Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-03 / 103. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 3. ELIT HADSEREGCSOPORT Szovjet csapatkivonás az NDK-ból május ll-étől BERLIN A legnagyobb és a legjobban felszerelt, külföldön tartózkodó szovjet katonai kon­tingens az NDK területen található. A legmodernebb harckocsikkal, például T—60-asokkal, vadászgépekkel és raké­tákkal felszerelt szovjet hadseregcsoport a köznapi ember számára alig látható: a lak­tanyák leginkább az erdők mélyén vagy hatalmas falakkal bekerített területeken fek­szenek. Alakossággal a barátság ápolására csupán hivatalos rendezvényeken adódik lehetőség, mert csak a bevásárlásra menő tiszti családok jönnek ki a laktanyákból. Az NDK-ban állomásozó szovjet katonai kontingens a második világháború óta a Németországi Szovjet Hadseregcsoport (GSSD) nevet viseli. Ötezer tankkal rendelke­ző tiz harckocsihadosztály, kilenc gépesített lövészhadosztály, egy tüzérségi hadosz­tály, valamint 685 harci repülőgéppel, köztük a legmodernebb, MÍG—29-esekkel fel­szerelt légi hadosztály alkotja az elit hadseregcsoportot. A szovjet kontingens létszáma több mint kétszerese az NDK 176 ezer fős saját hadseregének. Félelmetes dolog ekkora hadsereget tartani egy ilyen kicsi országban, de a kelet— nyugati választóvonal mentén fekvő NDK alapvető stratégiai jelentőséggel bír—mu­tatnak rá katonai szakértők. Mihail Gorbacsov tavaly decemberi bejelentése nyomán május 11-én megkezdődik a szovjet csapatok részleges kivonása az NDK-ból. A szovjet vezető az ENSZ-ben jelentette be, hogy 50 ezer harckocsit és ötezer tankot kivonnak Magyarországról, Csehszlovákiából és az NDK-ból. A Németországi Szovjet Hadseregcsoportot májusban két, majd egy későbbi idő­pontban újabb kettő harckocsihadosztállyal csökkentik. A kivonással kapcsolatban szovjet részről hangsúlyozzák, hogy visszamaradó csa­pataik az eddiginél sokkal inkább védekező állásokat foglalnak el. A NATO szerint a GSSD eddigi támadó jellegű felépítése nagymértékű fenyegetést jelenfa Nyugat szá­mára. A hadseregcsoport egy legutóbbi hádgyakorlatán, a külföldi megfigyelők és újság­írók előtt, a „kékek” által megtámadott „narancssárgák” csak a kepzeletbeli határig szorították vissza az ellenséget, bizonyítandó a védekező jelleget. A NATO szakembe­rei fontosnak tartják ugyan az ilyen jelképes cselekedeteket, de hangsúlyozzák, hogy a szovjet szándékoltat egyértelműen bizonyító, további csökkentéseket, átszervezéseket várnak. MITTERRAND—ARAFAT TALÁLKOZÓ „ Újabb ösztönzés a békének” Mitterrand és Arafat találkozója több mint másfél óráig tartott, s a PFSZ VBelnöke—aki tegnap érkezett Párizs­ba — elégedetten távozott az Elysée pa- ■ lotából. A francia államfő inkább kifo­gásait hangoztatta és további tisztázást sürgetett a PFSZ álláspontjában. Arafat kijelentette, hogy megbeszélé­se Mitterrand elnökkel ..hasznos és sike­res” volt, remélhetőleg „újabb ösztön­zést ad a békének” és a tárgyalásos meg­oldás keresésének a Közel-Keleten. A francia elnöki szóvivő rövid nyilat­kozatában leszögezte, hogy Mitterrand a PFSZ VB elnöke minőségében fogad­ta Arafatot — méghozzá azért, mert a PFSZ az ENSZ határozatait elfogadva közvetve elismerte Izraelt és lemondott az erőszakról. A keddi megbeszélés során „Mitter­rand megjegyezte, hogy a PFSZ 1964- ben elfogadott chartájának fenntartása ellentétben áll fontos pontokon a Pa­lesztin Nemzeti Tanács algíri üléssza­kán 1988. november 15-én elfogadott politikai programmal, ezért nézete sze­rint tisztázni kell a dolgokat”—idézte a szóvivő az elnök véleményét. Mitterrand egyebekben tájékoztatást kért Arafattól, miként vélekedik az izra­eli kormány által a megszállt területe­ken javasolt választásokról. Aggodal­mát fejezte ki e megszállt területek lakó­inak mai súlyos helyzetét illetően. Végül .jelezte Jasszer Arafatnak: Franciaor­szág továbbra is azon munkálkodik minden érdekeltnél, hogy tartsanak nemzetközi értekezletet a Közel-Kelet­ről, általa már javasolt feltételek mel­lett.” Áttörés Kína és Tajvan viszonyában? A Nyilvánosság Klub ügyvivő testületének állásfoglalása a történelmi kutatás szabadságáról A vasfüggöny felgöngyölítése (Folytatás az 1. oldalról.) Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: PEKING Politikai megfigyelők szerint a jelentős változás jelei mutatkoznak Kína és Tajvan négy évtizede ellenséges viszonyában. Ezt ta­núsítja, hogy megérkezett Pekingbe az Ázsiai Fejlesztési Bank évi értekezletén részt vevő tajvani küldöttség, amelyet Kuo Shirly asz- szony, pénzügyminiszter vezet. A tajvani küldöttséget rendkívül előzékenyen fogad­ták a kinai fővárosban, s az érkezésről első oldalon számol be a pekingi sajtó is. Kínai politikai körökben hangsúlyozzák, hogy negyven év óta első ízben fordul meg kuomingtangista miniszter Pekingben. Ez je­lezheti: a tajvani hatóságok lényegében fel­adták azt az elvet, hogy semmiféle hivatalos kapcsolatfelvételre nem hajlandók a kinai hatóságokkal. A pekingi lapok beszámolnak arról is, hogy tajvani törvényhozók küldöttsége tar­tózkodik Kínában, elsősorban azzal a céllal, hogy megvitassa a parlament képviselőivel Tajvan és Kína demokratikus és békés újra­egyesítésének kérdését. A nemzet közelmúltjának írott forrá­sait 1945-től folyamatosan nyelte el a kommunista párt apparátusa: a koalíci­ós korszakban a szovjet túlhatalommal rendelkező Szövetséges Ellenőrző Bi­zottság védernyője alatt, a fordulat éve után pedig belső rendelkezésekkel és az iratokat beszippantó pártarchívummal. Ahogy 1945 és 1948 között—jóvátétel címén — a gazdasági talpraállas eszkö-. zei vándoroltak a Szovjetunióba, úgy keltek lábra all. világháborús iratanya­gok is. (Például a Honvédelmi Minisz­térium és a csendőrségi iratok ma is ott lappanganak.) Ahogy 1948 után a be- szolgáltatási kényszerrel a padlásokat lesöpörték, úgy beseperték a tömegszer­vezetek, az egyházi körök, a politikai véleménnyel rendelkező magánszemé­lyek iratait is a párt és a BM pincéibe. Ma, amikor remény mutatkozik ar” ra, hogy hosszú távon a politikai kultú­ra intézményéi újra fölépülhetnek, nél­külözhetetlenek a nemzeti önismeret írásbeli forrásai is. Ezért a Nyilvános­ság Klub — első lépésként — szakszerű állagfelmérést javasol az ország vala­mennyi legújabbkori levéltári gyűjte­ménye számara. A dokumentumok lis­táját tartalmazó úgynevezett fondjegy- zékeket akadálytalanul hozzáférhetővé kell tenni bárki számára. Magyarorszá­gon törvénynek kellene szavatolni azt, hogy a kutatók a 20 évnél régebbi kele­tű iratokba betekinthessenek. Ez alól csak a magánszemélyek jogos, vala­mint az áilambiztonsag különleges ér­dekeit érintő dokumentumok képez­hetnek kivételt. Második lépésben a Nyilvánosság Klub azt indítványozza, hogy a már lajstromba vett iratokat egy erre a fel­adatra fölállítandó történész—levéltá­ros munkaközösség tanulmányozza. Függetlenül attól, hogy a különféle közgyűjtemények fölött melyik szerv — az MSZMP, a minisztériumok, a megyei és városi tanácsok, az egyházak — gyakorolja a felügyeletet, a kutatás indokolatlannak vélt korlátozása ellen a jövőben e munkaközösséghez lehes­sen fordulni. Szükségesnek látjuk to­vábbá azt is, hogy a levéltári kutatás szabadságát korlátozó intézkedéseket végső soron bíróság előtt lehessen meg­támadni. Harmadik lépésben a föltárt anya­gok természete szerint legalább ötféle intézkedés látszik még kívánatosnak ahhoz, hogy a közelmúlt historikuma elnyelje helyét a jövendő generációk történelmi tudatában. 1. Diplomáciai úton haza kell szállí­tani a Szovjetunióban föllelhető Ma­gyarországról elszármazott történelmi dokumentumokat. Föl kell kérni a nyugati emigráció szervezeteit és a pri­vát gyűjteménnyel rendelkező magán­személyeket is, hogy az eredeti iratok — illetve a hiteles másolati példányok — hazaszállításával járuljanak hozzá a határainkon kívül kiépült magyar vo­natkozású politikai kultúra itthoni megismeréséhez. Segítségül kellene hív­ni a szomszéd országok magyar nemze­ti kisebbségeinek képviselőit is, hogy az elmúlt 40 ev dokumentumait — hazá­juk jogszabályainak betartásával iSfi juttassak el Magyarországra, vagy hív­ják fel a magyarországi kutatók figyel­mét a lelőhelyekre. Ilyenformán az ál­lagfelmérést készítő történész—levéltá­ros bizottság megismerkedhetne az 1945 utáni politikai emigráció tevé­kenységével — a Magyar Nemzeti Bi­zottmány működésétől kezdve a brüsz- szeli Nagy Imre Intézet Archívumán át a különböző politikai, irodalmi, egyhá­zi lapok iratanyagáig, s nemcsak a nyu­gati féltekén, de a magyarság keleti szórványaiban is. 2. A Párttörténeti Intézet archívu­mából vissza kell szolgáltatni a nem kommunista párti iratokat az illetékes­ségi körüknek megfelelő levéltárakba. Nincs rá tudományosan .igazolható in­dok, hogy például a MÁV iratai vagy az 1945—48 közti pártok és tömegszer­vezetek dokumentációja a Párttörténe­ti Intézetben legyen elhelyezve. Ugyan­ez vonatkozik a kalocsai érsek vagy Mindszenty bíboros naplóira és levelei­re is, amelyek jelenleg a BM operatív iratai között lelhetők föl. 3. Jogszabályban újra .kell rendezni a tudományos kutatás feltételeit. Tekin­tettel az MDP és az MSZMP elmúlt 40 évben játszott szerepére, nem csupán az MSZMP szakkutatoira tartoznak az ál­lampárt tevékenységének dokumentu­mai. Az állami eredetű, állami jellegű pártarchívumban őrzött iratokon kívül a kutatók szélesebb körére tartozik a kom­munista párt régebbi főtitkárainak — il­letve titkárságuknak — levelezési anya­ga, a helyi és az országos hangulatjelenté­sek, a majjyar—szovjet kapcsolatokra vonatkozó íratok, az MSZMP és Jugosz­lávia illetve Románia között — Nagy Imre és csoportja sorsát érintő—megál­lapodások, valamint e csoport perének fotó- és filmanyaga stb. 4. Szükséges volna korlátozott pél­dányszámú kpnyvsorozatban a szak­mai nyilvánosság számára hozzáférhe­tővé tenni olyan levéltári iratokat, amelyeket eleddig válogatás nélkül bi­zalmasan kezeltek. Mérlegelendő, hogy az iratoknak ebbe a körébe beletartoz­zanak-e a minisztertanácsi ülések jegy­zőkönyvei, a minisztertanácsi kollégiu­mok tárgyalási anyagai, az MDP (1953-ig működő) Agitációs és Propa­ganda Bizottságának, s az MSZMP ideológiai munkaközösségének, gazda­sági-politikai bizottságainak jegyző­könyvei, a megyei és városi pártbizott­ságok üléseinek dokumentumai, a KEB anyagai stb. 5. Az viszont nem lehet mérlegelés tárgya sem, hogy az elmúlt 40 év törté­netét meghatározó néhány politikai döntés dokumentuma a teljes nyilvá­nosságra tartozik. Tűnődni csupán ki­adásuk szakmailag hiteles feltételeiről kellene. A kútfórrásoknak kétségkívül ebbe a körébe tartoznak a koncepciós perek iratanyagai; 1956 előzményei kö­zül a KV-ülések jegyzőkönyvei és a PB- határozatok; az írószövetség, a Petőfi Kör, a DISZ üléseinek jegyzőkönyvei; a forradalom iratai közül a munkásta­nácsok, a nemzeti bizottságok és egyéb önkormányzati szervek föllelhető do­kumentációja; a forradalom utóéleté­ből pedig Nagy Imre „Snagovi emlék­irata”, az ENSZ ötös-bizottságának je­lentése, valamint a magyar kormány­zat és az ENSZ közötti tárgyalások följegyzései arról,.hogy milyen feltéte­lek között került le a „magyar kérdés” a közgyűlés napirendjéről. Úgyszintén e kategóriába tartoznak mindazok a nemzetközi megállapodások, amelyek magyarázatot nyújtanak arra; hogyan kerültek magyar katonák és munkás- őr-alakulatok Csehszlovákiába 1968 augusztusában. (OS) nyomó többségben nem magyarok, ha­nem más szocialista országok polgárai próbáltak itt Nyugatra szökni. A Reu­ter szerint osztrák kormánykörökben aggódnak, mert nagyon sok román ál­lampolgár kísérelheti majd meg, hogy* a szabaddá váló mezőkön át jusson el az áhított colhoz, a traiskircheni mene­külttáborba. Az APA osztrák hírügynökség beszá­molt arról, hogy a hegyeshalmi sajtóérte­kezletet tartó magyar illetékesek hangsú­A Chinoin kontra Vác elnevezésű ad hoc bizottság tüntetést szervezett ked­den Vácott a Chinoin váci telepe előtt. A „tüntetők”: Chinoin-ellenes transz­parenseket vivő általános és középisko­lás gyerekek, élükön Both János tanácselnökkel, a váci Taurus parkoló­jából a szomszédos telken levő Chinoin bejáratáig mentek. Itt a tanácselnök Bihari Istvánnak, a Chinoin vezérigaz­gatójának átnyújtötta azt a levelet, amélyben a város önkormányzata és a Chinoin közti tárgyalások feltételeként a következőket szabják meg: a Chinoin ez év december 31-éig hagyjon fel Vá­cott vegyészeti tevékenységével és fejez­ze be működését a veszélyeshulladék- égető. Feltételként szabták továbbá, hogy a háromfős tanácsi társadalmi bizottság addig is szükség szerinti gya­korisággal ellenőrizhesse a telepet. Both János tanácselnök az MTI tu­dósítójának kérdésére, hogy miért csak a Chinoin ellen tüntetnek, s miért ép­lyozták: a határzár fölszámolása szuve­rén és önálló magyar lépés, erről egyedül Budapest hozta meg a döntést. A hatá­ron nincs érvényben lőparancs—emelte ki az APA. „A magyar határőr csak ak­kor használhatja fegyverét, ha közvetle­nül megtámadják”—idézte az illetékese­ket az osztrák hírügynökség s kitért arra is, hogy magyar részről nem kívánnak foglalkozni azzal, milyen esetleges intéz­kedéseket hozhatnak más államok saját polgáraik magyarországi utazásának en­gedélyezésével kapcsolatban. pen gyerkek, amikor Vácott a város­ban több szennyező gyár is van — pél­dául a cementmű —, azt a választ adta, hogy a többi üzem esetében látnak re­ményt az előbbrelépésre és a tárgyalá­sok biztatóak. A mostani demonstráci­óra, úgymond, önvédelemből, a nyo­matékosság kedvéért volt szükség s a tanácselnök szerint a demonstrációra a gyerekeket nem kivezényelték, hanem maguktól jöttek. Bihari István, a Chinoin vezérigaz­gatója. a levelet átvette és ismételten kifejtette, hogy a telepen minden tevé­kenységet az előírásnak megfelelően folytattak, s újból kifejezte kompro­misszumkészségét a telep felszámolásá­ról. Mint mondotta, a Chinoin a jelen­legi helyzetet elfogadja, és olyan komp­romisszumot keres, hogy a gyógyszer- gyár működni tudjon, ne kelljen leáll- nia, s emellett Vác lakóinak a kívánsá­ga is teljesüljön. (MTI) RÖ VID HA TÓTÁ VOLSÁ GŰ RAKÉTÁK Genscher: Nincs,,hátsó ajtó” BONfl* Az NSZK nemzetközi szavahihetősége és nemzeti érdekei egyaránt megkövete­lik, hogy a rövid hatótávolságú rakéták kérdésében létrejött koalíciós megállapo­dást a részvevő pártok politikusai határozottan képviseljék, és ne vonják azokat kétségbe. Ezt hangsúlyozta Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter a szociáldemokrata párthoz (SPD) közel álló Frankfurter Rundschau című napi­lapban. Genscher szerint senki sem léphet ki utólag a megállapodásból valamiféle hátsó ajtón át. Az NSZK állásfoglalása a nyugati szövetségben is csak akkor hathat meggyőzően, ha kormánya egy hangon beszél. Margaret Thatcher brit miniszter­elnök asszonynak a tárgyalásokkal szembeni magatartására utalva a miniszter teljességgel érthetetlennek nevezte, ha a szövetség mindenről tárgyalhatna a másik féllel, csak éppen az NSZK területén állomásoztatott Lance típusú rövid hatótá­volságú atomeszközökről nem. John R. Galvin amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka a Die Welt című lap szintén keddi számában kifejtette, hogy nem szabad eltúlozni a nyugati szövetségben kitapintható nézeteltéreseket. Az összetartó erő sokkal nagyobb, s a háború megakadályozására hivatott atomélrettentés negyven éve bevált politikájának kérdésében megvan a lényegi egyetértés. Ne adjunk játékfegyvert a gyermekeknek! A Sík Sándor Eszperantó Cserkész Központ és a Magyar Béketársaság a következő felhívást juttatta el az Országos Sajtószolgálathoz. Miként a gyümölcsöt hozó fákat is nevelni kell, úgy a békét is! A holnap békéjének záloga a mai gyermek, úgy kell nevelnünk, hogy gyümölcsözze a békét! Ezért: 1. Ne tűrjük tovább a gyermekiélek torzításait; ne adjunk kicsi kezeikbe fegyvert, játékfegy­vert sem! 2. Lépjünk fel a játékfegyver gyártása és terjesztése ellen! 3. Az ifjúságot már gyermekkorában is védenünk kell a militarista propaganda, a szadista alkotások, kegyetlenségeket népszerűsítő áruitól! 4. A „szakképzett gyilkosok” népszerűsítése helyett, a sportszerű, önmagát képző, az „ép testben ép lélek” szellemében fejlődni akaró ifjúság legyen az ideál! 5. Az ifjúsági mozgalmak az olimpia, a béke és a testvériség nemes eszméin nevelődjenek, száműzzük belőlük a militarista szellemet és gyakorlatokat! ' 6. A gyűlölködés és az erőszak magjai helyett a sportszerű edzések és a testvéri szeretettel átélt versengések lépjenek! Felkérjük a felnőtteket: ne vásároljanak a gyermekeknek játékfegyvereket! Kereskedők! Ne árusítsanak játékfegyvereket! Egyházak, pedagógusok, politikusok! Terjesszék e felhívásunkat, segítsék a béke hosszú távú megteremtését! (OS) EGYÉNI AKCIÓ Levél a hirdetőtáblán Tegnap értesítették szerkesztőségünket arról, hogy egy szokatlan hangvételű levél olvasható Félegyházán, az Április 4. Gépipari Művek (Á4GM) információs tábláján. A helyszínre sietve valóban megtaláltuk a többoldalas írást „Észrevéte­lek és javaslatok a szakszervezeti választások előtt” címmel, amelyben a vállalat vezetőségét bíráló mondatok is helyet kaptak. Idézzünk néhányat: „a vállalatveze­tés a legfontosabbat mulasztotta el: a gyártmányok fejlesztését, a szerkezetváltást. Közben meghonosodott a diktatórikus vezetés.” Ezentúl az aláíró, Kelemen József létesítményfelelős egyebek mellett egy úgynevezett belső ellenőrzési bizottság létrehozását indítványozza, melynek feladata lenne a hibás döntések kivizsgálása. Először természetesen a levél íróját kérdeztük: mi volt a célja e sorok megfogal­mazásával? — A közeljövőben lesznek vállalatunknál a szakszervezeti bizottsági és titkári választások es az embereknek megfelelő információkra van szükségük. Sajnos nálunk, az Á4GM-ben az információs rendszer nem működik. .Nyilvánosságot kell tehát adni a kérdéseknek. Addig nem tudunk előbbre lépni, amíg nem beszé­lünk a bajokról. Félévenként jöhetnek-mehetnek a kormányok, de a mi problémá­inkat magunknak kell megoldanunk. Ám a vállalati kollektíva csak akkor tud előrelépni, ha információkhoz jut.' Mi, felelős párttagok tovább már nem engedr hetjük meg, hogy rossz, hibás döntések szülessenek. Bárány Lászlót, a vállalat szb-titkárát is megkerestük, hogy feltegyük a kérdést: mi a véleménye a levélről? — Szerintem elég nyílt a légkör az Á4GM-nél ahhoz, hogy nyíltan, szemtől szembe megbeszéljük a problémákat, gondokat. Megvannak erre a megfelelő szakszervezeti fórumok is: a munkahelyi bizalmitestületek, munkahelyi bizottsá­gok mind megfelelő színterei lehetnek bárkinek a gondolatai szabad kifejtésére. Az szb-titkár tehát szívesebben veszi, ha a szakszervezeti mozgalmat belülről bírálják — még ha csak közvetett módon is. Az Á4GM gazdasági vezetőit azon­ban jó néhány konkrét bírálat is érte. Mi erről Szabó Lajos vezérigazgató vélemé­nye? — Nem igaz az, hogy nem juthatnak hozzá dolgozóink az információkhoz — szögezi le elöljáróban. — A vállalati tanács döntéseiről mindenki értesülhet. Egyébként az üzemi újságunkban is közzé szoktuk tenni. — Van egy olyan kitétel is, hogy diktatórikus a vezetés. — Nem tudom, mit ért ezen Kelemen József, hiszen a döntések kollektiv testületi döntések alapján, széles körű konzultációk után születnek meg nálunk. Egyébként jó lenne, ha ezt konkrétabban kifejtené, hiszen így meglehetősen homályos a fogalmazás. — A vállalati gazdálkodást is érte támadás. — Meg lehet vizsgálni az 1980 és 87 közötti időszak munkáját, ami a vállalatnak egyébként egy látványos felfutási szakasza volt. Lehet persze bírálni ezt azzal, hogy alapvetően a nyereségérdekeltség érvényesült. De ezt a szabályozók diktál­ták. Az más kérdés, hogy ez a korszak lezárult és egy más pályára kell ráállnunk. Ebben segít egy külső cég, amelyet megbíztunk, h<^y „világítson át” bennünket. A feladatuk az lesz, hogy megállapítsák, hol kell Javítani. Közösen alakítjuk ki majd a vállalati stratégiát, amely ennek a feltételrendszerét rögzíti. Erre építjük az 1991-től kezdődő vállalati kitörési programunkat. Egyébként az Á4GM-ben nincsenek titkok. Állunk bármiféle vizsgálat elé — mondta befejezésül Szabó Lajos. Gaál Béla ISMÉT CHINOIN KONTRA VÁC Kivezényelt gyerek tüntetők? PARAGUAY ÚJ ELNÖKE: Rodriguez tábornok BUENOS AIRES A paraguayi polgári ellenzék kedden tudomásul vette a hétfői elnökválasztá­si eredményt, András Rodriguez tábor­nok államfővé választását. A véglegesnek tekinthető adatok szerint Andrés Rodriguezre a szavaza­tok 75 százaléka jutott, fő riválisára, a liberális Domingo Lainóra pedig 20 szá­zalékuk. A maradék ötszázaléknyi voks a többi hét jelölt között oszlott meg. Andrés Rodriguezt május 15-én ik­tatják be hivatalába. Luis Maria Argana külügyminiszter, a kormányzó Colorado Párt alelnöke kedden egy nyilatkozatában visszatért a szocialista államokhoz fűződő kap­csolatok kérdésére, és azt mondta, hogy 3-4 éven belül nem terveznek nyi­tás) a Szovjetunió irányában. Közölte, hogy a paraguayi diplomácia elsődle­ges feladatának az emberi jogokról szóló Amerika-közi egyezmény ratifilá- lását tartja. Börtönlázadás Angliában WARRINGTON Két napig tartó börtönlázadás volt a Liverpooltól 16 kilométerre északra le­vő risley-i fegyintézetben. A foglyok — rossz körülményeik ellen tiltakozva — vasárnap és hétfőn feldúlták cellái­kat, összetörték a berendezést, gyújto­gattak és rátámadtak az őrökre. A kedden reggelre levert zendülés­ben négy börtönőr megsebesült; a fog­lyok közül senki nem szenvedett sérü­lést. A risley-i börtön körülményeit egy tavalyi jelentésében a börtönfelügyelő­ség is embertelennek minősítette. Az ötszáz férőhelyes börtönben jelenleg 740 ember váija ügyének tárgyalását. A zsúfoltság mellett hiányoznak a leg­elemibb higiéniai feltételek. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK: Érvényben: 1989. május 3*ától 8-áig Vétel? Eladási Pénznem: árfolyam száz egységre forintban Angol font 9915,31 10528,63 Ausztrál dollár 4663,62 4952,10 Belga frank 149,15 158,37 Dán korona 802,11 851,73 Finn márka 1399,31 1485,87 Francia frank 923,59 980,71 Görög drachma a/b 36,81 39,09 Holland forint 2766,15 2937,25 ír font 8336,44 8852,10 Japán yen (1000) 439,86 467,06 Kanadai dollár 4975,25 5282,99 Kuvaiti dinár 20239,50 21 491,42 Norvég korona 860,31 913,53 NSZK-márka 3121,03 3314,09 Olasz líra (1000) 42,67 45,31 Osztrák schilling 443,50 470,94 Portugál escudo 37,74 40,08 Spa’nyol peseta 50,38 53,50 Svájci frank 3501,60 3718,20 Svéd korona 920,12 977,04 USA dollár 5889,69 6254,01 ECU (Közős Piac) 6494,31 6896,03 Jugoszláv dinár csekk (1000)/b 5,59 5,93 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es. b) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 37,91 37,99 Jugoszláv dinár csekk (1000) 5,75 5,77 (Folytatás nz 1. oldalról.) gokat kíván érvényesíteni. Éppen ezért szervezeti vonatkozásban is végig kell gondolni az egyes művészeti ágak el­lenőrzésének feloldását, s az oktatási rendszer olyan alapvető reformját, amellyel megállítható a magyar mun­kaerő, szakembergárda színvonalának folyamatos hanyatlása. Glatz Ferenc fontosnak ítéltg a kul­turális külkapcsolatok erősítését: olyan új kulturális-külpolitika intézményi megszervezését, illetve káderutánpótlá­sának biztosítását, amely jobban be­kapcsolja hazánkat az európai, illetve a világkultúrába. Különösképpen szükséges ez azért is — mondotta — mert az 1992-ben megvalósítandó egy­séges európai piac nemcsak közös gaz­dasági, hanem kulturális intézménye­ket is létre fog hozni, illetve működtet­ni. Egy másik gondolatkört érintve Glatz Ferenc hangsúlyozta: mivel az egyház mint intézmények együttese szorosan kötődik a magyar kultúra ' egészéhez, elképzelhetőnek tartja, hogy 1 az egyház ügye visszakerüljön a kultu­rális tárcához. Ez utóbbival összefüg­gésben Németh Miklós emlékeztetett rá, hogy mind az egyház-, mind az ifjú­ságpolitikát összkormányzati feladat­ként kívánják kezelni, és ennek megfe­lelően készül javaslat e két területre az átalakítandó intézményrendszerben. Az elhangzottak alapján a kulturális bizottság tagjai — miként a képviselők hozzászólásaiból kiderül — támogat­ták a kormányfőnek az új miniszter személyére tett javaslatát. Az Országgyűlés ifjúsági és sport-, valamint kulturális bizottsága — hosz- szas vita, s végül is kétszeri szavazás után — úgy döntött, hogy nem kezde­ményezi a parlament legközelebbi ülé­sére javasolt, az ifjúsági törvény érvé­nyesülésének tapasztalatait összegző beszámoló levételét a napirendről. Képviselői vita a Parlamentben

Next

/
Thumbnails
Contents