Petőfi Népe, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1989. április 8. Vegyes vállalat vésők gyártására Növekvő export Kecskemétről Az aláírás előzményei — Egy volt szerszámműhelyt alakí­tunk át és újítunk fel — tájékoztat Var­ga József, aki jelenleg kettős funkciót lát el: egyrészt továbbra is vezetője a Reszelőgyárnak, másrészt őt nevezték ki a Minov Szerszám Kft. ügyvezető igazgatójának. Miként jött létre a vegyes vállalat; ■ mik voltak az előzmények? Erről ér­deklődtünk tőle először. — A nyolcvanas évek elején még alapvetően hazai piacra készítettünk kézi szerszámokat — válaszol az igaz­gató. -— Tudtuk, hogy ha tovább aka­runk fejlődni — és akartunk —, ki kell jutnunk termékeinkkel külföldre. Ka­póra jött, hogy ’82-ben az Interág a lichtensteini Hilti-cég megbízásából magyarországi gyártót keresett gépi betonvésők készítésére. Mi vállalkoz­tunk erre a feladatra. A Kéziszerszámgyár határozottan, gyorsan döntött, nem kis kockázatot ' vállalva ezzel, hiszen a világhírű cég magasra tette a mércét. A kecskeméti üzem kollektívája képes volt megfelelni a szigorú minőségi követelményeknek : mind a mintagyártás, mind a „null­széria” kedvező fogadtatásra talált. Ennek alapján ’83-ban már kaptak is a Hiltitől éves rendelést kisebb mennyi­ségben, négy vésőtípusra. Mivel ez a szállítmány is jelesre vizsgázott, most már ötéves együttműködési szerződést köthettek a partnerek. Időközben a Kéziszerszámgyár kecs­keméti gyáregysége igazi profivá vált a gépi betonvésők gyártásában. Hagyo­mányos partnerük mellett egyre több nyugat-európai neves céggel kerültek kapcsolatba. Megrendelőik között ott találhatjuk az ÁEG-t, a Bosch-t, a Mannes-Mannt, a Kangót. Ezután már nem volt meglepő, hogy a Hilti ’87-ben felvetette a vegyes vállalat ala­pításának gondolatát. — Ez egybeesett elképzeléseinkkel — mutat rá Varga József —, hiszen egyértelművé vált, hogy cégünk ebben a tőkehiányos időszakban képtelen to­vábblépni. A döntés tehát megszüle­tett, s hozzákezdtünk a vegyes vállalat alapításához — vállalva ennek jogi és bürokratikus útvesztőit. Magát az alá­írást két éves előkészítő munka előzte meg. Aprólékosan tisztázni kellett min­dent, Mázén a Hilti korábban még so­hasem kötött ilyen jellegű szerződést szocialista vállalattal. Végül 1989. már­ciusában aláírták a dokumentumot, amely egyebek mellett tartalmazza, hogy la vállalat 45 millió forint törzstő­kével indul. Ebből 51 százalékkal ré­szesedik a Hilti, 40 százalékkal a Kézi- . szerszámgyár, míg az Interág 9 százalé­kot mondhat magáénak. Kik a partnerek? A résztvevők közül a Kéziszerszám­gyárról már szóltunk. Most ismerked­jünk meg röviden a másik két tulajdo- nossal is. ■ , A Hilti 1941-ben alakult családi vál­lalkozásként a lichtensteini Schaan községben. Az azóta eltelt időszak alatt világhírű konszernné fejlődött. Napja­inkban 9 ezer alkalmazottat foglalkoz­tatnak és több, mint kétmilliárd svájci frankra rúg éves forgalmuk. Jelenleg 80 országban rendelkeznek saját piaci szervezettel. Fejlődési dinamikájukra jellemző, hogy évente 40 millió frankot költenek fejlesztésekre. • A képen látható prog­ramvezérelt esztergagép átkerül az új üzembe a töb­bi, az újonnan érkezők közé. 9 A régi sizer- számmfihely újjászületik a jánoshalmi ÉPISZ dolgo­zóinak mun­kája során. Az Interág (S Magyarországon első­ként — húsz évvel ezelőtt lépett üzleti kapcsolatba a Hiltivel. Jelenleg ők for­galmazzák hazánkban a világcég gépe­it, s az ő irányításukkal történik e be­rendezések szervize. Az Interág keres­kedelmi partnerként társult a vállalko­zásba. Feladatuk lesz a külföldi szállí­tások és az exportüzletkötések bonyolí­tása. Nem fognak unatkozni, Mszen a Minov Szerszám Kft. termékeinek 95 . százaléka tőkés exportra kerül. De térjünk vissza.Kecskemétre, a va­laha volt szerszámműhelyekhez, amin jelenleg a Jánoshalmi Bácska Építőipa­ri Szövetkezet szakemberei dolgoznak. Nem lazíthatnak, mert áprilisban be kell fejezniük a belső munkálatokat.1 A gépek ugyanis folyamatosan érkez­nek és májusban már hozzálátnak a csarnok betelepítéséhez, p&lr& Ha minden a részletes ütemterv szerint megy — mondja az igazgató —Júliusban megkezdődhet a termelés. Környezetbarát edzés Gépi betonvésőket fognak gyártani, de úgy, hogy a jelenlegi termelékenysé­get rövid idő alatt a másfélszeresére felfuttatják. A Reszelőgyámak eddig is a vésőgyártó sora volt a legkorszerűbb, ,ám a Hilti jóvoltából most újabb ko­moly, programvezéreit forgácsoló gé­pekhez jutnak. Ezek segítségével jövőre már 150 ezer, 1990-ben pedig (ha a piac is kedvez) 300 ezer gépi bbtonvésőt gyárthatnak. .Később akár újabb 100 ezerrel is képesek lesznek „megfejelni” ezt a mennyiséget. — Ezzel már a jövőre is utaltunk — mutat rá Varga József..— Ám ha a holnapról beszélünk, szólnunk kell a nyereségről is, Mszen ez döntő szem­pont egy ilyen vállalkozásnál. Nem ti­tok : a tervezett nyereségszintünk 25—c 30 százalék. Ezt bizony ipari üzemeink zöme megirigyelhetné, gondolja magában a krónikás, ám nem ábrándozhat sokáig, mert az igazgató lendületesen sorolja a vegyes vállalat első ötesztendős 'fejlesz­tési tervét. Bag A vésőgyártás csupán a kezdet lenne. A forgácsolást tovább fejlesztve alkatrészeket "készítünk majd a Hilti ütvefúróihoz. Ebben a fejlesztési ütem­ben szerepel az úgynevezett sófürdős edzés kiváltása egy környezetbarát, tel­jesen automatizált indukciós edzési el­járással, amelynek kifejlesztését a Hilti ÁG. teljes egészében magára vállalja. Új üzem születik napjainkban'a Re­szelőgyár kerítésén belül, amelyet a be­hozott tőke, a korszerű technológia tesz majd gazdaggá. És persze az a szer­vezettség, gondolkodásmód, ami nagy- gyá tette a Hiltit. Remélhetőleg él majd a lehetőséggel a Kézjszerszámgyár is és hasznosítja ezeket az ismereteket. Gaál Béla Növekedett a termelés, csökkent a nyereség Vegyes vállalat alapítását jelentették be azon a sajtótájékoztatón, amelyet március 17-én tartottak Budapesten, a Hotel Ramadában. A kecskeméti székhelyű Minov Szerszám Kft-t a világhírű HILTI AG, a Kéziszerszámgyár és az Interág hívta életre. Anyagi nehézségektől, válságoktól terhes gazdaságunknak nagyszüksége van a külföldi tőke bevonására. Épp ezért örömteli, hogy napjainkban egyre gyakoríabbak a vegyes vállalatok létrehozásáról szóló híradások: Ám az eddigi tapasztalatok azt mutatják: e cégek töbsége nem termelési, hanem elsősorban kereskedelmi tevékenységre alakult. A Minov Szerszám Kft. termelővállalat lesz. Ráadásul olyan, amelyik a hazai alapanyagból gyártott gépi betonvésőinek 95 százalékát tőkés exportra szállítja! A megállapodás tehát megszületett a partnerek között, és már folyik az üzem kialakítása a kecskeméti gyár területén. Az ipari szövetkezetek teljesítményét is gátolják a szabályozók A szövetkezéteknek — közülük is különösen a kisvállalkozásoknak —^ a szabályozók valamivel kedvezőbb fel­tételeket teremtenek a működéshez, mint ä vállalatoknak. Nem kis részben ennek tudható be, hogy a szövetkezeti ipar múlt évi eredményei is jobbak az átlagosnál. (Az „is” szó ebben az eset­ben arra utal, hogy így volt ez már az előző években is.)> A korábbi helyze­tükhöz viszonyítva azonban a szövet­kezetek tavaly nehezebb körülmények között dolgoztak. Ez a tendencia az idén tovább erősödik. Bács-Kiskun megye ipari szövetke­zetei 1988-ban az előző évihezx képest csaknem 12 százalékkal növelték ter­melésüket, amelynek értéke megközelí­ti az 5,5 milliárd forintot. Ezen belül a hagyományos formában gazdálkodók nyolc, a kisszövetkezetek és leányválla­latok 17 százalékos növekményt értek el. Érdekképviseleti szervezetük, a Ki- szöv tagjai sorába 89 szövetkezet tarto­zik, többségük (64) kisszövetkezeti for­mában működik. Az idén újabb hagyo­mányos szövetkezetek alakultak (ala­kulnak) át, mivel a kisvállalkozásokra vonatkozó jogszabályok nagyobb ön­állóságot engednek a gazdálkodásban. Abból, hogy tavaly növekedett a ter­melés, értékesítés, logikusan következ­Fő szempont a jövedelmezőség Napjainkban egyre többet beszélünk a szerkezetátalakításokról, veszteséges .tevékenységek felszámolásáról. A me­zőgazdasági üzemek feladata nem könnyű ezen a téren, hiszen a termő­föld, az időjárás erősen meghatározza tevékenységi lehetőségeikét. Ennek el­lenére jónéhány példa van arra, hogy a mezőgazdasági üzemek is átalakítják szerkezetüket. A Tataházi Petőfi Termelőszövetke­zetben a már hat éve tartó aszály és a magas kamatok arra ösztönözték a ve­zetőséget, hogy átalakítsák a növény­termesztés vetésszerkezetét. Eddig 1400 hektáron termeltek takarmány- kukoricát, amelyet ötszáz hektárral csökkentettek. így csak saját állatállo­mányuk szükségletét termelik meg.. Hogy minél rövidebb ideig legyen szükség a Mtelre (a magas kamatok miatt) a nyári növényeket részesítik előnyben. Jelentősen megnövelték az étkezési szárazboTSÓ és az étkezési zab vetésterületeket. E két növény magja csaknem 500 hektáron került a talajba. Kalászosok közül az étkezési búza és az őszi árpa területét is növelték. A szárazságtűrő napraforgó mellett a már régóta termesztett cukorrépa és a közelmúltban kipróbált új növényük, a szója szerepel a szántóföldi növények között. Ez utóbbi növényt saját üzemükben, új eljárással hőkezelik, s a kistermelők részére is hozzáférhetővé válik, 20, il­letve 50 kilogramm8s«kiszerelésben. A telephelyüktől távoleső, ezért nagyüzemileg gazdaságosan nem mű­velhető szántóterület egy részét zárt kertté nyilvánították. Óalmás térségé­ben megkezdték a föld értékesítését is. Mivel a Tataházi Petőű elsősorban állattenyésztő gazdaság, ennek az ága­zatnak a korszerűsítéséről sem monda­nak le. Tavaly megkezdték a sertésállo­mány cseréjét, s ezután KAHYB-ot tartanak. Ezzel párhuzamosan végzik a „hármas mentesítést’’ is, a kistermelők részére ugyancsak ilyen állományt he­lyeznek ki. Az elmúlt évben 12 millió forintos beruházással felújítottak egy telepet, ahol tenyészkanok nevelését kezdték meg. A sertéstelepeken lassan befejeződik a felújítás, korszerűsítés. Új munkahelyeket is létrehozott a szövetkezet. Mátételkén varrodát léte­sítettek a Szegedi Ruhagyár Bácsalmá­si Gyárával közösen. Szintén kooperá­cióban, a Bácshússal az elmúlt évben egy csontozóüzemet alakítottak ki. E két munkahelyen csaknem ötven dol­gozót tudnak foglalkoztatm. Juhász Jenő Éjszakai szolgálat A meglepetéstől először szóhoz sem' tudtak jutni, amikor á gyárból [— ahonnan mindketten már néhány éve nyugdíjba mentek — felhívták őket és megkérdezték: volna-e kedvük égy hétre elmenni a vállalati üdülőbe, mert most eppen van egy üres szo­ba... de a beutaló holijaputántól szól. Csak néhány másodpercig tana­kodtak, aztán azt felelték: köszönjük, elmegyünk! Amikor az asszony letette a kagy­lót, csak akkor ocsúdtak: és mi lesz Cézárral? Hiszen már hónapok óta miatta mondanak le minden megM- vást, utazást, moziba se mennek, mert nincs szívük egyedül hagyni kedves társukat, a már-már tizenkét eszten­dős, alig jártányi erejű, beteg, öreg kutyát. ■.r.'r-T Szó sem lehet róla, hogy le­mondjátok a váratlan beütalót! fel­hangzott a telefonban asszonylányuk ellentmondást nem tűrő hangja. — Van még tavalyról szabadságom, Tibi úgyis elutazik két nap múlva vidékre,. a gyerek pedig Rozi nagymamánál van, de Mszen tudjátok ... Csak cso­magoljatok, én majd odaköltözöm hozzátok, |s vigyázok Cézárra. Szinte lopva készülődtek. Maguk­nak sem merték bevallani, de attól féltek: Cézár megérzi, hogy magára hagyják, s talán ettől az elválástól de nem, erre nem is szabad gondol­ni! Jutka nagyon gondosan vigyáz majd rá, Mszen éppúgy szereti, mint ők.. Elutaztak. Az egy 'hét elrepült. Amikor hazaérkeztek, Jutka mar az utcán várta őket, a boldogan izgő- mozgó Cézár társaságában. A lányu­kon nem vettek észre változást, de a kutya mintha megfiatalodott volna: fáradt, homályos szeme most ismét a régi, mindenre figyelő, éber fényben csillogott. Jutka megvakargatta Cé­zár fuletövét, és a szüleihez fordult : —Köszönjétek meg neki, hogy még itt vagyok! Nem én vigyáztam rá, el­lenkezőleg ... — s még a kapuban el­mesélte a,történetet: — A negyedik éj­szaka is úgy kezdődött, mint a többi. Nagyon fáradt voltam, rögtön elalud­tam. Hirtelen arra ébredtem, hogy Cé­zár a takarómat kapargálja, és halkan nyüszít. Felkeltem, friss vizet adtam neki, de nem itta. Újra lefeküdtem. Cé­zár ide-oda botorkált a szoba és a konyha között, s a fejével bökdöste a kezemet. Hagytam. Kisvártatva mo­rogni kezdett. Nagyon mérges lettem, csitítani próbáltam, de nem tágított, amíg ki nem vezetett a konyhába. Éhes a kisöreg, gondoltam, de a tálja tele volt. Megint aludni próbáltam. Ekkor Cézár a két első lábával rátenyerelt az ágyra, s egyre vésgóslóbban morogva lehúzta rólam a takarót! Magam sem értem, hogyan volt hozzá ereje, de a ta­karót kihúzta a konyhába, s a gáztűz­hely előtt megtorpanva végigfeküdt rajta. Ekkor már én is éreztem a szivár­gó gáz szagát... Gyorsan ablakot nyitottam, lezártam a főcsapot. Ez tör­tént ... A gázosok azt mondták, hogy nagy szerencsém van, örökre elalud­hattam volna ... És ti még azt mond- tátok, hogy én vigyázzak Cézárf a! Hü nék, hogy több nyereséget értek el,- mint az előző esátendőben, Ez azonban messzemenően nem így van. Előre tud­va, hogy a központi elvonások és a termelés költségei növekedni fognak 1988-ban, a szövetkezetek már eleve 30-35 százalékos nyereségcsökkenéssel számoltak. S most eredményként érté­kelhetik, hogy csak 20 százalékkal ma­radtak el az 1987. évi nyereségtől! Veszteséges négy szövetkezet lett. Kö­zülük a'Kecskeméti Pásztortűz, a Kis­kőrösi Expressz és a Bajai Agrotefszi kisszövetkezeteket fejszámolták, a kecskeméti cipőiparban megpróbálják kigazdálkodni a hiányt. Megyénkben több mint 30 ipari szö­vetkezet értékesíti termékeit külföldön. Az átlagot jóval meghaladva növelték tőkés exportjukat., ami 34 százalékkal volt több az előző évinél. A 90Q millió forint értékű összes exportjuk kéthar­madáért a megrendelők keményvalutá­val fizettek. Húsz százalékkal növeke-, dett a rubelelszámolású értékesítés Bács-Kiskun szövetkezeti iparában, ez egyedül a kisszövetkezeteknek köszön­hető. Közülük is elsősorban a Kecske­méti Ezermesternek, itt 77 millió fo­rinttal volt több a szocialista export tavaly, mint Í987-ben. Az exportőrök sorában megjelent a gyógyászati segéd­eszközöket gyártó, szerelő Kecskeméti Vitái, valamint az NDK-ban helyszíni szerelést vállalt Császártöltési Szolgisz Kisszövetkezet is.... Megyénk szövetkezeti iparában az ér­tékesítés szerkezete kedvezően válto­zott. Ezen belül leglényegesebb a tőkés export növekedése, ami nagyon kemény piackutató munka eredménye, Számta­lanszor bebizonyosodott már, s most megint enpbk lehetünk tanúi, hogy a szövetkezetek rugalmasabban tudnak alkalmazkodni a változásokhoz. Ami nem jelenti azt, hogy működésüket nem akadályozták a szabályozók. Az ország nehéz gazdasági helyzetére való tekin­tettel a kormányzat iegfőbb célja, hogy minél több pénzt vonjon be a központi költségvetésbe. Csakhogy ezt teljesen egyoldalúan az elvonások fokozásával próbálták meg elpmi —, miközben a személyi jövedelemadó progresszivitá­sának hatására csökkentek a teljesítmé­nyek. így a szabályozók — túl azon, hogy próbára teszik a dolgozók tűrőké­pességét —a céljukat sem érik el. Hiszeh ha csökken a teljesítmény, csökken az adóalapnak számító jövedelem is. Eb­ben nem várható pozitív fordulat az idén sem. A legújabb központi intézke­dések tovább nehezítik a termelést, gaz­dálkodást. A. M. W\ A# r J JA J A Díjátadás után ______ Az Apostagnak ítélt nemzetközi elis­merés, az Europa Nostra díj átadása­kor az ünnepség szónoka "külön is ki­emelte a kivitelező, a Bácsépszer Vállaj- lat teljesítményét. —- A magyar építőiparnak — hang­súlyozta Filipe Waithe — még nincs igazi elismertsége a kontinensén^ úgy hiszem Viszont, hogy az építőmüvészi' elképzelések — az apostagi imaház re­konstrukciójánál bizonyított — alkotó szellemű s világszínvonalú megvalósí­tása rangot adhat s rangot is ad.„ Mint azt a díjátadásnál jelenlevő vál­lalatvezetőtől, Gátai Ferenctől megtud­tam: az elismerésre méltó munkát a kecskeméti székhelyű cég IV-es számú kunszentmiklósi építésvezetősége vé­gezte. Néhány nappal később alkal­mam nyílt a munkálatok vezetőjével de i Jonge Edével is beszélm ... — Többen is feltételezték: speciális, műemlék-felújító építőközösség vará­zsolta újjá a romos zsinagógát... : — A múlt században alapított épüle­tet ff! kezdte de Jonge Ede — ápositagi I a környékbeli településekről idejáró kőművesek, ácsok újították fel. Termé­szetesen voltak olyan szobrász-,és fes­tőmunkák, amit iparművész-restáurá- torok végeztek, de a munkák zöme ránk várt. Brigádjaink tehát egy kicsit ' magukénak is tudják az Europa Nostra diplomát. —.Korábban is kaptak már hasonló feladatot? Apostagi cs környékbeli kőművesek és ácsok munkáját dicséri ■ ■ isi msmmmmm — !Eá volt építésvezetőségünknek az első ilyen megbízása. Vállalatunk vi- . szont már több hasonlójellegű munkát is clvállalL az elmúlt évtizedekben. Örültünk a bizalomnak, bár tudtuk, nem kis fába vágtuk a fejszét. Látszott — legalábbis miután a teljes felújításra megkaptuk a pénzt —, hogy itt igen bonyolult feladatokkal állunk szem­ben. Bizonyságot, adhatunk, mit tu­dunk. — Milyen nehézségek jelentkeztek? — Amikorra mi felvonulhattunk a területen, az épület kis kupolái közül . több is- beomlott. Boltívet javítam pe- | dig alulról állványozva szokás. Ez na­gyon költséges'és hosszadalmas lett volna. Egyszerűsítettük egy különleges acélhálós megoldással jl— Most merrefelé dolgoznak a kun­szentmiklósi építésvezetőség brigádjai? Akadnak még ma is megbízások a fal­vakban? — Hatvanfős kollektívánknak ­i ahogy a tervek mutatják -f még sokáig nem kell tétlenkedni. A fülöpszállási takarékszövetkezeti irodaház, a sza­badszállási katonai kollégium és szol­gáltatóépület átadása után mindjárt a kunszentmiklósi MÁV-állomás re­konstrukciójához fogunk. Kőműves- brigádjaink megkezdték a dömsödi ál­talános művelődési központ építését. Két Munkacsapat pedig Budapesten, az IKEA-áruház építésénél vállalt fel­adatokat.. Van tennivalónk bőven ... F. P. J.

Next

/
Thumbnails
Contents