Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-05 / 105. szám
J VILÁGGAZDASÁGI NYITÁS I Mozgásba hozni a nemzeti tulajdont! A tanácsadó testület ajánlásai A Minisztertanács Világgazdasági Tanácsadó Testületé — amelyet nemrég alakítottak meg neves tudósok részvételével — hamarosan a kormány elé terjeszti a világ- gazdasági nyitás egyik koncepcióját. Bognár József akadémikus, a testület elnöke az MTI munkatársának elmondta: mindenekelőtt azt vizsgálják, milyen hatással lehet a magyar gazdaságrá a szorosabb együttműködés a külföldi tőkével, illetve annak importja milyen mértékben mozgósíthatja a magyar gazdaság erőtartalékait. A tanácsadók és a szakértők egyetértenek abban, hogy a restrikciós politika nem folytatható, gyökeres változás szükséges a magyar gazdaságban. A fordulatnak a gazdasági rendszerre — a tulajdonviszonyokat is beleértve —, nemzetközi gazdasági kapcsolatokra és a gazdasági struktúra megváltoztatására kell kiterjednie. A magántulajdon szerépe fontos A gazdasági rendszer főleg azért nem működik jól, mert az állam nagy „mobil vagyont” halmozott fel és sajátított ki, ennek nincs megfelelő hozama, saját fejlődését, sőt fenntartását is alig képes biztosítani. A tulajdonviszonyok változása szükséges, mert a kialakuló magánszektor, illetve a vegyes vállalatok mobillá tehetik a nemzeti tulajdont. A „reprivatizáció” nemcsak azért fontos, hogy bizonyos társadalmi szükségletek inkább kielégíthetők legyenek, hanem’ azéríü is, hogy a tőke segítségével az egész gépezet mozgásba lendülhessen. A magánszektor — amelynek aránya külföldi tőke nélkül is elérheti a mintegy 25 százalékot — tőkeimportőrként, vagy tőkévé átalakítható eszközök birtokosaként is jelentős szerepet tölthet be. Szükséges a működő tőke masz- sziv importja és a gazdaság „fogadóképességének” megteremtése is. A tőkeimportnak — történjék ez akár vegyes vállalatok, akár teljes külföldi tulajdon mellett — nagy szerepe lehet a technika és a struktúra átalakításában^ az exportképesség növelésében. Számításaik szerint a konvertibilis magyar exportnak három éven belül, esztendőnként 8-8,5 milliárd dollárt kellene elérnie ahhoz, hogy a 2-4 százalékos nemzetijövedelem-növeke- dés és az átalakításhoz szükséges erőforrás biztosítható legyen. Ajánlatos figyelembe venni, hogy a kamatfizetési kötelezettségek évi 11,2 milliárd dollárra rúgnak. Halasztást kérni Arra gondolunk — mondotta az akadémikus —, hogy megfelelő gazdasági csomagterv kidolgozása esetén egyes országoktól kormány- garanciával 3-4 év halasztást kaphatnánk a hiteltörlesztésekre, természetesen megfelelő kormányzati előkészítés, tárgyalások és kötelezettségvállalás útján. Véleményünk szerint szükséges kialakítani azokat a szervezeti formákat, amelyek lehetővé teszik az együttműködést a nyugati országokkal. Kapcsolatunk a tőkés világgal ez ideig az áru- és a pénzforgalomra korlátozódott; a külföldi bankokkal főleg hitelekről és azok törlesztéséről tárgyaltunk. E hiányos kapcsolatrendszer az egyik oka annak, hogy a működő tőke kevéssé érdeklődött országunk iránt. Ajánlatos a kapcsolatteremtés, a vegyes vállalkozások kialakítása .^íemcs^ a külföldi bankokkal,, hadern azokkal ff közvetítő szertéze- TSklíér ft^mél^eT ‘efŐse^íthétik' a magyar vállalatok és a külföldi tőke találkozását. Úgyszintén fontos lenne megteremteni a hatékony gazdálkodás, az új elszámolás, a jutalékos ügynöki tevékenység feltételeit, a nyugati vállalatok magyarországi képviseletét. Nem kevésbé lényeges: a magyar vállalatok mérjék fel — természetesen nyugati mércével — vagyonukat, teljesítőképességüket, mert sajnos nincsenek tisztában azzal, hogy a konvertibilis relációban milyen érték hogyan hasznosítható. Elengedhetetlen az is, hogy tájékoztassák majdani partnereiket együtt- níűködésük lehetőségeiről, céljairól. 1 Nyugatiakkal konzultálva A testület jelenleg vizsgálja, miként lehetne elérni azt, hogy a nyugat-európai országokban 1992-től bekövetkező gazdasági változások lehetőség szerint kedvezően hassanak a magyar gazdaságra. A nyugati országok intézményeivel, szakembereivel konzultálva alakítják ki javaslataikat. Más kérdések megválaszolásához is igénylik nyugati szakemberek véleményét. A világgazdaság, az üzleti élet számos, nagy tapasztalatú képviselőjét — köztük magyar származású- akat — kértek fel konzultációra. Ugyancsak ebben az időszakban kutatják, hogyan lehetne úgy átalakítani a KGST-rendszert, hogy az képessé váljék az összeurópai együttműködésre. Ma már ugyanis nem lehet irányadó az az elv, hogy előbb hozzuk rendbe e tagországok kapcsolatait, s azután tárgyaljunk a nyugati országokkal, hiszen a hosszabb távú, nyugati—keleti együttműködés minden KGST- ország érdeke. A világgazdasági tanácsadó testület koncepciókat dolgoz ki, s nem a napi gazdasági problémák megoldásával foglalkozik. Nem várja a kormány megbízását, hanem állásfoglalásaival elébe megy a kérdéseknek. Prognózisaival előkészíti a kormány és az államapparátus megfelelő világgazdasági döntéseit. Akkor felel meg hivatásának, ha kellő, időben* megfelelő felismerésekkel, alternatív javaslatokkal segíti a kormányt. Számol azzal is, hogy például a vegyes vállalatok létesítése társadalmi feszültségeket okozhat, mivel ezekben sokkal nagyobbak a követelmények, más a bérezés, mint a többi vállalatnál. Tanácsaiért vállalja a felelősséget, míg a kormány azon döntéseitől, amelyeket a testület megkérdezése nélkül hoz, elhatárolja magát — mondotta Bognár József. Csodafegyver Egy kanadai feltaláló bejelentette, írja a Daily Telegraph, hogy megajándékozta az emberiséget az erőszak elleni abszolút biztos fegyverrel. Szintetikusan előállított folyadékról van szó, melyet műanyag fiolában a melltartón kell elhelyezni, így a feltaláló. A fegyver működése: jön a gonosztevő (utcai vagány, esetleg rabló), a fiolatulajdonos pedig akár egyetlen ujjal megindítja az ellentámadást. Mire a folyadék, penetráns szagot árasztva, elönti a váratlan támadót. A rendőrségnek csupán az orra, vagyis a szag után kell mennie. Persze, mint minden fegyver, ez is önveszélyes, ezért a csoda- fegyver viselőjének állandóan magánál kell hordania I az ugyancsak ez okból feltalált — nagy horderejű dezodort, hogy az áldozatjelölt elviselhető állapotba hozza magát. Mint minden találmány, ez is zseniálisan egyszerű. Ennélfogva nyugodtan sorolhatjuk az ugyancsak arról a földrészről ismert, elrettentő fegyverek kategóriájába. Bár még tisztázni kellene, hogy mi van akkor, ha férfit támadnak meg. És egyáltalán: hol viseljék ä férfiak? VIZSGÁZIK AZ OLTCIT Egy újabb autó vizsgázik a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet járműosztályán. Az intézet szakemberei „nyúzópróbának” vetik alá a román gyártmányú, léghűtéses, 5 személyes Oltcit gépkocsit. (MTI-fotó). 1989. május 5. • PETŐFI NÉPE • 5 Szervizberendezések exportra A Híradástechnikai Gépgyár a jobb értékesítés reményében állandóan továbbfejleszti szervizberendezéseit. Magas technológiai szinten elégítik ki a személy-furgon- gépkocsik és mikrobuszok esztétikai karbantartásával kapcsolatos igényeket. Termékeik jelentős részét exportálják. (MTI-fotó) t Sorozatban készülnek a mikroprocesszoros vezérléssel ellátott gépkocsimosó és -szárító berendezések (fent). • Oszcilloszkópos motorvizsgáló berendezés szerelése (jobbra). KÖNYVESPOLC Petőfi hasonmás kiadásban Horváth János Kossuth-díjas irodalomtörténész Petőfi-kötete 1921 végén (1922. évszámmal) jelent meg először, majd négy év múlva a második kiadás. Tartalma szerint fejlődés- rajznak, pályaképnek tekintette a szerző munkáját, erről előszavában így ír: „Könyvem egyetlen célja: Petőfi lyrai jellemének meghatározása... Nem életrajzot írok, s nem esztétikai méltatást; de ’monográfiát’ sem... Petőfi sem született kész költői egyéniségnek: fejlődése világosan fölismerhető ízületeken halad keresztül, s heves válságon esik át, mielőtt kibonthatja eredetiségét.” Az 1838-ban induló költői pálya ismertetésével kezdődik a kötet. Vörösmarty ihlette töredékek, költői kísérletek, majd a Kölcsey-, Schiller-, Csoko- nai-hatások nyomán keletkezett, első szárnypróbálgatásait követően 1842. május 22-én jelent meg az Athenaeum- ban Petro vies Sándor aláírásával A borozó című költemény, s a 19 éves pápai diáknak ezzel egyik legforróbb vágya teljesült... csodálatos életpálya indult el. Horváth János monográfiája ezt a költői pályát kíséri végig, A lyrai szerepjátszás kora (1842—1844), A lyrai személyesség első korszaka (’46 őszétől a márciusi napokig), majd a második részben A politikai gondolat ihlete, a harmadik fejezetben a Szabad ihlet, végül A lyrai személyesség második korszaka, A cselekvés izgalmai közt (márciustól végig) fejezetcímekkel tálja fel Petőfi költészetét. Különlegességét és értékét növeli a kötetnek az a közel százoldalas jegyzetekkel ellátott tárgymutató is, mely a költő olvasmányihleteit próbálja felderíteni, megjelölve azokat az irodalmi műveket, melyek Petőfire hatással lehettek. Horváth János kötete sokat idézett írás; tankönyvek, tanulmányok sora elemzései alapján íródott, épült be a szövegkiadásokba, irodalomtörténetekbe. A sokat citált könyvészeti ritkaság hasonmás kiadásban került a könyvesboltokba, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság 1922. évi kiadását jelentette meg a Gondolat Kiadó; nyomta:. a kecskeméti Petőfi Nyomda. A közvélemény izgatottan várja a közeljövőben Szibériába induló Petőfi- expedíció útjának jelentését: lehetséges, hogy nem Erdélyben, Segesvár közelében, hanem a távoli fagybirodalom sírja őrzi a költő földi maradványait? A sírfeltárás természetesen újabb Pető- fi-kultuszt lobbant fel. A költő pályájának pontosabb megismerését segíti a Gondolat Kiadó reprint kötete is. k. m. FELVÉTELI PÁLYÁZAT Munkavédelmi képzés Az Országos Munkavédelmi Képző és Továbbképző Intézet az idén ismét felvételi pályázatot hirdetett levelező rendszerű felső- és középfokú munkavédelmi képzésre. A Budapesten induló szakmérnöki, üzemmérnöki és felsőfokú tagozatokra egyetemet és főiskolát végzettek jelentkezhetnek. Tanulmányi idő öt, illetve négy félév. A hallgatók a munkavédelmi szakképzettséggel együtt középfokú tűzvédelmi képesítést is szereznek. A középfokú szakképesítő tagozatok a fővárosban és szükség szerint kilenc megyeszékhelyen — Miskolcon, Debrecenben, Békéscsabán, Szegeden, Pécsett, Kaposváron, Szombathelyen, Győrött és Székesfehérváron — indulnak. Erre azok a dolgozók jelentkezhetnek, akik szakközépiskolai vagy gimnáziumi érettségivel és munkavédelmi vagy azzal összefüggő szakmai gyakorlattal rendelkeznek, valamint akiket munkahelyük a jövőben ilyen munkakörben kíván foglalkoztatni. Tanulmányi idő két, illetve négy félév. Valamennyi tagozatra május közepe a jelentkezési határidő. Tapasztalatok szerint Bács- Kiskun megyében mindig kevesebb az ilyen feladatra — s így a képzésre, továbbképzésre — vállalkozók száma, mint amennyire a munkáltatóknak igényük lenne. Hasonló a helyzet az ország más megyéiben is. Emellett megfigyelhető, hogy az új kisvállalkozásokban nem fordítanak kellő figyelmet a munkavédelemre, az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra. Olykor csak az első munkahelyi baleset után döbbennek rá a mulasztás jóvátehetetlenségére.
