Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-31 / 127. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Mintán erős gomolyfelhő-képződésre, záporra, zivatarra kell számítani. Helyenként felhőszakadás, jégeső is előfordul. Napsütés a délelőtti órákban várható. A déli, délnyugati szél általában mérsékelt lesz. A zivataros területeken megerősödik a szél. A legmaga­sabb nappali hőmérséklet 25 fok körül alakni. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NAPILAPJA xliv. cvf. 127. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 31., szerda Az MSZMP KB közleményei (4. oldal) Tiszakécske, 1956. október 27. (5. oldali A Bolgár Nemzetgyules elnöke a megyeben Kecskemétre érkezett tegnap délelőtt Sztanko Todorov* a Bolgár Nemzet- gyűlés elnöke, valamint nyolctagú kísé­rete. Magyarországi látogatásra Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke hívta meg bolgár kollégáját. A megyeszékhely tanácsának dísz­termében dr. Adorján Mihály tanácsel­nök fogadta a vendégeket, s tájékozta­tót adott Kecskemét történetéről, fejlő­désétől. Ezt követően Sztanko Todo­rov bejegyezte nevét a város vendég­könyvébe, majd rövid sétát tettek a főtéren. A delegáció további program^ jában a Kodály Intézet, a Tudomány és Technika Háza, a Naiv Múzeum és a Népi Iparművészeti Tanács Múzeumá­nak megtekintése szerepelt. Délután a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz ifjúsági építőtá­borába — amely Georgi Dimitrov ne­vét viseli — látogattak el a vendégek, majd Kiskunfélegyházán, a Lenin Tsz- ben fogadták őket. Az egész napos me­gyei program Bugacon végződött a lo­vasparádé megtekintésével. N. M —S. A. Az „összeházasított” Bácsbokod és Bácsborsód a nagyközség kategóriába soroltatott: ebben a minőségben érték ^ el a megyei telepiilésfejlesztesi verseny első helyét, s az ezzel együttjáró, fej­lesztési célra használható 800 ezer fo­rint jutalmat. Nem kis fegyvertényt hajtottak végre, tavaly 103 millió fo­rintra rúgott az elvégzett társadalmi munkák értéke! Molnár József tanácselnöktől tudtuk meg, hogy a szép summa „elosztva” 24 ezer forint lakosonként. Javarészt a gázbevezetést támogatták ilyen lelkese­déssel: tíz kilométer hosszúságú árkot ástak ki, majd temettek be, hogy a le­csatlakozások elkészülhessenek. Jósze- . rint kész is a nagy mű, Borsódon egy, Bokodon három utca lakói maradtak még ki a nagy kényelmet nyújtó fűtési módból. Természetesen az utak korszerűsíté­se sem került le a napirendről, az elmúlt évben IS kilométernyit hoztak rendbe a gazdálkodó egységek és a lakosok: ki miben tudott segíteni, azt vállalva. Nem feledkeztek meg a külcsín alakítá­sáról se: a parkokat ápolták, virágokat ültettek, korbetakaritották a települé­sek környékét is. Ma délelőtt 11 órakor Bácsboko- don, a művelődési házban még részle­tesebb számvetést hallhatnak azok, akik összegyűlnek a Nemzeti Zászló átvételének ünnepélyére: Knkorelli Ist­ván, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának ügyvezető elnöke adja át az elismerést jelképező lobogót. A siker nem csábítja pihenésre a tár­sult községek lakóit. A tanácselnök azt mondja, hogy nincsenek, és nem is lesz­nek megelégedve. A nagyközség fej­lesztése, gyarapítása, szépítése ugyanis állandó feladat, mindig lesz mit ten­ni... N. M. A HUSZONHÁRMAK BÉCSBEN A magyar nagykövet üdvözölte Bush leszerelési javaslatait Az európai hagyományos haderők csökkentéséről folyó bécsi VSZ—NATO tárgyalások keddi plenáris ülésén a magyar küldöttség vezetője, Meiszter Dávid nagykövet üdvözölte és méltatta George Bush amerikai elnök leszerelési javaslata­it. A diplomata többek között elmondta: — Kellemes meglepetéssel értesültünk Bush elnök új brüsszeli kezdeményezésé­I I ről. Ha javaslatai e fórum elé kerülnek, véleményünk szerint ezek jelentik a legfontosabb nyugati fegyverzetkorlátozási kezdeményezést az INF-szerződés I megkötése óta. Úgy tekintjük ezt, mint ami megerősíti a Nyugat arra irányuló készségét, hogy a korábbi várakozásokat messze meghaladó új dimenzióban közelítse meg a leszerelést. Megerősítve látjuk benne politikánkat, amely a kon­frontáció éveiben is kereste a közös érdekek érintkezési pontjait, és nemcsak reménykedett a békés együttműködés új korszakában, hanem tevékenykedett is érte. És elsősorban megerősítve látjuk általa a Varsói Szerződés országainak reformszellemű külpolitikáját, amely az utóbbi négy évben a legnagyobb világje­lentőségű változások egész sorozatát kezdeményezte. ■■ Elégedetten fogadjuk, hogy tárgyalásainkon a kiinduló álláspontok össz­hangba hozatalának folyamata véget ért. A Varsói Szerződés tagállamai elfogad­ták a nyugati barátaink által javasolt megállapodás-szerkezetet, amely közös felső szinteket állapít meg a leginkább destabilizáló haderőelemekre, beleértve a külföl­dön állomásozó erők és az egy ország által fenntartható erők korlátozását is. És most—Bush elnök javaslatainak megfelelően — lehetővé válik átfogó megállapo­dás arról, hogy a haderő leginkább destabilizáló kategóriái a tankok, a páncélo­zott csapatszállító járművek, a 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverek, a harci helikopterek és repülőgépek, valamint az élőerő. — Különösen üdvözöljük, hogy Bush elnök megítélése szerint a megállapodás létrehozása 6-12 hónap alatt, vagyis 1990 elejére vagy közepére lehetséges. E íyos törvénycsomag J a honatyák előtt J Kedden 10 órakor a Parlamentben Szűrös Mátyás elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés soron kővetkező ülésszaka. Az ülésteremben jelen volt Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Az Országgyűlés elnöke az ülésszak kezdetén bemutatta az általa kinevezett új hivatali vezetőket: dr. Soltész Ist­vánt, az Országgyűlés főtitkárát, dr. Soós Tibort, az Országgyűlés Hivatalá­nak vezetőjét és dr. Mary Györgyöt, az Országgyűlés Elnöki Titkárságának vezetőjét. A tárgysorozat elfogadása előtt a parlament döntött a megürese­dett képviselői helyek betöltéséről. Dr. Korom Mihály képviselői megbízatá­sának megszűntével az Alkotmányjogi Tanács elnöki tisztségére szóló megbí­zatása is megszűnt, mivel a tanács elnö­ke csak képviselő lehet. A dr. Korom Mihály lemondásával megüresedett vá­lasztókerületben időközi választást tűznek ki. A mandátumáról lemondott Varga Gyula (Szabolcs-Szatmár m., 3. vk.) képviselő helyére Gilányi János eddigi pótképviselőt, a Zala megyei Varga Gyula (Zala m., 2. vk.) helyére Szabó János eddigi pótképviselőt iga- zolta a parlament. r Az Országgyűlés három ellenszava­zattal és egy tartózkodással tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Taná­csának jelentését. A várhatóan négy napig tartó ülésen a gazdálkodó szervezetek és a gazdasá­gi társaságok átalakulásáról; az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. számú törvényjavaslat; a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény; a mezőgaz­dasági szövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény; a földről szóló 1987. évi I. törvény; az erdőkről és vadgazdálko­dásról szóló 1961. évi VII. törvény; a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatról tárgyal a parlament. A képviselők megvitatják a népsza­vazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényjavaslatot, az 1989. évi állami költségvetésről szóló, az 1988. évi XVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot — a Minisztertanács javaslatait az 1989. évi pénzügyi egyen­súlyjavítására; tájékoztatót haligátnak meg a bős—nagymarosi beruházás helyzetéről, s személyi kérdésekben döntenek. Az ülésszakra 12 interpellá­ció és 6 kérdés érkezett a képviselőktől. A testület a napirendet S ellensza­vazattal fogadta el, majd együttesen tárgyalt a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásá­ról, az állami vállalatokról, illetve a szövetkezetekről szóló törvényjavas­lat módosításáról Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter előterjesztésé­ben. KULCSÁR KÁLMÁN ELŐTERJESZTÉSE „Technikai” törvény az átalakuláshoz Kulcsár Kálmán igazságügy-minisz­ter expozéjában mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az ülésszak elé ke­rült törvénycsomag meghatározó ele­me az átalakulási törvény, a másik két törvényt, azaz az állami vállalatokról és a szövetkezetekről szóló jogszabályt ennek függvényében kell mödosítani. Az átalakulási törvény szabályozza az egyik gazdasági társasági formából a másik formába való átmenetet, az álla­mi vállalatok és szövetkezetek gazdasá­gi társasággá alakulását. Az átalakulá­si törvény része annak a törvénysoro­zatnak, amely a piacgazdaság szerveze­ti infrastruktúrájának jogszabályi ki­építését szolgálja. Kulcsár Kálmán hangsúllyal szólt arról, hogy az átalakulási törvény arra a kivételes esetre vonatkozik, amikor az egész állami vállalat, illetőleg szövet­kezet alakul át a társasági törvényben meghatározott valamilyen szervezeti formává. A továbbiakban a miniszter két olyan kifogásra reagált, amelyek a tör­vény előkészítése során hangzottak el. Az egyik ilyen észrevétel az volt, hogy mintegy titokban, a társadalom kizárá­sával készítették elő a jogszabályokat. A másik vélekedés szerint a tárca vala­mifajta uralmi pozíciók átmentésére törekedve -v a képviselőket megté­vesztve — egy reakciós tulajdonrefor­mot valósít meg ezzel a törvénnyel. Kulcsár Kálmán kijelentette: ezek a vádak teljességgel megalapozatlanok. Hangsúlyozta, hogy az átalakulási törvény nem valósít meg elhamarko­dottan sem nyílt, sem burkolt tulajdon­reformot; sem menedzsereket, sem má­sokat nem „ment át” semmilyen tulaj­donosi pozícióba.. A törvény célja, hogy az átalakulással .kapcsolatos problémákat technikailag jól oldja meg. Ez viszont még nem tulajdonre­form. Ugyanakkor természetszerűleg az alapvetően technikai átalakulási szabályozásnak is vannak a tulajdonlá­si-vállalati struktúrát érintő hatásai, amelyek zömmel kedvezőek, a gazda­sági reform, a piacgazdaság kibonta­kozását segítik. E hatások közül Kul­csár Kálmán kiemelte, hogy a törvény megerősíti az állampolgári tulajdonon alapuló vállalkozásokat, megoldja a növekedésükkel összefüggő gondokat. Ugyancsak kedvező, hogy a törvény feloldja a szövetkezeti tulajdon eddigi merev oszthatatlanságát, és a vagyont a kis-, illetve nem nyereségre törekvő szövetkezeteknél 100 százalékban, a többi szövetkezetnél fele részben érték­papír, azaz szövetkezeti üzletrész for­májában megosztja a tagok között. Azonban itt sein természetbeni felosz­tásról, a jól működő nagyüzemek meg­gondolatlan szétveréséről van szó, ha­nem arról, hogy a szövetkezeti tag tu­lajdonosi mivolta sajátos értékpapír­ban is megtestesüljön, megerősödjön érdekeltsége a kollektív tulajdonlás­ban. Ez a szövetkezeti értékpapír egyébként előfeltétele a gazdasági tár­sasággá való átalakulásnak. Kulcsár Kálmán hozzáfűzte, hogy az átalakulá­si törvény nem kívánja a szövetkezete­ket társasággá átalakítani. A lehetősé­get természetesen mindenkinek megad­ja erre, de ilyen döntésre csak a teljes taglétszám kétharmadának egyetérté­sével kerülhet sor. Minisztérium helyett cégbíróság A most előterjesztett törvénycsomag kedvező hatásai közé tartozik, hogy az állami szektorban is előrelépést hoz a reformok irányába. A vállalatok önál­lóságát sértő, piacellenes beavatkozá­sok egyik fő csatornája volt az utóbbi időben a minisztériumok és a tanácsok törvényességi felügyeleti jogköre. Ezt most a vállalati törvény módosítása megszünteti, s a jóval szűkebb tartalmú törvényességi felügyeletet a cégbíróság­hoz helyezi. Ezzel együtt megvalósul a vállalati mérlegek nyilvánossága is. A vállalati törvényt végrehajtó mi­nisztertanácsi rendeletben jobban elha­tárolták a vállalati tanács és az igazga­tó hatáskörét. Megerősítették a válla­lati tanáccsal működő cégek igazgatói­nak jogállását, gondoskodtak a válla­lati tanácstagok érdekvédelméről, s ar­ról is, hogy beépítsék a vagyonérde- keltség egyes elemeit a vállalati tanács és a vállalatok tevékenységébe. Kulcsár Kálmán megállapította: a társasági törvény volt az első jogszabály Magyarországon, amely konszernsza­bályozással kívánt fellépni a piacellenes vállalatcsoportosulásokkal szemben, s ehhez most az átalakulási törvény a fú- ziókontrollt is hozzácsatolja. Az Országos Árhivatalban már ki­dolgozták az új versenytörvény köz1- gazdasági koncepcióját, s ennek alap­ján egy szakértőkből álló munkacso­port dolgozik a versenytörvényen, amelyet egy éven belül az Országgyűlés elé terjesztenek. Ebbe beépítik majd azokat a javaslatokat, amelyek a nagy- vállalaton belüli gyáregységek önálló­ságának erősebb jogi garanciáját sür­getik. Olyan rendelkezést terveznek, amely kimondaná: ha a gyáregységek többsége az önállósulást kezdeménye­zi, indokolt esetben a versenyhatóság felbonthatja a nagyvállalatot. Az igazságügy-miniszter ezután azokra a véleményekre válaszolt, ame­lyek az állami vállalatok átalakulása kapcsán a népvagyon felosztásával, a közvagyon kiárusításával, a gazdasági hatalom átjátszásával vádolták a tör­vény-előkészítőket. Akik ezt állítják, azok nem ismerték fel a törvényjavas­lat valóságos tartalmát — mondta a miniszter. Az állami vállalati törvény ugyanis egyértelműen kimondja: a vál­lalatok állami tulajdonban álló va­gyonnal gazdálkodnak. Az átalakulási törvény és a vállalati törvény módosí­tása jottányit sem növeli a vállalatok­nak a korábbiakban már biztosított vagyoni rendelkezési jogosítványait, hanem tudomásul veszi a jelenlegi hely­zetet. Egyébként is az volt az általános politikai kívánság a jogalkotással szemben, hogy a tulajdoni reform tar­talmának teljes kidolgozása előtt — a jelenlegi átmeneti politikai helyzetben — az állami szektorban ne változtas­son a kialakult tulajdonosi szituáción. Ha viszont a törvényalkotók a jelenlegi status quo-ból indulnak ki, ajkkor fi­gyelembe kell venniük, hogy az állami vállalatok vagy államigazgatási irányí­tás alatt állnak, vagy önkormányzó, önigazgató vállalatok, azaz vállalati ta­nács, illetve közgyűlés, küldöttgyűlés irányítja őket. Az elemi logika megkö­veteli, hogy az államigazgatási irányí­tású vállalatoknál az esetleges társa­sággá való átalakulásról maga az alapí­tó szerv döntsön, és a részvények az állami vagyonkezelő szervezethez tar­tozzanak, hiszen az állam központi szervezete a tulajdonosi jogokat is ma­gánál tartotta eddig. A jelenlegi helyze­ten csak egy új vállalati törvény változ­tathatna. Az önkéntesség elve Kulcsár Kálmán vitába szállt azzal a nézettel, hogy az állami szektorban fel kell számolni a vállalati tanácsot és ál­talában az önkormányzati önigazga­tást E szerint az állami vállalatok túl­nyomó többségét kényszeríteni kellene a részvénytársaságokká való átalaku­lásra. Az átalakulást felülről kellene vezényelni egy felállítandó központi vagyonalap által, amely az átalakuló állami vállalatok valamennyi részvé­nyét megszerzi és azzal korlátlanul ren­delkezik. A jogalkotás elutasította ezt a felfogást amely az állami vállalatok mintegy közhatalmi kényszerrel törté­nő „visszaállamosítását” jelentené. Az átalakulási törvény e vélekedéssel szemben a vállalati tanácsi, illetve a közgyűléses vállalatok önkéntes átala­kulásának elvéből indul ki. Mélyen ellentétes lenne a jogállami­sággal egy olyan állami vagyonkezelő központ felállítása is, amely Magyaror­szág valamennyi állami vállalatával szemben gyakorolná a tulajdonosi jo­gokat. A miniszter egyetértett azzal a javaslattal, hogy gyorsítsák meg az ál­lami vagyonkezelést meghatározó jog­szabályokat, e munkálatok koordiná­lására nevezzenek ki kormánybiztost, s a törvényjavaslatot még az idén októ­ber 31-éig nyújtsák be a parlamentnek. A törvényjavaslatban kiegyensúlyo­zott és kompromisszumos szabályok találhatók, amelyek az állami és a vál­lalati érdekeket egyaránt kielégítik. így például az álrészvénytársaságok létre­jöttének megakadályozása érdekében a jogszabály kötelezővé teszi 20 százalé­kos, vagy 100 millió forint értékű külső tőke bevonását, ami a társaság alaptő­kéjét növeli, nem pedig a költségvetést gazdagítja. Ha azonban a társaság lét­rejön, az eladott részvények ellenértéke nem növelheti az alaptőkét, a befolyt bevétel 80 százaléka a vagyonkezelőt illeti meg, míg 20 százalék marad a létrejött társaságnál. A társaságnál ma­radó részből az alaptőke 10 százalékáig kötelező ingyenes vagy kedvezményes dolgozói részvényt kiadni. Ilyen rész­vényt a dolgozók kis közösségei, cso­portjai is kaphatnak. Az önkormányzó állami vállalatok átalakulásának a törvénytervezetben megfogalmazott szabályai zárt jogi (Folytatás a 2. oldalon.) „MINDIG LESZ MIT TENNI” Bácsbokod és Bácsborsód .Nemzeti Zászlaja .. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents