Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-08 / 107. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 8. A LEMP értekezletének állásfoglalása Szombaton hozták nyilvánosságra a LEMP pénteken véget ért országos pártér­tekezletének azt az állásfoglalását, amely teljes támogatásáról biztosítja a közpon­ti bizottságot és a politikai bizottságot, jóváhagyja az 1986-ban rendezett X. pártkongresszus óta végzett tevékenységüket. A pártértekezlet teljes egyetértését fejezte ki a reformok meggyorsítását szolgáló új politikai irányzattal, de szükségesnek tartotta, hogy a kormány által a követke­ző évek szociálpolitikájáról készült beszámolót a szakszervezetekkel konzultálva átdoglozzák és a XI. kongresszus elé terjesszék. A pártértekezlet küldöttei szerint a XI. kongresszusnak át kell dolgoznia a X. kongresszuson elfogadott pártprogra­mot, amely a LEMP első ilyen programja volt, és módosítania leéli a párt alapsza­bályzatát is. A spanyol védelmi miniszter a Szovjetunióban Hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban Narcis Serra spanyol védelmi mi­niszter. A madridi bejelentés szerint az utazás május 19-én kezdődik és az első ilyen jellegű vizit azóta, hogy Spanyolországban megnyílt a demokratikus fejlődés lehetősége. „NEM KELL SÜRGETNI A VÁLTOZÁSOKAT” Bush és Vranitzky Magyarországról George Bush'amerikai elnök pénteken hangsúlyozta Franz Vranitzky osztrák kancellár előtt: nem kell sürgetni, siettetni a magyarországi változásokat, hiszen a gazdaság átalakításához időre van szükség. Magyarország gazdasági reformjai­val már amúgy is jelentősen megelőzött más kelet-európai országokat — hangoz­tatta a tárgyalásokhoz közel álló források szerint az amerikai elnök. Bush történetesen aznap fogadta rövidebb eszmecserére az osztrák kormányfőt, amelyen bejelentették az amerikai elnök nyári budapesti és varsói látogatását. A források szerint a két politikus egyetértett a magyarországi helyzet megítélésé­ben és Vranitzky hangoztatta: az osztrák kormány igen pozitívan ítéli meg Bush elnök magyaroszági látogatását, amellyel kifejezésre juttatja az Egyesült Államok rokonszenvét az ottani változások iránt. Bush útja minden bizonnyal élénkítően hat majd a magyar reformokra — hangoztatta a későbbiekben a sajtó előtt az osztrák kancellár. Vranitzky egyébként tájékoztatta az amerikai elnököt Ausztria azon szándéká­ról, hogy felvételét kéri az Európai Közösségbe. Az osztrák kormány informálja erről az államszerződést aláírt négy nagyhatalmat. Vranitzky korábban Moszkvá­ban is járt. SEGÍTSÉG A GRÚZ ORVOSOKNAK Újabb tüntetés Tbilisziben ELLENÉRZÉSEK AZ ATOMENERGIA IRÁNT Szovjet atomerőmű­leállások Márciusban nyolc, áprilisban ki­lenc energiablokk állt le a Szovjet­unióban működő negyvennégyből terven kívül, a biztonsági követel­mények azonban nem szenvedtek csorbát —- nyilatkozta az Izvesztyi­ja péntek esti számában a szovjet atomenergia-felügyelet elnöke. Eves viszonylatban elmondható, hogy a Szovjetunióban egy-egy energiablokk átlag kétszer áll le elő­re nem tervezett módon. Vagyim Malisev arra kérdésre, hogy ez va­jon sok vagy kevés, elmondta: az atomenergiát alkalmazó fejlett tő­kés országokban egy blokkra 2-4 leállás jut évente, s korábban a Szovjetunióban ez a szám 5-6 körül mozgott. A személyzet hibájából az összes leállásoknak harmada, ne­gyede következik be. A szakember kitért arra is, hogy a Szovjetunióban érzelmi alapon je­lentős ellenállás tapasztalható az atomenergiával szemben, s feltevé­se szerint az embereknek több mint a fele az atomerőművek bezárása mellett döntene. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy ilyen lépés jelentősen visszavethetné az ország fejlődését, így egyebek között az élelmiszerprogram megvalósítását. Javasolta egyúttal, hogy — az atomenergiát ma ellenző — vezető tudósok és közgazdászok végezze­nek számításokat az atomenergeti­ka gazdaságosságáról, s akkor tér­jenek vissza ismét a kérdésre. A Nemzetközi Vöröskereszt orvosokat küld Grúziába, hogy segítséget nyújtsa­nak grúz kollégáiknak az áprilisi tüntetés idején súlyos gázmérgezést szenvedett betegek kezelésében — jelentette az Izvesztyija című szovjet napilap. A külföldi orvosoknak pénteken kellett Tbiliszibe érkezniük. A Nemzetközi Vöröskereszt segítségére azért van szükség, mert a hazai orvosok mindeddig nem tudták sikerrel kezelni azokat a betegeket, akik április 9-én a fegyveres alakulatok által erővel feloszlatott nagygyűlésen súlyos gázmérgezéssel kórházba kerültek. A sérülteket idegrendszeri, légzési, belső szervi problémákkal és látási zavarokkal kezelik, de az alkalmazott gyógymód eddig csak ideiglenes eredményeket hozott, mivel a hatóságok nem közölték a felhasznált gáz pontos összetételét. Szintén az Izvesztyija számolt be arról, hogy Andrej Szajiarov akadémikus, az áprilisi események kivizsgálásával megbízott kormánybizottság tagja Tbilisziben tartózkodik és péntekenmeglátogatta a kórházban a sérülteket. ■ - • Legalább ezer asszony tüntetett pénteked este Tbijiszi.közpóntjában. követelve, hogy a hatóságok tegyenek meg mindent á sérülték gyógyítására, és bocsássák' szabadon azt a négy személyt, akiket az áprilisi tüntetés szervezésével vádolnak. Olasz—Magyar Baráti Társaság Olasz—Magyar Baráti Társaság ala­kult Dél-Olaszország egyik legjelentő­sebb városában, Tarantóban. A társa­ság, amelynek alapítását a. polgármes­ter és a városi taftáes kezdeményezte, ' tágját Közé 'siámíthatja a helyi társa­dalmi élet vezető személyiségeit: válla­latvezetőket, újságírókat, iskolaigazga­STROESSNER TÁBORNOK MARAD jj Paraguayi tisztek nyugdíjaztatása Az új paraguayi kormány nyugállományba helyezte a hadsereg harmincnégy tábornokát, köztük a néhány hónappal ezelőtt megbuktatott diktátor, Stroessner több közeli barátját és munkatársat. Andrés Rodriguez tábornok kormánya pénteken jelentette be a döntést, amelynek értelmében egyébként a Brazíliába emigrálni kényszerült Stroessner megtarthatta tábornoki rendfokozatát. Stroessner az egyik leghosszabb életű diktatúrát testesítette meg Latin-Ameri- kában: harmincnégy évig állt egyeduralkodóként a kis állam élén. tókat, a város érsekét és az ott állomá­sozó flottaegység parancsnokát. Az alakulóülésen részt vett dr. Misur György, római magyar nagykövet.- A helyi gimnázium diákcserét alakí­tott ki a debreceni Tóth Árpád Gimná­ziummal. A baráti társaság turistacso­portok utazását tervezi, ösztöndíjakat ajánl fel olaszul tanuló magyaroknak, tanároknak és művészeknek, kulturális hetet és kiállításokat kíván szervezni AZ IRAKI MINISZTER HALÁLA Homokviharba került a helikopter Magyarország megismertetésére, to­vábbá gazdasági együttműködési kap­csolatokat is szorgalmaz helyi kis- és középüzemek, valamint magyar gaz­dálkodóegységek között. Helikopter-balesetben életét vesztette pénteken Adnan Hairallah Talfah tábor­nok, iraki miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter. A hírt szombaton Szaddám Húszéin államfő személyesen jelentette be a bagdadi rádióban. Az elnöki közlemény szerint a katasztrófa akkor történt, amikor a miniszter a — Irak északi részén tett kétnapos látogatása után — visszafelé tartott Bagdadba. Helikoptere homokviharba került, és «a pilóta elvesztette uralmát a gép felett. A szerencsétlenségnek egy túlélője van, az egyik pilóta, őt súlyos sérülésekkel szállították kórházba. Az áldozatok pontos száma nem ismeretes. Az ötvenesztendős Hairallah Talfahot — aki a? elnök unokatestvére és veje is volt — 1979-ben Húszéin hivatalba lépése után nevezték ki védelmi miniszterré, s posztját a nyolc évig tartó iraki—iráni háború alatt végig megtartotta. Megfigye­lők szerint Húszéin után Hairallah volt az iraki vezetés második számú embere. A KORMÁNY VAGY AZ ELLENZÉK OLDALÁN? A MISZOT közgyűlése A Magyar Ifjúsági Szervezetek Orszá­gos Tanácsa (MISZOT) nem kíván részt venni — még megfigyelői státusban sem —a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokban, mivel nem képviseli valamilyen csúcs­szervként az egész ifjúságot — így foglal­tak állást a MISZOT tagszervezeteinek képviselői szombaton, a Petőfi Csarnok­ban rendezett tanácskozásukon. A dön­tést azzal a kiegészítéssel is megerősítet­ték: mivel az egyes tagszervezetek más­más politikai platformon állnak, nehéz lenne határozni arról, hogy a MISZOT a kormány vagy az ellenzék oldalán ve­gyen-e részt az egyeztető tárgyalásokban. A tavaly őszi megalakulás óta negyed­szer megtartott MISZOT-közgyúlésen véleményezték az 1971-cs ifjúsági tör­vényről, annak végrehajtásáról készült, ÁISH-beszámolót is, amely jövő héten az Országgyűlés elé kerül. A tagszervezetek képviselői ezzel kapcsolatosan úgy foglal­tak állást: az ÁISH előterjesztése nem alkalmas egy érdemi vita alapjául, de min­denképpen szükséges, hogy a parlament még az új kormányprogram megszületése előtt önálló napirendi pontként megtár­gyalja az ifjúságpolitika kérdéseit A MI­SZOT véleménye szerint az ifjúság hely­zetének, problémáinak tényfeltáró ösz- szegzésére egy parlamenti ad hoc bizott­ságot kell alakítani, s ennek munkájába független szakértőket is bevonni. E javas­latról a MISZOT levélben tájékoztatja majd az Országgyűlés elnökét és a képvi­selőket. A tanácskozáson szó esett még a MI­SZOT szerkezetének átalakításáról, en­nek révén kamarák, munkabizottságok létrehozásáról. Az elképzelések szerint ezek lennének az érdemi munka színterei, míg a közgyűlés egyfajta egyeztető fó­rumként működne. (MTI) o \ / EGY HÉT MÚLVA Szovjet csapatók kivonása Mongóliából A szovjet csapatok Mongóliából való részleges kivonását május 15- én kezdik meg. A dátumot Dzsam- bin Batmönh, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bizottsága titkárságának főtitkára közölte Szombaton Unó Szószuké japán külügyminiszterrel. A Mongóliában állomásozó szovjet csapatok kivonása megkez­désének időpontja idáig nem volt ismeretes. Szovjet részről- csupán azt jelentették be még márciusban, hogy az idén kezdik meg öt hadosz­tálynak, azaz a Mongóliában állo­másozó csapatok körülbelül 75 szá­zalékának kivonását. A csapat­csökkentés két évet vesz majd igénybe. Batmönh a megbeszélésen kije­lentette: a mongol politikai vezetés arra törekszik, hogy fejlessze kap­csolatait Japánnal. Unó Szószukét — az első japán kabinetminisztert, aki az 1972-es díplomáciaikapcso- lat-felvétel óta hivatalos látogatást tett Mongóliában — a nap folya­mán Ulánbátorban fogadta Dumá- gin Szodnom, a minisztertanács el­nöke is. EUROVÍZIÓS DALFESZTIVÁL Jugoszláv művészek nyerték szombaton a Lausanne-ban rendezett 34. eurovíziós dal- fesztivált. A hatvanas évek stílusában játszott „Roc^ me” című dallal az öttagú zadari Riva együttes 137 pontot szerzett. A második hely­re Nagy-Britannia, a harmadikra Dánia ver­senydala futott be. A tavalyi győztes Svájcnak ezúttal meg kellett elégednie a 13. h'ellyel. A versenyben az utolsó Izland lett: a szigetor­szág fiatal énekese egyetlen pontot sem kapott a nemzetközi zsűritől. JAVASLAT NAGY IMRE INTÉZET LÉTREHOZÁSÁRA Történészvita a Nyilvánosság Klub rendezésében Az elmúlt 45 év történetének kutatásával foglalkozó Nagy Imre Intézet létrehozására tett javaslatot Vargá László történész a Nyilvánosság Klub, a Hajnal István Kör és a Történelmi Igazságtétel Bizottság történészvitá­ján, amelyet szombaton rendeztek meg a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen. Kifejtette; szükség van az eltelt több mint négy évtized, ezen belül 1956 történelmének szakmailag korrekt feltárására, a kutatás intézményes feltételeinek megteremtésére. Ezért fontos egy olyan össznem- zeti tudományos kutatóintézetre bízni, amely független az MSZMP-től és a többi pártoktól, mert a nemzet történelmének kutatása nem lehet pártpo­litikai harcok színtere. Ezenkívül ennek a szakmai műhelynek függetlennek kell lennie az államtól is, kutatómunkáját össznemzeti kontroll alá kell helyezni, beleértve a határon túl élő magyarságot is. Varga László indítvá­nyozta, hogy hozzanak létre alapítványt, amelynek célja egy ilyen intézet megteremtése. Egyúttal jayasolta: az intézetet egy 31 éve elhunyt akadémi­kusról, a néhai miniszterelnök Nagy Imréről nevezzék .el; az alapítvány kuratóriumának, pedig Benda Kálmán, Kende Péter és' Litván György legyen a tagja. Az indítványt a rendezvény résztvevői egyhangúlag támo­gatták. Gyáni Gábor és Pető Iván történészek a levéltári anyagok kutatásának formális, illetve informális korlátáiról tartottak korreferátumot. Elhang­zott: a levéltári kutatásokra vonatkozó tiltások gátolják a XX. század magyar történelmének hiteles feldolgozását. A korlátozások tág teret nyit­nak egyes kutatóknak privilégium szerzésére, sőt kutatói monopóliumok kialakulására. Ugyancsak gond, hogy a korlátozások nem egyes irattípu­sokra vonatkoznak, hanem témákra, tárgykörökre. A levéltári anyagok hozzáférhetőségének hiánya is közrejátszik ajkban, hogy a közvélemény a ténylegesnél nagyobb jelentőséget tulajdonít a memoárirodalomnak. Ugyancsak problémákat okoz, hogy egyes kormányszervek — például a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium — olykor kivonják magukat a levéltári szabályok alól, egyes anyagokat ügyviteli iratoknak minősítenek. így fordulhatott elő, hogy a Nagy Imre-per anyagát évtizede­kig a BM-nél tárolták. Szili Ferenc főlevéltáros arról beszélt, hogy a párt­archívumokban olyan anyágokat is őriznek, amelyeknek tartalmuknál fogva a levéltárakban lenne a helyük. Felvetette: az ilyen dokumentumokat juttassák vissza a levéltárakba. Kosáry Domokos akadémikus, az MTA Történettudományi Bizottságá­nak elnöke hangsúlyozta: a történelemtudománynak nemcsak az a felada­ta, hogy összegyűjtse és rendszerezze a felhalmozott ismeretanyagot, ha­nem kötelessége a kutatások eredményeit a nyilvánosság elé tárni. Elmond­ta, hogy a bizottságban 1986-tól működik levéltári munkacsoport, amely tavaly nyáron javaslatot dolgozott ki a jelenlegi levéltári helyzet megváltoz­tatására. Ezt a javaslatot folterjesztették az illetékesekhez, ám erre minded­dig nem érkezett válasz. Kosáry Domokos ezért kérte a nyilvánosság segítségét, hogy követelje az említett javaslat mielőbbi keresztülvitelét. A továbbiakban annak fontosságáról szólt, hogy minden 1956-tal foglal­kozó iratanyag a széles nyilvánosság elé kerüljön. A pénteki akadémiai osztályülésnek is az volt a céljaj hogy azokat az adatokat, amelyeket egy-két történész engedéllyel „kibányászott”, a közvélemény elé tárják. Kosáry Domokos rámutatott: a peranyagokat történeti forrásnak tekinti, s ezek szintén megkövetelik a nyilvánosságot. A koncepciós pereket felül­vizsgáló, nemrégiben kijelölt bizottsággal kapcsolatban elmondta: az MTA történelemtudományi bizottsága szakmai és elvi szempontból lehetetlen­nek tartja azt, hogy a nyilvánosság bizalmát nélkülöző emberek feglalkoz- ■ zanak ilyen komoly ügyekkel. Helytelenítette, hogy a bizottságot mint szakmai fórumot nem kérdezték meg: kik azok a történészek, akiket alkal- 3;g\aspak. .találna^ a^oppepciós pereket‘felülvizsgáló bizottságban' való' ^részvétéire.,, ’' Ke'ncfe Péter, Párizsban élő politológus egyebek között azt ecsetelte, hogy milyen veszélyeket rejt magában az, ha a dokumentumok kikerülnek a kortörténetírásból. Ismertette továbbá Az igazság a Nagy Imre-ügyben című kötetet, amely a Nagy Imre-per történészi elemzése. Ä könyv 1958- ban jelent meg Párizsban, és most a Századvég című folyóirat és a Nyilvá­nosság Klub itthon is kiadta. A szombati történészvita alkalmából jelent meg A forradalom hangja című kötet, amely az 1956. október 23. és november 9. közötti magyarországi rádióadók adásainak anyagát dolgoz­za fel. (MTI) NEM CSAK A LAKOSSÁGNAK TEHER Debreceni fórum a szovjet katonai repülőtérről A debreceni szovjet katonai repülőtér működési rendjéről, a repülések okozta zaj csökkentésének íehetőségeiről rendezett lakossági fórumot vasárnap a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete. Több mint 300 érintett városlakó — többsé­gében a repülőtér környékén, a fel- és leszállósáv alatt és mellett élő —- zsúfolódott össze a Merkur Vállalat debreceni üzemépületében, ahol a Honvédelmi Miniszté­rium, a debreceni szovjet főkonzulátus, az érintett katonai repülőtér és a városi tanács képviselői igyekeztek válaszokat adni a lakossági észrevételekre. Az előzményekhez tartozik, hogy a lakosság már éyek óta a legkülönfélébb fórumokon szót emelt a le- és fölszálló katonai harci gépek által okozott, a város egye» területein már-már elviselhetetlen zaj miatt. Hatékony korlátozó intézkedé­seket sürgetett ebben a kérdésben a múlt év őszén megtartott debreceni városi pártértekezlet is, a városi tanács pedig-kötelezte elnökét, hogy az illetékes szervek­nél kezdeményezze a repülőtér működésének felülvizsgálatát. Ács István, Debre­cen város tanácselnöke tavaly november 17-én sajtótájékoztatóit jelentette be, hogy Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter intézkedésére magyar és szovjet szakértőkből álló munkacsoport megvizsgálta a visszatérő lakossági pana­szokat okozó katonai repülések zajhatásának csökkentési lehetőségét, s elrendel­ték a repülések térbeni es időbeni korlátozását. A vasárnapi, viharos hangulatú lakossági gyűlésen többen szóvá tették, hogy éppen ezt, a helyi megyei lapban is nyilvánosságra hozott megállapodást nem tartják meg a debreceni repülőtéren: vagyis a tiltott repülési időben is felszállnak a harci gépék. ,4 A kedélyek, az indulatok némiképp akkor csillapodtak, amikor Nyikita Darcsi- jev, a Szovjetunió debreceni főkonzulja mondta el véleményét — magyar nyelven, s beszéde végén nagy tapsot kapott. Bevezetőjében kiemelte: bár sok kellemetlen dolgot kellett végighallgatnia ezen a fórumon, a lakosság többnyire indulatosan megfogalmazott véleményét mégis megértéssel, együttérzéssel fogadta. Évtizedek óta létező problémákról volt szó ezen a gyűlésen is, de ez alatt az idő alatt sok minden megváltozott, elsősorban a Szovjetunió külpolitikája -^-mondotta, majd így folytatta:-— Mi komolyan és következetesen tartjuk magunkat ahhoz, amit Mihail Gor­bacsov az ENSZ-ben mondott, vagyis, hogy a Szovjetunió kész kivonni csapatait külföldről. Afganisztánból ez már megtörtént, s az egyoldalú csapatcsökkentés keretében folyik a részleges csapatkivonás Magyarország területéről is. A szovjet főkonzul annak a meggyőződésének adott hangot, hogy belátható időn belül további csapatkivonásokra lehet számítani. Ez nem távoli program, hanem kihirdetett cél, amit a Szovjetunió következetesen meg fog valósítani — mondotta. A szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának semmiféle belpoli­tikai oka nincs. A Szovjetuniónak nem érdeke, hanem tehertétel csapatait külföl­dön állomásoztatni. Egy korábbi szovjet politika, külpolitika maradványa, hogy ma szovjet csapatok tartózkodnak külföldi országokban. Ettől a tehertételtől a Szovjetunió a lehető legrövidebb időn belül meg kíván szabadulni. — A debreceni szovjet főkonzulátus a lakosság észrevételeit jelzi az illetékes szovjet politikai és katonai szerveknek, s a jelenlegi átmeneti időszakban is igye­keznek megértést kiváltó kompromisszumos intézkedéseket hozni ebben a kérdés­ben. fii A Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének kezdeményezésére rövid időn belül újabb megbeszélésre kerül sor a lakosság képviselői, valamint az illetékes magyar és szovjet katonai szervek között. Nyikita Darcsijevet külön felkérték, hogy vegyen részt ebben a munkában. , JÓL JÖNNE EGY MARSHALL-SEGÉLY Bajor kiállítás Budapesten Max Streibl bajor miniszterelnök 1 szombati, budapesti programja so­rán, a kora délelőtti órákban az NSZK magyarországi nagyköveté­nek rezidenciáján találkozott és megbeszélést folytatott a Magyar Demokrata Fórumot képviselő Bí­ró Zoltánnal és Für Lajossal, a Ke­reszténydemokrata Néppártot kép­viselő Keresztes Sándorral, vala­mint a Magyar Néppárt képvisele­tében megjelent Mártpn Jánossal. A találkozóra meghívták a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt vezetőit is, de ők — feltehetően — belső problémáik miatt nem jelen­tek meg. * * * Beck Tamás kereskedelmi mi­niszter és a bajor miniszterelnök a Budapest Kongresszusi Központ­ban ünnepélyes külsőségek között megnyitotta a május 16-áig nyitva tartó bajor kiállítást. Ezt követően a vendég és házigazdája sajtókonfe­renciát tarto.tt. Max Streibl bevezetőben el­mondta: igen jó hangulatú, nyílt, őszinte tárgyalásokat folytatott a magyaf politikai és gazdasági veze­tőkkel. Á bajor vezetőket, csakúgy, mint az NSZK politikusait általá­ban, élénken foglalkoztatják a ma­gyarországi reformfolyamatok, a magyar gazdaság világpiaci nyitása és az országban folyó demokrati­kus átalakulás. A bajorok mindig is érdekeltek-voltak a kétoldalú kap­csolatok bővítésében, a kelet-nyu­gati együttműködésben; e kapcso­latok már hosszabb ideje példamu- tatóak. Azt is elmondta, hogy kap­csolataink hosszú történelmi múlt­ra tekintenek vissza, élénk a kultu­rális együttműködés és a gazdaság­ban különösen jól fejlődik a keres­kedelem és a kooperáció. Az NSZK-ba irányuló magyar export egyharmada a bajor piacra kerül, míg az NSZK-ból Magyarországra szállított termékek egyötöde bajor eredetű. A 300 körüli kooperációs együttműködés egyharmada, a ve- . gyes.vállalatok 40 százaléka szintén bajor cégekkel alakult ki. A miniszterelnök kifejtette, hogy a vegyes vállalatok alapítását és működését, a külföldi tőke részvé­telét segítő magyar törvények és rendeletek jó alapot szolgáltatnak a kooperáció bővítésére. Ami a mostani kiállítást illeti: 50 cégük mutatkozik be Budapesten, köztük olyan ismert vállalatok, mint a BMW, a Siemens, a Grup- dig, az Audi és a Rodenstock. Á bemutatóval egyidejűleg 21 bajor cég szakemberei előadásokat tartanak legújabb technológiai fej­lesztéseikről. A sajtótájékoztatón Beck Tamás és Max'Streibl kérdésekre is vála­szolt. A magyar kereskedelmi mi­niszter egy felvetés kapcsán' el­mondta: kormányunknak nincs tu­domása arról, hogy bármely nyuga­ti ország is a Marshall-segélyhez hasonló lehetőséget kínált volna fel számunkra, de ha valaki ezt megte­szi, úgy mi elfogadnánk azt. A ba­jor miniszterelnök hozzáfűzte: is­meri a magyar államadósság mérté­két és tudja hogy a kormány gazda­gsági törekvéseinek valóra váltásá­ban — borotvaélen táncol. Ugyan­akkor a bajor kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy szükség ese­tén aktívan segítséget nyújtson a magyar gazdaság talpra állításá­hoz. Azt is közölte, hogy az alterna­tív szervezetek és pártok képviselői­vel nyüt légkörű eszmecserét folyta­tott, és megígérte a bajorországi kormány; illetve pártok támogatá­sát, ami azonban semmiképpen nem jelenti a hatalmon lévő magyar párttal és kormánnyal szembeni fel­lépés segítését.- Szerinte ugyanis a magyarországi helyzet csakis a kü­lönböző erők igazi összefogásával javítható. Beck Tamás az MTI munkatár­sának elmondta, hogy bajor cégek is érdeklődnek magyarországi mű­ködő tőke bevonása, magyar válla­latok részvényeinek megvásárlása iránt. Példaként mondta, hogy NSZK-beli bankok is részt vettek a Tungsram-részvények megvételé­ben, s hasonló jellegű tárgyalások folynak a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, illetve a MÁN,"továbbá a Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára és a Rodenstock között, a Siemens pedig magyarországi ter­melőüzemet kíván létrehozni. Ismé­telten hangsúlyozta, hogy nem ma­gyar üzemek eladásáról van- szó, hanem arról, hogy a külföldi tőke bevonása nélkül nem oldható -meg a hazai ipar szerkezetátalakitása. Megemlítette azt is, hogy a háború előtt is legalább 20 százalék volt a magyar iparban a külföldi tőke részaránya. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents