Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-08 / 107. szám

1989. május 8. • PETŐFI NEPE • 3

A megyei párt-vb állásfoglalása: először új alaptörvényt

Beszélgetés dr. Babinyecz Ferenccel a párttörvénytervezet eddigi vitájáról

Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága tagjainak és a felkért szakértői csoportoknak a véleménye alapján a következő állásfoglalást alakították ki a politikai pártokról szóló törvényjavaslatról: „A társadalom politikai életének jelenlegi szakaszában nélkülözhetetlen, hogy a politikai pártok megalakulását, működését és gazdálkodását törvény szabályozza, de a megismert törvényjavaslatot nem tartja alkalmasnak e fontos feladat betöltésére.” Arra kértük dr. Babinyecz Ferencet, a megyei pártbizottság titkárát, ösz- szegezze a párttörvénytervezet eddigi §i a megyében zajló — vitáját.

— Milyen javaslatok, észrevételek érkeztek, hangzottak el a törvényjavaslat koncepciójával kapcsolatban?- A törvényjavaslat megszövegezésében az idő rövidsége és a téma kimunkálatlansá- ga érződik, s nagyon sok kérdés, kétely vetődött fel, amelyre egyrészt .a politikának, másrészt a törvényt előkészítőknek kell választ adniuk, mielőtt a parlament napirendre tűzi a törvényjavaslat vitáját. A törvényjavaslat a politikai pártokról rendelkezik amel- kül, hogy meghatározná a politikai párt fogalmát, ezt a kérdést az alkotmány vagy a választási törvény keretébe utalja. Többen azt kifogásolták, hogy a törvényjavaslat több, jelenleg érvényes jogszabállyal ellentétes rendelkezéseket hoz. Nem tisztázott például a javaslat és a hatályos alkotmány közti viszony. A javaslatot „politikasemlegesnek” tartják, úgy érzik, hogy a jogalkotókat csak a jogtechnikai kérdések vezérelték, amikor nem adtak választ több kérdésre, például a pártok működési területeire, szervezetére és politikai céljaikra. A törvényjavaslat jelenlegi szövege szinte előre eldöntöttnek vesz olyan kérdéseket, amelyekben még nem született döntés. A politikai pártokat választási pártként feltételezi, minden rendelkezést ennek megfelelően készít elő, ehhez köt, csak a parlamenti pártokkal foglalkozik.

Úgy véljük, hogy a magyar történelmi ' párthagyományoknak csupán egyik eleme Volt a választási küzdelem: A választásokban való részvételnél a lajstfomos választási rendszert feltételezi, amelyben még nincs döntés. A párttörvény megalkotásával mindenki egyetértett, azt a pluralista társadalom egyik fontos elemének tartják, ezért azt javasolják, hogy a párttörvényt alkotmánytörvényként fogadják el, tehát kétharmados többséggel fogadja el a parlament. Kétségeim vannak afelől, hogy ez a törvényjavaslat eljutott-e mindenkihez. Feltétlenül szükséges lenne az összes érintett párt részvétele és megegyezése a törvény előkészítésében, mert enélkül ismét monopolhelyzetbe kerülhet az MSZMP.

— Úgy véljük, érdemes arról beszélni, milyen kérdések, vélemények alakultak ki a törvényjavaslat tételes szabályaival kapcsolatban.- Az elején kezdem. A javaslat nem rendelkezik a párttagság korhatáráról, ez főleg a politikai pártok és az ifjúság viszonyában érdekes. Többen kifogásolták az ezerfős alapító tagságot, egyesek ezt keveslik- ha a parlamenti és választási pártokban gondolkodnak, akkor joggal —, míg mások az egyesülési törvény szabályait is elegendőnek tartják. Felvetették, hogy nincsenek a törvényben megfogalmazott alapszabályi megkötések, amelyekről feltétlenül rendelkezni kell, mint például a párt célja, működése, szervezete, tagsága stb. Szükségesnek tartják, hogy a törvény emelje ki a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeknek való megfelelést is, elsősorban a politikai, emberi és a szabadságjog tiszteletben tartásának megfontolásából.

Miután Magyarországon a politikai kultúra és jogszabályismeret nem áll valami jól, javasolják, hogy a pőlitikai pártok esetében, mint más jogintézményeknél gyakori, ne a bejegyzés megtagadása legyen az elsődleges, hanem az alkotmánybíróság hívja fel a jelentkező pártot az alapszabályában vagy programnyilatkozatában lévő hiányok pótlására, s csupán ennek elmaradása esetén legyen a bejegyzés megtagadható.- A törvényjavaslat 4—6. paragrafusa, amely a politikai párt alkotmányossági felügyeletéről, a párt megszüntetéséről, illetve a párt vagyonáról és gazdálkodásáról rendelkezik, jelentős vihart kavart a jogászok körében.- így igaz. Az ügyészek körében vetődött fel, hogy az alkotmánybíróság képtelen lesz a törvényességi felügyeletet gyakorolni, hiszen az folyamatos ellenőrzést feltételez, míg a javaslatba^ csak a legfőbb állami számvevőszék kezdeményezésére indíthat vizsgálatot. Nem értenek egyet a kisebb súlyú törvénysértés kitétellel, mert annak megállapítása a politikai párt esetében mérlegelést feltételez, szubjektív megítélésre ad lehetőséget. A legnagyobb vihart A politikai párt vagyona és gazdálkodása című fejezet kavart. Egyrészt nem értik, miért nem kaphat a párt külföldi segítséget, másrészt úgy tűnik, hogy ez a megfogalmazás nagyon sok kiskaput hagy nyitva.

A törvénytervezet lehetővé teszi a pártok számára a költségvetési támogatást, ugyanakkor ezt választási küzdelmekhez kapcsolja, így ellentmondás' van a két állítás között. Mindezt csak parlamenti és választási pártokra szűkíti le. Az is felvetődött, hogy a választási küzdelmek időpontjára nagyobb támogatás kell, mint a választások után. A törvénytervezet kivételt tesz;,, kedvezőbb helyzetet teremt a vagyonnal rendelkező pártok számára, s miután ez haszonnal jár, indokolatlan a kivétel a vállalkozási adó alól.

— A törvénytervezet záró rendelkezései közül melyik passzussal nincs egyetértés?- A tervezet záró rendelkezései köréből kitűnik, hogy a törvényjavaslat az alkotmányos elveket még az új alkotmány megalkotása előtt ezzel törvényerőre emelné. E mögött szakmai körökben azt érzik, hogy a törvény-előkészítő bizottság becsempészi saját elgondolásait a törvénybe, mielőtt az alkotmányt megalkotná az Országgyűlés. Nem értékelhető a politikai pártoknak három hónapon belüli nyilvántartásba vétele, hiszen a törvény hatályba lépésekor jogilag még nincsenek politikai pártok. A rendelkezést nyilván azokra a szervezetekre kell vonatkoztatni, amelyek, pártként kívánnak a jövőben működni. Az MSZMP KB pártpolitikai osztályának véleménye széles körű bírálattal találkozott, azt elnagyoltnak és nem a valós viszonyokhoz illőnek tartják, megjegyezve, hogy az MSZMP monopóliumának fenntartására törekszik.

— Az igazságügyi és fegyveres testületek MSZMP-szervezeteivel kapcsolatosan milyen álláspontot foglal el a törvényjavaslat, illetve milyen vélemény alakul ki?- Az igazságügyi pártszervezetek körében élesen vetődik fel a bírói függetlenség és a párttagság össze nem egyeztethető volta. Ezeknél a szervezeteknél a szakmai hűség miatt ösztönös eltávolodást érzékelünk a párttól. Ha erre nem tud tudományosan is megalapozott választ adni az MSZMP, félő, hogy elveszíti befolyásolását és ezzel együtt az ezeknél a szerveknél dolgozó tagjait is. Ugyanez mondható el a fegyveres testületek párttagjaira is, akik számára nem megnyugtató a párttörvényben felvázolt lehetőség, egyértelmű állásfoglalást várnak. A sorállománynál a politikai tevékenység szüneteltetését javasolják.

— A párt megyei végrehajtó bizottsága hogyan foglalt állást, az új alkotmány előtt

' vagy annak elfogadása után tűzze napirendre az Országgyűlés a párttörvényt?- A párt megyei végrehajtó bizottsága fenntartja azt a véleményét, hogy a párttörvényt csak az új alkotmány elfogadása után tűzze napirendre az Országgyűlés, s a következő javaslatot teszi az átmeneti időszakra. A többpártrendszer és a pártok működésének elismerése a jelenleg hatályos alkotmány módosításával elérhető. A módosítás deklarálja a pártok alakításának lehetőségét és működési szabadságukat. Utaljon arra, hogy az átmeneti időszakban a pártokra is az egyesülési törvényt kell alkalmazni. Kerüljenek ki az alkotmányból azok a tételek, amelyek meghaladottak és gátolják a többpártrendszer bevezetését.

Az alkotmány módosításával párhuzamosan átmenetileg az egyesülési törvény is módosuljon, rendelkezéseibe épüljön be a pártok működésére vonatkozó sajátos szabályozás, megjelölve, hogy azok csak a párttörvény megalkotásáig lesznek hatályban. Végezetül a pártok bejegyzését az alkotmánybíróság létrehozásáig a Legfelsőbb Bíróságnál lehessen megtenni. A végrehajtó bizottság javaslata áthidalhatja a jelenlegi szorító helyzetet, átmeneti időszakként kezelve az új alkotmány elfogadásáig tartó időt. Ez lehetővé teszi, hogy a politikai pártok megalakuljanak és legitim tevékenységet folytassanak, ugyanakkor vélhetően kevesebb jogi problémát vet fel, mint a jelenlegi elképzelés. Feltételezhető, hogy egy ilyen megoldás támogatásra találna a többi párt részéről is.

Gémes Gábor

✓

Megalakult a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete

A Magyar Gazdasági Kamara székházában szombaton megtartotta alakuló közgyűlését a gazdasági vezetők érdek- képviseleti szervezete. Erdei István, a Csepél Szerszámgép- gyártó Rt. vezérigazgatója, az erdekképviseleti szervezet ideiglenes intézőbizottságának elnökhelyettese bejelentette: eddig összesen 401 gazdasági vezető jelezte, hogy részt kíván venni a szervezetben.

Erdei István bevezetőjében elmondta, hogy a megalakuló szervezet teljesen új utakat jár, hiszen a szocialista országokban nincs példa arra, hogy a gazdasági vezetők érdekeit külön szervezet védené, a tőkés országokban pedig más módon történik a vezetők érdekvédelme. Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója, az ideiglenes intézőbizottság elnöke arról szólt: Magyarországon egyre inkább tapasztalható, hogy konfliktushelyzet alakul ki a munkáltatók és a munkavállalók között, s ezen belül is elsősorban a szakszervezetek és a gazdálkodószervezetek vezetői között. Nagyon visszás a helyzet, hiszen az igazgató és a dolgozó ugyanahhoz a szakszervezethez tartozik, s a köztük lévő vitában a szakszervezet csak a dolgozó érdekeit védi, gyakorlatilag a gazdasági vezetők ér- dekkepviseletével, munkajogi státusával senki sem foglalkozik. Bihari István hangsúlyozta, hogy ez a szervezet nem politikai jellegű, nem is szakszervezetként funkcionál, csak védi az igazgató mint speciális helyzetben lévő munkavállaló érdekeit. Utalt arra is, hogy a S20T- tal megállapodást kötöttek, eszerint az uj szervezet tagjai jogosultak maradnak arra, hogy megtartsák jogfenntartó tagsági viszonyukat a szakszervezettel. Ebben az esetben keresetük 0,1 százalékát vagy 100 forintot kellene jogfenntartó tagsági díjként fizetniük. Azt is megemlítette Bihari István, hogy ez a szervezet csak átmeneti jellegű, s addig van rá szükség,- amíg, Magyarországon egyértelműen nem rendeződnek a tulajdoni viszonyok. Abban az esetben ugyanis a vezetők jogait és kötelezettségeit a tulajdonossal megkötött munkáltatói szerződés szabályozza majd.

Gábor András, a Tungsram elnök-vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke arról szólt: semmi szégyellniva- ló nincs abban, hogy Magyar- országon kezd kialakulni egy vezetői elit. Mint mondotta: éppen az a baj, hogy nincs meg az utánpótlásban a második, a harmadik vonal.

Az előterjesztett alapszabály kimondja, hogy a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete a gazdálkodószervezetek első számú vezetőinek, a munkáltatóknak országos, egyéni és kollektív, gazdasági és szakmai érdekképviseletét ellátó szervezet, amely a Magyar Gazdasági Kamara önálló intézménye. Célja az első számú vezetők általános, közös és egyéni védelme és közös képviselete. A szervezet egyebek között feladatának tartja, hogy ajánlásokat készítsen a vezetők munkaviszonyával, munkaszerződésével, jogi helyzetével kapcsolatos kérdésekben, valmint a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet és az első számú vezető között esetlegesen kialakult konfliktusokkal kapcsolatban. A szervezetnek az önkéntesség elve alapján tagja lehet a vállalatok, szövetkezetek, gazdasági társaságok és általában a gazdálkodószervezetek — munkáltatói joggal rendelkező — első számú vezetője, ha aláírja a belépési nyilatkozatot és kifizeti a tagdiját. A tagdíj az összkereset nettó értékének egy százaléka.

A jelen lévő igazgatók végül elfogadták az alapszabály- tervezetet azzal a megkötéssel, hogy az elkövetkező egy év során szerzett működési tapasztalatok alapján majd átdolgozzák azt. Elfogadták azt is, hogy a szervezet évi költségvetése az első évben 2 millió 400 ezer forint lesz, ebből 1,8 millió a tagdíjakból származik, a fennmaradó 600 ezret pedig a kamara nyújtja hitelben.

Ezután következett a választás. Elnökké Bihari Istvánt választották, a három alelnök Gressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója, Katz Tamás, az Amfora Kereskedelmi Vállalat vezérigazgatója és Mátyus Gábor, a Hosszuhegyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója lett. Valamennyiük, s a 62 tagú felügyelőbizottság megbízatása is egy évre szól. (MTI)

Titkos ügyviteli szabályzat a valutaboltban?

A Cegléden élő Vighné Trencsényi Melinda a minap Kecskeméten járt, hogy a Konsumtourist Rákóczi úti dollárboltjában videolejátszót vásároljon valutáért. Vitte magával két gyermekét, a férje és a maga személyi igazolványát. A boltban azonban nem szolgálták ki, ragaszkodtak a férje jelenlétéhez is. A fiatalasszony nem értette, miért kell mindkét szülőnek és a két gyereknek ott lennie a vásárlásnál. Ezért kérte, mutassák meg neki, hol van ez a szabály leírva.

Az üzletvezető megemlítette, hogy van egy ügyviteli szabályzatuk, de nem mutatta meg, mert szerinte azt csak hivatalos szervek láthatják.

Vighné ezt a magyarázatot nem fogadta el. Kérte, mégis vegyék elő az ügyviteli szabályzatot, különben honnan tudja, hogy a kereskedők helyesen jártak-e el vele szemben? Ismét nemleges volt a válasz, sőt meg is fenyegették, hogy elvitetik a vámőrséggel.'

Telefonon tudakozódtam az esetről a másik féltől. Ám véletlenül a Konzum Kereskedelmi Vállalat Dukát nevű boltjához jutottam el. Ha már igy alakult, Péterváriné Kelemen Ildikó, a valutabolt vezetője válaszolt néhány kérdésre.

Elmondta, hogy a rendelet szerint valóban az egy háztartásban élő családtagok vásárolhatnak személyenként 67 dollárért, azaz 4000 forintnak megfelelő valutáért. Az együvé tartozást személyi igazolvánnyal kell bizonyítani, de nem szükséges a férjnek is jelen lennie a vásárlásnál. Tehát elég, ha a két szülő közül csak az egyik megy el a boltba, s az a házastársának csak a személyi igazolványát viszi magával.

Újabb telefonálgatás után végre a Konsumtourist jelentkezik a vonal másik végén, majd átveszi a szót a valutabolt vezetője, Kürtös István:

— Tudok az esetről. A hölgynek meg is mondtuk, hogy az előírás szerint mindkét szülőnek meg kell jelennie a boltban (a két gyerekkel együtt) a vásárlásnál. Ő azonban férj nélkül jött. Amikor pedig megmagyaráztuk neki, ilyenkor mi az előírás, követelte, mutassuk meg az ügyviteli szabályzatunkat, hogy ellenőrizhesse állításunk igazát. Mi ezt megtagadtuk, mert a szabályzatot csak hivatalos szervek láthatják!

— Akkor honnan tudja a vevő, hogy önök helyesen járnak-e el vele szemben?

— Kérem, mi mindig helyesen járunk eh Különben is, az előírás szerint a gyerekeket is magukkal kell hogy hozzák a vevők. Mi azonban vagyunk olyan humánusak, hogy a gyerekeknek csak a személyi lapjukat kérjük. Á szabályok egyébként is ki vannak függesztve a boltban — válaszolt az utolsó előtti kérdésre Kürtös István. Azt pedig tagadta a boltvezető, hogy a vámőrséggel fenyegették volna meg a ceglédi vásárlót. Szerinte inkább Vighné engedett meg magának oda nem illő hangot.

Nos, a történethez kommentár aligha szükséges. Legfeljebb annyi, hogy akinek nincs takargatni valója, az nem is titkolózik. Főleg, ha a saját ügyviteli szabályzata nyilvánosságra hozott rendeletekre épül.

Az viszont mindenképpen elgondolkoztató, hogy a két valutabolt vezetőjének hozzáállása miért, hogyan lehet ennyire más? ...

Aszódi László Antal

Nyers Rezső a Reform sörözőben

Május elsején Kecskeméten, a vasútkerti ünnepség szónokát, Nyers Rezső államminisztert, a helyi MSZMP-reformkör tagjai á Reform sörözőbe invitálták. Az érdeklődők sokaságának gyűrűjében, bárki bármit kérdezhetett az MSZMP Politikai Bizottságának tagjától. Az éppen ma egy hete elhangzott kérdések és válaszok közül most néhányat közreadunk.

— Hogyan ítéli meg a reform- és a reálpolitika viszonyát?

— A reform a változtatás politikája. Am nagyon fontos, hogy a változtatások ne zilálják szét az emberek életét, ne vezessenek a rend felbomlásához. Ezért van szükség a reformok mellen a reálpolitikára. De mindezeknek párosulniuk kell egyfajta szent hevülettel, lelkesedéssel, eltökéltséggel, mert előre máskülönben nehezen juthatunk.

•— Készül egy takarékossági programcsomag. Melyek azok a területek, amelyek nem kerülnek bele e csomagba?

I if§ A takarékosság a reformok egyik előfeltétele. Minden gazdasz- szony tudja, hogy amikor felborul egy háztartás egyensúlya, azt csak takarékossággal lehet rendbehozni. Erre kényszerül most a nemzet. Ezen dolgoznak most a kormány műhelyeiben,

§ erről fog majd tárgyalni az Ország- gyűlés. Nem lesz ez rokonszenves intézkedés, jól tudjuk, hiszen átmeneti megszorításokkal jár együtt. Nem lesz' diadalmenet, de nem lesz elviselhetetlen sem. A takarékossági politikai mindenütt a világon kitartást, lelkierőt követel a népektől. Két területet nem érint várhatóan: a közoktatást .és az egészségügyet.

— Lesz^e számonkérés azokkal szemben, akik visszaélve a gyenge kormányzat adta lehetőségekkel, jogtalan anyagi előnyökhöz jutottak az elmúlt évtizedekben?— kérdezte az egyik érdeklődő a tömegből.—Ok ma is gond nélkül élnek, míg nekünk, kisembereknek, napról napra romlanak az életfeltételeink.

— Az adózási rendszer következetes működtetése a garancia arra, hogy hasonló ne történjen a jövőben. Viszont egy vagyonelszámoltatási kampány beindítását nem látjuk helyesnek. Ugyanis sok háztartást kellene megbolygatni ahhoz, hogy. egy-két jogtalanul szerzett vagyon birtokosa fennakadjon a hálón. S az ilyen karii- pány további bizonytalanságot, bizalmatlanságot szülne az emberekben.

' — Az SZKP KB legutóbbi ülésén Gorbacsovnak sikerült rábeszélnie a sztálinistákat, fundamentalistákat, hogy vonuljanak ki a hatalomból. Nem kellene szólni Gorbacsovnak, hogy hasonló rábeszéléssel a mi központi bizottságunkon is segítsen? — hangzott a következő kérdés.

— Nem valószínű, hogy a mi fundamentalistáink hallgatnának rá. Igaz, ma is vannak közöttük olyanok, akiknek talán az az első, amikor reggel felkelnek, hogy eléneklik a Bunkócs- kát... Fontos, hogy minden posztra alaposan felkészült, rátermett vezetők kerüljenek. De ez olyan feladat, amit nem Gorbacsovnak, hanem nekünk, magunknak kell megoldanunk.

—Lassan tűrhetetlenné válnak azok az ellentmondások, melyek a politikai bizottságon belül is jelentkeznek. Egy- r másnak ellentmondó nyilatkozatok jelennek meg. Olykor még Grósz Károly is rácáfol korábbi kijelentéseire. Például csípőből tüzelt a reformkörökre, mondván, hogy néhány ember véleményére nem ad. Két nappal később pedig, a politikai bizottság ülése után azt nyilatkozta, hogy messzemenőkig egyetért a reformkörökkel.

— A főtitkár sincs könnyű helyzetben — mondta az államminiszter. — De a politikai bizottságon belül nincs akkora ellentmondás, mint amekkorát a tömegkommunikáció sejtet. Hibás megnyilvánulása, elszólása minden politikusnak lehet. Az már a tévé, a rádió, illetve a nyomtatott sajtó felelőssége, hogy mit milyen hangsúllyal közöl, mit hogyan tálal. Másként kell kezelni egy fehér asztal mellett tett kijelentést és másként a hivatalos megnyilatkozásokat Ugyanakkor nekünk, politikusoknak is tanulnunk kell ezekből a hibákból, feszesebben, felreérthetetlenebbül, meggondoltab- ban mondva el mondandónkat...

— A tulajdoni reform alatt elsősorban mit kell értenünk?

— A kisvállalkozások tehetőségeinek kiszélesítését, szabadabbá tételét, valamint a külföldi—magyar vegyes tulajdonú társulások létrejöttének segítését. Kérdés, hogy ez utóbbit milyen gyorsan és milyen mértékben sikerül elérnünk. Ha minden az elképzelt, jó ütemben halad, akkor 1992-től egy valóban tartós növekedési ütemet érhet el a gazdaságunk. Ennek azonban előfeltétele az is, hogy stabil legyen a kormányzat — amit a többpártrendszer bevezetése fellazított —% különben a nyugati tőke tartózkodó marad.

•' Koloh Élek