Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 10. LOGOPÉDIAI ÓVODAI CSOPORT Kísérlet Kiskunhalason A beszédhibás gyerekek többsége j— megfelelő logopédiai, esetleg pszi­chológiai kezelés következtében — né­hány esztendő alatt teljesen meggyó­gyul. A súlyos beszédfogyatékosok azonban ennél időigényesebb, intenzí­vebb kezelést igényelnek. Esetükben speciális intézményekben, sajátos mód­szerekkel érhető el jelentős fejlődés. Hazánkban mindössze néhány óvodai csoport és két általános iskola foglal­kozik a súlyos beszédfogyatékos gyere­kek fejlesztésével. Kiskunhalason a Kuruc téri óvodá­ban szeptemberben indítottak kísérleti jelleggel óvodai logopédiai csoportot. S bár nem minden gond nélkül zajlott az első esztendő, a következő csoport élete — legalább is ezt ígérik — már- zökkenőmentesebben indul. Városonként egy-egy csoport Halászni Sváb Antónia logopédiai szaktanácsadó az ügy egyik fő pártfo­gója. . — A beszédfejlődés szempontjából az óvodás-kisiskolás kor az egyik leg­fogékonyabb időszak. A szülő nem szí­vesen válik meg gyermekétől, holott megfelelő intenzív kezelést — a jelen körülmények között — a speciális in-1 tézményekben nyújthatnak. Elképzelé­sünk ezt az időszakot segítené átvészel­ni szülőnek, gyereknek egyaránt. |' — Nevezetesen? — A demográfiai hullám kivonulása az óvodákból szinte kínálja a feltétele­ket. Elképzelésünk szerint városonként egy-egy óvodában kis létszámú: tiz- tizenkét fős logopédiai csoportok mű­ködnének, az akadályozott beszédfej- lődésű gyerekek számára. A szokásos óvodai program szellemében foglal­koznának itt velük az óvónők, különös hangsúlyt helyezve a logopédiai szem­pontokra, a beszédfejlesztésre, vala­mint az elmaradott képességek maxi­mális fejlesztésére. A csoporthoz tar­tozna egy logopédus is, aki naponta végezné a dyslexia-prevenciós (írás- olvasás nehézség megelőzése) foglalko­zást, és szükség esetén az egyéb beszéd­hibák kezelését. — Ez az időszak elegendő lenne ah­hoz, hogy a beszédfogyatékos gyerekek egészségesen kerüljenek általános isko­lába? ■ > ­— Természetesen nem minden eset­ben. Éppen ezért folytatásra is szükség van. Az oktatási törvény lehetőséget ad kis létszámú osztályok indítására az általános iskolákban. A logopédiai csoport folytatásának mi ezt a formát képzeltük el. Előfordulhat az is, hogy egy-egy gyerek fejlődése érdekében mégis szükségessé válik a bentlakásos speciális intézmény. De ebben az eset­ben is nyertünk néhány esztendőt, hi­szen késleltettük az elszakadást a szü­lőktől. Elmélet és gyakorlat Az elméletnél azonban ezúttal is ne­hézkesebbnek bizonyult a gyakorlat. A kiskunhalasi kísérleti csoportot je­lenleg tíz gyermek alkotja, öten négy­évesek, a többiek iskolakezdés előtt áll­nak. Ám ha a képességbeli megoszlást vizsgáljuk, még tarkább képet kapunk: súlyos beszédhibás, értelmi fogyatékos, hátrányos helyzetű, elmebeteggyanús, nagyot halló egyaránt akad köztük. — Az óvodák válogatás nélkül küld­ték a számukra problémás gyerekeket — mondja Váczi Lászlóné, az egyik óvónő. Ha a csoport összetételét elnevezésé­hez és rendeltetéséhez hűen csak be­szédhibás gyerekek alkotnák, az óvó­nőknek valóban nem kellene végzettsé­güktől, indíttatásuktól távol eső fel­adatokat ellátniuk. így azonban ... Szőllős Erika, a csoport másik óvó­nője alig két éve, hogy végzett a kecske­méti óvónőképzőben. Nagy örömmel és odaadással kezdett a 'kísérletbe. S bár a lelkesedés ma is töretlen, a ránehezedő felelősséget egyre nehezeb­ben búja. — Nincs gyógypedagógiai képzettsé­günk — mondja Erika —, így azt sem tudjuk alkalmanként, hogy helyesek-e a módszereink. Nagyon a szivemhez Vigyél magaddal Cigányokról másként Sztojka Kati­ról, a kalocsai ci­gánylányról film készült. Böjté Jó­zsef filmrendező egy nyári tábor­ban ismerte meg Katit. Mint mondja, fél óra múlva már a ka­mera elé ültette. Hagyta, hogy be­széljen: magáról, a cigányokról, az előítéletekről, a barátokról, Ili né­niről, a nagypa­páról ... — Amit Kati elmond, azt so-1 kan el tudják mondani. De ahogyan ő mondja, az valami gyönyörű — mond­ja Böjté József. S így igaz. * * * Kati is a cigányok kitaposatlan, elő­ítéletekkel. övezett ösvényét járja. De tarisznyája teli van útravalóval: pilla­natokkal, mondatokkal. Amikor visz- szaszökött a „rendes” általános iskolá­ból a cigányok közé, amikor a tanító bácsi kézenfogva vezette vissza, a lur­kók pedig kapuig kísérték, cigánynótá­kat dalolva. Amikor nem engedték ver­set mondani, s amikor mégis szavalt. A nagyapa szavai és Ili nénié: — Ha más tiszta, neked kristálytisztának kell lenned. Ha más tíz kilót emel, te százat nyomj ki. Csak így fogadnak el az em­berek. * * * Akkor még nem tudta, hogy lesz „Sztojka-fogas”: külön akasztó a ci­gánylány holmijának. Nem gondolta azt sem, hogy két ember számára a puszta jelenléte is oly irritáló lesz, hogy inkább felmondanak, mintsem együtt dolgozzanak vele. Árrá sem gondolt, hogy a cigánytanács elnökhelyettesévé választják, s hogy családsegítőként új­ra és újra szembe kell néznie az előítéle­tekkel, melyeken .— úgy gondolta — már könnyedén átlép. Csak társai, a cigányok bántó szava marad mind­örökre fájó seb. A falra festett „rohadt Sztojka” előtt értetlenül, elkeseredve áll. * * * Nagyapja tanítását máig őrzi: — Bárhol is jársz az országban, minden cigánynak köszönj. És Kati köszön. Mit sem törődik az érteden pillantá­sokkal. Őrzi álmait is. Pedagógus akar lenni. — Egyszer tanítani fogok, me­legszemű gyerekeket. Cigányokat, ci­gány nyelven mondja Kati. Csendben sír. Nyeli a könnyeit, ne lássák. Hisz ő sohasem lehet gyenge. — Én nem felej­tem el, hogy cigány vagyok. Ápolni kell a nyelvünket, ez az egyetlen módja a védekezésnek. * * * A film kalocsai bemutatója volt min­den bizonnyal Kati számára a legfon­tosabb. A Helyőrségi Klub moziterme zsúfolásig telt. A filmkockák peregtek, Kati beszélt. A nézőtéren ülök pedig — pedagógusok, rokonok, ismerősök, érdeklődők, cigányok — döbbent csöndben hallgatták. S ami a film után zajlott, éppoly ta­nulságos volt. Egy pedagógus kétség- beesetten tette föl a kérdést: hogyan tanítsák ezeket a barakkból járó ci­gánygyerekeket, akik szinte kezelhetet- lenek? Elmondta, hogy a napokban például az egyik kisfiú letolt nadrággal fordított hátat a tanító néninek. — Lassan nem lesz pedagógus, aki ezt vállalja — szakadt ki belőle a panasz. S a cigányiskolát követelte vissza. A kétségbeesett kérdésre kétségbe­esett felháborodással válaszolt egy ci­gány férfi. Nem érti, az ő gyereket mi­ért kellene elkülöníteni, félretolni, csak mert bamábh a bőre, s mert nem tud­nak vele bánni. Érvek hangzottak el pro és kontra, míg valaki a sorokból határozottan közbe nem szólt: — Azokkal van baj, akik ide sem jöttek el. Mi érdekelheti őket, ha még ez a film sem, ami pedig róluk szól. ­Kati fekete szemeinek villanását a huszadik sor környékén is tisztán lehe­tett látni. Csöndesen beszélt, majdnem szégyenkezve: — A vetítés előtt édes­anyám azt kérdezte: Katikám! Nem fognak bennünket innen kiküldeni? * * * Sztojka Kati szavai megismételhetet­lenek és visszavonhatatlanok. Csak­úgy, mint a természet teremtménye: az egyes ember. G. Tóth Tímea nőttek ezek a gyerekek, jövőre mégis normál csoportban szeretnék dolgozni. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola nagyon sok se­gítséget nyújt a kísérlet szereplőinek. Az óvónők azonban — a legjobb szán­dékuk és igyekezetük ellenére — sem tudják valamennyit használni. Hiába készítették el például valamennyi gye­rekkel az ajánlott tesztet, értékelni má­ig sem tudják. — Ebben a csoportban dolgozva át kellett minősítenünk a sikerélmény fo­galmát — mondja Erika. A két óvónő felváltva foglalkozik a kicsikkel és az iskola előtt állókkal. A nap jó részét mindketten a gyerekek­kel töltik.- Komplex foglalkozásokat tar­tunk, sok-sok mozgással, a személyes tapasztalás elősegítésével — sorolja Váczi Lászlóné. Saját testük megis­mertetése a legfőbb feladat. Külön fog­lalkozásként vezettük be az íráselemek elsajátítását is. Szeptemberben tovább lépnek A logopédiai csoport jelenleg valójá­ban az átlagtól ilyen vagy olyan formá­ban eltérő gyerekek közössége. Néhá- nyan közülük speciális kezelésre szo­rulnának, s nem éppen beszédhibájuk javítása pillanatnyilag a legsürgetőbb. — Szeptemberre az új tanév kezdeté­re tiszta profilú logopédiai csoporttá alakítjuk — ígéri Varga Margit vezető­óvónő. — Csak azok maradnak, akik­nek eredményes fejlesztése e körülmé­nyek között a legvalószínűbb, tehát a súlyos beszédhibások. Akkor végre a kidolgozott program szerint alakulhat a gyakorlat is, mely­nek megvalósításához a szakemberek rendszeres segítséget ígérnek. így ala­kulhat a kezdeményezés is az eredeti szándéknak és indíttatásnak megfelelő­en. A csoport továbbvitelét a Dimitrov Téri Általános Iskola felvállalta. Egye­lőre természetesen kísérleti jelleggel. Ha pedig a próbálkozást siker koro­názza, úgy reményük szerint megye- szerte meghonosodik e forma, mely alig igényel anyagi-ráfordítást, ám an­nál több odafigyelést. S ez utóbbira sem árt ügyelni! G. T. T. Az ómagyar kultúra kérdései Folytatódik az előadás-sorozat Amint arról a közelmúltban hírt ad­tunk, február közepén egy új, különbö­ző tudományszakokat s jeles művelőit népszerűsítő sorozat indult a Szóraka­tén uszban. Elsősorban a felnőtt közön­séget célozza meg az Ómagyar Kultúra Társaság Kecskeméti Tagozatának kez­deményezésére szervezett baráti köri programfüzén melynek első előadója, Benda Kálmán professzor a moldvai csángók történetét vázolta fel. A napokban az újabb vendég, dr. Kováts Zoltán szegedi történész az Al­föld hódoltság alatti, majd azt követő népességalakulásáról szólt. Utalt a tör­ténelemtudományban közel egy évszá­zada megcsontosodott tételek ma már vitatható állításaira, amit több mint három évtizedes kutatómunkájának eredményei is világosan alátámaszta­nak. A francia és angolszász iskolák népességstatisztikai szemléletének adaptálása, az anyakönyvek rendszer- és összefüggéselvű vizsgálata, majd összevetése a korabeli gazdasági-társa­dalmi viszonyokat árnyaló összetevők­kel (időjárás, terméseredmény, járvá­nyok, telepesmozgaiom) viszonylag eg­zakt módon megadják például a 18. század végi Ma'gyarország népesség­számát is, amely így körülbelül 8-9 mil­lióra tehető. Egyúttal eloszlatják azt a tévhitet is, hogy a török alatti Alföld régiója a teljes pusztítás katasztrófa­övezeteként lenne csak szemlélhető. A Juhász Gyula Tanárképző Főis­kola docense száfnos, kollégái és tanít­ványai által is folytatott izgalmas kuta­tás, településmonográfia eredményét hozta fel bizonyítékul mindezekre. A Henkey Gyula kecskeméti antro­pológus által szervezett rendezvényso­rozat folytatásaként április 12-én 17 órától Dr. Erdélyi István, a kiváló ré­gész tart előadást a Szórakaténuszban Újabb ősmagyar leletek Kelet-Európá- ban címmel amely során a dél-ukrajnai és tatárföldi magyar sírleletekről szól vetített diaképek kíséretében. K. V. J. SAJTOPOSTA Miért kapjuk késve a tejpénzt? Mi, tehéntartó kistermelők rendsze­resen küldjük a tejet a gyűjtőhelyre. Korábban a ballószögi csarnok vette át tőlünk, ahonnan minden hónap köze­pén megkaptuk az előző 30 napban leadott mennyiség utáni pénzt. Ezen összeg kiszámítása az I. osztálynak megfelelő áruminőség alapján történt. Egy ideje a kerekegyházi felvásárló­helyre kerül a tejünk, s azóta legjobb esetben is csupán II. osztályú minősí­tést kap. Pedig ugyanazon állataink vannak és az etetésük rendjén sem vál­toztattunk. Ami ezzel kapcsolatosan változott, az a gyűjtés módja, hiszen mostanság a szállító egybeöntve viszi el a tejet a gazdáktól. Az így összekevert mennyi­ség szolgál a minősítés alapjául, ami nem éppen kedvező számunkra. Á má­sik gondunk, hogy a tejért járó pénzt késve kapjuk meg. A tavaly november­re esedékes forintjainkat például kará­csony körül vehettük fel, s legutóbb, március végén még hírből sem tudtuk, mikor juthatunk hozzá a februári tej­pénzünkhöz. Rendszertelenné váló bevételeink miatt gondjaink vannak a takarmány beszerzésével, s a jószágállomány egyéb kiadásainak fedezésével. Jó len­ne, ha erről nem feledkeznének meg a tejfelvásárlás illetékesei.... Többek nevében: Polgár Pál ■ Kerekegyháza Ki veheti át a nyugdíjat? Az elmúlt napokban két kecskeméti olvasónk kereste fel szerkesztőségün­ket ugyanazon ügyben: a nyugdíjak kézbesítése körüli kellemetlen tapasz­talatokkal. Szabó Istvánná mozgásképtelen, 82 éves édesapja esetét közölte, azt, hogy a nyugdíját ő, a lánya csak veszekedés árán veheti fel hónapról hónapra, mert a posta nem fogadjá el az apa által aláirt meghatalmazást. Király Ernöné pedig szóvá tette, hogy a férje nyugellá­tási összegét próbálta kézhez venni, de ahhoz a tanúk által hitelesített megha- talmazási papír sem volt elegendő. E közérdekű gondokról s a tudniva­lókról a Bács-Kiskun Megyei Postahi­vatal kézbesítési osztályvezetőjével, Nyiki Máriával beszélgettünk: . — Voltaképpen ki veheti át a nyug­díjat? — Természetesen á címzett, de ha éppen nincs a lakásán a kézbesítéskor, bárki az odahaza tartózkodó felnőtt családtagjai közül. Ez persze csak az 5000 forint alatti ellátásnál érvényes szabály.- — És akinek több a nyugdíja? rS§§- Abban az esetben szükséges a meg­hatalmazás. Erre formanyomtatvány van rendszeresítve, amely mindegyik kézbesítőnél és hivatalunkban kapható. Kitöltésének lényege: munkatársunk je­lenlétében kell az adatokat papírra vet­ni, a meghatalmazónak és a meghatal­mazottnak pedig aláírni. Ennek megtör­téntét szintén aláírásával igazolja a kéz­besítő. —.— Ki lehet meghatalmazott? . 'SS- Nagykorú családtag, valamint a szomszéd, a házfelügyelő, a közös kép­viselő, az ismerős stb. Lényeges megje­gyezni, hogy minden hónapban külön- külön kell ezt a papiroskát elkészíteni. Ha ez nem így lenne, akkor a családi életben és kapcsolatban időközben beál­ló változás (pl. haláleset vagy konflik­tushelyzet) nyomán illetéktelen kezekbe juthatna a pénz vagy hosszabb ideig kéz- besithetetlen lenne. —: Az említett panaszok végül is jo­gosak? — Mindkét esetben a dolgozónk által nem hitelesített meghatalmazás ellené­ben kérték a nyugdíj kifizetését, amire az előző indokok alapján nem kerülhe­tett sor. Persze ha a kézbesítőnk nem adott megfelelő tanácsokat az ügyfelek­nek, akkor hibát követett el. Igaz, hogy annak a bizonyos nyomtatványnak a hátoldalán elolvasható a kitöltéssel kap­csolatos minden követelmény, amit a reklamálók feltehetően nem böngésztek át tüzetesen. — Egyébként hogyan tájékozódhat a nyugdíjas az ellátása kézbesítésének pontos időpontjáról? — Minden esztendő végén eljuttatjuk részükre a következő esztendő havi nyugdíjfizetési naptárát, melyből kide­rül, mikor várható a pénzes postás. — Ettől eltérő módon is felvehető az ellátás? — Igen. Az általunk megszabott 11 napon belüli nyugdíjkézbesítés bárme­lyik napján igényelheti pénzét a jogosult, ha pár nappal korábban jelzi, hogy vala­milyen okból —r üdülés, kórházi kezelés stb. — a meghatározott időben nem lesz otthonában. — Visszatérve a meghatalmazásra: sokan veszik fel ily módon a nyugdíju­kat? . — Kecskeméten 19 ezer a nyugállo­mányban lévő lakos, s közülük minden tizedik személy ellátását a meghatalma­zott kapja kézhez, minden zökkenő nél­kül -fi válaszolta végezetül a posta kéz­besítési osztályvezetője. A diákok dtazási kedvezményéről A gimnázium nappali tágozata má­sodik osztályában tanuló Szabó Valé­ria kopogott be hozzánk a minap sérel­mével, nevezetesen, hogy március 21- én, kedden féláru menetjegyével akart utazni Dunavecséről Szalkszentmár- tonba a délelőtt 11 óra 25 perckor in­duló, BY 06-54 forgalmi rendszámú autóbusszal, ám hiába mutatta fel diákigazolványát, nem részesült ked­vezményben. Miért történhetett ez meg? — kérdezi, elmondva, hogy ko­rábban mindegyik sofőr kiadta részére az olcsóbb bilétát. Az ügyben felvilágosítást kértünk a Kunság Volán személyforgalmi osztály- vezetőjétől, dr. Torna Lászlótól, aki a következőket mondotta: —Az érdekelt fiatalok körében bizo­nyára köztudomású, hogy az iskola és a lakás közötti buszozás útiköltségének csupán 25 százalékát fizeti meg a diák- igazolvány tulajdonosa. Ez országosan érvényes rendelkezés. Mint január Fjé­től az is, hogy a tanuló a kiindulási helytől számított 40 kilométeres körze­ten belül 50 százalékos kedvezménnyel veheti igénybe az autóbuszt. Mivel az említett két helység 40 kilo­méternél rövidebb távolságra fekszik egymástól, a sofőrnek kötelessége lett volna kiadnia a félárujegyet. A megje­löltjáratot azonban a budapesti Volán közlekedteti, ezért a jogsértő ügyben mi nem intézkedhetünk. Célszerű te­hát, ha a diáklány az említett közleke­dési vállalatot keresi fel panaszával. ÜZENJÜK Özv. Bulvári Józsefnének, Sükösdre: A mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekről szóló törvény végrehajtási ren­deleté kimondja, hogy ha a tagsági vi­szony elhalálozás miatt szűnik meg, az. örökös (például az özvegy) kérelme alapján jogosult a kijelölt háztáji földet betakarításig használni. Persze a veze­tőség ehelyett dönthet az évi termény­juttatás kiadásáról is. Nem ez az elbírá­lás, ha a haláleset bekövetkezésekor a házastárs (élettárs) elérte a nyugdíjkor­határt, vagy tartósan munkaképtelen, esetleg — _ törvényes kötelezettsége folytán—más személyt eltart, ilyenkor ugyanis maximum 3000 négyzetméter­nyi szántóterület, vagy 1500 négyzet- métert meg nem haladó szőlő, gyümöl­csös a birtokában, művelésében ma­radhat, feltéve, hogy nincs hasonló nagyságú föld a személyi tulajdoná­ban. Ha a leírtak alapján úgy véli, Önt is megilleti az említett jogosultság, küldjön írásos kérelmet az illetékes kö­zös gazdaság elnökéhez. „Három gyermekem egyedül neve­lem” jeligére: A Munka Törvényköny­ve értelmében a dolgozó nő részére a tizennégy éven aluli egy gyermeke után évi 2, a tizennyolc éven aluli, s még munkaviszonyban nem álló három gyermeke után további évi 2 nap pót- szabadság jár. Mivel Önnek is három kiskorú eltartottja van, a levelében fog­laltakból arra következtetünk, hogy a munkáltatójától a helyes mértékű pót- szabadságban részesült. Hegedüsné Küü Irénnek, Kecskemét­re: Elgondolkodtató, hogy a 2300 fo­rintért vásárolt csizmája pár hetes vise­let után nagyon megkopott, s a bőrré­teg felső része szinte hámlik. Jogos rek­lamációjának elintézése azonban ne­hézségekbe ütközik, mert közben vég­legesen bezárta ajtaját az a magánüzlet, ahol vásárolt. Mint a kiskereskedők megyei szervezetének titkára érdeklő­désünkre elmondta: helyesen teszi, ha megtudakolja (az eladótól vagy másik kereskedőtől) a lábbeli gyártójának ne­vét, s közvetlenül oda juttatja el pana­szát, esetleg kártérítési igényét. Ez utóbbi teljesítése elől remélhetőleg nem zárkózik el az érintett cég, ha bebizo­nyosodik a kifogás jogossága. H. I.-nének, Kisszállásra: A munka­könyvét a munkában töltött utolsó na­pon kell átadni a dolgozónak, akinek szükséges adatait — a munkából eltá­vozás éve, hónapja, napja stb. — pon­tosan illik bejegyezni e fontos közok­iratba. Kérésre a munkakönyv—aján­lott küldeményként — postán is el­küldhető a címzetteknek. Ha megfelel a valóságnak, hogy Ön sem szóbeli ké­résre, sem egyéb módon nem kapta meg munkakönyvét, amelyet ráadásul elveszített egykori foglalkoztatója, ak­kor ott tényleg nem lehet minden rend­jén az iratok kezelésével, nyilvántartá­sával. Nem hinnénk ugyan, hogy a munkakönyvének újbóli kiállítása az Ön pénztárcáját terhelné, ám ha ezzel kapcsolatosan vitája támad a volt kenyéradójával, kérjen jogorvoslatot a megyei tanács vb munkaügyi osztályá­tól. „Kislányom cukorbeteg” jeligére: Otthoni helyzetét figyelembe véve ért­hető, hogy beteg családtagja rendszeres ápolása érdekében egyelőre szünetelteti a munkáját. Ez nem jár a szolgálati ideje elvesztésével, amennyiben Ön rendszeresen fizeti az úgynevezett elis­merési díjat. Az ezzel kapcsolatos ké­relmét a munkamegszakítás kezdetétől számított egy éven belül szükséges be­nyújtani a lakóhely szerint illetékes tár­sadalombiztosítási igazgatósághoz (ki- rendeltséghez), amely megállapítja a fi­zetendő összeget. Régi olvasó” jeligére: Az Országos Építésügyi Szabályzat leszögezi, hogy a sz.ennyvízszikkasztót a lakóépülettől 10, az ásott és csőkúttól pedig 15 mé­terre szabad létesíteni. Ami a hasonló jellegű konkrét ügyet illeti, arra csak a helyszíni adatok ismeretében lehet vá­laszolni. Javasoljuk, hogy a további és szakszerű felvüágosíiás céljából keresse meg e helyi tanács műszaki hatóságát. Szöböllödi Istvánnénak, Ballószögre: Saját és özvegyi jogú nyugellátás idén havi 3590 forintig folyósítható egyide­jűleg. Soraiból úgy véljük, hogy az Ön rokkantsági nyugdíja ezt az összeget nem éri el, ezért az említett összeghatá­rig kiegészíthető ellátása az elhunyt há­zastársa utáni özvegység jogán. Ügyé­ben forduljon a nyugdíjfolyósító szerv­hez. Még egyszer az árakról Március 6-án megjelent Sajtóposta rovatunkban tolmácsoltuk a kecske­méti Szegedi Gábor sérelmét: a szabad- szállási járműalkatrész-kereskedőnél sokkal drágábban kapta meg ugyan­azon árut, mint másutt. Erre válasz­ként közöltük a megyei kereskedelmi hatóság véleményét, miszerint a gépko­csialkatrészek forgalmazásánál a sza­bad áruforma érvényesül, következés­képpen a fogyasztónak például asze­rint kell fizetnie a termékért, hogy hol szerezte be a boltos és mennyi volt a szállítás költsége. Ez utóbbi témakörben ismét lapunk­hoz fordult a megyei tanács vb kereske­delmi osztályának vezetője, dr. P. Ko­vács István, a következő kiegészítő in­formációval szolgálva: — Szakemberünk a szóban forgó magánkereskedő, Katona Lajos üzleté­ben végzett ellenőrzést. Megállapítása, hogy az árait túlnyomórészt a fennálló szabályok szerint alakította ki. Csupán egy áruból, a járműgyertyából nem állt rendelkezésére a szükséges bizonylat. E szabálysértés miatt 2000 forint hely­színi bírságot fizettettünk vele. A történtekkel összefüggésben fon­tosnak tartom elmondani, hogy a jelen­leg alkalmazandó piaci, vagyis a keres­let-kínálat törvényén alapuló szabad árak nem azonosak az árképzés szaba­dosságával. Noha a gazdálkodó szer­vek önállóan állapíthatják meg (csök­kentett, vagy növelt mértékben) a ter­mékeik értekét, azok az egyes üzletek­ben eltérő áron forgalmazhatók. Az ebbéli nagy különbség azonban okot adhat a fogyasztó gyanújára, s ilyenkor helyén valónak látszik a hatósági vizs­gálat. Javaslom tehát a vásárlóknak: amennyiben egyes árak reális voltát il­letően kétségeik támadnak, s ha a vita a kereskedelmi egységben nem tisztá­zódik megnyugtatóan, kérjék az árha­tóságot az ellenőrzés lefolytatására. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon : 27-611

Next

/
Thumbnails
Contents