Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-05 / 105. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 5. KOROM MIHÁLY VÁLASZAI AZ MDF NYÍLT LEVELÉRE Lemond a képviselő\ ha a pótképviselő is lemond? Megfontolandó a javaslat (Folytatás az I. oldalról.) Sevardnadze a jövő héten Bonnba látogat BONN Május 12-én kétnapos, hivatalos megbeszélésre az NSZK-ba látogat Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. A bonni külügyi hivatal csütörtöki bejelentése szerint a szovjet államférfi hiva­tali kollégája, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és alkancellár meghívásá­nak tesz eleget. Találkozójukon, amely a két ország tavaly óta rendszeresített külügyi konzultációinak részét alkotja, elsősorban Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár és államfő június 12. és 15. között tervezett hivatalos, NSZK-beli látoga­tásának előkészületeit vitatják meg. Sevardnadze eredetileg április közepére bejelentett látogatását a grúziai nemze­tiségi zavargások miatt volt kénytelen elhalasztani. Az egykori grúziai első titkár részt vett a helyi konfliktus elsimításában. Történelmi hetek Lengyelországban LEMP-értekezlet — Választások előestéjén Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti: VARSÓ Csütörtökön délelőtt Varsóban a kultúra és a tudomány palotájában megkez­dődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt kétnapos országos értekezlete, amelyen az előző, a X. pártkongresszus küldöttei képviselik a párt tagságát. A lengyel hagyományoknak megfelelően az országos pártértekezletet mindig a két kongresszus közötti félidőben tartják meg és azon a párt vezetése tájékoztatja az előző kongresszus küldötteit a kongresszusi határozatok addigi végrehajtásá­ról, a következő kongresszusig visszamaradt feladatokról. Az országos pártérte­kezleten a párt szervezeti szabályzata szerint nem lehet megváltoztatni a kongresz- szusi határozatokat, nem lehet személyi változásokról dönteni a párt vezetésében. A mostani országos pártértekezletre az ország életének kiemelkedő jelentőségű időszakában kerül sor. A kerékasztalnál született megállapodások végrehajtásá­nak ideje alatt, a Szolidaritás legalizálását követő napokban és a júniusi képviselő- házi és szenátusi választások előestéjén, így például a pártértekezlet véleményt alkothat a párt választási programjáról is. Lengyelország a következő hetekben nemcsak új parlamentet és köztársasági elnököt fog választani, de olyan, az ország gazdasági és politikai életét is jelentősen befolyásoló változások előtt áll, mint a béreknek az inflációt követő automatikus emelését jelentő „indexáció” bevezetése vagy az élelmiszerárak felszabadítása, azaz jelentős emelése. Ezek hatása az ország életére hasonló jelentőségű lehet; mint a legális parlamenti ellenzék megjelenése. Washington nem enged a NATO-vitában A Bush-kormány a jelek szerint presztízskérdést csinál abból, hogy ne engedjen a harcászati atomfegyverek kérdésében kibontakozott heves NATO-vitában. A Fehér Ház szerdán értésre ádta, hogy akár a jubileumi NATO-csúcsértekezleten is folytatják a vitát, és kompromisszumra nem hajlandók. George Bush elnök szerdán a tervezett, mintegy 20 perces protokolláris beszél­getés helyett jó egy órát vitázott Gro Harlem Brundtland norvég kormányfővel a rakétakérdésről. Norvégia (akárcsak az NSZK és mások) a Szovjetunióval való tárgyalások mellett van, míg azokat Washington mereven ellenzi. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője szerdán rendkívül hosszan kényszerült válaszolni amerikai tudósítók kérdéseire: miért utasítják el a tárgyalást a Szovjet­unióval a harcászati atomfegyverek csökkentéséről, hiszen amerikai érdek a jelen­tős szovjet fölény csökkentése ezen a területen? Mások azt tudakolták, miért ragaszkodik a kormány egy állásponthoz, melyet Nyugat-Európa nyilvánvalóan elutasít, s miért nem hallgat saját, most visszavonult szakértőjére, Paul Nitzére? A veterán politikus ugyancsak bírálta a Bush-kormány álláspontját. Fitzwater megismételte, hogy a NATO elrettentési stratégiája keretében nem mondhat le a harctéri atomfegyverekről. Tárgyalásokra azok csökkentéséről csak akkor kerül­het sor, ha lényeges haladást hozott a bécsi fórum a hagyományos haderők Csökkentéséről. Bush ma fogadja Brian Mulroney kanadai kormányfőt, aki ugyancsak vitatja az amerikai álláspontot. Kanada kompromisszumos javaslatot terjésztett elő a NATO-ban: eszerint korszerűsítenék a harcászati atomfegyvereket, de párhuza­mosan tárgyalnának a Szovjetunióval azok csökkentéséről. A fegyverfajta teljes felszámolását Kanada nem támogatja. Hollandiai választások: szeptember 6. és 13. BRÜSSZEL Szeptember 6-án és 13-án'bonyolítják le az előrehozott parlamenti választáso­kat Hollandiában — jelentette be szerda este Beatrix királynő kabinetirodája. Lubbers miniszterelnök reggel nyújtotta be lemondását a királynőnek, miután felbomlott a kereszténydemokraták és liberálisok kormánykoalíciója. A királynő felkérte a kormányt, hogy a folyó ügyek intézésére maradjon hivata­lában. A Fehér Ház üdvözli a határzár felszámolását Egyébként Kiskunfélegyházával 1946 óta tartom a kapcsolatot. 1948-ig — amikor is a rendőrakadémiára ke­rültem — teljesítettem szolgálatot a vá­rosi-járási kapitányságon bűnügyi nyo­mozóként. Ótt ismerkedtem meg az azóta már elhunyt első feleségemmel is. A kapcsolat Kiskunfélegyházával az évek során is megmaradt, ezért kértem hát, hogy ott jelöljenek. — Az 1985-ös választásokon úira Kiskunfélegyházán indult. Ön 53,9 százalékot, a jelenlegi pótképviselö, Bense György, a spontán jelölt 32,7 százalékot, Gál Gyula pedig 12,5 százalékot kapott a szavalatokból. Ez meg­győző aránynak látszik. De el­hangzott a tévében a ceruzás sza­vazás, másrészt beszélték akkor, hogy az Ön megválasztása „kár­pótlás”, mert nem lett újra KB- titkár. — Az megfelel a valóságnak, hogy az 1985-ös választások és a választási kampány idején én már nyugdíjas vol­tam. De semmiféle kárpótlásról én nem tudok, ilyesmi föl sem merült. Hogy lehetett ilyen szóbeszéd, azt nem zárom ki, de minden alapot nélkülöz. Gondo­lom, az előző ciklusbeli tevékenysége­met ítélték meg úgy, hogy ismét jelöl­tek. így került kor végül is a hármas jelölésre. — Mint képviselő mit tett Fél­egyházáért? A levélben az áll, hogy lényegében semmit, sőt a „kisemmizésében” működött közre. — A levélnek ezek a kitételei emberi­leg is nagyon közelről érintettek, mert nem ezt vártam, azok után, amiket tet­tem a város felvirágoztatásáért. Most azt mondják, hogy Félegyháza valami­féle posvány. Ez nem felel meg a való­ságnak. Ezt látják, akik tárgyilagosan nézik a város elmúlt évek vagy évtize­dek alatti fejlődését. Hogy az igények nagyobbak, mint a lehetőségek... Ez magától értetődik. > A kisemmizésről annyit: jó, hogy azt nem vetik a szememre, hogy megszed­tem magam a képviselőségem idején. Itt még megjegyzem, tegnap (szerdán — V. T.) hallottam, amikor lent vol­tam Félegyházán, hogy állítólag nekem Budaörsön van valamilyen villám vagy víkendházam, és ennek felépítésében a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz építőbri- gádja állítólag grátisz, ingyen és bér­mentve közreműködött volna. Kijelen­tem, hogy nekem se Budaörsön, se má­sutt víkendházam nincs. — Konkrétan miben segített? — Néhány esztendeje, amikor nem lehetett szenet kapni, — erre biztosan emlékeznek a félegyháziak — segítet­tem. Más alkalommal a kistermelők és a szövetkezetek is nehezen tudták be­szerezni a fóliát. Segítettem. Közremű­ködtem a kórházi fejlesztésben is.' — Közbevetőleg hadd jegyez­zem meg: ezt többször is hallani, de úgy, hogy ehhez nem „hozott” pénzt „föntről”, hanem megyei keretet csoportosítottak át, amit később vissza is vettek a város­tól.- Hogy nem Budapestről jött a pénz ... A költségvetésből jött. Tudok arról, hogy a megyei tanács tartalék- alapjának egy részét sikerült az én köz­reműködésemmel átcsoportosítani. A kórházrekonstrukció és a fejlesztés megvalósult volna egyébként is — hisz benne volt a tervekben—, csak ké­sőbb. A lakosság szempontjából azon­ban ez nem mindegy. Közreműködtem abban, hogy két konténer-telefonállo­mást szereljenek föl. Hozzám fordultak a választók, hogy az egyik kerületben évek óta nem tudják elérni a nyilvános telefon elhelyezését. Pedig sok idős is lakik ott. A telefon január óta műkö­dik. A Perczel utcaiak is sokat tudná­nak mesélni, mit tettem azért, hogy az az utca úgy nézzen ki, ahogy most ki­néz. Hogy a tanács adjon zöld utat az olyan fejlesztésnek, amelyikben a la­kosság társadalmi munkával kiveszi a részét. A választási kampány idején ve­tődött fel: nagyon megköszönnék, ha* segítenék az áfész raktáraiban felhal­mozódott sok tonna libamájat értékesí­teni. Sikerült. Vagy éppen a Nerticsók- né keresett meg engem néhány hónap­pal ezelőtt — s ő mondja, hogy nincs kapcsolatom... — Ő az a pedagógus, aki a tévéhíradóban nyilatkozott. — Igen. Arra kért, segítsek a Kos­suth utcai platánsor megmentésében. Nos a minisztérium és a megyei tanács illetékeseivel folytatott tárgyalások nyomán a platánsor ügye rendeződik. Tény: a választási kampány során ma­gam is melléálltam annak a javaslatnak — de nem kisajátítottam azt —. hogy Kiskunfélegyházának szüksége lenne egy új művelődési házra. Egyetértettem vele. Hogy az ügyből nem lett semmi, az nem a képviselőn, a pótképviselőn, vagy a városi tanácson múlott. Az el­múlt évek pénzügyi korlátozó intézke­dései sajnos bizonytalan időre elhalasz­tották a megoldást. De a problémát én is időszerűnek tartottam, annak ellené­re, hogy ez ügyben Kiskunfélegyházán is megoszlanak a vélemények. Nem ke­vesen kultúrház helyett csatornát, utat, vízvezetéket, lakásokat szeretnének. — Ön szerint ütközik-e egy­mással a választók képviselete és a képviselő önálló politizálása? — Én nem tudom a kettőt szembeál­lítani egymással. A képviselő országos ügyekbeh is szavaz, ugyanakkor képvi­selnie kell a helyi lakosság érdekeit. Szememre vetették, hogy az adótör­vény elfogadása előtt nem kértem ki a választók véleményét. Ezt kritikaként el lehet fogadni. — Ha kikéri, akkor másként szavaz? — Mint állampolgár, én magam is átélem az adórendszer hatásait. Ellen­tét volt az állampolgár és az állam érde­ke között. Én a nagyobb érdekre sza­vaztam, mert úgy láttam, hogy erre van szükség. — Akkor is mondja ezt, ha gyorsan kiderült, hogy egy sor módosítás elengedhetetlen? — Igen. De más kérdésben, például az új alkotmány koncepciójával kap­csolatban megbeszélést folytattunk — a Demokrata Fórum egyes képviselői­nek jelenlétében — Kiskunfélegyházán a választókkal. Az ott elhangzottakat hasznosítottam a parlamenti felszóla­lásomban is. — Mint miniszternek és mint KB-titkámak, meghatározó sze­repe volt a mai jogrendszer kiala­kításában. Azéban, amelyet ma lépten-nyomon joggal bírálnak. Sőt, megváltoztatása, a jogállam megteremtése folyamatban van. Ebben érzi-e a felelősségét? ”* — 1966-tól 1978-ig voltam igazság­ügyi miniszter. Akkoriban a gazdasági élettel kapcsolatos jogszabályok meg­változtatása volt elsődleges, éppen a gazdasági reform miatt. Én több, mint egy tucat törvényt terjesztettem elő a parlamentben, és azok, megítélésem szerint, megfeleltek az akkori társadal­mi igényeknek. Más kérdés, hogy mos­tanra fölöttük is eljárt az idő. — Az akkori társadalmi hely­zetben ön szerint miért nem volt szükség egyesülési, gyülekezési, választási törvényre, alkotmá­nyozásra? > — Abban az időszakban a fő figyel­met a gazdasággal összefüggő törvény- alkotásra fordítottuk. De a választójog gi törvény változott. Igazságügyi mi­niszter voltam, amikor a listás helyett az egyéni választókerületeket vezettük be. Ez akkor nagyon nagy jelentőségű volt. — Az egypártrendszer keretei között... — Ezt nem mondanám, hogy csak azért. Később, mint KB-titkár, tevé­keny közreműködője voltam a kötele­ző többes jelölés bevezetésének. Ebben — összehasonlítva a szocialista orszá­gok gyakorlatát — úttörő szerepet ját­szottunk. — Ha már kitekintünk: a vá­lasztójogi törvény 1983-as meg-. változtatásában nem játszott szerepet az, hogy így megelőzhe­tő olyan helyzet, mint ami Len­gyelországban kialakult? — Az én emlékezetem szerint a lengyel eseményeknek ehhez nem volt köze. Indoka inkább az a jogos kritika volt, hogy nálunk nincs igazi választás, csak szavazás. — A nyűt levélben külön tilta­koznak az ellen, hogy az Alkot­mányjogi Tanács elnöke marad­jon. Talán összefüggésben azzal, hogy ez a testület nem állt fel­adata magaslatán, még a megle­hetősen szűkre szabott lehetősé­geit sem használta ki. _ — Ez így utólag értékelve igaz lehet. Én magam sem vagyok elégedett az Alkotmányjogi Tanács működésével. Ez nemcsak a tanács akaratán múlott, hanem jogszabályokon, valamint az in­dítványtevők aktivitásának csökkené­sén .. — Nem valami felsőbb utasí­tásra, kérésre, hogy nem kell olyan komolyan venni azt a sze­repet, amit a tanács betölthet? — Nem. Ilyen nem volt. Arról volt vita, hogy milyen kérdéseket és milyen módon hozzunk nyilvánosságra. Azt mondták, hogy közleményeinket szor- dinóban fogalmazzuk. Egyébként az Alkotmányjogi Tanács, mint intéz­mény, legfeljebb két hónapig fog élni. Megszűnik, mihelyt az Országgyűlés létrehozza az Alkotmánybíróságot. Azt azonban el tudom képzelni: sokan tévesen azt gondolják, hogy ezen ta­nács feladata — a nevéből adódóan — az új alkotmány kidolgozása. Van egy külön alkotmány-előkészítő bizott­ság. — Az MDF levelében szó van az Ön „konszolidációs buzgólko- dásáról”, a Magyar Nemzetben pedig Nagy Imre lánya kifogá­solja az Ön viselkedését egy eljá­rás során, amelyet joggal utasít el a közvélemény. Mi volt az ön beosztása, feladata általában 1956 után, és mit tett a konkrét ügyben? — Az SZKP pártföiskolájának el­végzése után, 1958 decemberében ke­rültem a Belügyminisztérium vizsgálati osztályának élére. Ennek feladata volt, hogy az eléje kerülő államellenes bűn- cselekményeket kinyomozza — szoros ügyészi felügyelet mellett —, s az intéz­kedéseket megtegye. Igaziból 1959-et írtunk már, az ellenforradalom alatti események, és az azzal összefüggő bűn- cselekmények kinyomozásának vége felé jártunk. — Hadd vessem közbe: ön itt ellenforradalmat említ. Egyben biztosan közmegegyezés van: az egyszavas minősítés túlzott le­egyszerűsítés. Másrészt halálos ítéleteket még 1960-ban is végre­hajtottak. Az Önök vizsgálatai alapján is születtek ilyen ítéle­tek? — Ezt nem tudom, az az ügyészség és a bíróság dolga volt. Én két év múl­va, 1960 közepén a határőrséghez ke­rültem, s 30 esztendő telt el azóta. A nevekre nem is emlékszem, de azt hiszem, ez érthető. — A tévében viszont elmond­ta, hogy jól emlékszik a Nagy Erzsébettel való találkozására. — Igen. Férjét elítélték, vagyonukat elkobozták, s miután ők visszatértek Romániából, kérte, hogy kaphasson vissza a vagyonukból valamit, bútoro­kat, mert nem tudnak létezni. Mond­tam, hogy itt rossz helyen jár, az elkob­zást a bíróság mondta ki. Én legfeljebb egy vaságyat tudok neki adni. De ezt nem úgy értettem, hogy a cellában .!. Mi ellene eljárást nem folytattunk. Visszagondolva a találkozásra: minden bizonnyal én nem voltam eléggé tekin­tettel az ő érzékenységére. Ezért őt megkövetem, ha szándékom vagy aka­ratom ellenére megbántottam volna. — Mondta, hogy az aláírás- gyűjtés elindult. Ügy érzi, hogy Önnek a helyén kell maradnia? Alkotó részese tud-e lenni az új törvénykezési folyamatoknak? Fölvállalja-e az új gondolatokat? Utalok itt egy korábbi parlamen­ti polémiájára Király Zoltánnal. — Nekem Kjrály Zoltánnal valóban volt vitám, ő nagyobb alkotmánymó­dosítást javasolt, én azt mondtam erre, hogy azt ne most, hanem az új alkot­mány előkészítése során tárgyaljuk meg. De ha a Parlamentben elhangzik egy vélemény, arra tehet reagálni j!. En nem haragszom rá, gondolom ő se rám. Az ügyrendi bizottságban mind­ketten benne vagyunk. A kérdésére visszatérve: függetlenül ettől az ügytől, én elhatároztam, hogy ezt a ciklust még végigszolgálom, de a következőben már nem vállalom a jelölést. — Most azonban új helyzet van. Harcol vagy visszavonul? — Ma még nem tudok ebben a kér­désben egyértelműen állást foglalni. De én nem születtem képviselőnek, s a visszahívással járó rizikót a választott tisztségben vállalni kell! — Szerepe van az ügynek ab­ban, hogy a következő parlamen­ti ülésszakon nem Ön, hanem az . Alkotmányjogi Tanács titkára lesz a napirend előadója? — Igen. De nem mint titkárt, hanem mint az ügyrendi bizottság egy tagját, én kértem föl a napokban, hogy legyen ő az előadó — tekintettel a körülöttem zajló eseményekre. — Egzisztenciálisan hogyan érintené Önt a visszavonulás? — Én négy éve nyugdíjas vagyok. Nincs szolgálati gépkocsim, képviselői munkámhoz a saját autómat és a saját telefonomat is használom, az ötezer fo­rintos havi tiszteletdíj pedig ... Ezért ragaszkodni tehát a mandátumhoz, ez fel sem vetődött. — A visszahívását kérők kö­zött vannak párttagok is. Ön szerint megalapozott-e a.feltéte­lezés, hogy akik közülük most aláírják az ívet, azok egyben az MSZMP megújulását is akar­ják, lévén Ön ma is a Központi Bizottság tagja, de egy korábbi időszak vezetője? — Minden kiskunfélegyházi ember­nek állampolgári joga kezdeményezni képviselője visszahívását, ha úgy látja, hogy tevékenységével elégedetlen. Ha a KB-tagságom szóba került: engem 1988 májusában ismét beválasztottak a testületbe, amelynek 1962 óta vagyok tagja. Ám ha érvényt akarunk szerezni a személyi megújulással, a rotációval foglalkozó határozatnak, itt az ideje, hogy én kikerüljek a Központi Bizott­ságból. De ez nem azt jelenti, hogy ellen lennék az MSZMP reformtörek­véseinek. — Ön a tévében furcsállotta, hogy éppen abban az iskolában tanít Nemcsók Imréné, ahol a pótképviselő volt korábban igaz­gató. Elképzelhetőnek tart-e olyan megoldást, hogy ön le­mond a mandátumáról, ha a pót­képviselő is lemond a megbízatá­sáról? — Ez új javaslat. Jogi vonatkozásai­nak utána kell nézni, de úgy gondolom, érdemes megvizsgálni. — Mikor találkozik fórumon a választóival? — Időpontról és a formáról még nem született döntés. Egyet azonban kértem és kérek: a találkozón legyenek ott a Demokrata Fórum képviselői is. Váczi Tamás KÖZÉLET Tegnap dr. Szabó Miklós, a me­gyei pártbizottság első titkára a me­gyei református esperesi hivatalt kereste fel. A találkozón Szabó Gá­bor megyei református esperes és Polgár István megyei egyházügyi titkár, valamint az egyházmegye gondnoka volt jelen. A résztvevők humanitárius kérdésekről cseréltek véleményt, kitértek arra, hogyan tud bekapcsolódni a református egyház a szociális ügyek segítésébe, a rászorultak gondozásába, az anyagi eszközök elosztásába. Kü­lön hangsúllyal tértek ki az erdélyi menekültek számára szervezett se­gélyakciókra. A találkozón több aktuális társadalompolitikai kér­dést is megbeszéltek a résztvevők. Végül Szabó Miklós megtekintette az egyházmegye könyvtárát és mú­zeumát. Kormánytag­jelöltek bemutatkozása (Folytatás az 1. oldalról.) Kemenes Ernő a tervezési szakember szemszögéből közelítve egy kínálat­élénkítő gazdaságpolitika mellett tette le voksát. Szűkebb szakmájában, a ter­vezéssel kapcsolatban úgy vélekedett: hiba lenne a tervezést a bürokráciával azonosítani. A tervezés olyan össztár­sadalmi feladat, amely a jövőre való felkészülést szolgálja. Az viszont való­ban elvárható a tervezéstől, hogy meg­tanuljon „piacosodni”. Kemenes Ernő elmondta: az Országos Tervhivatal élén erőteljesebb párbeszédet szorgal­maz majd a tervkoncepciók kimunká­lásában a parlamenti és a parlamenten kívüli erőkkel egyaránt. A miniszterjelöltek bemutatkozását követően a bizottság a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány törvényterveze­téről, az Országgyűlés házszabályának kiegészítéséről, valamint a Polgári Tör­vénykönyv módosításáról tárgyalt. Reformkor Szabadszálláson . : Tegnap Szabadszálláson megalakult az MSZMP- tagok reformköre. A többi körhöz hasonlóan felada­tuknak tartják a reformfo­lyamatok meggyosítását a helyi pártszerveknél, s ugyanezt fontosnak ítélik az MSZMP egészében. Csatla­kozási lehetőséget kínálnak a párttagok mások számára is. A szabadszállásiak csat­lakoznak a megyei reform- körök április 15-ei, kecske­méti nyilatkozatában meg­fogalmazottakhoz. Első, nyílt összejövetelüket május 16-án 17 órakor tartják a nagyközségi tanács tanács­kozótermében. Az alapító szervezők: dr. Bak István, dr. Csányi János, Dúl Lász­ló, Jaksa Lajos, Nagy Jó­zsef, Prajda István, dr. Rét- hy Aladár és Szabó Jánosné. Dr. Ijjas József temetése A* életének 88. évében elhunyt dr. Ijjas ,József pápai trónálló, nyugalmazott kalocsai érsek, Kalocsa város díszpolgára földi maradványait május 8-án, dél­előtt fél 11 órakor a főszékesegy­házban bemutatott gyászmise után a főszékesegyház kriptájá­ban helyezik örök nyugalomra. LOTTÓ A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság közlése szerint a Budapesten meg­tartott 18. heti lottósorsoláson a követ­kező nyerőszámokat húzták ki: 14, 37, 47, 66, 67 WASHINGTON Roman Popadiuk, a Fehér Ház helyettes szóvivője szerdán az MTI tudósítójának kérdésére —, hogyan értékelik a magyar műszaki zár el­ti: LONDON Hivatalba lépésének 10. évforduló­ján Margaret Thatcher asszony csütör­tökön reggel a Downing Street 10. hí­res kapujánál felsorakozott tv-kame- rák előtt kezdte meg munkanapját. „Nagy-Britannia átalakult, életszínvo­nala csaknem mindenkinek emelke­dett, a szociális ellátottság javult, Nagy-Britannia ma nagyobb megbe­csülésnek örvend a világban, mint na- gyon-nagyon hosszú idő óta bármi­kor” — így vonta meg Thatcher asz- szony országlása első évtizedének mér­legét.” Arra a kérdésre, vajon gondol-e visz- szavonulásra a következő évtizedben, Thatcher asszony így válaszolt: — Folytatjuk a dolgunkat, minden nap elvégezve az adódó feladatokat legjobb tudásunk szerint, mindig a jö­vőt tervezve. A millenniumhoz köze­ledve a következő évtized nagyon izgal­masnak ígérkezik országunk még job­bá tételében. A szabad ég alatt tartott sajtóérte­kezlete után Thatcher asszony kabinet­jének szokásos csütörtök délelőtti ülé­távolítását az osztrák határon —, kijelentette: az amerikai kormány üdvözli a lépést és reméli, hogy a Kelet és Nyugat közötti többi, ha­sonló akadályt is lerombolják. sén elnökölt. Kormányának mind a 23 tagja férfi. Közülük négyen foglaltak helyet az 1979 májusában megalakult első kormányában. Az első Thatcher- kormány kulcsemberei közül csupán Sir Geoffrey Howe maradt a szűkebb kabinet tagja, aki 1983-ban cserélte fel a pénzügyminiszteri tárcát a külügymi­niszterire. A brit lapok csütörtökön terjedelmes írásokban, vezércikkekben zárták a „Thatcher-évtized” mérlegét megvonó cikksorozataikat. Thatcher asszony legnagyobb történelmi próbatételeinek és vívmányainak a három és fél milliós­ra felduzzadó tömeges munkanélküli­ség árán végrehajtott radikális gazda­sági szerkezetváltást, az Argentínával kirobbant falklandiháború diadalmas megvívását, az egy évig tartó általános bányászsztrájk letörését és a szakszer­vezetek „megrendszabályozását” te­kintik. Az egy év óta egyre kedvezőtlenebbé váló gazdasági mutatók hatására im­már erősen megoszlanak a vélemények arról, vajon a szerkezetváltással elindí­tott fellendülés megfordította-e, avagy csak megállította a brit gazdaság vi­szonylagos és abszolút hanyatlásának évtizedeken át tartó irányzatát. Margaret Thatcher a Thatcher-évtized fordulóján Köves Tibor, az MTI tudósítója jelen-

Next

/
Thumbnails
Contents