Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-25 / 122. szám

V 4 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 25. RÓZSA SÁNDOR, MAGVETŐ ÉS KÖZÖS CITERAZENEKAR Kitüntették a lajosmizsei pengetősöket A Kóródi család együtt játszik Egy időben egymás után alakul­tak az országban a citerazeneka- rok. Mostanában mintha csende­sebb világban muzsikálnának, va­gyis ritkán lehet hallani a pengető- sökröl. Talán az is lehet, a hajdani zenekarok közül sokan kiestek a rostán, az idő csak azokat igazolja, akik kitartóan és megszállottan muzsikálnak. Ez utóbbiak közé sorolhatók a lajosmizseiek. Másfél évtizede kezdtek a citerahúrok pengetéséhez és még ma is töretlenül, lelkesen játszanak. Együtt és külön, mert hogy Lajosmizse több zenekarral is büszkélkedhet. A Rózsa Sándor citerazenekar 1974-ben alakult. Kóródi Antal ve­zetésével tizenöten tartanak rend­szeresen próbákat. Persze, gyakor­ta láthatja a közönség őket. Nem­csak idehaza, hanem külföldön is megfordultak már. A híres betyár nevét viselő együttes az évek során többször vett részt minősítő verse-' nyen, legutóbbi eredményük: or­szágos arany fokozat. Lajosmizsén van egy másik citerazenekar, a Magvető. Kóródi Antalné irányítá­sával tizenheten játszanak együtt. A főképp fiatalokból álló zenekar ugyancsak tizenöt esztendővel ez­előtt szerveződött, mára országos ezüst fokozatú minősítésig jutottak el. A harmadik lajosmizsei citera- csapat lényegében az előző kettőből áll: az egyesített zenekart 1987-ben liozták létre Kóródiék. Ugyanab­ban az évben megkapták az ezüst fokozatot az országos minősítő ver­senyen. Az imént bemutatott citeraegyüt- tesek éltetője a Kóródi család. A hatvannégy esztendős Anti bácsi feleségével együtt arra tette fel az életét, hogy a népzenét népszerűsít­se a településen, a fiatalokkal meg­szerettesse a népzenét, a citerázást. Nos, ez sikerült is, hiszen az idő teltével legalább száz lajosmizsei fi­atal pengette a hangszert valame­lyik közösségben. Kóródiék fia is kitartó citerásnak bizonyult. Együtt a Kóródi család — citerával a kezükben is; A három lajosmizsei citerazene­kar a közelmúltban kapott Szocia­lista Kultúráért kitüntetést. Ugyan­ebben az elismerésben részesült Kó­ródi Antal is. (b.) A bajok ellenere sikerek Harkakötönyön Az ország egyik legszárazabb vidékén, gyenge termőképességü, rossz vízháztartá­st! homokon gazdálkodik a Harkakötönyi Egyesülés Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet. Tavaly a forró aszály minden eddiginél jobban meggyötörte e tájék élővilágát. A vízhiánytól, nagy melegtől sínylődő növények minimális termést hoztak, a forró­ságtól szenvedő szárnyas jószágok életkedvüket vesztették. Nem ettek, lefogytak. Itt is, ott is veszteség lett mindennek a következménye, a szövetkezet mégis nyereség­gel zárta az 1988. évet. Tavalyi gazdasági eredményeikért dicsérő oklevélben része­sültek. Húzott a hármas fogat Meg nem lepte ugyan a gazdaság vezetőit, hogy így alakult a pénzügyi mérleg, hiszen a pozitív tendenciákat év közben is érzékelték. De visszagon­dolva a tűrőképességüket próbára tevő terhelésre, Torday Zsolt, a szövetkezet elnöke még most is alig hiszi, hogy si­került. Pedig nem a szerencse segítette ebben őket, hanem a nagyon is céltuda­tos munka.- Három, különböző tevékenysé­günkben értünk el kiemelkedő eredmé­nyeket — mondja az elnök. — Az erdő- gazdálkodásban és-fafeldolgozásban: a kettő együtt húszszázalékos árbevétel- arányos nyereséget hozott a közösnek. Egyetlen más mezőgazdasági tevékeny­ségnek sincs ekkora hozama — ebből ez a tanulság. Szépen jövedelmezett á pecsenyebárány- és a juhtej-értékesítés. Évente mintegy 20 ezer bárányt adunk el, 75 százalékát a Közös Piacon, 25 százalékát az arab országokban. Ta­valy mindennel együtt az előző évinél 12 százalékkal több, 56,5 millió forint értékű, konvertálható exportárualapot állítottunk elő, ennek nagy része pecse­nyebárány volt. A harmadik, kiemelke­dő eredményt hozó tevékenységünk a kistermelés. Bevétele tizenötmillió fo­rinttal növekedett 1987-hez képest. Ez nagyon lényeges, mert ennek köszön­hetően 5,8 millió forinttal több árki­egészítést kapott a gazdaságunk. Lévén kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú, a harkakötönyi tsz a dotáltak közé tartozik. De ez már csak a látszat, hiszen 1980 óta minden esztendőben többet fizetnek a központi költségvetés javára, mint amennyivel e forrásból tá­mogatják tevékenységüket. Itt még nem tették tönkre a munkakedvet! A kistermelést nemcsak a háztáji gazdálkodás^ hanem a szövetkezet zöldségtermesztési és sertéstartó szak­csoportja jelenti Harkakötönyben. Ez 450 embert mozgósít, többet, mint ahány tagja van a szövetkezetnek. Helybeliek és környékbeliek, köztük is leginkább kiskunhalasiak vállalkoztak a többletjövedelem-szerzésnek erre a módjára. Összesen 230 hektáron ter­melnek fűszer-, cseresznye- és prita- minpaprikát, paradicsomot és meghiz­laltak 8 ezer 500 sertést. — Bár csak kapálniok kell és a ter­mést leszedni — mondja, az elnök —, minden mást elvégez a szövetkezet, ta­vasztól őszig mégis rengeteget dolgoz­nak a kistermelők. Hála az adókedvez­ménynek, belőlük még nem ölték ki a munkakedvet! — Jól jövedelmez ez a, tevékenység?- Tavaly a zöldségtermelőkre is rossz idők jártak. Én például ráfizettem a paprikára. De akinek sikerült, az is legtöbb 10-20 ezret kasszírozott belőle. Hpsszabb idő, olyan 5-10, év. átlagában azonban meghozza az évi 40-50 ezret a zöldségtermelés. Ennyiért már megéri. Persze, csak így, hogy ;a szövetkezet profi módon kiszolgálja ézt a tevékeny­séget. Érvényes éz a sertéshizlalásra is. Gondoskodunk a takarmányról, a táp­ról, garantáltan a kellő időben szállí­tunk. Értékesítés után a lehető legrövi­debb időn belül fizetünk. — A sertéshizlalók a jövedelemvisz- szaesés miatt panaszkodnak mostaná­ban. —Joggal. Ez nálunk is gondot okoz, de még nem számottevő a vállalkozói kedv lanyhulása. Kistermelőink ötven­nél kevesebb disznóval nem foglalkoz­nak. Tartástól, gondozástól függően 500—800 forint tiszta jövedelem van egy hízott sertésen. Igaz, öt és fél, hat hónapig keményen dolgozni kell. Marasztalni az embereket A tavalyi jó eredmények jelentős mértékű: 31,7 százalékos bérnövelést tettek lehetővé. Nettóban ez 16,4 szá­zalékos volt. Ez a kedvezőtlen adottsá­gú kis szövetkezét nem mindig tudott • Tavaly a forró szárazságban sokat szenvedtek a szárnyasok, az idén a szö­vetkezetiek nyereséget várnak a barom­fiágazattól. (Tóth Sándor felvétele) jól fizetni tagjainak. De régóta ismerik annak titkát, hogyan lehet az embere­ket a közös gazdasághoz kötni. Tagja­iknak több mint a fele törzsgárdatag. Igaz, nincs az erdőgazdaságon kívül másik, nagyobb létszámot foglalkozta­tó munkahely a faluban, de közel van Kiskunhalas, Kiskunmajsa. Az embe­rek mégis inkább maradnak. Itt épít­keznek — ötven új ház bizonyítja gyö­kéreresztő kedvüket —, itt dolgoznak és — tanulnak. Ebben a mindössze 220 tagot számláló szövetkezetben 150 dol­gozónak van valamilyen képzettsége. Vezetőik magasan kvalifikált szakem­berek, ágazatvezetőik egyetemi vég­zettségűek és szakmérnökök is. Torday Zsolt szerint a szellemi tőke hatéko­nyan és gyorsan megtérülő befektetés. A szövetkezet vezetőinek 70 százalé­ka vesz részt a helyi közéletben. A gyer­mekintézmények, a sportkör, a művelő­dési ház fenntartásához nagymértékben hozzájárulnak (ez utóbbit 15 évig teljes egészében a tsz patronálta). A jót erősítik Nem tüdni, mekkora része van a si­kerélménynek abban, hogy az idén volt bátorságuk nagy fába vágni a fejszéjü­ket. Januártól úgymond átszervezték az egész tsz-t. Olyan érdekeltségi rend­szert vezettek be valamennyi egységük­ben, amelynek köszönhetően a dolgo­zók a költségmegtakarításban, a több és jobb munkában közvetlenül érdekel­tek. Jobban magukénak érzik a közös gazdaságot. Más oldalról is megpróbálják a len­dületet kapott vállalkozói kedvet fo­kozni. Különböző pályázatokra jelent­keztek, ezek közül kettőt már meg is nyertek. Az egyiket a fafeldolgozó üze­mük, a másikat a juhtenyésztés fejlesz­tésére fordítják. Tehát a sikeres tevé­kenységeiket erősítik. Ez utóbbi ter­vükről érdemes néhány szót ejteni. Ta­valy ősszel 1000 merinói anyajuhot ter­mékenyítettek izraeli awassi fajta sper­mával. Az idén áprilisban született awassi Fi-es bárányok 1991-ben adnak a célnak megfelelő egyedet. Hogy az milyen? Nos, a jelenlegi merinói tenyé­szetüknek az átlagos tejhozama egye­denként maximum 40 liter. Az izraeli awassi fajtáé 400-500 liter. A juhtejter- méknek hosszú távon igen jó piac ígér­kezik a tőkés országokban. Almási Márta A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA KÖNYV ERICH VON DÄNIKEN: ISTENEK IVADÉKAI VAGYUNK Erich von Däniken neve nem cseng ismeretlenül a rejtelmeket kedvelők kö­rében. Neve néha magyar publikációk­ban is fel-feltűnt, igaz, többnyire a megcáfolandók között. Nemrég a televízió Stúdió című mű­sorában személyesen is megismerked­hettünk Däniken úrral, amikor könyve hazánkbéli megjelenésének apropóján állt kamerák ele. S íme: az 1987-ben, Münchenben megjelent mű magyar nyelvirváltozatál most bárki a kezébe veheti. Az öt téma­kör feldolgozását közreadó kötet első lapján még a kiadó intéz néhány Szót az olvasóhoz, melyben egyebek mellett ez áll: — Däniken olyan ember, aki mer gondolkodni, mer kételkedni, mer kér­dezni —• és tévedni is. Olyan ember, a k i nem éri be a kétségeire és kérdéseire adott „hivatalos” válasszal, a „nem a te dolgod, ne üsd bele az orrod” álláspont­tal, az „aki nem hiszi, jáijon utána” ki­búvóval. Däniken utánajár, beleüti az orrát és makacsul kételkedik és kérdez. Hogy közben itt-ott felületes, pontat­lan, hogy időnként téved? Mi a maga­tartást erezzük fontosnak. • Däniken könyve azok közé tartozik, amelyeket egyvégtében olvas el az em­ber. Pusztán azért, mert különös, mert érdekes, mert jól van megírva. Mert nincs ember, akit ne érdekelne az élet eredetének kutatása, a Föld legrégebbi .városa, az édenkert lelőhelye vagy. .épp az UFO-k létezésének kérdése, ■ A könyvet ajánlom, S nem az elméle­tet. Azt hagyjuk továbbra is kinek- kinek az ítélőképességére. Dänikent pedig olvassuk különlegességéért, sajá­tosságaiért. A valódi viharokat kiváltott szerző legújabb művét azok figyelmébe aján­lom, akik a könnyedebb műfajban is képesek felüdülést találni. KONCERT Jón Faddis A dzsessz rajongóinak nem különös­képpen népes táborában valószínűleg jelentős esemény Jón Faddis magyaror­szági koncertje. A kaliforniai születésű Faddis tízéve­sen került kapcsolatba a dzsesszzené- vel, tizenöt évesen már profi zenész volt, tizennyolc éves korában elismert sztár. Huszadik születésnapja előtt már mindent megkapott, amiről profi ze­nész álmodhat. Trombitaszólói rendkívül kedvező kritikákat, a nemzetközi sajtó elismeré­sét hozták. Világ körüli turnéja világ­szerte híveket szerzett számára. O azonban — mint mondja — még nem volt felkészülve e hírnévre. A New York-i stúdiók világába zárkózott csaknem egy évtizedre, de tehetsége itt sem szürkült el: a világ egyik legjobb stúdiózenésze lett. Jellegzetes trombita­szólói felfedezhetők a Rolling Stones, Frank Sinatra, Chaka Kahn, Julian Lennon, Billy Joel és mások albumain. Nemrég^- kilépve a stúdióból — új, önálló albumot készített Legacy cím­mel, a Concord lemezcég számára. A kritikusok — újra — nagy tetszéssel fogadták, csakúgy, mint a közönség. Azóta mind több meghívást kap. Hazánkban a szegedi ifjúsági ház és a JATE szabadidőközpontjának szer­vezésében június 8-án, csütörtökön es­te, 8 órai kezdettel ad koncertet a Jón Faddis Quartet. (Jonathan Faddis — trombita, Kenny Barron — zongora, Ray Brown — basszus, Mel Lewis — dobok). Jegyek elővételben is kapha­tók a helyszínen (6720 Szeged, Komó­csin tér 2/A) és az Express-irodákban. Csoportok részére jegyek megrendelé­sét az ifjúsági ház telefonon is elfogadja (62/13-965). ÚJSÁG llcpicnd címmel képes regény újságol indított az Ifjúsági Lap-.és Könyvkiadó Vállalat. Az olvasókhoz szóló szerkesz­tőségi levél szerint hónapról hónapra kellemes szórakozást kívánnak nyújta­ni olvasóiknak, s mert a kellemes idő­töltés mindenkinél mást és mást jelent, az új lap is nagyon széles körű olvasni­valót szeretne közreadni. Lesz, aki a hepiendtörténeteket fogja keresni, lesz, aki a krimit, mások a sci-fit, esetleg az erotikus* .szerelmi történeteket .vagy tar lán á westemeket... valamennyi ér­deklődőnek szeretnék a kívánságát kir elégíteni az új lap szerkesztői. Az első 32 oldalas, nagy formátum­ban készült szám Aszlányi Károly Drá­ma a háztetőn, H. Shark Reflex, Nyári Miklós Sárkányvadászok, Kelly Green Egy, kettő, három... meghalsz című írásait, egy szanszkrit mese nyomán született Férj, feleség, udvarló és L. Harle—M.Blanc—Dumont Jonathan Carthland című képregények közlésé­vel mutatkoztak be a szerkesztők, de váiják a lap karakterét alakítani kívá­nó olvasók ötleteit, leveleit is. A kivetkező számban olvashatnak majd Az óriási nejcseréről (a jókora humorral és némi erotikával fűszere­zett írás szerzője R. Dahl), folytatják a Jonathan Carthland-képregényt, köz­zéteszik E. W. Carston Hollywood vámpíija című filmgyári történetét töb­bek között. A postahivatalokban előfizethető, il­letve a hírlapárusoknál megvásárolha­tó lap első száma jó nyomdai kivitelben készült; a hazai regényújságaink átla­gánál szebb. Füzetenkénti ára: 31 Ft. RÓJ MEDVEGYEV: ítéljen a történelem Az itt következő részlet Rój Medvegyev ítéljen a történelem című, a Kossuth Könyvkiadónál ebben az évben megjelenő Sztálin-életrajzából való. 8. RÉSZ Nem akarta megosztani a dicsőséget A szovjet nép győzelme a négy évig tartó, véráldozatokkal teli, nehez há­borúban nemcsak politikai felemelke­dést hozott, de a jobb jövő reményét is keltette. A Szovjetunió földjét oly bő­ven öntözte a vér, hogy elviselhetetlen­nek tűnt bármiféle újabb halálnak még a gondolata is. Ezek az érzések olyany- nyira erősek voltak, hogy a Szovjetunió iJegfelsőbb Tanácsának Elnöksége rögtön a háború után rendeletet hozott a halálbüntetés eltörléséről méga legsú­lyosabb bűncselekmények esetén is. A lakosság köréből eltűnt a még a 30-as években meghonosított kémmánia és az általános bizalmatlanság. Megváltozott a nemzetközi helyzet is. A Szovjetunió kitört az elszigetelt­ség állapotából és nagyhatalommá vált. A szovjet változásokat figyelem­mel kísérték külföldön is. A barátok éppúgy, mint az ellenség. Mindez bi­zonyos határokat szabott Sztálin és környezete önkényének. Háborús hősök halála Mégis a háború utáni időszakban, noha kisebb mértékben, de folytatód­tak a szovjet állampolgárok és párt- funkcionáriusok elleni törvénytelen megtorlások. így például 1947-ben, rágalmazó dokumentumok alapján, letartóztatták a szovjet repülés és re­pülőgépgyártás több kiemelkedő alakját, az épphogy befejeződött há­ború hőseit. Letartóztatták a repülő­gép-gyártási minisztert, A. I. Sahu- rint és A. A. Novikov repülős mar­saik. Ugyancsak lefogták Sz. A, Húgyjakov Hanferjancot és G. A. Vorozsejkint, a légierő marsalljait. Ezzel egy időben a repülőgyártás és a hadirepülőgép-vezetők nagy cso­portját tartóztatták le, azzal vádolva őket, hogy „rossz” repülőgépeket ké­szítettek és túlzott gyorsasággal csök­kentették a katonai repüléstechnika 9 Kalinyin államfő temetésén 1946-ban. gyártását és álltak át a repülőgépgyá­rakban a használati cikkek termelésé­re. Ebben az ügyben szerepe volt Sztálin fiának, Vászilijnek is. Ez a durva és műveletlen alkoholista, aki 20 évesen századosként kezdte a há­borút, annak befejézésekor pedig „ér­demeivel” és korával össze nem egyeztethető módon altábornagyi rangot és a moszkvai katonai körzet légvédelmi erőinek parancsnoki be­osztását nyerte el. Hasonló sors várt a Szovjetunió haditengerészeti erőinek kiemelkedő alakjaira és más jelentős katonai sze­mélyiségekre is. Hamis feljelentés alapján letartóztatták a haditengeré­szeti erők admirálisát, L. M. Gallert, a hadiflotta vezérkari főnökét, V. A. Alfuzovot és helyettesét, G. A. Sztye- panovot. Ezeket a tengernagyokat azzal vádolták, hogy felfedték az ej­tőernyős torpedók titkosságát. Az ef­fajta vádak képtelensége nyilvánvaló volt, minthogy az ejtőernyős torpe­dók már régóta nem voltak titkosak, hiszen vázlatrajzukat/a könyvesbol­tokban árulták. Letartóztatták a sztálingrádi csata egyik hősét, V. Ny. Gordov vezérezredest. (Gallér és Gordov a fogva tartás idején halt meg, a többi katonai vezetőt 1953- ban rehabilitálták és visszavették a hadseregbe, a légierőkhöz és hadiflot­tába.) Zsukov marsall is kegyvesztett lett Zsukov marsall, aki a háború után nemcsak a legfelsőbb főparancsnok és a Szovjetunió honvédelmi miniszteré­nek helyettese maradt, de ő volt a Né­metország területén állomásozó szov­jet csapatok főparancsnoka is, kegy- vesztett lett. Sztálin egy alkalommal magához kérette és azt mondta neki: „Berija jelentést írt nekem a maga amerikaiakkal és angolokkal kialakí­tott kétes kapcsolatairól. Úgy véli, hogy azok kémjévé vált. Én azonban nem hiszek ennek a badarságnak. Mégis jobb lesz Moszkvából egy időre valahová elutaznia. Azt ajánlottam, hogy nevezzék ki az odesszai katonai körzet parancsnokává.” És Zsukov kénytelen volt Moszk­vától távolra utazni, előbb az odesz- szai, majd később az uráli katonai körzet parancsnoka lett. Kezdtek nem beszélni és nem írni róla. Voltak, akik úgg. gondolták, hogy Zsukovot letartóztatták. Olyan hirek is kering­tek (miként Bljuherről is), hogy Zsu­kov irányítja a kínai Népi Felszaba­dító Hadsereget. A honvédő háború többi dicsőséges hadvezérének, Ro- koszovszkijnak, Mereckovnak, Tol- buhinnak, Voronovnak, Bagramjan- nak, Konyevnek, Malinovszkijnak. Vatuhinnak, Csernyakovszkijnak is csajcnem eltűnt a neve az újságok és a folyóiratok lapjairól. Sztálin nem akarta velük megosztani a dicsőséget. A „leningrádi ügy” 1949 és 1951 között néhány területi pártszervezetet kíméletlen támádás ért. Különösen súlyos következmé­nyekkel járt az úgynevezett „lenin­grádi ügy”, amikor is Sztálin utasítá­sára és Berija, valamint Malenkov aktív közreműködésével rágalmazó vádak alapján leváltották és letartóz­tatták a leningrádi területi pártbizott­ság első titkárát, P. Sz. Popkovot, továbbá a leningrádi pártszervezet több kiemelkedő alakját. így a volt művelődésügyi népbiztost es a „jég- út” komisszárját, P. A. Tyurkint es másokat.^ Nem sokkal Popkov letar­tóztatása után lefogták a leningrádi területi pártbizottság csaknem vala­mennyi tagját és apparátusának fele­lős munkatársát. Tömeges represszi­óra került sor a Komszomol területi bizottság, a területi végrehajtó bizott­ság, a kerületi párt- és Komszomol- bizottságok tagjai, a gyárak és intéz­mények igazgatói, a tudósok, az egyetemi es főiskolai oktatók, sőt meg a diákok körében is. Ezernyi, semmiben sem vétkes embert tartóz­tattak le, akik közül sokan fogságuk idején pusztultak el. Hasonló táma­dást készítettek elő a moszkvai párt- szervezet ellen is. A provokatív „leningrádi ügy” al- kalmul szolgált olyan jelentős part- és állami vezetők letartóztatására, mint Ny. A. Voznyeszenszkij és A. A. Kuznyecov, aki Leningrád védelmé­nek egyik irányítója volt. Letartóz­tatták az Oroszországi Szovjet Föde­ratív Szocialista Köztársaság elnö­két, M. I. Rogyionovot és az orosz föderáció műveíodésügyi miniszterét, A. A. Voznyeszenszkijt, valamint több más felelős beosztású személyt. Voznyeszenszkij és Kuznyecov, miként sok más, a büntetőszervek te­vékenysége következtében 1949 és 1952 között elpusztult kiemelkedő politikus, a pártvezetőknek ahhoz az új nemzedékéhez tartozott, akik poli­tikai arculata már a forradalom után alakult ki, 1937—38-ban kerültek ve­zetői posztokra és tevékenységükkel kitűntek a honvédő háborúban. Ezek az emberek általában elfogadták és teljes egészében támogatták Sztálin kultuszát. Sokan közülük karrierjük emelkedésével arányban olyan, a sztálinistákra jellemző jegyeket sze­reztek, mint amilyen a durvaság, a diktátort viselkedés vagy a hiúság. Ám közülük sokan keveset tudtak a Sztálin által elkövetett bűnökről. Al­kotó módon viszonyultak, saját ügye­ikhez, miközben hatalmas energiáról és szervezői tehetségről tettek tanúbi­zonyságot. Alapjában vévé becsületes emberek voltak, akik mind gyakrab­ban kerültek ellentétbe Sztaíin kör­nyezetének olyan alakjaival, mint Be­rija, Molotov, Malenkov és Vorosi- lov. Sztálin csak támogatta ezt a vi­szályt. (Vége)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents