Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-30 / 126. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 30. ÜLÉST TARTOTT AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról.) Százötven perces éles vita a Dudás-ügyben a kiskunhalasi pártbizottság ülésén (Folytatás az 1. oldalról) lesztés helyett nem a szinten tartást vagy éppen a visszafejlesztést kellene-e inkább választani? Ez utóbbi felfogás hívei a piaci viszonyok nehézségeire és a támogatás mértékére hivatkozva érvelnek — mutatott rá. — Az MSZMP sem a parttalan, bármi áron történő fejlesztés mellett van. A fejlesztést a piac felvevőképességének és a gazdaságosságnak rendeljük alá. De valljuk, hogy ez a piac minőségileg jobb, tetszetősebb, feldolgozottabb és árfekvésükben is megfelelő termékekből bővíthető és bővítendő. Az országnak, az ágazatnak és a parasztságnak is ez az érdeke. Az MSZMP a sokoldalúan megalapozott fejlesztés híve, mert ebben az ágazatban előnyeink vannak a versenytársakkal szemben: jók az ökológiai adottságaink, jelentős termelőeszközállomány halmozódott fel. Hozzáértő, dolgos parasztságunk van. Mindezt egy szakmáját jól értő agrárértelmiségi réteg vezényli, amely az ágazatban nemcsak a megélhetését látja, hanem elkötelezett támogatója a fejlődésnek. Az agrárlehetőségek kihasználása azonban korszerű ipari termékek nélkül elképzelhetetlen —jelentette Iá az előadó. — Az élelmiszer-gazdaságot kiszolgáló hazai ipar és különösen néhány vállalata, jóllehet sokat fejlődött — különösen a szocialista és tőkés vállalatokkal kötött kooperáció révén —, a minőségi igények kielégítésétől még elmarad. Az élelmiszer-gazdaság a hazai ipar egyik tartós, legbiztosabb piaca, ezért több figyelmet érdemel — hívta fel a figyelmet, majd arról szólt, hogy az ipar és a mezőgazdaság kapcsolata más összefüggésekben is fontos, hiszen már nagyon jelentős a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenysége is. Az összes ipari tennék 8-10 százalékát a mező- gazdasági üzemek állítják elő, de a gépiparban és a vegyiparban ennél jóval nagyobb a részarányuk. E jelentős termelőszervezet fejlesztése a vidék munkaerőgondjainak megoldásában, az elmaradott térségek felemelkedésében a jövőben is nélkülözhetetlen. Tulajdonosi kötődés, gazdatudat A nagyüzemi vagy kisüzemi „párti- ság” kérdéskomplexumára térve elmondta: a vitákban ezt egyes helyeken úgy értelmezték, hogy az MSZMP nem áll ki határozottan a nagyüzemek mellett, feladja a 30 éves eredményt, a világ által is elismert üzemi szerkezetet. Mások viszont úgy vélik, hogy az agrárágazat azért került válságba, mert a nagyüzemi szervezet idejuttatta, A kiút a nagyüzemek feloszlatása, a farmer- gazdaságok mielőbbi elterjesztése. E nézet hangoztatói nem az MSZMP színeiben, hanem inkább valamelyik más szervezet nevében terjesztik ezt a nézetet. E szélsőségtől elhatároljuk magunkat — szögezte le. — Azt is látni kell azonban, hogy nem vagyunk a jelenlegi üzemi szerkezet és a változatlan nagyüzemi szervezet hívei sem. Meggyőződéssel valljuk, hogy változatos tulajdonformák és üzemformák nélkül a magyar mezőgazdaság versenyképessége, alkalmazkodóképessége és hatékonysága nem javítható. — Olyan korszerű nagyüzemek kialakulását támogatjuk, ahol a vagyon működtetése és a munkaszervezet vállalkozáson alapul, ahol a bérérdekeltség erős tulajdonosi kötődéssel és gazdatudattal ötvöződik, ahol a szövetkezet vagy a vállalati vezetés van a kollektíváért és flem fordítva — jelentette ki. — Ennek kialakítását szolgálják és segítik a már elfogadott törvények és a munkában lévő tulajdonosi reform, valamint a föld- és szövetkezeti törvény. E kérdésekben a tagságnak kell dönteni. Meggyőződésünk azonban, hogy ilyen típusú átrendeződés nélkül az üzemek jelentős része nem lesz képes helytállni és alkalmazkodni a piaci körülményekhez. A párt tehát kiáll a korszerűsödő nagyüzemek mellett. Hozzátette: ugyanakkor arról is meg vagyunk győződve, hogy bizonyos térségekben és egyes ágazatokban a kisüzemi termelés a hatékonyabb. Ennek is megvannak a jól bevált formái, a háztáji és kisegítő gazdaságoktól egészen a magángazdaságokig. Ahol ezek versenyképesebben, jobban eladhatób- bat és gazdaságosabbat tudnak produkálni, ott szabad utat kell számukra biztosítani. Ahogy egyfajta paraszti életforma lehet a szövetkezetben vagy az állami gazdaságban való munkavállalás és mellette a háztáji gazdálkodás, úgy egy más típusú és természetesnek tartott életforma lehet a magángazdálkodás, a családi vállalkozás is. E kettő jól megfér egymás mellett és kölcsönös versenytársa is lehet egymásnak. Ezután a földtörvény módosításával összefüggésben rámutatott: egyik legfontosabb célja, hogy kialakuljon a föld racionális hasznosítását elősegítő földpiac, oldódjanak a földforgalmazás adminisztratív korlátái. A föld a nemzeti vagyon nagyon sajátos része és egyúttal természeti kincs is, ezért itt minden hosszabb távra szóló változtatást alaposan meg kell fontolni — hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ebben a nyilvánosságnak és együttgondolkodásnak, egy széles körű társadalmi konszenzus kialakításának igen nagy a jelentősége. A magyar vidék sorsa Iványi Pál kitért arra a viták során is gyakorta felvetett kérdésre, hogy kell-e most agrárpolitikai koncepció, amikor még a gazdaságpolitikai koncepció sincs készen. Kétségtelen, hogy stabilabb és időtállóbb agrárpolitikai koncepció kialakítására volna lehetőség, ha az kiérlelt gazdaságpolitikai koncepcióra támaszkodhatna — állapította meg. Az agrárpolitikában mindenekelőtt az embert, a parasztságot kell látni. Bármilyen lépés a mezőgazdaság fejlesztésében, szerkezetének változtatásában, tulajdonviszonyának rendezésében az ott dolgozót közvetlenül érinti; létbiztonságát, anyagi helyzetét befolyásolja. Az agrárpolitikának tehát a parasztság sorsáról van szó. A falvak sorsát, a magyar vidék fejlődését is meghatározóan magában hordozza. Az agrárpolitikának kiemelt feladata marad a lakosság élelmiszer-ellátásáról való gondoskodás, illetve annak a lehetőségekkel összhangban lévő javítása. Ide tartozik az exportban betöltött szerepe, a fizetési mérleg javítására gyakorolt hatása is. Az tény, hogy kereken 1,5 tnilliárd dollár és 1 milliárd rubel évi bevétel járul hozzá a gazdaság teljesítéséhez, lényegesen kisebb importigénnyel. A jelentős kiviteli többletet a piachoz való jobb igazodással indokolt megtartani, ha lehet növelni. A KB titkára utalt arra is, hogy Magyarországon a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az alap- és kiegészítő tevékenységet együttvéve megközelíti a 20 százalékot. Az MSZMP-nek ezért olyan agrárpolitikával kell rendelkeznie, amelyik biztosítja az ágazat népgazdaságban betöltött stabilizáló szerepét, és perspektívát ad az ott dolgozók részére. Az agrárpolitikai állásfoglalás-tervezet újdqnságait összefoglalva kiemelte a piacnak, mint fő termelésszervező elemnek a megerősödését és az ahhoz való alkalmazkodás fontosságát; a vállalkozói szervezetek és magatartás el- teijesztésének az igényét,, amely az emberekből az eddigi végrehajtó típusból alkotó, teremtő típust alakít ki, valamint a tulajdoni reform következetes végigvitelét, amely á bérérdekeltség és a terjedő közömbösség helyett felelős gazdaként Viselkedő embereket, termelőket formál. Ezek mellett a koncepció nagyon fontos feladatul tűzi ki az agrárágazatban felhalmozott feszültségek mielőbbi oldását is — mutatott rá, hangsúlyozva, hogy az így kialakított és a KB vitájában elhangzó vélemények figyelembevételével formálandó agrárpolitika nemcsak rövid, hanem hosszú távon is alapja lehet az agrárágazat fejlődésének. Ha az abban lefektetett célokat nem engedjük feledésbe menni és szorgalmazzuk azok feltételeinek megteremtését, akkor ezzel továbbra is magunk mögött tudhatjuk a parasztság politikai támogatását, érdekeltségük megváltoztatásával mozgósíthatjuk az élelmiszer-előállító üzemek dolgozóit, valamennyi termelőt a célok megvalósítására, megalapozhatjuk az agrárágazat minőségen és versenyképességen alapuló, új növekedési pályáját. Mindez alapját képezheti a magyar falvak ezredfordulóra bekövetkező második nagy felvirágzásának. Az MSZMP KB tanácsadó testületének állásfoglalásáról szólva kiemelte: a testület megállapította, hogy veszély- helyzetben van az agrárágazat. A mezőgazdaságban nélkülözhetetlen . a szerkezetváltás. A párt piacos mező- gazdaságot akar, s egyetért a termelé- sistruktúra-átalakulás és a tulajdonosi reform szükségességével. Rámutatott arra is, hogy kétségtelenül van vita az állásfoglalás-tervezet és a tanácsadó testület felfogása között abban az értelemben, hogy a KB a szükséges integrációt önfejlődés útján, az érdekek érvényesítésével, a lehetőségek megteremtésével, nem pedig egy felülről vezérelt szervezet kiépítésével tartja járható útnak. Végezetül kérte a Központi Bizottságot, hogy a Politikai Bizottság megbízásából beterjesztett koncepciótervezetet vitassa meg és foglaljon abban állást. Javasolta: a testület kérje fel a Minisztertanácsot egy olyan munka- program elkészítésére, amely a KB- állásfoglalás alapján tartalmazza és megfelelően ütemezi a szükséges intézkedéseket. Ez a kormány gazdasági programjának része, önálló fejezete is lehetne és a magyar agrárágazat nemzeti programját képezhetné. Vita politikai nézőpontból A párttestület tagjai a koncepciót elsősorban politikai nézőpontból tárgyalták,' bár jócskán foglalkoztak az ágazat szakmai, műszaki és pénzügyi kérdéseivel. Különösen nagy hangsúlyt helyeztek a falvak élet- és munkakörülményeinek változásaira. Tették ezt azért, mert a mezőgazdaság ügye nem lehet csak ágazati kérdés — amint azt többen is hangsúlyozták. Éppen ezért az eredmények hangoztatása mellett nyomatékkai szóltak az ágazat hányát- ' lásának súlyos jeleiről is. Bürgen Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója azért is helyeselte az új koncepció kidolgozását, mert a jó agrárpolitika — mint mondotta — sokat tehet azért, hogy a falvakban kialakuljon, erősödjék a demokratikus szocializmus. Mások, így Iklódi László, a vajai II. Rákóczi Tsz elnöke, politikai garanciákat sürgettek az agrártermelésben szükséges kedvező változások alátámasztására. Mint mondotta, csakis így képzelhető el a vállalkozói- jellegű teljesítmények növekedése. Az MSZMP agrárpolitikájának biztatást és reményt kell adnia az agrárkörzetekben élőknek. — ezt szintén ő emelte ki, hangsúlyozva: alulról építkező programra van szükség, amely találkozik a parasztság egyetértésével. Hámori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Pártbizottságának első titkára arról beszélt, hogy a parasztság a szónál jobban értékeli a tapasztalatokat és ezt a „képességét” a pártprogramban figyelembe kell venni. Nagy Tamás, a gyáli tsz elnöke, — aki az Országos Agrár Reformkor nevében meghívott vendégként, ám tanácskozási joggal vett részt az ülésen — azt erősítette: a szövetkezetek rövid távon ható kormányzati intézkedéseket és hosszabb időszakra szóló reformpolitikát kívánnak és mindennek középpontjában a falun élő, dolgozó ember álljon. Ez a gondolat — a konkrét kormányzati program szükségessége — szinte valamennyi felszólalásban megfogalmazódott. A vitában aláhúzták, hogy az agrár- termelést nem lehet elkülöníteni más ágazatoktól — például az ipartól és a kereskedelemtől, — hanem éppen szoros kapcsolatuk a fejlődés egyik feltétele. Ennek kapcsán többen szóltak a mezőgazdaság, az élelmiszeripar jelentős eredményeiről, amelyeket nemcsak a falvak lakói értékelnek, hanem a külföldiek is. A parasztság természetes „mozgásformája” a reform — állította Romany Pál, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora —, s a mezőgazdaság úgynevezett magyar útja .éppen hogy azt igazolja: kedvező a termelésfejlesztés hatásfoka akkor, ha a politika széljárása megfelelő. Burgert Róbert szintén azt bizonygatta, hogy a falu nem léphet ki a továbbiakban sem természetes környezetéből, hiszen a mezőgazdaságnak a községekben alapvető szerepe van. Milyen legyen az érdekképviselet? Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — aki részletesen ismertette a kormányzati elképzeléseket — ugyancsak azt tartotta: az agrár- termelés színvonala döntően hat a falvak életére, a mezőgazdasági üzemeknek szervesen kell kapcsolódniuk közvetlen környezetükhöz. Vita-összefoglalójában Iványi Pál ki is tért arra, hogy szerinte a a falu szociális és kulturális felemelkedésében szerepet vállalókat különféle elismerés és engedmény illethetné. . Hasonlóképpen gyakori téma volt az érdekképviselet tartalma, szervezete, formája is. Többen szóvá tették: további vizsgálatok, egyeztetések szükségesek a TOT és a szerveződő Mezőgazda- sági Kamara tevékenységét, feladatait illetően. A tulajdonreformnak az agrártermelést szorosan érintő kérdéseivel is foglalkozott egyebek között Hütter Csa- , ba, kifejtve: a földforgalmazás felszabadítását tervezik, ezzel megszüntetve olyan kötöttségeket, amelyek hátrányosan érintették a nagyüzemeket és a kistermelőket egyaránt. A miniszter szerint ez a lépés mindenképpen indokolt, még akkor is, ha — mint jól tudja — ezzel szemben fönntartások mutatkoznak. Romany Pál egyetértett'azzal, hogy a földtulajdon kötöttségeit oldják, de arra figyelmeztetett: külföldön, például a nagy mezőgazdasági kultúrájú Hollandiában szakképzettséghez kötik a földhöz jutást. Szabó István, a TOT elnöke fontosnak taitotta a földmonopólium megszüntetését. Iklódi László szerint is indokolt biztosítani a jogot a földvásárláshoz vagy -bérléshez, utóbbi esetben azonban el kell kerülni bizonyos időszak, évek kötelező előírását, ez ugyanis megrendítheti a bizalmat a bérleti rendszerben. Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke a mezőgazdaság állami támogatását szorgalmazta, éppúgy, mint ahogy azt a kormány az iparvállalatok esetében teszi. Azért is szükség van erre — és ezt már Hütter Csaba fűzte hozzá —, mivel az agrárágazat jövedelmezősége aggasztóan alacsonyra süllyedt. A hatékony világpiaci szereplés csakis akkor biztosítható, ha a mezőgazdasági termelők nem élveznek kisebb támogatást, mint azok a külföldi gazdák, akiknek termékeivel a külpiacon találkozik g magyar áru. Hámori Csaba véleménye is az, hogy kicsi az agrárágazat jövedelmezősége, és nemegyszer tetten érhető, hogy e területről menekül a tőke. Többen foglalkoztak az alacsony nyereségszínvonal okaival, s Nagy Gábor, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát vezérigazgatója foglalta össze az elhangzottakat azzal: a termelőt nem lehet „kifizetni” pusztán politikai elhatározásokkal, konkrét anyagi támogatás is szükséges. Nagy Tamás ezzel szemben úgy vélte: nem támogatásra, hanem' valóságos piaci viszonyokra, reális árakra van szükség. Erősíthető a választási pozíció Nagy Gábor szólt arról is, hogy a megújított agrárpolitika megvalósításának feltételeit is biztosítani kell. Ehhez stabil szabályozók kellenek, márpedig az ő vállalatát érintő hivatalos szabályozórendszer néhány hónap alatt négyféleképpen módosult. Hogyan lehet így tervezni, vállalatot vezetni? — kérdezte. Szabó István kormányzati intézkedést sürgetett a termelési kedv növelésére. Gyuricsku Kálmán, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára az árpolitika alakításában és az agrárolló „szűkítésére” szintén hatósági beavatkozást szorgalmazott. Konkrét, rövid távú kormányzati akciókra van szükség, ezt bizonygatta Gubicza Ferenc, a Csopak- tája Tsz elnöke is, aki szerint enélkül igen keserves lesz az átmenet időszaka. Az állam által létrehozott monopóliumokat meg kell szüntetni és ehhez is központi döntések szükségesek — ezt a véleményt Nagy Tamás hangoztatta. Többen foglalkoztak még aktuális termeléspolitikai kérdésekkel, így a szerkezetátalakítás buktatóival, a kereskedelem hibás gyakorlatával. A vitában Gubicza Ferenc, Burgert Róbert, Szabó István, Hámori Csaba és mások is szóltak arról, hogy a most vitatott koncepció hozzásegítheti a falvak lakóit, dolgozóit az MSZMP megújított agrárpolitikájának megismeréséhez, támogatásához. Ez pedig — ha a politika találkozik a parasztság egyetértésével — a következő választásokon erősítheti az MSZMP pozícióit. Ehhez a gondolathoz kapcsolódott Grósz Károly főtitkár is, aki aláhúzta: a párt politikája egyes területeinek világos körvonalazásával építheti választási programját. Hosszú távú stratégiai irányvonala pedig a szocializmus jövőképét vázolja majd fel a hazai viszonyok között. A vitát Iványi Pál foglalta össze. Megelégedéssel szólt arról — amit egyébként több felszólalás is tükrözött —, hogy a tézisek széles körű elemzése végül iá hozzájárult a koncepció további javításához, gazdagításához. Ezzel együtt sem vállalkozhat a rövid távon jelentkező kérdések megválaszolására; mindenképpen indokolt, hogy a kormányzat egy nemzeti agrárprogram keretében fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyek megoldást jelenthetnének a mezőgazdaság rövid távú gondjaira. Bizonyos — tette hozzá —, hogy az MSZMP új agrárpolitikája nem lesz olyan hosszú életű, mint az ezt megelőzg — amely 1957-ben született —, hiszen alapvetően mások a feltételek és gyorsabban módosul a politikai és gazdasági környezet. Ez az agrárpolitika azonban mmdenképpen nyitott lesz és képes arra, hogy —, amennyiben az indokolt és szükséges — kellő korrekciókkal segítse az előrehaladást. Iványi Pál jrejelehtette, hogy számos felvetésre a kormányzati tervezetek adnak majd választ. A vita egyes véleményeit a tézisek végső szövegezésénél felhasználják. A témáról további négyen írásban fejtették ki véleményüket, i Az ülés végül is egy tartózkodással elfogadta az agrárpolitika megújulásának koncepcióját. A Központi Bizottság ezután Grósz Károly előteijesztésében megvitatta az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos főbb szervezeti feladatokról szóló javaslatot. (MTI) tóriája, akit mint a fegyvertelen tömegre tüzelő egység parancsnokát számos tanú marasztalta el a közelmúltban. A kiskunhalasi kommunisták képviselői több mint két órát vitatkoztak Szabó Tamásné véleményén. Voltak ugyanis a jelenlevők között többen is, akik nem kívántak szembenézni a drámai kérdéssel, részben Dudás István ezredes alapszervezetének illetékességére hivatkozva, részben az ügy tisztázatlanságára utalva. , Zlinszki György, az MSZMP Kiskunhalasi Reformkörének vezetője megismételte a helyi reformkommunisták korábbi állásfoglalását, emlékeztetve: kikerülhetetlen, hogy a pártbizottság állást foglaljon az ügyben. A párttagok presztízse, a mozgalom jövője forog kockán — mondotta. Éles polémia alakult ki arról is, hogy egy közös nyilatkozatnál az érzelmek vagy a racionális megközelítés legyen-e döntő. Többen az érzelmeket tartották fontosnak, annál is inkább, hiszen a Dudás-ügy bírósági újratárgyalása, a tényeket pártatlanul föltáró érdemi vizsgálat — bár az utóbbi időben egyesek nagyon sokat hivatkoztak „már folyamatban levő vizsgálatokra” — még nem indult meg. Több felszólaló — például Barabás Nándor, Fia Márton es Zentai László — intett fokozott óvatosságra, korainak találta az egyértelmű ítélkezést. Ma még nem lehet tényszerűen beszélni 56-ról, az illetékes bizottság a Nagy Imre-perben sem hozott s hoz a közeljövőben végleges határozatot — vélte Barabás Nándor. Dr. Téglás Péter a jogi vizsgálat leheA tervezettnél később, tegnap késő délután hirdetett ítéletet a szegedi katonai bíróság Kalocsán a Fehér József rendőr százados és társai elleni bűnügyben. Dr. Imolya Imre őrnagy ügyész délelőtti vádbeszédében hangsúlyozta, hogy „az elmúlt években Fehér József százados elsőrendű és Fischer József főhadnagy másodrendű vádlott Kalocsán és környékén munkájukkal összefüggésben kiemelkedően széleskörű ismeretségekre tettek szert, az egyes vendéglátóhelyek vezetői körében, részint hivatalos, részint magánjellegű, esetenként kifejezetten baráti, de mindenképpen jó munkakapcsolatot alakítottak ki. A munkájukkal részben összefüggő, de elsősorban magánjellegű szórakozási céllal látogatták a vendéglátóhelyeket. A vádlottak (elsősorban az első- és másodrendű vádlott), hivatali beosztásukkal össze nem egyeztethető, fölényes, gúnyos, sértő, hivatali hatalmukkal visszaélő magatartást tanúsítottak. A továbbiakban kifejtette; a bíróság elé állított rendőrtisztek szinte minden kalocsai szórakozóhelyet felkerestek, de leginkább az ügy tárgyalásáról tudósító, május 24-én megjelent cikkünkben ismertetett módon a Kék Duna, a Vigadó és a Halásztanya vendéglőket. Kezdetben esetenként még a vendéglősök — nem bizonyíthatóan, de valószínűsíthetően — örültek annak, hogy némi vendéglátás fejében a kisvárosban magasrangúnak tekintett rendőrtisztek jelenléte sokféle kellemetlenségtől mentesíti őket, nehezebbén „veszik észre” esetleg kisebb-nagyobb szabálytalanságaikat, mulasztásaikat. Vagyis bőven megtérül a rendőrtisztek által ingyen elfogyasztott ital, étel. Később azonban egyre inkább természetesnek, rendőri mivoltuknak, beosztásuknak kijáró kiváltságnak érezték a szórakoztató műsorok díjtalan megtekintését, az ingyenes fogyasztást. A kiszolgáltatott helyzetükkel mind elégedetlenebb vendéglősök ezért fordultak panasszal a helyi rendőrkapitánysághoz. Nem kívánták a tisztek felelősségrévonását, csupán azt, hogy a jövőben ne éljenek vissza hivatali hatalmukkal. Vádindítványában dr. Imolya Imre hivatalos személy áltahfolytatólagosan elkövetett vesztegetés miatt kérte a négy vádlott elmarasztalását. tétlenségéről beszélt az érvényben levő jog ellentmondásaira utalva. „A mosonmagyaróvári sortűz, ha azt egy idegen nemzet katonái lövik ki magyar földön magyarokra, akkor népirtásnak minősül, és sosem évülhetne el, mert háborús bűntett. De ha a tárgyalt tragikus esetet vizsgálnánk, azt tömeggyilkosságnak nevezhetnénk, és az a jelenlegi Btk szerint 20 év után elévül. Én arra szavazok, hogy ne évüljön el Dudás felelőssége. Javaslom Szabóné véleményének elfogadását.” Szabó Károly városi első titkár mint fölszólalást fölolvasta Dudás Istvánná pártbizottsághoz küldött levelét, amely a család 1956 októberi külföldre menekülésének mozzanatait kívánta pontosítani, bár a tragikus incidensről nem ejtett szót. Huszonnyolc véleménynyilvánítást követően próbálta összefoglalni Szabó Károly a hosszú vitát. Megkezdődött a szavazás. A pártbizottság huszonegy tagja támogatta Szabó Tamásné indítványát, hogy a testület határolja el magát a mosonmagyaróvári dráma történéseitől és hogy javasolja az illetékes alapszervezetnek: Dudás István ezredest törölje a párttagok sorából. Az állásfoglalás ellen tizenketten szavaztak, tizenhatan tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Többségi szavazattal fogadták el viszont azt a javaslatot, hogy Dudás István ügyében nem kíván állást foglalni a testület. Az ügyben meghagyja az egyes számú lakóhelyi alapszervezet önállóságát. A kiskunhalasi pártbizottság döntött arról is, hogy nyílt levéllel fordul az MSZMP Központi Bizottságához és az Országgyűléshez. F. P. J. Dr. Juhász Tibor, az elsőrendű, dr. Balás László, a másodrendű, dr. Izsák Péter, a harmadrendű és dr. Karácsony István, a negyedrendű vádlott védője beszédében egyaránt a sajátos helyzetre hívta fel a bíróság figyelmét. Másutt is esetenként különös kapcsolat fűzi össze a vendéglátófőnököket és a rendőröket — valaki a hagyományos fogadós, pandúr, betyár viszonyra is utalt. Valamennyien megfelelően, esetenként kiválóan látták el általában szolgálati feladataikat, hangsúlyozták a védők. Dr. Kónya István hadbíró százados délután 4 óra után kezdte meg az ítélet kihirdetését. Eszerint az elsőrendű vádlottat hivatali beosztással való kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett visszaélés és kisebb összegű lopás vétségéért 140 napi tétel, napi tételenként 100 Ft pénzbüntetésre és lefokozásra, Fischer József főhadnagyot szintén folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés bűntette miatt 120 napi tétel, napi tételenként 100 Ft pénzbüntetésre és lefokozásra ítélték, kötelezték a felmerült perköltségek megtérítésére. A harmadrendű vádlott Tóth József főhadnagyot és a negyedrendű Kollár Ferenc zászlóst minden vádpont alól felmentette. A velük kapcsolatos perköltségeket az állam fedezi. A bíróság nem látta kellően bizonyítottnak egyik vádlott esetében sem a vesztegetés bűntettét, ezért e vád alól valamennyiüket felmentette. Dr. Kónya István hadbíró tartalmas, tanulságos, oknyomozó indoklására alkalom- adtán visszatérünk. Most két megállapítására szeretnénk felhívni a figyelmet. Ha a városi. rendőrkapitányság, a vádlottak parancsnoka határozottabban fellépett volna beosztottjai helytelen magatartása ellen, aligha kerültek volna a jól képzett rendőrtisztek ilyen helyzetbe. Noha az okozott anyagi kár nem mondható különösen súlyosnak, de megengedhetetlen, hogy ilyen ügyek rombolják a rendőrség tekintélyét. Az ügyész háromnapi gondolkodási időt kért, az első- és másodrendű vádlottak védőikkel együtt fellebbeztek. így az ítéletek nem jogerősek. A végső szót a Legfelsőbb Bíróság katonai kollégiuma mondja ki. Heltai Nándor Levél a Központi Bizottsághoz és az Országgyűléshez 1956 eseményeinek átértékelése, a következtetések levonása népünk és pártunk számára egyaránt létfontosságú. Az 1957—58-ban elvégzett vizsgálatok és perek egy része koncepciós elv alapján egyoldalúan ment végbe. Az akkori tényföltárás csak a barikád egyik oldalán állóknak szolgáltatott igazságot. Emellett állt ki a párt és az állam több mint 36 éven keresztül. Most, amikor az ország belső helyzete gyökeresen átalakul, kirobban a három évtized minden sérelme, s ahogy ez lenni szokott, félelmetes energiák szabadulnak föl. Fennáll az a veszély, hogy az 56-os események új értékelése megint — most már ellenkező előjelű — koncepciós elv szerint indul el. Párttagságunkat megosztja az új helyzet. A közvéleméhyben'kétirányú félelem él: egyrészt a párton belüli baloldali erők ^lépéseket tehetnek a visszarendezés irányába, katonai eszközökhöz nyúlhatnak.,.. Másrészt a széthúzás, a parttalan viták anarchiát szülhetnek az országban. Mindkét veszélyt valósnak tartjuk, következményeit pedig népünk számára katasztrófának. Né engedjük, hogy az 56-os tragédia részleteinek feltárása csak érzelmi, indulati alapon történjen. Ez semmi jót nem eredményezhet. Az Országgyűlésnek javasoljuk: * foglalja törvénybe az 1956-os.események kivizsgálását, de a büntetésnek csak erkölcsi eszközei lehessenek. Bízzák meg a Legfőbb Ügyészséget vagy más, pártatlan, szavahihető, prekoncepció nélküli szervet a részletek kiyizsgálásával. Ezt követően kell a nyilvánosság elé állni. Ezen nyilatkozatunkat azért adtuk ki, fiiért városunk lakosságát is mélyen felkavarták a Kiskunhalason élő, volt monosmagyaróvári laktanyaparancsnokról. Dudás Istvánról elterjedt hírek, melyek valóságtartalmát megítélni nem tudjuk. Népünk higgadtságában bizva, szeretnénk hinni, hogy nem folyhat többé magyar vér belső széthúzás miatt ebben a hazában. A nemzeti tragédia áldozatait tekintsük közösnek, gyászoljuk őket együtt, egyenlő feltételekkel. Jelenlegi súlyos helyzetünkből csak ez lehet a kiút, minden más katasztrófába torkollhat. MSZMP Városi Bizottsága Kiskunhalas CSAK RÉSZBEN IGAZOLÓDTAK A VÁDAK ítélethirdetés Kalocsán
