Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-18 / 116. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 18. A kiskunhalasi reformkor felhívása A tenni akarás türelmetlensége, a változások gyorsabb igénye, az új keresése kikényszerítette a kiskun- halasi reformkor megalakítását. Az MSZMP helyi, valóságosan széles bázisának megteremtését, a bizalom visszaszerzését kézzelfogható javaslatokkal kívánjuk támogatni. Az elmúlt évtizedek hibás politikaigazdasági döntéseitől magunkat elhatárolva, de eredményeit nem megtagadva akarunk felhívásainkkal erőt és lendületet adni a párton belüli reformtörekvéseknek és a társadalmi fellendülésnek. 1. Célunk: — az országot görcsben tartó társadalmi-gazdasági válság megoldását célzó tettek támogatása és sürgetése. A valódi társadalmi ellenőrzés megteremtése a többpártrendszer keretein belül. Az országos és a helyi feszültségek békés úton történő feloldásának támogatása. A parlamenti és a helyi választások előkészítésében aktív szerep vállalása. Az erőszakot elutasító, a jobbító szándéktól vezérelt szerveződésekkel párbeszédre, közös gondolkodásra törekedni. A lakosság bizalmát elvesztő, sza- vahihetetlen, a párttagságtól eltávolodott vezetők visszahívásának kezdeményezése. A rendkívüli párt- kongresszus összehívásának támogatása a pártegység vagy a pártszakadás megnyugtató rendezésére, az MSZMP reális programjának és a rugalmas szervezeti szabályzatának elkészítésére. 2. Reformkörünk a platformszabadság adta lehetőséget tiszteletben tartva az MSZMP-n belüli szerveződés. Munkánkban a párt minden tagja részt vehet, aki az elégedetlenség hangja mellett a tettekből is részt vállal. 3. Reformkörünk kapcsolatot teremt a már megalakult reformkörökkel, tevékeny részese kívánunk lenni az MSZMP reformszámyá- nak. Felhívjuk Kiskunhalas város és vonzáskörzetének reformokban gondolkodó párttagjait, hogy platformunkhoz csatlakozzanak. Csák az összefogásban látjuk a visszarendeződés megakadályozásának, elkerülésének lehetőségét. Az események kívülről történő szemlélése, a várakozás nem segíti elő pártunk politizáló párttá történő átalakulását. MSZMP-reformkör, Kiskunhalas Koncepciós ügyek felülvizsgálata Sajtótájékoztató az Igazságügyi Minisztériumban A kormány és a SZOT vezetőinek tárgyalása Németh Miklós miniszterelnök és Nagy Sándor főtitkár vezetésével szerda kora délután ültek tárgyalóasztalhoz a szakszervezetek székházában a kormány és a SZOT képviselői. Megjelentek az előzetesen egyeztetett napirend tárgyalásában érintett miniszterek, államtitkárok, a szakszervezetek delegációjában pedig a SZOT titkárai'és osztályvezetői foglaltak helyet. Megtartotta első ülését a Miniszter- tanács által, a koncepciós büntetőügyek felülvizsgálatára létrehozott, büntetőjogászokból és történészekből álló bizottság. Ez alkalomból szerdán sajtótájékoztatót tartottak az Igazságügyi Minisztériumban. László Jenő igazságügyminiszterhelyettes emlékeztetett arra, hogy e bizottság vizsgálati körébe az 1945 és 1962 között folyamatban volt büntetőügyek tartoznak. Földvári József, a bizottság jogász társelnöke elmondta, hogy vizsgálódásuk középpontjában az úgynevezett politikai bűncselekmények állnak —j hiszen elsősorban ezeknél lehet koncepciós elemeket felfedezni —, ám a felülvizsgálatot kiterjesztik az egyéb bűncselekményekre is. A politikai ügyek száma mintegy 30 ezer; a politikai motívumból fakadó eljárásokkal együtt azonban több százezerre tehető a vizsgálandó ügyek száma. A tervek szerint mintegy négyezer ügyet elemeztek. Ez kellő alapot adhat annak megállapítására, hogy bizonyos ügycsoportokban a lefolytatott eljárások ártatlan embereket érintettek-e, vagy sem. A szükséges iratok egyébként a helyi bíróságokon, a Belügyminisztériumban, illetve különböző levéltárakban találhatók. Zinner Tibor, a bizottság történész társelnöke arról szólt, hogy munkatársaival együtt alapvetően nem periratokat, hanem olyan úgynevezett előkészítő anyagokat, vezető testületi előterjesztéseket tekintenek át, amelyek meghatározták részben a Magyar Kommunista Pártnak, később a Magyar Dolgozók Pártjának, illetve a Magyar Szocialista Munkáspártnak az egyes perekben, illetve a büntető gyakorlatban kifejtett tevékenységét. Néhány büntetőügy iratait pedig azt követően tekintik át, hogy a Legfőbb Ügyészség befejezi azok felülvizsgálatát, s — óvás esetén — az ügyben döntést, hoz a Legfelsőbb Bíróság elnökségi tanácsa. Az említett vezető testületi anyagok kutatása azonban nem olyan egyszerű. Sok dokumentum nincsen Magyarországon, vagy megsemmisült. Ám a történészeknek lehetőségük lesz néhány e'gykori ügyész, bíró, igazságügyi vezető meghallgatására, akik a korabeli eljárásokban közreműködtek. Ä résztvevők ezt követően az újságírók kérdéseire válaszoltak. László Jenő elmondta: azért 1962-ig vizsgálják a büntetőügyeket, mert koncepciós perek nagy tömegben ezt követően nem fordultak elő. Amennyiben tudomást szereznek későbbi koncepciós elemeket tartalmazó ügyekről, a vizsgálatot természetesen azokra is kiterjesztik. A bizottságnak egyébként 1990. március 31-éig kell jelentését elkészíteni a Minisztertanács számára. A tervek szerint az iratok vizsgálatát novemberben befejezik, s ezt követően összegzik tapasztalataikat. A felülvizsgálatról készülő tanulmányt nyilvánosságra hozzák. Ugyancsak ennek a bizottságnak a feladata a törvénytervezet kidolgozása, amely rendezi ezeket az ügyeket. A testület azonban nem kapott felhatalmazást a törvénysértéseket előidéző személyi felelősség megállapítására. Arra a kérdésre, hogy mely iratok vannak külföldön, s melyek semmisültek meg, Zinner Tibor példaként említette: 1945—47 között Magyarország a Szövetséges Ellenőrző Bizottság részbeni felügyelete alatt állt, Sopronkőhidán szovjet bíróság működött. Az ott keletkezett iratok például nincsenek hazánkban. A munkásmozgalmi vezetők ellen folytatott, később koncepciósnak minősített perek iratait megsemmisítették, ám a rehabilitációs tárgyalások jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak. Megsemmisítették a Kádár-per 1951-es iratanyagát is, ám megvannak az 1954-es peres felülvizsgálati rehabilitációseljárás iratai. Ezeket a Belügyminisztérium archívumában őrzik. Á bizottság azonban most nem ezekkel az ügyekkel foglalkozik, mivel ezek 1962- •ben lezárultak. Az újságírók megkérdezték, melyek azok az ügyek, amelyeket konkrétan vizsgálnak. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese elmondta: Demény Pál és Stomm Marcell altábornagy ügyében a legfőbb ügyész már óvást emelt. Rövidesen elrendelik a perújítási nyomozást a Pócspetri-ügyben. Befejezték a Nitrokémia- és Ferrotechnika- ügy iratainak vizsgálatát. Mindszenty József és társai ügyében a 80 dossziéból eddig 50-et sikerült tanulmányozniuk. László Jenő hozzáfűzte: konkrétan vizsgálják a Donát-ügyet, a Grösz József kalocsai érsek, az Ordas Lajos evangélikus püspök, valamint Zsedényi Béla, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke elleni eljárást, a gazdasági perek közül a Standard, a MAORT, a MFTR, a Földművelésügyi Minisztériumveze- tő tisztségviselői ellen folytatott eljárást, továbbá Peyer Károly, valamint Sólyom László ügyét, mivel ez utóbbiban az 1954-es rehabilitációs eljárásban nem született korrekt állásfoglalás. Feltehetően önállóan értékelik az úgynevezett szerzetes- és apáca-pereket, s a repülőtiszti ügyeket. A legfőbb ügyész helyettese Nagy Imre és társai ügyéről szólva — egyebek között — kiemelte: a felülvizsgálathoz dokumentumokat várnak a Szovjetunióból. A magyar kormánytól be kívánják szerezni a magyar—jugoszláv, illetve a magyar—román kormányközi megállapodást, az Elnöki Tanácstól és a kormánytól pedig az 1956. október 23. és november 4. közötti időszak dokumentumait, jegyzőkönyveit, kinevezési okiratait. Elmondta, hogy a Belügyminisztérium a tárgyalásokon készült 74 magnószalagot adott át a Legfőbb Ügyészségnek, ezek közül 35-öt már átmásoltak. Az 1958 júniusi tárgyalási napokról filmfelvétel is készült, ám ez még nem került elő. Amennyiben nem bukkannak a nyomára, vizsgálatot folytatnak, mikor, hol tűnhetett el. Egy újságíró az ártatlanul elítéltek kártérítéséről érdeklődött. László Jenő szerint minden bizonnyal erről is a vizsgálat végeztével előterjesztendő törvényjavaslat rendelkezik majd. Szólt az Igazságügyi Minisztériumba érkező állampolgári levelekről is. Amikor konkrét ügy felülvizsgálatát kérik a levélírók, a legfőbb .ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke megvizsgálja a törvényességi óvás lehetőségét. Nagy Sándor köszöntötte a vendégeket, s hangsúlyozta: a SZOT vezetői kellőképpen értékelik azt a kormányzati magatartást, amely lehetővé tette a találkozó létrehozását. Mint ismeretes, a szakszervezetek előfeltételekhez kötötték a tárgyalásokat. Németh Miklós szerint az a közös felelősség, amelyet a kormány és az érdekvédelmi szervek — közöttük a SZOT is — érez az ország működőképességének fenntartásáért, a gazdasági problémák, feladatok megoldásáért, lehetőséget ad az érdemi eszmecserére, a helyzet általános áttekintésére, az inflációs folyamatok részletes elemzésére. A miniszterelnök szólt arról: a találkozót korábban azért halasztották el, hogy a költségvetés egyensúlyának javítására a kormány elkészíthesse csomagtervét, amelyhez a szakszervezetek észrevételeit is várják. A pénzügyi szanálási programban foglaltak az éves tervben elhatározottakon túlmenően a lakosságot közvetlenül már nem, vagy csak alig terhelik, s a költségvetési kiadások csökkentése nem érinti az oktatást, a kultúrát, az egészségügyet és a tudományt. Utalt arra, hogy a csomagterv szociálpolitikai szempontokra is figyelemmel van. Rámutatott: a csomagtervben szereplő jó néhány intézkedés, így például a vállalkozások élénkítése, az útalap létrehozása a foglalkoztatási helyzetet is javítja, újabb munkaalkalmákat teremtve. A miniszterelnök egyetértett a SZOT-nak azzal az indítványával, hogy korszerűsíteni kell az érdekegyeztetés, a kormány—SZOT találkozók rendszerét. Elismerte: az ország valós gazdasági helyzetének feltárása, megismertetése a közvéleménnyel szükséges a közmegegyezés kialakításához. Mint mondta: ez a folyamat már megkezdődött. Utalt arra, hogy az újabb, három évre szóló csomagtervben részleteiben is vázolja majd a kormány azokat a kérdéseket, elgondolásokat, amelyek a SZOT tárgyalási irányelveiben is szerepeltek. Szólt arról, hogy a felek között jelentősebb nézetkülönbség és vita az idei ár- és bárfolyamatok tekintetében várható. A miniszterínök végezetül hangsúlyozta: a kormány a formálódó szak- szervezeti pluralizmussal összefüggésben nem zárkózik el és nem is zárkózhat el attól, hogy a jövőben a független szakszervezetekkel is tárgyaljon, akár külön-külön, akár együtt is. Ennek a formáit ki kell dolgozni. Ugyanakkor Ep mondotta — sem a SZOT, sem pedig a kormány nem gondolt arra, hogy e tárgyalás kapcsán a független szak- szervezetek képviselőivel is érintkezésbe lépjen. Nagy Sándor ennek az észrevételnek kénytelen volt ellentmondani. A SZOT egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett az alternatív szakszervezetekkel, meghívták a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselőit a találkozó csomagtervének megvitatására, ám az utóbbiak nem mutattak készséget a csomagtervben foglaltak érdemi megbeszélésére. Ezt követően a felek előzetes egyetértése alapján — mint arról Bálint Attila, a SZOT szóvivője előre tájékoztatta az újágirókat — a tárgyalások zárt ajtók mögött folytatódtak. Még tartott a kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése, amikor a tanácskozás hetedik órájában Békési László pénzügyminiszter és Sándor László, a SZOT titkára, valamint a tárgyaló felek szóvivői kijöttek a tárgyalóteremből, hogy tájékoztassák az addig elhangzottakról az újságírókat. Sándor László úgy foglalta össze az addig történteket, hogy nagyon tisztességes, elvállalható kompromisszumra jutottak a felek. Elmondta: a kormány és a SZOT vezetői megállapodtak abban, hogy az idén nem emelik a víz- és csatornadíjakat, s ezen a címen a bérlakásban élők lakbére sem emelkedik. Hosz- szas vita után olyan döntés született, Megnyílt a tavaszi BNV (Folytatás az 1. oldalról.) ■ nagyobb számban vonultak fel a vásárra a különféle társasági formában működő magánvállalkozók. Ez azt bizonyítja, hogy a gazdálkodók bizakodóak, és élni kívánnak a vásár nyújtotta üzleti lehetőségekkel. A továbbiakban arról szólt: a BNV és az egész magyar gazdaság iránti élénk érdeklődést tükrözi, hogy az ösz- szes kiállító több mint fele külföldi. Hangsúlyozta: külgazdasági kapcsolataink sokoldalú, intenzív fejlesztése napjainkban meghatározó jelentőségű. Hogy a magyar gazdaság intenzíven kapcsolódjék a világgazdaság progresz- szív áramlataiba, fontos lépéseket tettünk és teszünk külföldi működőtöké magyarországi bevonására. Nemcsak a társasági törvény, hanem a külföldi beruházásokra vonatkozó törvény, valamint a kölcsönös beruházásvédelmi megállapodások is ezt célozzák. Várhatóan a mostani vásár is alkalmat nyújt új lehetőségek feltárására — mondotta egyebek között Beck Tamás. hogy a többszöri halasztást követően mégiscsak emelik június 1-jétől a háztartási energia árát, de a tervezettnél szerényebb mértékben. A szociálpolitikai intézkedések között megerősítették, hogy végrehajtják a nyugdíjak korábban elhatározott 1Q0 forintos emelését, amelyből minden nyugdíjas részesül. Az 5000 forint alatti nyugdíjjal rendelkezők, valamint az első és második csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasok ellátása ezen felül július 1-jétől további 200 forinttal nő. A családi pótlék összege szeptember 1-jétől gyermekenként 150 forinttal lesz magasabb. A SZOT vezetői ez utóbbival kapcsolatban azt is felvetették, hogy a kormány tegyen intézkedéseket a családi pótlék reálértékének megőrzésére. Erre a kormány vezetői azonban leghamarabb csak a jövő év elején látnak lehetőséget. A szociálpolitikai kompenzációhoz tartozik az is, hogy a tanácsok szociális segélykeretét 500 millió forinttal megemelik, 200 millió forinttal növelik a háztartási pótlékokra kifizethető összeget, amelynek felosztásáról később döntenek. Mint arról Sándor László tájékoztatott,7 a szociálpolitikai intézkedések mellett néhány bérpolitikai kérdésben is sikerült közös nevezőre jutnia a kormány és a szakszervezetek vezetőinek. Mivel azonban bérügyekben nem lehet dönteni a munkáltatók képviselői nélkül, a SZOT és a kormány vezetői megállapodtak abban, hogy rövid időn belül összehívják az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, ahol együttes javaslatot tesznek a tavaly novemberben elfogadott 4,1 milliárdos bérpolitikai intézkedési keret 4,6 milliárd forintra való felemelésére, s a többlet elosztására. Olyan együttes javaslatot tesznek az OÉT-nek, hogy ez a többlet a vasúti dolgozók és a művészek, zenészek, zenekarok, s azok technikai személyzetének központi bérpreferenciáját szolgálja. Ugyancsak az ÓÉT elé viszik azoknak a vállalatoknak az ügyét, amelyek önerejükből nem, csak segítséggel, adómentesen tudnák az ÓÉT által ajánlott legkevesebb 3 százalékos bér- fejlesztést -megvalósítani. Tárgyalásra ajánlják az OÉT-nek az éjszakai műszakban foglalkoztatott nők bérezésével kapcsolatos kérdéseket is, ez mintegy 90-100 ezer nőt érint. Közérzetjavító intézkedésekről is születtek megállapodások. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy a textiliparban foglalkoztatottak eddigi 750 forintos természetbeni juttatását duplájára kellene emelni, s mivel ebben sem hozhatnak döntést a munkáltatók képviselői nélkül, ezt a javaslatukat is az ÓÉT elé terjesztik. Kölcsönösen megállapodtak abban: az ÓÉT fórumán ismételten felhívják a vállalatok figyelmét arra, hogy megfelelő többletteljesítmények nélkül ne emeljék a béreket az ÓÉT ajánlásában elfogadtott 10 százalékos felső határnál nagyobb mértékben, s ha a feltételek hiányoznák, a szakszervezetek se támasszanak ilyen igényeket. A közszolgáltatásban dolgozók visz- szakapják 50 százalékos vasúti utazási kedvezményüket, s a 70 éven felüliek június 1-jétől nemcsak a helyi, hanem a helyközi járatokon is ingyen utazhatnak. A most elfogadott intézkedésekhez szükséges összeg várhatóan megközelíti a 6,6 milliárd forintot. A lakosság jövedelmi pozíciói azonban ennél nagyobb mértékben javulnak — hangsúlyozta Békési László —, mert a víz- és csatornadíjak elmaradt emelése mintegy 2 milliárd forinttal, a háztartási energiahordozók árának tervezettnél kisebb mértékű és későbbi emelése pedig mintegy 1,2 milliárd forinttal tehermentesíti a lakosságot. Mindent összevetve még mintegy 10 milliárd forinttal lesz joob az idén a lakosság jövedelmi helyzete, mint ahogy azzal az 1989. évi népgazdasági terv számolt. A pénzügyminiszter ezzel A kiállítók nagyobbik fele külföldi cég, ezek több mint 35 ezer négyzetméteren mutatják be kínálatukat. A legnagyobb külföldi kiállítók Ausztria és az NSZK. Dániából, Japánból, Norvégiából és Spanyolországból a tavalyinál több résztvevő érkezett. A szocialista országok közül Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia rendezi a legnagyobb árubemutatókat. A magyar vállalatok az idén kisebb számban képviseltetik magukat a tavaszi BNV-n, viszont új szín, hogy jónéhány bank ajánlja különféle szolgáltatásait, részvényeit és kötvényeit. A hazai vállalatok egyébként 14 árucsoportban rendezik meg termékbemutatóikat. A legjelentősebb: az elektronika, az elektrotechnika és a híradás- technika. Nagy súllyal szerepelnek a járműipar újdonságai, a gépipari és a vegyipari termékek. Ma délelőtt tartják a BNV első szakmai napját, több hazai és külföldi kiállító rendez sajtótájékoztatót és gépbemutatót. összefüggésben arról is beszámolt, hogy a kormány most kidolgozott csomagtervében 5 milliárd forint körüli összeget irányozott elő szociális tartalékként, ezzel szemben a szakszervezetek képviselői 9-10 milliárd forintnyi igénnyel ültek a tárgyalóasztalhoz. E kettő kompromisszumaként állapodtak meg most e 6,6 milliárd fonntos szociálpolitikai intézkedésekben. A pénzügyminiszter bejelentette, hogy néhány árkérdésben a konkrét mértékeket illetően a kormány csütörtöki ülésén dönt, s az áremelések végleges mértékét nyilvánosan sajtótájékoztatón ismertetik. Ennek megfelelően holnap véglegesíti a -kormány azt is, hogy milyen mértékben emelkedik majd az egyes háztartási energiahordozók ára. Mint a pénzügyminiszter elmondta, a tárgyaló partnerek alapkérdésnek tekintették, hogy az eredeti szándékokat meghaladó mértékű szociálpolitikai döntések ne rontsák tovább az idén az ország egyébként is nagyon rossz belső egyensúlyi helyzetét. Ezért közösen azzal a javaslattal fordulnak az Országos Társadalombiztosítási Tanácshoz, hogy a tervezettnél nagyobb mértékű jövedelmek után képződött társadalombiztosítási bevételek szolgáljanak alapvetően fedezetül a most elfogadott többlet-szociálpolitikai kiadásoknak. Ezzel kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta, hogy a bérek tervezettnél nagyobb növekedése miatt a társadalombiztosítás bevételei várhatóan 20- 21 milliárd forinttal haladják meg a számítottat. Ebből a többletből az egészségügy támogatására is költhetnek — mint ahogy arról korábban már szó volt —, s a térítési díjak emelése nélkül finanszírozhatják a gyógyszergyártók tervezett áremelését. Kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a tárgyaláson szóba került a benzin ára is. A szóbeszéddel ellentétben a kormány még nem döntött arról, hogy a benzin árának emeléséből finanszírozzák a most létrehozott útalapot, ebben a kérdésben is a kormány csütörtöki ülésén határoznak. A kérdésekre adott válaszokból az újságírók azt is megtudták, hogy a SZOT elnöksége pénteki ülésén véleményezi majd a kormány csomagtervét, amelynek május végi parlamenti tárgyalásakor a miniszterelnök várhatóan további információkkal is szolgál majd az ország helyzetéről. (MTI) Magyarországon nyugat-európai ambíciók, de kelet-közép-európai lehetőségek vannak — hangsúlyozta Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, az MSZMP Budapesti Bizottsága Villányi úti oktatási igazgatóságán a marxista reformpárttá válás feltételeiről tartott szerdai előadásában. Kiemelte: együtt kell élnünk a környező országokkal, s ha a szocialista világ reformpolitikája ciklikus lesz, akkor az a magyarországi reformokra is hatással lesz. Rámutatott: az MSZMP reformpárttá válása az egyedüli helyes irányvonal. Ha viszont az ország általános gazdasági helyzetében és az életkörülményekben nem sikerül javulást elérni, akkor az MSZMP nem fog reformpárttá válni. Mint mondta, nagyon fontos, hogy a reformszárny és a centrum fokozatosan egybeolvadjon, hogy a reformpolitika a párt centrumába kerüljön. Az államminiszter szerint a pártban lévő áramlatokat meg kell jelölni, de az embereket nem helyes címkézni. A marxizmust szabadon fejlődő elméletként kell felfogni, s el kell hagyni a különböző kötött tételeket — mondta. — A marxizmus továbbfejlesztése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Más elméletekkel is össze kell vetni, mert csak így tud továbbfejlődni. Az elmúlt évtizedeket elemezve rámutatott: 1945 és 1988 között Magyar- országon 8-9 politikai ciklus mutatható ki. Ezek közül mindenképpen elemezni kell az 1948-as fordulatot. A szocializmus felé fordulás nem volt hiba, a sztálini modell automatikus átültetése viszont nagy kárt okozott. A munkáspártok egyesülése lényegét tekintve'beolvasztás volt, erőltetett, s időben előrehozott. Az 1956-os nemzeti felkelés és tragédia értékelésénél tisztázni kell, hogy a politikai vezetés, vagy a sztálini modell bukása, vagy mind a Grósz Károly látogatása a nyugati határon Szerdán egész napos látogatásra a nyugati határra érkezett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára — Horváth István belügyminiszter kíséretében —, hogy a határőrség életével ismerkedjék. A program a Fertő-tó partján, a fertő- rákosi öbölben kezdődött. A főtitkárt Székely János vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka és Kun István vezérőrnagy, az^lSZMP határőrségi bizottságának első titkára tájékoztatta. Elmondták, hogy a határőrség 2212 kilométer hosszúságban őrzi a magyar államhatárt. A turistaforgalom növekedésével egyre meghatározóbbá válik munkájukban a határforgalom ellenőrzése. A határőrség 1988- ban 62 millió útlevelet és 18 millió járművet ellenőrzött. Az idei év első négy hónapjában 73 százalékkal nőtt a forgalom a múlt év azonos időszakához képest. Ez egyebek között abból is adódott, hogy négyszer annyi magyar utazott ki április végéig Ausztriába, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. Növekedett a forgalom a csehszlovák, jugoszláv és szovjet határ- szakaszon is. A szomszédos országok határőrizeti szerveivel való kapcsolattartásról elhangzott, hogy kezdeményezték a kapcsolat további erősítését, a jobb kölcsönös tájékoztatást az osztrák szervekkel. A tájékoztatóban szóltak arról is, hogy a határőrség más szervekkel együtt hatékonyan részt vesz a közrend védelmében is. A beszámoló meghallgatása után Grósz Károly Fertőrákos .határában megtekintette az elektromos jelzőrendszer felszedését. A bontást 1990 végéig befejezik; ezzel egyidejűleg korszerűsíteni kívánják az egész határőrizeti tevékenységet. Tervezik a különböző korlátozó intézkedések megszüntetését, így a határsáv eltörlését is. Grósz Károly a kora délutáni órákban a soproni határőrkerület-parancs- nokságon parancsnokokkal, politikai munkásokkal találkozott és aktívaülésen válaszolt kérdéseikre. kettő együttesen okozta a történteket. Az 1968-as gazdasági reform a politikai rendszer lényegi változtatása nélkül 1972-re kifulladt. Amikor a reformok még a felfelé ívelő szakaszban voltak, akkor az MSZMP centruma támogatta a változásokat, a visszarendező szakaszban azonban a centrum a konzervatív, neosztálinista szárnnyal kötött szövetséget. Nyers Rezső megállapítása szerint a kádári politika 1972-ben a rövid távú sikerekért „eladta a jövőnket”. Nyers Rezső az előadás után kérdésekre válaszolt. Egyebek közt arra, hogy a választások előtt ném lenne-e szükség főtitkárváltásra, olyan személy megválasztására, aki „nem csak tegnap óta támogatja a reformokat”. Elmondta, hogy megítélése szerint Grósz Károly korábbi magatartását a reformok támogatásával váltotta fel. Arról, hogy ki legyen a párt főtitkára, a tagságnak természetesen joga van vitatkozni, de figyelmeztetett arra, hogy az erényeket es a fogyatékosságokat együttesen kell figyelembe venni. Mint mondta, a párttagság véleményét majd demokratikusan ki kell kérni a főtitkár személyéről. Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogv fennáll a jobboldali visszarendeződés veszélye, ha nem valósul meg a többpártrendszerre való békés átmenet, s a mai politika az alternatív szervezetekkel együtt összeomlik. A televízióra és a rádióra vonatkozó kérdéssel kapcsolatban megállapította, hogy szennte mindkét intézmény elcsúszott a túlpolitizáltság körülményei közé, s ott már nem ismeri ki magát, nem tud vigyázni^ az egyensúlyra. Szerinte bizonyos mértékig de- politizálni kellene ezeket az intézményeket, s a választások időszakában a politikai műsorokban főként a hírszolgálatra kellene szorítkozniuk — mondta végezetül. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Hazaindultak a szovjet katonák az NDK-ból A Jüterbogban állomásozó 32. harckocsizó hadosztály első katonáinak és tisztjeinek búcsúztatásával szerdán megkezdődött a Németországban levő szovjet haderők (GSSD) tervezett csökkentése. A nemzetközi sajtó munkatársainak jelenlétében a Potsdam megyei város pályaudvarán ünnepélyes külsőségek közepette vettek búcsút eddigi állomáshelyüktől a Krivoj Rogba hazatérő szovjet katonák. A Mihail Gorbacsov által az ENSZ-közgyűlés előtt bejelentett egyoldalú had- erőcsökkentési intézkedés nyomán a Szovjetunió mintegy tízezer fővel csökkenti az NDK-ban állomásozó haderejének létszámát. Ennek keretében 1989 augusztusáig elhagyja az országot a 25. és a 32. harckocsizó hadosztály, két önálló páncélos ezred, továbbá önálló zászlóaljak. Valamennyi érintett egység visszatér a Szovjetunióba. Nyugati adatok szerint az NDK területén a Szovjetunió 380 000 katonát tart fegyverben. A gesztusként értelmezett egyoldalú haderőcsökkentés nyomán ez a haderő mintegy három százalékkal fog apadni az év elején regisztrált állapothoz képest. ' A labadrúgó Magyar Népköztársasági Kupa visszavágó mérkőzései a döntőbe jutásért: Ferencváros—Siófok 3—0, Zalaegerszeg—Bp. Honvéd 1—2, Erősödik a vállalkozói kedv Nyers Rezső a marxista reformpárttá válásról
