Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-12 / 111. szám
. AZ ORSZÁGGYŰLÉSRŐL JELENTJÜK DEÁK GÁBOR BESZÁMOLÓJA: Az ÁISH jelenlegi formájában nem képes ellátni feladatait ' (Folytutas az I. oldalról) Az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztalatairól, a kormányzat eddigi és jövőbeni ifjúságpolitikai törekvéseiről Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke számolt be. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés utoljára 18 évvel ezelőtt, az ifjúsági törvény megalkotásakor tárgyalt önálló ifjúságpolitikai témát. A kormány beszámolójaként előterjesztett expozéjában az államtitkár rámutatott: a mai helyzetben fontos az új ifjúságpolitika kialakítása. Önállóbb arculatú és főleg eredményesebb állami, ennek alapján ífjúságpárti kormányzati munkára van szükség. Az államtitkár a másik és legfontosabb tényezőként az ifjúság helyzetének aggasztó mértékű romlását jelölte meg. Megoldatlanok a legjelentősebb ifjúsági problémák. A fiatal felnőttek jelentős rétegei — a mai 20-30 évesek - saját létfeltételeiket nem . tudják a maguk erejéből megteremteni; annak ellenére sem, hogy dolgoznak. Az állam már a családra hárította át az ifjúság nevelése költségeinek legnagyobb hányadát, anélkül, hogy az otthonteremtéssel, a gyermekneveléssel és a-pá- lyakezdéssel összefüggő költségelemek a bérben megjelennének. Az 1989. évi tervezett áremelés átlagosan 800 Ft/fő többletkiadást jelent havonta. Ebből a családi pótlék 300 forintos emelése keveset kompenzál. Az államtitkár hangoztatta, hogy az újabb nemzedékek növekvő hányada nem képes új család elindítására, illetve kielégítő ellátására. A gyermekeket nevelő családok helyzete drámai, ezért halaszthatatlan a társadalompolitikai reform. Az iskolai nevelő-oktató munka ma nem képes a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésére* a tömeges méretű tehetséggondozásra —jelentette ki. A gazdaságosabb termelés, a szerkezetváltás nem kívánt, de szükségszerű következménye a munkanélküliség növekedése, amely az ifjúságot az elsők között sújtja. 1986-ban 3600, 87-ben 4700 fiatal nem tudott elhelyezkedni. Helyzetük azért is nehéz, mert többségüknek nincs megfelelő szakképzettsé- ge% Áttörést ebben a helyzetben az oktatási rendszer tartalmi-szerkezeti változása jelenthet. Az átképzési támogatás, a vállalkozás ösztönzése, a közhasznú munkák szervezése, külföldi munka- vállalás lehetőségének bővítése jelentős erőfeszítés ugyan, de nem hozhat átfogó megoldást. Különösen azért nem, mert a legkiszolgáltatottabb rétegnek nem ad gyógyírt, de munkanélkülisegélyt sem,»mért a pályakezdőket ez a jog nem illeti meg - - tette hozzá.' Az államtitkár a feszítő gondok között szólt a lakáshoz jutás nehézségei- -ről. Mint mondta, a családi segítséggel számolni nem tudók lakásszerzési esélye kilátástalanná vált. Deák Gábor a gondok ismeretében halaszthatatlannak ítélte a lakásgazdálkodás egész rendszerének korszerűsítését. Az ifjúsági törvény végrehajtásáról szólva hangoztatta, hogy a törvény a maga idejében progresszív szerepet játszott, végrehajtása során azonban kiderült: felemás szabályozás született. Túlzott illúziók fűződtek e jog minden- hatóságához. A deklarált célokhoz kezdettől fogva hiányos, elégtelen eszközrendszer társult. Deák Gábor figyelmeztetett: á fiatalok helyzetének romlása,.életkilátásaik elbizonytalanodása olyan fokú bizalomvesztéshez, sőt bizalmi válsághoz vezethet, ami veszélyezteti a társadalmi rendszer stabilitását is. A közelmúlt ifjúságpolitikája — mivel a felgyülemlett gondokat érdemben kezelni képtelennek bizonyult — elvesztette hitelét. Németh Miklós miniszterelnöknek a napirendi vitában elhangzott szavaira emlékeztetve utalt arra, hogy a kormánynak határozottan, s a velejáró konfliktusokkal is vállalnia kell az ifjúság élethelyzetét érdemben javító döntéseket. Amíg a fiatalok nem tapasztalják, hogy a kormány megteszi érdekükben a reálisan elvárható intézkedéseket, addig az ifjúság megnyerése, a reformprogram mellé állítása illúzió nyarad. A legsúlyosabb feszültséggócok enyhítésére az adórendszert is korszerűsíteni kell. Az első lakás megszerzésének köny- nyítéséhez az ÁISH szükségesnek tartja, hogy a még lakással nem rendelkező gyermekes vagy gyermeket vállaló fiatalok egyszeri, vissza nem térítendő normatív támogatásban részesüljenek. A foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdekében döntő az oktatási rendszer gyors korszerűsítése. Ezzel párhuzamosan az átképzéshez minden lehetőséget meg kell adni a munkahelyet nem találó fiatalnak. Az állami-kormányzati ifjúságpolitikai gyakorlat lényegét az államtitkár a társadalmi, generációs feszültségek pontos ismeretében, kezelésében, megelőzésében, enyhítésében, valamint az ifjúság érdekeit képviselő, a társadalmi ellenőrzést ellátó mechanizmus kiépítésében és működtetésében jelölte meg. Az ÁISH csaknem hároméves működésére visszatekintve a szervezet hibájaként ismerte el, hogy nem kezdeményezett eleget, bátortalan volt egyes kérdésekben! Tevékénysegé, kormányzati vitái a közvélemény előtt rejtve maradtak. Az államtitkár kijelentette: az ÁISH a jelenlegi formájában nem képes megnyugtatóan, kellő eredményességgel ellátni ifjúságpolitikai feladatait. Szerinte a jövőbeni új kormányszervet olyan helyzetbe kell hozni, hogy érdemben tudjon hatni a fontos kormányzati döntésekre, funkcióit és hatáskörét, eszközeit egymással összhangban kell megállapítani. Fontos az is, hogy a kormány megteremtse, kiépítse az ifjúság társadalmi érdekképviseleti, politikai szervezeteivel a folyamatos párbeszéd mechanizmusát, fórumait. Ezt az elvet értelemszerűen a közigazgatás minden szintjén érdemes érvényesíteni. Végezetül kérte a képviselőket: támogassák azt a javaslatot, hogy a gyermek- és ifjúsági jogok a jogrendszer egészében, s ne egy külön törvényben jelenjenek meg. Az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére azonban csak akkor kerüljön sor, amikor az alkot- mányozó munka előrehaladása ezt indokolté teszi. VITA Az ifjúsági és sportbizottság nevében Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vk.), az Ácsi Cukorgyár műszerésze szólalt fel a vitában. Az ÁISH előterjesztéséről megállapította, hogy az formálisan közelíti meg a kérdést, már csak azért is, mert mindenfajta helyzet- elemzést nélkülöz. Mivel azonban az ifjúság gondjai, problémái már a pattanásig feszültek, a tárgyalás nem halasztható el csupán azért, mert egy rossz beszámoló készült. Annál is inkább, mert a téma félretétele azokat a korábban is gyakran hangoztatott kijelentéseket erősítené, miszerint a kormány, a parlament ifjúságellenes. Magáról az 1973-as ifjúsági törvényről a képviselő úgy vélekedett, hogy az ifjúság aktivizálása helyett tovább növelte az állam paternalista gondoskodását, s voltaképpen ez vezetett a jelenlegi helyzethez. Á bizottság nevében is leszögezte: az ifjúságpolitika a társadalom alapjait érintő politikai ügy, nem pedig szervezeti-jogi kérdés. Vörösné Csuka Mária végezetül sürgette a személyi felelősség körének meghatározását az ifjúságpolitika ügyeiben is. Erre vonatkozóan több javaslatot is tett: a kormány bízza meg a társadalompolitikáért felelős államminisztert, vagy nevezzen ki kormány- biztost, esetleg egy népjóléti államminisztert az ifjúsági ügyek kezelésére. A továbbiakban a vitában 24-en szólaltak fel, akik valamennyien arra kérték a kormányzatot, hogy ne bánjon úgy az ifjúsággal, mintha mostoha- gyermeke lenne. Az aggasztó lakás- helyzet, az oktatás, a foglalkoztatáspolitika, az adórendszer, valamint a gyermeknevelés nehézségei álltak e felszólalások középpontjában. Többen javasolták a családi adórendszer kidolgozását, az oktatási törvény felülvizsgálatát, az ifjúsági jogok garanciáinak meghatározását, valamint a szociálpolitika kiteijesztését a fiatalokra. Szinte valamennyien bírálták Deák Gábor előterjesztését, felszínesnek, tartalmatlannak és túl általánosnak ítélve azt. Külön kiemelték, hogy a munkanélküliség rémével nagyon sok pályakezdőnek kell szembenéznie, akiket ily módon többszörösen sújt a jelenlegi áldatlan helyzet. Á vitában felszólalt dr. Südi Bertalan Bács-Kiskun megye 12. vk. képviselője is, aki egyebek között a következőket mondta: Az ifjúságpolitika azért vált olyan érzékeny társadalmi problémává, mert a fiatal korosztályok — a nyugdíjas és járadékos állampolgárok mellett -—| a legkilátástalanabb élethelyzet kárvallottjaivá váltak. Olyany- nyira szánalmas állapotok szereplői lettek, hogy még a jövőben sem bízhatnak teljes bizonyossággal. A képviselő e lehetetlen helyzet okainak őszinte elemzését szorgalmazta, hangoztatva, hogy erre a parlament látszik a legalkalmasabb fórumnak. Südi Bertalan ennek kapcsán vitába szállt azzal a nézettel, miszerint a korábbi hibás döntések emlegetése semmit nem old meg a mostani nehéz gazdasági helyzetben. Ezzel szemben hangsúlyozta: nem szabad elhallgatni a mélypontra juttató ballépéseket. A képviselő többi között javasolta, hogy csoporfositsanák át más, kevésbé fontos területekről anyagi forrásokat a fiatalok helyzetének javítására. Ajánlotta: korlátozzák a különféle lobbyk sok milliárd forintot felemésztő gigantomániás beruházásait. Osztotta azt a nézetet, miszerint az állam ifjúságpolitikáját szükséges új alapokra helyezni. Szorgalmazta egy olyan szervezet létrehozását, amely mintegy a kormányzat lelkiismerete- - ként, érdemben hatni tudna annak tevékenységére. A vitában szót kért Mo- ravesik Ferencné Bács-Kiskun megyei képviselő is, akinek felszólalását az alábbiakban ismertetjük: A fiatalok dolgozni akarnak Moravcsik Ferencné (Bács-Kiskun m. 19. választókerület) hozzászólásában arról beszélt, hogy a fiatalok körében a legnagyobb bizonytalanságot keltő tényező a munkanélküliség megjelenése. Ma a munkanélküli fiatalok száma még viszonylag kevés, de a fenyegetettség érzését valamennyien hordozzák. Nem lehet tovább kerülgetni az aktív foglalkoztatáspolitika kérdését, sürgősen ki kell dolgozni annak eszközrendszerét. A foglalkoztatáspolitika az oktatásnál kezdődik — mondta a képviselő — vagyis olyan általános és szakmai műveltséget kell adni, mellyel nem a félanalfabéták tömegét növelik. A szakmunkásképző intézeteknek is 'M jobban kellene igazodni a munkaerő- szükséglethez. Ma sokan a beiratkozás pillanatában tudják, hogy a tanult szakmájukban nem tudnak majd elhelyezkedni. Ez pazarlás, bűn a fiatalokkal szemben. A már munkahelyen dolgozó, időközben feleslegessé vált fiatalok átcsoportosításának és átképzésének rendszerét sürgősen ki kell dolgozni, hogy az gördülékenyen működjön. A fiatalok esetében utolsó lehetőség legyen a segélyezés, és ha erre sor kerül, vegyék figyelembe az életkori sajátosságokat. A fiatalok dolgozni akarnak, önállóan Veretnének elindulni az életbe. A munkához való jogot komolyan kell venni — mondta a képviselő -A, aki beszéde befejező részében a miniszter- elnökhöz fordult: — Ön tegnap már említette, hogy foglalkozni kíván a fiatalok problémáival. Kérem, az elkészülő kormány- programban külön téijen ki, hogyan kívánja megoldani a fiatalok legégetőbb gondjait. Adjon garanciát e tervek megvalósulására. Legkésőbb egy év múlva számoljon be az Országgyűlés előtt az elért eredményekről. Kérem, vegye figyelembe az új ifjúsági szervezetek véleményét is, mert jó ifjúságpolitikát csak a fiatalokkal együtt lehet kialakítani. TÓTH ISTVÁNNÉ (Bács-Kiskun m., 11. vk.) a kiskunhalasi Családsegítő Központi Intézet vezetője a gyermeket vállaló és nevelő családok lakáshoz jutása érdekében javasolta: a gyermekek számától függő szociálpolitikai kedvezményt minden család kaphassa meg teljes összegben. A jelenlegi, szabályozás szerint csak a lakásár 53 százalékáig teijedhet ki a szociálpolitikai kedvezmény. Holott egy háromgyermekes család számára a kisvárosokban, illetve a falvakban már 600 ezer forintért lehetne családi házat kapni. Kérte a kormányt, mindenekelőtt a Szociális és Egészségügyi Minisztériumot, az Országos Tervhivatalt és a Pénzügyminisztériumot, hogy biztosítsa a javaslatához szükséges pénzt. * Deák Gábor a beszámoló vitáját összefoglalva hangoztatta: jó döntés volt, hogy az Országgyűlés két fordulóban tárgyal az ifjúság ügyéről. A kormány osztja azt a kritikus véleményt, amelyet a parlament megfogalmazott, tisztában van az ifjúság nehéz helyzetével, jogosnak tartja az e helyezet jobbítására vonatkozó követeléseket. Kötelezettséget vállal arra, hogy az ifjúság gondjait kellő súllyal veszi majd figyelembe a szeptemberre kidolgozandó hároméves kormányprogramban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a prioritások között az ifjúság belátható időn belül méltó helyre kerülhet. Deák Gábor hasznosnak ítélte, hogy a vitában nemcsak a kormányprogram, hanem a tárcák számára is elhangzott egy sor olyan javaslat, amely nem kerül pénzbe, csupán több odafigyelést, gondoskodást követel. Ugyanakkor szólt arról, hogy a pénzügyminiszter véleménye szerint a vitában javasoltak megvalósításához legalább 100 milliárd forintra lenne szükség. Az államtitkár egyetértett azzal, hogy a nemzet szellemiségének megőrzése, jövőjének megalapozása szempontjából e kérdéskör az állami ifjúságpolitikában a korábbiakhoz képest sokkal hangsúlyosabban szerepeljen. Üdvözölte, hogy a képviselők legtöbbje az ifjúsági törvény átmeneti megtartását javasolta mindaddig, amíg az abban foglalt ifjúsági jogok és kötelezettségek — a gyermek korosztállyal együtt'— az alkotmányban, illetve az alkotmányozási folyamattal kapcsolatos más törvényekben nem kapnak helyet. Az államtitkár olyan mechanizmus kiépítését tartotta szükségesnek, amely rendszeres párbeszédre teremt lehetőséget a kormány és az .ifjúság között. Szerinte azonban nemcsak a kormánynak, hanem a parlamentnek is ifjúságpártinak kell lennie. Fontos tapasztalat, hogy az ifjúság sorsát egy dokumentum, amely átfogóan foglalkozik az ifjúsággal, nem befolyásolhatja. A Központi Ifjúsági Alapról való elszámolását hiányoló felvetésre reagálva Deák Gábor elmondta: az ifjúsági alap az állami költségvetés része, elszámolása a költségvetési zárszámadáskor esedékes. Végül a határozati javaslattervezet szövegének módosítását indítványozta. Eszerint az Országgyűlés a Miniszter- tanács jelentését azon véleményének fenntartásával venné tudomásul, hogy a kormány az elhangzott javaslatokat építse be hároméves munkaprogramjának végleges változatába. Deák Gábor válaszát követően határozathozatal következett volna, ám Sarlós István (országos lista)— s hozzá csatlakozva több képviselő — indítványozta: a határozati javaslatot szöve- gezzék át. Ekkor dr. Sinkovics Mátyás (Budapest 2. vk.), kért szót váratlanul; a képviselő — feltehetően félreértve a vitatott kérdést — valamiféle „parlamenti bizottsági ülés” feltétlen folytatásának szükségessége mellett érvelt. Mivel mondandója semmilyen összefüggésben nem volt a korábban elhangzottakkal, szavait az ülésteremben érzékelhető megütközés fogadta. A soros elnök is megjegyezte, hogy az ülés befejezésének gondolata fel sem merült. Végezetül a képviselők megszavazták, hogy rendeljenek el szünetet. Ennek ideje alatt az ifjúsági és sportbizottság, az államtitkár és a felszólalók közösen átszerkesztették, újból szövegez- ték a bizottság határozati javaslatát. A hosszúra — csaknem kétórásra — nyúlt szünet után az új változatot a foghíjassá vált padsorokban még jelen lévő képviselők — 15 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett — elfogadták. Eszerint: az Országgyűlés a kormány jelentését — fenntartásokkal — tudomásul veszi, és felhívja a kormányt, hogy az elhangzott véleményeket, javaslatokat vegye figyelembe a három évre szóló munkaprogramjának kidolgozásakor. Ez utóbbi tárgyalásakor a kormány adjon érdemi tájékoztatást a kormányzat ifjúságpolitikára vonatkozó főbb elgondolásairól. Az Ország- gyűlés indokoltnak tartja, hogy S- a társadalompolitikáért felelős államminiszter irányításával —1989. december 31-éig dolgozzák ki az új állami ifjúság- politikát. Az elfogadott javaslat leszögezi: az ifjúsági törvény hatályon kívül helyezésére csak akkor kerüljön sor, ha az alkotmány és az alkotmányos törvények tartalmazzák a kor követelményeihez igazított gyermek- és ifjúsági jogokat, sajátos kötelezettségeket, valamint az állami kötelezettségvállalást, s a társadalmi feladatokat. Ezzel az Országgyűlés májusi ülésszakának második munkanapja - amelyen Szűrös Mátyás, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt — befejeződött. Péteken reggel 9 órakor interpellációkkal folytatja munkáját az Ország- gyűlés. Pillanatképek az országgyűlésről (Walter Péter felvételei) . f-- X PARLAMENTI FOLYOSÓ A mezőgazdaságon csattan az ostor A szécsényi termelőszövetkezet elnökeként eddig is elfoglalt ember volt dr. Hütter Csaba. Most pedig, hogy mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter lett, yalóban nincs egy szabad perce sem. Érthető, hiszen rengeteg gond halmozódott fel az agrárszektorban. Az ebédidejéből csípett le néhány percet, hogy válaszolni tudjon a lapunk olvasóit foglalkoztató kérdésekre. — A szövetkezetek súlyos finanszírozási gondokkal küzdenek. Várható-e a közeljövőben változás? — Természetesen azt szeretném, hogy változzon ez a nagyon feszítő helyzet. Ugyanis a monetáris szabályozás nem a legrosszabb üzemeket sújtja, hanem azokat, amelyek nem tudják a pénzhiány következményeit másokra áthárítani. A mezőgazdaságon csattan az ostor. Javítani kell a pénzellátottságot, mert ellenkező esetben rákényszerülnek az üzemek, hogy eszközértékesítésből — mondjuk, az állatállomány leépítéséből — szabadítsanak föl pénzeket. — Sok szó esik manapság a földtörvény módosításáról, a földforgalom és a tulajdon változásáról. Milyen irányú az előkészítő munka? — A fő irány az, hogy legyen az eddigiekhez képest abszolút szabad a földforgalom. Adhassa el a termelőszövetkezet, állami gazdaság a földjét. A termelőszövetkezeti tag, mint földtulajdonos viszonya is változni fog szövetkezetéhez. A földtörvény érdemi módosítása'a szabadabb gazdálkodás feltételeit teremti meg. Hozzá kell tennem, hogy önkormányzati hatáskörben történő döntések alapján, nem felülről diktálva. Az új szabályozás például a háztáji föld méretét sem korlátozza úgy, mint eddig. A szabadabb mozgástérrel az önkormányzatok rendelkeznek, azaz a szövetkezet a közgyűlés jóváhagyásával értékesíthet földet. — Elképzelhető, hogy egy-egy veszteségesen gazdálkodó szövetkezet teljesen feloszlik? — Néhány esetben előfordulhat, mint ahogy át is alakulhatnak szövetkezetek más vállalkozási formává az átalakulási törvény értelmében. Azért ez nem lesz általános, nem lesz jellemző jelenség. Nagyon erős a tagság ragaszkodása a szövetkezeti formához, és a tervezett törvénymódosítás olyan tartalmi jegyeket visel — mint például a vagyon 50 százalékának a részvénye- síthetősége —, amely tpvább fogja erősíteni a tulajdonosi kötődést, a tőke működésében való érdekeltséget. — Néhány napja még aktív termelőszövetkezeti elnök volt. Milyen szemléletet hozott magával a gyakorlati életből? — A mikrogazdasági tapasztalatok egy az egyben nem alkalmazhatók a mezőgazdaság egészére, de természetesen felhasználhatók. Lassú átfutású termelésről van szó a mezőgazdaságban — az állattenyésztési ágak némelyikében a generációs intervallum öt esztendő —, ezért azt tartom a legfontosabbnak, hogy az üzemek, gazdálkodók, vállalkozók hosszú távú érdekeltsége legyen egyértelmű, bizalmat gerjesztő. — lovas — \
