Petőfi Népe, 1989. június (44. évfolyam, 128-152. szám)
1989-06-15 / 139. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. június 15. Sajtóközlemény a szovjet—NSZK megállapodásról BONN Az NSZK kormánya és a nyugatnémet gazdaság változatlanul kész arra, hogy lehetőségeikhez képest hozzájáruljanak a szovjetunióbeli gazdasági reform sikeré- \ hez. Ezt hangsúlyozza egyebek között az a közös sajtóközlemény, amelyet Helmut Kohl kancellár és Mihail Gorbacsov főtitkár és államfő aláírásával szerda délben hoztak nyilvánosságra Bonnban. \ 7 A szovjet gazdasági reformnak nyújtandó támogatás elsősorban arra vonatkozik, hogy nyugatnémet cégek szállításokkal és közös vállalkozások útján részt vesznek a szovjet könnyű- és élelmiszeripar korszerűsítésében. A közleményben emlékeztetnek arra, hogy a Kohl kancellár tavaly októberi moszkvai látogatása alkalmából egy nyugatnémet bankkonzorcium által nyújtott hárommilliárd márkás hitelnek több mint a felét már felhasználták ilyen célokra a Szovjetunióban. A felek a közleményben szorgalmazták együttműködésük fejlesztését a világűr békés kutatása és hasznosítása céljából, és állást foglaltak amellett, hogy mielőbb valósítsák meg azt az erre vonatkozó megállapodást és együttműködési programot, amelyet a két fél képviselői tavaly októberben Moszkvában írtak alá. Ennek kereté-, ben venne részt egy nyugatnémet kutató űrhajós egy szovjet űrrepülésen, illetve tudományos munkát végezne a szovjet űrállomáson. Megbízták a két fél illetékeseit, hogy a közeljövőben állapodjanak meg egy ilyen repülés előkészítésében. KÍNA: Hajsza a diákvezetők letartóztatására PEKING/LONDON A kínai rendőrség szerdán letartóztatott kettőt az ellenforradalmi lazítás címén körözött huszonegy diákvezetö közül. A televízióban közölt hír szerint egyikük Hszian városában, rokonainál rejtőzött, a másikat egy vonaton fogták el Kína északkeleti részén. A hatóságok országos hajszát folytatnak a keresett diákaktivisták kézrekerítésére; fotóikat és személyleírásukat közreadták a tévében és a lapokban is. A kínai hatóságok kiutasították az Amerika Hangja rádióállomás pekingi irodavezetőjét. A szerdán bejelentett döntés szerint Alan Pessinnek 72 órán belül el kell hagynia Pekinget. A hatóságok indoklása az, hogy Pessin megsértette a rendkívüli állapot újságírókra vonatkozó rendelkezéseit, ezen kívül rémhíreket terjesztett és ellenforradalmi lázadást szított. A pekingi rádió jelentése szerint két másik újságírót is távozásra szólítottak fel a kínai hatóságok. Szerdán közzétett londoni bejelentés szerint politikai menedékjogot kért Nagy- Britanniában Kína londoni képviseletének egyik diplomatája. EMBERI JOGOK ROMÁNIÁBAN Meggyilkoltak dossziéja PÁRIZS A Román Emberi Jogi Liga sajtóértekezleten mutatta be azt a dossziét, amelyet az európai helyzet emberi dimenziójával foglalkozó párizsi találkozón részt vevő 35 ország küldöttségei elé tártak. A dosszié nevekkel, címekkel, pontos adatokkal sorolja fel, hogy kiket gyilkoltak meg a börtönökben kínvallatások során az utóbbi években Romániában. Folytatja a pszichiátriai zárt intézetekbe utalásokkal, a politikai elítélésekkel, az „eltűntek” felsorolásával, végül a házi őrizetben tartottakkal. A politikai gyilkosságok jegyzékén szerepel Sütő István költő és Pálfi <Géza római katolikus pap, aki 1987- ben, illetve 1984-ben halt meg börtönben, kínvallatása után. Tucatnyi értelmiségit és munkást zártak elmegyógyintézeti zárt osztályra, több tucatnyian vannak házi őrizetben. Köztük két költő, Gabriel Andreescu biofizikus, aki jelenleg fejezi be kéthetes tiltakozó éhségsztrájkját, a Romania Libera című központi napilap három munkatársa és sokan mások. Közülük Andj reescu nyílt levelet intézett a párizsi találkozóhoz s ebben nyíltan kétségbe vonta a mai román kormány törvényességét. Ehhez az érveléshez csatlakozott a sajtóértekezleten a rendőri zaklatásokat és bántalmazásokat szenvedett kolozsvári tanárnő, Doina Cornea Párizsban élő lánya. Hangoztatta, hogy a mai román állam fasiszta módszerekkel nyomja el a népet. Európa kormányait felhívta, hogy az elítélő nyilatkozatok után most már tettekkel — kereskedelmi bojkottal és nemzetközi kiközösítéssel — lépjenek fel erélyesen a vezető klikk ellen. Az emberi jogok védelmének ligája más képviselői arról számoltak be, hogy az egyre fokozódó titkosrendőri elnyomás ellenére erősödik a nélkülöző, megnyomorított román nép ellenállása. Ennek jeleiként említették egy szabad szakszervezet megszületését, a kivándorlás fokozódását, a vallási élet élénkülésének jeleit, az illegális röplapok terjedését, titkos társaságok alakulását. Egyre többen merészkednek aláírni a hatóságokhoz intézett tiltakozásokat, így Doina Comeának a faluromboláselleni tiltakozó levelét Ceausescu elnökhöz 28-an írták alá. A brasssói munkáslázadás leverése után az ország számos nagyvárosában alakultak önkéntes szolidaritási bizottságok a megtorlás áldozatainak megsegítésére. A Magyarországra menekült erdélyi magyar kisebbség három képviselője — Ára-Kovács Attila, Keszthelyi Gyula és Molnár Gusztáv — arról számolt be, milyen módszerekkel olvasztja be erőszakkal a román kormányzat a nemzeti kisebbségeket. Mind a hárman hangsúlyozták, hogy az elnyomás ellen tiltakozó román és magyar üldözötteknek egymásra kell találniuk és mielőbb összefogniuk közös szamizdat lapok szerkesztésében, közös tiltakozó akciókban. A lerombolásra ítélt romániai falvak védelmében indított nyugat-európai mozgalom képviselője azt ismertette, hogy Franciaországban, Svájcban, Angliában, Spanyolországban hogyan halad a fenyegetett romániai falvak jelképes védnökség alá helyezése. Grósz Karoly beszede Salgótarjánban (Folytatás az 1. oldalról) mértékét. A vb-titkár ugyan 1987 során kétszer is kezdeményezte a tanácsrendelet megalkotását, de mikor erre mégsem került sor, nem/tette meg a szükséges lépéseket. HB A kedvezményes telekjuttatások előkészítésénél hasonló nagyvonalúsággal járt el. így aztán előfordulhatott, hogy például hárman — a helyi szabályzattól is eltérve — teljesen ingyen jutottak telekhez. ^ A végrehajtó bizottság több esetben is szabályzatát figyelmen kívül hagyva döntött a lakásépítéshez nyújtott szociális támogatásokról. Dr. Petrezselyem szólt, s ekkor a vb Miskó István javaslatára ott helyben módosította a szabályzatot, hogy lehetővé tegye a támogatás megadását. De volt olyan eset is, amikor erre sem ügyeltek a szavazásnál. Dr. Petrezselyem László tudta, hogy szabálytalan döntést hoztak, mégsem intézkedett az ülés után a törvénysértő határozat visszavonására. Pedig vb-titkárként éppen a törvényesség feletti őrködés lett volna fő feladata. — Dr. Petrezselyem állításával ellentétben — a szabálytalan üdülőtelek-juttatásokról is tudott, sőt azok egy részénél az intézkedésben is közreműködött. A fegyelmi vizsgálatot végző bizottság nem talált olyan terhelő adatot, amely szerint mindebből anyagi haszna származott volna, ám a sorozatos törvényszegést egyértelműen megállapították. Ezért javasolták, hogy dr. Petrezselyem Lászlót munkáltatója, a megyei tanács végrehajtó bizottsága fegyelmi büntetésként bocsássa el állásából. A testület tagjai és a meghívottak több kérdést tettek fel. A válaszokból kiderült, hogy a kécskei vb-üléseken szinte mindig egyhangú szavazással döntöttek, tehát dr. Petrezselyem semtartózkodott s nem adott le ellenszavazatot. Szót kapott a helyi apparátusi szakszervezeti bizottság képviselője, Sulákné Ahka Katalin is, aki felsorakoztatta a dr. Petrezselyem mellett szóló érveket. Mint mondta, az 1986-os megyei tanácsi vizsgálat nem talált hiányosságot, nem sokkal ezt követően a vbtitkár megkapta a Kiváló Tanácsi Dolgozó kitüntetést. Pedig 1986 előtt is ugyanolyan gyakorlat folyt, mint utána. Szerinte a vb-titkárt olyasmiért próbálják elmarasztalni, ami évek óta köztudott. Lehet-e egy várost ilyen lehetetlen helyzetbe hozni, hogy teljesen vezetők nélkül maradjon? — tette fel sajátos logikával a szakszervezet képviselője a kérdést. Dr. Adorján Mihály vb-tag, Kecskemét tanácselnöke leszögezte: — Emberileg sajnálom dr. Petrezselyem Lászlót, de nem maradhat ebben a tisztségben. Egy vb-titkár nem lehet semmilyen körülmények között évekig partner a törvénysértésben. A vb-tagok — egy kivétellel — egyetértettek ezzel az érveléssel és meghozták a határozatot: dr. Petrezselyem Lászlót kötelezettségének vétkes megszegése miatt elbocsátás fegyelmi büntetésben részesítik. Ezt követően dr. Gajdócsi István ismertette a döntést az érintettel, s megkérdezte, mit hoz fel mentségére? — A Tiszakécskén kialakult helyzet, viszonyom az elnökkel és a testülettel akkori megítélésem szerint nem tette lehetővé, hogy bármilyen írásbeli törvényességi észrevételt tegyek — hangzott a válasz. — Úgy ítéltem meg, hogy ez a felmondólevelem megírásával lenne azonos. Felelősnek érzem magam a helyzetért, bár a mai eszemmel sem tudom magamat meggyőzni, hogy fellépésemmel az egész folyamatot meg tudtam volna változtatni. Ezért úgy érzem, a fegyelmi büntetés túl súlyos. A testület az elhangzottakat úgy tekintette, hogy dr. Petrezselyem élni kíván fellebbezési jogával, amire lehetősége van, hisz a hozott határozat még nem jogerős. Lovas Dániel • MITTERRAND VARSÓBAN. Szerdán Varsóba érkezett Francois Mitterrand francia köztársasági elnök, akinek hivatalos látogatásától Varsó és Párizs is azt várja, hogy az végleg lezárja a közel 10 évig tartó hűvös kapcsolatok korszakát. , Franciaország 1981, a lengyel szükségállapot bevezetése után a két ország történetében példátlanul alacsony szintre süllyesztette az 1970-es években virágzó politikai és gazdasági együttműködés szintjét. A nyugat-európai fővárosok közül Párizs a legtovább kezelte fagyosan a Jaruzelski nevéhez fűződő politikát, amin nem változtatott a lengyel államtanács elnökének 1985-ös rövid párizsi látogatása és Mitterrand elnökkel való találkozása sem. Mitterrand most ellátogat Krakkóba, Gdanskba és az auschwitzi hitleri haláltáborba is, de a lengyel vezetőkkel sorra kerülő tárgyalásainak középpontjában Lengyelország és a Nyugat, ezen belül is elsősorban a lengyel—francia kapcsolatok állnak majd. Ezek jelentőségét növeli, hogy hamarosan Franciaország fogja betölteni az Európai Közösségek soros elnöki posztját. Varsó különösen gazdasági téren szeretne végre \áttörést az EK tagországaihoz, de Franciaországhoz különösen, amellyel a kereskedelmi forgalom ma alig egyharmada az 1980-as szintnek. A vállalati vezetők képzésére is vonatkozó tudományos és kulturális együttműködési megállapodások mellett valószínűleg dokumentumot írnak alá Lengyelország Franciaországgal szemben fennálló tartozásainak átütemezéséről. Ez hasonló lépésekre ösztönözhetné a Párizsi Klub többi tagját is és megkönnyíthetné Lengyelország számára hitelek szerzését a Világbanktól is. • LITYERATURNAJA GAZETA: FERGÁNA MOSZKVA A fergánai bandák tagjainak kegyetlensége, a csoportok nagy szervezettsége, mozgékonysága, az irányítóikat, vezetőiket takaró tökéletes rejtély nyomán felmerül a kérdés; hogyan jöhetett mindez létre egy szervezett és (ellenőrzött államban, és miként halmozódtak fel kezükben a hadviseléshez szükséges eszközök: fegyverek, szállító járművek, a támadás célpontjául szolgáló objektumok térképei? A fergánai „gengszterháborúval” kapcsolatban a szerdai Lityeraturnaja Gazeta emlékeztet arra, hogy éppen egy évvel ezelőtt már felhívta a figyelmet a közép-ázsiai köztársaságokban uralkodó állapotokra: a mezőgazdasági dolgozók elszegényedésére, a rosszul fizetett, nehéz fizikai munkára, a szociális ellátás minden képzeletet felülmúló elhanyagoltságára. Arra is, hogy a falusi fiatalság nyomorog, munka nélkül van, és arra, hogy egyes köztársasági és pártvezetők, valamint a gazdasági vezetők között anyagi érdekekre alapuló összefonódás jött létre, ami a jogrendszer normáinak torzulásához vezetett — írja a Lityeraturnaja Gazeta. Az egy évvél ezelőtti cikkben szó volt arról is: ezek a kétségkívül felkészült és elszánt emberek mindent megtesznek, hogy a rendelkezésükre álló területen a tekintélyes haszonnal maguk rendelkezhessenek. Ehhez az államhatalom ellenőrzésének a gyengítésében látták a biztos utat. Lehet, hogy éppen ennek vagyunk a szemtanúi Ferganában, s a meszheti törökök csak ürügyet szolgáltatnak erre? — vizsgálja a kérdést a hetilap. Lezárult (?) a Jávorka-ügy Ismét igazságot szolgáltattak a kereskedőnek A címbeli kérdés és állítás nem újságírói túlzás, hiszen ez év március 15-ei lakunkban már megírtuk, hogy az Univer ÁFÉSZ orgoványi ABC-jének eladója, Jávorka Imre a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál keresve igazát — pert nyert. A tárgyalássorozat először az eredeti munkahelyéről a kecskeméti Dobó körúti ABC-be történő áthelyezés hatálytalanítására kezdődött. Á kihallgatások során Kiss Tóth Endre orgoványi ügyvezető vallomásából is olyan dolgokra derült fény, ami miatt akár nem is tanúként állhatott volna az igazság-. szolgáltatás előtt. Ezt és több vallomást, bizonyítékot figyelembe véve a bífóság Jávorka keresetének helyt adva, az áthelyezést hatálytalanította, és megállapította, hogy a munkáltató intézkedése nem volt jogszerű. Ám -*■ mint mondani szokás ■&- a papíron meg sem száradt a tinta — az Univer kereskedelmi igazgatója, Patakyné Peák Mária más elnevezéssel ugyanazt, a korábbi formájában jogszabályba ütköző intézkedést hozta. Ezért Jávorka újra elindult a már végigjártnak vélt úton. Az ügy — mint arról június 8-án tudósítottunk — ismét a bíróságon (másik folyosón ugyan) folytatódott. Tegnap azonban befejeződött (?) a per. A tárgyalás dr. Négyessi Lászlóné bíró tanácsa előtt az alperes kérésére Pápai Jenő, a Dobó körúti ABC vezetőjének tanúként történő meghallgatásával kezdődött, ő — mielőtt az igazmondásra esküdött — elmondta, hogy három esztendeje létszámproblémájuk van. A bírónő kérdésére, miszerint tudott-e arról, hogy a felperest nála kívánják foglalkoztatni, elmondta, az áthelyezési papirból látott egy példányt. (Hisszük, hogy csak a jogszabályba ütköző ismételt intézkedésből születőt, ugyanis az első alkalommal azt nyilatkozta — október 15., Petőfi Népe —, azt sem tudta, férfit kap-e vagy nőt, fiatalt-e vagy öreget.) Egyébként Pápai Jenő, mint a jövedelemérdekeltségű egység vezetője tegnap azt is elmondta, úgymond ismeretlenül elfogadta volna Jávorkát. Ezután dr. Gyifkó Árpád, az alperes jogi képviselője még ecsetelte a létszámgondokat, miután dr. Törös László, a felperes ügyvédje amellett, hogy fenntartotta korábbi keresetüket, nem látta célszerűnek tovább vitatni az áruház-igazgató munkaerőgondjait. Végül is dr. Négyessi Lászlóné bíró rövid szünet után.kihirdette a következő ítéletet: az alperes munkaügyi döntőbizottságának határozatát megváltoztatja, az ideiglenes átirányítást hatályon kívül helyezi és Jávorka Imre kárigényét több mint harmincnégyezer forint bruttó összegben, mint elmaradt Munkabért — az eljárási illeték és perköltség mellett — az Univer köteles megfizetni. Az ítélet ellen fellebezésnek helye nincs. —pulai— Temetéseink tanulságai 1989. június 16. Nemzeti Nagypéntek. Ázt kellene mondani: történelmi esemény, ha a kifejezést nem fokozta volna le a szavak inflációja, fedezetnélkülisége, mellyel kénytelenek voltunk együtt élni. Ha nem tudnánk, hogy ugyanezt a minősítést már alkalmazták Rajk László és mártírtársai temetésekor, 1956-ban. Hisszük, hogy gyásznapunk nemcsak a nemzeti megbékélés óhajtásával, hanem.a reformok valóra váltásával lehet teljes. A gyász is, a remény is egyéni módon viselhető. Ennek előrebocsátásával adjuk közre azt a választ, mellet vezető politikusainktól kaptunk, az alábbiakra: Egy emberöltő során kétszer temet politikai mártírokat az ország. Rajk Lászlót és társait. Nagy Imrét és társait. Éz a történelemben egyedülálló tény. Éppen ezért kötelező erejű, hogy levonjuk a tanulságokat az elkövetkező nemzedékek, a nemzet egésze számára. Ön szerint mi a tanítása és a tanulsága a pénteki temetésnek? NÉMETH MIKLÓS MINISZTERELNÖK: „Nincs eszme, amiért a népet szabad lenne megnyomorítani” Századunk rendkívül mozgalmas és változatos magyar történelme sajnálatosan telített sorsfordító eseményekkel, küzdelmes vívódásokkal, a szélsőséges érők harcaival, leszámolással, nemzeti tragédiák sorozatával. .És mindig szoros kapcsolatban a nemzetközi helyzettel. Nincsenek személyes, tudatosan megélt tapasztalataim a korról, amelyben sűrűn öltek, de csak ritkán temettek tisztességgel. Rajk László halála és méltó eltemetése között rövid, de annál keservesebb idő telt el A temetés reményt keltett, a nemzet megpróbált felegyenesedni, ám a kísérlet tragédiába torkollott. Ennek része Nagy Imre és mártírtársai szomorú sorsa is. Nemzedékem egyrészt szerencsés, hiszen ezt a kort ártatlan gyermekként élte át; de szerencsétlen is, mert sokáig hamis képe volt a gyermekkorban elrohant történelmi időkről. Csak sejthettük, hogy apáinkon, idősebb fivéreinken súlyos csizmákkal gyalogolt át a kör, mert nehezen vagy máig sem gyógyuló sebeik rejtegetésére kényszerültek, 1956 és az azt követő megtorlás az egész nemzeten súlyos sebet ejtett, amelyről most vesszük le a kötést, és erőre kapó friss, tiszta, gyógyító légáramlatnak tesszük ki a sérüléseket. A mostani temetés végre gyógyulást hozhat De csak akkor, ha a tragikus eseményből általános és örök érvényű tanításként mindenki levonja azt, hőgy szellemi és fizikai erőszakkal nem szabad és nem lehet sem a népek közötti, sem az országon belüli politikai problémákat megoldani. A nézeteltéréseket, az érdekkülönbségeket idejében feltárva kell megakadályozni, hogy azok súlyos feszültséggé sűrűsödjenek. És ehhez kapcsolódik a számomra legfőbb tanulság is: nincs eszme, amiért a népet szabad lenne megnyomorítani, és nincs cél, ami az igazságtalanságot, a törvénytelenségét szentesíthetné. És nincs nép, aki ezt tartósan eltűrné. Mert ha igen, akkor az a nép csak „nevében él már, többé nincs jelen”. KULCSÁR KÁLMÁN IGAZSÁGÜGYI MINISZTER: „Ha lehetőségünk van a szakításra” Ilyen szomorú „egyedülálló” tényekkel sajnos rendelkezünk. Történeti távlatokat is tekintve emlékeztetni szeretnék arra az Országgyűlésben már elmondott adatra, miszerint Magyarországon 1849 óta I4miniszterelnököt végeztek ki bírói ítélet alapján, gyilkoltak meg, lett öngyilkos vagy halt meg száműzetésben. Ez nagyon sajátos vonást ad politikai kultúránknak Egyrészt jelzi, hogy a politikai és a büntetőjogi felelősseget nem tudjuk elválasztani; jelzi, hogy az új rezsim nem tud elszámolni, csak leszámolni; jelzi, hogy áz indulatok, érzelmek és erőszak testvérek a politikában és nemritkán bosszúállásig fajul ez a .^kötelék”; végül jelzi, hogy az igazságszolgáltatás méltatlan és napi politikai célokra való használatát nem tudta kivédeni az igazságügy szervezete. A tanulságok ezeknek megfelelően levonhatók, szinte mindenki maga megfogalmazhatja azokat. Én csak annyit tennék hozzá, hogy ma lehetőségünk van a szakításra. Nemcsak a lezárult korszakkal, ha; nem e távolabbi múltunkra visszavezető vonásokkal is. BársokazeDenkezőjelenség,a türelmetlenség, saját esetleges más előjelű véleményünk kizárólagosan helyesnek, elfogadhatónme tartása, a múlt tanulságai. nak levonása helyett .a felelősök vadászata”, én mégis bízom abban, hogy a sok szörnyűség napvilágra kerülése talán a józansáot erősíti. Annak belátását, ogy szakítani kell az „ítélet— rehabilitáció—új ítélkezés” véget nem érő és önmagát újratermelő sbrával, és a műit leckéje a jövőre irányítja a figyelmet. Mint igazságügyi miniszter még hozzátenném: távolabbi és közelebbi múltunk tanulságai talán meggyőzőek lesznek mindenki számara, hogy politikai problémák nem oldhatók meg bírói eljárással és ítélettel, s minden bírót megerősítenek abban, hogy az ítéletért való felelősség nem enyészik el hosszú idő múltán sem, és nem adható át senkinek. Bármilyen körülmények között is született a döntés, az a bíró döntése marad. Bizom benne, hogy a mai bírói kar számára ezt az utóbbi tanulságot már nem is szükséges megfogalmazni. (MTI-Press) Gépek nagy és kis gazdaságokba (Folytatás az 1. oldalról) dálkodók igényelnék. Az őszi árpák közül a Rodnikra és a Plaisantra hívta fel a figyelmet, míg a búzák közül a fajtajelölteket emelte ki, a Gk-kalákát, a Gk-Kalangyát, az MV 1685-öst, illetve a már elterjedt, jól bevált fajtákat sorolta á jobbak közé: a Gk-Örzsét, a Gk-öthalmot, az M—15-öst, illetve az egyik legkeresettebb fajtát, a Bucsányi 20-ast. Külön felhívta a figyelmet a kísérletekben szereplő búzahibridekré, amelyeknek nagy jövőt jósolnak a szakemberek, így a kétéves fajtajelölt MV HB 41-87-esre. A tavaszi árpák közül az Orbitot, a Gk-Isist, illetve az NDK-származású Maresi fajtát tartotta kiemelésre érdemesnek. Zabok is szerepelnek a kísérleti telep fajtasorában —■ úgy tűnik, területük országosan növekszik —, a Gk —7, a Bakonyalja mellett megtalálható itt a pelyvamentes, „csupasz” fajta, a Gk-Zala. A szántóföldigép-bemutatót’ Meskó Csanád, a BKR FKV főmérnöke vezette, átadva a szót az eszközöket felvonultató vállalatok képviselőinek is, akik néhány szóval ismertették gyártmányaikat. A fehérjenövények kisparcellái között dr. Dienes Mihályné, a Mezőgazdasági Minősítő Intézet munkatársa segített eligazodni. Az idén először szerepelnek a fajták sorában az étkezési, illetve a takarmányborsók. Hogy erre sort kerítettek a BKR FKV szakemberei, nem lehet véletlen, hiszen a borsók pozíciója az utóbbi években megerősödött. Tavaly az országban 127 ezer, az idén már 158 ezer hektáron vetették ezt a növényt. E,pillanatban 20 minősített fajta van hazánkban, sárga és.zöldmagvúak, illetve takarmányborsók. Érdekességként mutatta be a holland Solara, elsősorban takarmányozásra alkalmas fajtát, amelynek levelei kaccsá alakultak, így a növényt az öszszefonódott szövedék nem engedi eldőlni. A szakemberek a kisparcellákon megnézhették még a lencse, a lóbab, a. szója és az étkezési babok fajtáit is. G. E. Fegyelmi úton elbocsátották a tiszakécskei vb-titkárt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára szerdán Salgótarjánban az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának székházában aktívaértekezletet tartott. Beszédében elemezte az évek óta húzódó gazdasági, politikai, bizalmi válságot, hangsúlyozva az elavult politikai intézményrendszer működésképtelenségét. Az MSZMP vezetése fokonként eljutott annak felismeréséig — mondotta E—, hogy a sztálini modellen nincs mit javítgatni, azt el kell vetni, új modellt kell teremteni. Felismerte a pártvezetés azt is, hogy ehhez az út a társadalompolitikai pluralizmuson, a többpártrendszeren keresztül vezet. Ám, hogy az új társadalmi modell milyen lesz, azt még nem tudjuk, de Grósz Károly nézete szerint alapjában csakis szocialista társadalom lehet, amelyet kizárólag a magyar valóságra, a múlt, s benne a munkásmozgalom tapasztalataira, hagyományaira lehet építeni. Ennek a társadalmi modellnek az európai szocialista országok felé kell orientálódnia, ugyanakkor teljes nyitottsággal kell fordulnia a nyugati országok felé. Ahhoz, hogy e társadalmi folyamatban a párt megfelelő szerepet vállalhasson, az MSZMP-nek is meg kell újulnia. Erre a főtitkár szerint képes a párt, mert nagy szellemi kapacitásokkal rendelkezik, s olyan törzsgárdávjk" amely akár a múltban, ma és a jövőben is vállalja a harcot a megújulásért. A párt megújulásához Grósz Károly szükségesnek tartja, hogy annak marxista szelleműnek és realista módon politizáló pártnak kell lennie.
