Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-15 / 139. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 15. NYARLŐRÍNCEN 1983-ban általános művelődési központtá vonták össze az iskolát, az óvodát és a művelődési házat—akkoriban ez divat volt. Vezetőjévé Gulyás Endre iskolaigazgatót, helyettesévé Bajzák Tiborné óvodavezetőt nevezték ki. 1989. január elseje óta az óvoda kűlönváltan dolgozik, az ÁMK-t 1988. novemberi ülésén bontotta így szét döntésével a tanácstestület. Erre személyi problémák késztették a falu parlamentjét Gulyás Endre nem tudott tovább együtt dolgozni helyettesével, s viszont. Ezt megelőzően, 1988 márciusában Gulyás felmentését kérte beosztásából — ez volt a tizenharmadik leköszönése — a tanácstetület ezúttal elfogadta a lemondást, ugyanakkor megbatározott időre megbízta az első számú vezetői teendőkkel. Pályázat kiírásáról határoztak a majd megüresedő állás betöltésére. Gulyás Endre rövid időn belül visszavonta felmentén kérelmét — a tanács nem a maga döntését. Sőt az 1988. novemberi ülésén kimondta a testület ba Gulyás oem változtat a magatartásán, meg kell válni tőle. 1989 tavaszán fegyelmi eljárás indult a megbízott igazgató ellen, munkaviszonyából származó kötelességének vétkes megszegése miatt. A kijelölt fegyelmi bizottság szigorú megrovást javasolt, a vb azt felülbírálta, elbocsátásra változtatta május 25-ei ülésén. Az elbocsátás az értesüés kézhezvételével lépett hatályba — június 2-án. Ugyanezen a napon a tantestület Gulyás Endrére szavazott 16:8 arányban, 6 legyen az iskolaigazgató, ő volt. az egyedüli pályázó. Ezzel a két év óta nem csillapodó hangulati hullámok úgymond a tetőfokra hágtak Nyárlőrincen. JELSZAVAK A LEPEDŐN Miért mondtak föl a nyárlőrinci iskolaigazgatónak \ Ámor nyila a tegezben is veszélyes ? Tüntetés becsöngetés előtt Reggel 7 óra. Az iskola előtt gyülekező gyerekek. Várják, hogy még többen legyenek. Tüntetésre készülnek. Nem értünk egyet vele, hogy az igazgató bácsit a szaktanári állásából is elbocsátották — indokolja a megmozdulást Rimóczi Tamás 8/b osztályos. — Szerette az egész iskola. Szakmai szempontból megállná a helyét bárhol az országban. Engedhették volna, hogy elbúcsúzzunk tőle a ballagáson. — Senki felnőtt nem súgott nektek? — kérdezem. — Mi határoztunk így — állítják a tüntetők: Feró Anita, Simon Erzsébet, Gál Márta, Mikus Szilvia és mások. — Nem értettünk egyet a tanácsi döntéssel. Tovább akarunk tanulni és most úgy tudjuk, azok, akikét az igazgató bácsi tanított fizikából, nem kapnak bizonyítványt. Nincsenek kijavítva az utolsó témazárók és nincsenek lezárva a jegyeink. Elérkezett a nagy pillanat, előveszik a lepedőt, amelyre követeléseik vannak pingálva: A régi igazgatót akarjuk, Maradjon együtt a tanári testület, Hová lett a fizikatanárunk?, Tiltakozunk az igazgató elbocsátása ellen. Vribinszky Józsefné tanácselnök már várja a gyerekeket, behívja a 25-30 fős tömeget, a tanácskozóteremben hellyel kínálja őket. Kéri, a szószólójuk mondja el, mi hozta őket ide. Rimóczi Tamás feláll, s felsorolja mindazt, amit az iskola előtt nekem is elmondtak. Az elnökasszony válaszát igyekszik a gyerekek életkorához szabni. Beszél arról, hogy egy vezetőnek nemcsak jó szakembernek, hanem erkölcsileg feddhetetlen embernek is kell lennie. Elmagyarázza nekik, hogyan született meg a szigorú döntés, sajnos az igazgató bácsi a személyét bíráló ülésekre nem jött el, hogy tisztázza magát; sőt a fegyelmi tárgyalásról is távolmaradt. Tizenháromszor felmondott 1975 óta, amióta igazgató volt. Játszott a falu vezetőivel. Sajnos két ember magánügyéből fajult idáig a helyzet. Hogy éppen most következett be ez a fordulat, azt sajnálja, de az ügy február óta húzódott. A tantestület egy-két ember kivételével együttmarad, a fizikajegyeket a megyei illetékesek jóváhagyásával a másik két szaktanár záija le, új dolgozatot nem keli írni, csak a kétes jegyre állók felelnek. Bandi bácsi egyébként nincs kitiltva az iskolából, eljöhet a ballagásra is, amelyet ugyanúgy megtartanak, mint máskor. Csönd. Kérdés nincs, a gyerekek visszaindulnak az iskolába, nemsokára becsöngetnek. Levél a szülői munkaközösség vezetőihez Gulyás Endre levelet írt a szülői munkaközösség vezetőinek, ry- ekkor - már ismerete a vb döntését. „Tudomásukra hozom, hogy helyettem a 7/b, a 8/a és a 8/b osztály tanulóit fizika tantárgyból senki le nem osztályozhatja! Annak joga csakis és kizárólag az enyém, mint az osztályok tanáráé! Mivel az utolsó témazárók jegyeinek beírásában, a gyerekek év végi osztályzatának megállapításában a vbhatározat meggátol, azért a tanulók bizonyítványt nem kaphatnak. Végbizonyítvány hiányábán a végzősök továbbtanulása meghiúsul, mert a megadott határidőben nem iratkozhatnak be a következő iskolába.” „Amíg a törvénytelen vb-határozatot vissza nem vonják, a fegyelmi eljárást minden következmény nélkül meg nem szüntetik, tőlem a vezetők és a testületek elnézést nem kémek, megválasztásom alapján a kinevezésemet a kezembe nem adják, s a tanács vezetői lemondásukat be nem nyújtják, tartom magam, a határozat általuk megfogalmazott minden pontjához!” ■J yc&ák!cdá4feím tudom, mi lesz a 8. osztályosokkal? Erről Önöknek kell gondoskodni, mert a tanács tagjai és vezetői ezzel már nem törődnek! Én pedig tanárukként és igazgatójukként szülői szeretettel foglalkoztam és törődtem velük, ebben most meggátolnak, ezért felelősnek nem érzem magam. Vállalják a felelősséget tetteikért végre a bűnösök!” A levél alatti dátum: június 4. — a „tüntetés” napja június 7-e. Egy asztalnál — két táborban Az általános művelődési, központ megbontásával az óvoda s az iskola a művelődési házzal megszűnt önállóan gazdálkodó intézmény lenni. A tanácshoz kerültek, s így az évkezdéssel esedékessé vált a leltár. Januárban erre a tanácsiak év eleji szokásosnál nagyobb elfoglaltsága, illetve a másik fél időhiánya miatt nem került sor az iskolában. Február 24-én a tanácselnök és Németh Józsefné gazdálkodási főelőadó — az igazgatóhelyettessel^ Golovics Gyuláné. vai telefonon egyeztették az időpontot -—átmentek az iskolába a készletkartonok átvétele és szúrópróbaszerű leltár céljából. „Megkísérelték a készletkartonok értékének egyeztetését a főkönyvi nyilvántartással. Sem az anyagok, sem a fogyóeszközök -készletértéke nem egyezett a főkönyvi adatokkal. A kartonok vezetése pontatlan, az anyagok használatba adása sem tűnik ki belőle. A tüzelőanyagokról sem karton, sem napló nem található” — szól a jegyzőkönyvi megállapítás. Gulyás Endre megbízott igazgatót felkérték, hogy a névre szólóán kiadott anyagok közűi néhányat mutassanak be. Erre Gulyás az üres kartonokat elzárta, az ellenőrzést megtagadta. A jegyzőkönyvet sem volt hajlandó aláírni, a helyettese sem. Az igazgatónak ez a cselekménye volt az a bizonyos utolsó csöpp a pohárban. Ezért indítottak ellene fegyelmi eljárást. — Mi a véleményük áz igazgató elbocsátásáról? t— A tanári szobában körülnézek, ki válaszol az asztal mellől. — Furcsának találjuk, hogy éppen a tantestületi igazgatóválasztás előtt kapta kézhez a vb-határozatot — bátorkodik elsőként Szűcs Leventéné szakszervezeti titkár. — A cselekedethez képest túl szigorúnak találjuk a határozatot, ezt mindannyiunk nevében elmondhatom. . — Gulyás Endre tizenháromszor mondott le igazgatói beosztásáról, úgy hallottam, mindig személyes indokból. Ezt nem tartják komolytalan dolognak? Nem zavarta a sok lemondás itt a munkát? — Sokan nem is tudnak róla — állítja Szücsné. — Igaz, az elhangzott itt is többször, hogy elmegy máshová. Mellette szól, hogy a fizetések nálunk magasabbak, mint a környéken akármelyik iskolában. Kiharcolta. Egyébként mi sosem kapunk semmiről tájékoztatást a tanácstól, most sem tudjuk még azt sem, mennyi a bérmaradványunk. BS Kértek valamiről tájékoztatást? Egyébként az igazgatójuk tanácstag, vb-tag és alapszervezeti párttitkár is volt, módja volt rá, hogy tájékozódjon és önöket tájékoztassa, nem? Hgj Amikor kértünk tájékoztatást, kaptunk is — szól Felföldi Zoltánná. — Erkölcsi kifogásokat hallottam Gulyás Endre ellen. Egy feljelentő levelében azt állítja, hogy Bajzáimé, bár ő ebhez alapot nem szolgáltatott, szerelmes lett belé, erővel hozzá akart menni feleségül, féltékennyé tette a saját férjét és az ő feleségét. Azt beszélik, féltékenység! jelenetek zajlottak 1987-ben itt,, az intézményben is. — Hát, egyikünk sem volt ott gyertyát tartani, szerintem ez lehet, hogy csak szóbeszéd — az egyik férfi tanár így vélekedik. Más e- tárgyban nem kíván szólni. — Rossz időpontban jött ez a fegyelmi, vagy korábban vagy későbben kellett volna, ha indokolt — mondja Golovicsné. — Hetvenhat gyerek leosztályozása várt Gulyás kartársra. —- Amikor leltárózni jöttek, sietnünk kellett temetésre, Gulyás elvtárs vitt kocsival négyünket, délután pedig farsangi rendezvény volt a gyerekeknek — tér vissza február 24-éhez Szücsné. Gulyás Endréné, aki szintén a tantestület tagja, a szerelmi botrányról mondja: Bajzákné hozzá akart menni az uramhoz, de ez még nem jelenti azt, hogy viszonyuk volt. Ezt én sem állítottam egyetlen egyszer sem a testület előtt. Az egész ügy a Bajzákné bosszúja. Örökké harcolni, ebbe bele lehet fáradni. Kikészítették a férjemet. — Csak az a baj, hogy ezek a magánügyek bekerültek a közéletbe és a munkahelyi légkörbe is — ezt mondják helyi vezetők. — Pokol itt az élet, már a mi idegeinket is megviselte ez az ügy a fakadt ki Baloghné Farkas Erzsébet. — Szenvedő részesei vagyunk kezdettől máig. Megromlott a kapcsolatunk az óvónőkkel, pedig régebben jól együtt dolgoztunk. — Nem mi alakítottuk ilyenné a körülményeket — így Bera Márton —, nem volt nekünk sem a tanáccsal, sem az iskolával semmi bajunk. — A gyerekek akciójáról mi a véleményük? — Nem ők szervezték — állítja az igazgatóhelyettes. — Már tegnap ezt beszélte az egész falu. Sírva jött hozzám egy szülő: mi lesz ebből? Kivágják a gyereket 'az iskolából, ha ott lesz? Nyugtattam, hogy nem. A lényeg, hogy becsöngetésre ott üljön az osztályban. Egyöntetű a jelenlévők véleménye: a gyerekeket belekeverni nem volt tisztességes. Fel vannak háborodva a szülők is. — Közlöm veletek, hogy semmit sem tudtanj az egészről — fordul vissza társai felé búcsúzóban Gulyásné. A délelőttnek vége, a folyosón énekelnek a gyerekek: ballag már a vén diák... Zajlik a ballagási próba. A. Tóth Sándor (Folytatjuk.) Nem csupán készítés közben, látványként is izgalmas az origami (papírhajtogatás). Pláne akkor, ha olyan precízen, műgonddal és ötletességgel gyakorolják, mint amilyenről a kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeumban látható anyag tanúskodik. Köztudomású, hogy maga a műfaj —r például a porcelán, a papír és a selyem mellett — a Távol-Keletről érkezett hozzánk. A keleti kultúrákban több száz éves hagyományra visszatekintő, művészi igényű papirkézimunkát épp száz esztendővel ezelőtt fedezték fel újra s alkalmazták céltudatosan a japán iskolai nevelésben. Az origami, mely ma is a japán gyerekek kedvenc iskolai tantárgya, az utóbbi évtizedekben nyugati „hódító” útra indult, és kisebbek, nagyobbak kedvenc játéka lett. Hogy menny iff szsteMn foglalkoznak ma a gyerekek az origarrfival Magyarországon is, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Plesznivy— Varga szerzőpáros munkájaként megjelent mindkét eddigi hajtogatós-könyv nagyon rövid idő alatt elfogyott a könyvesboltok polcairól. A Szórakaténusz Játszóház (kissé megkésve) rövidesen megjelenő origamikatalógusa a többi között ezt a hiányt is pótolja valamelyest. (Szélesebb körben is tervezik árusítását.) A fotókon látható, leírásmelléklettel ellátott munkák minden bizonynyal felkeltik az ebben a műfajban kísérletezni vágyók figyelméti A játszóházban a hét végéig látható, kiállítás a közeljövőben vándorútra indul, bemutatkozik Debrecénben, Győrben és az ország más városaiban. PETŐFI NÉPE AJÁNLATA Művészeti naptárak, 1990 Milyen is lesz az 1990-es kínálat? Kereskedelmi' forgalomba tízféle falinaptár készül. Egyiken Töréky Ferenc grafikusművész 13 színes aktja jelenik meg, melyeket a Faludy-féle Villonfordítások erotikus részletei ihlettek. Tóth Béla fotóművész légi felvételeken történelmi várainkat örökítette meg. A XVIII. és XIX. századi tájképekből válogatott ki a Képzőművészeti Kiadó néhányat, mely „Romantikus tájképek” címmel jelenik meg. Egy másikon újabb válogatást láthatunk a XV— XIX. századi magyarországi ikonokból, a keleti keresztények vallásos tárgyú képeiből. A magyar nemzeti művészet egyik nagy egyénisége volt Székely Bertalan. Most a kiadó Íjét finoman megformált női alakját mutatja be. Csillagtérképek címmel egy válogatást készített Andreas Cellarius németalföldi matematikus és geográfus 1661-fien Amszterdamban kiadott atlaszának ábráiból. 13 lapon kerti virágokat örökített meg Gránitz Miklós. A hagyományos népviseleti naptár 1990-ben Pest megyébe kalauzolja az érdeklődőket; magyar, székely, szlovák, német és szerb népviseletiek láthatók benne. Az aktok kedvelőinek ,két falinaptárt is ajánlunk. Az egyiket Bacsó Béla, a másikat Jung Zseni aktjai díszítik. Ismét készült ajándékkísérő naptár, mely virágcsokor vagy csomag kísérője lehet. A művészi asztali naptárak kedvelői hatféléből válogathatnak. A hagyományos fotóművészeti előjegyzési naptár 54 színes képpel műemlékekre, városképekre, szép tájakra hívja fel a figyelmet. Egy másikon kassai Szent Erzsébet élete, Mária élete és passiójelenetek láthatók. A hagyományosnak számító Országjárás Szabó József fotóival a Balaton környékét ismerteti, a múlt századi regényíró, Eötvös Károly könyveiből vett idézétekkel kiegészítve. Csapody Vera botanikus növényfestményeket mutat be a Kárpát-medence1 vadvirágairól. Lesz miből válogatni, a Képzőművészeti Kiadó tervei alapján október közepére minden naptár az üzletekbe kerül. LAPOK Új írás, Kortárs, Tallózó gyász vagyok / szétálmodott álom feketében I elszáradt pusztai vadvirág / s holnap csak por a szélben / fáj testi lelki sérülésem — írja Mátyás Ferenc az Űj írás 1989. júniusi számában megjelent Ülök egy székben című versében. Az irodalmi, kritikai és művészeti folyóirat legújabb számát ismét a sokszínűség jellemzi. Igazolásként elegendő, ha . néhány nevet említek a publikálok kő-7^] Trrw ^Jfnrvnll Tnerlnpt a|fi Meditációk a Matematikáról címmel írt trilógiát, Ferenczy Béni 1946—47- ben született svájci leveleit Kpntha Sándor közli. Vissza az irodalomba, avagy hogyan nem találkoztam Allen Ginsberggel címmel Temesi Ferenc elbeszélése is itt olvasható csakúgy, mint Zalán Tibor Ördögkerék című rádióetűdje. Rónay László Az ideáljait kereső és újraértelmező Márai címmel publikált tanulmányt, míg Boán Tibor Deák László' új, negyedik verseskötetéről szóL Jó néhány érdekes írás található még a méltán sikeres folyóirat új számában, pihentetőként pedig Ferenczy Béni rajzai és plakettjei gyönyörködtetik a szemet. — Mindenki másnál arra kellene figyelmeztetni már elöljáróban, hogy sem az írófejedelem halála alkalmából1 íródó nekrológ nem lehet igazi mérce, sem irodalomtudományi felmérés az ünnepelt, az elhunyt nagyságrendi besorolásáról, kizárólag a fényoldalait teregetheti és tárhatja-festheti minél fényesebbre-szélesebbre — írja Határ Győző Emlékezzünk Weöres Sándorra című írása elé, mely a Kortárs című irodalmi és kritikai folyóirat júniusi számában látott napvilágot. A Búcsú rovatcímmel közreadott válogatásban találja még az olvasó George Szirtes versét, Lator László Vázlat Weöres Sándorról című írását, Tóth László Ádám búcsúja (a Weöres-naplóból), valamint Szepesi Attila W. S. Írógépe ■ című írását. A Műhely rovatcím alatt Beney Zsuzsa József Attiláról írt'gondolatainak befejező részét, valamint Supka Magdolna Egy grafikai album kapcsán felmerült gondolatait adja közre. Új hetilap: Tallózó. Közéleti lapszemle — jelzi a cím alatti felirat. — A pártlaptól az egyháziig, a helyitől az országos sajtóig, riportok, elemzések, interjúk, információk, tudósítások, glosszák, portrék, kommentárok, jegyzetek, vezércikkek, hírek — mindez a lap. Az ország valamennyi újságírójának legérdekesebb cikkei — ez a Tallózó válogatottja — írja a szerkesztőség az Olvasóhoz címzett bevezetőjében. Valamennyi .postán előfizethető magyar napi- és hetilap, belpolitikai, gazdasági, kulturális, közéleti, társadalmi cikkeiből válogatnak a Tallózó szerkesztői. Az első — a próbaszám — igazán sokszínű. Hogy a második milyen lesz, azf hamarosan—már holnap — irti»gtiiHhatin1f_________ Origamikiállítás
