Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-15 / 113. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1989. május 15. A HARMADIK FORDULÓ ^ Szovjet választások A Szovjetunió 198 választási körzetében rendeztek vasárnap szavazást, hogy betöltsék az új törvényhozás, a Népi Küldöttek Kongresszusa 2250 helyéből még üresen maradt képviselői helyeket. Mint ismeretes: a március 26-án megtartott első fordulót követően sok üres hely maradt, s az április 9-ei pótválasztásnál azokban a körzetekben szavaztak, ahol kettőnél több jelölt indult, de egyik sem ‘szerzett többséget. A harmadik forduló 198 helyére 1216 jelölt pályázott, tehát egy mandátumért átlagosan legalább hatan álltak csatasorba, háromszor annyian, mint március 26-án. A Pravda és az Izvesztyija is vezércikkében azt a következtetést vonta le, hogy a jelölőkampány e körzetekben sokkal élénkebb volt, mint márciusban. A lapok ugyanakkor negatívumként említik, hogy a jelölőbizottságok sok helyütt most sem állták feladatuk magaslatán, akadályoztak egyes jelöltek bejegyzését. A Népi Küldöttek Kongresszusának még nincs meghatározott napirendje, de a küldöttek többsége már most úgy nyilatkozik, hogy nem lenne szabad korlátozni a hozzászólások számát. Még akkor sem, ha valóban nagy munka vár a küldöttekre: a Legfelsőbb Tanács, annak elnöke és első helyettese megválasztása, a miniszterelnök, a főügyész kinevezése, valamint az alkotmányfelügyeleti bizottság tagjainak megválasztása. Csapatkivonás Közép-Európából A Szovjetunió eddig már több mint 1200 páncélost vont ki európai szövetségesei területéről, ezen belül több mint ezret az NDK-ból és csaknem kétszázat Magyar- országról — jelentette ki a Krasznaja Zvezda vasárnapi számának nyilatkozva Bronyiszlav Omelicsev vezérezredes. A szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettese elmondotta, hogy már három deszantzászlóaljat is kivontak Közép-Európából. Omelicsev utalt arra, hogy a kivonás menetét ellenőrizheti a nemzetközi közvélemény, s a Szovjetunióban is társadalmi megfigyelő bizottság alakult, Andrej Kokosin akadémikus vezetésével. A Krasznaja Zvezda egyébként vasárnapi számában külön kommentárban emlékezett meg a VSZ megalakításának 34. évfordulójáról. A kommentár hangsúlyozza, hogy az elmúlt három-négy évben új szakasz kezdődött a VSZ fejlődésében, ami elsősorban a Szovjetunióban megindult átalakításnak, illetve a többi tagországban zajló megújhodási folyamatoknak, az új politikai gondolkodásmód térnyerésének köszönhető. A szovjet katonalap megállapítja: a VSZ a gyakorlatban bizonyította erejét és életképességét, megálljt parancsolt a katonai kalandok kedvelőinek, s katonai-hadászati paritást teremtett a VSZ és a NATO, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A Krasznaja Zvezda kiemelkedő eseményként értékeli a VSZ új katonai doktrínájának két évvel ezelőtti elfogadását, s megállapítja: a tagországok immár az elegendő védelem elve alapján szervezik honvédelmüket. Jaruzelski lesz a köztársasági elnök? Varsóban pénteken félhivatalosan bejelentették, hogy Wojciech Jaruzelski jelöltetni kívánja magát a köztársasági elnöki posztra. A bejelentés nem okozott meglepetést, de most az tette aktuálissá, hogy a LEMP KB első titkára, az Államtanács elnöke nem szerepel a képviselőházi jelöltek országos listáján. A köztársasági elnököt ugyanis — az alkotmány áprilisi módosítása nyomán — a parlament két háza, az alsóház, vagy képviselőház és a szenátus választja meg közösen, vagyis erre csak a júniusi választások két fordulója után kerülhet majd sor. Az új köztársasági elnöki funkció lényegesen különbözni fog az Államtanács elnökének intézményétől. Egyrészt nem egy több tagból álló testület vezetője lesz, hanem egy személyben fogja képviselni az államhatalmat, mégpedig igen széles, felhatalmazással, jogkörrel. Komoly jogokkal rendelkezik majd a köztársasági elnök a törvényalkotásban, mivel visszautalhatja a képviselőház által élfogadott törvényeket, amelyeket azután csak kétharmados többséggel lehet újból és véglegesen jóváhagyni. Nemzetközi egyezményeket is köthet, ő az országos védelmi tanács elnöke, de háború esetén a parlament két háza együtt nevezi ki a lengyel hadsereg főparancsnokát. A köztársasági elnököt a parlament nem válthatja le, de kétharmados határozatával az állambíróság elé állíthatja az alkotmány megsértése esetén. Wojchiech Jaruzelski tervezett jelöléséről a köztársasági elnöki posztra Janusz Reykowski, a LEMP KB PB tagja beszélt pénteken a televízió kamerái előtt és amennyiben Jaruzelski indul, minden esélye meg is van a poszt elnyerésére. Franciaország bírálja Romániát Franciaország újfent „komoly aggodalmát” fejezte ki Romániának az emberi jogok megsértése, az ellenzékiek zaklatása miatt és követelte ezeknek a cselekményeknek a beszüntetését. Szombaton behívatták a francia külügyminisztériumba Románia nagykövetét, Petre Gigeát. Francois Scheer, a külügyminisztérium főtitkára a kormány „komoly aggodalmát” fejezte ki neki több romániai ellenzéki helyzetének aggasztó fordulata miatt. Scheer felhívta a nagykövet figyelmét, hogy Danielle Mitterrand, a köztársasági elnök neje<a Franciaország — szabadságjogok alapítvány elnöknője minőségében május 10-én levelet intézett Ceausescu elnökhöz és közölte vele, hogy meghívja Doina Cornea asszonyt egy júniusi párizsi nemzetközi kollokviumra, amelynek témája a női jogok érvényesülése a világon. A külügyminisztérium szóvivője szerint a főtikár közölte a román nagykövettel, hogy a francia kormány riasztónak találja a Romániából érkező újabb híreket, követelte, hogy vessenek véget az ellenzékiek zaklatásának. Cornea asszony például április közepe óta eltűnt kolozsvári lakásáról. „Ahelyett hogy enyhülne, fokozódik azoknak az elnyomása, akik nézeteltérésüket merik kifejezni Ceausescu politikájával szemben” — mondotta a francia szóvivő. „Mindazokat illetően, akik csak lelkiismeretük parancsára élnek törvényes bírálati jogukkal, a francia kormány követeli, hogy a román hatóságok haladéktalanul szüntessék be a zaklatást, amelynek ő maguk és családjuk, beleértve gyermekeiket, ki vannak téve” — fejezte be nyilatkozatát a francia külügyi szóvivő. Hozzátette, hogy Franciaország kérte a román hatóságoktól, engedjék kiutazni azokat a személyeket, akik Franciaországban kívánnak orvosi kezelést kapni. JUGOSZLÁV ÉS SPANYOL LAPVÉLEMÉNYEK A Kádár-korszak vége Vasárnap a vajdasági Magyar Szó s a madridi Diario 16 is átfogó kommentárban foglalkozik Kádár János szerepével, de ellentétesen ítéli meg a magyar vezető politikai életből történt távozását és életművét. A Magyar Szó kéthasábos cikkében emlékeztet arra, hogy Kádár 1956 után ezzel a nevezetes mondatával hirdette meg a nemzeti összefogás új politikáját: „Aki nincs ellenünk, az velünk van”. Ennek a politikának kétségkívül voltak eredményei — nemcsak a Rákosi-rendszer felszámolásában, hanem az ország új légkörének megteremtésében, az új gazdaságpolitikában, a világ felé történő nyitásban, s Kádárnak az európai közeledés Helsinkiben megkezdett folyamatában betöltött szerepe sem lebecsülendő. A Diario 16 című spanyol lap ezzel szemben meg nem nevezett szakértők véleményét ismerteti, s eszerint „Kádár János politikai halálára volt szükség ahhoz, hogy a kommunista párt sikerrel kereshesse új legitimitását, avagy újból fellelhesse szavahihetőségét”. A Diario 16 azonban idézi Major Lászlót, az MSZMP szóvivőjét is, aki szerint egyesek kizárólag személyes helyzetükre gondolnak és bizonyos sajtóbeli megnyilvánulások a bosszúvágyról tanúskodnak. Ha a megkezdett folyamat nem a közmegegyezést eredményezi, hanem kettéhasítja a társadalmat, akkor minden hiábavaló — írja Major Lászlóra hivatkozva a spanyol lap. Egyszerre kell megoldanunk a piacgazdaság kiépítését és egy valódi demokráciába való békés átmenetet Németh Miklós nyilatkozata Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke május 13-án, lengyelországi látogatása előtt exkluzív interjút adott az Országgyűlési Tudósítások részére. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük az interjú legfontosabb részeit. A miniszterelnök ismételten rámutatott: a kormány úgy döntött, hogy felfüggeszti a bős—nagymarosi építkezést. A parlament legközelebbi, május 31-ei ülésén a kormány felhatalmazást kér a leállítással kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek áttekintésére. A felhatalmazás birtokában tárgyaim kíván a csehszlovák illetékesekkel az államközi szerződés módosításának következményeiről, illetve az osztrák pénzintézetekkel a leállítás pénzügyi összefüggéseiről. Július 31-éig részletesen megvizsgálja a leállítás ökológiai, szeizmikus és egyéb környezeti következményeit. Ezek után beszámol a parlamentnek a vizsgálatok eredményeiről. Az Országgyűlés dönt a leállítás kérdésében, illetve, ha úgy tartja helyesnek, akkor népszavazást javasol ebben a kérdésben. A tudósító azzal kapcsolatban is Németh Miklós véleményét kérte, hogy a nemzetközi sajtó ítélete szerint a miniszterelnök parlamenti beszéde tartalmazta a Kádárkorszak legkritikusabb értékelését, anélkül, hogy Kádár János neve említésre került volna. — Itt volt az ideje — válaszolta Németh Miklós — a határvonal egyértelmű és világos megvonásának. Én nem tettem mást, mint azt, hogy a kormány működőképessége szempontjából értékeltem a cselekvés reális lehetőségeit. — Meg kellett tennem ezt azért, mert a társadalom még mindig nem érti eléggé a kormány gondjait. Persze rögtön hozzáteszem, ez nem az embereknek a hibája, hanem azpké, akik ánnak idején a helyzetről nem tájékoztatták őket. — Napjainkra egyértelműen kiderült a szocializmus-modell alaphibája: elhanyagolja az embert, nem igazán segíti az alkotó, nagy egyéniségek formálódását és kibontakozását, mert semmibe veszi az egyének, a kisközösségek motívumait, a termelési tényezők rövid távú kihasználására épül és mindezek ' következtében nem hordozza magában a megújulás képességét. Erőszakos fenntartása rombolná a társadalmi viszonyokat, felélné az alkotó energiák maradékát, részleges javítgatása nem oldaná meg, hanem csak elmélyítené az alapproblémákat. Ez törvényszerűen társadalmi ellenállást vált ki, ami ideológiai-hatalmi kényszerrel sem fojtható el! Túlzás nélkül állíthatom, hogy páratlan, egyedülálló történelmi szituációba kerültünk: hallatlanul súlyos örökséggel — hatalmas adóssággal, értékválsággal, krónikus társadalmi feszültségekkel — terhelten most egyszerre kell megoldanunk a piacgazdaság kiépítését és egy valódi demokráciába való békés átmenetet. Ennek megoldására átvehető történelmi recept nincs. Egyébként sincs szükségünk olyan receptre, amelyet külső hatalmak írnak fel számunkra. Ebbe eddig mindig belebetegedtünk. Utunkat most szabadon választhatjuk. Saját nemzeti értékeinkre, kulturális hagyományainkra, történelmünk tapasztalataira támaszkodva kell megtalálnunk a magyarság jövőjét garantáló formációt. — Ön ördögi tervről beszélt, amelynek lényege, idézem: „a reformeszméket úgy lejáratni az emberek előtt, hogy a reformoktól való elfordulást fedezet nélküli életszínvonal-emeléssel jutalmazzák”. Fennáll ennek a veszélye most is? — Egy dolog miatt biztosan nem: az eladósodás jelenlegi mértéke ugyanis egy ilyen kalandor vállalkozást nem tesz lehetővé. De megfigyelhető, hogy a reformokat ellenző, konzervatív erők most is az életszínvonal emelését sürgetik és a szociális demagógia fegyvereit forgatják. Nekünk is fáj, ami a magyar társadalomnak fáj, de nem üres szavakkal akarunk segíteni. A párt és a kormány megváltozott viszonyával, a formálódó-alakuló többpártrendszerrel kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszterelnök ismételten hangsúlyozta, hogy még nem koalíciós korszakról van szó. — A koalíciós korszak egyik alapvető ismérve —'.mint mondotta — a többpártrendszer. Jelenleg a különböző politikai szerveződések kezdeti stádiumban vannak. Programjaikat, tevékenységük karakterét, társadalmi és politikai kapcsolataikat tekintve még nem tekinthetők érett politikai szervezeteknek. — Ez természetes, hiszen a koalíciós időszakba történő átmenet csak többéves folyamat lehet. — A helyzet kulcskérdése, hogy a formálódó-alakuló többpártrendszer mesterséges képződmény lesz-e vagy pétiig a jelenleginél jobban kifejezi majd a társadalomban meglevő érdek- különbségeket. — Ma ez még nem dőlt el. Fennáll a nép háta mögötti alkudozás veszélye is. Tényleges előrelépés akkor lesz — nekem legalábbis ez a meggyőződésem —, ha a hatalomban történő osztozkodás nem a nép feletti alkufolyamatokban dől el, és a politikai pártok először valóságos társadalmi támogatással, a népért végzett munkával hitelesítik magukat. , — Eddig is törekedtem a különböző politikai erők bevonására. Ez eddig megmaradt a konzultációk szintjén. A kormány mostani felállásában kész arra, hogy különböző — összkormány- zati és miniszteriális szinteken1— lehetőséget kínáljon az érdemi munkába történő bekapcsolódásra, részvételre. — Várhatók-e további személyi változások? — Miniszterelnökké választásomkor is azt mondtam, hogy csak a munka- kapcsolatokban szerzett tapasztalatok alapján kezdeményezek személyi változásokat. Most is ezt mondom. Nagy munka áll előttünk. Nagyon nehéz szakaszon kell átjutnunk. Mindenkinek a munkájára számítok, azzal szemben magas szakmai és politikai követelményeket támasztok. Aki bírja a munkát, az megmarad. Aki nem, ott cserét kezdeményezek. — A személyi változásokon túlmenően szó volt szervezeti átalakításokról is. Az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnésének terve nemcsak a parlamentben, hanem a hazai és a nemzetközi közvéleményben is feltűnést keltett.. Mi áll a bejelentés hátterében? — Vitathatatlan tény, hogy az Országgyűlés és a kormány egyik nagy közös vállalkozása a demokratikus jogállam, az emberi, állampolgári jogok maradéktalan érvényesítése. Ezek sorában a kormány nagy fontosságot tulajdonít a lelkiismereti és vallásszabadságnak. — Készül és még ebben az esztendőben a Tisztelt Ház elé kerül az a törvény, amely ennek az alapvető jognak garantálására hivatott. Már a törvény irányelvei is széles körű — elsősorban egyházi, felekezeti vezetőket, gyakorló lelkipásztorokat, társadalmi szervezeteket, minisztériumokat érintő — egyeztetés során alakultak ki. A törvény szövegére tett javaslatot pedig természetesen a legszélesebb nyilvánosság elé bocsátjuk. — Egyházpolitikánk fontos törekvése, hogy az állam és az egyházak szétválasztásával biztosítsuk az egyházak teljes önállóságát és függetlenségét, korlátozásoktól mentes szabad működésüket, s az így megalapozott egyenrangú partneri viszonyra építve tovább fejlesszük sokoldalú együttműködésünket. Ezzel összhangban meg kell szüntetnünk azokat a hatósági jogköröket és az olyan államigazgatási eszközök alkalmazását, amelyek az egyházak belső életébe való beavatkozást, autonómiájuk megsértését, esetenként szabályozás helyett korlátozást jelenthetnek. — Hogyan szervezhetnék meg a hívők mint állampolgárok a maguk érdekeinek közéleti érvényesítését? — Hazánkban ma megoldatlan az egyházak, felekezetek ( mint intézmények) és a vallásos állampolgárok hitükből fakadó érdekeinek képviselete és érvényesítése. Kívánatos, hogy az említett intézményi és állampolgári érdekek megjelenjenek közéletünkben, és minél közvetlenebb hatást gyakoroljanak a törvényhozó és végrehajtó hatalomra. Javasoljuk, hogy érdekfeltáró, érdekegyeztető, érdekérvényesítő, tanácsadó, koordináló szerepkörrel jöjjön létre egy Országos Vallásügyi Tanács. Pontos hatás- és feladatkörére, működési rendjére, összetételére a magyarországi egyházak, felekezetek, vallásos egyesületek vezetőivel történő körültekintő egyeztetés után teszünk javaslatot. '— ön Nagymarosról mint egy elavult gazdasági modellről és egy meghaladásra ítélt döntési rendszer szimbólumáról beszélt. Hogyan foglal majd állást Bős —Nagymaros kérdésében a közelgő kormányülésen? — Nagy vita lesz. Valószínű több fordulóban. Nemzetközi egyeztetés is szükséges. A körülmények mérlegelésében még nem jutottam végső következtetésre, de egyet kijelenthetek: ha ez a következtetés a leállítás lesz, akkor azt is vállalom. (MTI) Osztrák vélemény á Minisztertanács döntéséről Az osztrák fél a Nagymarosra vonatkozó magyar döntéseket a jószomszédság szellemében, környezetvédelmi, gazdasági és szociális hatásaikat is figyelembe véve, gondosan tanulmányozni fogja. Ezt Alois Mock osztrák külügyminiszter vasárnap az APA hír- ügynökségnek adott nyilatkozatában jelentette ki, miután előzőleg ez ügyben felvette az érintkezést Franz Vranitzky kormányfővel. Mint mondta, Ausztria mindenképpen tiszteletben tartja a magyar kormánynak azt az elhatározását, hogy a nagymarosi erőmű építését egyelőre két hónapra felfüggeszti, és a beruházás minden oldalát újra megvizsgálva jelentést terjeszt a parlament elé. A miniszter szerint most ki kell használni az időt a következmények tisztázására, s különösen arra, hogy megóvják az érintett osztrák cégek és személyzetük érdekeit is. Mock közölte: a budapesti osztrák nagykövettől részletes tájékoztatást kért, s a kormány keddi ülésén beszámol a kérdésről.. Pius Strobl, a zöld párt ügyvivője ugyancsak nyilatkozott vasárnap az osztrák hírügynökségnek. Elégedetten szólt a magyar döntésről, s azt „nagy nemzetközi környezetvédelmi sikernek” nevezte. Hangoztatta annak szükségességét, hogy az osztrák kormány most vállaljon szolidaritást Magyarországgal, és ismételten kijelentette: Ausztriának el kell engednie az erőműépítéshez kapcsolódó hatalmas kötbérfizetéseket. Mivel Ausztriában pünkösd — vasárnap és hétfő — kétnapos munkaszünet, s ennek idején a lapok többsége sem jelenik meg, a nagymarosi munkákat érintő részletesebb, érdemibb osztrák hivatalos és sajtó-állásfoglalások valószinüleg csak keddtől fogva kerülnek nyilvánosságra. • Izrael állam megalakulásának 41. évfordulója alkalmából a Magyar—Izraeli Baráti Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia judaisztikai kutatócsoportja május 14-én az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dísztermében ünnepséget rendezett. Képünkön Pozsgay Imre államminiszter ünnepi beszédét mondja. (MTI-telefotó) Emlékezés a fasizmus mártírjaira Vasárnap délelőtt a rákoskeresztúri zsidó temetőben azokra emlékeztek a túlélők, akik a különböző náci koncentrációs táborokban elkövetett tömeggyilkosságoknak estek áldozatul. A mártírok emlékművénél a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága rendezett koszorúzási ünnepséget a hitleri Németország feletti győzelem, a II. világháború európai befejezésének 44. és a magyarországi deportálások megkezdésének 45. évfordulója alkalmából. A Himnusz hangjai után Berek Katalin és Kovács István színművészek szavalatát hallgatták meg az egybegyűltek, akiknek soraiban ott volt Bakos Lajos, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének ügyvezető alelnöke is. Ezt követően Dr. Gáspár Gyula, a NÜB alelnöke mondott beszédet. Egyebek között hangoztatta: — Most, amikor a győzelem napjára emlékezünk e temetőben, soha el nem múló gyásszal és mélységes kegyelettel gondolunk az áldozatok millióira, köztük a 600 ezer magyarországi zsidóra, akiket Auschwitzban és a többi koncentrációs táborban gyilkoltak meg. A magyar holocaustnak éppen most van a 45. évfordulója. Ez alkalommal is örök hálával gondolunk a Szovjetunióra és a vele szövetséges hatalmakra, amelyeknek hadseregei együtt harcolva vívták ki a győzelmet a fasizmus felett, szétzúzták a történelem legembertelenebb államgépezetét, a hitleri fasizmus őrült és kegyetlen rendszerét. A beszéd befejeztével Gáspár Gyula — Verő Gáborral, a NÜB vezetőségének tagjával együtt — elhelyezte az emlékművön a NÜB koszorúját, majd a koncentrációs táborok egykori foglyainak képviselői koszorúztak a mártírok nevét megörökítő márványtábláknál. Ugyancsak elhelyezték a kegyelet virágait az Ismeretlen munkaszolgálatos emlékművén. (MTI) Enyhült az árvízveszély A Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtő területén nem volt említésre méltó csapadék, ezért mérséklődött a folyók árhulláma. A Berettyó felső szakaszán, valamint a Fekete- és a Fehér-Körös védvonalain megszüntették a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. A Tisza mérsékelt árhulláma szombaton Tokajnál 732 centiméteres vízállással tetőzött, s vasárnap délig mindössze 2 centiméterrel apadt. Ezért Tiszabercel és Csongrád között, továbbá a Lónyai-főcsatoma alsó szakaszán, a Taktán, a Kettős- és a Hármas-Körösön az elsőfokú készültség figyelőszolgálata szemmel tartja a folyókat, összesen 1334 kilométer hosszú partszakaszon. A Tiszán Tokaj és Csongrád között 23 nyári gát véd a kisebb áradásoktól 21 ezer hektár mezőgazdasági területet a jóval erősebb fővédelmi töltések közötti hullámtérben. Szandánál és másutt is azonban a jelenlegi árhullámnál alacsonyabb a nyári gát, ezért nyolcezer hektár hullámtérbe már beengedték a vizet, és még mintegy kétezer hektárnyi hullámtér sorsa bizonytalan. A szakemberek azzal számolnak, hogy ha újabb áradás nem jön, akkor a nyári gátakkal védett területnek a felét sikerül megvédeni az elöntéstől. A belvíz alá került területről a szivaty- tyúzással másodpercenként csaknem száz köbméter vizet távolítanak el. (MTI) \ Kiszolgálja-e az agrárágazatot az ipar? (Folytatás az 1. oldalról) — Az ipar eddig nem látott, sőt még most sem lát igazán piacot és lehetőséget a mezőgazdaságban, az élelmiszer- termelő ágazatban, és nem tapasztalok felkészülést arra, hogy eszközökkel, csomagolóanyagokkal igyekezzen kiszolgálni. Képtelenség jó minőségű húskészítményt, tejterméket, import csomagolóanyagban exportálni, mert ez valutát is igényel és drága. Nem mérik fel ipari körökben, hogy ezzel is konvertibilis valutáért lehetne értékesíteni az élelmiszerrel együtt az ipari termékeket. Egyszerűbb és bonyolultabb technikai eszközöket alig gyártanak, holott a magyar mezőgazdaság referenciaüzeme, bemutatóhelye lehetne az ilyen termékek világexportjának. — Ha ön lenne az ipari miniszter, képes volna az ipari szerkezet átalakítását ilyen irányba ösztönözni? — Az ipari miniszter erre nem képes, ehhez együttes kormányzati munka kell: annak megteremtése, hogy erre is ráirányuljon a figyelem, legyen érzékelhetően érdekelt az ipar, a hazai agrár- és élelmi- szer-termeles kiszolgálásában. Ez a piacszerzés oldaláról éppen úgy megközelít- hető, mint annak következetes érvényesítésével, hogy amelyik ipari vállalat eladhatatlan vagy nem gazdaságos terméket gyárt, menjen tönkre, s ne kapjon nagy összegű állami támogatást. E kényszer rá viheti az ipart arra, hogy azt gyártsák, amire a mezőgazdaságnak, a feldolgozóiparnak szüksége van, és ma csak importból tudja beszerezni. Meggyőződéséin, hogy a felismerés hiányában nem következik be az iparban a kedvező szerkezetváltás. _ . ,w Csabai István
