Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-05 / 105. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1989. május 5. I smét gyengécske évad felé kö­zeleg a kecskeméti Katona József Színház, már ami az előadások művészi színvonalát il­leti. Ez megfogalmazódott a teát­rum művészeti tanácsának leg­utóbbi értekezletén is. Lehetne sokkal jobb, érdekesebb, igénye­sebb. Lehetne, de a jövő évadra hirdetett műsortervet nézve — Ml MENNYI A SZÍNHÁZBAN? melyben ismét sok az operett —, maradjunk a feltételes módnál... Persze, az idősebb korosztály, már csak nosztalgiából is, megte­kinti majd ezeket a habkönnyű da­rabokat. Mit számít a színvonal, ha felcsendül a „Hajmási Pé­ter”...? S bi­zonyos tekintet­ben igazuk van. Mert a most véget ért évad bicegős operettjeinél csak a prózai művek sántítottak jobban e patinás színházban. Nem csoda, hogy a „szakma” fintorog és le­gyint, ha a mai kecskeméti pro­dukciókról esik szó, s a kritikusok sem törik magukat, hogy az elő­adásokról írjanak. A fantom félmillióval besegített Nyilatkozik: a gazdasági igazgató Egyoldalú műsorpolitika, közepes színészi alakítások, halvány rendezé­sek. S egy nagy tévedés, miszerint: csak a szórakoztatás a színház feladata, az ízlésformálás másodlagos. Mint annyi minden más, e gyengécske színvonal emelése is csupán pénz kérdése? Nos, nézzük meg, mire mennyit költenek ma a kecskeméti színházban! — Egy évadra 51 és fél millió a költ­ségvetésűnk |— tájékoztat Kerékgyártó László, az intézmény gazdasági igazga­tója. — Ebből több mint 43 millió fo­rint az állami támogatás, a többi pedig a saját bevételünk. — Az eladott jegyekből? — Is. Ezenkívül a reklámból, a mű­sorfüzetekből, illetve az autóbuszunk bérbe adásából tehetünk szert bevétel­re. Ami várhatóan az előző évadéhoz hasonlóan alakul. — Az elmúlt héten nem tartottak elő­adást, ugyanis bérbe adták a nagyszín­házát, ahol amerikai—magyar kopro­dukcióban Az operaház fantomja című filmet forgatták. Mennyit fizetett ezért a nyolc napért a Mafilm? — Bérleti díjként 530 ezer forintot, továbbá kifizetik az igénybe vett, csak­nem negyvenfős műszaki személyzet munkabérét ez időre, illetve az energia- költséget. — Tehát a színház jól jár anyagilag? — Igen. Erre a nyolc napra bérleti előadások voltak hirdetve, amiket ter­mészetesen megtartunk, egy héttel meghosszabbítva az idei évadot. Egyébként büszkék is lehetünk, hiszen a producerek és a rendező nemcsak Magyarország, hanem Közép-Európa többi, múlt században épült színházait is megtekintve választották a kecske­métit a film forgatásának egyik színhe­lyéül, mondván, hogy ez a legszebb. — Mennyi ma a színházban az átlag­fizetés? — Bruttó? Hétezer-kétszáz forint, a kétszáztíz fős dolgozói létszámot te­kintve. — Az összlétszámnak körülbelül az egyharmada művész, kétharmada a mű­szaki, illetve kisegítő személyzet. — Ez az arány reális, a vidéki színhá­zakhoz viszonyítva. — Nem az arányra, inkább arra len­nék kíváncsi, mekkora a szóródás a fize­tések között. ás Jelentős. — Nem lehetne konkrétabban? Gon­dolom, a direktoré a. legmagasabb. Mennyit kap havonta, a nyugdíja mellé? H úszonhatézer-Kéfszázat. De j bruttó! — És egy ének- vagy tánckari tag? — Négyezret. Szintén bruttó !. A Művelődési Minisztérium nemrég tett ígéretet, hogy rendezi a színészek bérét. Egyébként ma már nem az alap­fizetést kell jtézni, ha pénzről beszé­lünk, hiszen az adó lényegesen módo­síthatja azt, hogy valójában ki mennyit visz haza. Ezenkívül ha egy színész az évadra előírt 60 előadásánál többet tel­jesít, minden fellépés után plusz 300 forintot kap. — Amiből ugyancsak adót, SZTK- hozzájárulást vonnak, s ami marad, azt csak egyetlen szóval lehetne aposztro­fálni: nevetséges! Ahogy éhbérnek minő­síthető az ének- és tánckari tagok kere­sete is. A rendezők mennyi pénzt kapnak a pluszmunkákért? — Egy évadban két darabot kell színpadra állítaniuk a havi fizetésükért. Ha ezen felül is vállalnak rendezést a mi színházunknál, akkor az évi bruttó bérük 15 százalékát vehetik fel plusz­ként. Ez körülbelül 20-25 ezer forintot jelent, levonások nélkül. — És ha elmennek inkább vendégren­dezőnek egy másik színházhoz? — Kétségtelen, hogy akkor anyagi­lag jobban járnak, hiszen a vendégren­dezés alku kérdése. Akár dupláját is kaphatják, mint itt. —; A kecskeméti színház direktora minden évadban vállalkozik arra, hogy 2-3 darabot színpadra állítson. Ő meny­nyiért rendez? — A színház felettes szerve, a megyei tanács illetékes osztálya dönt az anyagi honorálásának mértékéről. — S ebben az évadban hogyan dön­tött? Hiszen ez alkalommal a Tizenket­tedik óra és a Stuart Mária című dara­bok színrevitelére vállalkozott az igaz­gató, Lendvay Ferenc. Egy-egy rendezé­sért mennyit vett fel? — Hatvanhatezer forintot. Termé­szetesen ez is bruttó, az adólevonás igen nagy ... — Elhiszem. A nagyszínházi produk­cióknál általában mennyi pénzt áldoz­nak díszletekre, jelmezekre? — Átlagban ez nem haladja meg a 400 ezer forintot. Az összkiadásaink­nak mintegy 8 százaléka. A munkabé­rek visznek el 62 százalékot, az energia- költségek 20-at. — Hány bérlője van a színháznak, illetve hány nézőre számítanak ebben az évadban — Egy-egy zenés darabot általában negyvenszer, míg a prózaiakat har­mincszor kell műsorra tűzni, hiszen a kapott állami támogatás 380 előadásra kötelez bennünket. Mintegy 130 ezer nézőre számítunk, s a bérlőink száma 10 ezer. Kecskeméten május 21-én ér véget az évad, ezt követően Baján vendég­szerepel majd a társulat, egy hónapon át. Lehetne vitatkozni, hogy az idei produkciók színvonalával adekvátak-e az említett költségek, hogy mi a sok és mi a kevés, hogy mi az, amire jelentősebb összegeket érdemes áldozni és mi az, ami nem ér két fillért sem. Egyazonban bizonyos: színház nélkül sokkal szegényebbek lennénk még így is. Hogy pontosan mennyivel? Nos, ez az, amit lehetetlen pénzben kifejezni. Koloh Elek KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK s KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosz­tika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsá­ki út 5. C pavilon, földszinti ambulan- cia,(T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24), Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220), Kunszent- miklós: központi rendelő (T.: 155), Du- navecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Mánya I. (Kerekegyháza, Le­nin tér 14. T.: 71-101), Lakitelek: dr. Kalocsa Z. (Lakitelek, Álkotmány u. 3. T.: 42-015), Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 74-190), Tiszaalpár: dr. Szántó Á. (Tiszaalpár, Dózsa Gy. u. 76. T.: 44-086). Lelkisegély-szolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap 6 óráig hívható. KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csoma, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234; éjszakai ügyelet: 213-as mellék, URH-szoba: 219-es mellék.) A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, .Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt. központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Fájsz, Dusnok: dr. Kis J. (Dus­nok, Vörös Hadsereg u. 27. T.: 12), Dunapataj, Harta:/dr. Mácsik E. (Du­napataj T.: 33). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (Tf: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász­ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma', Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 15. T.: 31). BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Po- komy u. T.: 11-244), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori,i csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és .vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, má- tételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, káskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 69), Soltvadkert: központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. T.: 62-520. Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonoston, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el. (T.: 41-011). ÁLLATORVOSOK ÜGYELETI SZOLGÁLATA Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze- remle: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar,, Sü- kösd, Ersekcsanád: dr. Lakatos J. (Ne­mesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas. L. (Gara, Vörös Hadsereg' u. 7/A.), Felsőszentiván, Csávoly, Bács- bokod:, dr. Szabp B. (Bácsbókod, Tol- buhin u. 28. T.: 31), Bácsborsód, Ma­daras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katy- már, Kossuth u. 11. T.: Madaras: 47), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagy- baracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bá­tya, Foktő, BAFAMI: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 3. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa u. 31. T.: Kunszentmiklós: 51- 348), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs., u. 17/A), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság solti kerülete: dr. Bíró F. (Solt, Liget, u. 6. T.: 85), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. 64.), Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszent- benedek: dr. Südi I. (Úszód,. Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, Öregcser- tő, Homokmégy: dr. Farkas A. (Ho­mokmégy, Dózsa u. 14. T.: 8), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Kun- váry J., Császártöltés, Tanácsköztársa­ság u. 1.), Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.) , KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecs­kemét, Széchenyi tér 1—:3. IV/59. T.: 24-168), Kecskemét, Ballószög, Helvé­cia, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecs­kemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Ja­kabszállás, Orgovány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192). Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmi­zse, Vereb u. 2/A. T.: 56-448), Tisza- kécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Ti- szasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyhá­za, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56- 948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12-280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S. (Kunszentmik­lós, Petőfi-ltp. B ép. T.: 51-518), Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T. (Szabadszállás, Vörös Hadsereg u. 48/A.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53- 043), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41-130), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Ke­cel, Erdő u. 5/1. T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfél­egyháza, Batthyány u. 1. 3/5. T.: 62- 645), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Ár­pád u. 28.), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskun­majsa, Tanácsköztársaság u. 130. T.: 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Bo- rotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. з. ), Bugac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kunszállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy, (Kiskunhalas, So­mogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunha­las, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Já­noshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshal­ma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tom­pa, Kelebia: dr. Patocskai G. (Kelebia, Ady E. u. 216.), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csi­kéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.) GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárórától, hétfő reggelig a következő gyógy­szertárak tartanak ügyele­tet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa György u. 7.; Já­noshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Szé- chenyi-lakótelep; Kiskőrös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kis­kunmajsa: Hősök tere 3.; Kunszentmik­lós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság и. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskun­halas: Kossuth u. 15.; Solt: Béke tér 6. Irányjelző ALKALMAZKODÁS A KÖRNYEZETHEZ Az idősebb korúak közlekedési gondjai «1.) Az öregedéssel együtt jár a hallás­csökkenés is. A halláscsökkenést a fül megfelelő rezgésérzékelő sejtjeinek pusztulása okozza. Szerepet játszhat ebben a jármű , nagy zajszintje is. Az idősebb járművezetők között sok a ma­gas vérnyomású. Ennek legjellemzőbb tünete a fejfájás, ä fáradékonyság és a heves szívdobogás. A nagy ütőérnyo­más a szív munkáját háromszorosára is emelheti. A szív egy idő után kifárad és szívelégtelenség jelei mutatkozhatnak. A szív azért is fárad ki hamarabb, mert a magas vérnyomás rendszerint érelme­szesedéssel is jár, és a szívkoszorúerek­re is kiterjed, ezért a szív kevesebb vért kap. Magas vérnyomásban szenvedő egyénnek járművet vezetnie nem sza­bad. Ugyanis nemcsak saját magát, ha­nem más emberek testi épségét is veszé­lyezteti, ha például vezetés közben szé­dülés fogja el. Öregkorban gyakran előfordul az alacsony vérnyomás is. A vezetésbiz­tonság szempontjából az alacsony vér­nyomás akkor okozhat bajt, ha hirte­len csökken. Ennek jellemző tünete az ájulás. Ezt különböző tényezők okoz­hatják, például nagy melegben való hosszan tartó vezetés vagy nagyfokú ijedség. Az alacsony vérnyomást hirte­len előidézheti bizonyos értágító gyógyszerek fogyasztása is. Az ala­csony vémyomású járművezetőknek ajánlatos kávé fogyasztása vezetés előtt. Nagyon lényeges megemlíteni a kör­nyezet hatását az idősebb járműveze­tőkre. A közlekedő embert a környe­zetből, a forgalomból kisebb-nagyobb mérvű fizikai hatások érik, amelyek bi­zonyos idegfeszültséget okoznak. A szervezetet érő külső ingerlő hatás nem tűnik el nyomtalanul. E stresszha­tások bizonyos „kopást” eredményez­nek szervezetünkben. A közúton közle­kedő járművezetőt— akár fiatal, akár idősebb — időben és térben sok stressz­hatás éri. A közút forgalma, a szerve­zett közlekedés nagyon sokszor teremt váratlan forgalmi helyzetet, rendellenes közlekedési epizódot, amelyekre az egyes emberek különböző formában reagálnak. Ez a külső hatás azonban mindenkiben hagy valamilyen nyomot. Vizsgálatok bizonyítják, hogy az idősek reakcióideje is hosszabb. Jellem­ző rájuk, hogy ha már egyszer elindí­tottak egy cselekvéssort, akkor figyel­mük és energiaforrásaik erre összpon­tosulnak. Hiányzik belőlük a változta­táshoz szükséges rugalmasság. Külö­nösen nehéz problémát jelent az idős embernek, ha valamilyen helyzetben gyorsan kell döntenie. Mivel látása és térbeli tájékozódása is gyengébb a ko­rábbinál, gyakran elbizonytalanodik, izgatott lesz és mire dönteni tud; a for­galmi helyzet annyira megváltozik, hogy viselkedése az új helyzetben már egyértelműen veszélyes. Mindezekhez a problémákhoz az is hozzátartozik, hogy a mai idős személyek korábban nem tanulhatták meg a mai forgalom­nak megfelelő magatartást, nem része­sülhettek közlekedési nevelésben. A mai 60 éven felüliek közül viszonylag kevesen tudnak járművet vezetni, keve­sen ismerik a járművek mozgási, féke­zési lehetőségeit. Úgy gondolják, ha ők látják a sötétben közlekedő járművet, szükségszerűen annak vezetője is látja őket. Egyértelműen nem lehet kimutatni, hogy az idősebb vezetők balesetveszé- lyesebbek, az tény azonban, hogy a közlekedés forgalmának növekedése és a közlekedési stressz rohamos emelke­dése az idősebb szervezetet jobban igénybe veszi. Ez fennáll mind a gya­korlott, mind a kevésbé gyakorlott ve­zető esetében is. Az idős emberek foko­zott baleseti veszélyeztetettsége tehát a következő tényezőkre vezethető vissza: a korral járó fiziológiai és pszichológiai fogyatékosságok, a fiatalkorban sze­rezhető közlekedési ismeretek és ta­pasztalatok hiánya, végül az idősek számára nehezen „feldolgozható” köz­lekedési helyzetek. Dr. Ábrahám István A vízen siklás veszélyei Ezekben a hetekben, hónapokban mind gyakrabban kell majd az utazása­inkat nehezítő „külső” körülmények­kel is számolnunk. A sárfelhordason kívül a vízen siklás is veszélyes ellenfele lehet a gépjárművezetőnek. Ez már 80- 100 kilométeres sebesség körül is ta­pasztalható, és a sebesség növelése ará­nyában fokozódik. A nagy sebességnél a gördülő gumiabroncsoknak ugyanis nincs elég idejük arra, hogy az úton alattuk levő vízréteget kiszorítsák. Kü­lönösen akkor, amikor azoknak nin­csenek (vagy ha voltak is, már nagyon lekoptak) keresztirányú hornyaik a víz kivezetésére. Ilyenkor a gumiabroncs „rásiklik” a bezárt vízrétegre, elveszti kapcsolatát a talajjal és ameddig vizes úton halad, tulajdonképpen vízrétegen siklik. Az első kerekek vízen siklása miatt a kocsi kormányozhatatlanná válik, így meglevő lendülete irányában és az esetleges oldalerők hatására fut tovább. Ha akár az első, akár a hátsó hajtott kerék vagy kerekek futnak rá a vízrétegre, azon túlpördülnek — mint­egy a levegőbe kerülve —, nem ugyan­abban a pillanatban érnek le a földre. Ezért a talajra visszatérő felpörgött ke­rék a kocsit az ellenkező irányba téríti ki. Ez a nagy sebesség következtében olyan „elrántást” ad a kocsinak, ame­lyet többnyire a legkitűnőbb reflexek­kel rendelkező vezető sem képes kiparí­rozni, mivel a folyamat század- vagy ezredmásodpercek alatt következik be. A tapasztalat ugyanakkor azt látszik igazolni, hogy nagyon sokan nem isme­rik a vizen siklás, vagyis az „aquapla­ning” szó jelentését. Vagy ha ismerik is, félvállról veszik az abból adódó ve­szélyt. Kísérletsorozatokkal megállapí­tották, hogy egy középkategóriájú sze­mélyautó abroncsának három millimé­ter magas vízzel elárasztott úttesten 100 kilométeres sebességnél percenként 480 liter vizet (!) kell kiszorítania. Mi­nél magasabb a vizréteg, illetve a kocsi sebessége, annál nagyobb a kiszorítan­dó víz mennyisége. A vízzel borított úton — tartós, hosszan tartó vezetést feltételezve — az abroncsok előbb vagy utóbb „vízgutát” kapnak: vagyis kép­telenné válnak már a víz kiszorítására és a vízrétegen fognak úszni. Minél „kopaszabb”, lefutottabb a gumi, tehát minél kisebb a profil mélysége, annál előbb kell ezzel a veszéllyel számolni. Közlekedésbiztonsági szempontból igen fontos dologról van szó, ezt az is bizonyítja, hogy ma már világszerte kí­sérleteket folytatnak a vízensiklás-vész jelzők kifejlesztésére. A veszély fellép­tekor még fokozottabban érvényes az a szabály, hogy a lefutott, sima ab­roncs, s az előírttól eltérő guminyomás a kocsi irányítását bizonytalanná, gyorsítását nehézkessé, fékezését meg­bízhatatlanná teszi. A sima gumi ugyanis nem képes maga alá „gyűrni” az útburkolaton felgyülemlett vizet, rá­siklik arra, s ennek következménye az le$z, hogy az autó az úton csúszkál, kígyózik. Á vízen siklás roppant veszélyes él­ményétől megóvhatjuk magunkat, ha az előírt méretű és profilmélységű gu­miabroncsokat használjuk, és a kezelé­si előírásoknak megfelelő guminyo­másról gondoskodunk. Nem utolsó­sorban: a szabályok tiszteletben tartá­sával (vagy még azon is túl), előrelátó­an és mindig az útviszonyoknak megfe­lelő sebességgel vezetünk! JÓ TUDNI... A jószemű autós az útjelző táblát már 150 méterről felismeri. Ha 60 kilométeres sebes­séggel halad, a tábla eléréséig még 8 másod­perce van arra, hogy tájékozódjon. Akinek rossz a szeme, s ráadásul szemüvegét is ott­hon felejti, lehet, hogy ugyanezt a táblát csak 25 méterről észleli. Ez pedig azt jelenti, hogy mindössze mintegy másfel másodperc all rendelkezésére a szükséges információ felvé­telére, feldolgozására és a szükséges döntés­re, a rá következő cselekvésre. Hazai mérések alapján megállapítható, hogy a gyalogosok áthaladási sebessége a jár­művek sebességétől függ. A gyalogos átkelés­kor azt az időközt becsüli meg, ami a közleke­dő jármű odaérkezéséig rendelkezésére áll, és ennek alapján dönt az átkelés megkezdéséről, illetve sajat haladási sebességéről. Ez azért veszélyes, mert ha ezt az időközt túlbecsülik (különösen rossz látási viszonyoknál, kisebb járművek esetében), vagy saját áthaladási ide­jüket alábecsülik (idősebb korban, nehézkes mozgásúak esetében): csökken az áthaladás biztonsága. Különösen idős gyalogosoknál gyakori, hogy az átkelésükhöz szükséges időtartamot nem a jelenlegi, hanem korábbi, jobb fizikai állapotukhoz méretezik, csatlakoznak egy­egy fiatal, gyors mozgású gyalogoshoz, de az átkelés folyamán lemaradnak. Hasonlóképp megfigyelhető, hogy a döntés halogatásával az áthaladáshoz rendelkezésre álló idő csök­ken, s így az elindulás pillanatában már nincs elegendő idő a biztonságos áthaladáshoz. A gumiabroncs szövetváza az abroncs te­herviselő része. Szilárdságot és rugalmasságot kölcsönöz az abroncsnak. Durva behatásokra károsodhat. Ez akkor a legveszélyesebb, ha kívülről nem látszik, mert akkor durrdefekt következhet be. Ezért „járdázás”, erős ütődés után az abroncsot szakemberrel meg kell vizs­gáltatni. Az abroncsokon a szöglyukakat is ki kell javíttatni, mert a lyukon behatoló nedves­ség károsítja a szövetvázat. Ez igen veszélyes az acélvázas, illetve övvel ellátott abroncsok­nál, mert az acél rozsdásodni kezd. Á diagonál abroncsok lassú menetben jó rugózási és csillapítási tulajdonságokkal ren­delkeznek. Növekvő sebességnél ez az elő­nyük eltűnik. A gumiabroncs futófelülete és az útfelület közötti relatív elmozdulások na­gyok. A diagonál abroncsok futásteljesítmé­nye ezért viszonylag kicsi. A diagonál abron­csokat egyre jobban kiszorítják a radiál ab­roncsok. Utánfutókon a diagonál abroncsok kedvezőbb menettulajdonságokat rputatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents