Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)

1989-05-18 / 116. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL1V. évf. 116. szám ÁTSíl 4,30 Ft 1989. május 18., csütörtök A kormány és a SZOT vezetőinek tárgyalása (2. oldal) Mit mond Kádár János? (3. oldal) A tudást nem sokra értékelik (5. oldal) Állásfoglalás a Bács-Kiskun megyei i Duna-mellék infrastrukturális beruházásairól A dunavecsei lokálpatrióták közössége, a füg­getlen demokratikus falufórum vitát rendezett a Bács-Kiskun megyei Duna-mellék falvainak, váro­sainak infrastrukturális beruházásairól. A fórum résztvevői az elemzések alapján úgy látták: a Fájsz—Kalocsa—-Solt—Dunavecse— Szalkszentmárton térség fejlesztése a megye más régióihoz viszonyítva (például Kecskemét, Tisza- kécske, Izsák) aránytalanul elmaradt az utóbbi évtizedekben. A területre nem jutott el a vezetékes gáz, nincs korszerű távhívásos telefon, és — külö­nösen Dunavecse környékén — gondok vannak az ivóvízellátással is. A fórum résztvevői úgy látták, az elmaradás méltánytalan, hiszen a megye legeredményesebben termelő közös gazdaságai éppen e régióban mű­ködnek. Különösen elismerésre méltó a Kalocsa- környéki Agráripari Egyesülés, valamint a fajszi Kék Duna, a hartai Erdei Ferenc, a dunaegyházi Haladás és a dunavecsei Béke termelőszövetkeze­tek több évtizedes sikersorozata. A fórum véleménye szerint e fokozottan hátrá­nyos helyzet a szubjektivizmustól sem mentes, an­tidemokratikus központi forráselosztás következ­ménye. Az aránytalanság fő oka: a képviseleti de­mokrácia hiánya. A független demokratikus falufórum javasolja a tanácsülésnek, hogy tűzze újra napirendre a nor­matív fejlesztési kiadások (fejkvóta) témakörét és korrigálja a megyei keret elosztására vonatkozó korábbi — a falvak lakosságát hátrányosan érintő — döntését. E határozat értelmében ugyanis — az utóbbi évtizedekben egyébként is kiemelten fejlesz­tett — megyeszékhely egy lakosára ötször több fejlesztésre fordítható forint jutott, mint a Bács- Kiskun megyei kistelepüléseken élő egy falusi la­kosra. A döntés, melynek hatására tovább nőtt a falu és a város közötti különbség, az alapvető emberi jogoknak is ellentmond, hiszen különbsé­get tesz ember és ember között. A független demokratikus falufórum tiltakozik a költségvetési pénzek elosztásának hagyományos módjai ellen, s javasolja a tanácsülésnek, hogy a normatív fejlesztési keretből városira és falusira egyenlő összeg jusson. A regionális és megyei in­tézmények támogatásáról az önkormányzatok képviselői és a megyei tanács közösen döntsenek. (OS) Erősödik a vállalkozói kedv Megnyílt a tavaszi BNV 0 Bcck Tamás beszel a megnyitón. Szerdán délelőtt 28 ország — közmk hazánk —, valamint Nyugat-Boriin cs Tajvan csaknem 1900 kiállítójának részvételével a kőbányai Vásárvárosban ünnepélyesen megnyitották a 89. Buda­pesti Nemzetközi Vásárt, a beruházási javak szakvásárát. A Vásárváros főterét a nemzetközi vásárok szövetségének emblémája és a résztvevő országok nemzeti lobogói dí­szítették. A megnyitó ünnepségre a főté­ren gyülekeztek a vendégek, köztük Fej­ti György, az MSZMP Központi' Bi­zottságának titkára és a kormány több tagja. Jelen voltak külföldi vendégek is: Marianne Tidick, a Schleswig—Holste­in tartomány miniszterelnök-helyettese,, a'szövetségi ügyek minisztere és August­R. Lang, bajor államminiszter. Ott volt a megnyitón a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja, valamint a ha­zai és külföldi kiállítók sok képviselője. A Himnusz elhangzása után Beck Tamás kereskedelmi miniszter mon­dott beszédet. Mint mondotta, a Buda­pesti Nemzetközi Vásár gazdasági éle­tünk számottevő, rangos eseménye. Különösen így vah ez most, amikor a kormányzat átgondolt, következetes lépéseket tesz a gazdaság működőké­pességének megőrzésére, majd fokoza­tos javítására, az értékteremtő folya­matok crcdmcnycs kibontako/Uilasa- ra. Ezt a célt szolgálja a készülő három­éves cselekvési program, amelynek egyik legfontosabb feladata, hogy a magyar adottságokhoz alkalmazkodó piaci eszközökkel kedvező feltételeket teremtsen a vállalkozások, vállalatok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók jö­vedelmező tevékenységéhez. A kereskedelmi miniszter arról szolt, hogy a beruházási javak mostani vásá­ra is tanúsítja: gazdaságunkban erősöd dik a vállalkozói kedv. Az 1900 bel- és külföldi kiállító között a korábbiaknál lényegesen nagyobb arányban mutat­ják be termékeiket az ipari és szolgálta­tó szövetkezetek, és minden eddiginél (Folytatás a 2. oldalon.) TIZENHAT HELYSZÍNEN, MINTEGY KÉTMILLIÓ FORINTÉRT Képzőművészeti beruházások István király szobra, háborús emlékmű A tavalyinál lényegesen kevesebb te­lepülésen, helyszínen terveznek képző- művészeti beruházásokat az idén. Azt is meg kell jegyezni, az 1988-ban ren­delkezésre állt pénznek ebben az esz­tendőben csak a fele jut képzőművésze­ti befektetésre, vagyis pontosan egymil­lió forint. A tavalyról megmaradt ösz- szeggel együtt pedig 1 millió 732 ezer forintból gazdálkodhat Bács-Kiskun Megye Tanácsa a fent említett beruhá­zásokat illetően. Mit terveznek? Tizenhat helyszínen végeznek restaurálást, felújítást, emlék- muépítést illetve szoborkeszítést. Kis­kunhalason a Kossuth és a Dékány Árpád út kereszteződésénél a II. világ­háború áldozatainak emlékművet ké­szít Katona Zsuzsa szobrász és Hugyi Imre építész. A költségeket a helyi ta- nács, illetve egyéni adakozók vállalták. Baján és Jászszeptlászlón ugyancsak tervbe vették hasonló emlékmű felállí­tását. Ez utóbbi településre Eskulits Tamás szobrászművész készíti a hábo­rús emlékmű tervét. Kiskunhalason vá­rosalapítási emlékművet is avatnak majd; Baján, a Déry-kertben pedig po­litikai emlékművet helyeznek el. Ugyancsak a Sugovica-parti városban, a Vörösmarty utca sarkán lesz a helye annak az 1848/49-es szobornak, melyet Bartos Endre szobrászművész és Va­dász György építész készít el az idén. Jelentős vállalkozásnak ígérkezik a szentkirályiak kezdeményezesére léte­sülő I. István király-szobor, melynek költségeit a megyei, illetve a helyi ta­nács állja. Az alkotást Lantos Györgyi szobrászművész készíti el. Úszódon a templom előtti téren Benedek Péter szobra áll majd, alkotója Matos Sándor szobrászművész, Kecskemét Katona József-mellszobrot kap az idén, a bajai sétálóudvart Eötvös-emlékkút ékesíti majd, a keselyűsi vadászházba pedig Farkas Pál vaddisznószobra kerül. A fent említetteken kívül számos res- taurálni való is akad a megyében. Ebben az esztendőben felújítják a kecskeméti Tudomány és Technika Házának üveg­ablakait. Ä költségeket a MTESZ me­gyei szervezete vállalta, a munkával Bol- raányi Ferenc festőművészt bízták meg. A kecskeméti római katolikus Nagy­templomban található Falconer-képetis restaurálni kell. A Nemzetközi Zo- mánemüvészeti Alkotótelep művészei készítették el a kecskeméti Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet homlokza­tán látható zománcfeliratokat. A me­gyei kórház számára Kátai Mihály ter- vez-alkot zománcképsorozatot Gyó­gyítás címmel. Kertész Géza és Máté Já­nos ötvösművészek a Csávolyi Általá­nos Művelődési Központ épületének homlokzati plasztikáját készítik el a kö­zeljövőben. B. T. GORBACSOV BESZÉDE A KÍNAI PARLAMENTBEN A Szovjetunió kész határmenti csapatcsökkentésre j Éliás Béla és Szántó András, az MTI tudósítói jelentik: Pekingi tárgyalásainak néhány eredményéről, világpoliti­kai kérdésekről, a szocializmus építésének főbb problémáiról beszélt délelőtt a kínai parlament épületében Mihail Gorba­csov. A parlament környékén, a Tienanmen téren napok óta tartó sok tízezres tüntetés miatt csaknem félórás késéssel kezdődött meg az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének találkozója mintegy 550 kínai tudományos személyiséggel. Gorbacsov elégedetten szólt tárgyalásainak eredményei­ről, s kijelentette, hogy az eddigi megállapodások szilárd politikai alapot teremtenek a kölcsönösen előnyös együtt­működéshez, összhangban a nemzetközi jog alapjaival. A múlt tanulságait érintve arról beszélt, hogy elegendő né­hány rossz döntés, amely figyelmen kívül hagyja a partner érdekeit, megkísérli a másikra kényszeríteni saját álláspont­ját, majd a kölcsönös vádaskodást magasabb, politikai szint­re emelni, kibontakoztatni az ideológiai vitát, a véleménykü­lönbségeket az állami szembenállás szintjére emelni, s mind­ennek következtében az egykor baráti országok közé a bizal­matlanság fala emelkedik. A tárgyalások megmutatták, hogy a múltnak ez a szaka­sza — közös megegyezéssel — lezárult. Megállapította Gor­bacsov, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok a nemzetközi életben nem elszigetelten léteznek, majd leszögezte, hogy azok nem irányulnak senki ellen sem. Kitért a két országViszonyának normalizálásához nagy­ban hozzájáruló egyoldalú szovjet leszerelési intézkedésekre. Mint emlékeztetett rá, a szovjet—amerikai rakétaszerződés értelmében a Szovjetunió keleti részén 436 rakétát semmisí­tenek meg, két év alatt 120 ezer katonát szerelnek le a Távol-Keleten. Gorbacsov bejelentette, hogy a szárazföldi csapatokat 12 hadosztállyal csökkentik, átalakítanak 11 lé­giezredet, s a csendes-óceáni flotta kötelékéből kivonnak 16 hadihajót. A két ország határa mentén a Szovjetunió kész arra a szintre csökkenteni fegyveres erőit, amely szint a normális határmenti szolgálat ellátásához szükséges. Áttérve a kétoldalú viszony kérdéseire, a szovjet vezető szegényesnek nevezte a szovjet—kínai árucsere-forgalom kétmilliárd rubel alatti szintjét. Az u/mui cm.'ihIcn-occ:iiii lerseg kcrdcscirc rúlerte Gor­bacsov arra utalt, hogy itt a legősibb civilizációk hagyomá­nyai és a XXI. század műszaki vívmányai vannak jelen egyidejűleg. A szovjet vezetés arra törekszik — utalt Gorba­csov a vlagyivosztoki és krasznojarszki beszédekre —, hogy megakadályozza a térség katonai konfrontációs színtérré válását. Ezzel kapcsolatban több konkrét témát érintett, külön kitérve a kínai tárgyalások napirendjén előkelő helyen szereplő kambodzsai kérdésre. A rendezés — mondta — nagy politikai, diplomáciai erőfeszítéseket követel. A vietna­mi csapatok ősszel befejeződő teljes kivonása Kambodzsá­ból minőségileg új helyzetet teremt. A rendezés reális kontúr­jai lassan kirajzolódnak. Szovjet csapatkivonás Lengyelországból MAGYAR ÉS ROMÁN FELSZÓLALÁS VARSÓ- Hamarosan megkezdik a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok egy részének kivonását—jelentette be szerdán a lengyel nemzetvédelmi minisztérium. Elsőként a strachowi harckocsizó ezred és egy swidnicai gépkocsizó egység távozik. Mindkét helység Lengyelország délnyugati csücskében van, Strachow a iegnicai vajdaságban, Swidnica a szomszédos és a lengyel—cseh határ mentén fekvő walbrzychi vajdaságban. Bukarest kapuja zárva az ENSZ különleges megbízottja előtt Csaknem két évtizede kissé el­lentmondásos határozatot fogad­tak el a megyei pártbizottság és a megyei tanács együttes tanyaülé­sén. Egyfelől megállapították, hogy az elmúlt évtized döntő változáso­kat hozott a tanyai lakosság életé­ben, mind jobban érvényesülnek a szocialista vívmányok, másfelől az általános társadalmi-gazdasági fej­lődés nem tette lehetővé, hogy a tanyai ellátás színvonalát javítsuk. Ma már egyetértünk azzal, hogy „a tanyavilág területileg is rendkí­vül differenciált”. Napjainkban aligha mondanék ki általános ér­vénnyel: „kellő szintű ellátás a ta­nyavilágban nem biztosítható”. Pontosan érzékelték a változások egyik következményét: „meggyor­sult a tanyai lakosság átrétegezödé- se”. Igazolódott: „a tanya lakás­funkciója a fennmaradást segíti”. A tanyák elnéptelenedését több­nyire okosan lassító intézkedések ellenére a vártnál is gyorsabban csökkent a külterületi lakosság. Az említett határozatban, valamint az 1973-ban készített ellátásfejlesztési tervben olvasható számításokkal ellentétben azonban „lényegében nem tűntek el” a szórványtanyák. A világért se a tervezőket okolom a következtetések és a valóság ese­tenkénti eltéréseiért. Váratlan poli­tikai, világgazdasági változások hathatnak eldugott tanyák lakóira is. ‘Példaként az olajárrobbanásra hivatkozom. A személygépkocsi­használat megdrágulása miatt ad­ták föl többen tanyaotthonukat. Másokat a csillagászati albérleti árak kergettek ki a városokból. A prognosztizáció pontosságá­nak mérlegelésénél fontosabb az idestova két évtizede a tanyai élet- körülmények javítására kidolgo­zott program vizsgálata. Bárcsak korábban mondták vol­na ki: a villany, a viz a legfonto­sabb. Erre a véleményre jutott a kecs­keméti akadémiai kutatócsoport is. A villannyal ellátott tanyák föl­értékelődtek. A rádió, a televízió révén közelebb kerültek a világhoz, a háztartási gépek több időt hagy­nak a ház körüli munkákra, a kis­gépek könnyítik a mezőgazdasági termelést. A korábbi erőfeszítéseket sok­szor egy kézlegyintéssel elintéző napjainkban is büszkén vállalhatja Bács-Kiskun tanyavillamosítási programját. 'A tanyai kollégium­akcióról már megoszlanak a véle­mények. Az építészeti főhatóságok, a településfejlesztési intézmények, hivatalok bizonytalankodásai, ké­sedelmeskedései, szemléleti ficamai sok ezer család sorsát nehezítették, százmilliókat herdáltak el. Az okta­lan építési tilalmak olyanokat kényszerítettek az amúgy is zsúfolt városokba, akik jól érezték magu­kat tanyán. A helyi erőfeszítések, az országos konferenciák és fogadkozások elle­nére a nagypolitika nem tudott (nem is akart?) változtatni ama be­idegződéseken, amelyek szerint mi­nél nagyobb valami, annál „szocia­listább”, minél távolabb van a fő­várostól, annál érdektelenebb. A hátrányos falunál hátrányo­sabb helyzetben keresték boldogu­lásukat a tanyaiak. Sorsukról, a magyar tanyák lehetséges holnapjá­ról, közös felelősségünkről tanács­koznak ma és holnap Kecskeméten és Kaskantyún. Noha tudjuk, hogy a szó ritkán mozgat dolgokat, most időszerűnek, ígéretesnek mondható az országos konferencia. A tanyák és a tanyaiak életkörülményeit ugyanis elsősorban a gazdálkodás jellege, állapota, a tulajdonviszo­nyok diktatúrája, az infrastruktúra határozza meg. Akkor minősítheti majd egy-két évtized múltán hasznosnak a meg­tett útra visszatekintő hírlapíró a mostani tanácskozást, ha még elő- relátóbbnak, még távlatosabbnak bizonyulnak az elfogadott ajánlá­sok, mint a korábbi tanyakonferen­ciáké. Heltai Nándor Románia ENSZ-nagykövete elutasí­totta a világszervezet határozatát az em­beri jogok megvizsgálásáról és azt állí­totta, hogy Romániában maradéktala­nul érvényesülnek a nemzetiségek, a hí­vók jogai, a falvak lerombolása pedig nem kötelező. Petre Tanasie román nagykövet ked­den szólalt fel az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának illetékes bizottsá­gában, ahol kijelentette: Bukarest véle­ménye szerint „érvénytelen és semmis” a világszervezet határozata, amellyel különleges megbízottat jelölt ki, hogy megvizsgálja az emberi jogok romániai helyzetét. Á diplomata azt mondotta, hogy a romániai nemzetiségek minden terüle­ten teljesen egyenjogúak, az ország négy egyházának hívei szabadon kö­vethetik vallásukat és azért, ha valaki beadvánnyal fordul a hatóságokhoz, senkit nem lehet felelősségre vonni. A falusiak jobb életfeltételei érdeké­ben korszerűsítik a településeket, igy a nagykövet, ha azonban valaki meg akar maradni régi házában, ezt megte­heti — állította. A nagykövet a román helyzet „durva eltorzításának” és a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette, hogy az ENSZ különleges megbízottat jelölt lti és felhívta a bizottságot, szavazza le a (korábban) Genfben hozott határoza­tot. Erre nyilvánvalóan nem fog sor ke­rülni, miután az eddigi vitában senki sem támogatta a román álláspontot. Esztergályos Ferenc magyar nagykö­vet felszólalásában rámutatott, hogyan törekszik hazánk — úton a jogállami­ság felé — arra, hogy teljes összhangba hozza jogrendszeret és joggyakorlatát a nemzetközi joggal és nemzetközi kö­telezettségeinkkel. E törekvéstől vezet­ve működik együtt kormányunk az ENSZ menekültügyi főbiztosával, hogy ennyiben segítséget adhasson a hazánkba érkező menekülteknek. A magyar nagykövet hangoztatta, hogy az emberi jogokat nem értelmez­heti egyetlen ország vagy társadalmi rendszer sem kizárólagosan és sürgette: rögzítse az illetékes ENSZ-testület, ki­jelölve a nemzeti, a faji, a nyelvi és a vallási kisebbségek egyéni és kollektív jogait Hangsúlyozta, milyen jelentősé­ge van, ha az emberi jogi bizottság kü­lönleges megbízottai is vizsgálják, ho­gyan tartják meg a nemzetközi előírá­sokat egyes országokban. Éppen ezért igen sajnálatos, ha egy kormány eluta­sítja a nemzetközi ellenőrzést és nem hajlandó együttműködni a különleges megbízottal, mondotta. Esztergályos Ferenc reményét fejezte lti, hogy az emberi jogok romániai helyzetével kapcsolatos határozatot il­letően a román kormány felülvizsgálja álláspontját és kész lesz együttműködni Joseph Voyame-aaL, a megbízott svájci szakértővel. A téma vitája ma fejeződik be.

Next

/
Thumbnails
Contents