek a fejleményeknek és nagyon közvetlen, személyes módon újítja majd meg elkötelezettségünket a szabadságért és a demokráciáért való harc mellett” — mutatott rá a nyilatkozat. BALTI ÁLLAMOK Megemlékezések a sztálini deportálásokról MOSZKVA, WASHINGTON A három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország lakossága szerdán kon­certeken, nagygyűléseken és egyházi szertartásokon emlékezett meg a sztálini de­portálások évfordulójáról —jelentette csütörtökön az AP amerikai hírügynökség. Sztálin utasítására 1941 júniusában tömeges kitelepítéseket hajtottak vegre, nem sokkal azelőtt, hogy Németország lerohanta a Szovjetuniót. A deportáltak száma százezres nagyságrendű, nyugati számítások szerint csupán június 13-án és 14-én 48 ezer—a sztálini rendszer áltál „megbízhatatlannak” minősített-s- embert telepítet­tek ki Szibériába. A lakhelyükről eltávolítottak nagy része nem élte túl a kényszerű száműzetést, a kitelepítetteknek alig húsz százaléka tért csak vissza később szülő­földjére. Az AP jelentése szerint nagyszabású gyűlést rendeztek. Ezen nemcsak a lett, ha­nem a litván szuverenitás ügyét is támogatta több felszólaló, így a Helsini Watch Group (a helsini záróokmányban foglaltak tiszteletben tartását szorgalmazó cso­port) egy tagja is. A lett szuverenitás mellett foglalt állást az ottani népfront egyik vezetője is, akinek a több ezer ember előtt elhangzott felszólalását egyenesben köz­vetítette a litván állami televízió is. Szerdán tették közzé a litván parlament határozatát, amely a „gyász és a remény napjává” nyilvánította június 14-ét (a Lett Legfelsőbb Tanács Elnöksége korábban hozott hasonló döntést, ,-,a sztálini elnyomás áldozatainak emléknapjává” kiáltva ki ugyanezt a dátumot). Vilniusban, Litvánia fővárosában több ezer ember vett részt egy utcai megmozduláson, este a köztársaság egész területén megkondultak a ha­rangok a deportáltak iránti kegyelet jeleként. Bush amerikai elnök is megemlékezett szerdán a sztálini kitelepítések évforduló­járól abban a kiáltványában, amelyben a „baltikumi szabadság napjává” nyilvání­totta június 14-ét. Tovább tart a meszheti törökök kiáramlása Üzbegisztánból • Üzbegisztánban élő török nemzetiségűeket helyeztek el az ideiglenes menekülttáborba azt kővetően, hogy az etnikai zavargásoknak több mint százan estek áldozatul. Kormányszóvivői tájékoztató MOSZKVA A tbiliszi véreSíragédia óta a közvé­lemény sokkal érzékenyebben reagál arra, ha a közrend megóvása vagy helyreállítása érdekében a hivatalos szervek fegyveres erőt alkalmaznak, így van ez az Üzbegisztán! Fergána tér­ségében is, ahol a június eleje óta tartó pogromokban, összecsapásokban is­mét emberek halnak meg, szereznek súlyos sebeket. A csütörtöki Izvesztyija szerint a Fer­­gánában tartott sajtóértekezleteken fel­merült, hogy miért lőttek a belügyi egy­ségek „békés tüntetőkre”, akik között az afganisztáni harcokból tartalékos ál­lományba került veterán is volt. Satalin vezérezredes, a belügyi csapatok főpa­rancsnoka elmondta, hogy az Üzbég SZSZK ügyészsége megvizsgált minden esetet, s valamennyinél indokoltnak tar­totta a fegyverek és más kényszerítő esz­közök használatát. A tábornok szavai szerint négyszer használtak lőfegyvert és háromszor könnygázt, de egyáltalán nem békés tüntetők ellen. Az „internaci­onalista veteránnál” revolvert találtak, amire pedig nem volt enge­délye. A tudósítás felidézi, hogy a zavargá­sok május 23—25. között kezdődtek, amikor Kuvaszaj városában hatalmas tömegverekedés tört ki, csaknem ezer fő részvételével. Az 58 sebesültből egy tadzsik nemzetiségű a kórházban meghált. Ezután kezdték el terjeszteni a vadabbnál vadabb rémhíreket a törö­kökről, akikről azt is híresztelték, hogy egy egész óvodát kiirtottak. A hazug hecckampány folytatódott. Jellemző, hogy amikor Kokandban a csőcselék megrohamozta a párt-, taná­csi és igazságügyi épületeket, a tömeg élén haladók hatalmas Lenin-portrét vittek. A kép túloldalán azonban — arccal a tömeg felé — a következő jel­szavak voltak felírva: Megölünk min­den törököt!, Halál minden oroszra!, Éljen az iszlám köztársaság és Khomei­ni ajatollah!. Noha két napja nem érkezett hir gyújtogatásról, összecsapásokról, vál­tozatlanul tart a meszheti törökök tö­meges kiáramlása Üzbegisztánból Ka­zahsztánba és más szomszédos köztár­saságokba. A külföldi sajtó Nagy Imréék temetéséről Számos, figyelemre méltó beszá­moló és cikk jelent meg csütörtö­kön a külföldi sajtóban Nagy Imre és mártírtársai temetésének előké­születeiről, a kivégzett politikus életútjáról. Mint Láng Judit, az MTI prágai tudósítója jelentette, a Rudé Právo „Hogyan történt az Budapesten” címmel időrendi összeállítást közölt az 1956-os eseményekről és Nagy Imre tevékenységéről. A CSKP lap­ja korabeli dokumentumokra — nyugati újságok riportjaira, Eisen­hower amerikai elnök emlékiratai­ra — hivatkozva mindenekelőtt a harminchárom évvel ezelőtti esemé­nyek szélsőséges, ellenforradalmi elemeit domborította ki. Bőven idé­zett ugyanakkor az MSZMP Köz­ponti Bizottságának dokumentu­maiból, kiemelve azt: Nagy Imre személye a szocialista reformpoliti­ka jelképévé vált. A Rudé Právo arra is emlékeztetett: Nagy Imre 1938-ban a fasizmus által fenyege­tett Csehszlovákia védelmére kelt. A szlovák pártlap, a pozsonyi Pravda „Megbékélés a múlttal” címmel foglalkozott Nagy Imre életútjával és az 1956-os események jelenlegi magyarországi újraértéke­lésével. „Természetes, hogy a mai magyar reformerők éppen Nagy Imre ellentmondásos, de az újat, a jobbat szívósan kereső személyisé­gében találták meg a maguk jelké­pét. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy — mártíromsá­­gát hangsúlyozva — Nagy Imre ha­gyatékát a szocializmus ellenségei is ki akarják sajátítani” — irta a po­zsonyi lap. A Rudé Právo és a Pravda írását összehasonlítva szembetűnő, hogy a pozsonyi lap árnyaltabban vázol­ta fel Nagy Imre politikai portréját. Lényegében pozitív képet rajzolt róla, bár annak a nézetnek is han­got adott, hogy az 1956-os esemé­nyek idején ingadozóak és ellent­mondásosak voltak a nézetei és dpirtései, a .kritikus^ helyzetekben határozatlanságot . mutatott. A szlovák pártlap hangoztatja: nem lehet kétséges, hogy Nagy Imre mindent a legjobb szándékkal tett, mindenekelőtt azzal az erőfeszítés­sel, hogy megállítsa a vérontást. Mint Meruk József, az MTI madridi tudósítója jelentette, a spa­nyol jobboldali ellenzék lapja, az ABC beszámolt arról, hogy Horn Gyula külügyminiszter és Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter kor­mányuk nevében elitélték az 1956- os véres szovjet elnyomást, és azt a Tienanmen téri mészárláshoz ha­sonlították. Az ABC szerint Magyarország most ismét egy történelmi váltás úttörője, és ez idáig nem érte fenye­getés semmiféle értelemben. A ma­gyar demokratizálási folyamat eme kényes pillanatában ;■* majdnem úgy, mint 1956-ban If a jövő a Szovjetunió beleegyezésétől függ, vélekedett a jobboldali spanyol lap. A londoni The Guardian emlé­keztetett arra, hogy Grósz Károly pártfőtitkár két héttel ezelőtt még azt mondta: Nagy Imre szerepét il­letően nincs elég bizonyíték a végle­ges ítéletalkotáshoz. A brit lap ezzel állítja szembe a magyar kormány nyilatkozatát, és arra a megállapí­tásra jut: Németh Miklós minisz­terelnök szoros szövetségben van a párton belüli reformistákkal, akik teljes szakítást akarnak a múlttal. Az ugyancsak londoni The Inde­pendent M annak kapcsán, hogy a Szovjetunió diplomáciai képviselő­je is ott fog állni pénteken Nagy Imre koporsója előtt — felhívja a figyelmet arra: vezető szovjet politi­kus még nem vette át a népfölkelés szó használatát. A szovjet sajtó mindeddig ellenforradalomról írt, a Novoje Vremja legutóbbi száma pedig a lázadók vadállatí kegyet­lenségét említette. „Érdekes lesz, hogy mit csinál a szovjet sajtó a magyar kormánynyilatkozattal” —- írta a The Independent. A DP A nyugatnémet hírügynök­ség ismertette Nagy Imre életútját, és megállapította: egy évvel-ezelőtt ‘ hihetetlen lett volna, ami most vaf lósággá vált. Nagy tore, aki a többpártrendszerért, a Varsói Szer­ződésből való kilépésért és a semle­gességért szállt síkra, most hivata­losan népi hőssé válti— fogalma­zott a DPA. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a június 15-ei, 24. heti lottó­húzáson a következő nyerőszámokat húzták ki: 16, 26, 52, 77, 78. Rendkívül dinamikus, célratörő vi­tákkal és döntésekkel teli hétórás ülést tartott csütörtökön a Minisztertanács — hangsúlyozta Bajnok Zsolt, a Ma­gyar Hírlap főszerkesztője, ideiglenes szóvivő azon a sajtóértekezleten, ame­lyen tájékoztatta a hazai és külföldi újságírókat a kormány előtt szereplő napirendekről.. Bevezetőjében elmondta, hogy a Mi­nisztertanács áttekintette a magyar de­legáció felkészülését a KGST 45. ülés­szakára. A tagállamok soron követke­ző tanáóskozásukat a közeljövőben Szófiában tartják: hazánk küldöttségét Németh Miklós miniszterelnök vezeti. A tanácskozás fő céljaként emlitette, hogy a résztvevők megvitassák a KGST-ben folyó sokoldalú gazdasági együttműködést, a szocalista gazdasági integráció, nem utolsósorban a KGST tevékenysége átalakításának elvi kér­déseit. Küldöttségünk reméli, hogy a felek elfogadják az 1995-ig tartó intéz­kedési programot. A magyar álláspont lényege, hogy érdekeltek vagyunk a nemzetközi piaci feltételekhez alkal­mazkodó gazdasági, kereskedelmi kap­csolatok elmélyítésében, egy új piaci modellre történő áttérésben. A kor­mány az ülésen is kifejezte azt a meg­győződését, hogy számunkra létfontos­ságú a KGST működésének megújítá­sa, korszerűsítése, amelynek nyomán várhatóan a KGST egész szervezete jobban, hatékonyabban segíti az ered­ményes együttműködést. A kormány a munkásőrség működé­séről és feladatairól szóló előterjesztést áttekintve úgy döntött, hogy az érintett ágazatok vezetőinek képviselőiből tár­caközi bizottságot alakít, amely a meg­változott helyzetet, az új körülménye­ket és feladatokat mérlegelve javaslato­kat dolgoz ki a testület további műkö­désével kapcsolatosan. A javaslat tar­talmazza majd: milyen néven, szerveze­ti formában, működési renddel tevé­kenykedjen tovább vagy esetleg szűn­jön meg a munkásőrség. A bizottság az év végéig teszi le indítványait a kor­mány asztalára. A befogadóállomások létesítésével összefügésben a szóvivő elmondta: je­lenleg mintegy 15 ezer, Romániából érkezett menekült tartózkodik hazánk­ban, és a kormányzat sajátos kötele­zettségének tekinti, hogy fogadásukról, elhelyezésükről, jogi státusuk rendezé­séről, társadalmi beilleszkedésükről gondoskodjék. E gondoskodás jegyé­ben Hajdúszoboszlón és Békéscsabán 150-300, Bicskén — nem magyar nem­zetiségűek, valamint szállás- és munka­­lehetőséggel tartósan nem*rendelkezők számára — mintegy 400 személy befo­gadására alkalmas létesítményt alakí­tanak ki, várhatóan még ebben az esz­tendőben. Döntött a kormány az Állami Egy­házügyi Hivatal és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal sorsáról is. Az indokok között említve Bajnok Zsolt elmondta, hogy a hatóság és az egyházak viszo­nyát ma már egyfajta párbeszéd, közös gondolkodás és együttműködés jellem­zi, ezért az ÁEH eddig gyakorolt hatás­köreire nincs szükség. Hozzátette: a döntés joga az Elnöki Tanácsé. Az el­gondolások szerint a megmaradó cse­kély számú egyházigazgatási feladatot a jövőben a művelődési miniszter látja­­el. Ugyanakkor a kormány fórumot teremt további párbeszédre: a Minisz­tertanács elnökének vezetésével Orszá­gos Vallásügyi Tanács alakul. Az ÁISH sorsáról kifejtette: nyilván­valóvá vált az elmúlt hónapokban, hogy a hivatal jelenlegi formájában, szervezeti keretei között nem alkalmas feladatai ^ elsősorban az ifjúsággal kapcsolatos teendők — ellátására. A fiatalok ügyeivel, dolgaival vala­mennyi állami intézménynek, kor­mányzati szervnek foglalkoznia kell, azok nem különíthetők el és nem zsú­folhatok egy hivatal keretei közé. Ugyanakkor sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani minden felelős kormány­zati szervnél és intézménynél a fiata­labb generáció sorskérdéseire. A jövő sportéletében a szakági szövetségek­nek, illetve szövetségek együttesének és a Magyar Olimpiai Bizottságnak kell játszania a kulcsszerepet. Mindez nem indokolja azt, hogy államtitkár vezeté­sével népes hivatal működjön tovább. Célszerű tehát, hogy a művelődési mi­niszter közvetlen irányításával létrejöj­jön egy kis létszámú Országos Sporthi­vatal, amely el tudja látni a sportigaz­gatással kapcsolatos állami feladato­kat. Az útalappal kapcsolatos tenniva­lókra, a működtetésével összefüggő fel­adatokra térve a szóvivő utalt arra: a legutóbbi benzináremelés tényleges in­dítéka az volt, hogy az útalapot anyagi forrással kell gyarapítani, különben az úthálózat idei korszerűsítésében a leg­szükségesebb teendők is elmaradnak. A számítások szerint az útalapnak mintegy 2-2,1 milliárd forintos összege lesz az idei esztendőben, a pénzügyi prognózis a jövő esztendőre mintegy négymilliárdot ígért. Az egyik legjelen­tősebb forrás a benzináremelésből származó pénz. A felhasználás ellenőr­zésére a Közlekedési, Hírközlési és Épí­tésügyi Minisztérium társadalmi bi­zottságot hoz létre, amelyben a kor­mány kérésére részt vesznek az Or­szággyűlés illetékes bizottságainak képviselői is. Mint ismeretes: az Országgyűlés leg­utóbbi ülésszakán az állami költségve­tési kiadások csökkentésére vonatkozó intézkedésekkel bízta meg a Miniszter­­tanácsot. Ez a takarékossági csomag­terv mintegy 30 milliárdos összeget tar­talmaz. Ám az idei költségvetési egyen­súlyi helyzet javítása érdekében továb­bi ötmilliárdos megtakarítást kell még elérni. Az egyeztető konzultációk után a pénzügyminiszter a kormány elé ter­jesztette az újabb programot, amelynek egyik jelentős tételeként említette Baj-­­nők Zsolt a védelem támogatásának további 600 millió • forinttal történő csökkentését, a befizetési kötelezettség 400 millió forinttal való növelését. Egy másik tétel szerint: a költségvetés nem­zetközi kiadásait további egymilliárd forinttal kell mérsékelni. A szóvivő végül tájékoztatta az újságírókat arról: a Minisztertanács ja­vasolja az Elnöki Tanácsnak, hogy Knopp András művelődési minisztériu­mi államtitkárt, továbbá Madarasi At­tila pénzügyminisztériumi államtitkárt érdemei elismerése mellett, nyugállo­mányba vonulásuk miatt június 30-ai hatállyal, dr. Szabó Imre ipari miniszté­riumi államtitkárt érdemei elismerése mellett július 1-jei hatállyal mentse fel. Ezzel egyidejűleg július 1-jei hatállyal Pusztai Ferencet művelődési miniszté­riumi, dr. Kunos Pétert pénzügyminisz­tériumi, dr. Szabó Imrét (aki nem azo­nos most felmentett névrokonával), és Pál Lászlót ipari minisztériumi állam­titkárnak nevezze ki. A kormány kezdeményezi, hogy az Elnöki Tanács Horváth Ernő rendkívü­li és meghatalmazott nagykövetet bízza meg hazánk teheráni nagykövetségé­nek vezetésével. A Minisztertanács dr. Nagy Ervin közlekedési miniszterhe­lyettest, más megbízatása miatt, június 15-ei hatállyal, Pusztai Ferenc művelő­dési miniszterhelyettest és dr. Kunos Pétert, a Minisztertanács Hivatalának elnökhelyettesét június 30-ai hatállyal felmentse funkciójából. * A Minisztertanács Deák Gábort, az ÁISH elnökét érdemei elismerése mel­lett tisztségéből, Marosán György mi­niszterhelyettest, a Minisztertanács Sajtóirodájának vezetőjét érdemei elis­merése mellett’saját kérésére, dr. Pong­­rácz Antalt, az ÁISH általános elnök­­helyettesét érdemei elismerése mellett, dr. Aján Tamást, Králikné Cser Erzsé­betet, Tibor Tamást, az ÁISH elnökhe­lyetteseit érdemeik elismerése mellett; továbbá Sarkadi Nagy Barnát, az Álla­mi Egyházügyi Hivatal általános el­nökhelyettesét és Bugár Pétert, a hiva­tal elnökhelyettesét érdemeik elismeré­se mellett július 1-jei hatállyal; Patkó András pénzügyminiszter-helyettest ér­demei elismerése mellett július 31-ei ha­tállyal felmenti. Á Minisztertanács dr. Manhercz Ká­rolyt június 15-ei hatállyal művelődési miniszterhelyettessé; Auth Henriket és Reiniger Pétert július 1-jei hatállyal ipari miniszterhelyettessé; dr. Tömpe Istvánt augusztus 1-jei hatállyal pénz­ügyminiszter-helyettessé kinevezte. A kormány csütörtöki ülésén rektori felmentésekről, megbízásokról és egye­temi tanári kinevezésekről is határo­zott. A személyi kérdések zárásaként a szóvivő beszámolt arról, hogy jó né­hány most felmentett vezető kormány­zati tisztségviselő ezúttal új funkciójá­ban nem kezdi meg azonnal tevékeny­ségét, hanem hat hónapra — a koráb­biakhoz hasonló anyagi feltételek kö­zött— a kormány rendelkezési állomá­nyába kerül. A szükségletek, a személyi kvalitások, ismeretek alapján, személy­re szólóan különféle feladatokat kap­hatnak. Ez az új forma is jelzi a sze­mélyzeti munka új törekvéseit, szándé­kait. Napirenden szerepelt a polgári szol­gálatról szóló előterjesztés, amelyről Mórocz Lajos vezérezredes, honvédel­mi minisztériumi államtitkár adott tá­jékoztatást. Utalt arra, hogy a polgári szolgálat és a honvédelmi törvény mó­dosítása között szoros az összefüggés, hiszen a polgári szolgálat bevezetése hazánkban az alternatív katonai szol­gálat megalapozását, megteremtését je­lenti. Hozzátette: ez az alkotmányozási folyamatnak is része, ugyanis az ér­vényben levő alkotmányban ellent­mondás feszül a honvédelmi kötelezett­ség és a lelkiismereti szabadság között. Ezt feloldandó, az új alkotmányterve­zet szerint az egységes honvédelmi kö­telezettségnek megfelelően a magyar állampolgár katonai szolgálatot, illetve lelkiismereti okból azt helyettesítő pol­gári szolgálatot teljesítene. A szolgálat lényegéről kifejtette: lelkiismereti ok­ból a hadkötelezett fiatal kérheti, hogy a katonai szolgálat helyett a tanácsi szerv által jelölt munkahelyen polgári szolgálatot teljesítsen. Ennek időtarta­ma megegyezik a fegyveres szolgálat idejével. A kérelmet összeíráskor, soro­záskor, legkésőbb az eskü letételekor lehet benyújtani, s társadalmi bizottság bírálja el. A döntésre a hadkiegészítési parancsnok illetékes. A legtöbb kérdés ez utóbbi napi­renddel kapcsolatban hangzott el. A Népszava munkatársának kérdése arra vonatkozott: hogyan lehet a lelki­­ismereti okot bizonyítani? Mórocz La­jos elismerte, hogy nehéz a megítélés, hiszen a lelkiismerőt szélesebb, mint a vallás. Az érintett életvitele, felfogása, megnyilatkozása alapján azonban megfelelő döntés születhet. A Magyar Hírlap tudósítója az iránt érdeklődött: mi történik azokkal, akik — mint például a Jehova tanúi — pol­gári szolgálatot sem hajlandók vállal­ni? A válaszból kitűnt: az alternatív ka­tonai szolgálat bevezetésének egyik cél­ja az a humánus megfontolás és felfo­gás, hogy lelkiismereti ok miatt fiatal emberek ne kerüljenek börtönbe. A polgári szolgálatot egészségügyi és szociális intézményben végzik. Az NBN amerikai tévétársaság tudó­sítójának arra a kérdésére, hogy lesz-e önkéntes honvédelmi szolgálat Ma­gyarországon, Mórocz Lajos kifejtette: erre a közeljövőben nem lát lehetősé­get, s utalt arra, hogy mind a NATO, mind a VSZ országaiban hadköteles zettség alapján teljesítenek szolgálatot. E hadseregek egy része békében kisebb állományú, rendkívüli helyzetben moz­gósítás útján töltődik fel. Hozzátette: egy önkéntes hadsereg zsoldoshadse­regként működne, amelynek fenntartá­sa jóval többe kerülne, mint a hadköte­lezettség alapján szolgálatot teljesítő katonákból álló hadseregé. A Magyar Rádió riportere a honvéd­ség pénteki tevékenysége iránt érdeklő­dött, majd megkérdezte: szóba került-e a kormány ülésén Nagy Imre és társai­nak temetése. Mórocz Lajos válaszából kitűnt, hogy a Néphadsereg — kikép­zési nap lévén kiképzést folytat. Baj­nok Zsolt vette át a szót ezután, beszá­molva arról, hogy a belügyminiszter tájékoztatta a kormányt: a Nagy Imre és társai temetésével kapcsolatos előké­szítő megbeszélések során a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, valamint a Magyar Demokrata Fórum, illetve a rendőri, tanácsi és egyéb szervek kö­zött felelősségteljes, jó együttműködés alakult ki. A szertartás, illetve a Hősök terén lezajló kegyeletes demonstráció rendjéről mintegy 3500 főnyi rendező­gárda gondoskodik. A rendőri szervek a forgalomirányításban, a közlekedési rend fenntartásában működnek közre. Feladatukat fegyver nélkül látják el. A hadsereg egy díszalegysége kegyeleti sorfalat áll a temetőben — ugyancsak fegyvertelenül. Hozzáfűzte még: a rendőrségnek — csakúgy, mint min­den, nagy tömegeket megmozgató ese­ménynél ezúttal is vannak közbiz­tonsági, közrendvédelmi feladatai. Az NBN tudósítója azt is megkér­dezte: George Bushnak, az USA elnö­kének az eredetileg tervezettnél hosz­­szabb idejű látogatása szóba került-e a kormány ülésén? A szóvivő válaszából kitűnt: a téma nem szerepelt napiren­den, kormányzati berkekben azonban örömmel nyugtázták azt, hogy az ere­deti tervhez képest duplájára nőtt a látogatás időtartama. E tényt a Minisz­tertanács úgy tekinti, mint a a két or­szág közötti kontaktus fontosságának jelzését az Egyesült Államok oldaláról. Elhangzott az is: a kormányhoz jelzé­sek érkeztek arról, hogy a legnagyobb kedvezmény elve a jövőben nem egy, hanem öt esztendőre szólóan adatik meg hazáqk számára, s ezt a tényt a Minisztertanács pozitív, biztató szán­dékként értékelte. (MTI) Felhagytak az exporttal Tompán (Folytatás az 1. oldalról) né válik a tőkés exportra való termelés. Persze, hogy felhagynak vele. Vajon miből gondolták, hogy nem így lesz, mindazok, akiket ebben a félresikerült kormányprogramban mulasztás terhel?! A tompái szövetkezetben is az a baj, ami az összes többi, faipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél: az alapanyaghiány. Az itthon beszerezhető fűrészáru kevés, a minősége nem megfelelő. A tőkés importból származó drága, arra ráfizet a termelő. A tompái szövetkezetnek sem maradt más választása, le kellett mondania a nyugati megrendelésről. Sikerült helyette belföldi munkát szerezni, tehát veszteség nem éri őket. Ha cinikusak lennének, azt mondhat­nák: nekik voltaképpen mindegy, hogy kinek dolgoznak. Csak az nem mindegy senkinek, hogy emberi mulasztás miatt megint illúziókra költöttünk milliárdokat! ^ ^ Alakuló nagygyűlés július 8-án (Folytatás az 1. oldalról) bejelentés után — július 8-án, szombaton tartja alakuló nagygyűlését. A helyszínről és a pontos időpontról a sajtó útján is tájékoztatást kapnak az érdeklődők, akik jelentkezé­sét továbbra is várjuk Szilvásy Györgynél, az 1357 Budapest, Pf. 2 postacímen, illetve a 312-142-es telefonszámon. Végezetül Gazsó Ferenc elmondotta, hogy az előkészítés a továbbiakban munkabizottságokban is folytatódik, ezek tevékenységébe az eddigi jelentkezők minél szélesebb körét igyekeznek bevonni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents