Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

1

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 12.

HOL? MIKOR? MIBŐL?

Lesz-e új Nemzeti Színház?

AMIÓTA — az 1830-as években —a magyar nyelvű nemzeti színház létesítésének gondolata felvetődött, a téma körül igazából sosem volt nyugalom. Felépült ugyan az úgynevezett Grassalkovich-telken (a budapesti mai Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán, a most üres, csak butikokkal benépesített területen) az első szinház, meg is nyitották 1837-ben, még Pesti Magyar Színház néven. Aztán Nemzeti Szinház lett a neve. Átépítették, lebontották.' Átköltöztették a mai' Blaha Lujza téren állt, egykor Népszínházként ismert épületbe (ezt is. felrobbantották). Átköltözött a mai Hevesi Sándor térre, a hajdani Magyar Szinház átalakított épületébe — előbb azonban albérletet vett ki a Nagymező utcában, a mai Thália Színház helyiségében. S mindemellett voltak igazgatási és. művészi válságok, intendánsi és művészeti vezetői korszakok. Volt az ország minden tekintetben legjobb színháza, és volt a megcsontosodott ódivatú stílus végső mentsvára. Vezetői között akadtak színháztörténeti jelentőségű személyiségek, és akadtak, kurzuslóvagok, hozzá .nem értők. Egy valami maradt: a Nemzeti Színház mint fogalom, mint létesítmény, és mint a magyar színházművészet szinte jelképesült intézménye.

EGYESEK SZERINT viszont manapság éppen e funkcióval van baj. Ázzál tudnüllik, hogy a Nemzeti Színháznak sem igazán megfelelő épülete, sem alkalmas művészi funkciója, sem igazi szerepe nincs a magyar szellemi életben, de még a szorosan vett színházi életben sem. E hiányok pedig, így együtt, majdhogynem az egész Nemzeti Színház fogalom létezését vonják kétségbe.

Az észrevételekkel szembe kell nézni, akár mert igazat állítanak, akár mert tévednek.

Mi tehát a helyzet most a Nemzeti Színházzal?.

Közkeletű és némiképp bürokratikus ízű kifejezéssel élve: a Nemzeti Színház ügye „folyamatban van”, i Ez, magyarra fordítva,: annyit jelent, hogy a szakterületek, a hivatalok, á közvélemény foglalkoznak a Nemzeti ügyével.

EZ A FOGLALKOZÁS többirányú. Az egyik nevezhető a tárgyi körülmények rendezésére irányuló, gyakorlatilag az első Nemzeti Színház 1908-ban elhatározott lebontás sától számítható törekvésnek, mely szerint halaszthatatlanul szükség van egy új, minden tekintetben megfelelő Nemzeti Színház megépítésére. A feladat,' mint közismert, ma is aktuális.' De hogy mikorra készülhet el ez az új épület, valószínűleg senki nem tudja. Nem azért, mert az ügy nem kap horderejének megfelelő figyelmet, törődést. Sőt, talán inkább túl sok is a törődés, s eddig túl kevés az eredmény. Tudjuk, hogy készültek' tervek az új színház elhelyezését és magát, a szinházépületet illetően is, és hogy a budapesti Városligetben el is kezdték a tereprendezést és az építkezéshez- az úgynevezett felvonp- lást. Majd mindezt leállították, a kiemeit fákat és bokrokat visszaültették. Következett egy újabb pályázat kiírása, s ez hozott is vagy nyolcvan új tervet, de egyelőre csak a színház elhelyezésére kellett terveket készíteni! E tervek összegezése után az illetékesek —- a Fővárosi Tanács és egy szakbizottság megadták a konkrét tervekhez szükséges konkrét helyszíneket. Ezzel újabb vita és bizonytalanság keletkezett, mert a Vár és a Tanács körút mellé (s az utóbbi helyett) egyszercsak felbukkant az Engels tér, mint helyszín. Egyelőre ez a helyzet. A helyszínről való döntés után kezdődhet meg az újabb pályázat, melynek már a konkrét színházépület megtervezése a tárgya. i Ezeket, mint hírlik, ez év végéig vágy 1990 elejéig kell benyújtani. Akkor újabb bírálóbizottsági döntés születik majd, melyik tervet (vagy terveket) kezdhetik részletesen kidolgozni, azaz ki lesz a pályázat nyertese.' Hogy egy ilyen erősen időigényes, nehézkés procedúra miképp teszi lehetővé az új színháznak az 1995-ös világkiállítás (azaz az általunk megrendezni remélt világkiállítás) idejére történő elkészítését, és hogy az esetleges kiállítással kapcsolatos kiadások mellett hogyan jut még a Nemzetire is pénzünk, azt nagyon is indokolt megkérdeznünk.

AZ ÉPÍTÉSI kérdésekkel párhuzamosan „folyamatban van” a Nemzeti belső rhegújulásának kérdése is. A frissiben kinevezett igazgatóhelyettes, Csiszár Imre, aki ez év nyarától már (Malonyai Dezső nyugalomba vonulása után)'igazgatóként fog működni, nem min- dennapi lehetőséget kapott egy korszerű, modern, a magyar és a nem-' Zetközi ■ színházművészet legjobb eredményeit figyelembe vevő színház kialakítására. Ez egyben nem mindennapi nehézségű feladat is, hiszen á színházművészetnek jelenleg egyik legvitatottabb kérdésé Eu- ■ rópa-szerte, hogy mi is egy nemzeti színház feladata, mit jelent ma ez a fogalom, mennyire kell nemzetinek és mennyire kell nemzetközinek lennie? Az új igazgatónak tehát nagyon gyorsan tisztáznia kell, mit ért majd azon, hogy nemzeti, s mit azon, hogy színház? És ehhez, meg kell találnia a munkatársakat, a rendezőket, tervezőket, színészeket, azt az egész (és igen széles körű)

’ szellemi hátteret, mely nélkül nem működhet a színház. No, és meg kell találni az anyagi hátteret is,- hiszen (mint az szintén köztudott) nemrég még komolyan felvetődött a Nemzeti Színház szanálásának kérdése is. Takács István

FILMJEGYZET

Piroska és a farkas

Mészáros Márta ezekben a hetekben moziba kerülő, kanadai—magyar koprodukcióban készült új filmjének semmi köze készülő trilógiájának eddigi darabjaihoz: a Napló gyermekeimnek (1983) és a Napló szerelmeimnek (1986) című nemzetközi fesztiválokon is elismert, (a televízióban a napokban vetített) munkáihoz. Ennek ellenére nem számit előzmény nélkülinek: ez a nyolcadik darabja a koprodukciót finanszírozó québeci filmproducer Mesék mindenkinek címmel készített családi filmsorozatának. (Még egy adalék a produkció magyar vonatkozásaihoz: operatőre a huszonöt esztendeje Mónt- reálban élő Vámos Miklós.) Aki azonban ezek után egy jó kis, több' korosztály számára is élvezetes, épületes, szórakoztató-mozit vár, az ugyancsak nagyot téved, a rendezőnő — életművében szokatlan hangot megütve — az eredeti mesét jelképékkel, szimbólumokkal tágítva — filozofikus, töprengésbe kezd az urbánus családi élet gyakori ártalmairól, a modern gyermeki stresszről, szorongásról.

Mészáros Márta legújabb vállalkozása a maga nemében tulajdonképpen egy. divatosnak . számitó eklektikus munka — érintetlenül viszont a nagy hollywoodi eklektikától. Nemcsak címével idézi ugyanis Charles Perrault

ismert XVII. századi francia meséjét, hanem — természetesén nagyon nagy idézőjelekkel rr magával a történet vázával is.- A film sztorija önmagában nem túl eredeti: Piroska egy nagyvárosi .toronyház legfelső emeletén él szüleivel egészen addig a napig, amíg apja elhagyja őket. Anyja hamarosan foglalkozást vált, egy meteorológiai állomás vezetését vállalja el vidéken. Piroskával együtt repülőgépre ül, és elutaznak egy erdőbe, ahol Piroska nagyanyja és dédanyja is él. Itt találkozik a barátságát óhajtó farkassal, az anyjához járó, apjának szerepével felruházott etológus- sal, majd az eltévedt kisfiúval, Mikivel is, aki kirándulni jött az erdőbe. Hamarosan végetér azonban az idill, mert Piroska, ahogyan az egy ilyen idős kislánnyal lenni szokott, mindenkitől feltétlen szeretetét vár, néhány félreértés" miatt aztán kivétel nélkül mindenkiben csalódik. Egy apróság miatt még a-farkasban is, aki úgy vesz elégtételt, mint a mesében: bekapja előbb a nagymamát, aztán pedig a kislányt, ám azok nem zavartatják magukat, kedélyés diskurzust folytatnak a bendőjében.

Talán ennyiből is kiderül, hogy nem igazán várakozásainknak megfelelően félelemkeltő Mészáros. Márta erdeje, melyről a rendezőnő egy alkalommal- úgy nyilatkozott, hogy „olyan, mint az

élet — az ember átmegy rajta, és teljesen átalakul. Már kislányként töprengésre késztetett, hogy miért kell a mesében a két háznak az erdő két szélén lennie, és Piroskának miért kell keresztülmennie az erdőn, ha meglátogatja a nagymamát. Ami a kislánnyal történik, nem más, mint egy próbatétel. Úgy vélem, tulajdonképpen minden filmem kis- vagy nagylányokról szól, akik megpróbálnak sértetlenül átérni egy- egy ilyen erdő egyik végéből a másikba.”

A jelképeket is megvilágítandó — a történet a gyermekkorral együtt ér véget. Meghal a dédnagymama, és amikor Piroska elkezdene a farkasról beszélni, a nagymama kedvesen megjegyzi, hogy talán soha nem is volt farkas, csak Piroska képzeletében.

Mészáros Márta legújabb munkája többértelműségével, fikció és valóság — feltételezhetően .szándékosan — nehezen kibogozható, el nem varrt szálaival mindenesetre a kelleténél nagyobb, nehezebben tisztázható rejtvények elé állítja nézőjét. Csak növeli a zavart,- hogy a hatásrendszert illetően sem egységes: a félelemkeltés klasszikus változatai mellett szívesen él az elidegenítés, a távolságtartás eszközeivel is. Kellemes élményt nyújt viszont a színészi munka: Tordái Téri, Makay Margit, a korábbi Mészáros Márta-alkbtásokból jól ismert Jan Nowicki, Deme Gábor és .Fanni Lauzier alakítása,

Károlyi Júlia

NEM CSAK KÜLLEM, BELCSÍN IS

Csehszlovák szépségkirálynő

A közönség szőkét szeretett volna

Ősztől: , németet is oktatnak a szombathelyi tanárképző főiskolán

Német nyelvi tanszék létrehozását kezdték meg április első napjaiban a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán. Ősztől általános iskolai németnyelv-taná- rokat képeznek az intézményben, egyelőre két csoportban, történelem—német, illetve orosz—német szakpárosítással.

A német, szak iránt máris nagy az érdeklődés, a beérkezett jelentkezési lapok alapján négy-ötszörös a túljelentkezés. A tervek szerint jövő ősztől magyar—német szakot is indítanak, később pedig az angol nyelvét párosítják a némettel. Mivel az általános iskolákon, kívül a középfokú oktatási intézményekben is számottevő a hiány német- nyelv-tanárokból, a szombathelyi főiskola kezdeményezi, hogy áz intézményben végzettek három év tanulmányi idő beszámításával továbbtanulhassanak az ELTE-n. (MTI)

Több mint húsz év után ismét van szépségkirálynője Csehszlovákiának. A szerencsés győztes a tizenkilenc éves Ivana Christova a szlovákiai Eperjesből; nyolcszáz jelölt közül ót választotta ki a tizenkét tagú nemzetközi zsűri.

A szépségkirályriő-választáS fináléját nagyszabású gálaműsor keretében az ostravai Vitkovice vasmű impozáns kultúrpalotájában tartották, s közvetítette a televízió is. A csehszlovák szép lányok vetélkedőjének fő szponzora a bécsi Wagenhofer cég, rendezői a prágai kultúrközpont, a csehszlovák ifjúsági szervezet művészeti ügynöksége és utazási irodája volt, a verseny felett védnökséget vállalt a világhírű Burda divatcég, a Pepsi-Cola és a Singer varrógépgyár. A jelölteknél nemcsak a küllem, hanem a belcsín is számított: pszichológiai teszteken estek át, angol, német és francia nyelven kellett megfelelő szinten társalogniuk,. tanúságot tenni tudásukról úszásban, aero- bicban és " kosárlabdázásban. A győztes Ivana Christova riiind- ezekben messze vezetett vetélytárs- nőivel szemben.

.A 92—62—-92 centiméter méretű, 172 centiméter magas és .57 kilogramm súlyú eperjesi konstruktőr á királynői • korona mellé egyébként egyéves fotómodellmanöken szerződést kapott a Burda és a Wagenhofer cégtől, (a Burda címoldalon fogja hozni fotóját), 25 napos utat Japánba, és májusban részt vesz a Monte Catin-i Miss Európa, majd novemberben a londoni világszépségkirálynő- választáson, s ott lehet a.phenjani világifjúsági találkozón. Ami áz egyéb ajándékokat illeti, a Singer villanyvarrógépének Ivana Christova igazán örült, a Burda cég pompás esküvői ruhájának szintén, bár megjegyezte, erre egyelőre nem lesz szüksége.

Christova szerint vigyázni kell a vonalakra, úszni, erősítő gyakorlatokat végezni, táncolni, egész nap kiadósán enni, de a vacsora helyett tornázni. Á szépségkirálynő örömébe egy kis üröm is vegyült: amikor kihirdették a zsűri döntését, a gálaest közönsége inkább fütyült, mint tapsolt, mert mindenképpen szőkét szeretett volna látni a királynői trónuson. Christova ugyanis, minden fölénye ellenére az öt díjazott közül az egyetlen fekete hajú’szépség volt. „Olyan, mint Madonna, de nem a NeW York-i, hanem Leonardo da Vincié” — jegyezte meg a csehszlovák széplányok legszebbjéről Karel Gott táncdalénekes, aki a gálaesten az elsők között fejezhette ki hódolatát Ivana Christovának.

KÉPERNYŐ

Körhinta

Tanulságos szembesítéseket tesz lehetővé a technika.

Eddig is belelapozhattam újra évtizedekkel korábban olvasott könyvekbe: vajon, mit mondanak ma. Ugyanúgy lelkesít egyik-másik, mint amikor először találkoztam írója gondolataival, netán, most is elvesztegetett időnek vélem a szerző társaságában eltöltött időt?

Olykor a közizlés változását is fölmutathatja egy-egy szinte hozzáférhetetlen könyv újrakiadása.

A filmekkel már körülményesebben ütköztethettük, vagy egyeztethettük egykori és mai érzéseinket, ítéletünket. Kevesen jutottak el a filmmúzeumokba, nehezen hozzáférhetők a régi kópiák. Gondolom, sokan nézik ezért a képernyőn látható felújításokat. Márcsak azért is, mert nem csak a könyveknek, a filmeknek is van sorsuk, így-úgy tükrözik a velük történteket.

Jó néhányszor láttam a hatvanas években a Körhintát. Sokáig az újdonság, a frissesség vonzásával hatott rám. Most — április negyedikén — éreztem először, hogy még Fábri Zoltán sem tudott kibújni a kor bőréből. Ma már — például — kicsit ízléstelennek és túlmagyarázottnak érezzük az egyik jelenetet. Miközben a méltán kosarat kapott nagygazdafi kibállag a képből, a diadalmas rokonszenves vetélytárs jövendő apósa istállójából egy tragacs ganét takarít ki az istállóból...

Tartalmas, értékes művek ismétlését sohasem kifogásoltam, ezekben mindig talál az ember valami újat, valami mást.

* * *

• A Premier már a címével is az újra irányítja a figyelmet. Néhány esztendeje sokan kikérték volna maguknak, hogy a Magyar Televízió olyan badarságokkal traktálja őket, mint a péntekeken késő este sugárzott Az ember harmadik bőre, avagy miért hord különböző színű zoknikat Hundertwasser. Szerencsére (szerencsére?) már a fölháborodók is elkényel- mesednek, elmaradoznak a jó szaftos névtelen levelek, a „dolgozók nevében” a különféle atrocitásokat — köztük a bartokozást, operázást — kikérő küldemények. Legyünk derülátók: valamelyest javult társadalmunk tűrőképessége, nem mindenki az alkotót tartja elmeháborodottnak, ha nem ért .valamit. . ' . . . - • .

Kíváncsi volnék persze, hogy'hány Bécsbe látogató honfitársunk vetett akár egyetlen, pillantást a festőművész bioházára? A művész nyilván szerepet, (is) játszik, provokálja a' közgondolkodást. De csak így kérdőjelezheti meg megszokott avittságainkat. Vinkó József vette a lapot.

* * *.

Végül egy javaslat. Készítsen a magyar televízió filmet az új malajziai autópálya-építésről és ötös utunk befejezéséről. Ha nincs ehhez elegendő pénz, akkor az építés egy hetéről. Nem .biztos azonban,, hogy én megnézném e két filmet. Szé- gyenleném, hogy hová jutottunk. így látatlanbán hiohdom: nagyobb a két ország útépítő ipara., társadalmi hatékonysága között a különbség, mint az angol kupagyőztes és valame^ lyik falusi csapatunk felkészültsége között.

Heltai Nándor'

ÉLŐ FESTMÉNYEK

„Mintha festményből lépett volna, ki” — szokták mondogatni és ez teljes- mértékben áll Dalé Dévereux Bárkerre, aki az Új-Dél-Walesi Szép- művészeti Galériában rendezett, élő festmények- kiállításának, egyik „művésze”, és „kilépve” á képből meghúzza a 16 éves Brooke Hilton haját A három „művész” napi öt órát tölt a képbe „festve”. (MTI-fotó)

I

Milyen állatokat tartsunk a lakásban?

Növekszik azok száma, akik szabad idejükben is hasznos, tartalmas ' elfoglaltságot találnak maguknak, barkácsolnak, nyelveket tanulnak, sportolnak, muzsikálnak, túrákra járnak. Újabban sokan kedves, hasznos kisállatokkal népesítik be lakásukat: papagájt, kanárit, díszhalakat tartanak.

Milyen állatokat tartsunk otthonunkban? Ehhez a népszerű hobbihoz, időtöltéshez állítottunk össze hasznos tanácsokat.

Elsősorban lakótelepi panellakások kedVence a tarisznyás de- vernya. Kétéltű állat. Reggel nyolctól délután ötig a fürdőkádban heverészik, majd néhány perces szobatorna után vadászó körútra indul. Kedvenc csemegéje az ebihal-és a csótány, de szereti a körömpörköltet is savanyúsággal.

A hím a nőstényt a tarisznyájáról ismeri fel. Érzékeny állat. Ha násztánca közben intim spray-vel befújják, mérgesen kajfog, napokig nem jön elő az odújából. Könnyen idomítható, ragaszkodó. Órákig képes nézni a televízió legrosszabb műsorát is, a képújság láttán örömében trombitáló hangot ad, és lepetézik. Évenként egyszer a tarisznyáját levedli. Ügyes barkácsolók házipapucsot készítenek belőle, esetleg szemüvegtokot.

Kedvelt díszmadár a furgulászó cecerneszajkó. Díszes, tollazata érdekes dekoráció a lakásban. Festékbe áztatva absztrakt és nonfiguratív festők ecsetként is használhatják, falra mázolva tapétatervezőknek ad ■ ötleteket. Igénytelen, mint egy kisnyugdíjas, apró magvakon él, szükség esetén ■azonban üzemi kosztra is-rászoktatható. A nőstény a tükör előtt éles, visító hangot ad;rövid idomí- tás után szegényebb helyeken ébresztőóra helyett is használják.

Játékossága miatt a bödönszájú adszagugát többnyire a gyerekek szeretik, habár rongylabdának, felmosórongynak egyaránt megfelel. Reflexei az átlagosnál fejle- tebbek, így aztán családi veszekedéskor automatikusan kihívja az URH-ás járőrt. Kitűnő előrejelző: elviselhetetlenül nyüszít, vajfog, ha viharfront, hideg idő, gázóraleolvasó vagy adóellenőr közeleg. A lakásba belépő orvost hálapénz

helyett nyüszítéssel fogadja. Kis■ helyen elfér. Kedvenc tartózkodási helye a sótartó és púderdoboz.

Szobatiszta, könnyen idomítható, mindenevő díszállat a derőcés árgyelán. Különösen jól fest házasságkötéskor . _ menyasszonyi csokor helyett. Agyba dugva idősebbeknek praktikus lábmelegítő. Ha a derőcéjét fokhagymával ke- negetik, rengeteg kunsztot csinál: bukfencet hány, szúnyogot irt, rossz műsor esetén eltakarja a képernyőt. A idegeneket, a vendégeket hamar megkedveli, kivéve a házigazda alternatív szeretőit, ezeknek kópéságból mindig eldugja a melltartóját. Ha éhes, szívesen megdézsmálja a család élelmiszerkészletét, esetenként a kosztpénzből is lop. Természete nyugodt, -vörös posztóval, forintleértékelésről, . áremelésekről megjelent közleményekkel nem lehet feldühösíteni. Kertes családi házban, ahol fészer, tyúkól, üres garázs, széria- boglya, esetleg csőszkunyhó is akad, célszerű a tyúkokkal együtt kontyos pilingát tartani. Kettős hasznú állat: kontyából paróka készíthető, a pilingáját házilag kamillateával, sósborszesszel elegyítve serkentőszernek is használják. S ha már kontyos pilingát tenyésztünk, érdemes áricsos piszketúzokot is tartani. Kispénzű nyugdíjasoknak, szegény sorsú értelmiségieknek jól fizető mellék- foglalkozás. Húsát exportálják, kitömve újgazdagok, kisiparosok, nőgyógyászok és a hatalmukkal

visszaélő tanácselnökök, lakás- dísznek használják.

Ilyenkor tavasszal az akváriumba a díszhalak mellé csuszmá- koló habosrőcét és babócás csöm- bézer( is telepíthetünk. Az utóbbi azért is hasznos, mert az akvárium szélére ültetve foszforeszkál, így a lakásban kevesebb villanyáram

fogy- ' t „ ■ ,

A család legfiatalabb tagjairól, a gyerekekről se feledkezzünk meg: a drága és néhány nap alatt használhatatlan játékok helyett vegyünk nekik kasmatoló bábapetét, a család serdülő korban lévő lányát poplemezek és fogamzás- gátlók helyett petymegelő manókával célszerű meglepni.

A manóka petymegelésének részletes ismertetésére még visz- szatérünk.

Kiss György Mihály