Petőfi Népe, 1989. május (44. évfolyam, 102-127. szám)
1989-05-15 / 113. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 113. szám Ára: 4,30 Ft 1989. május 15., hétfő Németh Miklós Varsóban DÖNTÉS A NAGYMAROSI MUNKALATOK AZONNALI FELFÜGGESZTÉSÉRŐL A Minisztertanács rendkívüli ülése Németh Miklós, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnöke Mieczyslaw Rakowskinak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására vasárnap este egynapos baráti munkalátogatásra Lengyelországba utazott. Kíséretében van Őszi István külügyminiszter-helyettes, valamint Mohai László és Jenéy György, a miniszterelnök tanácsadói. Roska István, hazánk varsói nagykövete a lengyel fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. Németh Miklóst és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Horn Gyula külügyminiszter és Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke búcsúztatta. Megjelent Bogumil Dabrowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) A Minisztertanács szombaton soron kívüli ülést tartott Németh Miklós elnökletével. Az Országgyűlés előtt vállalt miniszterelnöki kötelezettség alapján áttekintette a bős—nagymarosi nagyberuházás építésének helyzetét. A beruházást ellenőrző társadalmi bizottság, a Tudományos Akadémia ad hoc bizottsága és a kormány tanácsadó testületé állásfoglalásait is figyelembe véve úgy döntött, hogy — a további vizsgálatokat igénylő kérdések tisztázása érdekében — a nagymarosi munkálatokat azonnali hatállyal felfüggeszti. A felelősségteljes döntéshez, így a nagymarosi beruházás leállítása lehetőségének mérlegeléséhez beható alapossággal további vizsgálatokat kell folytatni nemzetközi jogi, hajózási, környezetvédelmi, energetikai, szeizmológiai, műszaki és más kérdéskörökben, és pontosítani kell a különféle hatásvizsgálati és egyéb számításokat. A Minisztertanács úgy döntött, hogy javaslatot terjeszt az Országgyűlés elé, amelyben kéri, mentse fel a kormányt azon kötelezettsége alól, amelyet tavaly októberben a beruházás folytatásával kapcsolatosan részére meghatározott. Felhatalmazást kér az Országgyűléstől arra is, hogy a szerződés módosításáról a csehszlovák féllel tárgyalásokat folytasson. Az országgyűlésre készülő javaslatokat úgy kell előkészíteni, hogy azok alapján a képviselöház vagy saját hatáskörében dönthessen, vagy népszavazást rendelhessen el. A kormány megtárgyalta az 1989. évi költségvetés egyensúlyának javítását szolgáló intézkedési csomagtervet. Ez azokat a halaszthatatlan teendőket tartalmazza, amelyek a népgazdaságban az első negyedév során tapasztalt kedvezőtlen tendenciák visszaszorítását célozzák az év hátralevő részében. A terv egész sor, gazdaságot élénkítő, valamint szociálpolitikai, továbbá olyan intézkedést tartalmaz, amelyek jjHla központi kiadások csökkentése útján — közvetlenül segítik elő a költségvetési egyensúly javítását. A Minisztertanács rendkívüli ülését követően Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes nyilatkozott a Magyar Televízió híradójának a bős—nagymarosi építkezéssel kapcsolatos kormány- döntésről. , Elmondotta: a nagymarosi munkálatok azonnali hatályú felfüggesztése azt jelenti, hogy ettől a naptól kezdve semmiféle munkát nein végeznek. A kormány szándéka az, hogy alaposan mérlegelje a leállítás lehetőségét is. Az ezzel kapcsolatos döntéshez azonban számos további vizsgálatot kell végezni. Ezek közé tartozik például, hogy megvizsgálják az osztrák vállalatokkal és pénzintézetekkel való tárgyalás lehetőségét annak érdekében, hogy azok veszteségei ne legyenek túlságosan nagyok, s milyen módon vehetnének részt esetleg a világkiállításban. A kormány úgy döntött, hogy a szükséges vizsgálatokat két hónapon belül el kell végezni. (MTI) TULAJDON ÉS TULAJDONOSSÁG — MUNKASTÍLUS, ÉRDEKELTSÉG Kiszolgálja-e az agrárágazatot az ipar? „Nem az a lényeges, hogy a macskának milyen a szőre, hanem az a döntő, hogy megfogja-e az egeret vagy sem.” A mondat gazdasági vetülete pedig így fogalmazható meg: Mindegy, hogy milyen szektorszervezet gyártja a terméket, ha el lehet adni (a külpiacon is), elismerést és támogatást érdemel, ha nem, még kell buknia. Az egyén „munkastílusára is” lefordítható a fenti aforizma: nem lehet meghatározó, hogy kinek ki az apukája, mennyire kedveskedő, hanem annak kell dominálnia, hogy mennyit és milyen minőségben teljesít, és ennek megfelelően kell munkabérét is megállapítani. Ha megfizetik a jó munkást és a rosszat elküldik, a munkahely megtartásaié kereset biztosított^ megélhetés és egzisztencia felkelti a munkahely iránti tulajdonosi érzést, s ez kényszeríthet kiemelkedő teljesítményre. A leírt gondolatok dr. Vendég Ferencnek, a Tejipari Vállalatok Trösztje vezérigazgatójának, a Magyar Gazdasági Kamara élelmiszer-ipari tagozata elnökének előadásából tükröződtek, amelyre a megyei műszaki hetek keretében a múlt hét végén került sor Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A külpiac igényeihez igazodó élelmiszerexport lehetőségeiről beszélt a hazai agrár- és feldolgozóágazat, a munkaerkölcs, a teljesítmény, a tulajdonformák témakörét és helyzetét is elemezve. Nyomatékosan hangsúlyozta: „Magyarországon addig lehet politizálni, amíg az élelmiszer-termelés és -export nem csökken, mert azután nem politizálhat itt sem az MSZMP, és az alternatív szervezetek egyike sem.” Előadása után néhány megjegyzésének részletesebb kifejtésére kértük, elsőként az idézett megállapításáról.- Amíg az emberek megfelelő mennyiségű élelmet tudnak maguknak vásárolni, és ezért nem kell sorban állniuk, addig lehet politizálni, vitatkozni, múltról, jelenről. Az emberek megnyerhetek pártok, fórumok, egyesületek tagjainak, de ha a jelenleginél lényegesen rosszabb lesz az ellátás, elveszíti hitelét a vezetés, vágy ennek megszerzésére törekvő csoportok, pártok és a nagytömegeket a megélhetés foglalkoztatja és nem egyéb. — Ez fenyeget bennünket, amikor arról hallunk: mélyponton van az agrárágazat? — Nem, még itt nem tartunk. Ami a mélypontot illeti: gondot az árak (és aránytalanságok), valamint az érdekeltség hiánya okoz, valamint az elvonások nagyságrendje. Ha viszont ezeken az állapotokon nem változtatnak, valamint műszaki és' technikai szempontból lehetetlenné válik a fejlesztés, akkor az említett súlyos helyzet, ha fokozatosan is, de,bekövetkezik. — Felsorolta előadásában, hogy mik a feltételei a további kiegyensúlyozott hazai ellátásnak és az export növelésének. Úgy érzékeltem — mint másutt, hasonló elemzések után —, hogy kormányzati és nem területi, üzemi lépések kellenek. — A feltételek megteremtése kormányzati feladat, de ezek kihasználása, az ezzel v^ló élés üzemi hatáskör. Vállalati, szövetkezeti körben ez;ért nem mindenütt tettek meg mindent. Ez értendő a csődbe jutott, veszteséges gazdaságok nagyobb részére, ahol a kényelmesség vezetett a mélyponthoz. — Több évtizedes téma az ipar és a mezőgazdaság kapcsolata, amelynek lehetetlenségéről ugyancsak szóltunk. (Folytatás a 2. olalon) Gorbacsov Pekingbe utazott Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Lefelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke vasárnap Moszkvából négynapos, hivatalos látogatásra Pekingbe utazott. Gorbacsovot hétfőn kezdődő kínai látogatására elkísérte Eduard Servard- nadze, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, , Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára, Jurij Maszljukov, az SZKP KB PB póttagja, a miniszterelnök első helyettese és Jev- genyij Csazov egészségügyi miniszter. A szovjet főváros repülőterén Mihail Gorbacsovot az SZKP KB PB tagjai és póttagjai, valamint más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A moszkvai tömegtájékoztatási eszközök az elmúlt hetekben, napokban és a hét végén is számos anyagban foglalkoztak a szovjet—kínai politikai, gazdasági és kereskedelmi, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatok állapotával, továbbfejlesztésük lehetőségeivel s igyekeztek bemutatni a Szovjetunió legnagyobb ázsiai szomszédjának életét. A kommentárok egyaránt a felfokozott várakozás jegyében értékelték a csűcsszintű látogatást, amely csaknem három évtizedes korszakot zár majd le, s egyben új fejezetet nyit a kétoldalú kapcsolatokban. ALAPSZABÁLY ÉS TISZTSÉGVISELŐK Egységet képvisel az egyesület Mi legyen a feladata az Alföldi Szőlészek, Borászok Egyesületének? Noha a kérdés az elmúlt egy-két évben az egyesület (illetve szövetség) alakítását napirendre tűző tanácskozásokon számtalanszor került a viták középpontjába, a múlt hét végén Kiskunhalason megtartott ülésén végül is felkerült a pont az i-re. A tavasz- szal megalakulását kimondó egyesület tagsága — Bács-Kiskun, Csongrád, Pest és Szolnok megyék szőlőtermelői és -feldolgozói — a tervezet módosítása után elfogadta alapszabályukat. A kecskeméti székhelyű egyesület az alföldi történelmi borvidéken szőlő- és bortermeléssel, valamint -forgalmazással foglalkozó magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek és intézmények tevékenységének összehangolására és fejlesztésére alakult. Önálló jogi személyként az alföldi történelmi borvidéken a minőségi szőlő- és borkultúra hagyományainak ápolására, az eredet- és minőségvédelemre, a tagok érdekeinek képviselésére, az alföldi bor hírnevének öregbítésére, a tudományos eredmények széles körű elterjesztésére összpontosítják figyelmüket. Együttműködnek a Magyar Szőlészek és Borászok Szövetségével, véleményt nyilvánítanak termesztési, fajtapolitikai és kereskedelmi témákban képviselve tagságának érdekeit. Az egyesület nyitott ús szektorsemleges, magántermelőktől a kombinátokig minden termelő, feldolgozószektor tagja lehet. Az egymás közötti vitás kérdésekben is konszenzusra kívánnak jutni kompromisszumokkal, ^ legjobb megoldások kimunkálásával. Vezetőségüket is ennek'figyelembevételével választották meg, noha most nincs közöttük magántermelő, azonban, ha ők is megfelelő számban csatlakoznak, azonnal átalakítják a csúcsvezetőségüket. Erről is határoztak, amikor a tizenegy tagú elnökséget- megválasztották, amelyhek soros elnöke (egy évig) Csipkó Sándor, a Keceli Szőlőfürt Szakszövetkezet elnöke, társelnökök: dr. Nagy Lajos, a Kecskemétvin vezérigazgató-helyettese, dr. Horváth István, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója és Harmat László, a csépai tsz elnöke. —cs— KIÁLLÍTÁS NYÍLT KECSKEMÉTEN Népművészetünk ápolásával jövőnket gazdagítjuk Dél-alföldi dalokat szólaltatott meg népi hangszereivel a Csík zenekar, fokozva azt a hangulatot, amit a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ emeleti nagytermében kiállított népművészetitárgyak, hangszerek, fafaragások, hímzések, szőttesek keltettek a tegnapi megnyitó nagyszámú érdeklődőjében. AIX. megyei népművészeti pályázatra beérkezett 238 alkotásból—hét szakkör és 26 egyén pályázott —r csaknem százat mutattak be a kiállításon, amelyről az öttagú zsűri úgy vélekedett: szegényebb, mint a korábbi esztendők alkotásanyaga, kitűnik, hogy gazdasági okok miatt alig támogatják már a népművészeti szakköröket, kevesebb fafaragás, használati tárgy, bútor érkezett a népi alkotóktól. A nyíregyházi országos kiállításra 95 művet választott ki a zsűri. — „Elhalni látszik az erő, amely a népművészetet szülte?” — tette föl a kérdést megnyitójában Czine Mihály irodalomtörténész. Ok- és helyzetfejtegeíésé- ben tagadta ezt, utalva arra, hogy az érdeklődők, a múltunk művészetét becsben tartók tábora egyre nő. Gazda- és mesteremberek, fiatalok és idősek ápolják és művelve tovább gazdagítják hagyományainkat. Együttesen ez olyan erő, amely tovább élteti a népművészetet. „Dicséret és tisztesség azoknak, akik magukban őrzik a népi hagyományokat és továbbadják mindannyiunknak” mondotta, s azon túl, hogy lelki szükségletük, hozzásegít mindannyiunkat a nemzeti érzések gazdagításához, magyarságunk, múltunk őrzéséhez és vállalásához. A csodálatos énekhangú — Csíkszeredáról származó, a múlt évtől családjával Kiskunhalason élő — Bakó Katalin népdalok megszólaltatásával erősítette a magyarság összetártozásának érzését. A legszebb alkotásokat — buzdítva egyéneket és csoportokat az ilyen munkára — jutalmazták is, amelyhez a megyei és a kecskeméti városi tanács, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Országos Pénzintézete Rt., a Kiskunsági Teszöv és az Erdei Ferenc Művelődési Központ adott jelentős anyagi támogatást. A jutalmazott alkotóközösségek: a csátaljai és a kiskunhalasi díszítőművészeti szakkör, a szeremlei gyermek szövő szakkör; egyéni jutalmazottak: Horváth József, Nagy Berta István, Kovács László, Nyúl Józsefné, Szelesné Kása Ilona, Oláhné Fűz Ibolya, Orisek Ferenc, Gyágyán Ildikó, Fodor Józsefné, Bodacz Tibor, Su- ri Józsefné és Varga Pál. Többen kaptak még elismerő oklevelet munkájukért. A kiállítást május 29-éig nézhetik meg az érdeklődők. Cs. I. t BALLAGÁS, 1989 Kétezer-háromszáz diák búcsúzott Pénteken még bolondosán, diákként. Szombaton már felnőtt módjára, olykor könnyet ejtve búcsúzott az alma mater- tőlaz a csaknem kétezer-háromszáz fiatal, aki Bács-Kiskun megye 15 gimnáziumában és 14 szakközépiskolájában töltötte el négy középiskolás évét. A megye legtöbb középfokú intézményében a szombati napot választották a negyedikesek ballagtatására. A ‘ megyeszékhely vezetése nevében Széki Bálintné, a városi tanács elnök- helyettese és Dudás Ferenc, a Kecskeméti Fiatalok Demokratikus Szövetsége Intéző Bizottságának elnöke ünnepi beszéddel köszöntötte a ballagókat. Kovács Tímea, a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola tanulója szavalattal, Menyhei Ákos, a Katona József Gimnázium diákja pedig beszéddel mondott köszönetét társai nevében. A rendezvény zárásaként a Kodály Zoltán Gimnázium negyedéveseinek kórusa adott műsort. A városi közös ballagást követően valamennyi érettségi előtt álló fiatal saját iskolájától és tantestületétől búcsúzott. Az érzelmek után az értelemé lesz a főszerep: ma megkezdődnek az írásbeli érettségi vizsgáik. Az első-, másod- és harmadévesekre pedig vár még néhány dolgos hét június 9-éig. Ekkor zárul ugyanis a tanév, s kezdődik a nyár végéig tartó szünidő. (j. -p p • Kiskunhalason a Szilády Áron Gimnázium diákjai búcsúzóul iskolájuk névadójának szobránál is tisztelegtek. • Hárman a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumból. S Kiskőrös, Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola. (Tóth Sándor felvételei.)
