Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-06 / 106. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 6. EURÓPA TANÁCS: Különleges meghívotti státus Magyarországnak Különleges meghívotti státust hoz létre a kelet-európai országokkal való együttműködés előmozdítása végett az Európa Tanács parlamenti gyűlése — jelentette be pénteken Louis Jung, a testület elnöke, a tanács alapításának 40. évfordulója alkalmából rendezett átrasbourgi ünnepségen. A státus egyik első várományosa Magyar- ország. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, Roman Mali- nowskival, a lengyel szejm marsall- jával együtt a díszünnepség egyik vendége volt, s a testület mindkettőjüket meleg tapssal üdvözölte. A különleges meghívotti státus lehetővé teszi majd, hogy hazánk képviselői jelen legyenek a péntek óta 23 nyugati parlamenti demokráciát tömörítő szervezet különböző megmozdulásain, tanácskozásain, megkönnyíti csatlakozását azokhoz az együttműködési megállapodásokhoz, amelyeket az Európa Tanács égisze alatt dolgoztak ki. 129 ilyen megállapodás született az elmúlt négy évtized során, a legkülönbözőbb területeken, az egészségügytől az oktatásig, a környezetvédelemtől az emberi jogokig. Ezek legnagyobb része nyitott nem tagállamok csatlakozása előtt is. Hazánk két éve vette fel a kapcsolatot a strasbourgi székhelyű testülettel, s tavaly Budapest vendége volt Louis Jung, a parlamenti gyűlés elnöke. Ő hívta meg az évfordulós ünnepségre az Ország- gyűlés elnökét. A kelet-európai országokban azóta is zajló gyors fejlődés magyarázza az Európa Tanács pénteken bejelentett további kezdeményezését a közeledésre. Új VSZ-javaslat a bécsi tárgyalásokon (Folytatás az 1. oldalról) élőerőt, a csapásmérő repülőgépeket és harci helikoptereket, a harckocsikat, a tüzérséget és a páncélozott szállítóeszközöket, az első fordulóban előterjesztett NATO-javaslat viszont ezek közül csak az utóbbi hármat tartalmazta. A „huszonhármak” plenáris ülésén az NDK küldöttségét vezető nagykövet, Klaus-Dieter Ernst tájékoztatást adott a VSZ-tagországok áprilisban Berlinben tartott külügyminiszteri értekezletéről. Elmondta, hogy a tanácskozáson nagy figyelmet fordítottak az európai harcászati atomfegyverek problémájára. A nagykövet később sajtóértekezletet tartott, s ezen kijelentette, hogy a hagyományos haderő csökkentéséről és a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek leszereléséről való megállapodást nem kívánatos ösz- szekapcsolni. Ezért javasolják a VSZállamok külügyminiszterei NATO- partnereiknek, hogy kezdjenek külön tárgyalásokat a taktikai atomfegyverekről. Veszélyes lenne azonban, ha a NATO a „hoszonhármak” bécsi tárgyalásainak eredményességétől tenné függővé e javaslat elfogadását — mondotta. Steven Ledogar nagykövet, az amerikai delegáció vezetője pénteken újságíróknak nyilatkozva üdvözölte a haderőcsökkentés földrajzi övezeteire tett VSZ-javaslatot, bár szerinte hiányolható, hogy az nem tartalmaz adatokat az ezekben végrehajtandó haderő-csökkentési mértékekre. Az amerikai diplomata nem értett egyet azzal, hogy a pénteki ülésen a Varsói Szerződés részéről felvetették a harcászati atomfegyverek kérdését, mivel az nem tartozik a bécsi tárgyalások tárgykörébe. Úgy vélekedett: a VSZ-partner „nem tudott ellenállni a kísértésnek”, hogy a NATO-n belül erről folyó heves vitát kihasználja a maga számára. Gorbacsov fogadta a japán külügyminisztert Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke pénteken a moszkvai Kremlben fogadta Unó Szószuké japán külügyminisztert. A megbeszélések kezdete előtt a szovjet vezető japán újságírók kérdéseire válaszul elmondta, hogy Japánba szóló érvényes meghívásának eleget kíván tenni. Még az újságírók jelenlétében lezajlott kötetlen üdvözlés közben Gorbacsov elismerően szólt Unó tévéinterjújáról, amelyben a japán politikus néhány mondat erejéig oroszul szólt a nézőkhöz. A Gorbacsov dolgozószobájában zajló tárgyalások a kétoldalú kapcsolatok fejlődésére, az ázsiai—csendesóceáni térség problémáira és néhány más nemzetközi kérdésre teijedtek ki. TÖMEGSÍRBAN HALOTTAK TÍZEZREI A román „Gulág” 104 tábora Az ötvenes évek elején végzett romániai tisztogatások keretében szerbek tízezreit hurcolták a román „Gulág” táboraiba, ahol igen sokan halálukat lelték írta a NIN című belgrádi hetilap legfrissebb számában. A Bánátban és Moldvában élő szerb lakosság üldözése Jugoszlávia és a Tájékoztató Iroda 1948-as szakítását követően, a nagy politikai perek után, 1950 szeptemberétől kezdődött Romániában. A kulákok, illetve a „nemzetietlen elemek és provokátorok” ellen indított kampány — a belgrádi hetilap szerint — elsősorban a „titóiz- mussal” vádolt szerbeket sújtotta, bár az áldozatok között voltak magyarok, horvá- tok, németek és zsidók is. A kivégzésekkel, fosztogatásokkal és más intézkedésekkel kísért deportálások 1951 júniusában érték el csúcspontjukat. A biztonsági szolgálat akkori „megelőző akcióinak” ürügyéül azt hozták fel, hogy Jugoszlávia angol és amerikai támogatással meg akarja támadni Romániát. A jugoszláv sajtó most először utalt a román „Gulágra”, amelynek 104 tábora az ország délkeleti részén, a Duna-deltánál terült el, Baraganu környékének homokos pusztaságán. A román hatóságok tagadják e táborok létét, s valóban ma már csak a szerb áldozatokat rejtő tömegsírok találhatók a homokdűnéknél — írta a NIN. A hetilap szerint a halottak száma 15 és 65 ezer között lehet. A hivatalos román statisztikák napjainkban 24 ezerre teszik a szerb nemzetiségűek számát, jugoszláv becslések szerint azonban legalább ötvenezer szerb él Romániában. Lázadoznak a kínai újságírók A kínai belpolitika változását tükrözi, hogy május 4-én a pekingi diákokkal együtt több mint 200 kínai újságíró is részt vett az utcai tüntetésekben, s a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta első ízben követelte a sajtószabadságot. A kínai sajtó legújabbkori történetében példa nélkül álló megmozdulásban részt vettek a Zsenmin Zsipao, a Kínai Kommunista Párt központi lapjának újságírói is. Megfigyelők az újságírók látványos megmozdulását összefüggésbe hozzák a diáktüntetésekkel, amelyek résztvevői' nemcsak sajtószabadságot követeltek, hanem élesen elmarasztalták az újságírókat is. A Peking Egyetemen olyan tacepaót függesztettek ki, amely kutyaként ábrázolta az Új Kína hírügynökséget. A kutya szájában „hazugság” feliratú csont volt látható. Kínai sajtókörökből származó hírek szerint az újságírók több más akciót is terveznek. Egyebek között petíciót szándékoznak benyújtani a kommunisÜlést tartott az MSZMP Központi Bizottságának tanácsadó testületé Tagnap ülést tartott az MSZMP Központi Bizottságának tanácsadó testületé. Áttekintette a párt és a Központi Bizottság tisztségviselői munkájáról szóló Írásos tájékoztatókat, és minősítette azokat. A testület véleményt cserélt a KB soron következő ülésének napirendjével összefüggő kérdésekről, a Minisztertanács összetételének bejelentett átalakításáról, valamint a politikai, a gazdasági és intézményi reform helyzetéről. Az ülésen javasolták több, az utóbbi időben félreértéseket okozó bejelentés, elhatározás, politikai és kormányzati értékelés előzményeinek, hivatalos tárgyalási anyagainak,közlését. Kezdeményezték a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos alapvető dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, illetve részletes tájékoztatás adását az új környezetvédelmi megállapodásokról. A testület megfogalmazta az országgyűlési és a tanácsi választásokkal, illetve az MSZMP-nek a választásokra történő felkészülésével kapcsolatos véleményét, és ezeket eljuttatja | Központi Bizottsághoz. (MTI) a ülésén. Tüntethetnek-e a gyerekek? Kiviheti-e az iskola tüntetésre a gyerekeket? — erről érdeklődött a héten történt váci, Chinoin elleni gyerektüntetes kapcsán a Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársa. Mint ismeretes, a hét elején a Chinoin váci telepének működése ellen tüntetést rendeztek, amelyre javarészt gyerekek vonultak ki. Ezt követően, mint a Pest Megyei Hírlap május 4-ei száma írja: „Felháborodott anyák és apák telefonáltak a szerkesztősegbe, hogy milyen jogon meri valaki az ő gyerekeiket egy tüntetésre kivezényelni, hiszen azon részt venni nem a gyerekek dolga. Mint a Pest Megyei Hírlap írja, a szülők azt is elmondták, hogy a tanárok ötös osztályzatot ígértek egy-egy jól sikerült tábláért.” Spengler Györgyné, a Művelődési Minisztérium alapfokú nevelési főosztálya vezetőhelyettese közölte: eddig még ilyen eset nem fordult elő, ám semmilyen rendelet vagy állásfoglalás sem szabályozza ezt. A józan ész azt diktálja, hogy az iskolát nem lehet kitenni direkt politikai csatározásoknak. Az ilyen jellegű megmozdulásokhoz a gyerekek politikailag éretlenek. Elképzelhető azonban az iskola bevonása olyan akciókba, amelyek a gyerekek érdekeit is szolgálják — adott esetben ez lehet a környezetvédelemmel kapcsolatos;—, de ezekben az esetekben is a gyermekek részvételéhez a szülők előzetes beleegyezése szükséges. A minisztérium képviselője elmondta: az oktatási törvény és végrehajtási rendeletéinek felülvizsgálata során foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az ifjúsági szervezetek és politikai mozgalmai milyen módon kapcsolódhatnak és milyen módon nem kapcsolódhatnak az iskolához. Itt a rendező elv az, hogy az iskola nem válhat politikai viták és nézetek ütközőterévé, de minden tanulónak és természetesen pedagógusnak is joga, hogy bármely engedélyezett mozgalomba bekapcsolódjon. Ez azonban nem érintheti a törvényben szabályozott tanulói és pedagógusi kötelezettségeket. (MTI) A kormánnyal, illetve annak egyes tagjaival szemben a megválasztott képviselők egynegyede, esetleg már egyötöde kezdeményezhesse a bizalmatlansági indítványt — javasolta az Ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága pénteki A testület a parlament májusi ülésszakára készülve számos tervezett jogsza- bálymódositást vitatott meg. A többi között a bizottság elé került az alkotmány módosításának tervezete, a házszabályok kiegészítéséről szóló előterjesztés és a Sztálin emlékét megörökítő törvény eltörlésének indítványa. A részletekbe menő vita után egyhangúlag elfogadott módosító javaslattal a korábbi tervezet egyharmados arányához képest a testület jelentősen csökkentené a bizalmatlansági indítvány benyújtásához szükséges csatlakozások számát. Kiegészítésként javasolta azt is, hogy az indítvány feletti * vitát és szavazást a benyújtástól számított öt napon túl, de 15 napon belül ejtsék meg. Ez kellő felkészülési időt biztosítana a honatyáknak, ugyanakkor megakadályozná az indítványok „elfektetését”. A jogi bizottság javaslata szerint a bizalmat vesztett kormány az új Minisztertanács megválasztásáig hivatalban maradna ugyan, és a kormányt megillető jogokat gyakorolná; azonban nem köthetne nemzetközi szerződést, és rendeletet is csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothatna. Kompromisszumos megoldásként a képviselők úgy szavaztak, hogy a bizalom megvonása esetén az új Minisztertanácsot 60 napon belül válasszák meg, a kormányprogram ismeretében. Ez utóbbi törvénypont azért okozott némi zavart, mert a jelenlegi átmeneti helyzetben a mostani alkotmány szellemét tükröző szabályozás keveredik az új alkotmány szellemében fogant módosításokkal. Mint az ülésen részt vevő Schmidt Péter jogász professzor kifejtette: a bizalmi kérdések szabályozása már a hatalKépviselők bizalmatlansági indítványról Új kormányhivatalnokok Lemondott az MSZDP szóvivője Ruttner György lemondott a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban viselt valamennyi tisztségéről, így a szóvivői posztról is. A döntésről, annak hátteréről nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. — Az elhatározás már hetek óta érlelődött bennem — mondotta Ruttner György. — Mégis megvártam a május elsejei ünnepségeket, hiszen tevékenyen részt vettem a nagygyűlés előkészületeiben, a külföldi testvérpártok képviselőivel folytatott tárgyalásokban. Lemondásomat Révész Andrásnak, az MSZDP elnökének jelentettem be, mivel a szerveződés jelenlegi kezdeti stádiumában — a történelmi múlt miatt — egyedül őt tekintem legitim vezetőnek. Arra a kérdésre, hogy mivel indokolja döntését, az MSZDP volt szóvivője kifejtette: 4— Nem tudom, hogy a jelenlegi körülmények között milyen álláspontot is képviselhetnék mint szóvivő, ugyanis nem járt eredménnyel az az erőfeszítésem, hogy megbékítsem a vitatkozó feleket, hogy lecsillapítsam a személyeskedést, a túlfűtött érzelmeket. Úgy vélem, az érintettek nem érzik át a szociáldemokráciával szembeni felelősségüket. Elfeledkeznek arról, hogy nem csupán a szociáldemokrata párt sorsáról, hanem az ország jövőjéről van szó. A tolerancia — ez a hagyományosan szociáldemokrata alapelv — teljesen hiányzik a vitázó felekből. Hiszen ez a tolerancia éppen az önkorlátozást, önmagunk visszafogását, s részben az önkritikára való hajlamot kell hogy jelentse. Egyébként azt hiszem, a társadalom is mást várt a szerveződő pártoktól. Mégpedig azt, hogy személyi érdekellentéteiket félretéve a belpolitikai élet legfontosabb kérdéseire koncentráljanak. Lemondásommal is szeretném felhívni a figyelmet az egység fontosságára. Úgy gondolom, hogy az érvek kifogytával ez az egyedüli lépés, amivel élni lehet. Ettől függetlenül továbbra is szociáldemokrata maradók, a továbbiakban egyéni módon kívánom a szociáldemokráciát szolgálni. Mély meggyőződésem ugyanis, hogy az országnak nagy szüksége van a szociáldemokráciára, hiszen megléte a demokratikus társadalomba való békés átmenet lehetőségét teremti meg. Döntésemben az is közrejátszott, hogy jogászként komoly feladatot jelent számomra az alkotmányozási folyamatban, a jogállam megteremtésének munkálataiban való részvétel. S hamarosan megszületik második gyermekem, érthető módon most ez is leköti figyelmemet. így félő, hogy nem maradna kellő energiám a rendkívül felelősségteljes és időigényes szóvivői munka ellátására. ta párt központi bizottságának, a központi kormánynak és a parlament elnökségének, s követelik olyan sajtótörvény megalkotását, amely valóban biztosítja számukra, hogy az igazságnak megfelelően tükrözzék írásaikban mindazt, ami .Kínában történik. Másrészt az újságírók is követelik, hogy folytasson velük párbeszédet a párt- és az állami vezetés, szüntessék meg a sajtó szigorú irányítását és kísérletképpen jelöljenek ki Pekingben és a tartományi központokban olyan lapokat és folyóiratokat, amelyek a pártközpont propagandaosztályának és az államtanács sajtóhivatalának közvetlen ellenőrzése és beavatkozása nélkül tevékenykednek. Ilyen kísérlettel be lehet bizonyítani, hogy a kínai sajtó képviselői igenis alkalmasak arra, hogy szigorú felügyelet, állandó beavatkozás és cenzúra nélkül tevékenykedjenek, szolgálják a reform és | szocializmus ügyét — mutatnak rá az újságírók. Közlemény a pedagógusok túlóradíjáról Félreértésre adott okot a pedagógusok, körében a Magyar Közlöny legutóbbi számában közzétett 12. számú MM-rendelet. A rendelet, amely ugyan május 1-jével lépett hatályba, nem jelenti azt, hogy a pedagógusok a Minisztertanács és a SZOT korábbi megállapodásának megfelelően — ne február 1-jei hatállyal kapják meg visszamenőlegesen a felemelt túlóradíjakat. Az erre a célra biztosított összegek (550 millió forint) a tanácsoknál vannak. (MTI) Új szövetkezeti törvényre van szükség Az átalakulási törvény, illetve a szövetkezeti törvény módosítása csupán átmenetileg oldja meg a szövetkezeti kereteket feszítő szervezeti és érdekeltségi problémákat. Egyebek között így foglalt állást Köveskúti Lajos vezetésével pénteken tartott tanácskozásán az Országos Szövetkezeti Tanács, amikor a szövetkezetek jogi szabályozásának időszerű kérdéseiről tárgyalt. A mozgalom erőteljes kibon-' takoztatása egy teljesen új szövetkezeti törvény megalkotását teszi szükségessé. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munkákat egy, már korábban létrehozott bizottság, megkezdte. A testület a továbbiakban megállapította: a mostani módosítások megteremtenék az esélyegyenlőséget a szövetkezetek és a gazdasági társaságok között. A szövetkezeti mozgalom évek óta törekszik a tagok vagyonérdekeltségének növelésére és a szövetkezeti vagyon helyzetének rendezésére. Minderre rövidesen — miként a tanácskozás vitájában felszólalók is megerősítették — minden szövetkezetben lehetőség lesz, függetlenül attól, hogy az átalakulás kérdése felmerül náluk, vagy sem. Az is elhangzott, hogy.a közös vagyon felhalmozásában évtizedek óta nem érvényesült a tagok döntése, ezért indokolt, hogy a közös vagyon egy részét közgyűlési határozattal, értékpapír formájában felosszák a tagok között. Am arra szigorúan ügyelni kell, hogy a vagyon évenkénti növelése mindenkor a tagók döntésének megfelelően történjék. mi ágak megosztásának elvére épülő új alkotmány jegyében készült. A parlamentarizmus szabályainak megfelelően a kormányfő jelölésének joga a köztársasági elnököt illeti meg. Személyéről, a kormány tevékenységéről azonban — a bizalmatlansági indítvány jogával élve — a parlament mond értékítéletet. A szabályok zökkenőmentes működése esetén természetes, hogy a kijelölt kormányfő már körvonalazott programmal áll az Országgyűlés elé. Magyarországon a már szükségessé vált. bizalmatlansági jogintézmény egyelőre — némi módosítástól eltekintve — kénytelen együttélni a régi alkotmánynyal. Kilényi Géza igazságügyminiszterhelyettes ezzel kapcsolatban tájékoztatta a képviselőket, hogy a tárca már javában dolgozik azon az újabb alkotmánymódosításon, amely a köztársasági elnök jogköréről szól, s egyben rendezi a jelölés problémáját is. A parlamenti bizottsági ülések új szokásrendjének megfelelően több új kormányhivatalnok mutatkozott be az országgyűlési testület előtt. A Belügyminisztérium újonnan hivatalba lépett vezetőivel Horváth István, a tárca irányítója ismertette meg a törvényhozókat. Horváth Lajos, a parlament alelnö- ke az Országgyűlés Hivatalának vezetői posztjára jelölt Soós Tibort és a törvényhozó testület főtitkárának tisztére javasolt dr. Soltész Istvánt mutatta be. Ez utóbbi hivatal felállítását a most módosuló házszabályok javasolják. A főtitkár szerteágazó tevékenységi köréhez tartozik majd, hogy őrködjék a házszabályok betartása felett, szakismeretével segítse a parlament elnökét, s támogassa a képviselők felkészülését a törvényjavaslatok vitájára. Multinacionális céggé alakul a Tungsram Felvásárolt részvények Tegnap, többszöri halasztás után, aláírták azt a nagy jelentőségű üzleti szerződést, amelynek alapján az osztrák Girozentrale bankcsoporthoz tartozó 13 pénzintézet, köztük francia, luxemburgi, NSZK-beli és liechtensteini bankok megvásárolták a Tungsram Rt. összrészvényeinek 49,65 százalékát. A részvényekért összesen 110 millió dollárt fizettek, a nagyvállalat eddigi 92 százalékos részvénytulajdonosának, a Magyar Hitelbanknak. A Tungsram-részvények 8 százalékával továbbra is a magyar állam rendelkezik. A mostani megállapodás az első, amely nemzetközi bankkonzorcium összefogásával egy szocialista országbeli vállalatból nemzetközi részvénytársaságot hoz létre. A szerződés megkötését követő sajtókonferencián a részvényesek közölték: a Tungsram gazdálkodását külföldi menedzserek segítik majd úgy, hogy három év múlva a cég megtízszerezze jelenlegi nyereségét. Ezáltal a több mint 50 százalékos magyar tulajdon háromszor annyi hasznot hoz majd a hazai részvényeseknek a 90-es években, mint amekkora nyereséget adott eddig a 100 százalékos magyar tulajdonú vállalat. Azután, hogy a Tungsram a piacot meghatározó nemzetközi multinacionális céggé válik, vagyis az átszervezést követően a Girozentrale kizárólagos meghatalmazást kap, hogy a Tungsramot felvezesse a nyugati országok tőzsdéire, a megvásárolt részvényeket kibocsáthassa, vagy az eladott részvényeket a nemzetközi beruházásoknál magánúton értékesíthesse. A Tungsram Rt. tavaly 13 milliárd forint értékben forgalmazott, nyeresége 235 millió forint volt. A cégnek jelenleg semmiféle adóssága nincs, és likviditási gondjai is megoldódtak a közelmúltban, az rt. alaptőkéjének többszörös emelésével. (MTI) A Budapesti Reformkor állásfoglalása Az MSZMP Budapesti Reformkoré a Duna Kör felkérésére megvitatta a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének társadalmi, politikai és gazdasági vonatkozásait. Álláspontját az alábbiakban kívánja nyilvánosságra hozni és egyben a kormány figyelmébe ajánlani. E beruházás sorsáról a mai társadalmi-gazdasági helyzetben elsősorban politikai kérdésként szükséges dönteni. A kormány reformelkötelezettségének próbakövévé vált, hogy ebben a kérdésben valóban sZakít-e az eddigi — szavakban általa is elítélt — hibás döntéshozatali módszerekkel. Ezért a válságból való békés kibontakozás érdekében szükséges, hogy a kormány a nagymarosi vízlépcső építési munkálatait haladéktalanul állítsa le. (OS) Tragikus játék a pisztollyal Csütörtök este Cigándon Hornyáic József rendőr főtörzsőrmester, körzeti megbízott szolgálati pisztolyával véletlenül halántékon lőtte Fe- •rencsik Zoltán 8 éves iskolai tanulót a gyermek szüleinek lakásán. A gyermek a helyszínen meghalt. Ä vizsgálat szerint a főtörzsőrmester korábban a Tiszánál orvhorgászokat ért tetten, és valószínűleg ekkor tölthette csőre fegyverét. Ezt követően ment a Ferencsik családhoz, ahol hivatalos ügyben járt el. Mivel a kisgyermek édesapja nem volt otthon, a várakozást játszadozással töltötték. Ennek során került elő a pisztoly, amelyből a tarat a rendőr kivette, de nem vette észre, hogy a fegyver csőre töltve maradt. A tragikus balesetet követően Hornyák főtörzsőrmester öngyilkossági szándékkal főbe lőtte magát. A körzeti megbízottat a mentők életvesze- lyes állapotban kórházba szállították. Az ügy vizsgálatát a katonai ügyészség folytatja. A Belügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint május 5-én, pénteken a kora délutáni órákban a kórházban elhunyt Hornyák József rendőr főtörzsőrmester. (MTI)
