Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-05 / 105. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1989. május 5. I smét gyengécske évad felé közeleg a kecskeméti Katona József Színház, már ami az előadások művészi színvonalát illeti. Ez megfogalmazódott a teátrum művészeti tanácsának legutóbbi értekezletén is. Lehetne sokkal jobb, érdekesebb, igényesebb. Lehetne, de a jövő évadra hirdetett műsortervet nézve — Ml MENNYI A SZÍNHÁZBAN? melyben ismét sok az operett —, maradjunk a feltételes módnál... Persze, az idősebb korosztály, már csak nosztalgiából is, megtekinti majd ezeket a habkönnyű darabokat. Mit számít a színvonal, ha felcsendül a „Hajmási Péter”...? S bizonyos tekintetben igazuk van. Mert a most véget ért évad bicegős operettjeinél csak a prózai művek sántítottak jobban e patinás színházban. Nem csoda, hogy a „szakma” fintorog és legyint, ha a mai kecskeméti produkciókról esik szó, s a kritikusok sem törik magukat, hogy az előadásokról írjanak. A fantom félmillióval besegített Nyilatkozik: a gazdasági igazgató Egyoldalú műsorpolitika, közepes színészi alakítások, halvány rendezések. S egy nagy tévedés, miszerint: csak a szórakoztatás a színház feladata, az ízlésformálás másodlagos. Mint annyi minden más, e gyengécske színvonal emelése is csupán pénz kérdése? Nos, nézzük meg, mire mennyit költenek ma a kecskeméti színházban! — Egy évadra 51 és fél millió a költségvetésűnk |— tájékoztat Kerékgyártó László, az intézmény gazdasági igazgatója. — Ebből több mint 43 millió forint az állami támogatás, a többi pedig a saját bevételünk. — Az eladott jegyekből? — Is. Ezenkívül a reklámból, a műsorfüzetekből, illetve az autóbuszunk bérbe adásából tehetünk szert bevételre. Ami várhatóan az előző évadéhoz hasonlóan alakul. — Az elmúlt héten nem tartottak előadást, ugyanis bérbe adták a nagyszínházát, ahol amerikai—magyar koprodukcióban Az operaház fantomja című filmet forgatták. Mennyit fizetett ezért a nyolc napért a Mafilm? — Bérleti díjként 530 ezer forintot, továbbá kifizetik az igénybe vett, csaknem negyvenfős műszaki személyzet munkabérét ez időre, illetve az energia- költséget. — Tehát a színház jól jár anyagilag? — Igen. Erre a nyolc napra bérleti előadások voltak hirdetve, amiket természetesen megtartunk, egy héttel meghosszabbítva az idei évadot. Egyébként büszkék is lehetünk, hiszen a producerek és a rendező nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa többi, múlt században épült színházait is megtekintve választották a kecskemétit a film forgatásának egyik színhelyéül, mondván, hogy ez a legszebb. — Mennyi ma a színházban az átlagfizetés? — Bruttó? Hétezer-kétszáz forint, a kétszáztíz fős dolgozói létszámot tekintve. — Az összlétszámnak körülbelül az egyharmada művész, kétharmada a műszaki, illetve kisegítő személyzet. — Ez az arány reális, a vidéki színházakhoz viszonyítva. — Nem az arányra, inkább arra lennék kíváncsi, mekkora a szóródás a fizetések között. ás Jelentős. — Nem lehetne konkrétabban? Gondolom, a direktoré a. legmagasabb. Mennyit kap havonta, a nyugdíja mellé? H úszonhatézer-Kéfszázat. De j bruttó! — És egy ének- vagy tánckari tag? — Négyezret. Szintén bruttó !. A Művelődési Minisztérium nemrég tett ígéretet, hogy rendezi a színészek bérét. Egyébként ma már nem az alapfizetést kell jtézni, ha pénzről beszélünk, hiszen az adó lényegesen módosíthatja azt, hogy valójában ki mennyit visz haza. Ezenkívül ha egy színész az évadra előírt 60 előadásánál többet teljesít, minden fellépés után plusz 300 forintot kap. — Amiből ugyancsak adót, SZTK- hozzájárulást vonnak, s ami marad, azt csak egyetlen szóval lehetne aposztrofálni: nevetséges! Ahogy éhbérnek minősíthető az ének- és tánckari tagok keresete is. A rendezők mennyi pénzt kapnak a pluszmunkákért? — Egy évadban két darabot kell színpadra állítaniuk a havi fizetésükért. Ha ezen felül is vállalnak rendezést a mi színházunknál, akkor az évi bruttó bérük 15 százalékát vehetik fel pluszként. Ez körülbelül 20-25 ezer forintot jelent, levonások nélkül. — És ha elmennek inkább vendégrendezőnek egy másik színházhoz? — Kétségtelen, hogy akkor anyagilag jobban járnak, hiszen a vendégrendezés alku kérdése. Akár dupláját is kaphatják, mint itt. —; A kecskeméti színház direktora minden évadban vállalkozik arra, hogy 2-3 darabot színpadra állítson. Ő menynyiért rendez? — A színház felettes szerve, a megyei tanács illetékes osztálya dönt az anyagi honorálásának mértékéről. — S ebben az évadban hogyan döntött? Hiszen ez alkalommal a Tizenkettedik óra és a Stuart Mária című darabok színrevitelére vállalkozott az igazgató, Lendvay Ferenc. Egy-egy rendezésért mennyit vett fel? — Hatvanhatezer forintot. Természetesen ez is bruttó, az adólevonás igen nagy ... — Elhiszem. A nagyszínházi produkcióknál általában mennyi pénzt áldoznak díszletekre, jelmezekre? — Átlagban ez nem haladja meg a 400 ezer forintot. Az összkiadásainknak mintegy 8 százaléka. A munkabérek visznek el 62 százalékot, az energia- költségek 20-at. — Hány bérlője van a színháznak, illetve hány nézőre számítanak ebben az évadban — Egy-egy zenés darabot általában negyvenszer, míg a prózaiakat harmincszor kell műsorra tűzni, hiszen a kapott állami támogatás 380 előadásra kötelez bennünket. Mintegy 130 ezer nézőre számítunk, s a bérlőink száma 10 ezer. Kecskeméten május 21-én ér véget az évad, ezt követően Baján vendégszerepel majd a társulat, egy hónapon át. Lehetne vitatkozni, hogy az idei produkciók színvonalával adekvátak-e az említett költségek, hogy mi a sok és mi a kevés, hogy mi az, amire jelentősebb összegeket érdemes áldozni és mi az, ami nem ér két fillért sem. Egyazonban bizonyos: színház nélkül sokkal szegényebbek lennénk még így is. Hogy pontosan mennyivel? Nos, ez az, amit lehetetlen pénzben kifejezni. Koloh Elek KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK s KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulan- cia,(T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24), Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220), Kunszent- miklós: központi rendelő (T.: 155), Du- navecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Mánya I. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-101), Lakitelek: dr. Kalocsa Z. (Lakitelek, Álkotmány u. 3. T.: 42-015), Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-190), Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa Gy. u. 76. T.: 44-086). Lelkisegély-szolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap 6 óráig hívható. KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csoma, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234; éjszakai ügyelet: 213-as mellék, URH-szoba: 219-es mellék.) A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, .Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt. központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Fájsz, Dusnok: dr. Kis J. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12), Dunapataj, Harta:/dr. Mácsik E. (Dunapataj T.: 33). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (Tf: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlászló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma', Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31). BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Po- komy u. T.: 11-244), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori,i csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és .vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, má- tételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, káskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 69), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonoston, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket látják el. (T.: 41-011). ÁLLATORVOSOK ÜGYELETI SZOLGÁLATA Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze- remle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar,, Sü- kösd, Ersekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas. L. (Gara, Vörös Hadsereg' u. 7/A.), Felsőszentiván, Csávoly, Bács- bokod:, dr. Szabp B. (Bácsbókod, Tol- buhin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katy- már, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagy- baracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa u. 31. T.: Kunszentmiklós: 51- 348), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs., u. 17/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget, u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszent- benedek: dr. Südi I. (Úszód,. Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, Öregcser- tő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Homokmégy, Dózsa u. 14. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Kun- váry J., Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.) , KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—:3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Jakabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192). Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 56-448), Tisza- kécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Ti- szasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56- 948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmiklós, Petőfi-ltp. B ép. T.: 51-518), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Vörös Hadsereg u. 48/A.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53- 043), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41-130), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5/1. T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfélegyháza, Batthyány u. 1. 3/5. T.: 62- 645), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Árpád u. 28.), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Bo- rotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. з. ), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy, (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától, hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Szé- chenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság и. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15.; Solt: Béke tér 6. Irányjelző ALKALMAZKODÁS A KÖRNYEZETHEZ Az idősebb korúak közlekedési gondjai «1.) Az öregedéssel együtt jár a halláscsökkenés is. A halláscsökkenést a fül megfelelő rezgésérzékelő sejtjeinek pusztulása okozza. Szerepet játszhat ebben a jármű , nagy zajszintje is. Az idősebb járművezetők között sok a magas vérnyomású. Ennek legjellemzőbb tünete a fejfájás, ä fáradékonyság és a heves szívdobogás. A nagy ütőérnyomás a szív munkáját háromszorosára is emelheti. A szív egy idő után kifárad és szívelégtelenség jelei mutatkozhatnak. A szív azért is fárad ki hamarabb, mert a magas vérnyomás rendszerint érelmeszesedéssel is jár, és a szívkoszorúerekre is kiterjed, ezért a szív kevesebb vért kap. Magas vérnyomásban szenvedő egyénnek járművet vezetnie nem szabad. Ugyanis nemcsak saját magát, hanem más emberek testi épségét is veszélyezteti, ha például vezetés közben szédülés fogja el. Öregkorban gyakran előfordul az alacsony vérnyomás is. A vezetésbiztonság szempontjából az alacsony vérnyomás akkor okozhat bajt, ha hirtelen csökken. Ennek jellemző tünete az ájulás. Ezt különböző tényezők okozhatják, például nagy melegben való hosszan tartó vezetés vagy nagyfokú ijedség. Az alacsony vérnyomást hirtelen előidézheti bizonyos értágító gyógyszerek fogyasztása is. Az alacsony vémyomású járművezetőknek ajánlatos kávé fogyasztása vezetés előtt. Nagyon lényeges megemlíteni a környezet hatását az idősebb járművezetőkre. A közlekedő embert a környezetből, a forgalomból kisebb-nagyobb mérvű fizikai hatások érik, amelyek bizonyos idegfeszültséget okoznak. A szervezetet érő külső ingerlő hatás nem tűnik el nyomtalanul. E stresszhatások bizonyos „kopást” eredményeznek szervezetünkben. A közúton közlekedő járművezetőt— akár fiatal, akár idősebb — időben és térben sok stresszhatás éri. A közút forgalma, a szervezett közlekedés nagyon sokszor teremt váratlan forgalmi helyzetet, rendellenes közlekedési epizódot, amelyekre az egyes emberek különböző formában reagálnak. Ez a külső hatás azonban mindenkiben hagy valamilyen nyomot. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az idősek reakcióideje is hosszabb. Jellemző rájuk, hogy ha már egyszer elindítottak egy cselekvéssort, akkor figyelmük és energiaforrásaik erre összpontosulnak. Hiányzik belőlük a változtatáshoz szükséges rugalmasság. Különösen nehéz problémát jelent az idős embernek, ha valamilyen helyzetben gyorsan kell döntenie. Mivel látása és térbeli tájékozódása is gyengébb a korábbinál, gyakran elbizonytalanodik, izgatott lesz és mire dönteni tud; a forgalmi helyzet annyira megváltozik, hogy viselkedése az új helyzetben már egyértelműen veszélyes. Mindezekhez a problémákhoz az is hozzátartozik, hogy a mai idős személyek korábban nem tanulhatták meg a mai forgalomnak megfelelő magatartást, nem részesülhettek közlekedési nevelésben. A mai 60 éven felüliek közül viszonylag kevesen tudnak járművet vezetni, kevesen ismerik a járművek mozgási, fékezési lehetőségeit. Úgy gondolják, ha ők látják a sötétben közlekedő járművet, szükségszerűen annak vezetője is látja őket. Egyértelműen nem lehet kimutatni, hogy az idősebb vezetők balesetveszé- lyesebbek, az tény azonban, hogy a közlekedés forgalmának növekedése és a közlekedési stressz rohamos emelkedése az idősebb szervezetet jobban igénybe veszi. Ez fennáll mind a gyakorlott, mind a kevésbé gyakorlott vezető esetében is. Az idős emberek fokozott baleseti veszélyeztetettsége tehát a következő tényezőkre vezethető vissza: a korral járó fiziológiai és pszichológiai fogyatékosságok, a fiatalkorban szerezhető közlekedési ismeretek és tapasztalatok hiánya, végül az idősek számára nehezen „feldolgozható” közlekedési helyzetek. Dr. Ábrahám István A vízen siklás veszélyei Ezekben a hetekben, hónapokban mind gyakrabban kell majd az utazásainkat nehezítő „külső” körülményekkel is számolnunk. A sárfelhordason kívül a vízen siklás is veszélyes ellenfele lehet a gépjárművezetőnek. Ez már 80- 100 kilométeres sebesség körül is tapasztalható, és a sebesség növelése arányában fokozódik. A nagy sebességnél a gördülő gumiabroncsoknak ugyanis nincs elég idejük arra, hogy az úton alattuk levő vízréteget kiszorítsák. Különösen akkor, amikor azoknak nincsenek (vagy ha voltak is, már nagyon lekoptak) keresztirányú hornyaik a víz kivezetésére. Ilyenkor a gumiabroncs „rásiklik” a bezárt vízrétegre, elveszti kapcsolatát a talajjal és ameddig vizes úton halad, tulajdonképpen vízrétegen siklik. Az első kerekek vízen siklása miatt a kocsi kormányozhatatlanná válik, így meglevő lendülete irányában és az esetleges oldalerők hatására fut tovább. Ha akár az első, akár a hátsó hajtott kerék vagy kerekek futnak rá a vízrétegre, azon túlpördülnek — mintegy a levegőbe kerülve —, nem ugyanabban a pillanatban érnek le a földre. Ezért a talajra visszatérő felpörgött kerék a kocsit az ellenkező irányba téríti ki. Ez a nagy sebesség következtében olyan „elrántást” ad a kocsinak, amelyet többnyire a legkitűnőbb reflexekkel rendelkező vezető sem képes kiparírozni, mivel a folyamat század- vagy ezredmásodpercek alatt következik be. A tapasztalat ugyanakkor azt látszik igazolni, hogy nagyon sokan nem ismerik a vizen siklás, vagyis az „aquaplaning” szó jelentését. Vagy ha ismerik is, félvállról veszik az abból adódó veszélyt. Kísérletsorozatokkal megállapították, hogy egy középkategóriájú személyautó abroncsának három milliméter magas vízzel elárasztott úttesten 100 kilométeres sebességnél percenként 480 liter vizet (!) kell kiszorítania. Minél magasabb a vizréteg, illetve a kocsi sebessége, annál nagyobb a kiszorítandó víz mennyisége. A vízzel borított úton — tartós, hosszan tartó vezetést feltételezve — az abroncsok előbb vagy utóbb „vízgutát” kapnak: vagyis képtelenné válnak már a víz kiszorítására és a vízrétegen fognak úszni. Minél „kopaszabb”, lefutottabb a gumi, tehát minél kisebb a profil mélysége, annál előbb kell ezzel a veszéllyel számolni. Közlekedésbiztonsági szempontból igen fontos dologról van szó, ezt az is bizonyítja, hogy ma már világszerte kísérleteket folytatnak a vízensiklás-vész jelzők kifejlesztésére. A veszély felléptekor még fokozottabban érvényes az a szabály, hogy a lefutott, sima abroncs, s az előírttól eltérő guminyomás a kocsi irányítását bizonytalanná, gyorsítását nehézkessé, fékezését megbízhatatlanná teszi. A sima gumi ugyanis nem képes maga alá „gyűrni” az útburkolaton felgyülemlett vizet, rásiklik arra, s ennek következménye az le$z, hogy az autó az úton csúszkál, kígyózik. Á vízen siklás roppant veszélyes élményétől megóvhatjuk magunkat, ha az előírt méretű és profilmélységű gumiabroncsokat használjuk, és a kezelési előírásoknak megfelelő guminyomásról gondoskodunk. Nem utolsósorban: a szabályok tiszteletben tartásával (vagy még azon is túl), előrelátóan és mindig az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezetünk! JÓ TUDNI... A jószemű autós az útjelző táblát már 150 méterről felismeri. Ha 60 kilométeres sebességgel halad, a tábla eléréséig még 8 másodperce van arra, hogy tájékozódjon. Akinek rossz a szeme, s ráadásul szemüvegét is otthon felejti, lehet, hogy ugyanezt a táblát csak 25 méterről észleli. Ez pedig azt jelenti, hogy mindössze mintegy másfel másodperc all rendelkezésére a szükséges információ felvételére, feldolgozására és a szükséges döntésre, a rá következő cselekvésre. Hazai mérések alapján megállapítható, hogy a gyalogosok áthaladási sebessége a járművek sebességétől függ. A gyalogos átkeléskor azt az időközt becsüli meg, ami a közlekedő jármű odaérkezéséig rendelkezésére áll, és ennek alapján dönt az átkelés megkezdéséről, illetve sajat haladási sebességéről. Ez azért veszélyes, mert ha ezt az időközt túlbecsülik (különösen rossz látási viszonyoknál, kisebb járművek esetében), vagy saját áthaladási idejüket alábecsülik (idősebb korban, nehézkes mozgásúak esetében): csökken az áthaladás biztonsága. Különösen idős gyalogosoknál gyakori, hogy az átkelésükhöz szükséges időtartamot nem a jelenlegi, hanem korábbi, jobb fizikai állapotukhoz méretezik, csatlakoznak egyegy fiatal, gyors mozgású gyalogoshoz, de az átkelés folyamán lemaradnak. Hasonlóképp megfigyelhető, hogy a döntés halogatásával az áthaladáshoz rendelkezésre álló idő csökken, s így az elindulás pillanatában már nincs elegendő idő a biztonságos áthaladáshoz. A gumiabroncs szövetváza az abroncs teherviselő része. Szilárdságot és rugalmasságot kölcsönöz az abroncsnak. Durva behatásokra károsodhat. Ez akkor a legveszélyesebb, ha kívülről nem látszik, mert akkor durrdefekt következhet be. Ezért „járdázás”, erős ütődés után az abroncsot szakemberrel meg kell vizsgáltatni. Az abroncsokon a szöglyukakat is ki kell javíttatni, mert a lyukon behatoló nedvesség károsítja a szövetvázat. Ez igen veszélyes az acélvázas, illetve övvel ellátott abroncsoknál, mert az acél rozsdásodni kezd. Á diagonál abroncsok lassú menetben jó rugózási és csillapítási tulajdonságokkal rendelkeznek. Növekvő sebességnél ez az előnyük eltűnik. A gumiabroncs futófelülete és az útfelület közötti relatív elmozdulások nagyok. A diagonál abroncsok futásteljesítménye ezért viszonylag kicsi. A diagonál abroncsokat egyre jobban kiszorítják a radiál abroncsok. Utánfutókon a diagonál abroncsok kedvezőbb menettulajdonságokat rputatnak.
