Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-10 / 83. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 10. Szovjet tengeralattjáró katasztrófája (Folytatás az 1. oldalról) ró vészeiét és ekkor érkezett egy szov­jet repülő a helyszínre. A túlélők el-, hagyták a tengeralattjárót, amely süly-* lyedni kezdett. A baleset eddig ismeretessé vált rész­leteiről Jazov elmondta, hogy a tűz a tengeralattjáró hetedik kamrájában ke­letkezett és gyorsan átterjedt a hajótest többi részére is. A személyzet több órán keresztül igyekezett megfékezni a lángokat, de ez nem sikerült és a ten­geralattjáró elsüllyedt. A tragédia szín­helyére három óra múlva érkezett meg az első szovjet hajó, majd ezt több kö­vette. A katasztrófa körülményeinek ki­vizsgálására és a kialakult helyzet fel­mérésére a helyszínre szakértők utaz­tak. Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a mi­nisztertanács mély együttérzését fejezte ki a hajókatasztrófa következtében el­hunyt személyek családtagjainak. Gorbacsov szombaton üzenetben biztosította Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnököt arról, hogy a szovjet atom-tengeralattjáró pénteki katasztrófája után „kizárt a nukleáris robbanás vagy a radioaktív környezet­szennyezés veszélye”. A szovjet vezető ugyanerről telefonon tájékoztatta Margaret Thatcher brit kormányfőt, akitől alig néhány órával korábban vált el. A londoni szóvivő szerint Gor­bacsov hasonló értelmű üzenetet kül­dött George Bush amerikai elnöknek is. A londoni és a washingtoni kormány szóvivője részvétét fejezte ki a szovjet népnek. Brit lapok Gorbacsov látogatásáról A szovjet államfő 40 órás angliai látogatásának mérlegét megvonva a vezető brit lapok vasárnap a peresztrojka hazai és nemzetközi összefüggéseire vonatkozó mondanivalójában ragadják meg Mihail Gorbacsov „üzenetének” lényegét. Egybehangzóan kiemelik pénteken elhangzott beszédének azt a gondolatát, hogy a szovjet nép „rátette jövőjét és sorsát a peresztrojkára, amelytől nincs visszafordulás”. A liberális The Observer „Gorbacsov új világa” című vezércikkében méltatja a Szovjetunióban és világhelyzetben a „Gorbacsov előtti korszakhoz” képest bekövetkezett ha­talmas változásokat. A konzervatív kormányhoz közel álló The Sunday Telegraph áldását adja ugyan a peresztrojka hazai célkitűzéseire, de súlyos aggodalmait fejezi ki „semle­gességet és pacifizmust bátorító” nemzetközi kihatásai miatt. A The Sunday Times a peresztrojka hazai és nemzetközi vonatkozásait egyaránt ellenséges hangon kárhoztatja. „Bi­zonyítékot — nem dogmát” című vezércikkében hangoztat­ja: „Gorbacsov arról iparkodott meggyőzni a Nyugatot, hogy a peresztrojka nem pusztán foltozgatása a rendszer egyik-másik fogyatékosságának, hanem teljes generálozása. Csakhogy egy T modellű Ford teljes generálozás után sem lesz versenyképes a piacon a nyolcvanas évek termékeivel”. Az ultrakonzervatív ebből vonja le azt a végkövetkeztetését, hogy a Nyugatnak nem lenne szabad „aládúcolnia egy olyan rendszert, amely rászolgál, hogy összeomolják saját ellent­mondásainak súlya alatt.” A The Sunday Telegraph ugyanakkor helyeslőén nyugtáz­za, hogy Thatcher asszony nem tett semmiféle engedményt „Nyugat-Európa nukleáris védelme” tekintetében. A nyuga­ti vezetők közül eddig egyedül Thatcher asszony állt teljesén szilárdan a sarkára ebben a sorsdöntő kérdésben. Remél­nünk kell, hogy mozdíthatatlan szilárdsága Bush elnölcöt is ugyanerre fogja bátorítani” írja a lap. A The Observer viszont úgy vélekedik, hogy a NATO nem folytathatja úgy az ügyeit, amint azt a BG-korszakban (vagyis: a Gorbacsov előtti korszakban) tette. Thatcher asz- szonynak és mindazoknak, akik a hidegháború gyakorlóte­rén tanultak menetelni, most újfajta regulát kell megtanult­ok. Nagyon sok intelligens és általában jószándékú férfit és nőt ejtett csapdájába a fegyverkezési verseny logikája. Ideje ebből kitömi és elfogadni, hogy Gorbacsov valóban új játék- szabályok kialakítására törekszik és ez a mi előnyünkre is válik. Halálos áldozatok \ Grúziában a nemzetiségi zavargások nyomán Tizenhat halálos áldozatot és körülbelül száz sebesültet követelt vasárnapra virradóra az az összecsapás, amely Tbiliszi középpontjá­ban tö^t ki a tüntetők és a karhatalom között.— jelentette az AFP francia hírügynökség a gróz televízió adásérahiíatkozva. Az adásról helyi Iákosok számoltak be az ARF-neKJ ^ áfthíiffaiegerősítette a Reuter, valamint a Grúzinform helyi hírszolgálati iroda egyik alkal­mazottjának közlése alapján gl- az AP amerikai hírügynökség is. A Reuter részleteket is közöl a televíziós közleményből: eszerint az összecsapások vasárnap hajnalban robbantak ki a városközpontban lévő kormányzati épület előtt, ahol mintegy nyolcezren gyűltek össze, közülük jó néhányan késekkel felfegyverkezve. A tömeg figyelmen kívül hagyta a szétosztásra sürgető felszólításokat, s rátámadt a karha­talmi erőkre, akik a jelentések szerint nem használták a fegyvereiket. Az idézett közlemény megemlíti, hogy a halottak között polgári sze­mélyek és katonák egyaránt vannak, a sebesültek többsége viszont karhatalmista. A televízió szerint egyébként a tüntetők tömeghisztéri­áját „provokátorok” és „szovjetellenes elemek” ösztönözték. A Tbilisziben néhány napja kialakult feszült légkör enyhítésének lehetőségéről, a köztársaság kommunistáinak feladatairól volt szó azon a grúziai pártaktíván, amelyet szombaton tartottak Tbilisziben. Az összejövetelen felszólalt Dzsumber Patiasvili, a Grúz KP KB első titkára. Az aktíva megerősítette, hogy Grúzia továbbra is szuverén, szocialista köztársaság marad, a szovjet .népek családjának részeként. A hétvégén találkozót tartottak a köztársaság vezetői, valamint a humán és műszaki értelmiség, a minisztériumok, főhatóságok, okta­tási intézmények és a helyi sajtó képviselőinek részvételével. Az értel­miségi felszólalók a Tbilisziben zajló akciók kapcsán arról az aggo­dalmukról szóltak, hogy a tüntetések veszélyes méreteket öltöttek. Bírálták a sajtót is, amely nem mutatott kellő aktivitást az események megvilágításában. Az Izvesztyija jelentéséből kitűnik; hogy a tbiliszi rendezvényeken követelik a nemzetiségi viszályt' szítók szigorú megbüntetését és sür­getik a köztársaság területi egységének megerősítését. A jelentések szerint a megmozdulásokon a józan hangokba belevegyülnek szélső­séges, szovjetellenes és szocializmusellenes hangok is. A Duna-mozgalmak felhívása Felhívunk mindenkit, aki egyetért az építkezések felfüggesztésével és a nép­szavazás kiírásával, elmúlt 18 éves és nem áll a jogait korlátozó büntetés ha­tálya alatt, továbbá nem írt még alá sehol az országban népszavazást kérő aláírásgyűjtő ívet, írja le a népszavazási kérelem alábbi szövegét (ugyanez van az ívekre nyomtatva), írja alá olvasha­tóan a nevét, a foglalkozását, irányító­számmal az állandó lakcímét, és küldje el az aláírt szöveget nekünk. Ki-ki ma­ga is aláírásgyűjtő aktivistává válhat, ha a leírt szöveget másokkal is aláírat­ja, de legyen rá figyelemmel: csak az olyan aláírás érvényes, amelyet valaki saját kezűleg, a szöveget elolvasva, kényszerítés nélkül és önként írt alá, ugyanolyan felelősen és komolyan, ahogy majd a népszavazási szavazócé­dulát fogja kitölteni. Az elküldött leveleket, aláírásgyűjtő íveket a parlamentnek fogjuk bemutatni, majd az Országos Levéltárba kerülnek. Szó szerint az alábbi szöveget kell leírni és aláírni: Az Országgyűlés 1988. október 7-ei szavazása meggyőződésünk szerint nem tükrözte áz ország lakosságának az akaratát. Ezért alulírottak megfele­lően előkészített, társadalmilag ellenőr­zött népszavazást követelünk a viseg­rád—nagymarosi vízlépcső ügyében. Követeljük a népszavazásig az építke­zések felfüggesztését. Természetesen megírhatja nekünk ki-ki részletesen is a véleményét, érvel­het, vitatkozhat velünk. De kérünk mindenkit: ami a fentitől eltérő szöve­gű mondanivalója van, azt mind írja külön papírra, mert a népszavazáské­rés szövege csak úgy leírva és aláírva érvényes, ahogy a fenti bekezdésben áll. Cím: Páska Csaba, 1525 Budapest 114, postafiók 309. A borítékra kérjük ráírni: Nemzeti összefogással a Duná­ért! Magánvállalkozók is vásárolhatnak MTZ traktort (Folytatás az 1. oldalról) Az év eleje és a tavaszi hónapok a kecskeméti Agroker-szerviz dol­gozóinak sok munkát ad, hiszen a megyeszékhelyi és a baja—mátéhá- ' za-pusztai telepen eladásra kerülő gépeket értékesítés előtt fel kell ké­szíteniük. Van tennivalójuk bőven, hiszen hazánkban jóval szigorúb­bak a műszaki, munkavédelmi és közlekedésbiztonsági előírások, mint a gyártó KGST-országökban. A felkészítéshez hozzátartozik az úgynevezett nullszerviz elvégzé­se is. Ennek serán egyebek mellett ellenőrizniük kell a különböző ke­nőanyagok mennyiségét, de Tél- adatuk például a szállítás közben történt kisebb sérülések javítása is. A mezőgazdasági üzemekben április végén és májusban tartják a tavaszi szemlét, amikor ellenőrzik a nyári betakarítás gépeit. Ekkorra megvásárolják a szükséges új kom­bájnokat. A kecskeméti Agroker- hez az idén eddig 5 kombájnra fu­tott be megrendelés és négy gazda­ság jelezte vásárlási szándékát. A szerviz szakemberei éppen most láttak hozzá a betakarítógépek előkészítéséhez. G. B. Az MSZMP-tagok Bács-Kiskun megyei, reformkörének véleménye a platformszabadságról A modem politikai párttá válás ér­dekében egyetértünk a platformsza­badsággal és elkerülhetetlenül szüksé­gesnek tartjuk ennek működtetését. Ugyanakkor zavaró korlátozásnak tartjuk az alábbiakat: * a tartalmi határokra vonatkozó megkötések közül a pártprogramra, kongresszusi határozatokra és a szer­vezeti szabályzatra való kategorikus utalást,- a testületi tagokra vonatkozó megkötöttségeket, — a független pártbíróságok, illetve ilyen jellegű külön szervek döntési kompetenciájának bevezetését, illetve kizárólagosságát, — a kisebbségi jogok bármilyen jel­legű visszaszorítását, illetve diszkredF tálását. A demokratikus működés kiteljese­déséhez pártunkban ezzel párhuzamo­san sok egyéb eszközt és módszert is újra kell gondolni, hogy az MSZMP Kiskunfélegyházán is megalakult az MSZMP-tagok reformköre. Hogy mi­ért és milyen tervekkel jött létre, azt a szervezők alábbi nyilatkozatából tud­hatjuk meg. Kelet-Európábán, az úgynevezett lé­tező szocializmus országaiban struktu­rális válság van mélyülőben. Ez a vál­ság csak radikális és komplex refor­mokkal küzdhető le. Történelmi fel­adat a sztálini modell képződményei­nek felszámolása. A gazdaságot, a poli­tikát, a társadalom más-szféráit 3 és magát a szocialista gondolatét is — visszafordíthatatlanul ki kell szabadí­tani a bürokratikus mechanizmusok fogságából! Egyszerre van szükség: világos fel­zárkózási stratégiára, a világgazdaság­ba való visszaintegrálódásra (ezen be­lül elsősorban egy végre már működő­képes piacra, a „túltagadött” polgári értékek visszaemelésére); a szocialista mozgalom minden érvényes értékét is felvállaló, újrafelfedező politikai-ideo­lógiai reformra; valamint a politikai intézményrendszer olyan reformjára, mely teret ad az egyének és közösségek autonómiájának és természetesnek te­kinti a többpártrendszert. teljes tevékenységére hatással legyen. Ezek közül kiemelt kérdéseknek tart­juk: „ — a szerveződési alapelveket, kezde­ményezéseket, benne a pártértekezle­tek, -kongresszusok és az irányítási me­chanizmus rendjét, horizontális struk­túrák kialakítását, — a demokratikus centralizmus ér­telmezését, — a pártválasztások mechanizmu-. sát, — a környezettel való kapcsolato­kat, benne a párthatáskörök rendsze­rét. A megváltozott aktuális politikai helyzet miatt, valamint a reformfolya­matok és a platformszabadság kibon­takozása érdekében az MSZMP-n be­lül elengedhetetlenül szükséges aktív politizáló közösségek, új szervezeti fó­rumok, formák és horizontális struktú­rák kialakítása is. Társadalmunkban ma válsághangu­lat uralkodik! Sokrétű önszerveződés erősödött fel. Sokak keserűsége, ta­nácstalansága még nem öltött politikai formát. A politika megméretés, a nyil­vános, tisztázó viták hiánya miatt sok követelés félrevisz, vagy épp a meglévő struktúrát konzerválja. A végiggondolt reformkoncepció hiánya, valamint szé­les rétegek elégedetlensége, radikaliz­musa tápot adhat „rendteremtő” refle­xek feléledéséhez éppúgy, mint a bé­nultság és a felszínes kapkodó gyógy­módok állandósulásához. Az utóbbi évtizedekben a párton be­lül — történetileg változó tartalommal —jelen volt a reformgondolat és szán­dék. Ugyanakkor ezek az elképzelések nem tudtak szerves koncepcióvá össze­kapcsolódni, a párton belül többségi politikai erővé válni. Ezért az egyes reformlépések által elindított folyama­tok újra és újra lefékeződtek, visszafor­dultak. Úgy látjuk, hogy a májusi párt­értekezlet utáni helyzet egyszerre mu­tatja a reformelképzelések valóraváltá- sának növekvő lehetőségét, másrészt a nehézkes előrehaladás miatt a határo­zott lépések Szükségességét. Nem en­A vita során sokoldalú megközelítés­ben vetődtek még fel olyan lényeges kérdések — melyek további sürgős tisztázó lépéseket is igényelnek—mint: — esetleges rendkívüli kongresszus összehívásának indokoltsága, —pártprogram, választási program, valamint ezek párton és társadalmon belüli hitelességének esélyei, — az MSZMP-n belül létező áramla­tok és irányzatok, ' — a platform- és frakciószervezés határvonalai, — a rendszerszemléletű gondolko­dás és cselekvés dominanciájának elé­rése a párt ejgész működésében, • — a munkahelyi és lakóhelyi szerve­ződés módozatai, a lakóterületi és más jellegű szerveződési formák felé törté­nő átmenet időtávja és módszerei. MSZMP-tagok Bács-Kiskun megyei reformkoré . Kecskemét gedhető meg, hogy a visszarendeződés erői a pártot ismét eszközül használ­hassák! Ha a reformelkötelezett párttagok továbbra is csak atomizáltan, ä helyi ( I hierarchiák függvényében politizálnak, biztosra vehető a reform veresége, a válság mélyülése. Ma olyan „reformszocialistákra” van szükség, akik nem csupán „bát­rat”, de kritikusan értékelik a múltat, benne saját korábbi tevékenységüket, sürgetik a gyakorlati reformlépések egymásba kapcsolódó sorozatát, és 1 küzdenek a reformértékű változtatáso­kért saját szűkebb közösségükben. A reformkor a párton belüli hori­zontális kapcsolatokat és a mozgalmi jelleget erősítő politizáló-vitatkozó fó­rum lesz. Öntevékenyen, a pártappará- I tustól függetlenül, tehát nem bizottság­ként működik. Célja a reformelgondo­lások összegyűjtése, felerősítése, a dön­tések befolyásolása, másrészt bekap­csolódás a társadalomban megindult élénk politizálási folyamatokba. Élni kívánunk véleményünk és javaslataink nyilvánosságra hozásának lehetőségé- I vei is. Változások a gyógyszer­forgalmazásban ;n- • V ■ - II (Folytatás az 1. oldalról) 11 ■ ; . ■ I .. -j nasz merült fel. így például május l-jé- től egyes reumagyógyszerekért (Volta­ren, Hotemin, Naprosyn) az eddigi térítési díj felét fizetik a betegek. Jóval olcsóbbak lesznek a receptre kapható aranyérkúpok. Lehetőség Jesz a Tren­tal és áz Agapurin térítésmentes rende­lésére, s ezeket nemcsak a perifériás érszűkületben szenvedők, hanem az agyi, valamint a szem- és fülvérkerin- gési zavarokkal küszködök is kaphat­ják. A fekélybetegség kezelésére haszná­latos drága Ulceran akut fekély esetén hat hétig térítésmentesen rendelhető majd, s nemcsak az idősek juthatnak így hozzá, hanem mindenki. Ezeken kívül még más, sokakat érintő gyógy­szereket átsorolnak kedvezőbb támo­gatási kategóriába. E változtatások a társadalombiztosításnál mintegy 300 millió forint többletkiadást jelentenek. A gyógyszersegély-kérelmek elbírá­lásánál eltörlik a tartásra kötelezett hozzátartozók körülményeinek vizsgá­latát. Az ingyenes gyógyszer- és gyógyá­szati segédeszköz-ellátására jogosultak =- vagyis a közgyógyellátottak — kö­rét kiterjesztik a rokkantsági járadéko­sokra és azokra a beteg gyermekekre, akik után szüleik emelt szintű családi pótlékban részesülnek. Méltányossági1 alapon közgyógyellátásra jogosító iga­zolványt kérhetnek a rossz szociális helyzetben lévők, akiknek jelentős a havi gyógyszerköltségük. Ez egyaránt vonatkozik a nyugdíjasokra és a fiatal nagycsaládosokra, s mintegy 200 ezer személyt érint. Az ingyenes gyógyszerellátás bővü­lése miatt a társadalombiztosítás gyógyszerkiadásai várhatóan 500-600 millió forinttal nőnek. A január 9-én bevezetett új térítésidíj-emeléssel a la­kosság gyógyszerköltsége idén mintegy 2 milliárd forinttal emelkedett volna. Az életbe lépő módosításokkal majd­nem a felére csökken ez az- összeg. A miniszteri biztos leszögezte: e mó­dosításokat újabb feszültségcsökkentő intézkedések követik, kidolgozásukon jelenleg dolgoznak. Gondolkoznak azon is, miként Tehetne mérsékelni az orvosok vényírási terheit. (MTI) Nemzeti kerekasztal- előkészítő megbeszélés (Folytatás az 1. oldalról) tál kapcsolatban felmerült nehézsége­ken. Ennek érdekében a tanácskozás résztvevői továbbra is várják az ország sorsáért felelősséget vállaló politikai szervezetek csatlakozását, az egyeztető fórum előkészítését szolgáló tárgyalá­sokhoz. A tárgyaló felek a politikai érdek­egyeztető fórum létrehozásával és munkájával kapcsolatban a következő­ket tervezik: — Árra kell törekedni, hogy a fórum résztvevőinek köre a lehető legszéle­sebb módon reprezentálja a társada­lom politikai és érdektagoltságát. Erő­feszítéseket kell tenni annak érdeké­ben, hogy valamennyi felelős politikai tényező részese legyen a nemzeti össze­fogásnak. Egyetértettek abban, hogy a politikai érdekegyeztető fórum ne vál­laljon közjogi funkciót. ■g- Három nagy témakör megtárgya­lását javasolják a fórumnak. Egyrészt a politikai rendszer átalakításának idő­szerű kérdéseit és a reformfolyamat fel- gyorsításának tennivalóit tűzzék napi­rendre, kiemelten: az alkotmányozási folyamattal, a párttörvénnyel és a vá­lasztások előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Másrészt a gazdaság és a szociálpolitika egymással összefüggő problémáit ajánljak megvitatásra. Har­madrészt a legszélesebb értelemben vett kulturális élet és szellemi szféra fejlesztésével kapcsolatos témákat kí­vánják megtárgyalni. Megállapodtak a tanácskozás menetrendjének főbb elveiben és a döntéshozatal módjában. A munka nyilvános plenáris ülésen és zártkörű munkabizottsági megbeszélések kere­tében zajlik. A döntéseket a konszen­zus elvének 'figyelembevétélével hoz­zák. Ez módot ad arra, hogy a külön­véleményeket is rögzíteni lehessen. Egyetértettek abban, hogy a fórum működtetéséhez elengedhetetlen tár­gyi, technikai feltételekről közösen gondoskodnak. Az előkészítő tanácskozáson részt vevő politikai, társadalmi szervezetek képviselői fontosnak tartják, hogy mi­nél hamarabb meginduljon az érdemi tanácskozás, az egyeztetőmunka a nemzetet sújtó gazdasági, politikai és erkölcsi válság leküzdése érdekében. (MTI) A KISZ Bács-Kiskun megyei küldöttgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak a második napirendi pont keretében formáltak véleményt a KISZ jogutódjának együttműködési szabályzatáról. Ennek kapcsán a me­gyei küldöttgyűlés keretszabály megal­kotása mellett voksolt, melyen túl min­den tagszervezetnek saját alapszabályt kell kidolgoznia. A jogutód szervezet nevét nem sike­rült a küldöttgyűlésnek meghatároz­nia. Amiben mégis egyességre jutottak, hogy a név tükrözze a szerveiét világ­nézeti hovatartozását, programját, cél­ját, valamint a szervezet felépítését. így alkotóelemként szeretnék látni a „szo­cializmus”, az „ifjúsági” és az „önálló szervezetek szövetsége” szavakat. Ami pedig a tagsági viszonyt illeti, tagjaik több szervezethez való tartozásának le­hetőségét semmiképp sem kívánják el­vetni. A küldöttgyűlésen utolsó napirendi pontként a választásokról tárgyaltak. Döntöttek abban, hogy a területi szö­vetségekhez csatlakozó szervezeti egy­ségek egy-egy főt delegálhatnak az ide­iglenes intézőbizottságba. Ebben a me­gyei úttörőelnökség, valamint a megyei KISZ eddigi két titkára kapott helyet. Az ideiglenes intézőbizottság feladata a május 20-ai küldöttgyűlés előkészíté­se, mely időpont egyben feloszlásának és a végleges vezetőség megválasztásá­nak ideje is. A küldöttgyűlés az ideigle­nes intézőbizottság elnökének Molnár Mihályt választotta meg. A megyei küldöttgyűlés javaslatait a tizennyolc Bács-Kiskun megyei kong­resszusi küldött képviseli majd az or­szágos plénum előtt, az április 21—23- ai XII. kongresszuson, Budapesten. G. T. T. Reformkor Kiskunfélegyházán

Next

/
Thumbnails
Contents