Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-11 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIV. évf. 84. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április II., kedd Nagydíjat kapott az Agrikon új talajművelője 9 Az új talajművelő tavaly, már az első bemutatkozás alkalmával nagy sikert aratott. Négy nemzetközi szakkiállítás nyílt ma Budapesten, a kőbányai vásárvárosban. Két év után ismét megrendezték az Agromasexpo Nemzetközi Mezőgazdasági Élel­miszeripari Gép- és Műszer-, a Hun- garoplast Nemzetközi Műanyag- és Gumiipari, a Limexpo Nemzetközi Könnyűipari Gép-, valamint a Mi- pel Elektrotechnikai és Elektronikai kiállítást. A megnyitó előtt tegnap sajtótájékoztatót tartottak, majd Horváth János, a BNV szakkiállítás­igazgatója díjat nyújtott át néhány kiállítónak. „Agromasexpo ’89”-en nagydíjat kapott az Agrikon Kecs­keméti Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Gépgyártó Vállalat KRMV—8,4-es kombinált talaj­művelő rendszeréért, amelyet Oláh Menyhért, Ember Csaba, Mészöly László irányításával a vállalat fej­lesztőkollektívája alakított ki. Az elismerés kapcsán Ember Csabát, a| Agrikon főkonstruktő­rét először arról kérdeztük, miért fejlesztették ki az új berendezést?- A mai magágykészítés har­mincéves technológián alapul. Ak­kor alkotta meg a kombinátorokat az NSZK-beli RAU cég. Ez elter­jedt az egész világon. Többek kö­zött a mi vállalatunk is gyártja a kiskőrösi gyárában. A gépek jól be­váltak, de nagy hibájuk, hogy a magágy készítése közben a külön­böző szármaradványok és a gyom miatt gyakran eltömődnek. Ilyen­kor mindig meg kell állni, tisztogat­ni. Régóta töijük a fejünket, mi­ként. lehetne olyan művelőelemet készíteni, ami nem dugul el, és előd­jéhez hasonlóan, képes a szükséges 10-12 centiméteres munkamélység elérésére. — Végül miként jutottak el a megoldáshoz? — Egy volt kollégánk, Horváth Benedek találta fel azt a művelő szerszámot, amelyik alapját képezi a mi gépcsaládunknák. Négy éve megvásároltuk a szabadalmat és ezt továbbfejlesztve, kimunkáltuk a magágykészítő-konstrukciót, amelynek egyik tagja az KRMV —-8,4-es gép. Ez teljesen egyedi váz- szerkezeten alapszik, 1988 szeptem­berében mutattuk be először Vá­rosföldön. — Hogyan fogadták a szakembe­rek? — Egyértelmű tetszéssel, hiszen egy sor ésszerű, új megoldást lát­hattak rajta. A traktoros például külső segítség nélkül össze tudja csukni 3 méterre a 8,5 méteres gé­pet. Ezt hidraulika könnyíti meg. A hidrosztatikus talajszint-kiegyen- lítő pedig szabályozza az azonos munkamélységet. — Milyen keresletre számíthat az új termék? — Ez a talajművelő — és ezt az Agromasexpo-nagydij átadásakor is hangsúlyozták—világviszonylat­ban is újdonságnak számít. Jelenleg még a piaci bevezetés elejénél tar­tunk, de máris óriási az érdeklődés iránta. Az idén annyi hazai megren­delés futott be, hogy jelenleg még nem tudjuk valamennyi igényt kielé­gíteni. Most a RAU-n keresztül jó esélyünk van rá, hogy bejutunk a francia piacra. Március 31 -én gépbe­mutatót rendeztünk Tószegen, a he­lyi tsz-ben, ahol a RAU szakemberei munka közben megnézhették a gé­pet. Úgy tűnik, hogy az ő nyugat­európai hálózatukon keresztül éljut- hatunk tőkés piacokra. G. B. NYOLCVAN­ÉVES A KECSKEMÉTI GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉS-OKTATÁS Nemzetközi szakmai konferencia A kecskeméti gyógypedagógiait nevelés-oktatás 80. évfordulója al­kalmából jubileumi megemlékezés­sel egybekötött szakmai konferen­ciát tartottak tegnap a kecskeméti Juhar Utcai Általános Iskola és Diákotthon rendezésében. A hazánkbéli, szovjet, jugoszláv és osztrák vendégek üdvözlése után Vinezéné Bíró Etelka, az Országos Pedagógiai' Intézet osztályvezetője mondott-bevezetőt-, melyben.a más­ság kérdését, annak kezelését emel­te ki. Méltatta az 1985. évi törvény szellemét, mely.a fogyatékos.gyer­mekek nevelését, oktatását a meg­különböztetések visszaszorításával' kezeli. Ugyanakkor utalta jelenlegi. társadalmi-gazdasági változások azon hatásairais, melyek á fogyaté­kosokat kedvezőtlenül érintik. Ilyen például az a tény; hogy a ko­rábbi -végrehajtó típusú dolgozói eszmény helyett, mára a kreatív," önálló, átképzésre alkalmas mun­kára van szükség. Az intézet tanulóinak műsora után Vasváry Károlyné aranydiplo­más tanár emlékezett vissza a kecs­keméti gyógypedagógia múltjára.^, A. jubileumi megemlékezést kö­vetően Subosits István tanszékveze­tő főiskolai tanár előadásával kez­dődött a szakmai konferencia. Dél­előtt még hat előadást hallgattak meg a résztvevők, A. R. Maltertól, a Szovjet Pedagógiai Akadémia Gyógypedagógiai Kutató Intézeté­nek főmunkatársától, Szófia Z. Da- vidovnától, a Lenin Pedagógiai Fő­iskola docensétől, Titusz V. Paskó- tól, a vinogradovi gyermekotthon' igazgatójától, Irmengard Krispin és dr. Ernst Eck grazi igazgatótól és Hatos Gyula főiskolai tanártól. Délután már két csoportban folyt a munka. Az egyik szekciót Gerebenné Várbíró Katalin főiskolai docens, a másikat dr. Csányi Yvon­ne, a pszichológiai tudományok kandidátusa, főiskolai tanár vezet­te. A jubileumi megemlékezéssel egybekötött nemzetközi konferen­cia az elhangzottak értékelésével végződött, melyet dr. John Ernő, az Apáczai Csere János-díjas címzetes igazgató, regionális szaktanácsadó vezetett. G..T. T. Nem érte meg fűteni a fóliát Úgy mondják, a mezőgazdasági termékek többségéből — így a primőrökből is -—túltermelés van. A KSH, egyelőre becsült, adatai szerint a megye kistermelőinek fóliái, melegházai alól tavaly 152 tonna primőr zöldségfé­le került ki. Ha ezt a mennyiséget a fizetőképes kereslet­hez viszonyítjuk, valóban lehetséges a túltermelés, hiszen a primőrt sajnos egyre kevesebben tudják megvásárolni. Az idei primőrkínálat az üzletekben, piacokon egyelő­re a retek, a saláta, kevesebb uborka és ritkán a paradi­csom. Az árak? Az előbbiekre nézve még csak-csak nyúl­nak a vásárlók a pénztárcába, az utóbbiakról sokan csak álmodhatnak. A termelők pedig elgondolkodhatnak, megéri-e az egyre emelkedő termelési költségek mellett betelepíteni a fóliát. Az idén is megfigyelhető a megyé­ben, hogy a fűtött fóliák száma csökken, ugyanakkor a fütetleneké arányaiban nem emelkedik ugyanannyit. Ért­hető a dolog, hiszen a melegházak fűtése olyan többlet­költség, amely nagy rizikóval számítható át az árakba. Ráadásul ez a tél a fóliásoknak egyáltalán nem kedve­zett, bár meleg volt, csak ritkán sütött ki a nap. így a fóliák alatti növényekre szinte éjjel-nappal fűteni kellett. Az akadozó agrofólia-ellátás, a vetőmagok körüli ano­máliák szintén rontották a kertészkedők termelési ked­vét. Az idei termelési évre bőven elegendő is lenne a gondokból. A termelők viszont már most tartanak az ismételten várható energiaár-emeléstől. A kényszer azonban igen nagy úr, aki nem kis pénzeket fektetett a termesztőberendezésekbe, nem kevés tapasz­talatot szerzett—mondjuk—évek alatt egy-egy zöldség­féle termelésében, nem kótyavetyélheti mindezt el. Az is igaz, hogy ebbe az állapotba sokáig kényszerülni són, de. ebbe kényszeríteni sem lehet senkit. I A MEGVALÓSÍTÁS DÖNTŐ ELEME: MIKÉNT ALAKULNAK POLITIKAI VISZONYAINK? Vita előtt a hároméves gazdasági programtervezet j Sajtótájékoztató az Akadémián A kormány gazdasági reformbizott­ságának Berend T. Iván MTA-elnök vezette munkabizottsága elkészítette a gazdasági átalakulás és stabilizávió há­roméves programjának tervezetét, amelyet a következő napokban külön­böző kormányzati fórumok vitatnak meg, majd nyilvános vitára bocsátják. S bár a 115 oldalas programtervezet néhány napig még nem publikálható — ezt kérte a munkabizottság vezetője —, az újságírók annak tartalmával elő­zetesen megismerkedhettek, s így arról hétfőn sajtótájékoztatót tartottak. A tájékoztatót tehát meglehetősen szo­katlan alaphelyzet jellemezte, mivel az ott elhangzott kérdések és válaszok leg­feljebb néhány kiragadott példával szolgálhattak, anélkül azonban, hogy a program részleteire sort kerítettek vol­na. Berend T. Iván elmondta: a prog­ramnak ez az első változata a gazdaság megújulásának legfőbb elgondolásait összegzi. A munkabizottság tagjai ab­ból indultak ki, hogy a korábbi reform- intézkedések az egységes piac hiánya miatt nem valósulhattak meg, és ennek negatív következményei voltak. A programcsomagban szó van a je­lenlegi gazdasági helyzet elemzéséről, annak társadalmi, pohtikai, környezeti hatásairól, a világgazdasági nyitásról, a tulajdonreform szükségességéről, a piacgazdaság feltételeiről, a szerkezet- váltásról és az elosztási rendszer átala­kításáról. Egyebek közölt foglalkozik még a vállalkozásokkal, az inflációval és a külgazdasági egyensúllyal. A ter­vezet az infrastruktúra fejlesztésének szán nagy szerepet, miközben szakít a korábbi energetikai koncepcióhoz való merev kapcsolódással. Szükségesnek tartja, hogy az ipar megújulásra képte­len területei mielőbb leépüljenek. A tervezetben mérsékelt gazdasági nö­vekedéssel számolnak, mégpedig a bel­ső egyensúlyi feltételek megteremtésé­vel és elfogadható mértékű hitelállo­mány-növekedéssel. Az életszínvonal romlása — szögezi le a program ^7- a mai körülmények közepette nem je­lenthet tartós állapotot. A tervezet — széles körű vita után — várhatóan beépül majd a kormány szintén most készüld új programjába. A végleges változat minden bizonnyal még alaposabb gazdasági elemzések és számítások után alakul ki. Kérdésekre válaszolva Berend T. Iván és a munkabizottság többi tagja elmondta, hogy az anyagot még senki­vel nem vitatták meg; igy az MSZMP- vel sem, és más társadalmi szervezetek­kel sem. A program kimunkálásában részt vevő közgazdászok között van azonban például Tardos Márton, aki az SZDSZ, vagy Fekete Gyula, aki az MDF tagja. A társadalmi vita során a legszélesebb nyilvánosságot fogják biz­tosítani, lehetőséget teremtve a vélemé­nyek részletes kifejtésére. A program alkotói szerint a tervezetet csakis egy stabil és erős kormány hajthatja végre. A tervezet készítésekor nem latolgat­ták, hogy a későbbiekben az országnak milyen kormánya lesz; konzervatív, re­formpárti vagy koalíciós. Véleményük szerint azonban az igazi stabilitást a koalíciós kormányzás teremtheti meg. A program végső kialakításánál és annak megvalósításánál mindenkép­pen figyelembe kell venni a nemzetközi pénzügyi szervezetek véleményét. Elhangzott, hogy a tervezet megva­lósításának döntő eleme: miként ala­kulnak politikai viszonyaink, s hogy a politikai biztonság nyomán megmoz- dul-e a magántőke? A legtöbb vita a tervezet készítői között az infláció te­kintetében alakult ki. Általános véle­ményként fogalmazódott meg, hogy a gazdasági változás, a piacgazdaságra való áttérés inflációval jár, mégpedig a tervezet szerint évi 15 százalék körüli­vel, ám még ez az ütem is csak erős antiinflációs politikával tartható. Az inflációt keretek közé kell szorítani, de a munkabizottság szerint egy alacso­nyabb ütem a reformintézkedések fel­adását is jelentené. Lehetne egy évre „összesüríteni” egy jóval magasabb ütemű inflációt is, hogy a továbbiak­ban az mérsékeltebb legyen, de félő, hogy ebben az esetben az úgynevezett inflációs spirál felgyorsulna, és megfé- kezhetetlenné válna. (MTI) TBILISZI UTCÁIN HARCKOCSIK JÁRŐRÖZNEK Már tizennyolc áldozata van a grúziai tüntetéseknek A tbiliszi központi kórház illetéke­seinek hétfői közlése szerint két asz- szony meghalt azok közül, akik a grúz fővárosban vasárnap reggel le­zajlott tüntetés során megsebesültek, így 18-ra emelkedett a tüntetők és a karhatalmi erők közötti összecsapá­sok halálos áldozatainak száma. (A DPA nyugatnémet hírügynökség moszkvai tudósítójának tbiliszi ellen­zéki forrásokra hivatkozó — más forrásokból meg nem erősített — je­lentése 30—50 halottról beszél.) Moszkvai tudósítók Tbilisziből te­lefonon szerzett értesülései szerint grúz ellenzékiek arra szólították fel a lakosságot, hogy „a karhatalmi erők erőszakos beavatkozása miatti tiltakozásul” folytassák a még pén­teken meghirdetett általános sztráj­kot. Ellentmondásos jelentések ér­keznek arról, hogy a sztrájkfelhívás­nak milyen foganatja volt. Egyes hírek szerint az orvosokon és a pékeken kívül szinte senki sem vette fel hétfőn a munkát. A grúz külügy­minisztérium szóvivője a Reuter brit hírügynökséggel azt közölte, hogy az üzemekben zajlik a normális ter­melőmunka, és a városban nyuga­lom van. Hozzátette egyébként, hogy Tbiliszi utcáin páncélozott jár­művek. harckocsik járőröznek. és megakadályoznak minden gyüleke­zési kísérletet A szovjet külügyminisztériumban a külföldi újságírókkal közölték, hogy egyelőre nem utazhatnak Tbiliszibe. 9 L lósztrájkkal tüntető grúzok az egyik kormányepület előtt, április 9-cn. TÍZEZER NÉZŐ VOLT RÁ KÍVÁNCSI Motocross­versenyt rendeztek Kecelen Érdekes, izgalmas, lát­ványos bajnoki pontgyűj­tő motocrossversenyt rendeztek az elmúlt hét végén Kecelen. A kétna­pos vetélkedőn mintegy tízezer néző szurkolt az ország harmincnyolc egyesületéből összesereg- lett százötven versenyző­nek. Képes beszámolónkat lapunk 7. oldalán, a sportrovatban találhat­ják meg olvasóink. & E.

Next

/
Thumbnails
Contents