Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-25 / 122. szám
Ez már történelem Régi májusok Kecskeméten 1919 Az 1919. április hó 22. napjának reggelén — folytatta Tormássy István m. kir. r. tanácsos a Belügyminisztériumnak küldött jelentésében — ama szomorú hírre ébredt Kecskemét város polgársága, hogy a város tekintélyesebb és vagyonosabb vezető polgárai közül a vörösuralom hóhérai, felrúgva a személyes szabadság nagy eszméjét, túszokat szedtek össze és azokat a Kir. Törvényszék épületének fogadóhelyiségében letartóztatásba vették... Állítólag Budai Dezső direktóriumi tag a túszok szedését végezte. Osz- szesen 83 túszt tartóztattak le, köztük 6 hölgyet. A letartóztatás, fog- vatartás 1919. május hó 2-ig tartott, amikor a túszok közül 23-at kiválasztván, a túszok felügyeletével megbízott Czigány János tudomásukra hozta, hogy május 2-án reggel Budapestre fognak elszállíttatni. A többieket szabadon bocsátották. A Lajosmizsei vonattal Budapestre érvén Czigány hosszas tanakodás után a túszokat külön villamosra rakta, Budára, a pestvidéki II. számú vörösőr kerületi parancsnoksághoz szállította, s ott azokat a vörösőrség Nagy István nevű politikai megbízottja elé állította. A megbízott egyenként meghallgatván a túszokat szabadaknak nyilvánította, erről, illetve politikai megbízhatóságukról a következő bizonyítványt adta: Fejléc: Budapest vidéki II. számú vörösőr kerületi parancsnokság. Politikai Osztály. Címzett: Kecskeméti munkás, katona és paraszt tanácsnak. Kecskemét. Tudomásukra adom, hogy az alant felsorolt a mai nap folyamán szabadlábra helyeztem, akiket a kecskeméti Intéző Bizottság túszként foglyul ejtett. Megállapítottam az alant nevezett elvtársak politikai megbízhatóságát és megállapítottam azt is, hogy inkább személyi bosszúságnak voltak áldozatai, mintsem, hogy politikailag egy is politikailag megbízhatatlannak nyilvánula. Az 1919. május 3. napjának virradójára szenzációs hírek járták be a várost: az hírlett, hogy a jelzett nap kora hajnali órákban a Direktórium, illetve az Intéző Bizottság tagjai vonatra kelvén, megszöktek a városból. Mielőtt azonban a várost elhagyták volna, nehogy menekülésüknek útja szegessék, a május 2-ről 3-ra virradó éjszakán a szegedi terror század itt tartózkodó katonái segélyével lefegyverzik a városi rendőrlegénységet, letartóztatásba helyezik az ügyeleti szolgálatot teljesítő dr. Szabó József rendőr tisztviselőt. E sorok közreadója 1965 májusában találkozott Újvidéken Sinkó Ervinnel, a század volt parancsnokával, a jugoszláviai magyar irodalom nemzetközileg elismert művészével. Sinkó Ervin nagyon megörült érdeklődésemnek, mivel én voltam az első, aki a? 1919-ben Kecskeméten történtekről nála tu- dakolózott. Tömören felvázolta az akkori időket. Május legelején Kecskemétre érkezve, először a városházát kereste fel. Legnagyobb megdöbbenésére, az épületet teljesen üresen találta. Később többen mondották, hogy mindenki elmenekült. Felelősségtől indíttatva azonnal intézkedett a proletárhatalom nevében. Tormássy erről így ír: Felkérik a szegedi terror század parancsnokát, Sinkó Ervint, hogy katonáit fékezze meg, s addig is míg a polgári szervezkedés megtörténik, avagy pedig valamelyes felsőbb hatósági intézkedés be nem következik, az általános rend biztosítása iránt intézkedjék. A Belügyi Népbiztosság a város területére katonai diktatúrát rendel el és a város katonai diktátorává Sinkó Ervint nevezi ki. Sinkó Ervin 1919. május 4. napján jelenti be a katonai diktatúrát a szovjet ülésén. Sinkó Ervinnek nagy szerepe volt akkor a város életéből. Részt vett a szentkirályi ellenforradalom (1919. IV. 2.) okainak felderítésében. Mivel informált volt az esemény kirobbantásának vezető személyiségeiről, Héjjas Ivánt magához hivatta, arra kérve, mint tekintélyes ember, segítsen a helyzet normalizálásában. Héjjas erre ígéretet tett, de napokkal később a szegedi ellenforradalmárokhoz csatlakozott. Sinkó jól emlékezett a májusban megtartott bírósági tárgyalásra is. Felszólalásának köszönhető, hogy az ítélet 10-20 esztendő közötti fegyház volt, amelyet azonnal felfüggesztettek és az elítélteket szabadon bocsátották. Sinkó Ervin a katonai diktatúrát a Direktórium május 31-ei ülésén már feleslegesnek tartotta, ami nem sokkal később meg is szűnt. 1939 A Katona József Társaság tisztújító közgyűlése elnökké Szabó Kálmán dr. múzeumigazgatót, alel- nökké Vörös József dr-t és Dénesné Boga Jankát, főtitkárrá dr. Szabó Ambrust választotta meg. Rendes tagokul felvette balásfalvi dr. Kiss Barnát jogtanárt, Vámos Kálmán dr. hírlapírót, Halasi Sándor dr. tb. fogalmazót és Major György városi tisztviselőt. Szabó Kálmán dr., aki gazdag tudományos munkálkodása során Kecskemét művelődéstörténetének pontos fejezeteit lelkiismeretes búvárkodás után írta meg, bizonyára őrizni és emelni fogja azt a színvonalat, amely a társaság működését dr. Kiss Endre elnöksége idején jellemezte. Munkáját megkönnyíti az az oszthatatlan bizalom, amely elnöki tisztében a társaság minden tagja részéről köszöntötte. (Kecskeméti Lapok, 1939. május)' Mezőgazdasági munkásházak építését szorgalmazta a közigazgatási ülésén Koncz Mihály dr. Felszólalására Nyúl Tóth Pál dr. közölte, hogy a város a kislakásokat sokgyermekes családoknak adja ki, a munkáslakások építése tárgyában pedig tárgyalásokat folytat a Földművelésügyi Minisztériummal. A város előterjesztése kedvező meghallgatásra talált és valószínű, hogy állami kölcsönnel teszik lehetővé a bel- és külterületen munkáslakások építését. (Kecskeméti Lapok, 1939. május 21.) A független kisgazdapárt képviselőjelöltjei május 19-én tartották programbeszédüket a Városi moziban. Révész László dr. azokat az elveket ismertette, amelyeket közéleti pályáján követett és követni óhajt. Cziiják Antal volt képviselő iparos problémákról beszélt, ifj. Bállá Dömötör és Poór István pedig különböző kecskeméti kívánságokat hangoztattak. A párt országos vezére, Eckhardt Tibor újból hitet tett Kecskemét megbecsülése mellett, majd behatóan foglalkozott a földreform és munkanélküliség kérdésével és hangsúlyozta, hogy a kisgazdapárt a szélsőségek malomkövei között áll őrt az ország rendjéért és becsületes népi politikájáért. (Kecskeméti Lapok, 1939. május 21.) W. D. FEKETE SAROK — Egedi Józsefné kecskeméti. Selyem utcai olvasónk két általános iskolás gyermekének úszást ajánlott az orvos. Az édesanya azonban meglepődve hallotta gyerekeitől: vasárnap az uszodában úszósapkát és öltözőszekrény-kulcsot 50, illetve 100 forint bérleti díjért kaptak, s a nagymedencét versenyzés miatt nem használhatták. Rendben lévő dolog, hogy két gyerek — a belépőjegyek árával együtt — majdnem 200 forintot kifizessen úgyszólván a semmiért? Válaszol Grámán János, a kecskeméti fedett uszoda helyettes .vezetője: — Azt üzenem a szülőnek, hogy az információja így nem egészen fedi a valóságot. A sapkáért és a kulcsért nem bérleti, hanem letéti díjait számítunk föl, amelyet a kölcsönbe vett tárgyak leadásakor vissza is fizetünk. A sapka használati díja egyébként csak 6 forint. Letéti díjként azért kérünk érte 50-et, mert mi ennyiért vásároltuk, s szeretnénk, ha a kölcsönzött áruinkat visszakapnánk. A fogasos és a szekrénynél való-öltözós — anélkül, hogy a kulcsot a fürdőzők magukkal vinnék— ingyenes. Ami az úszók, a búvárok és a vízilabdázók versenyeit illeti: ezekről a Petőfi Népében és az uszodai pénztárnál értesítjük a látogatókat. Ebben az évben eddig 27 versenyt rendeztünk, ami azzal járt, hogy a mérkőzések idején a nagymedencét a közönség nem használhatta. A hét végére és a jövő hét közepére vonatkozóan is azt mondhatom, hogy be vagyunk táblázva sporteseményekkel. (A versenysport, úgy látszik, kiszorítja a vízből azokat, akik nem éremre vagy babérkoszorúra, csak mozgásra és jó egészségre pályáznak. A lakosság régi gondja, hogy a versenyeket éppen akkor rendezik — szombaton és vasárnap —, amikor a gyerekek és a szülök is jobban ráérnének. — K. A.) K — I EGY PÁLYÁZAT, MEG MÉG TIZENEGY im Itt a pénz, hol a pénz? Szakmunkásképzési alap(fok) Már-már botrányos sztorit sejtetett nemrég egy információ, amit telefonon kaptam. Röviden arról szólt, hogy a kecskeméti Széchenyi István Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet bővítése igen sürgető. Mintegy 63 millió forintos beruházásról van szó, amiből 43 milliót helyi források adnak. A hiányzó 20 millióhoz oly módon akar hozzájutni az iskola, hogy megpályázza a Kereskedelmi Minisztérium szakmunkásképzési alapját. Nosza! — mondaná erre minden józanul gondolkodó halandó, pláne, ha a megyében él, elvégre minden „fémről” kapott forint jól jön szűkebb pátriánknak, különösen ebben az ínségesebb időben. Igen ám, csakhogy a pályázatot alá kell írnia négy felügyeleti szervnek is. Közülük három támogatta azt, a megyei tanács kereskedelmi osztálya viszont nem. Miért? Nos, a telefonáló szerint személyes ellentétek vannak az osztályvezető és az iskola igazgatója között. Pusztán ezért. Hamar kiderült, hogy valóban sok tekintetben eltérő a véleményük, de az ok — ami az alábbiakból is kitűnik — nem ez. Először az iskola igazgatóját, Hazag Lászlót kerestem fel, mindenekelőtt arról érdeklődve, hogy mi indokolja, az intézmény ilyen nagy mérvű bővítését.- Szeptembertől a szakmunkásképzés kiegészült szakközépiskolai oktatással is. Ezért van szükség legalább négy új tanteremre, továbbá nyelvi labor, számítás- technikai terem, néhány szertár és egy komplex tanüzem kapna helyet az új épületrészben. Ezzel már valóban jó feltételeink lennének háromszáz diák színvonalas oktatásához, képzéséhez. — Mikorra kellene elkészülnie ennek a beruházásnak? — 1991 szeptemberére. Ha pályázatunkkal megkapnánk a kért támogatást, elkezdődhetnének máris a munkálatok. Ha nem, akkor nem tudom, mi lesz, mert a városi tanácsnak csak 1991. január 1-jétől lesz fedezete az építkezésre. — Miért nem támogatja a kereskedelmi osztály a pályázatukat? — Arra hivatkoznak, hogy a kereskedelmi és nem a vendéglátóipari szakmunkásképzést kell előnyben részesíteni. De azt javaslom, erről kérdezze meg az illetékes osztályvezetőt. — Meglesz. Csak még arra vagyok kiváncsi, milyen válaszút elé áll az intézményük, ha nem kapják meg a támogatást? Iskolává alakítják át a kollégiumukat? — Tanulóink fele a megye más településeiről érkezett hozzánk szakmát tanulni. Vagyis ilyen megoldás esetén csak kecskemétieket fogadhatnánk. Valószínűbb, hogy ha nem kapunk támogatást a bővítéshez, nem indíthatunk a jövőben szakközépiskolás osztályokat. Vagyis érettségizett, idegen nyelveket beszélő szakembereket nem fogunk tudni képezni a vendéglátó- iparnak. Vagy a szakácsok képzését szüntetjük meg. * * * — Szó sincs arról, hogy holmi személyes nézeteltérés befolyásolt volna abban, hogy ne támogassam ezt a pályázatot! — tiltakozott hevesen P. Kovács István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, amikor bekopogtam hozzá. — Ezt visszautasítom! Minden további nélkül aláírtam volna, ha ez érkezik először, de már tizenegy másik pályázat megelőzte, amik a megye többi szakmunkásképzőjéből érkeztek. A Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint 60 millió forintot jelent a szakmunkásképzési alap. Országosan! Ebből már 20 milliót elköltötték, további 20-at más iskoláknak odaítéltek. Vagyis pontosan annyi maradt a kasszában, amennyit a Széchenyi István Szakmunkásképző kér. Ha megkapnák, a megye másik 11 pályázó iskolája biztos, hogy egy fillért sem láthatna. — Ok mennyit kértek? — Összesen mintegy öt és fél miihót. S ezeknek a kereskedelmi iskoláknak is létkérdés, hogy megkapják az igényelt pár százezer forintot. Ráadásul a vendéglátás területén ma országosan túlképzés van, ellentétben a kereskedelemmel. Ennek ellenére összehívtam egy megbeszélést a pályázatokkal kapcsolatban. Ott lesznek az illetékes iskolák, vállalatok, tanácsok vezetői. Döntsön a kollektív bölcsesség! Önt is szívesen látjuk ezen a megbeszélésen. Ha már szívesen látnak, ott a helyem, gondoltam, s fejest ugrottam a térdig sem érő állóvízbe. Mert ehhez hasonlatos napjaink szakmunkásképzése, amin alig mozdít valamit az iskolaigazgatók, közvetlenül érintett szakemberek panaszáradata. S a siralmas anyagi helyzet nem nagy „szintemelkedést” ígér. Pedig ez a tanácskozás is bizonyította, mennyire jogosak a panaszok, igények. így hát nem bólintott rá Hazag László szavaira senki, amikor arra kérte a többi pályázót, hogy amennyiben egy mód van rá, a következő évre érvényesítsék pályázatukat. A végső döntés az lett, hogy elküldenek minden pályázatot a Széchenyi István nevét viselő iskoláét is —, mellékelve azt az emlékeztetőt, amit majd erről a megbeszélésről készítenek. Döntsön a Kereskedelmi Minisztérium, hogy kinek níennyi támogatást ad. Hogy mikor dönt, az még bizonytalan, mert nagyon sok dolga lehet a tárcánál dolgozó több mint nyolcszáz szakembernek. Ezt abból gondolom, hogy a meghívás ellenére senkinek sem volt ideje közülük arra, hogy Kecskemétre „leutazzon”, s részese legyen ennek a tanácskozásnak. Koloh Elek KECSKEMÉTI LAPOK KFT. A szervezők szerint néhány napon belül megalakulhat az a gazdasági társaság, melynek fő feladata egy városi hetilap kiadása lesz. A kft. alapítói helyi vállalatok, szövetkezetek, s ma dönt a belépésről a tanácstestület is. Mint megtudtuk, nem új lapot kívánnak inditani, hanem — négy évtizedes szünet után — újból megjelentetik a Kecskeméti Lapokat. A város legnagyobb múltú újságját 1868-ban alapították tekintélyes polgárok, a Deák-párt hívei. Színvonalasan szerkesztett, haladó szellemű hetilap — egy időben napilap — volt. Az újrainduló Kecskeméti Lapok a tervek szerint olyan vegyes tartalmú hetilap lesz, mely független szellemiségű, közvetlenül sem pártokhoz, sem a tanács intézményeihez nem kötődik. Nyílt várospolitikát, kritikai részvételt igényel a helyi és persze az országos ügyekben is. A szerkesztők célja, hogy szélesítsék a demokratikus közélethez nélkülözhetetlen helyi nyilvánosságot. Hitelesen, tárgyilagosan, európai színvonalon tájékoztassák a város lakóit. Persze, a mai viszonyok között egy városi újság sem lehet csak szellemi vállalkozás, szigorú gazdasági követelményeknek is meg kell felelnie. A kft. szervezése még nem zárult le, a következő hetekben még újabb tagokkal bővülhet a tulajdonosi kör. A városi hetilap várhatóan szeptembertől jelenik meg folyamatosan. Ma ülést tart a városi tanács Hat témát kíván mai ülésének napirendjére tűzni a városi tanács. Először — még napirend előtt — a szokásoknak megfelelően a végrehajtó bizottság két tanácsülés közti munkájáról és a múltkori interpellációkra adott válaszokról tájékozódik a testület, majd a tavalyi költségvetés kerül a plénum elé. Amint az írásos anyag hangsúlyozza: tavaly kiegyensúlyozottabb volt a gazdálkodás, mint azelőtt, s a bevételek 107,4 százalékra teljesültek, mig a kiadások tervét 99,9 százalékosra teljesítették. Az elköltött pénzek 62,8 százaléka fejlesztési célt szolgált, mig a tanácsnak és az intézményeknek a működtetése 833 millió 255 ezer forintba került (a kiadások rovat főösszege: 2 milliárd 449 millió 427 forint). Módosítják a mai ülésen a tanács működési, szervezeti szabályzatát is, és azzal összefüggésben, hogy Kecskemét megyei jogú város lett, az elsőfokú hatósági ügyek intézésére külön Megyei Városi Hivatalt hoznak létre. Módosítják a lakásügyi jogszabályokat is, majd a tavalyi társadalmi munkát értékelik, ezt követően bejelentések következnek. E napirendi pont tárgyalásakor kap tájékoztatást a testület a veszélyes hulladékok tárolásának^ reszelőgyári ügyéről és más, időszerű kérdésekről. Végezetül várhatóan interpellációk hangzanak el. LAPSZÉL TISZTŰJlTÁS A NÉPFRONTNÁL Pénteken új vezérkart választott a városi népfront. A testületek általában kisebbedtek. A titkár továbbra is Bartha Imréné, az új elnök dr. Mező Mihály, az elnökség 13 tagú (15 volt), a városi bizottság pedig 52 tagú (70 volt). ÚJ ÜZLETEK Májusban is több üzletet nyitottak meg Kecskeméten. A széche- nyivárosi Forradalom utcában fagylaltozó vária az édességkedvelőket, a Belső-Szegedi úton, az Autókereskedelmi Vállalat parkírozójában pedig lángos- és palacsintasütő. Kötöttárut kínálnak az Árpád körút 2. szám alatt, a Simo- nyi utcában pedig divatárut, kötöttárut, lábbelit és ajándéktárgyat árusítanak. Magán-MÉH-felvá- sárló vária a másodnyersanyagot a Felsőszéktóban, a Szolnokihegy 118.-ban pedig építőanyagot kínálnak. A Kossuth termelőszövet- -kezet megnyitotta húsáruházát a Március 15-e utcában, az Átriumházban, ahol már egy cukrászda is kaput nyitott. A többi üzlethelyiség — remélhetően — hamarosan követi őket. A Luther-udvari Slágerbolt költözés előtt áll, jelenleg megfelelő üzlethelyiséget keresnek ' számukra. NATURISTÁKAT IS VÁRNAK Az Észak-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat illetékesei június 3-án, szombaton szeretnék megnyitni a szabadidőközpontot. Áz idén külön — nem elkerített helyet —jelöltek ki a naturisták számára: a bejárattól balra, az erdő, a tó és a büfé határolta területen, azonos belépődíjért használhatják a mintegy kéthektárnyi területet. Bár a meteorológiai előrejelzések szerint a pihenni érkezők egyelőre csak a csónakázás, vízibicikhzés, napozás kínálta örömöket élvezhetik, két medence már fürdésre is alkalmas lesz. Amennyiben a levegő hőmérséklete, a napfény hiánya alkalmatlanná teszi a megnyitót, úgy azt egy héttel elhalasztják. A többi kecskeméti strandfürdő a tanév befejezése után nyitja meg kapuit. MÁRKA A SZOVJETUNIÓBA Az elmúlt év novemberében indították a Márka üdítőt töltő gépsorokat a szovjetunióbeli Mihaj- lovka városba — Volgograd körzetébe —, majd az idén januárban a négytagú szerelőgárda is elment üzembe helyezni a palackozót. Jelenleg már folyik a munka, napi 32 ezer liter alma- és szőlőízü markát palackoznak, félliteres üvegekbe, aminek címkéjén a jellegzetes, füg- gőhídra emlékeztető, cirill betűs felirat hirdeti a Kecskemétvin termékét. Tervezik a továbbiakban az ízválaszték bővítését és az üzemfejlesztést is. A fogyasztók, mintegy fél magyarországnyi területen élők, megkedvelték a szénsavas, gyümölcsízű italt. Hamarosan szeretnének áttérni a három műszakos munkára, az óránkénti 15 ezer—a továbbiakban f— kétdecis palack megtöltésére. TELEFAX Budapesten és valamennyi megyei postahivatalban már működnek a telefaxkészülékek, hogy az ügyfelek különböző nyomtatványait, leveleit „távfénymásolt” változatban juttassák el a címzetthez. Az új szolgáltatás távbeszélő- díjszabással vehető igénybe, a posta pedig táviratként kezeli és továbbítja. Igazi jelentősége azonban a kereskedelmi életben lesz, amit az is jelez, hogy huszonöt kecskeméti nagyvállalatnak, illetve gyárnak már van telefaxkészüléke. MEGGY, CSERESZNYE A Zöldért tervei szerint holnap indítják az első cseresznye- és meggyszállítmányt repülőgéppel a Szovjetunióba. Ä mindössze kétórás úton sérülésmentesen ér célba a 320 mázsányi rakomány. A tervek szerint a vállalat a két korai gyümölcsből az idén folyamatosan 1100 tonnányit a Szovjetunióba, 3500 tonnányit nyugati megrendelőknek szállít. Ebben az időszakban folyamatosan küldik a fejes káposztát is svéd, Uletve osztrák megrendelőknek, valamint spárgát finn, svéd, osztrák és NSZK-beli kereskedőknek. A jövő hónap elején szeretnék megkezdeni az újburgonya exportját is. Szerkeszti: Ballai József
