Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-12 / 85. szám

1989. április 12. • PETŐFI NÉPE • 5 A szőnyeges család A megváltozott gazdasági helyzet, a sorozatos árrendezések, a személyi jö­vedelemadó bevezetése már a családo­kat is reformra kényszeríti. Sokan — bevallva vagy nem — másod- és har­madállást vállalnak azért, hogy a már elért életszínvonalukat legalább tartani tudják. Számtalan szakmában, beosz­tásban azonban már képtelen az ember többet dolgozni, és más megoldás nem lévén, akár feladja hivatását azért, hogy a házi költségvetés ne szenvedjen hiányt. Ezt választottákSzékelyt Járto- sék is. — Mondjam, hogy végre sikerült a hosszú távú programunkat megvalósí­tani? — kezdi beszélgetésünket a csa­ládfő, akin látszik az elégedettség. — Városi emberekből falulakók let­tek* — Kecskeméten, egy városközponti emeleti lakásban éltünk. Mint kohász­technikus. több mint húsz esztendeig jártam a ZIM-be dolgozni. Időközben nőtt a két fiunk, s velük együtt a kiadá­sok is. Olyan másodállás után kellett néznem, amit a főmunkaidőn túl meg tudók csinálni. A szőnyegtisztítást vá­lasztottam. Délután, hazamentem, májd. ruhát váltottam, s jártam házról házra. Este már csak az alvó családot láttam. — Ez már megszűnt — mosolyog a feleség, Jutka. — Ehhez viszont János­nak fel kellett adnia a hivatását. Remé­lem, sosem bánja meg. Nyugodtabbak vagyunk itt, kint Hetényegyházán. Ta­valyelőtt vettük, azaz cseréltük el a benti lakást ezért a házért. Igaz, nem készbe költöztünk, és még ma is akad rajta csinosítanivaló, de megváltozott az életünk. Pedig ötkor kelek, ellátom a háziasszony reggeli teendőit. A ki­sebb gyerek, Tamás elmegy a kertészeti szakközépiskolába, a nagyobbik, Já­nos, aki 19 éves, a BRG-be, elektromű­szerész a szakmája. Én fél tizenkettőre megyek ide, a helyi Móricz Zsigmgnd Általános Iskolába, ahol napközis ne­velő vagyok. Ha netán előtte még ma­rad időm, akkor lemegyek a műhelybe, segítek Jánosnak. Nézze meg, milyen nyugodt Ott minden. Az ízlésesen berendezett csupa- szőnyeg lakásból az alagsorba pár lép­csőn lefelé vezet utunk. Hatalmas pad- lószőnyeg-tékercsek, a szivárvány min­den színében. Másutt egy halomban! fürdöszobaszettek, a sarokban óriás- orsós cérnák, középütt a munkaasztal. A levegőből textilillat árad." — Ez lett a munkahelyem — folytat- ja a házigazda. — Padlószőnyeg- feldólgozásra vállalkoztam.. Azötletét az adta, hogy tisztításkor láttam a sok elhasznált szőnyeget. Aztán addig dé­delgettem a gondolatot, hogy beszerez­tem a szükséges gépeket. Tudtommal ilyen szolgáltatással más nem is foglal­kozik. Közben elvégeztük a szükséges tánfolyamot is, a kereskedelmit. — Honnan az alapanyag és mi lesz belőle? / — Legtöbbjüket Sopronból, a sző- nyeggyártól vesszük, de más termelő­üzemekkel is sikerült jó kapcsolatot ki­alakítani. Általában utánfutóval fuva­0 A cérnák burkolása in­kább női ke­zekre vár, ám géppel is szíve­sen dolgozik a háziasszony, Jutka. • . Székelyi János (Stra- szer András felvételei) bMK rozok, de ha több árut sikerül egyszerre szerezni, akkor egy teherkocsit bériek. A végekből pedig az lesz, amit kérnek, kívánság szerint. Ami sablon, az a ti­zenhatféle gépkocsiszőnyeg, és a nagy tételben vásárolóknak a fürdőszoba- és vécészettek. — Hol vehetünk Székelyi-féle lakbe­rendezési kelléket? .r— A . fővárosi Domusban, Flórián­ban, a kecskeméti Alföldben, Cent- . rumban,, a. Fészek-hálózat .üzleteiben, kisebb megyei áfészek boltjaiban. És áki felkeres bennünket; annak igény szerint szabunk, varrunk. Itt e minta­kollekció — mutatja,a mester, s szinte egyenként -simogatja, a darabokat — s ha valakinek megtetszik, és nincs, meg­rendeljük. Ha megérkezik, levelet írunk, de ha sürgős, a szomszédtól tele­fonálunk, mert a postától még csak ígéretünk van. ennyi árut tudnak feldolgozni és hol a hulladék? Úgy nyolcszáz négyzetméter sző­nyeget havonta. Az pedig,, hogy nincs „szemét”, annak a gazdaságos anyag­felhasználás a titka. Ugyanis ha valaki­nek az adott méretű padlószőnyegből kevesebb kell, a szélességét is levágjuk.-. Persze a maradékot nem kell kifizetni, mert mi abból kisebb árut készítünk. Hát ennyivel is olcsóbb lehet a lakásöl­töztetés. Időközben pedig kész szőnyeget hoz egy fiatalasszony. Elmondása szerint máshova kerül. Az alku hamar meg­köttetik: „itt vágjuk, szegjük” és persze tisztítva kapja vissza a megrendelő. .'— Lakásuk berendezését nézve, a há­ziasszony igazán érti a dolgát... — Mi mindig az egyszerű és prakti­kus, használható lakást szerettük. Má­soknak is szívesen adunk tanácsokat. Azt is elmondjuk mindenkinek, hogy a megvett árut hogyan kell használni. Nö nem, , hogy csak zokniban járni rajta, hanem ami a tisztántartásra vonatko­zik. —- Bár még nem sok idő telt el, hogy szolgáltatásra adták a fejüket... — Ezt megbánni nem lehet. Nem a pénzből a több, mert az körülbelül annyi, mint korábban a sók hajszával volt, hanem most , valóban csáládi az életünk. Együtt étkezünk, vásárolunk, dolgozunk, . szórakozunk .... szóval együtt élünk, távol a város forgatagá­tól,. közel egymáshoz.... ■ Pulai Sára Harckocsik — ócskavasként A Magyar ­Néphadsereg . fegyverzetcsök- ■ kéntési program­jának megfelelően' .harmincöt „ki­szolgált” .harcko­csit, illetve káté­nál szállítójármü­vet adott el a hon­védség a Dunai Vasműnek — öcs- ' kávás áron. A harci jármü­veket — két tank kivételével — be­olvasztják.- A be­olvasztás sorsát elkerülő harcko­csikat pedig békés célokra hasznosít­ják gyáron belül: tolólappal ellátva hulladékot takarí­tanak el velük, egy Trailert pedig ugyancsak gyáron belül —i az útbur­kolat kímélése céljából — lánc­talpas erőgépek szállítására hasz­nálnak. Képün­kön: Megérkezett az első kiszolgált harckocsiszállit- mány a Dunai Vasműbe. (MTI- fotó) Sztrájk itt és ott Mostanában, • amikor oly gyakori a korábban tabutéma-. ként kezelt sztrájkkérdés, egyéb, tapasztalát híján a legjobb, ha források után nézünk. Az 1953- ban kiadott Iijegen szavak szek ­tára'; (Szikra, Budapest) szerint: „A sztrájk előre megbeszélt együttes munkabeszüntetés ' a tőkés társadalomban a muü- kásság legfontosabb’ harci esz-' köze jobb életfeltételek' elérése,; vagy politikai követelések érvé­nyesítése céljából. Míg régeb­ben a haladottabb kapitalista államok legalább formálisan el­ismerték a munkásság sztrájk­jogát, újabban ez a formális jel- ismerés is megszűnt... Mobutu Sese Seko zairei el­nök — a Spiegel ázon kérdésé­re, hogy: „Sztrájkolhatnak-e az ön polgárai?” — így válaszolt: „Folyton sztrájkolnak, havon­ta mindig akad valahol egy sztrájk. Ez tréfálkozóvá, ötle­tessé, jókedvűvé teszi az embe­reket.” És a világ még miiidig keresi az állandó jókedvhez vezető utakat. ' Verseny­tárgyalás­mentőautóra Mentőautótípus-módosítást ter­vez, s ennek megvalósításához nemzetközi versenytárgyalást ír ki az Országos Mentőszolgálat — tá­jékoztatta dr. Bencze Béla, az Or­szágos Mentőszolgálat főigazgató­ja az MTI munkatársát. A kiírás­nál alapszempont, hogy a szállítás-: hoz a leendő partner devizával ren­delkezzék, ugyanis a mentőszolgá­lat csak forinttal tud fizetni. A főigazgató elmondta: hazánk­ban évente több mint 2 miihó be­teg mentéséről, mozgatásáról gom doskodnak, nagyrészt .gépkocsi­val. Harminc éve használják- a Nysa típusú járművekét, amelyek gyártását néhány éven belül leállít­ják. Utánpótlásukról gondoskod­va' olyan gépkocsit' keresnek,., amely biztonságoson legalább 10- 1 ó évre megoldaná a mentőautóval kápcsölatos gondot. Az országban ugyanis naponta 1053. úgynevezett futókocsi van szolgálatban, ezek-" nék folyamatosan üzemelniük kell. Ahhoz, hogy egy megfelelő típust ki tudjanak választani, á kocsi pa­raméterei mellett ismerniük kell a betegtér nagyságát, és szükséges a háttér”; vagyis a-szervizszolgálat, az alkatrész-utánpótlás, a konszig­nációs- raktár megteremtése. Miútán lehetőségük nyílt a nem­zetközi versenytárgyalás kiírására, olyan típust keresnek, amely alkal­mas egészségügyi ellátásra, s tech­nikai szempontból is megfelel. Pél­dául nem hagyható figyelmen kí­vül a gépkocsi nagysága (szélessé­ge, hossza, magassága), hogy a kü­lönböző orvosi berendezések elhe­lyezése ne okozzon gondot. Az el- • képzelések. között szerepel, hogy külföldről csupán a gépkocsit (fur­gont) hoznák be, s a belső berende­zését magyar cég alakítaná ki. A versenytárgyalás kiírását az Autóker vállalta. Előreláthatóan májusban jelenik meg a fontosabb adatokat tartalmazó, úgynevezett . feltétfüzet, s a részvétel a tenderen Jr-. az elképzelések, szerint;-- 5000 forintért vásárolható meg. Várha­tóan ősszel dől el, hogy ki lesz a győztes. Részben az ártól, részben a szállítási gyorsaságtól .függően 3-5 esztendő alatt cserélődne ki az Országos Mentőszolgálat jelenlegi Nysa-parkja íp mondotta végeze­tül dr. Bencze Béla. ADÓSSÁGOK: Felfelé a lejtőn? Az előrelépés új lehetőségé nyílt meg a nagy adósságokkal küszkö- • dő fejlődő országok előtt azt köve­tőén, hogy a Világbank és a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) vezetése a héten elfogadta az adósságállo­mány csökkentését előirányzó új hitelstrátégia kereteit. Az új politi­ka célja az, hogy az elkövetkező években mintegy 70 milliárd dpl- lárral Csökkenjen a fejlődő orszá­gok összességében mintegy 1300 millió dollárt kitevő adósságállo­mánya. Az új hitelstratégia nemcsak az amerikai pénzügyminiszter, Nico­las Brady március elején elhang­zott javaslatán alapul, hanem bi­zonyos mértékig helyet kap benne Francois Mitterrand francia elnök és Mijäzava Kiicsi volt japán pénz­ügyminiszter elképzelése is. A. mostanra kialakult terv - arra ösztökéli a Világbankot és a .Nem­zetközi Valutaálapot, hogy anya­giakkal járuljon hozzá a kereske­delmi bankpk és az adós országok közötti ■ .új megállapodásokhoz,' amelyek vagy áz. adósságok vagy a kamatok' bizonyos csökkentését teszik lehetővé. A megmaradó hi­telékért cserébe aztán a kereskedel­mi bankok vagy új kötvényeket, vagy áz adott országokban mégva­lósuló üzleti vállalkozásokból kap­nának részvényeket. A megállapo­dások megkötésének felgyorsítása érdekében a Világbank és az IMF különböző támogató lépéseket tenne, • amelyek közé tartozhat a kamatfizetések garanciája is. Mindkét intézmény saját forrásai­ból várhatóan mintegy 25 milliárd dollárt fog erre a célra tartalékolni, amihez még hozzájön az a 4,5 mil­liárd dollár is, amelyet japán rész­ről a hét elején ajánlottak fel. Meglehetősen nagy várakozás előzte meg a 151 tagállamot szám­láló Világbank és IMF hét elején lezajlott bizottsági üléseit, hiszen az utóbbi időben már egyre fenye­getőbbé váló nemzetközi hitelezési problémát még mindig nem sike­rült megoldani. Az 1982-es hitel- _ válságot- követően -egészen az utóbbi időkig az uralkodó felfogás az volt, hogy újabb és újább hite­lekkel az eladósodott országok vé­gül is egyenesbe tudnak jönni. Ugyanakkor a legutóbbi időszak eseményei (például a több száz ha­lálos áldozatot követelő venezuelai zavargások) azt jelezték, hogy a gazdasági növekedést és az élet- színvonalat jelentősen befolyásoló politikát a nagymértékben eladó­sodott fejlődő Országokban így folytatni már nem lehet. S a vára­kozás azért is volt nagy, mert mind az IMF-nek, mind á Világbanknak meghatározó szerepe van a fejlődő országokkál kapcsolatos pénzügyi politikában. Gyakran hallható, hogy nehéz különbséget tenni a két intézmény jellege között, ezért hasznosnak tű­nik rövid pillantást vetni rájuk. A Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot 1944-ben egy ameri­kai kis falucskában, Breton Woodsban hozták létre 44 ország küldöttei. Mindkét szervezet a tá­gok tulajdona, s egyben ők is igaz­gatják, Mindkettő a tagországok gazdaságának erősítésén fárado­zik. Míg azonban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) makrogazdasá­gi kérdésekkel foglalkozik (például az egyes országokban megvalósuló gazdaságirefórm-pólitika egészé­hez nyújt támogatást), addig á Vi- . lágbank . ágazati programokhoz (példáúl telefonhálózat bővítése, szállítási rendszer korszerűsítése) ad segítséget. Az IMF a nemzetkö­zi pénzügyi, rendszert figyelemmel kísérve rövid és hosszú lejáratú fo­telekkel próbál meg segíteni (a fej­lett és fejlődő) tagországoknak ab­ban, hogy fizetési nehézségeiket egyensúlyba' tudják hozni. A Vi­lágbank elsősorban a legszegé­nyebb országok gazdaságának fej­lesztésében vállal szerepet, A két intézmény miniszteri bi­zottságai éVente kétszer, ősszel és tavasszal üléseznek, hogy taná­csokkal segítsék az intézmények igazgatótanácsának múnkáját. Ezen a tavaszi ülésszakon született meg most az a nagy horderejű dön­tés, amely alapján remélni lehet, hogy az újabb válsággal fenyegető nemzetközi adósságproblémán enyhíteni lehet, s amely tényleges lehetőséget nyújt a nagy adóssá­gokkal rendelkező országoknak, hogy elinduljanak a lejtőn felfelé. Ehhez azonban még sok munkát . el kell végezni. Az új fotelstratégiá­nak csak a kerete létezik, s a gon­dok megoldása nem tűr halasztást. A felfokozott ütemet jelzi az is, hogy a két intézmény közös mun­kabizottsága már á hét végén meg­kezdi a részetek kidolgozását, s az első konkrét lépésekre — amelyek a várakozások szerint Mexikót, Venezuelát és esetleg a Fülöp- szigeteket érinthetik — már nyá­ron sor kerülhet. Á tenger „gyümölcsei Az ember kapcsolata a tengerrel régi korqkra'nyúfik vissza- Régészeti leletek ' bizonyítják,'hogy az ember ;sok évvel időszámításunk kezdeté él'őtt mármeg- 'loyagólta ' á hullámokat,' .rövidebb-- hosszúbb-Utakra indult kezdetleges vízi járművein. Táplálékát- is 'a -.tengerből- . •egészítette ki, halászott. Sokáig ezek is maradták a -tenger hasznosításának-a' . módjai', és csak miután az ember bejár.-1 tá a tengereket, megismerte a.földgo­lyót,- kezdte el tanulmányozni magát a. tengert. Az elmúlt 100 év alatt-lassan­ként megismerte a tenger értékeit, de á kiaknázásukra irányuló kísérletek csak. .az utóbbi néhány évtizedben kezdőd­tek-el igazán. A Föld felszínének vala­mivel több mint kétharmadát,' 71 szá- ■ zalékát borítja yíz. .' ' ■ ■ . ! ' A tenger az emberiség nagy élelmi- ; szerforrása, . ámely egyre nagyobb mennyiségű táplálékot képes biztosita-. ni. - Már tna is jelentős a tengerekből . nyert élelmiszer menhyisége, de ez a vi­lág gyorsan szaporodó-népessége miau a jövőbennövekedni fog. Ezt a számok is bizonyítják: 1950-ben a vüág halásza­tának hozama. 21 mülió tonna, 1970- ben pedig már 69 millió tonna volt. A becslések szerint az 1990-ben halá­szott halmennyiség meghaladja majd a 100 millió tonnát. Az óceánok vizében körülbelül 150 ezer állatfaj (közülük 15 ezer halfaj) és több mint 10 ezer növény­faj él. A halhúson kívül alkalmasak em­beri fogyasztásra a tüskésbőrűek, a pu­hatestűek (kagylók, csigák) és u rákok is. Újabban a tengeri algákat is haszno­sítja az ember, főként a háziállatok ta^ karmányozására. Végső fokon persze így is emberi táplálékká válnak, de kí­sérleteznek közvetlen felhasználásuk­kal is, Japánban körülbelül-900 ezer tonna algát takarítanak be évente. Ezek ipari feldolgozása is megkezdődött már. Műtrágyákat készítenek belőlük, és főleg a gyógyszeripar nyer általuk ér­tékes nyersanyagokat. A tengeri halászat a világ állatifehér- je-termelésének jelenleg körülbelül 15 százalékát adja, melynek nagy részét ma még a halliszt jelenti. A tudósok vé­• Mesterségesen tenyésztett tengeri kagylók bőséges választéka Kínában. (MTI Külföldi Képszolgálat) leménye szerint az ezredfordulóra az emberiség a fehérjeszükségletének 20 —40 százalékát szerzi majd a tenger­ből. Reálisnak tűnik ez a számítás, kü­lönösen ha figyelembe vesszük, hogy az ember eddig inkább csak „aratott” a tengeren, anélkül, hogy „vetett” volna. De ha erőteljesen beavatkozik a tengeri halak tenyésztésébe — szaporításuk elősegítésével, nemesítéssel — nagyobb hozamokra számíthat majd. A hosszú tengerparttal rendelkező országok újabban az alsóbbrendű álla­tok („a tenger gyümölcse”) mesterséges tenyésztésével is sokat foglalkoznak -— sikerrel. Különféle kagylók „farmo­kon” való tenyésztéséből az állatok sok-sok tonnája kerül piacra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents