Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-05 / 105. szám

1989. május 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Kormányszóvivői tájékoztató A vártnál magasabb árszínvonal-emelkedés Még tartott a Minisztertanács ülése, amikor Marosán György szóvivő meg­tartotta nemzetközi sajtótájékoztatóját. A kora délutánig napirendre került té­mákat ismertetve elmondta: a kormány elsőként a népgazdaság idei első negyed­éves helyzetéről tárgyalt, és értékelte a gazdaság teljesítményét. Megállapította, hogy a jelenlegi helyzet éleződő feszültsé­gekkel terhes. A külgazdasági folyama­tok kedvezőtlenül alakulnak. A nem ru­belelszámolású fizetési mérleg hiánya magasabb a tervezettnél, rubelviszony­latban S céljainkkal ellentétben — nö­vekedett az export, míg az import kisebb mértékben emelkedett. A költségvetés hiánya is jóval meghaladja az első ne­gyedévre tervezettet. A gazdaságban fel­erősödtek az inflációs tendenciák. A vártnál magasabb lesz a termelői és a fogyasztói árszínvonal-növekedés. A na­gyobb áremelkedés elsősorban a forint leértékelésének hatására, yalamint a libe­ralizált árrendszer piaci korlátainak fej­letlensége miatt következett be. A kormány úgy ítéli meg, hogy ha nem leszünk képesek megállítani a negatív fo­lyamatokat, akkor megbomlik a belső és a külső egyensúly. Ennek következmé­nyeként nemzetközi hitelképességünk is kérdésessé válhat. A jelenlegi helyzetben rejlő veszélyek elhárítására a kormány átfogó gazdasági csomagterv megvalósí­tását tartja szükségesnek, az intézkedé­sek részletes kimunkálására a közeljövő­ben kerül sor. A csomagtervet a kor­mányfő a parlament május végi üléssza­kán ismerteti. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a ko- rábbiákkal ellentétben az intézkedések nem lehetnek kizárólag korlátozó jelle­gűek. Az államháztartás egyensúlyának helyreállításához a fő forrás a költségve­tési kiadások csökkentése, emellett azon­ban az intézkedéseknek két területre kell kiterjedniük. Új gazdaságpolitikai szem­pontként vállalkozásélénkítés és vállal­kozásbarát gazdasági környezet kialakí­tásán keresztül reprivatizációval kell elő­segíteni a népgazdasági jövedelemképző­dés gyorsítását. A tervezettnél nagyobb fogyasztói árnövekedést — amely egyes rétegeket, lakossági csoportokat diffe­renciáltan érint — az egyedi helyzethez igazodó támogatási lehetőségek bővíté­sével kellellentételezni. Azéves árindexre vonatkozó prognózisok alapján megál­lapítható, hogy az árszínvonal-növeke- des mind a tavaly novemberi SZOT— kormány megállapodásban, mind a ter­vezés során figyelembe vett mértékhez képest érzékelhetően gyorsabb lesz. Ez­zel összhangban a kormány már koráb- ^ ban kezdeményezte a tárgyalásokat a ter- ( ven felüli szociális intézkedésekről; ezek az előreláthatóan május 12-én sorra ke­rülő SZOT—kormány találkozó napi­rendjén szerepelnek majd. , A kormány—a népgazdaság várható fejlődésével és a lakosság életszínvonalá­nak ez évre számított alakulásával össz­hangban — a lakosság ez évi többletki­adásainak ellentételezésére a korábban május elejére tervezett, de eddig végre nem hajtott 100 forint nyugdíjemeléssel együtt, döntően a központi fogyasztói áremelések időpontjához igazodóan, az eredetileg tervezettnél nagyobb ez évi ki­hatású szociális intézkedéseket tart indo­koltnak — jelentette be Marosán György, rámutatva: a cél az, hogy a kom- , penzálás a nyugdíjasokra, a gyermekes családokra terjedjen ki, és növekedjen a tanácsok támogatási kerete. A lakosság számára kedvező a közgyógyellátás és a gyqgyszerkedvezmények szélesítése is. A kormány megvizsgálja-egyes közérzet- javító intézkedések célszerűségét. A kormány a lakossági devizaszámla­rendszer korszerűsítésével összefüggés­ben felkérte a Magyar Nemzeti Bank el­nökét, hogy végezzen vizsgálatokat a la­kossági devizaszámla-rendszer további liberalizálásának várható hatásáról, és rövid időn belül terjessze ezt döntésre a Minisztertanács elé. A kormány elfogadta a forint védel­mére kidolgozott elóteijesztést. Úgy véli: a forintmegtakarítás vonzóbbá^tételével, a belföldi áruellátás javításával is növelni kell a nemzeti valutánk iránti bizalmat. A kettős valutarendszer kialakulása rendkívül súlyos veszélyekkel járhat mind a gazdaság, mind az állampolgárok számára. Éppen ezért a külkereskedelmi politikában mindenekelőtt a forgalom egységes, versenysemleges szabályozásá­nak kialakítása, az importverseny széle­sítése, a behozatal szektorsemlegességé­nek garantálása szükséges. Az újságírók kérdéseire Marosán György megerősítette, hogy az új cso­magterv készítésében a miniszterjelöltek is reszt vettek. A szóvivő egyik válaszá­ból kitűnt, hogy a tőkés külkereskedelmi mérleg problémáit a Minisztertanácsülé­sén elsősorban a lakosság vásárlásainak következményeként értékelték, az elma­radás az idegenforgalom állami bevétele­iből kiesett összeget takarja, s nem függ össze az áruforgalmi egyenleg alakulásá­val. E tekintetben a gazdaság teljesítmé­nye jónak mondható — jelentette ki. A kormányülésen megfogalmazódott az is, hogy a nemzeti valuta védelme a gaz­dasági reform kibontakoztatása szem­pontjából a legfontosabb. A Magyar Hírlap munkatársának ar­ra a kérdésére, hogy a Minisztertanács foglalkozott-e a hiteltörlesztések átüte­mezésével, Marosán György elmondta: a kormány nem látja járható útnak az át­ütemezést, megítélése szerint gazdasági kára rendkívül súlyos lenne; következ­ményeit felvázolja majd a parlament előtt. Az MTI a programtervben szereplő reprivatizálással összefüggő konkrét el­képzelések iránt érdeklődött. A szóvivő megerősítette: a reprivatizáció ajövőben a kormány gazdasági stratégiájának centrumába kerül. A kifejezést értelmez­ve kifejtette: a kormány bizonyos terüle­teken kifejezetten a magán- és a kisvállal­kozókra gondol; őket szeretné ajövőben jobban bevonni a termelésbe. Meghatá­rozott területek — így például a szolgál­tatás, a tervezés, az építés — hagyomá­nyosan magánkézben vannak. A kor­mány indokoltnak tartja, hogy kidolgoz­zák a privatizálásra vonatkozó részletes programot, kijelölve a vállalatokat, kine­vezve a folyamatot koordináló kor­mánybiztost. Jogi feltételeit az igazság­ügy-miniszter az érdekelt főhatóságok­kal együttműködve júniüs 30-áig kidol­gozza; -a privatizálás lebonyolításával szakosított pénzintézetet bíznak meg, a Magyar Nemzeti Bank pedig kidolgozza a hozzá kapcsolódó hitelkonstrukció fel­tételeit. A Veszprémi Napló képviselője két té­mában faggatta a szóvivőt. Először a szocialista munkaverseny megszünteté­séről, majd a közvéleményben elteijedt ár- és bérstop bevezetéséről kérdezett. A válaszból kiderült: a Minisztertanács április 15-én hatályon kívül helyezte a szocialista munkaverseny szervezésére vonatkozó korábbi határozatát, a ren­delkezés június 1-jén lép életbe. Ezzel egyidejűleg a kormány hozzájárult ah­hoz, hogy az eddigjek lezárásaként is az érintett munkahelyi kollektívák vezetői a szakszervezetekkel együttesen a résztve­vőket szerény keretek között megjutal­mazhassák. Hozzáfűzte: a munkaver­seny megszűnése nem jelenti azt, hogy a ^kormány lemondana a munkahelyi kol­lektívák kezdeményezéseiről és öntevé­kenységéről. Úgy ítéli meg azonban, hogy ennek más, a jelenlegi követelmé­nyekhez jobban igazodó tormákat kell találni és ebben az elsődleges feladat az érintett munkahelyi kollektíváké, veze­tőké. Az ár- és bérstop bevezetését illető­en a szóvivő úgy vélekedett: az időről idő­re felröppenő hír, mint általában, most sem igaz. Ilyen intézkedést a kormány nem tervez. A Népszava munkatársának arra a kérdésére, hogy a gazdasági teljesít­ménnyel összefüggésben döntött-e a kor­mány konkrétan vállalatok felszámolá­sáról és szanálásáról, elhangzott: egy ilyen programnak része kell legyen ilyes­mi; a kormány elsősorban a költségvetési támogatások leépítésében kíván előre­lépni, s ez mindenképpen érinti a veszte­séges és.alacsony hatékonyságú vállala­tokat. Többen a bányabezárással kapcsola­tos kérdést tettek fel. A Dunántúli Napló képviselője egyik kérdésében a dunántúli bányászok jövőjét firtatta, amiről a szó­vivő úgy nyilatkozott: a kormány min­den esetben konkrét tervet dolgoz ki az adott területen jelentkező problémák megoldására. A hazai uránbányászatra vonatkozó információként elmondta: az Ipari Minisztérium közlése szerint a ha­zai uráncércbányászat geológiailag ne­héz körülmények között folyik. Uránter­melésünk jövedelmezősége sem szerveze­ti, sem műszaki eszközökkel, módszerek­kel nem javítható lényegesen, s emiatt a kitermelt ércből nyert urántermék ára csak a harmada az önköltségnek. A kor­mányzati szervek emiatt fontolgatják a hazai uránércbányászat megszüntetését. Egy másik felvetésre—a külföldi vállal­kozók adókedvezményével összefüggés­ben — elmondta: a jelenlegi szabályozó- rendszer viszonylag jelentős kedvez­ményt nyújt számukra. A jelentősebb külföldi tőkebeáramlásnak nem elsősor­ban az adókedvezmények területén mu­tatkozó elmaradás az akadálya, mint in­kább a hazai gazdaság fogadókészsége, infrastrukturális problémák—s ezekben a kormánynak további lépéseket kell ten­nie. Ugyancsak a Dunántúli Napló munka­társa kérdezte meg, hogy a kormány gya­korolt-e önkritikát a súlyos deficit miatt, s van-e elképzelése a hatalmas bevásárló- turizmussal szemben. Marosán György utalt arra, hogy a kormány a vámmal kapcsolatos rendelkezéseivel éppen e be­vásárló-turizmust kívánta visszaszoríta­ni, s a végrehajtandó Személyi változások is jelzik, hogy a kormányfő levonta a hi­bák személyi konzekvenciáit. Az NBN rádió tudósítója George Bush tervezett magyarországi látogatá­sáról tudakozódott. Marosán György nem hivatalos forrásra hivatkozva nagy jelentőségűnek Ítélte az Egyesült Álla­mok elnökének látogatását. Mint mond­ta: egy ilyen magas szintű találkozó min­denképpen hozzájárulhat egymás szán­dékainak pontosabb megismeréséhez és a kapcsolatok fejlesztéséhez. Hozzátette: tisztában kell azonban lenni azzal, hogy a problémáinkat csak mi, magyarok tud­juk megoldani. Ez nem mond ellent an­nak, hogy gondjaink enyhítéséhez a jóin­dulatú segítséget és támogatást szívesen fogadjuk. Végül a holland rádió munkatársa a Raoul Wallenberg sorsával kapcsolatos dokumentumot firtatta, amire Marosán György leszögezte: bár hivatalos infor­mációi nincsenek, tudomása szerint a svéd diplomata nem Magyarországon, és nem 1945-ben halt meg. ÁTLAGON FELÜLI MUNKÁT VÉGEZTEK Elismerés a Kecskeméti IKTV-nek A most 40 éves Kecskeméti Ingatlan- kezelő és Távfűtő Vállalat 1988-ban végzett eredményes munkájáért Dicsé­rő Oklevelet kapott a Belügyminisztéri­umtól és a HVDSZ Központi Vezető­ségétől. Ez alkalomból tegnap délután vállalati ünnepséget rendeztek az SZMT székházában’. A vendégek kö­zött üdvözölték dr. Kócsó Illésnél, a HVDSZ Központi Vezetőségének tit­kárát, dr. Gál Gyulát, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság titkárát, dr. Kö­rös Gáspárt, az SZMT vezető titkárát, valamint számos más helyi és országos szerv vezető beosztású képviselőjét. A Himnusz hangjai után az Állami Zeneiskola növendékei műsorral ked­veskedtek a vállalati kollektívának, majd Márton Lajos igazgató beszélt a negyven éve alakult vállalat múltjáról, 1988. évi eredményeiről, idei feladatai­ról. Egyebek között hangsúlyozta: a vállalat dolgozóinak kezdettől komoly próbatételt jelentett az általuk végzett nagyon fontos lakossági szolgáltatás, mivel annak anyagi feltételei gyakran hiányoztak. Rohamosan növekedett a lakásállomány, a karbantartási költsé­geket a lakbérek nem fedezték^és külö­nösen az 1980-as évek elejétől rohamo­san csökkent az állami dotáció is. Mindezek ellenébe a vállalat dolgo­zói mindent megtettek azért, hogy szol­gáltatói munkájukkal elégedett legyen a város lakossága. Ha nem is ment minden teljesen zökkenőmentesen, igyekeztek udvariasan, színvonalason s a lehető leggyorsabban eleget tenni a szolgáltatási igényeknek. Ezen túl je­lentős felújítást és-sok karbantartási munkát sikerült jól elvégezni 1988-ban. Érvényesültek a takarékossági törekvé­sek — de nem a szolgáltatások rovásá­ra —, s ennek is az eredménye, hogy 25,2 millió forint nyereséggel zárta az évet az IKTV. Sikerült emelni a bér- színvonalat, futotta a nélkülözhetetlen jóléti, szociális juttatásokra is, a nyere­ségrészesedésből pedig kaptak a nyug­díjasok is. Az igazgató végül kérte a vállalat dolgozóit, az idén is hasonló ambícióval végezzék felelősségteljes munkájukat. A beszéd után Pálfy Mátyásáé, a HVDSZ Ingatlankezelő Tanácsának elnöke nyújtotta át a Dicsérő Oklevelet Márton Lajos igazgatónak, tolmácsol­va a Belügyminisztérium és a HVDSZ Központi Vezetőségének jókívánsága­it. Ezután köszöntötte az átlagon felülj teljesítményt nyújtó vállalat dolgozóit dr. Gál Gyula, a megyei pártbizottság titkára,' Borbély Lajos megyei, majd Öveges László városi főépítész, aki a megyei város vezetése nevében jutal­mat adott át Márton Lajos igazgató­nak. Végül egyéni kitüntetéseket nyújtot­tak át. Többen megkapták a Kiváló Munkáért kitüntetést, a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát, tizennégyen vállalati Kiváló Dolgozó kitüntetést vettek át, sokan pedig igaz­gatói dicséretben, pénzjutalomban ré­szesültek. ) A TANÁCS HATÁROZOTT LÉPÉSRE SZÁNTA EL MAGÁT A mellékelt le­vél hét keceli or­vos aláírásával, a beszélgetés után egy nappal érke­zett szerkesztősé­günkbe. Ezek után már csak egyetlen kérdés érdekel: amennyi­ben tényleg pontosan betartják mun­kaidejüket, vajon miért volt szükség a lejegyzett beszélgetés közlése elleni til­takozásra? Mikor a napokban ott jártam, min­denesetre megkérdeztem a keceljek vé­leményét is a rendelési idő betartásáról. — Fél tízkor harmincan-negyvenen ültünk a váróban, a kelleténél fél órá­val később érkező doktornő elnézett a fejünk felett és hangosn megjegyezte: „Nálam mindig mennyien vannak, csak azt nem értem, miért” — mesélte egy idős néni. Egy fiatal hölgy véleménye szerint mindig sokat kell várni, de nem ez a legnagyobb baj. Most, hogy a kormány az adózással áldását adta a hálapénzre, már úgy érzi, nem tud lépést tartani, pedig betegsége miatt gyakran kényte­len orvoshoz menni. Harmadik beszélgetőpartnerem el­mondta, hogy a körzeti orvosa a legrit­kább esetben kezd később, azt viszont látja, hogy a szemben levő ajtónál kez­detben bizony nem halad a sor. Egyéb­ként pedig annak is tanúja volt, hogy az egyik doktornő rendelési idő alatt — fehér köpenyben — ment át a szem­közti ABC-be, a várakozókkal mit sem törődve. Az, hogy egy-két orvos később kezdi a rendelést, több száz keceli lakos han­gulatát rontja el nap mint nap. A mai viszonyok közepette az emberek érzé­kenyebbek, mint korábban voltak. Lakossági panaszok, névtelen beje­lentések a be nem tartott rendelési idő­ről, a hosszúra nyúlt várakozásról már évek óta érkeznek a keceli tanácshoz. Schindler János tanácselnök szerint túl­ságosan sokáig toleránsak voltak a mulasztókkal szemben, de most hatá­rozott fellépésre szánták el magukat. Előbb persze békésen próbáltak egyez­ségre jutni: az egyik érintett például kijelentette, hogy nem tud nyolcra be­érni, ezért kilencre tették a rendelési idő kezdetét. A helyzeten azonban ez mit sem változtatott, hiszen a doktornő ezután fél tíz—tízre járt be. Mivel a panaszok nem szűntek, feb­ruárban tanácsi határozat kérte fel az egészségügyi bizottságot, hogy ellen­őrizze a rendelési idő betartását, és má­Az orvosok késnek, a keceliek zúgolódnak Tisztelt Főszerkesztő Urf Hivatkozunk 1989« április 24-én Kecelen tör­tént beszélgetésünkre lapjuk újságirónőjével, aki cikket akart megjelentetni újságjukban« Szives tudomására hozzuk, hogy az elhangzott, illetve az újságirónő által lejegyzett beszél­getésünk tartalmából egyetlen-szó megjelené­séhez sem Járul űzik hozzá, ólye a törvény által biztosított Jogunkkal« A megjelenő cikkhez csak egyetlen megjegyzé- sünk van, melynek leközléséhez hozzájárulunk és az alábbiakban leírunk: "Munkaidőnket betartjuk, 1989« április 1-ejétől jelenléti ivet vezetünk, amelyen munkaidőnk be­tartása ellenőrizhető•" Amennyiben a Tisztelt Főszerkesztő Urat a ke­celi egészségügyet érintő gondok érdeklik, szí­vesen állunk elfogulatlan újságíró rendelkezé­sére • o e 1, 1989« április 25« *. (ÍLollí, Spj Ilii |||j O r v o sok: ( Ica~ jusban adjon számot a tapasztalatok­ról. Az április 18-ai vb-ülésen — az ismétlődő bejelentések hatására — is­mét napirendre tűzték az ügyet. — Mindenkinek tudomásul kell ven- nieS-jelenti ki a tanácselnök —, hogy a munkaidő az munkaidő. Szenvedé­lyes vita után több vb-tag részéről el­hangzott: ne tegyük nevetségessé ma­gunkat a község lakosai előtt azzal, hogy nem tudjuk megkövetelni egy-két orvostól, tartsa be a rendelési időt. Az elfogadott határozat szerint, ha a késé­sek folytatódnak, javasoljuk a mulasz­tók munkaviszonyának megszünteté­sét. ISK-föS; 04- — [L C (C _ d —■ a—.——- —I - t 1989. január 1-jén Kecelen létrejött a szociális és egészségügyi intézmény, amely azóta a munkáltatói jogokat gyakorolja. Mit szól a dolgokhoz az igazgató-főorvos, dr. Bárdos Klára? — Sajnos, évek óta folyamatosak a panaszoké—.mondja a főorvos asz- szony. — A tanács eddig csak halogat­ta a probléma megoldását. Most en­gem, mint friss munkáltatót állítanak szembe a kollégákkal. Véleményem az, hogy semmi sem indokolja a mulasztá­sokat. Most már egyszer s mindenkor­ra rendet kell tenni. Tóth Margit Kisszövetkezet nagy nyereséggel Csaknem öt ével ezelőtt lett önálló a győri Fáma Papír- és Műanyag-feldol­gozó Kisszövetkezet, ahol a belföldi piacon hiánycikknek számító, különfé­le karton- és hullámpapír-csomagoló- anyag gyártására vállalkoztak. Á 60 fős szövetkezet ma már több mint 60 millió forint értéket állít elő, amelyből több mint 10 millió forint a nyereség. Az évzáró közgyűlésen a kisszövetke­zet tagsága a múlt évi bérének több mint felét vehette fel pluszjövedelem­kent- (MTI-fotó) MAGYAR—CSEHSZLOVÁK KERESKEDELEM Áttérés konvertibilis elszámolásra A magyar—csehszlovák ke­reskedelemben a konvertibilis elszámolásra való áttérés kiutat jelenthet a jelenlegi stagnáló helyzetből. Az erre vonatkozó tárgyalások már megkezdődtek a két ország kormányszervei között, és mindkét fél részéről az a törekvés, hogy lehetőleg minél hamarabb eredményre vezessenek a megbeszélések — egyebek közt ezeket jelentette ki Ludovit Priecel, Csehszlová­kia budapesti nagykövetségé­nek kereskedelmi tanácsosa az MTI munkatársának kérdésére válaszolva azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyet a két ország gazdasági együttmű­ködésének négy évtizedéről tar­tottak a kereskedelmi kiren­deltségen. A tanácsos hozzáfűz­te: a rubelben való elszámolás egyik félnek sem előnyös, igy természetes, hogy az elszámolá­si rendszer megváltoztatása na­pirendre került minden gazda­sági jellegű tárgyaláson, így leg­utóbb Medgyessy Péter minisz­terelnök-helyettes csehszlová­kiai megbeszélésein is. Azt is elmondta, hogy jelenleg az áru­csere egy része most is dollár­elszámolásban történik, az ilyen jellegű exportszállítások évi 300-400 millió dollár érté­kűek. A sajtótájékoztatón szóba került a közös gépkocsigyártás kérdése is. Erről már évek óta folynak a megbeszélések. Kez­detben arról volt szó, hogy a magyar ipar alkatrészeket, rész­egységeket szállít a Skodákhoz, amelyekért cserébe évi 40-50 ezer kocsit kapnánk. Ennyi egy típusú kocsira azonban a ma­gyar fél nem tartott igényt, így a kooperációs tárgyalások el­akadtak. Most ismét felmerült az együttműködés lehetősége. A Pannonplast Műanyagipari Vállalat beszállításaival elkép­zelhető, hogy a kontingensen felüli mennyiségben jutunk gépkocsihoz. Egyébként az ez évre tervezett kontingensből még kétezer kocsi szállítására nincs konkrét szerződés. Amennyiben a Favorit jármü­vek magyarországi tesztelése si­kerrel jár, már az év vége előtt létrejöhet a megállapodás azok szállítására. Újjáalakult a Keresztény­demokrata Néppárt Az 1945-ben megalakult Keresztény- demokrata Néppárt újból megindította működését. A párt az 1947-es parla­menti választásokon Demokrata Nép­párt néven és Brankovics István vezeté­sével több mint 800 ezer szavazattal 62 mandátumot szerzett, és az ország má­sodik legnagyobb politikai ereje lett. Akkor megválasztott és most újra sze­repet vállaló képviselői az új program- tervezet céljaival egyetértő regi tagok és új jelentkezők bevonásával szervező- bizottságot alakítottak, amely a párt alkotmányos szerveinek megválasztá­sáig a párt képviseletét is ellátja. Elnö­ke dr. Keresztes Sándor, volt ország- gyűlési képviselő. A bizottság kész ta­gok bevonásával is kiszélesíteni tevé­kenységét. A szervezőbizottság szerint a most kialakuló és egyre sokszínűbbé váló közéletben nem nélkülözhető egy ke­resztény világnézetű, de az egyházaktól független politikai szervezet megjelené­se. A párt az érdeklődök jelentkezését dr. Keresztes Sándor címén: 1536 Bu­dapest, Pf 43~t vagy munkanapokon 8 és 9, illetve 19.00 és 20.00 óra között a 367-444, továbbá ugyancsak munka­napokon 12.00 és 14.00 óra között a 380-163 sz. telefonon váija. R. M.

Next

/
Thumbnails
Contents