Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

Imt^í VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Wmmm. PETi NE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XL1V. évf. 83. szám Ára: 4,30 Ft 1989. április 10., hétfő A KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttgyűlése- Kecskeméten, a kertészeti főiskolán tartotta Bács-Kiskun me­gyei küldöttgyűlését a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. A szombati eseményre mintegy 170 küldött érkezett, hogy számot- vessen az 1986-os küldöttgyűlés tételeivel, az azóta eltelt időszak munkájával. Meghívottként volt jelen dr. Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára, Domon­kos László, a KISZ KB titkára és Terhe Dezső, a Hazafias Nép­front megyei titkára. Három napirendi pont került ezúttal terítékre: helyzetértékelés és ä várható irányok felvázolása, a kongresszusi dokumentumok vitája, valamint a választás. A helyzetértékelés — túl azon, hogy elszámolt az 1986 és 1989 között történtekkel — egy korszakot zárt le. Arra a harminckét esztendőre tett pontot, melyet eddig élt meg a KISZ. S bár részesei voltak hibáknak — hangsúlyozták a küldöttek —, komoly értéke­ket is teremtettek. Ilyennek tartják például, hogy sokszor valódi közösséget teremtettek, lakásokat építettek, konfliktusokat vállal­tak fel a fiatalok érdekében. S hogy ez a szervezet ma mégsem igazán hitelképes, az múltjának' köszönhető. Addig, míg e múlttal elszámolni nem tud, hitelét sem képes megszilárdítani. Alapvető hibaként értékelték a küldöttek azt, hogy a KISZ az egész magyar ifjúság képviselője kívánt lenni, hogy a politikai intézményrend­szerbe kritika nélkül illeszkedett be, valamint, hogy a helyi politika alakítására alkalmatlannak bizonyult. A KISZ és az MSZMP viszonyában alapvetően új felállásra tett javaslatot a küldöttgyűlés. Az együttműködés alapjául a szövetségi rendszert jelölték meg, mely egyenrangúságot kell hogy feltételez­zen. Tárgyalásos alapon nyugvó stratégiai szövetség tehát a köz­vetlen cél. Ezzel kapcsolatban dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára arról szólt, hogy az MSZMP-nek szüksége van ifjúsági szervezetre. Megerősítette azt az elképzelést, hogy e kapcsolat alapjául a stratégiai szövetségnek kell szolgálnia. Fő irányként megjelölte, hogy a két szervezetnek elsősorban a képviseleti mun­kában kell együttműködnie. Az országos KISZ-értekezlet megteremtette a szabad szervező­dés feltételeit. A kecskeméti KISZ-bizottság — élve a lehetőséggel — elsőként kíván önálló tagszervezetként működni a megyében. Azok a területi szervezeti egységek pedig, melyek elfogadták a megyei KISZ szándéknyilatkozatát, alkotják a területek szövetsé­gét, mely a megyei KISZ jogutódjának tekinthető. Taglétszáma pillanatnyilag 8300 fő, mely 13 területi szervezeti egységet ölel föl. (A kecskemétiekkel együtt tehát mintegy 13-14 ezren maradtak — eddig — a KISZ-ben, illetve annak utódszervezetében. Csak néhány éve még több mint 30 ezres volt a tagság...) A továbbhaladáshoz két fő irányt határozott meg a gyűlés. Részben a KISZ-en kívüli szerveződésekkel történő szövetséget, részben pedig a „nem baloldali típusú” megyei szerveződések felé történő nyitást — e kategóriába a Fideszt, az MDF ifjúsági tago­zatát, az egyházi ifjúsági szervezeteket és a nemzetiségi ifjúsági bizottságokat sorolják. A kongresszusi dokuméntumok vitájában a „Szocializmust, de másként” jelszavát helytelennek ítélte a küldöttgyűlés. Szocializ­mus — hangsúlyozták — csak egyféle lehet. Javaslatuk tehát: szocializmust! (Folytatás a 2. oldalon) Magyar— csehszlovák környezetvédelmi tárgyalások Április 7-én és 8-án Magyaror­szágon tárgyalt a szlovák erdőgaz­dálkodási, vízgazdálkodási és fafel­dolgozó-ipari minisztérium delegá­ciója Vladimir Margetin miniszter vezetésével. A delegáció tárgyalást folytatott Maróthy László környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási mi­niszterrel. Ennek során a miniszte­rek egyetértettek a határvízi kor­mánymeghatalmazottaknak a bős (Gabcsikovo)—nagymarosi víz­lépcsőrendszer vízminőségvédelmi feladataival kapcsolatos megálla­podásával, és aláírták azt a jelen­tést, amelyet a Magyar—Csehszlo­vák Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bizottság társelnökei — a magyar, illetve a csehszlovák miniszterelnök-helyet­tes — elé terjesztenek. A jelentés javaslatot tartalmaz a vízlépcsőrendszer építése és üze­meltetése során szükséges környe­zetvédelmi intézkedésekről szóló kormányközi megállapodás előké­szítéséről. (MTI) Változások a gyógyszer­forgalmazásban Csökkentik a líjcosság gyógy­szerkiadási terheit, bővítik az in­gyen kapható medicinák körét, egyszerűsítik a gyógyszertári mun­kát — közölte dr. Matejka Zsu­zsanna, az Országos Társadalom- biztosítási Főigazgatóság főgyógy­szerésze, aki miniszteri biztosként a gyógyszerellátás területén kiala­kult feszültségek enyhítését szolgá­ló intézkedések előkészitésén dol­gozik. «» Elmondta: gyakorló gyógysze­részekből álló munkacsoport olyan munkaszervezési javaslato­kat dolgozott ki, amelyek megva­lósításával csökkenthetik a vára­kozási időt a patikákban, hogy a betegek minél hamarabb megkap­ják gyógyszerüket. Á gyógyszertá­ri adminisztrációs terhek is csök­kennek, ugyanis egyszerűsítették az elszámolási rendet: ezentúl nem kell külön elszámolni a gyári, illet­ve a patikai készítményeket. A gyógyszertári központokhoz el­juttatott javaslatuk tartalmazza azt is, hogy ezek apparátusai vé­gezzék el a közületi vásárlások el­számolását, és nem a gyógyszertá­rak. így jelentősen csökken a gyógyszertárak papírmunkája. Ä patikák elszámolási rendszeré­nek gépesítése érdekében intenzív piackutató munka folyik. E célból több, számító- és pénztárgépes rendszereket forgalmazó céggel tárgyalnak. Az Országos Árhivatal hozzájá­rulásával május 1-jétől egész fo­rintra kerekítik a gyógyszerek fo­gyasztói árát. Ez az átállás nem teszi szükségessé a patikák bezárá­sát. A miniszteri biztos a továbbiak­ban kifejtette: felülvizsgálták és módosítják azoknak a gyógysze­reknek az ártámogatását, ame­lyekkel kapcsolatban a legtöbb pa­(Folytatás a 2. oldalon) A KISZ KB utolsó ülése A KISZ április 21—23. között tartandó XII. kongresszusának előkészítéséről tárgyalt vasárnap a KISZ Központi Bizottsága. A testület utolsó tanácskozásán meghallgatta Nagy Imrének, a KISZ KB első titkárának tájé­koztatóját az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi üléséről. Ezt követően Nagy Imre össze­gezte a március közepe óta lezajlott küldöttgyűlé­sek tapasztalatait. Hangsúlyozta: rendkívül vegyes kép alakult ki abból a szempontból, hogy ezeken a tanácskozásokon milyen témákat vitattak meg a résztvevők, illetve milyennek ítélték viszonyukat a KISZ-hez, annak múltjához. Az azonban megálla­pítható — mondotta —, hogy általában változást akarnak, új program kialakítását, új irányok kije­lölését várják a kongresszustól, illetve saját szán­dékaik megerősítését, s azok megvalósításához a szükséges feltételek megteremtését. A testület tájékoztatást kapott a mandátumvizs­gáló bizottság eddigi munkájáról, valamint a jelö­lest előkészítő bizottság tevékenységének eredmé­nyéről. Ez utóbbi tájékoztatóból kitűnt, hogy az országos KISZ-értekezlet óta alig születtek újabb javaslatok az új ifjúsági szövetség vezetőire. A leg­többen ismét Nagy Imrét, Kiss Pétert, a KISZ budapesti bizottságának első titkárát és Gyur- csány Ferencet, a KISZ KB titkárát ajánlották. Kiss Péter és Gyurcsány Ferenc azonban nem vál­lalkozott e tisztség betöltésére, így a jelölőbizottság a kongresszuson Nagy Imrét fogja javasolni a szö­vetség vezetőjének. A KISZ Központi Bizottsága Gubcsi Lajost központi bizottsági tagsága alól saját kérésére fel­mentette. Végezetül Nagy Imre, a KISZ KB első titkára köszönetét mondott a központi bizottságnak eddi­gi tevékenységéért. A küldöttek a kongresszusig saját csoportjaik­ban, illetve regionális tanácskozásokon folytatják munkájukat, kialakítva végső álláspontjukat saját mandátumukról, illetve a kongresszusi dokumen­tumokról. (MTI) TÖBB SZERV EZET NEM FOGADTA EL A MEGHÍVÁST Nemzeti kerekasztal- előkészítő megbeszélés Az MSZMP Központi Bizottsá­ga kezdeményezésére szombaton a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében hét politikai és társadalmi szervezet megbeszélést tartott politikai érdekegyeztető fó­rum megalakításáról. Ä kötetlen tanácskozáson részt vettek a Füg­getlen Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Magyar El­lenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Magyar Nők Országos Tanácsa, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Münnich Ferenc Társaság, vala­mint a Szakszervezetek Országos Tanácsa képviselői. Az eszmecse­réről nyilatkozatot tettek közzé. Ez hangoztatja: A tanácskozás felszólalói üdvö­zölték, időszerűnek tartották és tá­mogatásukról biztosították azt a törekvést, amely egy nemzeti ke­rékasztal jellegű fórum létrehozá­sára irányul. A többoldalú megbeszélésre az MSZMP tárgyalócsoportja 15 po­litikai, társadalmi szervezétnek juttatott el meghívást. Több szer­vezet az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőiként ^gja tárgyalások nem kielégítő előkészítésére hivat­kozva — nem fogadta el a meghí­vást. Az Új Márciusi Front és a Magyarországi Ifjúsági Szerveze­tek Országos Tanácsa külön meg­fontolások miatt maradt távol a megbeszélésről. m A hozzászólók nem osztották azt a véleményt, hogy az eszmecse­re előkészítése nem az előzetes egyeztetéseknek megfelelően tör­tént. Minden érintett szervezet egyenlő jogú partnerként, előfelté­telek nélküli, kötetlen többoldalú tárgyalásra kapott meghívást. Az április 8-ai megbeszélés célja éppen az érdemi tárgyalások megkezdé­séhez szükséges, közösen kialakí­tott feltételek megteremtése volt. A résztvevők sajnálattal állapítot­ták meg, hogy az önmagukat El­lenzéki Kerékasztalnak elnevezett szervezetek korábbi megnyilatko­zásaiktól eltérően,— amelyekben kiálltak a tárgyalások és a meg­KEVESEBB ERŐGEP FOGY A KECSKEMÉTI AGROKERNÉL Magánvállalkozók is vásárolhatnak MTZ traktort stíl m Hr • Ezekre az MTZ trakto­rokra mar csak az ablak­törlőket kell felszerelni. • A kombáj­nok olyan ter­jedelmes be­rendezések, hogy vasúton csak szétsze­relt állapotban lehet számta­ni. Ezeket az Agroker-tele- pen állítják össze értékesí­tés előtt. Felvételünkön Hegedős Gá­bor és Bár­sony Attila szerel össze egy NDK- gyártmánvú, E—514-es kombájnt. g M. mű# m, MJ IFIBBE Tavasz tájékán megnő a forgalom az Agrokereknél. A mezőgaz­dasági nagyüzemek és kistermelők többsége ilyenkor szerzi be új erő- és munkagépeit. Az utóbbi néhány esztendőben azonban érezhetően csökkent a kereslet. Mint ahogy azt Szalatnay József­től, a Kecskeméti Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat (ismertebb nevén: Agroker) szervizvezetőjétől megtudtuk: 5-6 évvel ezelőtt átlag 500-600 MTZ traktort adtak el évente. Az idén a jelek szerint jó, ha száz traktor gazdára talál. A szervizveze­tő ezt a piac telítettségével és a gazdaságok laposabb pénztárcájá­val magyarázza. Az állami gazdaságok, téeszek és szakszövetkezeteket tehát ke­vesebbet költenek gépekre, de nem így a kistermelők, Szalatnay József szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy január 1-jétől az új rendeletek lehetővé tették, hogy a magánvállalkozók harminc lóerősnél nagyobb teljesítményű gépeket vásárolhassanak. Az in­tézkedés máris érezteti hatását: az eddig elkelt 94 MTZ több mint felét kistermelők vették meg. (Folytatás a 2. oldalon) "■>mk egyezés szükségessége mellett — most módosították eddigi állás­pontjukat. A megjelent szervezetek képvi­selői egyértelműen megfogalmaz­ták, nem tartják célravezetőnek a nemzeti kerekasztal „kettévágá- sát”, mert az a társadalom megosz­tásához vezetne. Úgy vélik, csak a társadalom tényleges érdektagolt­ságát, eltérő értékorientációit és politikai sokszínűségét kifejező többoldalú tárgyalások vezetnek sikerre. Minden hozzászóló ki­emelte annak szükségességét, hogy közös megegyezéssel felül kell emelkedni a megbeszélés-sorozat­(Folytatás a 2. oldalon) Szovjet tengeralattjáró katasztrófája A norvég partoktól mintegy 500 j kilométerre a tengeren már csak egy vékony olajfolt jelzi, hol süly- lyedt el a szovjet tengeralattjáró. Á norvég tudósok méréseket vé­geztek a körzetben és nem észlelték nukleáris szivárgás jelét. A helyszínen -+■ nemzetközi vi- > zeken, Norvégia északi partjaitól mintegy 500 kilométerre — észlel­ték a hajót, amely eltűnt, majd két gumi mentőcsónakot láttak, amelyben emberek ültek. A tengeralattjáró segítségére szov­jet kereskedelmi hajók és repülőgé-, pék érkeztek. A norvég szóvivő el­mondta, hogy a Szovjetunió nem kért segítséget a mentéshez orszá­gától. „Megbízható forrásból tudjuk, hogy a tengeralattjáró atomreak­torát leállították, a körzetben su­gárfertőzés veszélye nem áll fenn” — hangsúlyozta az Izvesztyija szombati számának adott nyilat­kozatában Dmitrij Jazov szovjet védelmi miniszter. A Norvég- tenger semleges vizein pénteken szerencsétlenül járt szovjet tenger­alattjáró személyzetének eddig ki­mentett tagjai jelenleg egy szovjet hadihajó fedélzetén Murmanszk kikötője felé hajóznak — közölte Jazov. Nyilatkozata szerint áldo­zatokat is követelt a- tűzvész nyo­mán elsüllyedt atommeghajtású tengeralattjáró tragédiája, a halot­tak számát azonban nem. közölte. A norvég televízió katonai for­rásokra hivatkozva szombaton azt közölte, hogy a tengeralattjáró mintegy 100 tagú személyzetéből valószínűleg ötvenen-hatvanan veszthették életüket. A közlés azoknak a norvég pilótáknak a vé­leményén alapszik, akik negyed­órával a tengeralattjáró elsüllyedé­se után a helyszín fölött átrepültek és azon a 20-25 emberen kívül, akik egy mentöcsónakban ültek, másokat nem láttak. Egy norvég külügyi illetékes egyúttal cáfolta azt a korábbi információt, misze­rint az áldozatok száma mintegy 12. A tengeralattjáró elsüllyedésének történetét egyébként egy norvég közlemény az eddigiektől kissé elté­rően írta le. Eszerint nemcsak tűz ke­letkezett a hajó egyik részén, ami máshová is átterjedt, hanem a tova­terjedő tűz robbanást is okozott. A robbanás következtében a tenge­ralattjáró az oldalára fordult. A tűz keletkezése után háromnegyed órával vették a tengeralattjá­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents